Ha marketing szakra gondolsz, jó eséllyel kétféle reakciót kapsz a környezetedtől. Az egyik: „színes-szagos reklámok, ez biztos valami könnyű, dumálós szak”. A másik: „ez túl bizonytalan, nem jobb lenne valami rendes szakma, például pénzügy vagy informatika?”. Mindkettő téved. A marketing ma az egyik legsokoldalúbb, leggyakorlatiabb üzleti terület, amely egyszerre épít közgazdaságtanra, pszichológiára, szociológiára, adatkezelésre és menedzsmentre. Egy jól felépített egyetemi marketingképzés nem arról szól, hogy szlogeneket gyárts, hanem arról, hogy megértsd: hogyan működik a piac, mitől mozdul meg a fogyasztó, és hogyan lesz a kreatív ötletből pénzügyileg is értelmezhető eredmény.
Azért is erős döntés marketinget tanulni, mert nem egy szűk szakmára képz, hanem egy gondolkodásmódra. Egy jó marketinges egyszerre látja át a vállalat stratégiáját, az ügyfél fejében zajló belső párbeszédet, a versenytársak lépéseit, a pénzügyi realitásokat és az adatokat. Egy ilyen látásmód értékes akkor is, ha vállalati marketingesként dolgozol, akkor is, ha ügynökségnél kötsz ki, és akkor is, ha saját vállalkozást építesz. A nemzetközi szakirodalom évek óta ugyanarra jut: a marketingképzésből kikerülő hallgatóknál a munkaadók nemcsak szakmai, hanem általános, jól átvihető készségeket várnak – problémamegoldást, kommunikációt, együttműködést, elemző gondolkodást –, és ezek nagy része egy jó egyetemi program során fejleszthető.
Ebben a cikkben azt szeretném megmutatni neked, hogy az egyetemi marketingoktatás hogyan lehet valódi katalizátora a szakmai fejlődésednek és a karrierednek. Nem rózsaszín képet festek, hanem azt a logikus pályát, amit tapasztalat alapján érdemes bejárni: mit ad valójában a képzés, mire elég a diploma, hol jön képbe a saját munkád, és hogyan tudod úgy végigcsinálni az éveket, hogy ne csak egy papírt kapj a végén, hanem piacképes gondolkodást.
Az egyetemi marketingoktatás mint üzleti gondolkodás iskolája
A marketingoktatás egyik legnagyobb értéke, hogy nem egy szűk szakterületet akar rád erőltetni, hanem átfogó üzleti látásmódot épít. Ha megnézed bármelyik komolyabb marketing alapszak tantervét, rögtön látod, hogy a marketing nem magányos sziget. A tárgyak jelentős része menedzsmenthez, pénzügyhöz, számvitelhez, stratégiához, statisztikához vagy humánerőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolódik. Nem véletlenül. Egy marketinges nem tud jól árazni, ha nem érti a fedezeti pontokat. Nem tud érdemi kampányt tervezni, ha nem lát rá a készletre, a logisztikára, a kapacitásokra. És nem tud hosszú távú márkát építeni, ha nincs stratégiában gondolkodó agya.
A nemzetközi felsőoktatási elemzések már régóta hangsúlyozzák, hogy a marketingképzés kulcsszerepet játszik a „work-ready” – azaz munkavégzésre ténylegesen felkészült – diplomások kibocsátásában. Vizsgálatok szerint a marketing szakos hallgatóknál különösen fontos az, hogy egyszerre legyen meg a koncepcionális tudás (piacismeret, fogyasztói magatartás, márkaépítés) és az üzleti alapismeretek (pénzügy, menedzsment, szervezet működése). A jó tanterv ezért integrált: ugyanarról a vállalatról tanulsz pénzügy órán, mint amelynek a kommunikációs stratégiáját marketing órán elemzitek. Ha ez megvan, a marketing nem önálló tantárgynak tűnik, hanem összekötő elemnek a vállalat különböző funkciói között.
