Bud Spencer marketing tanácsai

Bud Spencer nem marketingtankönyvet írt, és nem is arról ismert, hogy vállalkozóknak tartott volna előadásokat. Mégis, ha a marketinget nem „reklámtrükkök” gyűjteményének, hanem következetesen szállított élménynek tekinted, akkor Bud Spencer neve ma is tananyag. Miért? Mert a neve egyetlen szóban hordoz egy sor olyan asszociációt, amit vállalkozók milliói próbálnak felépíteni, többnyire sok pénzzel és kevés türelemmel: megbízhatóság, egyszerűség, földközeliség, humor, és egy nagyon stabil „jó fiú” alapállás. A közönség pedig nem azért kötődik hozzá, mert minden filmje egyedi és kiszámíthatatlan, hanem pont azért, mert tudja, mit kap. Ez a fajta kiszámíthatóság a marketingben nem unalom, hanem biztonságérzet. A biztonságérzet pedig a vásárlói döntésben aranyat ér, főleg egy olyan piacon, ahol az emberek túl sok rossz ígéretet hallottak már.

Amikor azt mondom: „Bud Spencer marketing tanácsai”, akkor nem azt állítom, hogy ő konkrét marketingstratégiát fogalmazott meg. Azt állítom, hogy az a kulturális „csomag”, amit a neve jelent, és az a következetesség, ahogyan ez a kép felépült, átfordítható üzleti gondolkodássá. Egy vállalkozás is így működik: vagy összeköthető egy tiszta, egyszerű, emberi képpel, vagy nem. Ha nem, akkor a marketinged állandóan tűzoltás lesz. Mindig új kampány kell, mindig új szöveg kell, mindig új magyarázat kell, mert nincs stabil alapélmény, amihez a vevő vissza tudna nyúlni fejben. És itt jön a lényeg: a marketing nem az, amit te mondasz magadról, hanem az, ami megmarad az emberben, miután bezárta a böngészőt, és visszament az életébe.

Bud Spencer jelensége azért különösen hasznos tükör, mert rávilágít arra, amit sok magyar mikro- és kisvállalkozó nem szeret hallani: a növekedéshez nem feltétlenül „forradalmi” ötlet kell, hanem stabil karakter. A magyar piac ráadásul tőkehiányos, bizalmatlan és árérzékeny. Ez nem panaszkodás, hanem adottság. Ilyen terepen az nyer, aki képes egyszerre egyszerűen fogalmazni, tartani magát az ígéreteihez, és közben ember marad. A következő részekben ezt bontom szét: milyen üzleti tanulságokat lehet levonni ebből a jelenségből, és hogyan tudod ezt alkalmazni a saját márkádnál úgy, hogy ne legyen gagyi, ne legyen erőltetett, és ne legyen öncélú nosztalgiázás.

Márkaidentitás és karakter

Az egyik legjobb gondolkodási keret, amit a marketingben használni lehet, az az, hogy a márkádnak van „személyisége”. Nem misztikus értelemben, és nem is azért, hogy szép szavakat írjunk egy prezentációba, hanem azért, mert a vevő fejében a márka emberi tulajdonságokká fordul le. A vevő nem azt mondja, hogy „ez a cég 24 órán belül válaszol”, hanem azt érzi: „ez a cég megbízható”. Nem azt mondja, hogy „ez a termék 12 pontban leírja a specifikációt”, hanem azt érzi: „ez profi”. A Bud Spencer-jelenség ebben tankönyvi: a névhez társított személyiségjegyek annyira tiszták, hogy még az is tudja, mire számítson, aki csak fél szemmel látta a filmeket, vagy gyerekkorából emlékszik egy-egy jelenetre. Ez a tisztaság üzleti szempontból azt jelenti: a vevő döntési terhe csökken. Kevesebbet kell gondolkodnia, kevésbé fél attól, hogy rosszul választ.

