Az online keresés az elmúlt húsz évben olyan alapfunkcióvá vált, mint a villanykapcsoló: ha információ kell, rányomsz, és jönnek a találatok. A gond csak az, hogy a találatok nem ugyanazok, mint a válaszok. A klasszikus keresőmotorok logikája a „találati lista”: megmutatnak sok oldalt, neked pedig ki kell bogoznod, mi releváns, mi megbízható, mi friss, mi reklám, mi manipuláció. Ez a modell működött, amíg az internet kisebb volt, a tartalomtermelés lassabb, és az embereknek volt idejük „szörfözni” a weben. Ma azonban a legtöbb ember nem olvasni akar, hanem dönteni. Nem linkeket szeretne, hanem értelmezést, rangsorolást és egyértelmű következtetést.
Itt jön be a képbe a SearchGPT. A kifejezés nem pusztán egy új terméknév: sokkal inkább egy olyan irány, amelyben a keresés átalakul beszélgetéssé, a találat pedig összegzett válasszá. Ezzel együtt az internet üzleti ökoszisztémája is átrendeződik: a hirdetési piac, a tartalomgyártók bevétele, a márkák láthatósága, a SEO logikája és a felhasználói döntéshozatal is. Ha marketingesként, cégvezetőként, vállalkozóként vagy döntéshozóként olvasod ezt, akkor a SearchGPT nem „érdekes technológiai hír”. Ez egy olyan változás, ami a következő években csendben, de mélyen alakítja át azt, hogyan találnak rád az emberek, és hogyan találsz te információt a piacodról.
Ebben a cikkben nem hype-ot kapsz, hanem tiszta képet: mi a SearchGPT, mitől más, hogyan működik a mögötte lévő gondolkodás, és miért érdemes már most üzleti szemmel foglalkozni vele. A végén pedig adok egy gyakorlati akciótervet is, mert a technológia önmagában semmit nem ér, ha a vállalkozó nem tudja beilleszteni a működésébe.
Mi az a SearchGPT?
A SearchGPT az OpenAI által bemutatott, kísérleti jellegű megoldás volt, amely azt tesztelte, hogyan lehet a webes keresést a nyelvi modellek erejével összekötni úgy, hogy a felhasználó ne egy listát kapjon, hanem gyors, jól szerkesztett választ, és közben világosan lássa, honnan származik az információ. A hivatalos leírás szerint a cél az volt, hogy „gyors és időszerű” válaszok szülessenek, és a válaszokhoz jól látható, releváns források társuljanak. Fontos részlet: a SearchGPT logikája nem az, hogy „kiváltja” a webet, hanem hogy a webet használja, és a felhasználót vissza is tudja vezetni a forrásokhoz.
Az OpenAI kommunikációjából egyértelműen látszott: ez nem egy „kész termék” volt, hanem prototípus. Nem ígértek örökérvényű felületet, végleges funkciókat, sem azt, hogy mindenki azonnal hozzáfér. Viszont a koncepciót nagyon pontosan lehetett látni: a felhasználó beszélgetés-szerűen kérdez, a rendszer értelmezi a szándékot, webes információkat is felhasznál, majd egy egységes választ épít fel, amelyben forrásmegjelölések segítenek a bizalom felépítésében és az ellenőrizhetőségben.
Azóta a kép tovább tisztult: az OpenAI nemcsak „front-end” keresésben gondolkodik, hanem abban is, hogy a webes keresés eszközként elérhető legyen fejlesztőknek. A vállalati oldalon ez azért lényeges, mert innentől nem csak a felhasználó keres a SearchGPT-szerű felületen, hanem a céged is tud építeni olyan ügyfélszolgálatot, belső tudásbázist, piackutatási folyamatot vagy értékesítési asszisztenst, amely webes keresést is be tud húzni valós időben. Magyarul: a keresés képesség lesz, nem csak egy weboldal.
Miért nem ugyanaz, mint a klasszikus keresőmotor?
A klasszikus keresőmotorok a webet dokumentumok halmazaként kezelik. A felhasználó beír valamit, a rendszer rangsorol oldalakat, és visszaad egy listát. Ez a logika a találati oldalak optimalizálására épített egy teljes iparágat: SEO, linképítés, tartalomgyártás, technikai finomhangolás, hirdetések. A SearchGPT-szerű megközelítés viszont nem dokumentumokat akar először megmutatni, hanem jelentést akar először adni. Ez óriási különbség. A dokumentumlista világában a felhasználó „olvasási munkát” végez. A válaszgenerálás világában a rendszer végez nagy részben olvasási és összegző munkát, a felhasználó pedig értékel, dönt és további kérdést tesz fel.
