Lélektani hatások a reklámban

Főbb pontok:

A hirdetés és reklám alapvető célja, hogy érzelmi és gondolkodásbeli reakciót váltson ki az emberekből. Már a 20. század elején is felismerték, hogy nem elég a lélektani elméleteket olvasni; valódi tapasztalat szükséges ahhoz, hogy valóban megértsük, miként működik a fogyasztók pszichológiája. Az alábbi régi szöveg például azt hangsúlyozza, hogy „nem az a jó pszichológus, aki nagyon sok lélektani könyvet tanulmányozott, hanem az, aki nagyon sok embert megfigyelt”. Ezzel rámutat arra, hogy a tényleges emberismeret, a megfigyelés és a tapasztalat a hirdetések sikerének egyik kulcsa.

„Hirdetés-pszichológiai rendszerének alapja »a négy in«, neveztesen az 1. introdúció, 2. információ, 3. inspiráció, 4. inflammáció.”
(i. e. „Lélektani hatások” – 20. századi magyar könyvrészlet)

A fenti megközelítés tulajdonképpen nagyon közel áll a ma is jól ismert AIDA-modellhez (Attention, Interest, Desire, Action), amelyet modern marketingtanulmányokban is gyakran emlegetnek. Az elmélet szerint a reklámnak meg kell ragadnia az emberek figyelmét, fel kell keltenie az érdeklődést, majd vágyat kell ébresztenie és végül cselekvésre – vásárlásra vagy más aktív lépésre – kell ösztönöznie.

A hirdetés pszichológiai szakaszai

  • Figyelemfelkeltés – A reklám célja, hogy a befogadó tudatába ékelődjön, és megragadja a gondolatait. Ha nem sikerül már az elején kiemelkedni a tömegből, akkor hiába minden további lépés.
  • Érdeklődés felkeltése – Miután az olvasó, néző vagy hallgató észrevette a hirdetést, fontos, hogy találjon benne valamit, ami számára releváns vagy vonzó.
  • A vágy felébresztése – A hirdetésnek azt is be kell bizonyítania, hogy az ajánlott termék vagy szolgáltatás megoldja a fogyasztó problémáját, vagy hozzáad valamilyen pluszt az életéhez.
  • Ösztönzés az aktív elhatározásra – Végső lépésként bizalmat kell építenie a reklámnak, hogy a közönség ne csak kíváncsi legyen, hanem cselekedjen is: vásároljon, megrendeljen vagy bármilyen formában elköteleződjön.

A 21. századi marketingkutatások megerősítik ezt a struktúrát. Például egy 2023-as felmérés szerint, amelyet a Marketing Science Institute publikált, az emberek 68%-a jobban reagál azokra a hirdetésekre, amelyek szisztematikusan végigvezetik őket ezen a folyamaton, mint azokra, amelyek csak információközlésre törekszenek [1].

Bizalom és meggyőzés

A régi könyv részletesen kitér arra is, hogy a bizalom megszerzése a hirdetés egyik leglényegesebb feladata. Ha nem alakul ki bizalmi viszony, akkor a fogyasztó hiába figyelt fel a reklámra, hiába keltette fel az érdeklődését, nem fog ténylegesen cselekedni. Erre ráerősít egy másik friss kutatás is, melyet Larson és Hill végeztek 2023-ban („Persuasive Advertising and Emotional Engagement”, The Journal of Marketing Science). Kiderült, hogy a fogyasztók 72%-a sokkal erősebben reagál az olyan üzenetekre, amelyek érzelmeket, empátiát, és egyfajta „emberközeli” hangnemet közvetítenek, mint azokra, amelyek csak racionális adatokat sorolnak fel.

A hatékony hirdetés építőelemei

Szakasz Cél
Figyelemfelkeltés A befogadó észlelje a hirdetést és rögzüljön benne.
Érdeklődés felkeltése Találjon személyes kapcsolódást vagy releváns tartalmat.
Vágy felébresztése Bizonyítsa be, hogy a termék/szolgáltatás pluszt nyújt a fogyasztónak.
Ösztönzés Arra bátorítsa a felhasználót, hogy lépjen, pl. vásároljon vagy kérjen ajánlatot.

Ez a négy lépés szerves egységet alkot, és jól mutatja, hogy a reklám lelki hatása miként épül fel egymásra. A fogyasztó kezdetben csak valami új, figyelemfelkeltő ingerrel találkozik, majd érdeklődése alakul ki, végül pedig érzelmi és racionális megerősítés alapján juthat el a tényleges döntéshez. Ez a folyamat sokkal hatékonyabb, ha a reklám készítői ismerik és tudatosan alkalmazzák az emberi lélek reakciómintáit.

Az ilyen fokú tudatosságért – ahogy már a régi magyar könyv szerzői is említik – nem feltétlenül kell pszichológusi diplomával rendelkezni, de nagyon is fontos sok emberrel kapcsolatba kerülni, és megfigyelni, mitől reagálnak erősebben egy adott üzenetre vagy képi elemre. A gyakorlati tapasztalat, kiegészülve a modern kutatási eredményekkel, a mai napig a legjobb recept a sikeres marketingkampányokhoz.

[1] Marketing Science Institute Research, 2023

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Legtöbbet olvasott

Csak 5775 Ft

Népszerű

waterfall person iceland looking

A torzított önkép monetizálása: Miért működnek a személyiségtípuson alapuló marketingkampányok?

„Az emberek mindig azt választják, ami ismerősnek tűnik – még akkor is, ha az csak tükörképük torzítása.” – Dajka Gábor A modern marketing egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő terepe az önkép alapú célzás – vagyis az, amikor a márka nem csak terméket, hanem tükröt kínál. E megközelítés pszichológiai alapja az, hogy emberek mélyen vágynak arra,...
PNG, zombie hands holding brain, isolated on white background.

Miért hoz rossz döntéseket az emberi agy?

„A racionalitás nem az alapértelmezett üzemmódunk. Az intuíció sokszor gyorsabb – és veszélyesebb.” – Dajka Gábor 1949-ben egy amerikai biztosítótársaság figyelemre méltó mintázatot vett észre: ügyfeleik hajlamosabbak voltak megkötni balesetbiztosítást, ha a termékleírásban szerepelt, hogy „légi balesetekre is vonatkozik”, mint akkor, ha csupán az állt benne: „halálesetekre is vonatkozik, bármilyen okból”. A kutatók, köztük később...
Writing working plan

Miért nem üzleti tervet írunk, hanem működő üzleti modellt építünk?

Amikor egy vállalkozás üzleti terv írásába kezd, a legtöbbször egy sablont keres először – egy előre elkészített Word-dokumentumot, amibe csak be kell írni a saját adatokat. Ez a megközelítés azonban nem hogy nem segít, hanem egyenesen veszélyes lehet. Miért? Mert az üzleti terv nem egy formai követelmény, hanem egy olyan gondolkodási eszköz, amely segít strukturáltan...
business person team group meeting discussion with partner teamwork for corporate working plan

Miért nem üzleti tervet írunk, hanem jövőt tervezünk?

„Üzleti terv” – egy olyan kifejezés, amit túl sokszor hallunk, mégis ritkán értünk igazán. Az üzleti terv a vállalkozások világában gyakran kötelező adminisztrációs dokumentumként él a fejünkben, amit a bank vagy a befektető kér. Pedig valójában sokkal több ennél. Egy jól megírt üzleti terv nem papírművelet, hanem stratégiai önismeret: a vállalkozás gondolkodásmódjának lenyomata, amely egyszerre...

Itt érsz el

© Copyright 2025