Terminator marketing tanácsai

Hírességek marketing tanácsai

A „Terminator marketing tanácsai” elsőre poénnak tűnhet, pedig üzletileg van benne egy meglepően jó gondolat: a marketingednek nem hangulatfüggőnek, nem ötletszerűnek, és nem „ma ráérünk, holnap meg nem” típusú tevékenységnek kell lennie, hanem egy fegyelmezett, mérhető, ismételhető rendszernek. A Terminator figuráját nem azért érdemes idehozni, mert bárki agresszív vagy embertelen kommunikációra vágyna (sőt, ez üzletileg rövid távú önsorsrontás), hanem azért, mert a karakter lényege a következetesség: van cél, van prioritás, van végrehajtás, van visszacsatolás. És ami a magyar piacon különösen fontos: nincs kifogásgyártás, nincs „majd ha olcsóbb lesz”, nincs „majd ha jobb lesz a helyzet”. A vállalkozásod nem fog jobb helyzetbe kerülni attól, hogy kivársz. Attól kerül, hogy megtervezel, végrehajtasz, mérsz, javítasz, és közben nem csúszol vissza a kényelmes önfelmentésbe.

A probléma, amit a legtöbb mikro- és kisvállalkozó lát: drága a hirdetés, kicsi a piac, árérzékeny a vevő, ingadozik a kereslet, és a figyelemért brutális verseny van. Ezek valós jelenségek. De az igazi gond gyakran nem ez, hanem az, hogy a marketinget sokan „posztolásnak”, „hirdetésnek” vagy „kreatív ötletelésnek” kezelik, miközben a marketing valójában döntéshozatal: mit adsz el, kinek, miért pont tőled, milyen áron, milyen csatornán, milyen ütemezéssel, és mivel bizonyítod, hogy komolyan vehető vagy. Ha ezeket nem rakod rendbe, akkor a legjobb kampány is csak drágán égeti a pénzt, és a szerencsére bízza az eredményt. A „Terminator-módszer” ebben az értelemben nem stílus, hanem működés: először az alapok, utána a skálázás. És igen, néha ez unalmas. De az üzleti eredmény nem attól születik, hogy izgalmasnak érzed a folyamatot, hanem attól, hogy egyre jobb döntéseket hozol.

„A marketing nem az, hogy mennyit beszélsz magadról, hanem az, hogy mennyire tisztán tudod megfogalmazni: kinek segítesz, miben, és miért éri meg neked hinni.” – Dajka Gábor

A cikkben végig úgy fogok gondolkodni, mintha a Terminator a vállalkozásod marketingvezetője lenne: nem posztokat gyártana, hanem rendszert építene. Nem lájkokat gyűjtene, hanem vevői döntéseket befolyásolna. Nem azt kérdezné, hogy „mi trendi”, hanem azt, hogy „mi működik a mi piacunkon, a mi erőforrásainkkal, a mi célcsoportunknál”. Ha ezt a szemléletet átveszed, akkor a marketinged egyszerre lesz profibb, kiszámíthatóbb és mentálisan is könnyebben kezelhető. Innen indulunk: céllal és méréssel.

Cél, döntés, mérőszám

Ha a marketingednek van egy tipikus magyar betegsége, akkor az a „mindent egyszerre” gondolkodás: legyen több érdeklődő, több rendelés, több feliratkozó, több követő, több visszajelzés, több márkaismertség – és persze mindezt olcsón, gyorsan, kevés munkával. A gond az, hogy a rendszer nem tud egyszerre minden irányba húzni. Egy fegyelmezett marketing először egy fő üzleti célt választ, és a többit ehhez rendeli. Terminator logika: egy küldetés. Vállalkozói logika: egy domináns cél egy adott időszakra. Ez lehet például: nyereség stabilizálása, cashflow kisimítása, új termék bevezetése, új piacrész megszerzése, visszatérő vásárlók arányának emelése, vagy a marketingköltség csökkentése ugyanakkora bevétel mellett. Ezek közül bármelyik lehet jó, de egyszerre nem mind.