Ha komolyan veszed az egyetemet, a marketingkurzusok elkezdenek máshogy „világítani”. Egy SWOT-elemzés nem lesz többé formalitás, hanem kiindulópontja annak, hogy megértsd: a cég miért ott pozicionálja magát, ahol. A stratégiai tervezés órán megrajzolt üzleti modell nem marad PowerPoint-diákon, hanem kampányterveknél is előkerül: kinek, mit, miért, milyen ígérettel kommunikálsz. A marketingoktatás így válik gondolkodásmóddá: arra edz, hogy bármilyen piaci helyzetben gyorsan feltérképezd az érintetteket, az erőforrásokat és az ösztönzőket, majd ezekből megvalósítható akciókat tervezz.
Fogyasztói magatartás, pszichológia és piaci dinamika megértése
Az egyetemi marketingképzés másik nagy értéke, hogy bevezet a fogyasztói magatartás és a piaci dinamika értelmezésébe. A legtöbb laikus szemében a marketing egyenlő a reklámmal. A hallgatók viszont már az első években találkoznak olyan tárgyakkal, mint a fogyasztói magatartás, piackutatás, társadalom- és gazdaságpszichológia, szociológia. Itt tanulod meg, hogy a vásárló nem „céltábla”, hanem ember, belső motivációkkal, félelmekkel, szokásokkal, társas beágyazottsággal. Ha ezt nem érted, lehet akármilyen jó a terméked, a kampányod el fog csúszni.
Nemzetközi tananyagok egyértelműen leírják, hogy a marketing mint tudomány a közgazdaságtan mellett a pszichológiára és a szociológiára épít: döntéselmélet, észlelés, attitűdök, csoportnormák, státuszszimbólumok, befolyásolási mechanizmusok. Ezek nem öncélú elméletek. Ha például megérted, hogyan működik a társas megerősítés, egészen másképp fogsz ajánlásrendszert építeni egy webáruházban. Ha képben vagy azzal, hogy a rövid távú és hosszú távú gondolkodás hogyan ütközik a fogyasztó fejében, sokkal jobban tudsz részletfizetési konstrukciókat, hűségprogramokat tervezni. Itt áll össze a marketing pszichológiai oldala az üzleti racionalitással.
Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben részletesen boncolom, hogy a magyar piacon hogyan jelennek meg ezek a pszichológiai mechanizmusok, és miért buknak el azok a kampányok, amelyek csak külföldi sémákat próbálnak másolni. Egy egyetemi marketingképzés jó esetben ugyanebbe az irányba visz: nem azt tanulod, hogyan kell átmásolni egy amerikai sablont, hanem azt, hogyan építs rendszerszemléletet. Ha erre ráépíted a hazai tapasztalatot és saját megfigyeléseidet, akkor leszel olyan marketinges, akiről a konkurensei fognak másolni – nem fordítva.
Adatvezérelt marketing és analitikus készségek
A modern marketing egyik legnagyobb kihívása, hogy az ösztön és a számok között kell egyensúlyt tartanod. Az egyetemen itt jön be a képbe a statisztika, az adatelemzés, a marketingkutatás, majd később a marketinganalitika. Nem arról van szó, hogy mindenkiből adatkutatót kell nevelni, de az alap analitikus gondolkodás ma már nem opcionális. Nemzetközi kutatások szerint a munkáltatók kifejezetten olyan marketingeseket keresnek, akik egyszerre értenek a koncepciókhoz és képesek adatból gondolkodni: érteni, hogy mit jelent egy konverziós arány, egy mintavételi hiba vagy egy A/B teszt eredménye, és ezt lefordítani érthető üzleti döntésekre.
