Kft. alapítása Magyarországon 2025-ben

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) alapítása 2025-ben is az egyik legnépszerűbb módja egy vállalkozás elindításának Magyarországon. A Kft. jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelynek tagjai csak a bevitt törzsbetétjük mértékéig felelnek a cég tartozásaiért. Ez az útmutató részletesen bemutatja a Kft. alapításának jogi és adminisztratív lépéseit, az ehhez szükséges dokumentumokat, a tulajdonosokra (tagokra) és az ügyvezetőre vonatkozó feltételeket, az adózási és járulékfizetési szabályokat, a törzstőke (alaptőke) előírt összegét, a fizetendő illetékeket és díjakat, az online (egyszerűsített) és hagyományos ügyvédi cégbejegyzés közötti különbségeket, valamint a 2025-ben hatályos legfrissebb jogszabályi változásokat. Kitérünk továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), a cégbírósághoz és a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez (Cégkapu, Ügyfélkapu) kapcsolódó teendőkre is. Célunk, hogy egy teljes körű, naprakész útmutatást nyújtsunk mindazoknak, akik 2025-ben Kft. alapítását tervezik.

A Kft. alapításának lépései

A Kft. alapítása több egymást követő jogi és adminisztratív lépésből áll. Az alábbiakban összefoglaljuk a folyamat főbb állomásait:

Üzleti terv és cégnév kiválasztása: Mielőtt a hivatalos alapítási folyamat elindul, érdemes egy üzleti tervet készíteni, valamint kiválasztani a leendő cég nevét. A cégnévnek egyediségvizsgálaton kell átmennie – nem egyezhet összetéveszthetően más cég nevével – és tartalmaznia kell a társasági forma megjelölését is (pl. Kft.). Az egyedi cégnév választása fontos első lépés. A névfoglalásra a cégjegyzékben van lehetőség, és a választott névnek meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak (nem lehet megtévesztő, nem ütközhet védjegybe, stb.).
Székhely és tevékenységi kör meghatározása: Minden cégnek bejegyzett székhellyel kell rendelkeznie, amely a hivatalos iratok átvételére szolgáló cím. A székhely lehet saját ingatlan vagy bérelt/székhelyszolgáltatónál biztosított helyiség; fontos, hogy jogosultság legyen a cím használatára (pl. tulajdoni lap vagy tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat). Emellett meg kell határozni a cég fő tevékenységét és esetleges további tevékenységi köreit a TEÁOR besorolás szerint. 2025. január 1-jétől a TEÁOR’08 kódokat felváltotta a TEÁOR’25 nómenklatúra, így az alapítás során már az új kódokat kell használni a tevékenységi körök megjelölésére. Kötelező egy főtevékenységet kijelölni (ez jellemzően a cég várható fő bevételi forrása), de több melléktevékenység is megadható. Ha a vállalkozás több telephelyen is fog működni (a székhelytől eltérő működési címek), azokat is be kell jelenteni a cégiratokban vagy később a NAV felé. Fontos továbbá, hogy a cég leendő hivatalos elektronikus elérhetőségét (e-mail címét) már alapításkor meg kell adni – ez a Cégkapu regisztrációnál is használatos lesz.
Alapítók és törzstőke meghatározása: A Kft.-t egy vagy több személy (természetes vagy jogi személy) alapíthatja. Egy taggal egyszemélyes Kft., több taggal többszemélyes Kft. jön létre. Egyszemélyes Kft. esetén nem társasági szerződés, hanem alapító okirat készül. A tagoknak el kell dönteniük a törzstőke összegét és a hozzájárulásuk mértékét. A minimálisan előírt törzstőke 3 000 000 Ft Magyarországon. Ezt a törzstőkét a tagok törzsbetétei (vagyoni hozzájárulásai) alkotják, és minden egyes törzsbetétnek legalább 100 000 Ft-nak kell lennie. A hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli apport (bármilyen vagyoni értékű dolog, például ingatlan, gép, szellemi termék). El kell dönteni azt is, hogy a tagok a törzstőkét milyen arányban és milyen időzítéssel bocsátják a cég rendelkezésére. A polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy az alapításkor ne kelljen a teljes törzstőkét befizetni; akár nulla forint befizetésével is megalapítható a cég, ha a létesítő okirat ezt rögzíti. Ilyenkor a tagok a hiányzó részt későbbi időpontig (gyakorlatban legfeljebb 2 éven belül) pótolhatják. Fontos tudni, hogy amíg a törzstőke nincs teljes egészében befizetve, addig a tag az általa be nem fizetett összeg erejéig felel a társaság tartozásaiért, üzletrészét nem adhatja el, és a cég nem fizethet osztalékot a tag részére.
Létesítő okirat elkészítése ügyvéd segítségével: A Kft. alapításához elengedhetetlen egy írásbeli létesítő okirat készítése (egyszemélyes Kft. esetén alapító okirat, több tag esetén társasági szerződés). Ebben rögzítik a cég legfontosabb adatait és működési szabályait: a cég nevét, székhelyét, tevékenységi köreit (fő- és melléktevékenységek TEÁOR kódokkal), a tagok adatait és vagyoni hozzájárulását, a jegyzett tőke összegét, az ügyvezető(ke)t és képviseleti módot, stb. – mindazon kötelező elemeket, amelyeket a törvény előír. A létesítő okiratot ügyvédnek vagy közjegyzőnek ellenjegyzéssel hitelesítenie kell. Az ügyvéd a tagok által szolgáltatott adatok alapján elkészíti a dokumentumot, szükség esetén tanácsot adva a testreszabható szabályokhoz. Egyszerűsített cégeljárás esetén lehetőség van a törvényben meghatározott sablon társasági szerződés használatára, amely gyorsítja az eljárást. Ilyenkor a dokumentum fix mintát követ, csak a konkrét cégadatokkal töltik ki.
Szükséges dokumentumok aláírása és benyújtása: A létesítő okirat mellett több dokumentumot is elő kell készíteni az alapításhoz, amelyeket az ügyfeleknek alá kell írniuk. Ilyen dokumentum például a cégbejegyzési kérelem, az aláírási címpéldány vagy aláírás-minta (az ügyvezető hitelesített aláírásmintája) és a székhelyhasználat jogcímét igazoló nyilatkozat. Az ügyvezetőnek és a tagoknak személyazonosító okmányaikkal (személyi igazolvány, lakcímkártya, adóazonosító kártya) igazolniuk kell magukat az ügyvéd előtt, illetve külföldi érintett esetén magyar adóazonosító jel beszerzésére és kézbesítési megbízott kijelölésére is szükség lehet. A székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata is kötelező, melyben engedélyezi, hogy az ingatlan a cég székhelyeként legyen bejegyezve; ezt a tulajdonos (és esetleges haszonélvező) aláírja két tanú előtt. Az alapító(ok)nak és az ügyvezetőnek nyilatkozniuk kell arról is, hogy nem áll fenn velük szemben törvényi kizáró ok (pl. az ügyvezető büntetlen előéletű és nincs eltiltva a közügyektől vagy a cégvezetéstől). Miután minden okirat elkészült és aláírásra került az ügyvéd előtt, az ügyvéd elektronikusan benyújtja azokat az illetékes cégbírósághoz (a cég székhelye szerint illetékes Törvényszék Cégbíróságához).
Cégbírósági bejegyzés és adószám: Az ügyvéd által elektronikus úton benyújtott dokumentumok alapján a cégbíróság elbírálja a cégbejegyzési kérelmet. Egyszerűsített eljárás (sablon szerződés használatával) esetén a bíróság 1 munkanapon belül dönt a kérelemről, míg normál eljárásban (egyedi társasági szerződés esetén) a törvény 15 munkanapot enged a bíróságnak a bejegyzésre. Gyakorlatban egy egyszerűsített eljárású Kft.-t jellemzően 1-3 munkanap alatt bejegyeznek. Ha a benyújtott iratok hiányosak vagy hibásak, a cégbíróság hiánypótlásra szólít fel, amire általában 30 napos határidőt ad (ez egy alkalommal 45 napra hosszabbítható). A hiánypótlási felhívást az ügyvéd kapja meg elektronikusan, és gondoskodik a javításokról. Ha minden rendben van, a cégbíróság bejegyző végzést hoz, amellyel létrejön a társaság jogi személyisége. A bejegyzéssel egyidejűleg a hatóságok egyablakos rendszere révén automatikusan megkapja a cég az adószámát és statisztikai számjelét is. A cégbíróság a bejegyzésről szóló végzést és az új cég adatait (cégjegyzékszám, adószám,stb.) elektronikusan megküldi az ügyvédnek, aki továbbítja azt az alapítóknak, valamint – igény szerint – a cég bankszámlavezető bankjának is.
Bejegyzés utáni teendők: Miután a Kft. bejegyzésre került, számos további teendő van a zökkenőmentes működés megkezdéséhez. Ezek közé tartozik:
- Üzleti bankszámla nyitása: A cégnek nyolc napon belül pénzforgalmi bankszámlát kell nyitnia egy banknál. A bankszámlanyitáshoz szükséges a cégbírósági bejegyző végzés, az ügyvezető aláírási címpéldánya, a cég alapító okirata/társasági szerződése és az ügyvezető személyi okmányai. Ha a törzstőke készpénz formában rendelkezésre áll, azt erre a bankszámlára kell befizetni az előírt határidőn belül (amennyiben az alapításkor nem történt meg teljes egészében a befizetés).
- Kamarai regisztráció: A cég bejegyzése után öt munkanapon belül be kell jelentkezni a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, és megfizetni az éves kamarai hozzájárulást, amely jelenleg 5 000 Ft évente. Új cégek esetén az első 5 000 Ft-ot a bejegyzést követően kell befizetni a kamara bankszámlájára. A kamarai nyilvántartásba vétel kötelező, ennek elmulasztása bírságot vonhat maga után.
- Adóhatósági bejelentkezés és adózási formák: Bár az adószám automatikusan létrejön, a cégnek az alapítást követő 15 napon belül adatbejelentést kell tenni a NAV felé (jellemzően a ’T201T’ nyomtatványon). Ebben jelzi többek között a cég, hogy milyen áfastátuszt választ (alanyi adómentesség vagy áfa-kör), milyen adózási módot választ a társasági adó tekintetében (lásd később: TAO vagy KIVA), ki a cég képviseletére jogosult a NAV előtt, és ki a könyvelő/adóügyekért felelős kapcsolattartó. Be kell jelenteni továbbá a cég esetleges telephelyeit és fióktelepeit is a NAV-nak. A cégnek minden számlakibocsátást 2021 óta kötelező elektronikus úton jelenteni a NAV Online Számla rendszerébe, ezért megfelelő számlázóprogramot kell használni, illetve regisztrálni kell a NAV online számla felületére.
- Helyi iparűzési adó (HIPA) bejelentés: A cég székhelye (és telephelye) szerinti önkormányzat(ok)hoz is be kell jelentkezni a megalakulást követő 15 napon belül a helyi iparűzési adó hatálya alá. Az önkormányzat felé rendszerint egy formanyomtatvány benyújtásával kell jelezni a vállalkozás létrejöttét és azt, ha a HIPA-ban valamilyen kedvezményes módszert (pl. KIVA-s adóalap egyszerűsítés) választ. Az iparűzési adó mértéke településtől függően legfeljebb az árbevétel 2%-a, melyet általában éves bevallással és előlegek fizetésével kell teljesíteni.
- Cégkapu regisztráció: Minden újonnan alapított cég köteles a bejegyzést követő 8 napon belül regisztrálni a hivatalos elektronikus kapcsolattartási tárhelyét, azaz a Cégkaput. A Cégkapu a cegkapu.gov.hu oldalon hozható létre; ehhez a cég törvényes képviselőjének (ügyvezetőjének) ügyfélkapus azonosítással kell bejelentkeznie és regisztrálnia a cég nevében. A regisztráció során meg kell adni a cég hivatalos e-mail címét, amelyre a rendszer értesítéseket küld. A Cégkapun keresztül érkeznek a hivatalos hatósági levelek, pl. a NAV, bíróságok, önkormányzatok értesítései, ezért kiemelten fontos a regisztráció határidőre történő elvégzése és a beérkező üzenetek folyamatos figyelése. A Cégkapu-regisztráció elmulasztása esetén a hatóságok bírságot szabhatnak ki. (Megjegyzés: a Cégkapu használatához a cég ügyvezetőjének rendelkeznie kell saját Ügyfélkapu hozzáféréssel. Ügyfélkapu személyesen nyitható bármely kormányablaknál vagy online, amennyiben a feltételek adottak.)