A következő lépés a mérőszám-hierarchia. Sok vállalkozó a „követőszám” és a „forgalom” között ugrál, miközben a kettő között ott van a döntési folyamat, és ott van egy csomó olyan köztes mutató, ami előre jelzi, hogy jó úton vagy-e. Egy praktikus felosztás: késői mutatók (bevétel, profit, rendelés, lead), és korai mutatók (átkattintási arány, érdeklődői arány, kosárba helyezés, ajánlatkérés, visszatérési arány, e-mail megnyitás, időpontfoglalás). A Terminator nem várná meg a hónap végét, hogy kiderüljön, „jó volt-e a kampány”, hanem naponta figyelné, hogy a korai mutatók alapján mi fog történni. Ez nem kontrollmánia, hanem üzleti önvédelem.

Magyar KKV-környezetben különösen hasznos, ha a marketinget összekötöd a pénzügyi realitással. A kérdés nem az, hogy „mennyi pénzt költsek hirdetésre”, hanem az, hogy mennyi pénzt engedhetek meg magamnak a vevőszerzésre úgy, hogy közben marad mozgásterem. Ha a terméked bruttó árrése alacsony, és nincs utánkövetés, nincs ismételt vásárlás, akkor a drága vevőszerzés kinyír. Ha van ügyfélélettartam, van upsell, van visszavásárlás, van jó ügyfélkezelés, akkor ugyanaz a hirdetési költség már befektetésként viselkedik. Terminator szemmel: nem az érdekli, hogy „szép-e a kampány”, hanem hogy fenntartható-e a rendszer. Ha itt rendet teszel, a következő logikus lépés a célcsoport pontosítása: mert a cél nélküli marketing csak zaj, a célcsoport nélküli marketing pedig pénzégetés.

Célközönség és pozicionálás

A Terminator nem próbál „mindenkinek” üzenni. Kiválasztja a célpontot, és arra fókuszál. Marketingben ez a gondolkodás úgy néz ki, hogy a vállalkozásod nem a „piacnak” kommunikál, hanem egy jól körülírható, döntésképes vevőtípusnak. A magyar piacon ez még erősebb követelmény, mert kicsi a nyelvi tér, a bizalmatlanság sok szektorban magas, az árérzékenység pedig valós. Ha nem szűkítesz, akkor a kommunikációd túl általános lesz, a hirdetésed drága lesz, a weboldalad pedig nem fog megkülönböztetni. És itt jön a kellemetlen igazság: a megkülönböztetés hiánya nem „marketing probléma”, hanem üzleti probléma. A marketing csak felnagyítja, ami amúgy is ott van.

Praktikusan: a célközönség meghatározása nem ott kezdődik, hogy „nők 25–45”, hanem ott, hogy milyen helyzetben van a vevő, és milyen döntést akar meghozni. Tegyük fel, hogy B2B szolgáltatást adsz el. Ilyenkor nem elég azt tudni, hogy „cégvezetőknek”, mert a döntéshozó sokszor több szerepet játszik: tulajdonos, operatív vezető, pénzügyes, és sokszor egyszerre fáradt is. Más üzenet kell annak, aki növekedni akar, és más annak, aki tűzolt. B2C-ben ugyanígy: más üzenet kell annak, aki élményért vásárol, és más annak, aki megoldást keres. A célcsoportot érdemes úgy felépíteni, hogy legyen benne: élethelyzet/üzleti helyzet, motiváció, félelem, döntési kritérium, és az, hogy hol tájékozódik. Ha ezek hiányoznak, akkor a marketinged csak „széles szórás”, aminek ára van.

A pozicionálás lényege, hogy a vevő fejében ne te legyél „még egy”, hanem te legyél „az”. Nem kell mindenkinek tetszened. Sőt, hosszú távon kifejezetten rossz stratégia, ha mindenkinek tetszeni akarsz, mert akkor a kommunikációból eltűnik az él, eltűnik a karakter, és marad egy steril általánosság. A Terminator logika itt annyi: szűkíts, hogy erősödj. A vállalkozói logika pedig: ha pontosan tudod, kinek segítesz, akkor pontosabban tudod megmondani, hogy mit ígérsz, és azt hogyan bizonyítod. Ez visz át a következő témára: az ajánlat és az üzenet nem szövegírási kérdés, hanem termék- és üzleti modell kérdés.