Marketingoktatási kutatások rámutattak, hogy a marketinganalitikához nem elég pár program használatát megtanítani. Egy gyakorlatias modell szerint a hallgatóknak négy területen kell fejlődniük: elméleti tudás, technikai tudás, konkrét eszközismeret és úgynevezett „soft skillek”, például az, hogy a kapott eredményeket érthetően át is tudd adni a vezetésnek vagy az ügyfélnek. A hangsúly tehát nem a „milyen gombot hova kattintok” szinten van, hanem azon, hogy mit kezdesz az eredményekkel. Az a marketinges, aki az egyetemen hozzászokik ahhoz, hogy adatot gyűjt, elemez, és gyorsan levon következtetéseket, a munkaerőpiacon sokkal hamarabb kap felelősebb feladatokat.
Magyar KKV-k világában különösen értékes ez a hozzáállás. Egy átlagos hazai vállalkozásnál ritkán van külön elemző csapat, így a marketingesnek kell tudnia, mit jelentenek a Google Ads, a Facebook Ads vagy az Analytics számai. Ha az egyetemen komolyan veszed az adatelemzős tárgyakat, később nem fogsz megijedni, amikor éles pénzről, éles kampányról kell döntést hozni. Itt válik igazán láthatóvá, hogy a marketingdiploma nem „beszélgetős papír”, hanem olyan készségeket fejleszt, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a bevételhez és a profitabilitáshoz.
Kritikai gondolkodás, problémamegoldás, csapatmunka
Az üzleti életben már rég nem elég, ha valaki ügyesen használ néhány hirdetési eszközt. A vállalatok olyan embereket keresnek, akik képesek problémát felismerni, több megoldási irányt felvázolni, érvekkel alátámasztani döntéseiket, és ezt csapatban is tudják működtetni. Marketingoktatási kutatások szerint a jó képzések egyre tudatosabban építenek projektalapú tanulásra: valós vagy félig valós ügyfélprojekteken dolgozik a hallgató, ahol egyszerre kell kreatív ötletet hozni, számolni, kutatni, prezentálni és együttműködni. A tapasztalat az, hogy ezek fejlesztik leginkább a kritikai gondolkodást és az úgynevezett „meta készségeket”.
Egy részletes elemzés például azt mutatta, hogy projektalapú, „live case” jellegű feladatok segítségével a hallgatók egyszerre fejlesztik technikai és magasabb szintű készségeiket: analitikus gondolkodás, kreatív problémamegoldás, együttműködés, kommunikáció. Ugyanez a tanulmány hangsúlyozza: mivel a digitális eszközök és platformok nagyon gyorsan változnak, lehetetlen minden konkrét eszközt az egyetemen tökéletesen megtanítani. Sokkal reálisabb cél, hogy olyan hallgatók kerüljenek ki, akik képesek új rendszerekhez alkalmazkodni, új tudást gyorsan felszedni és kritikusan értelmezni a látottakat.
Dajka Gábor tapasztalata szerint azokból lesznek igazán erős marketingesek, akik már hallgatóként is kérdeznek: „Biztos, hogy ebből a statisztikából ezt a következtetést lehet levonni?”, „Mi van, ha a kampányunk azért nem működik, mert rossz kérdést tettünk fel a célcsoportnak?”. Ha az egyetemi évek alatt hozzászoksz ahhoz, hogy nem automatikusan elfogadsz minden állítást, hanem mögé nézel, akkor a szakmai pályádon később sokkal kevésbé leszel manipulálható trendekkel, „tuti tippekkel” és felszínes siker-sztorikkal.
Kommunikáció, prezentáció, önmarketing
A marketingképzés egyik legkézzelfoghatóbb hozadéka, hogy a kommunikációs készségeidet nagyon magas szintre képes fejleszteni – ha hagyod. A legtöbb kurzusban kötelező prezentációk, csoportos előadások, írásbeli beadandók, kampánytervek, sajtóanyagok, blogvázlatok, social media koncepciók vannak. Ez elsőre nyűgnek tűnhet, valójában ez az egyik legnagyobb ajándék, amit az egyetem adni tud. A munkaerőpiacon azok a marketingesek tudnak gyorsan előre lépni, akik képesek világosan, érthetően, felesleges mellébeszélés nélkül elmondani, mit miért csinálnak – akár ügyfélnek, akár felsővezetésnek.