Egy átlagos magyar KKV-nál viszont gyakran azt látom, hogy a vállalkozó mindent akar egyszerre: legyen prémium, legyen olcsó, legyen vicces, legyen komoly, legyen gyors, legyen kézműves, legyen tömegesen skálázható, legyen mindenkié. Ez a valóságban nem márka, hanem szétesés. A karaktert nem lehet „mindent bele” módon összerakni. Három-négy, maximum öt stabil tulajdonságot kell kimondani, és aztán a cég minden pontján ehhez kell igazodni: a weboldal szövegében, az ügyfélszolgálat hangnemében, az árazásban, a csomagolásban, a reklamáció kezelésében, a tartalmak stílusában. Bud Spencer esetében ez a következetesség ösztönösen működött: ugyanaz a fajta erő és ugyanaz a fajta jóindulat jön át újra és újra. A vállalkozó feladata annyi, hogy ezt a logikát üzletileg „lefordítsa”: milyen ember lenne a márkád, ha egy ember lenne? Mit utálna? Mit nem csinálna meg pénzért sem? Hol húzza meg a határt? És mit ígér úgy, hogy azt tényleg be is tartja?

Ha ezt a részt jól rakod össze, akkor a marketinged egyszerűbb lesz. Kevesebb kampányötletet dobsz ki, kevesebb kreatívot gyártasz fölöslegesen, és sokkal kevesebb lesz a „miért nem működik” típusú pánik. Mert a vevő nem kampányokba szeret bele, hanem képekbe, érzésekbe, és abba a benyomásba, hogy „ez a cég rendben van”. A következő lépés az, hogy ezt a karaktert nemcsak kitalálod, hanem ismételhetően szállítod.

Következetesség a termékben és a kommunikációban

Bud Spencer filmjeit sokan szeretik az „ismerős” élmény miatt. A történetvezetés általában érthető, a szerepek hamar beazonosíthatók, a hangulat stabil. Marketingesként én erre nem legyintek, hanem azt mondom: ez üzleti érték. A vállalkozók gyakori hibája, hogy a következetességet összekeverik a fejlődés hiányával. Pedig a kettő nem ugyanaz. A fejlődés azt jelenti, hogy javítod a rendszert; a következetesség pedig azt, hogy közben nem rúgod ki a vevő alól azt a széket, amin eddig ült. Aki ma tőled vesz, az nem akar minden hónapban új céget megismerni. Azt akarja, hogy a te alapígéreted ugyanaz maradjon, csak egyre jobban teljesüljön.

Egy átlagos magyar mikro- vagy kisvállalkozásnál ez úgy néz ki, hogy a cég hol „prémium szolgáltatóként” kommunikál, hol pedig „árversenyzőként”, mert épp üres a naptár vagy beesett egy agresszív konkurens. A kommunikáció hullámzik, az ajánlat össze-vissza változik, a vevő pedig nem tudja, hogy te most ki vagy. Ilyenkor hiába költesz hirdetésre: a hirdetés csak több embert hoz oda, akik ugyanúgy elbizonytalanodnak. A következetesség a marketingben nem azt jelenti, hogy unalmasan ugyanazt posztolod, hanem azt, hogy mindig ugyanarról a magról beszélsz. Ugyanazt az értéket mutatod meg más szögből, más formában, más példával, de a lényeg állandó: ugyanaz a probléma, ugyanaz a megoldás, ugyanaz a hozzáállás, ugyanaz a minőségi szint.

Ha ezt komolyan veszed, akkor a vállalkozásodban megjelenik egy nagyon egészséges „termékesítés” gondolkodás. Nem mindent ad hoc csinálsz, hanem létrehozol csomagokat, folyamatokat, átfutási időket, és egyértelmű feltételeket. Bud Spencer esetében a közönség pontosan tudta, milyen élményre fizet be: nem a csavaros sztori volt a fő vonzerő, hanem a stabil karakter és hangulat. Egy szolgáltató vállalkozásnál ugyanez a logika: a vevő nem a te belső folyamataidat akarja megérteni, hanem azt akarja érezni, hogy „ezeknél rend van”. A rend pedig következetességet feltételez. A következő részben azt nézzük meg, hogyan lehet ezt a következetességet egyszerű, érthető üzenetté sűríteni, mert hiába vagy jó, ha a vevő nem érti, miért.

Egyszerű üzenet és érthető ajánlat

Bud Spencer figurája nem bonyolult. Pont ez az ereje. A marketingben az egyik legnagyobb luxus az egyszerűség, mert az egyszerűséghez fegyelem kell. A legtöbb vállalkozó azért ír túl hosszú, túl összetett, túl okoskodó szöveget, mert valójában bizonytalan: fél, hogy ha nem sorol fel mindent, akkor a vevő nem veszi észre, mennyit tud. Csakhogy a vevő nem a tudásod mennyiségét veszi meg, hanem a megoldásod biztonságát. Az egyszerű üzenet nem „lebutított” üzenet, hanem kiválasztott üzenet. Azt jelenti: tudom, kinek szólok, tudom, miben vagyok jó, és ezt egy mondatban is el tudom mondani úgy, hogy a másik oldalon megszülessen a felismerés: „ez nekem való”.