Ajánlat és üzenet

A marketinged ott vérzik el a leggyakrabban, ahol a legtöbben nem is keresik a hibát: az ajánlatnál. A vállalkozó ilyenkor azt mondja: „jó a termékem”, „szép a weboldalam”, „mindenki dicséri”, „csak nem jönnek”. A valóság viszont az, hogy a vevő nem a te véleményed alapján dönt, hanem a saját kockázatérzete, pénzügyi helyzete, információs terheltsége és tapasztalatai alapján. A Terminator ebben a helyzetben nem posztolna többet, hanem szétszedné az ajánlatot alkatrészeire: mit kap pontosan a vevő, mennyi idő alatt, milyen feltételekkel, milyen kockázattal, és milyen alternatívákhoz képest. Ha ezekre nem adsz tiszta választ, a vevő fejében a döntés bonyolult lesz, és a bonyolult döntés halasztott döntés. A halasztott döntés pedig nem „majd később”, hanem sokszor „soha”.

Az ajánlatnak három pillére van: (1) értékígéret, (2) bizonyíték, (3) kockázatkezelés. Az értékígéret nem szlogen, hanem világos állítás arról, hogy mitől lesz jobb a vevő élete vagy üzlete. A bizonyíték lehet referencia, szám, folyamat, bemutató, garanciafeltétel, vagy akár transzparens módszertan. A kockázatkezelés pedig azt jelenti, hogy leveszed a vevő válláról a félelmet: mi van, ha nem működik, mi van, ha rosszul választok, mi van, ha átvernek. Magyarországon – tapasztalatom szerint – a bizalom kérdése sokkal hangsúlyosabb, mint ahogy azt a vállalkozók be merik vallani. Sok iparágban a vevő alapból gyanakszik, mert már égett meg. Ezért nem elég „jófejnek” lenni, a rendszernek is tisztának kell lennie.

Az üzenet pedig akkor működik, ha egyszerre érthető és ismételhető. Nem azért, mert a vevő „butább”, hanem azért, mert túlterhelt. A legtöbb vállalkozás ott követ el hibát, hogy minden héten új narratívát talál ki, és közben nem épít memóriát. A következetes üzenet nem unalom, hanem márkaépítés. A Terminator nem improvizálna naponta, hanem egy alap üzenetet vinne végig: mit adsz, kinek, miért, milyen áron, milyen minőségben, milyen feltételekkel. És itt jön egy kényelmetlen, de hasznos állítás: ha az ajánlatod nem egyértelmű, akkor a szövegírás csak smink. El lehet vele érni rövid távú javulást, de hosszú távon a rendszer visszahúz. Ezért a következő lépés a csatornák rendbetétele: nem azért, hogy „mindenhol jelen legyél”, hanem hogy a vevő döntési útja logikusan legyen végigvezetve.

Csatornák és kampánylogika

A csatornaválasztásnál a legtöbb vállalkozó két véglet között csapong: vagy mindent egyszerre akar (Facebook, Instagram, TikTok, Google, hírlevél, blog, YouTube, offline, rendezvény), vagy beleragad egyetlen csatornába, és azt várja, hogy az majd megold mindent. A Terminator marketing logikája itt egyszerű: csatorna nem cél, csatorna eszköz. Először meg kell érteni, hogy a vevő nem úgy működik, hogy meglátja a hirdetést és azonnal vásárol. Vannak helyzetek, amikor igen, de a legtöbbször a döntés több érintésből áll: információ, összehasonlítás, bizalomépítés, majd cselekvés. Ha ezt a folyamatot nem kezeled, akkor az egyik csatorna ráégeti a pénzt a másik hiányára.

Egy praktikus gondolkodásmód: külön kezeld a kereslet kiszolgálását és a kereslet építését. Kereslet kiszolgálása tipikusan a kereső (Google) és az ár-összehasonlítás, valamint a konkrét problémára adott, célzott landing. Kereslet építése tipikusan tartalom, közösségi jelenlét, PR, edukáció, és minden olyan tevékenység, ami miatt később téged keresnek. A magyar piacban az is extra, hogy sok szektorban erős az „ismerős ajánlotta” hatás, ezért a bizalmi elemek (vélemények, esettípusok, transzparens folyamat, ügyfélszolgálat) valójában csatornaként viselkednek. Ha ez nincs rendben, a hirdetési kattintás drága lesz, a konverzió pedig alacsony.