Marketingesként ez azért érdekes, mert a figyelem a legszűkösebb erőforrás. Ha egy rendszer képes csökkenteni a felhasználó erőfeszítését, akkor azt a felhasználó imádni fogja. Ugyanakkor a vállalkozás oldaláról ez feszültséget szül: ha a felhasználó megkapja a választ anélkül, hogy rákattintana az oldaladra, akkor hogyan lesz forgalmad? Ha a rendszer összefoglalja a cikked, hogyan lesz bevételed? Ha a válaszban több forrást is felhasznál, hogyan épül márkaemlékezet?
Az OpenAI SearchGPT-prototípusában ezért hangsúlyos volt a források megjelenítése és a kiadói együttműködés. Ez lényegében annak beismerése, hogy a „válaszmotor” világában az ökoszisztémát újra kell egyensúlyozni. A klasszikus keresőnél a kattintás a pénz. A válaszmotoroknál a hivatkozás, a márkaemlítés, a „forrásként szereplés” kezd üzleti értékké válni. Nem holnap, nem minden iparágban egyszerre, de a folyamat logikája ebbe az irányba tart.
Hogyan működik a SearchGPT logikája a háttérben?
A SearchGPT mögötti gondolatmenet a következő: a felhasználó kérdése nem csak szavak halmaza, hanem szándék. Egy ember nem azért írja be, hogy „legjobb laptop 2026”, mert a szókapcsolat érdekes, hanem mert döntést akar hozni, kockázatot akar csökkenteni, és fél a rossz választástól. A nyelvi modellek erőssége pont ebben van: a szándékot jobban értik, mint egy egyszerű kulcsszó-egyezés. A webes keresés viszont azért kell, mert a világról szóló információ frissül, és nem lehet mindent egy modell belsejébe „bebetonozni”. A SearchGPT ennek a két világnak az összeházasítása: nyelvi értelmezés + webes információk + szerkesztett válasz.
Gyakorlati szinten ez úgy képzelhető el, hogy a rendszer (1) értelmezi a kérdést, (2) webes információkat keres, (3) kiválogat releváns forrásokat, (4) a forrásokból összegyúr egy választ, (5) megmutatja, honnan vette a részeket, és (6) hagyja, hogy te visszakérdezz. Ez a visszakérdezhetőség nem extra funkció, hanem a modell lényegi része: a felhasználó ritkán tud egyetlen kérdésből „tökéletesen” kérdezni. A beszélgetésben tisztázódik a cél, a feltételek, a kontextus.
Az OpenAI későbbi fejlesztői kommunikációjából az is kiderül, hogy a webes keresés nem csak felhasználói felületként létezik, hanem API-eszközként is. A Responses API például képes webes keresést használni, és azt is jelzik, hogy az API-s webes keresést ugyanaz a modell hajtja, mint a ChatGPT keresési képességét. Üzleti szemmel ez a legérdekesebb rész: a SearchGPT nem feltétlenül egy „külön termék”, hanem egy mintázat, amit több csatornán is megkapunk. Aki ezt időben megérti, az nem a felülethez kötődik, hanem a működési elvhez.
A forrásmegjelölés és a bizalom új modellje
A webes információ feldolgozásának egyik legnagyobb problémája a bizalom. A felhasználó sokszor nem tudja megítélni, hogy egy állítás mennyire friss, mennyire szakmai, mennyire elfogult, mennyire reklám. A SearchGPT-prototípus egyik központi eleme éppen ezért a források látható megjelenítése volt: nem elég „okosan” válaszolni, a válasznak ellenőrizhetőnek kell lennie. A bizalom nem abból épül, hogy a rendszer magabiztosan ír, hanem abból, hogy a felhasználó látja a hivatkozásokat, és ha akarja, ellenőrizhet.
Ez a mechanizmus két irányban változtatja meg a piacot. Az egyik irány a felhasználói oldal: ha a válaszmotorok széles körben elterjednek, a felhasználók egyre inkább elvárják, hogy a válasz forrásokkal legyen megtámogatva. Ez hosszú távon a minőségi tartalmat termelő oldalaknak kedvezhet, mert a felszínes, „SEO-szöveggyár” jellegű anyagok nehezebben lesznek hiteles források. A másik irány a márkák oldala: egy vállalkozás számára érték lesz, ha a saját oldala úgy van megírva, hogy a rendszer könnyen ki tudja belőle emelni a lényegi állításokat, és forrásként szívesen hivatkozzon rá.
