Az üzleti siker régi és új alapelvei

A 20. század eleji magyar reklámkönyvek meglepően józanul beszéltek arról, amit ma „stratégiai gondolkodásnak” és „fenntartható fejlődésnek” hívunk. A „Mi a hirdetés?” című régi fejezet például már akkor egyértelműen kimondta: az, hogy valaki egyszer nagyot kaszál egy szerencsés hirdetéssel, még nem jelent valódi előrelépést. A tartós eredményhez nem a „Szerencse” kell, hanem a lehetőségek józansággal történő felmérése, a csoportmunka, az éveken át tartó, következetes építkezés. Ez a gondolat ma, a 21. század túlpörgött online marketing valóságában talán aktuálisabb, mint valaha.

A régi szerző az amerikai népet „a világ legreálisabb nemzeteként” említi, kiemelve a gyakorlati hozzáállást, ami az üzleti élet felvirágzását segítette. Ugyanakkor figyelmeztet: egy pár hónapos amerikai „kirándulásból” származó felszínes benyomás önmagában keveset ér. Aki csak rövid időre utazik ki, visszahoz néhány hangzatos szlogent, pár látványos taktikát, de nem érti meg a mögöttes struktúrát: a csapatmunkát, az évtizedes munkára épülő bizalmi hálókat, a kockázatok tudatos kezelését. Ma ugyanígy jár az a magyar vállalkozó, aki pár külföldi podcast vagy YouTube-videó alapján akar „amerikai módra” marketinget csinálni, miközben a saját erőforrásait, piacát és kockázatait sem mérte fel.

Napjainkban ehhez társul egy új követelmény: a fenntartható fejlődés. Ez nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem üzleti racionalitás is. Nem mindegy, hogy a marketinged és az üzleti modell-ed úgy hoz-e növekedést, hogy közben feléli az embereidet, a pénzügyi tartalékaidat vagy a vevőid bizalmát, vagy úgy, hogy hosszú távon is fenntartható rendszert építesz. A marketing akkor lesz valódi befektetés, ha összeér benne a reális gondolkodás, a hosszú távú tervezés és a felelős növekedés. Erre a logikára szeretném most ráfűzni a teljes cikket.

Mit jelent a reális gondolkodás a 21. századi marketingben?

A „reális gondolkodás” a gyakorlatban nem egy hangzatos szlogen, hanem nagyon konkrét munkamód. A modern viselkedéstudományi kutatások szerint az üzleti döntéshozók rendszeresen torzítva érzékelik a valóságot: túlbecsülik a saját befolyásukat, alábecsülik a kockázatokat, és sokszor a pillanatnyi érzelmi állapotuk alapján döntenek. John C. Beshears és Francesca Gino Harvard Business School-hoz kötődő munkája pontosan azt vizsgálja, hogyan lehet a magatartástudomány eredményeit beépíteni az üzleti döntéshozatalba, és hogyan lehet csökkenteni ezeket a torzításokat.

A marketingben a reális gondolkodás három szinten jelenik meg. Először is, önismereti szinten: mennyire látod tisztán a saját képességeidet, korlátaidat, idő- és energiaszintedet? Másodszor, erőforrás-szinten: tudod-e, hogy valójában mekkora pénzügyi, emberi és technikai tartalékod van, és mit bír el a céged anélkül, hogy kifáradnál? Harmadszor, piaci szinten: a magyar piac méretére, kultúrájára, jövedelmi viszonyaira szabod-e a marketinged, vagy olyan rendszert próbálsz másolni, amit egy amerikai milliárdos cég épített fel teljesen más kontextusban? A reális gondolkodás nem pesszimizmust jelent, hanem azt, hogy a céljaid nincsenek elszakadva a valóságtól. Inkább távolságot tartasz a túlzott önbizalomtól és az önsorsrontó kishitűségtől is.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók egy része egyszerre szenved két ellentétes problémától. Nappal gyakran túl optimistán beszélnek a terveikről („majd megy ez, csak kell egy jó marketinges”), éjjel pedig szoronganak, mert érzik, hogy nincs mögötte rendszer. A reális gondolkodás itt azt jelenti: leülsz, számolsz, őszinte kérdéseket teszel fel magadnak és a csapatodnak, és elfogadod, ha valamire még nem állsz készen. Csak így tudsz olyan marketingstratégiát építeni, amely fenntartható: azaz nem omlik össze az első piaci zökkenőnél, és nem kíván irreális áldozatot a cégedtől.