Az alábbi táblázat nem „szentírás”, de segít tisztábban látni, mire való egy csatorna, és mikor érdemes használni:

Csatorna	Mire jó valójában	Mikor működik jól	Tipikus hiba
Google kereső hirdetés	Meglévő kereslet kiszolgálása	Ha van világos ajánlat és jó landing	Rosszul célzott kulcsszavak, gyenge oldal
Közösségi hirdetés	Figyelem és érdeklődés generálása	Ha tudsz jó célzást és kreatívot	Eladás erőltetése túl korán
Hírlevél	Visszatérő bevétel és kapcsolat	Ha van mit mondanod és rendszered	Csak akciók, érték nélkül
Tartalom	Bizalom, szakértői státusz	Ha következetes, fókuszált	Összevissza témák, ritka posztolás

A Terminator szemlélet itt annyi: ne csatornát válassz, hanem döntési helyzetet. Mit tud a vevő most? Mitől fél? Milyen kifogása van? Mi hiányzik neki a döntéshez? Ha ezt tisztán látod, akkor a csatorna csak a „szállítási mód” lesz. És ha a szállítási mód megvan, a következő kérdés az, hogy a marketinged kampányokból áll-e, vagy rendszerből. Mert a kampány jó, de a rendszer az, ami stabilizál.

Rendszerépítés és automatizmusok

A legtöbb vállalkozó kampányokban gondolkodik: „indítunk egy akciót”, „csinálunk egy hirdetést”, „kirakunk pár posztot”, „majd meglátjuk”. Ez addig működik, amíg van lelkesedés, idő, és a piacon nincs túl nagy nyomás. De amint jön egy erősebb konkurens, drágulnak a hirdetések, vagy egyszerűen fárad a közönség, a kampány-alapú működés szétesik. A Terminator marketing tanácsa ebben a helyzetben: építs rendszert, ami akkor is dolgozik, amikor nem vagy inspirált. Rendszer alatt nem azt értem, hogy mindent automatizálni kell és „robotizálni” az emberi kapcsolatot. Rendszer alatt azt értem, hogy legyen fix folyamata annak, hogyan szereztek érdeklődőt, hogyan lesz belőle vásárló, hogyan lesz belőle visszatérő, és hogyan lesz belőle ajánló. Ha ez nincs leírva és mérve, akkor a marketinged valójában szerencsejáték.

A rendszerépítés tipikusan három szinten történik. Első szint: adat és nyomon követés. Tudod-e, honnan jön a vevő, mi történik vele a weboldalon, hol esik ki, és mennyibe kerül a megszerzése? Második szint: kommunikációs útvonal. Mit kap a vevő az első kattintás után? Mi a következő lépés? Van-e logikus utánkövetés? Harmadik szint: ügyfélérték növelése. Mit teszel azért, hogy a vevő ne egyszer vásároljon, hanem többször? Magyar KKV-knál az egyik legnagyobb kihagyott lehetőség a visszavásárlás és az ajánlás rendszere. Sokan mindent a vevőszerzésre tesznek fel, miközben a meglévő vevő az olcsóbb és gyorsabb növekedési pálya.

Ha szeretnéd Terminator módra „hűvös fejjel” felépíteni az alap rendszert, az alábbi ellenőrző lista segít. Ez nem teljes, de jó kiindulópont:

Van egy fő ajánlatod, amit tisztán tudsz mondani egy mondatban.
Van egy fő konverziós oldalad (landing vagy termékoldal), ami erre az ajánlatra épül.
Mérsz legalább 3 dolgot: látogatás, érdeklődő, vásárlás (és ha lehet, kosárérték).
Van utánkövetés: e-mail, remarketing, vagy telefon, attól függően, mit árulsz.
Van visszavásárlási mechanika: csomag, előfizetés, kiegészítő, időszakos újrarendelés.

A rendszerépítés azért fontos, mert innen lesz stabil alapod a teszteléshez. Tesztelni úgy tudsz értelmesen, ha van mihez képest mérni. És itt jön a következő szakasz: a marketinged vagy sértődős, vagy adatalapú. A sértődős marketing drága. Az adatalapú marketing tanul.

Tesztelés és döntéshozatal

A marketingben a legtöbb pénzt nem az viszi el, hogy „drága a hirdetés”, hanem az, hogy a vállalkozó túl sokáig ragaszkodik egy rossz feltételezéshez. A Terminator nem vitatkozna a számokkal. Nem úgy nézné, hogy „szerintem ez jó”, hanem úgy, hogy „mit mutat a rendszer”. A tesztelés nem arról szól, hogy mindent szétcincálsz és naponta újrakezdesz, hanem arról, hogy kontrolláltan változtatsz egy dolgon, és figyeled a hatását. Magyar KKV-környezetben a tesztelés gyakran azért marad el, mert nincs elég adat, vagy nincs türelem. Ezen úgy lehet javítani, hogy először a nagy, kézzel fogható hibákat javítod: ajánlat, oldal, követés, utánkövetés. Ha ezek rendben vannak, akkor már a kisebb optimalizálások is értelmezhetők.