Ha a saját vállalkozásodra akarod ezt átvinni, akkor a legfontosabb gyakorlat: egy mondatban fogalmazd meg az ajánlatod lényegét. Nem szlogent kérek, hanem tiszta állítást. Például: „Segítek X típusú embernek abban, hogy Y helyzetből eljusson Z eredményig, mégpedig A módszerrel.” Ez nem marketingpoén, hanem tájékozódási pont a vevő fejében. Ha ez megvan, utána jöhet a részletezés, de csak úgy, hogy minden részlet ezt a mondatot szolgálja. A Bud Spencer-féle egyszerűség itt azt jelenti: a vevőnek nem kell megfejtenie, mit akarsz. Nem kell a sorok között olvasnia. Nem kell azon gondolkodnia, hogy te most mihez értesz, és mihez nem. A magyar piacon ez különösen fontos, mert az emberek figyelme szétesett, a türelmük rövid, és közben nagyon is racionálisak: gyorsan ki akarják szűrni, hol éri meg időt tölteni.

Az érthető ajánlat másik része az, hogy a kockázatot is kezeled. A vásárló alapból úgy érkezik: „szép, szép, de átvernek-e?” Nem azért, mert rosszindulatú, hanem mert ez a tanult védekezés. Itt jön képbe az, amit én nagyon egyszerűen úgy fogalmazok: mutasd meg előre, hogyan dolgozol. Átfutási idő, folyamat, garancia, reklamáció kezelése, fizetési feltételek, és a határok. A jó marketing nemcsak elad, hanem megnyugtat. Bud Spencer figurája sem azért szerethető, mert mindenkinek mindenben igaza van benne, hanem mert a néző érzi: van egy belső rend, van tartás. A következő részben ezt a „tartást” üzleti oldalról, bizalom és etika szempontból bontom ki, mert hosszú távon ez a különbség a stabil márka és az egyszeri fellángolás között.

Bizalom, etika és a „jó erő” pozícionálása

Bud Spencer karaktere erős. De nem visszaél az erejével, hanem többnyire rendet tesz, megvédi a gyengébbet, és közben van benne humor is. Marketingesként nekem ez egy nagyon tiszta üzenet: a márkaerejének erkölcsi oldala van. Nem azért, mert a vállalkozásnak moralizálnia kell, hanem mert a piac előbb-utóbb beárazza, hogy te hogyan bánsz emberekkel. A bizalom nem „szép érték”, hanem üzleti tényező. Aki hosszú távon kiszámíthatóan korrekten működik, annak alacsonyabb lesz az ügyfélszerzési költsége, könnyebb lesz árat emelni, több lesz az ajánlás, és egyszerűbb lesz jó embereket találni a csapatba. Aki pedig folyton trükközik, az mindig magyarázkodik, és mindig a következő kampánytól vár megváltást.

Az etika a marketingben nem steril „jóemberkedés”. A marketing etikai része ott kezdődik, hogy nem ígérsz olyat, amit nem tudsz teljesíteni. Ott folytatódik, hogy nem rejtesz el költségeket, nem csúsztatod el a feltételeket, és nem tolod át a felelősséget a vevőre, amikor valami nem működik. Egy kisvállalkozásnál ez gyakran nagyon kézzelfogható: mit mond az ügyfélszolgálat, amikor panaszkodnak? Mit csinálsz, ha késel? Hogyan kommunikálod az áremelést? Hogyan bánsz a „nehéz” ügyféllel? Ezek mind márkaépítő döntések. A Bud Spencer-féle tanulság itt az, hogy a „jó erő” pozíciója piacképes. Lehet úgy is határozottnak lenni, hogy közben nem alázod meg a másikat. Lehet úgy is következetesnek lenni, hogy közben ember maradsz. A vevő ezt érzi, még akkor is, ha nem tudja szavakba önteni.