Vizsgálatok szerint a munkáltatók a marketinges pozícióknál három dolgot várnak egyszerre: elméleti tudás, digitális/technikai készségek és erős kommunikáció. Ez utóbbiba beletartozik az is, hogy tudj kérdezni, tudj nemet mondani egy rossz briefre, és tudj érvekkel dolgozni egy meetingben. Az egyetemi marketingoktatás, ha jól van felépítve, pont erre kondicionál: vitakultúra, prezentációk, tárgyalási helyzeteket szimuláló csoportmunkák, írásbeli anyagok következetes javítása. Ha ezeket nem csak „letudni” akarod, hanem fejlődési terepnek látod, sokkal könnyebben fogsz kiállni magadért egy állásinterjún is.
Az sem mellékes, hogy a marketingtanulmányok során megtanulhatod saját magadat is pozicionálni. Nem véletlen, hogy sok marketinges viszonylag gyorsan képes felépíteni a személyes szakmai márkáját: érti, hogyan működik a figyelem, a bizalom, a társadalmi bizonyíték, a státusz. Aki hallgatóként már ír szakmai blogot, vesz részt diákszervezetben, szakmai rendezvényeken, és megmutatja a világnak, mivel foglalkozik, az a diploma pillanatában nem nulláról indul, hanem már egy ismert névként az adott niche-ben. Ha ehhez hozzátesszük a tudatos szövegírás-gyakorlást (amire például az Online Marketing és Pszichológia is gyakorlati mintákat ad), akkor a kommunikáció már nem csak „érzéken” múlik, hanem rendszerszinten fejlesztett képességed lesz.
Hálózatépítés, együttműködés az üzleti világgal
Az egyetem nem csak tananyag, hanem kapcsolati tőke is. A marketingképzés különösen jó terep arra, hogy olyan emberekkel találkozz, akikkel később közös projektekben, cégeknél, ügynökségeknél futtok össze. Oktatók, gyakorló szakemberek, vendégelőadók, diáktársak, szakmai szervezetek: ha csak az órákat végigülöd, rengeteg lehetőséget hagysz az asztalon. A nemzetközi irodalom egyre többet foglalkozik az egyetem–ipar együttműködés jelentőségével. A tapasztalat az, hogy azok a programok teljesítenek jobban, amelyekben a hallgatók valós cégekkel dolgoznak, versenyeken vesznek részt, szakmai gyakorlaton vannak jelen, és nem csak fiktív példákkal tanulnak.
Magyar kontextusban ez különösen érdekes. Egy átlagos hazai marketingügynökség vagy KKV örül annak, ha olyan gyakornok érkezik, aki nem csak „jelentkezési lapot tölt ki”, hanem tudja, mi az a marketing funnel, miért nem jó mindenre ugyanaz a hirdetési csatorna, és nem ijed meg attól, ha szakmai kritikát kap. Ha az egyetemi éveid alatt részt veszel szakmai versenyeken, TDK-ban, diákszervezeti projektekben, vagy akár önállóan megkeresel egy céget egy nullbudget mini-projektre, azzal olyan portfóliót építesz, amit semmilyen önéletrajz-sablon nem tud pótolni. Itt válik kézzelfoghatóvá az, amit gyakran hangsúlyozok: a marketingdiploma önmagában sokszor csak belépő, az értékét az adja, hogy közben mit csináltál.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a hazai piacon egyre jobban látszik a különbség azok között a pályakezdők között, akik az egyetemet aktív kapcsolatépítésre használták, és azok között, akik „csak” teljesítették a minimumot. Az előbbieknek nem kell vadul jelentkezgetniük minden álláshirdetésre: van kinek írniuk, van kihez bemenniük ajánlással, sokszor az egykori oktató vagy diáktárs az, aki jelzi: „figyelj, van egy hely, ahol pont ilyen embert keresnek, mint te”. Ez nem szerencse, hanem tudatosan épített szakmai háló.