Szerencse helyett rendszer – miért nem elég egy „nagy dobás”?

A régi reklámkönyv már akkor figyelmeztetett: a „Szerencse” által hozott átmeneti sikerek nem jelentenek valódi előrelépést. A mai online világban ennek a modern változata a véletlenül virálissá váló poszt, a hirtelen érkező médiaemlítés, egy váratlan influenszer-megosztás vagy egy járványszerűen terjedő TikTok-videó. Ezek óriási forgalmi kilengéseket hozhatnak, de önmagukban nem adnak választ arra a kérdésre, hogy a céged három, öt vagy tíz év múlva is stabilan működni fog-e. A marketing szerencsejáték-üzemmódban maximum rövid adrenalinlöketeket ad, nem stabil bevételi alapot.

A viselkedéstudomány ezt az illúziót sokszor a túlélési torzítás és a szerencséhez való irracionális viszony kombinációjának tekinti. Sokan a látványos sikersztorikat figyelik, miközben nem látják a háttérben azt a rengeteg vállalkozást, amely ugyanezt a „copy-paste” receptet követte, és közben csendben elbukott. McKinsey Global Institute egy vizsgálata rámutatott: a hosszú távra fókuszáló vállalatok 2001–2015 között lényegesen magasabb kumulatív árbevétel- és eredménynövekedést értek el, mint azok, amelyek a rövid távú mutatók hajszolására álltak rá. Nem egyszerűen kicsit jobbak lettek, hanem tartósan, mérhetően előnyt szereztek.

A marketingben a szerencse akkor válik csapdává, amikor helyettesíteni kezdjük vele a felelősséget. Ha azt mondod, „csak jöjjön egy jó kampány” vagy „csak hozzon a marketinges egy működő ötletet”, akkor valójában azt mondod: nem akarok mélyen belenézni a cégem pénzügyeibe, működésébe, vásárlói adataiba. Innen egyenes út vezet ahhoz, hogy a marketinget bűnbakká teszed: ha siker van, az a te zsenialitásod, ha kudarc, az ügynökség hibája. A fenntartható fejlődéshez ezzel szemben olyan gondolkodás kell, amely a szerencsét legfeljebb extra bónusznak tekinti. A stabilizáló tényező a jól felépített rendszer: a tisztán definiált célcsoport, a mért és optimalizált kampányok, a tudatos ügyfélérték-növelés és a tanulási folyamatok.

Amerikai példák, magyar valóság – miért veszélyes a felületes másolás?

A régi magyar reklámszöveg szerint az amerikai nép „a világ legreálisabb nemzete”, de rögtön hozzáteszi: ezt a gyakorlatot nem lehet egy rövid utazással megérteni. Ugyanez igaz a mai, online térben fogyasztott amerikai marketingtartalmakra. Egy magyar vállalkozó könnyen elhiszi, hogy ha lemásol egy amerikai sales-funnelt, landing oldalt vagy e-mail-sorozatot, akkor nála is ugyanúgy működni fog. Csakhogy az a modell egy sokszorosan nagyobb, kulturálisan eltérő és jóval fizetőképesebb piacra épült, teljesen más fogyasztói szokásokkal, jogi környezettel és reklámtörténettel.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k körében a legnagyobb félreértés az, amikor amerikai mintákat próbálnak közvetlenül átemelni, miközben a saját vállalkozásuk alapfeltételei sincsenek rendben. Gyakori jelenség, hogy egy cég márkázásra, drága hirdetésekre és látványos pozicionálásra költ, miközben nincs valódi ügyfélérték-optimalizálási rendszere, nem mérik az ügyfélélettartamot, és a pénzügyi tartalék is vészesen alacsony. Az amerikai példák mögött jellemzően hosszú évek óta épülő, adatvezérelt, csapatmunkára épülő struktúrák vannak – ez az, amit egy „kint eltöltött” pár hét vagy YouTube-sorozat nem fog átadni.

A reális gondolkodás itt azt jelenti: a külföldi mintákat nem célként, hanem inspirációként használod. Nem az a kérdés, „hogyan tudom egy az egyben átültetni”, hanem az, hogy „mi az ebből az elv, amit a magyar piac mérete, kultúrája, jövedelmi szintje mellett adaptálni tudok”. Ez nem romantikus kérdés, hanem számolás: mekkora a potenciális célpiac, milyen a kosárérték-plafon, mennyit bír el a magyar vevő egy adott szegmensben, és mindehhez képest mennyi marketingköltséget érdemes bevállalni. Itt válik el egymástól a szerencsét hajszoló gondolkodás és az üzleti értelemben is fenntartható stratégia.