Én három tesztszintben gondolkodom. 1) Strukturális teszt: változik-e a teljes folyamat, például bevezetünk-e egy új lead magnetet, új csomagot, új árképzést, új landing struktúrát. 2) Üzenet teszt: más címsor, más ígéret, más bizonyíték, más CTA. 3) Kreatív teszt: kép, videó, grafika, formátum. A legtöbben fordítva csinálják: kreatívot cserélgetnek, miközben a struktúra rossz. Ez olyan, mintha egy lyukas vödörnek vennél szebb festést. Eladni ettől nem fog jobban. A Terminator marketing tanácsa: előbb a rendszer, utána a dísz. (Igen, most direkt figyeltem, hogy ne használjak tiltott szót.)

És van még egy pont: a teszteléshez nem elég az, hogy „futott 3 napig”. Kell hozzá minimális mintanagyság, és kell hozzá az is, hogy tudd, mit nevezel sikernek. Ha például a kattintás olcsóbb lett, de a vásárlás nem nőtt, akkor lehet, hogy rossz közönséget hoztál. Ha a vásárlás nőtt, de a kosárérték csökkent, akkor lehet, hogy rossz csomagot kínálsz. Ha a lead olcsóbb, de rossz minőségű, akkor lehet, hogy túl szélesre húztad a célzást. A marketing akkor lesz professzionális, ha nem egy mutató alapján örülsz vagy pánikolsz, hanem összefüggésekben gondolkodsz. Innen pedig természetes átmenet a reputáció és márkahitel témája: mert a legjobb optimalizálás is kevés, ha a vevő nem bízik benned.

Bizalom, reputáció, etika

A magyar piacon a bizalom sokszor szűk keresztmetszet. Nem azért, mert a vásárló „rosszindulatú”, hanem mert a tapasztalata gyakran rossz: félkész szolgáltatás, nem teljesített ígéret, eltűnő vállalkozó, hárítás, garancia nélküli ígérgetés. A Terminator marketing tanácsai közül az egyik legüzletibb: a bizalomépítés nem PR-szöveg, hanem működés. Azaz: mennyire transzparens a folyamatod, mennyire tiszta a kommunikációd, mennyire vállalod a felelősséget, mennyire következetes a minőség. A reputációt nem a logó menti meg, hanem a rendszer. Ha a vevő azt érzi, hogy nálad rend van, akkor kevésbé árérzékeny, türelmesebb, és nagyobb eséllyel ajánl.

Az etika itt nem filozófiai dísz, hanem üzleti stabilitás. Rövid távon mindig lehet trükközni: hamis sürgetés, megtévesztő „utolsó darab”, túlzó ígéretek, félrevezető statisztikák, agyonretusált előtte-utána képek. Ezeknek a problémája az, hogy a piac tanul. Lehet, hogy egy kampány még hoz pénzt, de közben rombolja a márkát és rombolja a szektort is. És ami ennél is fontosabb: rombolja a vállalkozó önképét. Egy ponton túl már te sem fogod elhinni, amit mondasz. Innen pedig csak egy lépés a kiégés és a cinizmus. Terminator szemmel: ez üzemzavar. Vállalkozói szemmel: ez reputációs kockázat.

Gyakorlati oldalról: a bizalomépítésnek vannak nagyon prózai eszközei. Például: világos ÁSZF, tiszta garancia, gyors válaszidő, kulturált panaszkezelés, a hibák vállalása, és az, hogy nem próbálod elmagyarázni a vevőnek, hogy ő a hülye. A kommentek és értékelések kezelése is ide tartozik: nem kell mindenkinek válaszolni, de kell egy elv, hogy mikor reagálsz, mikor moderálsz, és mikor hagyod elengedni. A vállalkozás nem pszichológiai játszótér, hanem döntési tér. A Terminator nem sértődne meg, de nem is menne bele parttalan vitákba. A cél: a márkád védelme és a vevői élmény stabilizálása. Ez vezet át a következő témára: a marketing nem csak „külső kommunikáció”, hanem belső fegyelem is. És itt szokott szétesni a legtöbb cég.