Szükséges dokumentumok a cégalapításhoz

A Kft. alapítás során az alábbi fő dokumentumok és igazolások benyújtása szükséges a cégbíróságra (elektronikusan, ügyvéd által):

Létesítő okirat – az alapító tagok által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződés vagy alapító okirat, amely tartalmazza a cég alapadatait és működési szabályait (név, székhely, tevékenységek, tagok, törzstőke, ügyvezető, stb.).
Cégbejegyzési kérelem – a cégbíróság részére címzett formanyomtatvány, amelyet az ügyvéd tölt ki és nyújt be. Ebben szerepelnek a cég nyilvántartásba vételéhez szükséges adatok, és csatolják hozzá a többi okiratot.
Tagok és ügyvezető okmányai – az alapító tag(ok) és az ügyvezető(k) személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája, valamint adóazonosító kártyája. Ezeket az ügyvédnél be kell mutatni, illetve az ügyvéd azonosítja a feleket (a jogi képviselő elektronikus úton is le tudja kérdezni az okmányadatokat a központi nyilvántartásból, ún. JÜB-rendszer segítségével).
Aláírási minta (címpéldány) – az ügyvezető (és esetlegesen más cégjegyzésre jogosult személyek) hivatalos aláírásmintája, amelyet ügyvéd vagy közjegyző hitelesít. Ez igazolja, hogy a cég nevében ki és milyen aláírással jogosult aláírni. Az aláírás-minta általában ügyvédi ellenjegyzéssel készül el az alapításkor.
Székhelyhasználat igazolása – a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájáruló nyilatkozata arról, hogy a cég bejegyezheti oda a székhelyét. Emellett csatolni szokás az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját is, amely igazolja a tulajdonos személyét és a cím létezését. (Székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a szolgáltató cég ad ilyen nyilatkozatot.)
Ügyvezetői nyilatkozatok – az ügyvezető nyilatkozata arról, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok (pl. nincs eltiltva a vezető tisztségviselői tevékenységtől, nincs jogerős büntetőítélete gazdasági bűncselekmény miatt). Továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja a kinevezést és a cég vezetését. Gyakran ezeket a létesítő okiratba foglalják bele vagy külön okiraton csatolják.
Kézbesítési megbízotti nyilatkozat – amennyiben a cégben van olyan tag vagy vezető tisztségviselő, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, úgy részére kézbesítési megbízottat kell kijelölni. A kézbesítési megbízott egy magyarországi lakcímmel rendelkező személy, aki vállalja, hogy a hatósági iratokat átveszi és továbbítja a külföldi személynek. Erről külön nyilatkozatot kell benyújtani, amelyet a megbízott aláír.

Ezen dokumentumokat az ügyvéd a cégalapítási csomag részeként összeállítja. Az alapítók részéről elsősorban arra van szükség, hogy a személyes okmányaikat bemutassák, az ingatlan-tulajdonosi hozzájárulást beszerezzék, és a szükséges adatokat (név, cím, anyja neve, születési adatok, stb.) megadják. Minden aláírást igénylő dokumentumot az ügyvéd előtt kell aláírni (akár személyesen, akár elektronikus aláírással távolról, ha ezt az ügyvéd lehetővé teszi). Az ügyvéd ezután az összes iratot elektronikus formában nyújtja be a cégbíróságra.

A tagokra és az ügyvezetőre vonatkozó feltételek

Tagok (tulajdonosok): Kft. tagja lehet bármely belföldi vagy külföldi, természetes vagy jogi személy. Kiskorú személy is lehet tulajdonos a cégben, azonban cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes (pl. kiskorú) tag esetén helyette a törvényes képviselője jár el. Nincs felső korlátja a tagok számának, de egyszemélyes Kft. esetén nyilván csak egy alapító tag van. Fontos, hogy a tagoknak a saját cégükben főszabályként csak a törzsbetétjük szolgáltatására van kötelezettségük, személyes vagyonukkal nem felelnek a cég adósságaiért (kivéve néhány rendkívüli esetet, pl. ha a törzstőkét nem fizették be, lásd fent, vagy a tag rosszhiszeműen visszaélt a korlátolt felelősséggel). Egy személy akár egynél több cégnek is lehet tagja; jogszabályi korlátozás nincs arra, hogy valaki hány Kft.-ben lehet tulajdonos. Ugyanakkor adóregisztrációs akadály merülhet fel, ha valamely leendő tag vagy vezető tisztségviselő korábban nagy összegű adótartozást halmozott fel vagy általa vezetett céget adóhiány miatt töröltek – ilyen esetben a NAV megtagadhatja az új cég adószámának kiadását, ami a cégbírósági bejegyzés elutasítását eredményezi. Ezért alapítás előtt érdemes meggyőződni arról, hogy az alapítók “adó-múltja” rendben van.

Ügyvezető (vezető tisztségviselő): A Kft. ügyvezetője irányítja a társaság operatív ügyeit és képviseli a céget harmadik személyek előtt. Lehet egy vagy több ügyvezetője a cégnek; több ügyvezető esetén a társasági szerződésben kell rögzíteni, hogy önállóan vagy együttesen járhatnak-e el. Ügyvezetőnek jelölhető a cég bármely tagja, de akár külső, a cégben tulajdonrésszel nem rendelkező személy is elláthatja ezt a tisztséget. Csak nagykorú, cselekvőképes természetes személy lehet ügyvezető (tehát 18. életévét betöltött, nem áll gondnokság alatt). További kizáró ok, ha a személyt jogerős bírósági ítélet bizonyos foglalkozástól vagy vezetői tevékenységtől eltiltotta, illetve ha korábban egy másik cégben betöltött vezetői szerepe alatt a cég súlyos jogsértés miatt megszűnt (ilyen esetben 5 évig nem lehet új cégben vezető tisztségviselő). Az ügyvezetőnek magyar vagy uniós állampolgárnak kell lennie – harmadik országbeli állampolgár esetén tartózkodási engedélyhez kötött a pozíció ellátása. Ha az ügyvezető nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a cégnek kötelező kézbesítési megbízottat kineveznie számára (lásd feljebb).

Az ügyvezető kinevezésének elfogadásáról nyilatkozik, és köteles a cég ügyeit a jogszabályoknak és a társasági szerződésnek megfelelően végezni. Az ügyvezető felelősséggel tartozik a cég működéséért; bizonyos esetekben – például ha a cég fizetésképtelenné válik és az ügyvezető nem a hitelezők érdekeit szem előtt tartva járt el – akár a saját magánvagyonával is felelhet a károkozásért.