Ugyanakkor van egy kellemetlen igazság: a forrásmegjelölés nem jelenti automatikusan azt, hogy a válasz hibátlan. Egy rendszer hivatkozhat forrásokra, és mégis félreértheti, félreolvashatja, rosszul súlyozhatja. A vállalkozónak ezért kettős gondolkodásra van szüksége. Egyrészt használd ezeket a rendszereket gyors tájékozódásra, inspirációra, összehasonlításra. Másrészt a döntéseidnél (pénz, jog, egészség, nagy stratégiai irány) tarts meg egy emberi ellenőrzési lépést. Nem a technológia ellen beszélek, hanem a felelős működés mellett.
Mitől lesz ez üzletileg érdekes a vállalkozónak?
Az első és legkézzelfoghatóbb előny: sebesség. A vállalkozó ideje drága, és a piacon az idő sokszor pénz. Ha egy rendszer képes a webes információk lényegét összefoglalni, alternatívákat felrajzolni, és közben forrásokat is ad, akkor a döntés-előkészítés ideje drasztikusan csökken. Gondolj csak bele: új beszállító keresése, versenytársak monitorozása, iparági trendek feltérképezése, jogszabály-változások első körös megértése, termék-összehasonlítás, ügyfélpanaszok tipikus okainak összegyűjtése. Ezek mind olyan feladatok, amelyeknél a „sok dokumentum” világából el kell jutni a „tisztább kép” világába.
A második előny: döntési minőség. Nem azért, mert egy AI okosabb, mint a cégvezető, hanem azért, mert a cégvezetőnek ritkán van ideje a teljes információs környezetet átnézni. A SearchGPT logikájú rendszerek képesek több nézőpontot elővenni, ellenvéleményeket felhozni, és rámutatni vakfoltokra. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikro- és kisvállalkozásoknál gyakori hiba, hogy a döntések egyetlen „hangos” forrásból jönnek: egy ismerős, egy tanácsadó, egy influencer, egy konferencia. A piac viszont nem egy hangon beszél. Egy jó keresési asszisztens segíthet abban, hogy több adatpontból legyen következtetés, és ne csak megérzésből.
A harmadik előny: automatizálhatóság. Ha a webes keresés eszközként elérhető, akkor olyan folyamatokat tudsz építeni, amelyek eddig emberi munkaórákat ettek meg. Például: heti piaci összefoglaló a szektorod híreiről; konkurens árak figyelése; új szabályozások „fordítása” üzleti nyelvre; vevői kérdésekre válasz-sablonok frissítése; termékoldalak összevetése. Ezekből a folyamatokból később előny lesz. Aki előbb épít rendszert, az később olcsóbban skáláz.
Mit jelent ez a marketingben és a SEO-ban?
A marketingben a SearchGPT-szerű keresés egy egyszerű, de kényelmetlen kérdést hoz elő: ha a felhasználó a válaszban megkapja a lényeget, miért kattintana rád? A klasszikus SEO és tartalommarketing nagy része arra épült, hogy megszerzed a kattintást, majd a weboldalon konvertálsz. A válaszmotorok világában a kattintás értéke csökkenhet bizonyos kérdéstípusoknál, mert a felhasználó „elintézi” a döntés egy részét a válaszfelületen. Ez nem a SEO halála, hanem a SEO átalakulása: a cél egyre inkább az, hogy forrásként legyél jelen, és hogy a márkád neve összekapcsolódjon a témával akkor is, ha nincs azonnali kattintás.
Mit tehetsz vállalkozóként? Első lépésként érdemes a tartalmaidat úgy megírni, hogy egyértelmű állítások, definíciók, lépések és döntési szempontok legyenek bennük. A nyelvi modellek szeretik a tiszta szerkezetet: „mi ez”, „mikor használd”, „mikor ne”, „milyen kockázatai vannak”, „milyen alternatívák léteznek”. A második lépés a bizonyíthatóság: ahol tényállítás van, ott legyen mögötte adat, módszertan, vagy legalább világos megkülönböztetés a vélemény és a tény között. A harmadik lépés a márka-hang: ha a rendszer idéz, hivatkozik, vagy összefoglal, akkor az a tartalom legyen olyan minőségű, amit vállalsz, és amit később is hasznosnak ítélsz.