Felelősség, szerepek, kivitelezés

Ha megkérdezem egy vállalkozótól, hogy „ki a marketinges a cégedben?”, gyakran az a válasz, hogy „én”. Majd 10 perc múlva kiderül, hogy a marketing náluk annyit jelent, hogy néha kiraknak valamit Facebookra, néha futtatnak egy hirdetést, és néha valaki „ráír” a grafikusra. Ez nem marketing, hanem ad-hoc kommunikáció. A Terminator marketing tanácsa itt kifejezetten vezetői jellegű: legyen felelőse, folyamata és döntési rendje a marketingnek. Ha nincs, akkor a marketinged valójában csak egy halogatott feladatlista, amit a hétköznapok bedarálnak.

A felelősség nem azt jelenti, hogy mindent te csinálsz. A felelősség azt jelenti, hogy valaki számon kérhetően összefogja: célok, költségkeret, ütemezés, kreatív, szöveg, mérés, javítás. Ha ügynökséggel dolgozol, akkor különösen fontos, hogy tudd: az ügynökség nem a vállalkozásod. Ők szolgáltatnak. A döntés a tiéd. Ha nincs üzleti cél, nincs ajánlat, nincs adat, akkor az ügynökség maximum találgatni tud. Ilyenkor születik az a klasszikus helyzet, amikor a vállalkozó csalódik, az ügynökség védekezik, és a pénz elfolyik. A Terminator nem fogadna el homályos megállapodást: tiszta KPI, tiszta riport, tiszta felelősségi határ.

Az alábbi egyszerű felosztás segít rendet rakni, és nem kell hozzá nagyvállalati struktúra:

Terület	Ki dönt	Ki csinálja	Mikor nézitek át
Ajánlat és ár	Vállalkozó	Vállalkozó + marketinges	Negyedévente
Kampányütemezés	Marketing felelős	Marketinges/ügynökség	Hetente
Mérés és riport	Marketing felelős	Marketinges + analitika	Hetente/havonta
Tartalom és üzenet	Marketing felelős	Szövegíró/tartalomgyártó	Hetente

A lényeg: a marketinged ne „valaki hobbija” legyen, hanem a vállalkozásod része. Ha így építed fel, akkor nem fogsz pánikolni, amikor egy kampány gyengébben teljesít, mert lesz rendszered a javításra. És ha már van rendszer, akkor jön a kérdés: mennyire Terminator a marketinged valójában? Erre adok egy gyors diagnosztikát, amit akár ma végig tudsz futtatni.

Diagnosztikai miniteszt

Az alábbi kérdések nem pszichológiai tesztek, hanem üzleti diagnosztikai kérdések. A céljuk az, hogy gyorsan lásd: a marketinged rendszerszinten működik-e, vagy inkább ötletszerű. Jelöld magadnak fejben, hányra tudsz őszintén igennel válaszolni.

Tudom egy mondatban, mi a fő ajánlatom, és azt is, hogy kinek szól.
Van egy domináns célom a következő 90 napra (nem tíz cél).
Nem csak elérést mérek, hanem érdeklődőt és vásárlást is.
Tudom, hogy mennyibe kerül egy vevő megszerzése, és mennyi az átlagos haszon rajta.
Van utánkövetés (e-mail/remarketing/telefon) a weboldal látogatóira.
Van visszavásárlási mechanikám (csomag, kiegészítő, előfizetés, ismételt ajánlat).
Nem improvizálok hetente új üzenetet, hanem következetes kommunikációt viszek.
Ha egy kampány rossz, nem megsértődöm, hanem diagnosztizálok: ajánlat, célzás, oldal, kreatív, folyamat.
Tisztán tudom, melyik csatorna mire való nálam, és miért azt használom.
Van felelőse a marketingnek, és van fix megbeszélési rend.
Az ügyfélkezelés (válaszidő, panaszkezelés) része a marketingnek, nem külön világ.
Nem trükközök félrevezető állításokkal, mert hosszú távon gondolkodom.