Fenntartható fejlődés a marketingben – nem csak zöld matricáról szól

A fenntartható fejlődés fogalma a marketingben gyakran félrecsúszik. Sokan arra gondolnak, hogy „zöld kampányokat” kell készíteni, vagy CSR-üzeneteket ráírni egy meglévő rendszerre. A szakirodalomban azonban a fenntartható marketing ennél jóval többet jelent: olyan marketingrendszert, amely hosszú távon is összehangolja a vállalat gazdasági érdekeit a fogyasztók valós szükségleteivel és a társadalmi-környezeti hatásokkal. Frank-Martin Belz és Ken Peattie munkái például kifejezetten azt hangsúlyozzák, hogy a marketinget úgy kell átalakítani, hogy az ne csak rövid távú eladási számokat hajtson, hanem a vállalat és a környezete közötti kapcsolatot is felelősen formálja.

A magyar KKV-k szintjén a fenntartható marketing nem arról szól, hogy mindenki hirtelen „zöld” márkává alakul. Sokkal inkább arról, hogy a marketinged ne eméssze fel azt, amit a vállalkozásod termel. Ne építs olyan hirdetési modellt, amely csak akkor működik, ha folyamatosan égeted a pénzt, miközben az ügyfelek nem térnek vissza, a márkád nem erősödik, a munkatársaid kiégnek, és a cég egy gazdasági zökkenőt sem bír ki. Fenntartható fejlődés az is, ha nem pazarolsz felesleges kampányokra, ha tudatosan döntesz a csatornáidról, ha nem vállalsz be olyan ígéreteket, amelyeket később nem tudsz teljesíteni.

Dajka Gábor Online Marketing és Pszichológia című könyve pontosan ezt a szemléletet próbálja átadni a hazai mikro- és kisvállalkozóknak: nem a külföldi óriáscégek eszköztárát kell másolni, hanem megérteni azokat a pszichológiai és gazdasági mechanizmusokat, amelyek egy tőkehiányos, pesszimista, figyelemhiányos piacon is működnek. A fenntarthatóság itt azt jelenti, hogy a kampányok mögött van gondolkodás, buyer persona, valós szükségletfelmérés, és nem csak rövid távú hype, amit aztán fél év múlva el kell felejteni, mert elfogyott a pénz, a bizalom vagy mindkettő.

Viselkedéstudomány és torzítások – miért nem látja magát tisztán a vállalkozó?

A Harvard Business School keretében készült viselkedés-közgazdaságtani kutatások – köztük Beshears és Gino említett munkája – arra mutatnak rá, hogy a döntéshozók következetesen esnek bele ugyanazokba a hibákba, ha nincs mellettük olyan rendszer, amely segít korrigálni a torzításokat. Ilyen például az optimizmus-torzítás (amikor alábecsülöd a költségeket és túlbecsülöd a várható bevételt), a status quo-torzítás (amikor akkor sem változtatsz, ha a számok már rég azt jelzik, hogy kellene), vagy a jelenorientáltság (amikor a gyors, kisebb nyereséget választod a lassabb, de nagyobb és stabilabb haszon helyett).

A magyar vállalkozói környezetben ezek a torzítások még erősebben érvényesülnek, mert gyakran hiányzik az a kontrollkörnyezet, ami korrekcióra késztetne. Sok KKV-nál nincsenek rendszeres pénzügyi riportok, nincsenek előre rögzített marketingcélok, és a döntéseket a tulajdonos aktuális érzelmi állapota határozza meg. Ha egy kampány első két hete „nem hoz elég vásárlót”, akkor hirtelen leállítják, még akkor is, ha a stratégia szerint hosszabb távú építkezésre lett kitalálva. Ha egy konkurens látványos akciót csinál, azonnal „ráígérnek”, anélkül hogy végiggondolnák a profitabilitást vagy a márka hosszú távú pozícióját.