És itt jön a keményebb állításom: a marketingesek egy része még mindig azt hiszi, hogy a „trükközés” lesz a nyerő. Nem. A válaszmotorok felé haladó keresés inkább abba az irányba tolja a piacot, hogy a valódi szakmai anyagok, a jól megírt útmutatók, a korrekt összehasonlítások és a transzparens állítások kapnak több figyelmet. A rövid távú manipulációk lehet, hogy még működnek, de a hosszú távú márkaépítésnek nem kedveznek. Ha pedig te a magyar piacon mikro- vagy kisvállalkozóként játszol, akkor nem engedheted meg magadnak, hogy a bizalommal szerencsejátékozz.
Hogyan mérd és irányítsd a hatását?
Amíg egy új csatornát nem tudsz mérni, addig csak történeteket mesélsz róla. A SearchGPT és a hasonló rendszerek hatását két szinten érdemes mérni: (1) belső hatékonyság (mennyi időt spórolsz a működésben), és (2) külső láthatóság (mennyire vagy jelen a válaszokban, mennyi minőségi érdeklődőt hoz a márka). A belső hatékonyság mérése egyszerűbb: nézd meg, mennyi idő volt korábban egy piackutatási feladat, és mennyi idő most. Mennyi kör email kellett egy ügyfélkérdés tisztázásához, és mennyi most. Mennyi meeting-idő ment el információgyűjtésre, és mennyi marad döntéshozatalra.
A külső láthatóság mérése nehezebb, mert nem mindig kapsz klasszikus analitikát. De vannak kerülőutak. Például: monitorozhatod, milyen kérdésekben szeretnél „forrás” lenni, és rendszeresen teszteled, hogy a márkád és a cikkeid előkerülnek-e. Emellett a weboldali forgalomban is lehetnek jelek: növekvő direkt forgalom (mert az emberek megjegyzik a márkád), több brand keresés (a nevedre keresnek), jobb minőségű leadek (mert már előzetesen informáltak). A cél nem az, hogy „mindenhol ott legyél”, hanem hogy a számodra nyereséges témákban legyen stabil jelenléted.
Az alábbi táblázat egy egyszerű gondolkodási keret, hogy mit érdemes figyelni az első 60–90 napban. Nem tökéletes mérőrendszer, de segít abban, hogy ne csak érzésből haladj.
| Terület | Mérőszám / jel | Mit jelent üzletileg? | Tipikus beavatkozás |
|---|---|---|---|
| Belső hatékonyság | Idő egy feladatra (piackutatás, összefoglaló, válaszlevél) | Költségcsökkenés, gyorsabb döntés | Standard promptok, ellenőrzési pontok |
| Külső láthatóság | Brand keresések száma | Márkaemlékezet, bizalom | Erősebb szakmai tartalmak, következetes publikálás |
| Minőségi forgalom | Konverziós arány, lead minőség | Kevesebb „kíváncsiskodó”, több vevőjelölt | Landingek tisztítása, ajánlat pontosítása |
| Ügyfélszolgálat | Első válaszidő, megoldási arány | Kevesebb lemorzsolódás, több elégedett ügyfél | Gyakori kérdések frissítése, tudásbázis |
Kockázatok, etikai kérdések, adatvédelem
A SearchGPT-szerű rendszerek üzleti értéke nagy, de ugyanilyen nagy a kockázat is, ha felelőtlenül használod. Az első kockázat a pontatlanság. Egy nyelvi modell képes nagyon magabiztosan írni úgy is, hogy közben téved. A webes keresés és a forrásmegjelölés csökkenti ezt a veszélyt, de nem szünteti meg. A jó gyakorlat az, hogy döntés előtt a lényegi állításokat visszaellenőrzöd: legalább egy elsődleges forrásból, vagy iparági szinten elfogadott anyagból. A második kockázat a torzítás: a web nem semleges, és a források minősége vegyes. Ha a rendszer több gyenge forrásból állít össze választ, akkor a válasz is gyenge lesz.
A harmadik kockázat a szerzői jog és a kiadók ökoszisztémája. A SearchGPT-prototípusnál az OpenAI kifejezetten beszélt kiadókkal való együttműködésről és arról, hogy a rendszer célja az is, hogy a felhasználókat a kiadói tartalmak felé irányítsa. Ez azért lényegi, mert ha a válaszmotorok elterjednek, akkor a tartalomgyártók üzleti modellje sérülhet. Ebben a kérdésben nem moralizálok: egyszerűen tény, hogy ha eltűnik a bevétel a minőségi tartalom mögül, akkor hosszú távon romlik az internet minősége, és ezzel mindenki veszít. Vállalkozóként neked is érdeked, hogy legyenek megbízható iparági források.