A magyar piacon a bizalom azért különösen érzékeny, mert sokan jártak már rosszul: kontár szolgáltató, kamu hirdetés, félrevezető ígéret, eltűnő garancia. Emiatt a vállalkozónak ma nem elég jónak lennie; annak is látszania kell, hogy rendszerben dolgozik. És igen, ez néha „unalmas”: folyamatleírás, ÁSZF, tiszta feltételek, korrekt kommunikáció. De ez az unalmasság pénzt termel. A következő részben azt nézzük meg, hogyan tudod ezt a stabilitást emberi hangon kommunikálni. Mert Bud Spencer sem steril volt: a humora és az emberi jelenléte tette igazán emlékezetessé.

Humor, emberi hang és közösség

A humor a marketingben veszélyes terep, mert sokan összekeverik a viccelődést a hitelességgel. Bud Spencer humora azért működik, mert nem „kitalált poénokból” áll, hanem a karakterből következik. Nem akar mindenkinek megfelelni, nem akar műsorvezető lenni, nem akar folyamatosan imponálni. Egyszerűen jelen van, reagál, és ettől emberi. A vállalkozásod kommunikációjában ez úgy jelenik meg, hogy a hangnemed nem lehet maszk. Ha a márkád alapvetően korrekt, határozott és megbízható, akkor a humorod is ilyen lesz: visszafogott, intelligens, és a helyzethez illő. Ha viszont a humorod öncélú, akkor rombolja a márkát, mert a vevő azt érzi: „ezek nem veszik komolyan”.

A humor üzletileg akkor hasznos, ha csökkenti a feszültséget és közelebb hoz. Például: egy szállítási csúszásnál emberi hangon kommunikálsz, nem automata üzenettel. Egy termékoldalon a gyakori kérdésekre nem száraz jogi nyelven válaszolsz, hanem érthetően. Egy hírlevélben nem túltolod a marketinget, hanem normálisan beszélsz. Ez mind olyan pont, ahol a vevő nem csupán információt kap, hanem benyomást. És a benyomásból lesz a márka. Bud Spencer esetében a közönség élménye közösségi is: idézetek, visszaemlékezések, generációk közti kapcsolódás. A vállalkozásodnál ugyanez a logika működik kisebb léptékben: közösség akkor épül, ha van egy közös nyelv, van ismétlődő élmény, és van olyan tartalom, amit az ember jó érzéssel oszt meg, mert passzol az önképéhez.

Fontos különbséget tenni: közösséget nem úgy építesz, hogy minden nap posztolsz, hanem úgy, hogy a posztjaidból és a szolgáltatásodból egy világ rajzolódik ki. Ha a világod zavaros, a humor sem ment meg. Ha viszont a világod tiszta, akkor a humor erősít, mert emberré tesz. A következő részben ezt a „világot” generációs és nosztalgia szempontból nézzük meg, mert Bud Spencer esetében a kötődésnek erős időbeli dimenziója van. És ezt sok vállalkozó félreérti: a nosztalgia nem önmagában érték, hanem eszköz arra, hogy bizalmat és figyelmet nyerj, amit aztán tartalommal és minőséggel kell megtölteni.

Nosztalgia és generációk a piacon

Bud Spencer neve sok emberben nemcsak egy színészt, hanem egy korszakot idéz fel: gyerekkori tévézést, családi élményeket, egyszerűbb hétköznapokat. A nosztalgia a marketingben azért érdekes, mert nem a múltat árulja, hanem a múlt által kiváltott biztonságérzetet és identitásérzést mozgósítja. Egy nosztalgikus inger könnyebben nyitja meg a figyelmet, és sokszor barátságosabb érzelmi állapotba hozza az embert. Viszont ebből könnyű olcsó trükköt csinálni. A magyar piacon különösen, mert itt a nosztalgia gyakran keveredik keserűséggel, és a vevő hamar megérzi, ha valaki csak rájátszik valamire, ami valójában nincs mögötte.

Hogyan lehet ezt jól használni? Először is: tudni kell, hogy melyik generációhoz beszélsz. Nem azért, hogy „sztereotipizálj”, hanem azért, mert más élménykészletből dolgoznak. Aki Bud Spencer világát élte, annak a „korrekt, földközeli, nem túljátszott” stílus sokkal természetesebb, mint a túlhypeolt, angol szavakkal teli, állandóan sürgető marketing. A fiatalabb közönség pedig lehet, hogy pont a „régi” nyugalmat és egyszerűséget keresi, mert elege van a túlterhelt digitális zajból. Ez egy érdekes találkozási pont: a nosztalgia nem feltétlenül kor kérdése, hanem hangulaté és élethelyzeté. Egy fáradt, stresszes városi ember ugyanúgy vágyhat egyszerű, egyenes kommunikációra, mint egy 50+ vásárló.