A reális gondolkodás egyik legfontosabb eleme (hangsúlyosan nem nevezem így, de a szerepe ilyen nagyságrendű) az, hogy a saját torzításaidról is tudsz. Nem baj, ha érzelmileg kötődsz a vállalkozásodhoz – baj, ha emiatt nem látsz rá a számokra. Ezért fontosak a külső szakértők, a marketingtanácsadás, a tudatosan felépített döntési szabályok: ezek segítenek abban, hogy a szerencsére épülő, széteső döntéslánc helyett épeszű, fenntartható logika alapján hozz döntéseket.

Stratégiai tervezés és erőforrás-kezelés – hogyan néz ki a gyakorlatban?

Ha a fenntartható marketinget le akarjuk hozni a „szép elvek” szintjéről a mindennapi gyakorlatba, érdemes végigmenni egy egyszerű, de nagyon fegyelmezett lépésrendszeren. Ez a folyamat nem bonyolult, de következetességet kíván. Először is: erőforrás-audit. Ez nemcsak azt jelenti, hogy megnézed, „mennyi pénz van marketingre”, hanem azt is, hogy milyen emberi erőforrás áll rendelkezésre (ki tud valójában szöveget írni, kampányt kezelni, adatot elemezni), mennyi időt tudsz te magad a marketingre fordítani, milyen technikai háttered van (weboldal, analitika, CRM, e-mail rendszer), és mekkora tartalékod van arra az esetre, ha egy kampány később térül meg.

Ezt követi a piaci realitások felmérése: mekkora a potenciális célcsoport, milyen a vásárlóerő, milyen az árverseny, mekkora az átlagos kosárérték és ügyfélélettartam, és milyen gyorsan hozhatóak új ügyfelek a jelenlegi csatornákon. Csak ezután érdemes marketingcélokról beszélni. Nem úgy, hogy „duplázzuk meg a forgalmat”, hanem úgy, hogy: mekkora bevételnövekedést tudnánk elérni adott csatornák finomhangolásával, milyen új csatornákat érdemes tesztelni, és mi az a minimális idő, amit egy új rendszernek adunk, mielőtt ítélkezünk felette.

Az alábbi táblázat összefoglalja a reális gondolkodás néhány lényeges területét, a tipikus hibákat és a javasolt megoldásokat:

Tipikus öncsalások a magyar KKV-k marketingjében

Ha a reális gondolkodást a magyar gyakorlatra akarjuk lefordítani, érdemes kimondani pár kellemetlen, de őszinte mondatot. Dajka Gábor tapasztalata szerint a hazai KKV-k visszatérő mintázatok mentén csúsznak bele öncsalásokba. Néhány példa, amit érdemes magadban végiggondolni:

• „Majd a marketinges megoldja.” – A vállalkozó úgy adja ki a feladatot, hogy közben ő maga sem tudja pontosan, kik az ideális ügyfelei, mi a valódi versenyelőnye, és mit bír el a pénzügyi modellje.
• „Nekem nincs időm tanulni, csináljátok meg helyettem.” – Ezzel valójában azt mondja: nem akarok belenőni abba a gondolkodási szintbe, ami ehhez a vállalkozáshoz szükséges, inkább állandó tűzoltásban élek.
• „Csak forgalom legyen, mindegy mennyiért.” – A bevétel fetisizálása a nyereség rovására. Rövid távon látványos számokat ad, hosszú távon pénzügyi összeomlást.
• „Ha másoknak működött ez az amerikai rendszer, nekem is fog.” – A kontextus figyelmen kívül hagyása, a piaci különbségek leértékelése.
• „Engem nem érdekelnek a számok, én érzésből döntök.” – Az érzések fontosak, de ha nincs mögöttük mérés, könnyen önigazolássá válnak.

Ezek a mondatok nem azért veszélyesek, mert „rossz” embereket feltételeznek, hanem azért, mert rövid időre menekülést adnak a felelősség elől. A reális gondolkodás ezzel szemben azt mondja: ránézek a számaimra, felvállalom, ha valamit rosszul csináltam, és kész vagyok rendszerszinten változtatni rajta. Ha fenntartható fejlődést akarsz a marketingedben, akkor először ezeket az öncsaló mondatokat kell lecserélned őszinte kérdésekre.

Gyakorlati akcióterv: hogyan építs reális és fenntartható marketingrendszert 12 hónap alatt?