A negyedik kockázat az adatvédelem. Ha te a cégedben úgy használod a SearchGPT logikájú eszközöket, hogy belső adatokat, ügyféladatokat, üzleti titkokat is beemelsz, akkor pontosan kell értened az adatkezelési feltételeket, a hozzáféréseket, és azt is, hogy milyen információ mehet ki a rendszer felé. Alapszabály: ügyféladatot csak akkor, ha erre van jogalapod, és technikailag is kontrollált a folyamat. A másik alapszabály: ha nem vagy benne biztos, inkább anonimizálj. A harmadik: legyen belső szabály, hogy mire használható a rendszer, és mire nem. Aki ezt nem teszi meg, az nem modern, hanem felelőtlen.
Bevezetési akcióterv kezdőknek és KKV-knak
Ha most találkozol először a SearchGPT gondolatával, a legnagyobb hiba az, ha rögtön „nagy rendszerben” gondolkodsz. A helyes sorrend: kicsi kísérlet, mérés, szabványosítás, aztán skálázás. Az alábbi lépések egy 30 napos, reális bevezetési tervet adnak úgy, hogy közben nem borítod fel a működésedet.
- Válassz 2–3 konkrét üzleti feladatot, ahol a keresés és az összegzés időt visz el (pl. versenytársfigyelés, ajánlat-összehasonlítás, ügyfélkérdések összegyűjtése).
- Írj egy egyszerű „kérdezési protokollt”: milyen formában kérdezel, milyen kimenetet vársz (lista, táblázat, döntési szempontok), és hogyan kéred a források megjelölését.
- Építs be egy ellenőrzési lépést: a válasz 2–3 legfontosabb állítását mindig ellenőrzöd.
- Mérd az időt és az eredményt: mennyi időt spóroltál, mennyire lett jobb a döntés, csökkent-e a hibák száma.
- Standardizáld a jól működő kérdéseket: legyen belőle belső sablon, amit a csapat is használ.
- Csak ezután gondolkodj automatizálásban: heti riport, rendszeres összefoglaló, ügyfélszolgálati segédanyag.
Ha ezt a 30 napot végigviszed, akkor nem „kipróbáltad a SearchGPT-t”, hanem üzletileg beépítetted a gondolkodásmódot a működésedbe. A különbség óriási. Az egyik játék, a másik versenyelőny.
Magyar piac: mire figyelj különösen?
A magyar piac sajátossága, hogy kicsi, érzékeny, és a bizalom lassabban épül. Sok vállalkozó egyszerre szeretne gyors növekedést és maximális biztonságot, miközben a költségvetése korlátozott. Ebben a környezetben a SearchGPT-szerű eszközök kétféleképpen segíthetnek: (1) csökkentik az információgyűjtés költségét és idejét, (2) javítják a döntések megalapozottságát. Ugyanakkor van egy veszély: a magyar nyelvű weben a minőségi, naprakész szakmai anyagok aránya sok területen kisebb, és több a véleménycikk, a másolás, a félreértelmezés. Ez azt jelenti, hogy a forráskritika nálunk nem akadémiai luxus, hanem üzleti túlélési eszköz.
Másik sajátosság, hogy a magyar KKV-k gyakran nincsenek rendesen „dokumentálva” a neten: nincs tiszta árstruktúra, nincs jó termékleírás, nincs egyértelmű pozicionálás, nincs rendszeres szakmai publikálás. A válaszmotorok korszakában ez hátrány lesz, mert a rendszer abból dolgozik, ami elérhető és értelmezhető. Ha a te cégedről csak széttartó információk vannak, akkor a márkád képe is széttartó lesz. Ha viszont van 10–20 jól megírt, szakmailag korrekt, egyértelmű anyagod, akkor sokkal jobb eséllyel leszel forrásként jelen.