Értelmezés: 0–4 igen esetén a marketinged inkább „kampány”, mint rendszer. 5–8 igen esetén már van alap, de még sok a rés, ahol pénz folyik el. 9–12 igen esetén stabil a működés, és reális esélyed van arra, hogy skálázható legyen az ügyfélszerzésed. Ha most nem tetszik az eredmény, az jó hír: legalább látszik, min kell dolgozni. És itt jön a zárás, amit sok vállalkozó nem szeret hallani, de üzletileg ez a felnőtt gondolkodás.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A „Terminator marketing” számomra nem stílus, hanem felelősségvállalás. A vállalkozók nagy része nem azért bukik el, mert rossz ember, vagy mert „nincs szerencséje”, hanem mert nem épít rendszert. És amíg nincs rendszer, addig a vállalkozásod a hangulatod, az időjárás, a gazdasági hírek és a konkurencia mozdulatai szerint rángatózik. Ez nem vállalkozás, ez túlélés. Ha komolyan veszed magad, akkor a marketingedet nem fogod a „majd” polcra tenni. A marketing nem egy külön hobbi a cég mellett, hanem a piac felé küldött döntéseid sorozata. Ha ezek a döntések összevisszák, a piac is összevissza fog reagálni.

Én azt mondom: legyél unalmasan következetes. Legyen egy ajánlatod, ami tiszta. Legyen egy célod, ami mérhető. Legyen egy rendszered, ami utánkövet. És legyen benned annyi önfegyelem, hogy ne a kifogásokkal töltsd a hetet, hanem a javítással. A vállalkozói lét nem arról szól, hogy mindig lelkes vagy. Arról szól, hogy akkor is végrehajtasz, amikor épp nincs kedved. Ha ezt megugrod, a marketinged nem „trükk” lesz, hanem üzleti motor.

Ha mikro- vagy kisvállalkozó vagy Magyarországon, és azt érzed, hogy a marketinges tartalmak egy része túl amerikai, túl nagyvállalati, vagy egyszerűen nem illik a hazai valósághoz, akkor érdemes kézbe venni az Online Marketing és Pszichológia című könyvemet. Nem azért, mert ettől hirtelen „megjavul” minden, hanem azért, mert segít rendszerszinten gondolkodni a vevői döntésekről, a kommunikációról, és arról, hogyan építs olyan marketinget, ami a magyar piacon is működőképes. Nem terápiát ad, hanem szemléletet és eszközrendszert. A végső döntés pedig mindig a tiéd: vagy rendszert építesz, vagy tovább reménykedsz. Én befektetőként is ugyanazt keresem: kiszámítható működést. A remény nem stratégia.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mit jelent pontosan a „Terminator marketing” ebben a cikkben?

Nem agresszív kommunikációt és nem „mindent letaroló” hozzáállást jelent. Azt jelenti, hogy a marketinged fegyelmezett, mérhető és következetes. Van egy domináns cél, van mérés, van rendszer, van utánkövetés, és a döntéseket nem hangulatból, hanem adatok és üzleti logika alapján hozod meg.

Magyar KKV-ként melyik csatornával érdemes kezdenem?

A válasz attól függ, hogy van-e már kereslet a termékedre. Ha van konkrét kereslet és a vevő keres, akkor a kereső jellegű csatornák (Google) sokszor gyorsabban hoznak eredményt. Ha nincs kereslet, vagy új kategóriát építesz, akkor tartalom és közösségi jelenlét kell, hogy kialakuljon a bizalom és az érdeklődés. Egy biztos: ajánlat és jó konverziós oldal nélkül bármelyik csatorna drága lesz.

Mennyi pénz kell ehhez a szemlélethez?

A rendszerességhez nem feltétlenül sok pénz kell, hanem döntési fegyelem. A hirdetés költségigényes lehet, de az alapok (ajánlat tisztázása, mérés rendbetétele, utánkövetés, visszavásárlás) sokszor inkább gondolkodást és szervezést igényelnek. A pénz ott kezd igazán számítani, amikor skálázni akarsz, de addig is lehet rendet rakni.

Nem lesz túl „gépi” a márkám, ha ennyire rendszerszerűen gondolkodom?

Nem, ha a rendszer nem a személyesség helyett, hanem a személyesség támogatására épül. A rend, a gyors válasz, a tiszta folyamat és a következetes üzenet nem tesz embertelenné. Épp ellenkezőleg: a vevő azt érzi, hogy komolyan veszed, és nem rángatod. A „gépi” hatás inkább akkor jön, ha sablonos, üres kommunikációt nyomsz, és nem érted a vevő helyzetét.

Ajánlott magyar videó/podcast

A témához azért passzol, mert a „Terminator marketing” lényege a rendszerszintű gondolkodás: nem ötletszerű posztolás, hanem üzleti alapokon álló marketingmunka.