Tegyük fel, hogy van egy szolgáltatásod, ami alapvetően bizalomra épül (tanácsadás, egészséghez kapcsolódó szolgáltatás, otthoni kivitelezés, pénzügyi terület, bármi, ahol a vevő fél rosszul dönteni). Ilyenkor a Bud Spencer-féle „nyugalom” marketingje azt jelenti: nem a hype-ot emeled fel, hanem a stabilitást. Nem azt ígéred, hogy „három nap alatt csodát csinálunk”, hanem azt, hogy „rendet teszünk, érthetően, lépésről lépésre”. A nosztalgia ebben csak egy íz: segít megszólítani, de nem helyettesíti a rendszert. Ha a háttérben nincs minőség, nincs folyamat és nincs korrekt működés, akkor a nosztalgia gyorsan visszaüt, mert a vevő csalódása erősebb lesz. A következő részben ezért gyakorlati szintre visszük a témát: kapsz egy akciótervet, amivel a „Bud Spencer-féle” márkakaraktert nem csak beszéled, hanem beépíted a működésedbe.

Gyakorlati akcióterv vállalkozóknak

Ha ezt a témát egy mondatban kellene üzletivé tenni: a Bud Spencer-féle marketing nem kampány, hanem működési stílus. Az alábbi keret segít abban, hogy ne „hangulatként” kezeld, hanem döntésekké alakítsd. Nem kell mindent egy hét alatt megcsinálni. Viszont ha egyetlen pontot sem tudsz kipipálni, akkor nem a kreatív hiányzik, hanem a stratégiai fegyelem.

Gyors ellenőrző lista (vállalkozói verzió):

• Le tudod írni a márkádat 3 melléknévvel úgy, hogy ne legyen ellentmondás köztük?
• Van egy mondatod arról, hogy kinek segítesz és miben?
• Az áraid és a kommunikációd összhangban vannak (nem prémiumot mondasz, de diszkontot játszol)?
• Tudja a vevő előre, mi fog történni a vásárlás után?
• Ugyanolyan színvonalon válaszolsz egy érdeklődőnek és egy panaszosnak?
• Van legalább egy bizonyítékod a minőségedre (referencia, folyamat, garancia, standardok)?
• Van olyan tartalmad, ami nem elad, hanem értéket ad (oktat, tisztáz, segít dönteni)?
• Nem az ár az egyetlen érv a kommunikációdban?
• Van saját határad: mit nem vállalsz el, még pénzért sem?
• Hetente egyszer ránézel a működésre, nem csak a hirdetésre?

30 napos bevezetési terv (reális tempóban):

1. 1. hét: írd le a karaktert (3–4 tulajdonság), és fogalmazd meg az alapígéretet egy mondatban. Vedd elő a weboldalad főoldalát: ha ezt a két dolgot nem mondja el az első képernyőn, baj van.
2. 2. hét: készíts standard ajánlatot (csomag vagy minimum szolgáltatási keret). Írd le a folyamatot 5 lépésben. A vevő nem azért fizet, mert bonyolult, hanem mert érthető.
3. 3. hét: rakj rendet a bizalomoldalon: feltételek, garancia, reklamáció kezelés, határidők. Nem kell jogi regény, csak tiszta beszéd.
4. 4. hét: indíts tartalom- és kommunikációs rendszert: heti 1 edukatív poszt, havi 1 hosszabb cikk, és egy olyan visszatérő formátum, amit a közönség megismer.