Munkavégzés és járulékfizetés: Fontos tudni, hogy egy egyszemélyes Kft. tulajdonosa nem automatikusan áll munkaviszonyban a saját cégében a jogszabály erejénél fogva. Alapesetben az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el feladatait, ami azt jelenti, hogy ha nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, akkor a saját cégében főállású “társas vállalkozónak” minősül és ez után a státusz után kell járulékokat fizetnie. Ilyen esetben a cégnek havonta legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (18,5%) és a szociális hozzájárulási adót (13%) akkor is, ha ténylegesen nem vesz fel bért a tulajdonos-ügyvezető. Ezt gyakran “minimum járulékfizetési kötelezettségnek” nevezik. A gyakorlatban ezt a helyzetet sokan úgy kerülik el, hogy az ügyvezetőt formálisan munkaviszonyba helyezik a cégben (ezt a társasági szerződésben is jelezni lehet), így munkabért kap és az után fizetik meg a közterheket. Ha az ügyvezető rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal máshol (vagy nappali tagozatos hallgató, illetve nyugdíjas), akkor a saját cégében nem kell a minimum járulékokat megfizetni – ilyen esetben elláthatja az ügyvezetést külön díjazás nélkül is, és csak akkor kell utána járulékot fizetni, ha tényleges jövedelmet vesz fel a cégből. Ezeket a kérdéseket célszerű már alapításkor a könyvelővel és az ügyvéddel egyeztetni, hogy a társasági szerződés megfelelően rendelkezzen a munkavégzés jogcíméről, és a cég megfeleljen a társadalombiztosítási előírásoknak.

Törzstőke és vagyoni hozzájárulások

A Kft. jegyzett tőkéje (törzstőkéje) a tagok által a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulások összessége. Ennek minimális összege a törvény szerint 3 000 000 Ft, amely biztosítja a cég minimális alaptőkéjét. A törzstőke törzsbetétekből tevődik össze; egy tag törzsbetéte nem lehet kevesebb 100 000 Ft-nál. A törzsbetét lehet pénzbeli hozzájárulás (készpénz vagy bankszámla követelés formájában), illetve nem pénzbeli hozzájárulás, azaz apport, ami bármilyen forgalomképes vagyoni értékű dolog vagy jog lehet (pl. ingatlan, gépjármű, szellemi termék, követelés). Apport esetén fontos, hogy annak értékét a felek közösen állapítják meg, de jelentős apport (pl. nagy értékű ingatlan) bevitelekor érdemes könyvvizsgálóval értékelést készíttetni a viták elkerülése végett.

A törzstőke rendelkezésre bocsátása: Alapításkor nem szükséges a teljes törzstőkét befizetni a cégbe, ha a társasági szerződés másként rendelkezik. A Ptk. 2014-es hatályba lépése óta rugalmasabb a szabályozás: lehetőség van rá, hogy a tagok a törzstőkéből csak egy részt fizessenek be kezdetben, a fennmaradó részt pedig később, meghatározott időn belül teljesítsék. A gyakorlatban a cégbíróság legfeljebb 1-2 éves határidőt fogad el a hiányzó törzsbetét(ek) befizetésére. Szélsőséges esetben akár 0 Ft-ot is befizethetnek alapításkor (ilyenkor formálisan 3 000 000 Ft törzstőkével alakul a cég, de a befizetés határideje például 2 év múlva jár le, addig a pénz a tagoknál marad). Fontos hangsúlyozni, hogy amíg egy tag a törzsbetétjét nem teljesítette, addig:

a tag a be nem fizetett törzsbetét összege erejéig korlátlanul felelős marad a társaság kötelezettségeiért harmadik személyek (pl. hitelezők) felé,
az érintett üzletrész (vagy maga a cég) nem ruházható át, nem adható el,
a tag nem kaphat osztalékot a cégből. Az esetleg keletkező nyereségből előbb a törzsbetét hiányát kell pótolni (a ki nem fizetett osztalékot beforgatják a tőkébe), és csak utána lehetséges kifizetés a tag részére.

Ezek a korlátozások biztosítják, hogy a törzstőke valóban a cég rendelkezésére álljon a jogszabályi keretek között. Amennyiben a létesítő okiratban a tag kiköti a törzsbetét későbbi befizetését, érdemes minél rövidebb határidőt vállalni, és lehetőség szerint a bevételből mielőbb teljesíteni azt, hogy a fenti korlátozások mielőbb megszűnjenek.

Apport (nem pénzbeli hozzájárulás): Ha a törzstőke részben vagy egészben apportból áll, a jogszabály előír néhány speciális szabályt. Ha az apport értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, akkor az apportot teljes egészében a cég rendelkezésére kell bocsátani már a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig. Ez azt jelenti, hogy pl. 3 000 000 Ft törzstőkénél, ha legalább 1 500 000 Ft értékű apportot visznek be, azt nem lehet későbbi teljesítésre halasztani, annak azonnal rendelkezésre kell állnia. Emellett az apportot a tag az alapításkor nem vonhatja ki; azt a cég használatába kell adni (pl. az apportként bevitt ingatlan tulajdonjogát át kell ruházni a cégre, vagy a bevitt eszközöket át kell adni). Kisebb értékű apport esetén (a törzstőke felét meg nem haladóan) lehetőség van azt is későbbi időpontig szolgáltatni, de ilyenkor is jellemzően rövidebb határidőt szabnak. Az apport értékét a tagok közösen határozzák meg; mindazonáltal ha a cégbe nem pénzbeli hozzájárulás kerül, a cégbíróság kérheti annak igazolását, hogy az apport értéke reális – különösen nagyobb értékű apportnál felmerülhet, hogy független szakértői véleményt (pl. ingatlan esetén értékbecslést) csatoljanak.

Tőkeemelés és tőkecsökkentés: A Kft. törzstőkéje a cég működése során is módosítható. Tőkeemelés történhet új tagok bevonásával vagy a meglévő tagok további befizetéseivel (esetleg az eredménytartalék tőkévé alakításával), tőkecsökkentés pedig akkor, ha a cégnek a továbbiakban nincs szüksége ekkora tőkére vagy veszteségrendezés miatt le kell szállítani a tőkét. Fontos, hogy a törzstőke nem csökkenhet a törvényes minimum (3 000 000 Ft) alá. A tőkeváltozások cégbírósági bejegyzéshez kötöttek és ügyvédi közreműködést igényelnek (cégmódosítás keretében).