A fenntartható marketingrendszer nem egyik napról a másikra születik meg. Reális időtávon gondolkodva egy 12 hónapos akcióterv az, ami már kézzelfogható eredményeket hozhat, miközben nem „égeted fel” a cégedet. Az alábbi lépések természetesen igazíthatók a vállalkozásod méretéhez, de a logika általánosan használható:

1. 0–3. hónap: diagnózis és tisztázás. Teljes marketing- és pénzügyi audit: csatornák, kampányok, kosárérték, ügyfélélettartam, profitabilitás. Buyer persona(k) újragondolása, vevői visszajelzések gyűjtése. Eldöntöd, hogy mi az a termék/szolgáltatás-portfólió, ami köré építeni akarsz.
2. 3–6. hónap: stabil alapok felépítése. Weboldal és analitika rendbetétele, minimum egy-két fő csatorna (pl. Google Ads, Facebook vagy e-mail) tudatos, mért használata. Tesztkampányok indítása reális költségkerettel, előre meghatározott célokkal (nem csak forgalom, hanem nyereség és ügyfélszerzés minősége alapján).
3. 6–9. hónap: optimalizálás és rendszerépítés. Ami működik, azt finomítod és skálázod, ami nem, azt vagy átstrukturálod, vagy leállítod. Elkezded építeni az ügyfélélettartam-növelő rendszereket (hírlevél, újravásárlási ajánlatok, klub, edukatív tartalmak). Ránézel arra is, hogyan hat mindez a csapatodra: kibírják-e a terhelést, vannak-e rejtett szűk keresztmetszetek.
4. 9–12. hónap: tudatos növekedés és fenntarthatóság. Itt már nem újabb és újabb csatornákra ugrasz rá, hanem lassan, tudatosan bővíted a már működő rendszereket. Beépíted a rendszeres riportolást, negyedéves stratégiai egyeztetéseket, évente pedig újragondolod, hogy a céged jelenlegi szintjén milyen marketingmodell tartható fenn biztonsággal.

Ebben a folyamatban óriási segítség lehet egy olyan szemléletformáló anyag, mint az Online Marketing és Pszichológia című könyv, amely nem eszközlistákat ad, hanem a gondolkodásmódot formálja. Ha érted a fogyasztáslélektani alapokat, a torzításokat, a célcsoport-meghatározás pszichológiai hátterét, sokkal könnyebb lesz reálisan tervezni, és elkerülni a szerencsére épülő, széteső kampányokat.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A marketinggel kapcsolatban ma rengeteg illúzió kering a magyar piacon. Hogy elég „egy jó kampány”. Hogy elég „egy jó marketinges”. Hogy elég „egy jó ötlet”. Ezek mind hangzatos mondatok, de ha őszintén ránézünk a számokra és a vállalkozók valóságára, kiderül: a hosszú távon sikeres cégeknél egy közös elem mindig ott van – a reális gondolkodás. Az a képesség, hogy valaki egyszerre látja a saját erősségeit és gyengeségeit, érti a piac korlátait, és hajlandó éveken át fegyelmezetten építeni a rendszerét, ahelyett, hogy a szerencsére várna.

Számomra a fenntartható fejlődés a marketingben nem arról szól, hogy mennyire trendi buzzwordöket használunk, vagy hány „zöld” kampányt csinálunk. Arról szól, hogy a vállalkozó képes-e úgy gondolkodni, mint egy felelős tulajdonos: nem csak a következő hónap bevételét nézi, hanem azt is, hogy öt év múlva lesz-e még piaca, kapacitása, ereje. Ez néha kemény döntéseket jelent: nem vállalsz be minden „jó lehetőséget”, nemet mondasz irreális ígéretekre, és hajlandó vagy szembenézni azzal, ha valamit eddig rosszul csináltál.

„A marketingben a szerencse maximum jutalomjáték. A vállalkozásodat nem erre, hanem a gondolkodásodra építed.” – Dajka Gábor

Ha a következő években vállalkozóként talpon akarsz maradni, nem engedheted meg magadnak, hogy a „Szerencsére” bízd a céged sorsát. Reális önismeretre, piaci józanságra, fenntartható marketingrendszerre és folyamatos tanulásra lesz szükséged. A jó hír: ez tanulható. A rossz hír: nem egyik napról a másikra. A kérdés nem az, hogy lesznek-e nehézségek, hanem az, hogy felkészülten mész-e bele, vagy csak reménykedsz, hogy valahogy megúszod.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Honnan tudom, hogy reálisan gondolkodom a marketingemről, és nem csak a szerencsére játszom?