Ha ennél mélyebben érdekel, hogyan működik a döntés, a figyelem és a meggyőzés pszichológiája a marketingben, akkor ide kapcsolódik a Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia szemlélete is: nem eszközökről szól, hanem arról, miért reagál úgy az ember, ahogy. Ez a tudás azért hasznos, mert a „Bud Spencer-féle” karakterépítés valójában döntéspszichológia: a vevő fejében egyszerűvé, biztonságossá és vállalhatóvá teszed a választást.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Most jön a provokatív rész: a legtöbb vállalkozó nem marketinghiányban szenved, hanem döntésképtelenségben. Nem meri kimondani, hogy ő kicsoda a piacon, mert fél, hogy ezzel elveszít valakit. Közben pont az történik, hogy így senkit nem nyer meg igazán. Bud Spencer jelensége azért erős, mert vállalta a karaktert. Nem akart egyszerre mindent. Nem akart minden filmben más lenni. A közönség pedig ezt jutalmazta hűséggel. A marketingedben ugyanígy: a stabil márka nem attól lesz stabil, hogy hangos, hanem attól, hogy tartja magát egy belső rendhez, akkor is, amikor éppen nehéz. A márkaépítés sokszor nem kreatív játék, hanem felnőtt felelősségvállalás: mit ígérek, mit tudok teljesíteni, és mit nem fogok megtenni.

„A márkád ott kezdődik, ahol nem alkudozol a saját minőségeddel, csak azért, hogy ma estére legyen bevétel.” – Dajka Gábor

Ha vállalkozóként most azt érzed, hogy túl sok a verseny, túl drága a hirdetés, túl erős a zaj, akkor van egy rossz hírem és egy jó hírem. A rossz hír: ez valószínűleg nem lesz könnyebb. A jó hír: nem is kell, hogy könnyebb legyen, ha te stabilabb vagy. A Bud Spencer-féle marketing lényege nem a nosztalgia, nem a film, nem a poén, hanem a karakter: legyen egy olyan alapélmény, amihez a vevő vissza tud nyúlni fejben. Ha ezt felépíted, akkor a reklám már nem könyörgés lesz, hanem emlékeztetés. És ez üzletileg teljesen más liga.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Tényleg lehet egy filmsztárból marketingtanulságot csinálni anélkül, hogy nevetséges legyen?

Igen, ha nem úgy kezeled, mintha „idézetekből” kellene stratégiát építeni, hanem úgy, mint egy márkajelenséget. Nem Bud Spencer „tanácsait” kell keresni, hanem azt a következetességet, ami a közönség fejében felépítette a róla alkotott képet. Ugyanazt csinálod vállalkozóként: ismételhető élményt adsz, és a vevőben stabil benyomás alakul ki rólad.

Nem lesz unalmas, ha mindig ugyanazt kommunikálom?

A vevőnek nem az a dolga, hogy minden posztodat végignézze és kiszúrja az ismétlést. A vevőnek az a dolga, hogy döntsön. A döntéshez pedig stabil üzenet kell. Te belülről érzed ismétlésnek, mert te minden nap ezzel kelsz-fekszel. A vevő viszont szórványosan találkozik veled, és örül, ha érti, mit képviselsz. A fejlődés ott jön be, hogy a szállított minőség és a bizonyítékok javulnak, nem az alaptéma változik hetente.

Hogyan működik a „Bud Spencer-féle” egyszerűség a magyar piacon, ahol mindenki árérzékeny?

Az árérzékenység nem azt jelenti, hogy az ár az egyetlen szempont, hanem azt, hogy az ember fél rosszul költeni. Ha te egyszerűen és tisztán kommunikálsz, pontos feltételekkel, korrekt ígérettel és következetes minőséggel, akkor csökkented a döntési félelmet. Ez sok esetben többet ér, mint egy mínusz 10% kedvezmény, mert a kedvezmény csak a pénzt kezeli, a félelmet nem.

Mikor érdemes humort használni a marketingben, és mikor nem?

A humor akkor hasznos, ha a márkád karakteréből következik, és nem takar el szakmai hiányt. Akkor nem hasznos, ha komoly helyzetben (panasz, reklamáció, késés, félreértés) viccelődsz, vagy ha a humorod gúnyos és lenéző. A cél az, hogy emberi legyél, nem az, hogy mindenáron szórakoztass.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ehhez a témához azért illik, mert a „Bud Spencer-féle” márkaépítés egyik alapja az egyenes, érthető, nem árcentrikus kommunikáció.

Források

• Aaker, J. L. (1997): Dimensions of Brand Personality. Journal of Marketing Research.
• Liang, M. és mtsai. (2024): One independent or many independent? Frontiers in Psychology.
• Pascal, V. J., Sprott, D. E., Muehling, D. D. (2002): The Influence of Evoked Nostalgia on Consumers’ Responses to Advertising. Journal of Current Issues & Research in Advertising.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.