Milyen karrierutakra nyit kaput egy marketingdiploma?
A marketingdiplomát sokan úgy képzelik el, mint egy jegyet reklámügynökséghez. Valójában ennél jóval szélesebb az a tér, ahol hasznosítani tudod. Nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján a marketinges diplomások tipikusan az alábbi irányokban helyezkednek el: vállalati marketing (FMCG, szolgáltató szektor, technológiai cégek), ügynökségi világ (online hirdetéskezelés, kreatív ügynökségek, PR), értékesítés és account menedzsment, termékmenedzsment, e-kereskedelem, ügyfélélmény (CX), piackutatás, adatvezérelt marketing, social media és tartalommarketing, illetve saját vállalkozás építése.
Kutatások rámutatnak, hogy a marketing területén dolgozók pályája jellemzően gyorsan diverzifikálódik: sokan kezdenek általános marketinges pozícióban, majd specializálódnak analitikára, digitális hirdetésekre, márkaépítésre vagy éppen ügyfélstratégiára. Ebből a szempontból a marketingdiploma inkább erős alap, mintsem végállapot. A diplomával a kezedben el tudsz indulni belépőszintű pozíciók felé, de az igazi ugrás akkor jön, ha otthonosan mozogsz több kompetenciaterületen: érted az ügyfél gondolkodását, az adatokat, a digitális eszközöket, és tudsz döntéseket kommunikálni.
Magyar viszonylatban fontos kérdés: ér-e bármit a diploma, ha valaki önmagát „tanítja ki” egy online kurzus segítségével? A válaszom: nagyon is számít, hogy egy strukturált, évek alatt felépített képzést végigcsináltál. Nem azért, mert minden tárgynak közvetlen gyakorlati haszna lesz, hanem azért, mert megtanulsz rendszerszinten gondolkodni, felelősséget vállalni a munkádért, határidőre teljesíteni, és kritikus szemmel nézni a saját eredményeidet. Ezek a minták később akkor is dolgoznak benned, ha átülsz egy teljesen más iparágba. Éppen ezért mondom gyakran: egy marketingdiploma nem csak marketingesként használható, hanem minden olyan pozícióban, ahol emberek viselkedését, döntéseit kell befolyásolni, és az üzleti célokat érthető kommunikációvá kell lefordítani.
Hogyan hozd ki a legtöbbet az egyetemi marketingképzésből?
Az, hogy a marketingdiploma mennyit ér, nagy részben rajtad múlik. Ugyanaz a tanterv két teljesen különböző karriert eredményezhet attól függően, hogyan állsz hozzá. Ha valódi szakmai előnyt akarsz, érdemes néhány tudatos lépést tenni már az első félévtől.
- Vedd komolyan a „száraz” tárgyakat is. A statisztika, pénzügy, számvitel, kutatásmódszertan elsőre nehezebbnek tűnhet, mint egy reklámelemzős óra, de a valós üzleti döntések nagy része ezekre épül. Ha itt erős leszel, a későbbi kampányoknál magabiztosabban tudsz érvelni számokkal.
- Dolgozz valós projekteken. Ne csak az órára beadott fiktív feladatra koncentrálj. Keresd meg egy ismerős vállalkozóját, egy diákszervezetet, egy nonprofit szervezetet, és ajánlj fel egy mini marketingprojektet. A legjobb marketingesek már hallgatóként is valódi kampányokon edződnek.
- Építs portfóliót. Gyűjtsd egy helyre a jobb beadandóidat, prezentációidat, projektjeidet. Egy jól strukturált portfólió az állásinterjún többet mond bármilyen „jó kommunikációs készség” típusú mondatnál.
- Tanulj a trendekről, de ne ess bele a divathajszába. Kövesd a digitális platformok változásait, de közben tartsd észben: az alapelvek ritkán változnak. Ezt a gondolkodást erősítem az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben is: a pszichológiai és szociológiai alapok ismerete hosszabb távon sokkal többet hoz, mint egy új eszköz rövid élettartamú „kihasználása”.