Végül egy praktikus pont: a magyar piac kicsi, ezért a „globális” trendek szolgai másolása ritkán hoz stabil eredményt. Ezt a gondolatot egyébként az Online marketing és pszichológia könyvemben is sokszor hangsúlyozom: a módszer nem attól jó, hogy Amerikában működik, hanem attól, hogy a te piacodon működik. A SearchGPT-szerű keresésnél ez még igazabb. Tesztelj, mérj, és ne csak azt nézd, mi „modern”, hanem azt, mi termel neked bevételt és nyugalmat hosszú távon.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
A SearchGPT számomra nem arról szól, hogy lesz-e egy újabb felület, ahol az emberek kérdeznek. Arról szól, hogy a keresés átalakul döntés-előkészítéssé. És ha a keresés döntés-előkészítés, akkor a marketing nem „figyelemvadászat”, hanem információs vezetés: te adod meg azt a tiszta keretet, amiben az ügyfél nyugodtan dönteni tud. Aki ezt felismeri, annak a márkája stabilabb lesz. Aki nem, az egyre hangosabb kampányokkal próbálja majd kompenzálni, hogy a bizalom és a szakmai jelenlét hiányzik.
Van egy kemény mondatom erre: a jövőben nem az nyer, aki a legtöbbet posztol, hanem az, akinek a gondolatait a piac idézi. A válaszmotorok világában az „idézhetőség” üzleti érték. Ez nem marketing-romantika, hanem hideg logika. Ha a rendszer a te anyagod alapján magyaráz el valamit, az olyan, mintha egy láthatatlan szakértői ajánlást kapnál újra és újra.
„A SearchGPT és a hozzá hasonló rendszerek nem kiveszik a munkát a vállalkozó kezéből, hanem visszaadják neki a döntési időt. Aki ezt a felszabaduló időt stratégiára és minőségre fordítja, előnyt épít. Aki csak gyorsabban akar kapkodni, az gyorsabban fog elfáradni.” – Dajka Gábor
Ha most egy dolgot viszel magaddal ebből a cikkből, ez legyen az: ne a technológiát üldözd, hanem a működési elvet értsd meg. A felületek változnak, a menük átrendeződnek, a funkciók átneveződnek. De az a tény, hogy az emberek egyre inkább válaszokat akarnak, és egyre kevésbé szeretnének böngészni, már nem fog visszafordulni. Ehhez kell igazítanod a márkádat, a tartalmadat és a döntési folyamataidat.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
1) A SearchGPT egy külön termék, vagy a ChatGPT része?
Az OpenAI eredetileg prototípusként mutatta be a SearchGPT-t, vagyis kísérleti formában tesztelte az új keresési élményt. A kommunikációból az látszik, hogy a cél az volt, hogy a keresési képességek idővel beépüljenek szélesebb termékekbe. Később az OpenAI már arról is beszélt, hogy a webes keresés eszközként elérhető az API-ban, és azt is jelezte, hogy ezt ugyanaz a modell hajtja, mint a ChatGPT keresési képességét. Üzleti szempontból ezért nem érdemes „terméknevekhez” ragaszkodni: a logika a fontos, hogy a rendszer webes információkat is be tud vonni és forrásokat is mutat.
2) Akkor most a SEO-nak vége?
Nem, de átalakul. A klasszikus modellben a cél a kattintás volt. A válaszmotorok világában a cél egyre inkább az, hogy forrásként jelenj meg, és a márkád neve összekapcsolódjon a témával. Ehhez tiszta, szakmai, jól szerkesztett tartalom kell, amelyből egy rendszer könnyen kiemeli a lényegi állításokat. Aki továbbra is csak technikai trükkökkel gondolkodik, az rövid távon nyerhet, de hosszú távon gyengül a márkája.
3) Hogyan használhatja ezt egy kezdő vállalkozó kevés idővel?
Úgy, hogy nem „mindent” akar egyszerre. Válassz 2–3 olyan feladatot, ahol most sok időt visz el a böngészés és az összehasonlítás, és építs rá egy egyszerű rutinfolyamatot: kérdezés, összegzés, ellenőrzés, döntés. Ha ezt stabilan csinálod, már nyertél. A következő szint az, hogy a jól működő kérdéseket sablonosítod, és a csapat is ugyanúgy használja. Nem a legmodernebb beállítások számítanak, hanem a következetes működés.
4) Magyarországon mire kell jobban figyelni, mint külföldön?
Két dologra: a források minőségére és a márka kommunikációjának rendezettségére. A magyar nyelvű weben sok területen kevesebb a jól dokumentált, naprakész szakmai anyag, ezért a forráskritika nálunk még fontosabb. Emellett sok KKV online jelenléte rendezetlen: hiányos termékleírások, homályos ígéretek, változó árak, kevés szakmai tartalom. A válaszmotorok világában ez hátrány, mert a rendszer abból épít képet rólad, amit talál. Ha egy dolgot javítasz, legyen az: tiszta, következetes, ellenőrizhető kommunikáció.