Illetékek, díjak és alapítási költségek

A Kft. alapításával kapcsolatban 2025-ben kedvező szabályok vannak érvényben: a jogszabályok mentesítik az alapítókat a legtöbb hatósági díj megfizetése alól, amennyiben egyszerűsített eljárást vesznek igénybe. Az alábbiakban összefoglaljuk a várható költségeket:

Költségnem	Összeg (2025)	Megjegyzés
Cégbejegyzési illeték (Kft.)	0 Ft	Egyszerűsített (elektronikus) eljárásban illetékmentes a Kft. bejegyzése. (Normál eljárás esetén 50 000 Ft lenne az illeték, de ezt 2017 óta nem kell megfizetni, ha a cégalapítás elektronikusan, ügyvéd által történik.)
Közzétételi díj	0 Ft	A cégbejegyzéssel kapcsolatos közzétételi költségtérítés jelenleg nincs – egyszerűsített eljárásban nem kell fizetni az eddigi 5 000 Ft közzétételi díjat.
Ügyvédi díj	~50 000 – 100 000 Ft + ÁFA	Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Egyszerűbb esetekben (1-2 taggal) jellemzően ~50-70 ezer Ft + áfa díjért vállalják a cégalapítást az ügyvédek, de ez irodánként eltér.
Jogi személyek azonosítási díja (JÜB)	0 Ft – 1 000 Ft	A JÜB lekérdezés (ügyvédi ügyfélazonosítás) díja 2025-től nem terheli külön az ügyfelet (az ügyvédi díj tartalmazhatja). Korábban ~700 Ft/fő volt.
Tulajdoni lap költsége	~3 000 – 5 000 Ft	A székhelyül szolgáló ingatlan friss tulajdoni lapjának kikérésének díja. Elektronikus formában, ügyvédi hozzáféréssel kb. 1 000 Ft + áfa, teljes hiteles tulajdoni lap esetén 3 000 Ft (2024-től 4 800 Ft + áfa lett). Ezt ingatlanonként kell fizetni (székhely, telephelyek).
Kamarai hozzájárulás	5 000 Ft/év	A területi kereskedelmi és iparkamarának fizetendő éves díj minden vállalkozás számára. A cégalapításkor 5 000 Ft fizetendő (bejegyzést követő 5 napon belül) az első évre, utána évente, minden tárgyév március 31-ig.

A fenti költségekből látható, hogy maga a hatósági eljárás illeték- és díjmentes, amennyiben a cégalapítás egyszerűsített elektronikus úton történik (és a sablon létesítő okiratot használják). Ilyenkor tehát az alapítók számára kifejezetten költséghatékony a cégalapítás, hiszen csak az ügyvédi munkadíjjal és néhány kisebb adminisztratív költséggel (pl. tulajdoni lap) kell számolni. Hagyományos, nem egyszerűsített alapításnál 50 000 Ft illeték és 5 000 Ft közzétételi díj lenne fizetendő, de ezt a gyakorlatban 2025-ben már szinte minden cégalapítás az elektronikus úton intézi. Az illeték- és díjmentesség nem vonatkozik az ügyvédi díjra – az alapítóknak az ügyvéddel egyeztetett munkadíjat meg kell fizetniük, függetlenül attól, hogy az eljárás illetékmentes. Az ügyvédi díjak tartalmazhatják az olyan járulékos költségeket is, mint az okmányok másolása, az elektronikus benyújtás költségei vagy az ügyfél-azonosítás díja, ezért érdemes előre rákérdezni, hogy a megállapított összeg mit foglal magában.

Az alapítást követően a cég működtetésével is járnak rendszeres költségek. Ilyen például a könyvelési díj (egy Kft. kettős könyvvitelt köteles vezetni és éves beszámolót készíteni, ezért könyvelőt kell megbízni; ennek havi díja pár tízezer forinttól indul, a bizonylatok mennyiségétől függően). Ha a cég alkalmazottat foglalkoztat vagy a tulajdonos-ügyvezetőnek bért fizet, akkor havi bérköltségek és azok járulékai merülnek fel – egy minimálbéres foglalkoztatott teljes költsége 2025-ben nagyságrendileg havi 300-350 ezer Ft (bruttó bér + adók, járulékok) körül van. Az éves beszámoló közzétételének díja a közzétételi rendszeren 2025-ben is 0 Ft (2018 óta nem kell külön fizetni érte), de a beszámoló elkészítése a könyvelő feladata marad. Összességében egy tipikus Kft. havi fenntartási költsége – ha az ügyvezető minimálbéren be van jelentve és van egy átlagos könyvelői díj – kb. 70-100 ezer Ft-tól indul, de ez a tevékenység és létszám függvényében változik.

Online (egyszerűsített) vs. hagyományos alapítás

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a különbség az “online” cégalapítás és a hagyományos, ügyvédi alapítás között. Fontos tisztázni, hogy Magyarországon a törvény megköveteli ügyvéd közreműködését a gazdasági társaságok alapításánál, tehát teljesen saját kezűleg, ügyvéd nélkül nem lehet Kft.-t alapítani. Ugyanakkor 2008 óta létezik az elektronikus cégbejegyzés, amely lehetővé teszi, hogy az alapítás teljes folyamata digitálisan menjen végbe, papír használata nélkül. Minden cégalapítás gyakorlatilag “online” történik az ügyvéd részéről, hiszen a kérelmet elektronikusan nyújtja be a cégbíróságra. Az online cégalapítás kifejezés alatt általában azt értik, hogy az alapítók akár személyes megjelenés nélkül, távkommunikáció segítségével is intézhetik a cégalapítást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például e-mailben egyeztetik az adatokat az ügyvéddel, a dokumentumokat elektronikus aláírással (pl. AVDH-val, azaz Ügyfélkapun keresztül történő hitelesítéssel) írják alá, és nincs szükség fizikai jelenlétre az aláíráskor sem. Ügyvédi ellenjegyzés ebben az esetben is van, csak az ügyvéd is elektronikusan hitelesíti a dokumentumokat. Az online alapítás tehát nem egy külön eljárásfajta, hanem a meglévő elektronikus cégeljárás távoli lebonyolítása.

A hagyományos alapítás alatt a személyes ügyvédi jelenlétet és a papíralapú dokumentumok használatát értjük. Régebben a társasági szerződést papíron, több eredeti példányban kellett aláírni, az ügyvéd papíron ellenjegyezte, és postai úton vagy személyesen nyújtotta be a bejegyzési kérelmet. Ma már ez a forma visszaszorult; az ügyvédek elektronikusan dolgoznak. Mindazonáltal előfordulhat, hogy egy bonyolultabb társasági szerződés esetén az ügyvéd sokat egyeztet személyesen a felekkel, vagy hogy a felek inkább papíron írják alá a dokumentumokat, majd azt az ügyvéd digitálisan feltölti – de a cégbíróság felé történő benyújtás ma már mindig elektronikus.