- Tanulj meg visszajelzést kérni és fogadni. A marketing szakma tele van véleményekkel, ízléssel, szubjektív meglátásokkal. Ha már az egyetemen hozzászoksz ahhoz, hogy a munkádat szakmai alapon kritizálják, és ebből fejlődni tudsz, akkor vállalkozóként vagy alkalmazottként is könnyebben építesz tartós eredményeket.
Ha ezt a hozzáállást végigviszed az egyetemi éveken, a diploma pillanatában nem egy bizonytalan pályakezdő leszel, hanem egy olyan kezdő szakember, akinek van mit az asztalra tennie: valós projektek, gondolkodásmód, portfólió, kapcsolatok. Innen sokkal könnyebb a továbblépés akár magasabb szintű tanulmányok, akár vállalkozás, akár alkalmazotti karrier felé.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Őszintén: a marketingszak nem való mindenkinek. Azok fognak ebben a szakmában jól érezni magukat, akik bírják a bizonytalanságot, szeretik az adatokat, de közben kíváncsiak az emberekre is, és nem félnek konfliktust vállalni egy-egy döntés mellett. Az egyetemi marketingoktatás ebből a szempontból egy jó szűrő: megmutatja, mennyire bírod a terhelést, mennyire tudsz több szempontot egyszerre figyelembe venni, mennyire vagy hajlandó a felszín helyett a mélyebb összefüggésekkel foglalkozni.
Nem gondolom, hogy a diploma önmagában garantálná a sikert. Azt viszont látom, hogy azok a magyar vállalkozók és marketingesek, akik erős elméleti alapokkal, kritikai gondolkodással és adatérzékenységgel jönnek ki az egyetemről, hosszú távon stabilabban építkeznek. Nem esnek bele annyira a „csodamódszerek” csapdájába, nem ugranak minden hirtelen felkapott trend után, és sokkal bátrabban mernek nemet mondani rossz irányokra. A marketing nap végén a felelősségről szól: valakinek a pénzével, idejével, bizalmával bánsz.
„Az egyetem nem azért van, hogy helyetted építsen karriert, hanem azért, hogy megadja azokat a kereteket és találkozási pontokat, amelyekből te tudsz karriert építeni. Ha marketing szakra mész, ne elégedj meg azzal, hogy levizsgázol. Használd ki a rendszert, különben a rendszer fog használni téged.” – Dajka Gábor
Ha marketinget tanulsz vagy tervezel tanulni, azt javaslom: gondolkodj hosszú távban. Ne az legyen a kérdés, hogy „mennyi lesz a kezdő fizetésem”, hanem az, hogy „milyen gondolkodásmóddal fogok kijönni az egyetemről”. A fizetésed ennek a gondolkodásmódnak lesz az eredménye. Ha ebben a cikkben valamit hazaviszel, legyen ez: a marketingdiploma nem címke, hanem eszköztár. Ha felelősen használod, Magyarországon is lehet vele stabil, tisztességes, szakmailag érdekes életpályát építeni.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Megéri ma Magyarországon marketing szakra menni?
Megéri, ha tisztában vagy vele, hogy a diploma nem helyettesíti a munkát. A magyar piacon rengeteg a felszínesen kommunikáló „tanácsadó” és a rövid távra játszó vállalkozás. Éppen ezért van szükség olyan marketingesekre, akik értenek a pszichológiához, az adatokhoz, a pénzügyhöz és a stratégiához is. Ha az egyetemi évek alatt tudatosan építed a tudásodat, portfóliótokat és kapcsolataidat, a marketingdiploma nagyon jó tárgyalási alap lesz az első állásnál, majd később egyre erősebb pozíciókhoz is.
Miben más egy marketingdiploma, mint egy sima menedzsment vagy gazdálkodási diploma?