A legegyszerűbb teszt: vannak-e leírt céljaid, számaid, határidőid és döntési szabályaid, vagy minden kampány „érzésre” indul és áll le. Ha van előre meghatározott büdzséd, tudod, mennyi ideig adsz időt egy csatornának, rendszeresen visszaméred az eredményeket, és hajlandó vagy leállítani vagy átalakítani, ami nem működik, akkor jó eséllyel reálisan gondolkodsz. Ha viszont minden kampánytól csodát vársz, és utána csalódottan „marketingesváltásban” gondolkodsz, akkor nagy valószínűséggel a szerencsére játszol – és ezt érdemes minél előbb felismerni.

Mit jelent a fenntartható fejlődés a marketingben egy magyar KKV számára?

Egy magyar kis- vagy középvállalkozásnál a fenntartható fejlődés elsősorban azt jelenti, hogy a marketingköltség, a bevétel és a nyereség aránya hosszú távon is tartható. Nem indítasz olyan kampányt, ami csak akkor működik, ha folyamatosan égeted a pénzt, miközben a vevők nem térnek vissza, és nem épül márka. Nem ígérsz olyat, amit a kapacitásaid mellett nem tudsz teljesíteni. Figyelsz arra, hogy a csapatod bírja a terhelést, és hogy a marketinged ne menjen szembe a vevőid valós értékeivel és a társadalmi elvárásokkal. A fenntarthatóság itt nagyon is üzleti racionalitás: azt jelenti, hogy a vállalkozásod nem omlik össze egyetlen rossz negyedév után.

Hogyan illesszem össze a hosszú távú tervezést a gyorsan változó online trendekkel?

A megoldás az, hogy szétválasztod a szintet, amin gondolkodsz. Stratégiai szinten (3–5 éves távon) olyan alapelveket rögzítesz, amelyek nem változnak naponta: milyen célcsoportot szolgálsz ki, miben vagy más, hogyan akarsz növekedni, milyen pénzügyi keretek között. Taktikai szinten (havi–negyedéves bontásban) pedig rugalmasan kezeled az eszközöket és trendeket: teszteled az új hirdetési formátumokat, csatornákat, tartalomtípusokat. A lényeg, hogy a trendeket ne stratégia helyett, hanem stratégia mentén használd. Így nem leszel trendfüggő, de nem is maradsz le a releváns új lehetőségekről.

Kell-e az amerikai piacra figyelnem, ha csak Magyarországon értékesítek?

Érdemes figyelni rá, de nem szabad kritikátlanul másolni. Az amerikai piac sokszor előbb találkozik bizonyos eszközökkel, trendekkel, így jó inspirációs forrás. Ugyanakkor a magyar piac mérete, jövedelmi szintje, kulturális mintázatai és szabályozási környezete teljesen más. A reális gondolkodás azt jelenti, hogy megnézed, mi az az elv vagy logika, amit érdemes átvenni, majd ezt a saját környezetedre adaptálod. Ha egy amerikai modell csak akkor működne, ha tízszer annyi vásárlód lenne, mint amennyit a magyar piac reálisan adni tud, akkor nem rossz a modell – csak nem a te piacodra készült.

Mi a legnagyobb sajátossága a magyar piacnak, amit marketingesként figyelembe kell vennem?

A magyar piac egyszerre kicsi, árérzékeny és bizalmatlan. Ez azt jelenti, hogy nem lehet végtelenségig „égetni a piacot” agresszív kampányokkal, mert nagyon gyorsan kiég a közönség, és kevés a pótlás. A bizalom felépítése időigényes, a rossz tapasztalatok viszont gyorsan terjednek. Éppen ezért a reális, fenntartható marketing itt különösen fontos: hosszú távon gondolkodsz, nem ígérsz irreális eredményeket, és vállalod, hogy a növekedés nem lesz olyan gyors, mint amiről az amerikai sikersztorikban hallasz – viszont jó eséllyel stabilabb lesz.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha szeretnél mélyebben elgondolkodni azon, hogyan kell nemcsak a cégedet, hanem saját gondolkodásodat is fejleszteni, érdemes megnézned az alábbi videót:

Ne csak a cégünket, magunkat is fejlesszük – Dajka Gábor

Források

• McKinsey Global Institute: Measuring the economic impact of short-termism
• Soler, C. (2010): Frank-Martin Belz and Ken Peattie: Sustainability Marketing. A Global Perspective. Journal of Consumer Policy

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.