Menedzsment vagy gazdálkodási szakon általános üzleti szemléletet kapsz, de jellemzően kevesebb fókuszt kap a fogyasztói magatartás, a kommunikáció, a piackutatás, a márkaépítés és az értékesítés pszichológiája. A marketingdiplománál ugyanezek az üzleti alapok megvannak, de kifejezetten arra edzenek, hogy hogyan teremts keresletet, hogyan tartsd meg az ügyfelet, és hogyan fordítsd le az üzleti célokat kommunikációra és kampányokra. Ha vállalkozásban vagy ügyfélszerzésben gondolkodsz, a marketing fókuszáltabb, gyakorlatiasabb eszköztárat ad.
Mi van, ha nem akarok klasszikus marketingesként dolgozni – akkor is érdemes marketinget tanulni?
Igen, mert a marketingképzésből kikerülő készségek nagyon sok pozícióban használhatók. Ha később sales, termékmenedzsment, üzletfejlesztés, HR, employer branding vagy akár saját vállalkozás felé mennél, ugyanezeket a készségeket használod: fogyasztói, ügyfél- vagy munkavállalói magatartás megértése, ajánlatok pozicionálása, érthető kommunikáció, adatokból történő következtetés. A marketingdiploma valójában arról szól, hogy megtanulsz emberekkel és piaci helyzetekkel dolgozni – nem csak hirdetésekkel.
Mire figyeljen egy magyar KKV-ban gondolkodó marketinghallgató az egyetemen?
Magyar KKV környezetben nem fogsz 10 fős marketingosztályra ülni. Inkább az lesz a feladatod, hogy egyszerre érts egy kicsit a stratégiához, az online kampányokhoz, a szövegíráshoz, az analitikához és az ügyfélkezeléshez. Az egyetemen ezért érdemes olyan tárgyakat választani, ahol valós projekteken dolgozhatsz, és tudatosan gyakorolni az adatértelmezést, a költségvetés-tervezést és a kampányok utólagos értékelését. Minél több gyakorlati példát gyűjtesz, annál könnyebben fogsz beilleszkedni egy KKV-ba, és annál gyorsabban leszel tényleges érték a cégnek.
Kell-e külön tanfolyamokra járni a marketingdiploma mellé?
Nagyon sokat segíthetnek a jó minőségű tanfolyamok, de csak akkor, ha nem helyettesíteni akarod velük az egyetemet, hanem kiegészíteni. Az egyetem rendszerszintű gondolkodást, átfogó üzleti hátteret és szervezett fejlődési pályát ad. A tanfolyamok inkább speciális eszközökre, platformokra (Google Ads, Facebook Ads, SEO, marketingautomatizálás) koncentrálnak. Ideális esetben a kettő együtt működik jól: az egyetem megtanít gondolkodni, a tanfolyamok segítenek az aktuális eszközök használatában. Ha önfejlesztésben is gondolkodsz, az Online Marketing és Pszichológia jó kiegészítés lehet, mert hidat épít az elméleti alapok és a hazai gyakorlat között.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha érdekel, hogyan fejleszd a saját gondolkodásodat és önismeretedet vállalkozóként vagy leendő marketingesként – ami szorosan összefügg azzal, mennyit tudsz kihozni az egyetemi évekből –, ajánlom ezt a videót:
Források
- Di Gregorio, A., Maggioni, I., Mauri, C., & Mazzucchelli, A. (2019). Employability skills for future marketing professionals. European Management Journal, 37(3), 251–258. Elérhető: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S026323731930043X
- Kurtzke, S. (2021). Analytics Capability in Marketing Education: A Practice-Informed Model. Journal of Marketing Education. Elérhető: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/02734753211042404
- Rohm, P. A. és mtsai (2021). PBL and Skill Development – Marketing Education Thought Leadership Series. Loyola Marymount University. Elérhető: https://cba.lmu.edu/media/lmucollegeofbusinessadministration/departments/marketing/m-school/thoughtleadership/PBL%20and%20Skill%20Development%20-%20Mar%202021.pdf