Az egyszerűsített cégeljárás lényege, hogy az igazságügyi minisztérium rendeletében meghatározott szerződésmintát használják fel a létesítő okirat elkészítéséhez. Ez egy szabványosított társasági szerződés, amelyben csak a konkrét adatokkal kell kitölteni a kitüntetett helyeket. Az egyszerűsített eljárás előnye a gyorsaság – 1 nap alatt elbírálják – és az, hogy illeték- és közzétételi díjmentes. Hátránya, hogy a szerződésminta kötöttségei miatt nem lehet benne egyedi, a tagok sajátos megállapodásait tükröző kikötéseket tenni. Például ha a tagok különleges döntéshozatali rendet szeretnének (mondjuk bizonyos ügyekben egyhangú határozatot írnak elő), vagy eltérnének a Ptk. alapértelmező szabályaitól, akkor a szerződésminta nem használható, helyette egyedi szerződést kell készíteni. Hagyományos (nem egyszerűsített) eljárás esetén a társasági szerződés szövege szabadabban alakítható, viszont ezért cserébe a bejegyzés lassabb (max. 15 nap) és korábban illetéket kellett fizetni (2025-ben azonban továbbra sincs illeték akkor sem, ha egyedi szerződéssel alapítunk, feltéve hogy az ügyvéd elektronikusan nyújtja be a kérelmet). Összefoglalva: ma az esetek többségében az ügyvédek az egyszerűsített, illetékmentes eljárást alkalmazzák, hacsak az alapítók igényei nem indokolják a szerződésminta elhagyását.

Költségkülönbség: Az online (egyszerűsített) alapítás a költségek szempontjából kedvezőbb, hiszen – amint a fenti táblázatban is láttuk – 0 Ft a hatósági díj. A legnagyobb tétel így az ügyvédi munkadíj marad. Hagyományos eljárásnál is hasonló ügyvédi díjjal kell számolni, de ott (ha nem elektronikusan nyújtaná be valaki) illetékfizetés is terhelné – ezt azonban a gyakorlatban minden ügyvéd igyekszik elkerülni azzal, hogy elektronikusan nyújtja be a kérelmet, még egyedi társasági szerződés esetén is. Így a gyakorlatban ma már nincs különbség díjfizetésben, legfeljebb abban az esetben, ha valaki ügyvéd nélkül, közjegyző útján alapítaná a céget (ami ritka és drágább megoldás, hiszen a közjegyzői okiratkészítés díjköteles).

Időbeli különbség: Mint említettük, az egyszerűsített eljárásban jellemzően 1-2 napon belül megtörténik a bejegyzés, míg egyedi szerződésnél akár 2 hét is lehet. Ha a gyorsaság fontos (pl. pályázathoz kell a cég, vagy egy üzleti lehetőség miatt sürgős), akkor mindenképp az egyszerűsített (mintaokiratos) utat ajánljuk. Ha nem sürgős és speciális szerződési feltételeket akarunk, akkor is érdemes mérlegelni, meg lehet-e oldani a szabályozást a Ptk. keretein belül plusz megállapodások nélkül, mert az 1-2 hetes időveszteség és a procedúra bonyolódása sokszor elkerülhető egy kis kompromisszummal.

Adózási szabályok és lehetőségek egy Kft.-nél

Amint a cég megalakul, a NAV automatikusan kiadja az adószámot, de a társaságnak döntéseket kell hoznia arról, hogyan kíván adózni a jövőben. A Kft. többféle adónem alanya lehet, ezért fontos már az induláskor tájékozódni a lehetőségekről. Az alábbiakban áttekintjük a fő adónemeket, amelyek egy Kft.-t érintenek 2025-ben:

Társasági adó (TAO): Alapesetben a Kft. a társasági adó hatálya alá tartozik. A TAO mértéke Magyarországon 2025-ben is 9% a pozitív adóalap (adózás előtti eredmény korrigált értéke) után. Ez az EU-ban az egyik legalacsonyabb vállalati nyereségadó. A Kft. éves adóbevallásában (melynek határideje a tárgyévet követő május 31.) kell megállapítani az adót, és negyedéves vagy havi előlegeket fizetni a várható éves adó alapján. A társasági adóból többféle kedvezmény vehető igénybe (pl. kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, adóalap-csökkentés bizonyos kiadásokkal), és bizonyos esetekben adómentességet élvezhet a cég (pl. nonprofit szervezetek gazdasági-vállalkozási tevékenységen kívüli bevételei).
Kisvállalati adó (KIVA): A Kft. választhatja a társasági adó helyett a kisvállalati adó nevű alternatív adózási módot, amennyiben megfelel a feltételeknek (2025-ben is max. 50 fő foglalkoztatott, legfeljebb 3 milliárd Ft bevétel és mérlegfőösszeg, illetve egyéb feltételek). A KIVA egyetlen, 10% mértékű adó, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót is. A KIVA alapja nem a klasszikus nyereség, hanem a pénzforgalmi szemléletű eredmény, módosítva a személyi jellegű kifizetésekkel. Ez leegyszerűsítve: a KIVA-t a vállalkozás pénzügyi nyeresége + bérköltsége után kell fizetni. KIVA esetén nem kell külön társasági adóelőleget fizetni, hanem a bérkifizetésekkel együtt folyamatosan teljesítendő az adó (negyedéves bevallás keretében). A KIVA azoknak a cégeknek előnyös, amelyeknél viszonylag magas a bérköltség a nyereséghez képest, mivel ilyenkor összességében kevesebb adót fizetnek, mintha 9% TAO-t és 13% szociális hozzájárulást fizetnének külön. A KIVA-ra való áttérés a NAV-hoz történő bejelentéssel lehetséges, akár a cégalapításkor is választható (az adóregisztrációs nyomtatványon kell jelölni).
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA): 2025-ben a KATA már nem alkalmazható gazdasági társaságokra. A 2022 augusztusában életbe lépett jogszabályváltozás óta KATA adózást kizárólag egyéni vállalkozók választhatnak, társaságok (Kft., Bt. stb.) nem. Korábban népszerű volt a KATA a kis cégek körében is, de ma egy Kft. számára a KIVA jelenti a hasonlóan egyszerűsített adózási módot. Tehát egy frissen alapított Kft. nem lehet katás; a lehetséges opciók a TAO vagy – ha jogosult – a KIVA.
Általános forgalmi adó (ÁFA): Minden Kft. alapesetben áfaalany. Azonban induló vállalkozásként lehetőség van alanyi adómentességet választani, ha a cég várható éves árbevétele nem haladja meg a 12 millió Ft-ot (ez a jogszabályi értékhatár 2025-ben is várhatóan 12 millió Ft). Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy a cég nem számít fel áfát a számláin és áfabevallást sem nyújt be – cserébe viszont áfát sem igényelhet vissza a kiadásaiból. Ezt a státuszt a cégbejegyzéskor kell bejelenteni (a T201T nyomtatványon), és egész évre vonatkozik. Ha a bevétel év közben meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor a túllépés napjától kezdve áfa körössé válik a cég (27% általános áfakulcs mellett, illetve esetlegesen kedvezményes kulcsokkal a tevékenységétől függően). Bizonyos tevékenységek tárgyi adómentesek (pl. orvosi szolgáltatások, oktatás egy része), ez független az alanyi mentességtől – ilyen esetben hiába áfaalany a cég, konkrét tevékenysége után nem számít fel áfát.
Helyi iparűzési adó (HIPA): A helyi iparűzési adót a cég székhelye és telephelye szerinti önkormányzatok vetik ki. Mértéke önkormányzatonként eltérő lehet, de legfeljebb az adóalap 2%-a. Az adó alapja főszabály szerint az árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, alvállalkozói teljesítések értékével, ELÁBÉ-val stb. Induló Kft.-knél az első év(ek)ben jellemzően egyszerűsített adóelőleg-megállapítás van (időarányosan a bevételi értékhatár alapján, pl. alanyi mentes vállalkozásnál évi 2×50 000 Ft fix előleg fél-fél éves ütemezéssel). Fontos megjegyezni, hogy KIVA alanyiság esetén lehet választani egyszerűsített HIPA-alapmegállapítást is (a törvényben meghatározott képlet alapján), ami csökkentheti a HIPA-t.
Szociális hozzájárulási adó és egyéb járulékok: Amennyiben a Kft. alkalmazottat foglalkoztat vagy az ügyvezető bért vesz fel, a bérköltségeket terheli a szociális hozzájárulási adó (szocho), melynek mértéke 2025-ben is 13% a bruttó bér után. Emellett a munkavállaló bruttó béréből levonásra kerülnek a munkavállalói járulékok: 15% személyi jövedelemadó (SZJA) és 18,5% társadalombiztosítási járulék (Tb járulék). Az összes adóteher egy alkalmazottnál nagyjából a bruttó bér 33,5%-a a cégnél (13% szocho) + 33,5%-a a dolgozónál (15% SZJA + 18,5% Tb), vagyis a teljes bérköltség a nettó bér ~1,8-szorosa. Társas vállalkozó (tulajdonos-ügyvezető) esetén a minimális járulékalap a minimálbér (2025-ben várhatóan bruttó ~290 800 Ft/hó) vagy – ha a tevékenység magasabb képesítést igényel – a garantált bérminimum (2025-ben ~365 000 Ft/hó). Ez alapján legalább ~90 000 Ft közterhet kell havonta fizetni utána, még akkor is, ha nem vesz fel tényleges jövedelmet (lásd előző fejezetben). Ha viszont van máshol főállása, akkor a cégben csak a ténylegesen kivett jövedelem után kell járulékot fizetni.

A megfelelő adózási forma kiválasztásához érdemes már az alapítás előtt könyvelő vagy adótanácsadó segítségét igénybe venni. Ők az üzleti terv és a várható bevételek-kiadások ismeretében tudnak javaslatot tenni, hogy a TAO vagy a KIVA éri-e meg jobban, illetve hogy az áfamentesség választása célszerű-e. Az adózási módok idővel változtathatók is: például KIVA-ra áttérni év közben is lehet (új cég esetén azonnal is lehet KIVA-s), illetve az alanyi áfamentesség évről évre eldönthető a bevételi limit figyelembevételével. A cégnek minden adónem kapcsán be kell tartania a bevallási és befizetési határidőket, melyekről a könyvelő gondoskodik. 2025-ben a vállalkozásoknak már elektronikusan kell teljesíteniük adóbevallásaikat és adatszolgáltatásaikat, jellemzően a Cégkapun keresztül kommunikálva a NAV-val.

2025. évi fontosabb változások

2025-ben a Kft.-ket érintő jogszabályi környezet néhány ponton módosult vagy új elemekkel bővült, illetve folytatólagosan hatályban maradtak a korábbi években bevezetett újítások. Az alábbiakban kiemeljük a legfontosabbakat:

TEÁOR’25 bevezetése: 2025. január 1-jétől életbe lépett az új gazdasági tevékenység-osztályozási rendszer, a TEÁOR’25, amely felváltotta a korábban használt TEÁOR’08-at. Ennek gyakorlati jelentősége a cégek alapításánál, hogy a létesítő okiratban és a cégbejegyzési kérelemben már az új TEÁOR kódokat kell feltüntetni a tevékenységi köröknél. A meglévő vállalkozások főtevékenységét a KSH automatikusan átfordította az új kódrendszerre 2025. január 1-i hatállyal, az új alapítások esetén pedig az elektronikus űrlapok már az új kódokat tartalmazzák. Praktikusan tehát az alapítóknak csak annyi a teendőjük, hogy a megfelelő (immár új) TEÁOR kódot válasszák ki a cég fő- és melléktevékenységeihez. Érdemes a KSH honlapján tájékozódni az új TEÁOR’25 lista alapján. Az átállás nem érinti a cég működését, csupán statisztikai besorolásról van szó, de figyelni kellett rá az év elején.
Változatlan alapítási feltételek és kedvezmények: 2025-ben nem változtak a Kft. alapítás törvényi feltételei 2024-hez képest. A minimum törzstőke továbbra is 3 millió Ft, az ügyvédi ellenjegyzés kötelező maradt, és az egyszerűsített cégalapítási kedvezmények (illeték- és közzétételi díj mentesség) is maradéktalanul érvényben vannak. Tehát aki 2024-ben tájékozódott a cégalapításról, 2025-ben is ugyanazokra a feltételekre számíthat. A kamarai hozzájárulás összege is változatlan (5000 Ft/év). A 2021-től bevezetett elektronikus eljárási kötelezettségek (Cégkapu használat, online számlaadat-szolgáltatás stb.) is folyamatosan fennállnak, újdonság ezen a téren nincs, de egyre inkább rutinszerűvé váltak.
KATA változások és egyéni vállalkozás vs. társaság: Bár nem kifejezetten a Kft.-re vonatkozó változás, fontos 2025-ben is tudni, hogy a KATA adózás már nem opció a társaságoknak (ez 2022-ben lépett hatályba). Emiatt várható, hogy többen választják a Kft. alapítását egyéni vállalkozás helyett, vagy éppen fordítva, aki ragaszkodna a KATA előnyeihez, annak egyéni vállalkozóként kell tevékenykednie. Az adózási fejezetben tárgyaltuk, hogy Kft. esetén a KIVA jelenthet kedvező alternatívát. 2025-ben egyéb adókulcs-változás nem érinti speciálisan a Kft.-ket: a társasági adó maradt 9%, a KIVA 10%, az áfa kulcsok sem változtak, és a szocho is 13%. A minimálbér azonban 2024 decemberétől bruttó 266 800 Ft-ról várhatóan tovább nőtt 2025-ben (előzetes hírek ~290 800 Ft-ra), ami a főállású ügyvezetők minimális járulékfizetését megemeli. Ezt kalkulálni kell a bérköltségek tervezésénél.
Jogi környezet és digitalizáció: 2025-ben a cégjogi környezet stabilnak mondható. Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 2014-es hatályba lépése óta a legfőbb keretek változatlanok. A cégeljárás további digitalizációja azonban folyamatos: a Céginformációs Szolgálat és az e-cégjegyzék online elérhető, a beszámolókat továbbra is elektronikus úton kell közzétenni (2025-ben is díjmentesen). A Tényleges tulajdonosi nyilvántartás (TTNY) rendszerét 2021-ben vezették be az EU pénzmosás elleni irányelvei alapján; ennek keretében a Kft. tényleges tulajdonosait egy központi nyilvántartásban is rögzíteni kell. 2025-ben a rendszer már működik: a bankok és hatóságok ebbe a nyilvántartásba tekintenek bele ügyfél-átvilágításkor. A cégalapítás során az ügyvéd megteszi a bejelentést a TTNY felé, így az alapítóknak ezzel külön nem kell foglalkozniuk, de tisztában kell lenniük azzal, hogy a tulajdonosi adataik (név, lakcím, tulajdoni arány, állampolgárság) ebben a zárt rendszerben rögzítésre kerülnek.

Összességében 2025-ben egy Kft. alapítása nincs jelentősen több bürokratikus akadállyal vagy költséggel terhelve, mint az előző években. Az eljárás gyors és – a jogi képviselői díjat leszámítva – díjmentes. Ugyanakkor lépést kell tartani a digitalizációval (Cégkapu, online ügyintézés), és figyelemmel kell lenni a folyamatos adminisztratív kötelezettségekre.

Hivatalos teendők a NAV, cégbíróság és egyéb hatóságok felé

A Kft. megalakulását követően az alábbi hatósági teendőket kell elvégezni vagy ellenőrizni:

Adóhatóság (NAV): A cégbejegyzés után a NAV automatikusan kiad egy adószámot, de az alapítást követő 15 napon belül a cégnek be kell nyújtania az adóregisztrációs adatlapot (általában ’T201T’). Ezen meg kell adni a cég fő adatait, adózási mód választását (pl. alanyi áfamentes lesz-e, KIVA-t választ-e), a cég képviselőjének és könyvelőjének adatait, a cég bankszámlaszámát (ha már megnyitották), és nyilatkozni bizonyos adónemekről. Továbbá az első alkalmazott bejelentését is ezen keresztül kell megtenni, ha induláskor már van munkavállaló. A NAV felé a bevallásokat a cég képviselője vagy meghatalmazottja (pl. könyvelő) elektronikusan küldi be, jellemzően a Cégkapun keresztül. A Kft.-nek be kell jelentkeznie az ÁFA alá (vagy mentességet választania), a társasági adó alá (vagy KIVA alá), a HIPA alá (ami NAV-on keresztül is megy részben), és ha speciális adóköteles tevékenységet végez (pl. környezetterhelési díj, turizmusfejlesztési hozzájárulás), azt is jelezni kell. A NAV a cégbejegyzést követően általában kiküld egy üdvözlő tájékoztató levelet a fontos határidőkről és teendőkről (már elektronikus úton, Cégkapura).
Cégbíróság (cégjegyzék): A cégbíróság a bejegyzés után nyilvántartja a cég adatait. Az alapítóknak külön teendőjük nincs a bejegyzést követően a cégbíróság felé, de fontos tudni, hogy minden változást (pl. székhely, tagok, ügyvezető változása, tőkeemelés stb.) 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak cégmódosítás keretében, ügyvéd útján. Ezen változásbejegyzési eljárásoknak illetéke lehet (2025-ben Kft. változásbejegyzés illetéke egyszerűsített eljárásban 15 000 Ft). A beszámolókat minden évben el kell juttatni a cégbírósághoz (ez az elektronikus közzétételi rendszerbe történő feltöltéssel történik, a birosag.hu-n keresztül). Ha a cégbíróság hivatalos levelet küld (pl. törvényességi felhívást), azt a Cégkapun teszi, ezért annak figyelése fontos.
Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer – Ügyfélkapu, Cégkapu: Az ügyvezetőnek rendelkeznie kell Ügyfélkapuval a cég elektronikus ügyeinek intézéséhez. Ezzel tud belépni a Cégkapuhoz, a NAV online rendszereibe és más e-közigazgatási felületekre. Az Ügyfélkapu magánszemélyhez kötődik, a Cégkapu pedig a céghez. A Cégkaput a bejegyzés utáni 8 napon belül regisztrálni kell, ahogy azt korábban kifejtettük. A Cégkapu felületén a cég képviselője tud további “ügykezelőket” hozzáadni, pl. a könyvelőt vagy más munkatársat, hogy ők is hozzáférjenek a hivatalos levelekhez. Javasolt, hogy legalább a könyvelő vagy egy adminisztratív munkatárs ügykezelőként legyen beállítva, így biztosan nem maradnak észrevétlenül az érkező üzenetek. A cég hivatalos e-mail címére is érkeznek értesítések a Cégkapuról (ezt az alapításkor megadott e-mail címre küldik, és a Cégkapu regisztrációnál is rögzíteni lehet).
Kamarai regisztráció: Ahogy már említettük, a cég létrejötte után 5 munkanapon belül regisztrálni kell a területi kereskedelmi és iparkamaránál. Ezt online is meg lehet tenni a kamara honlapján elérhető űrlapon. A regisztráció része a cég alapadatainak megadása és a tevékenységi körök jelölése. A kamarai nyilvántartás nem azonos a cégjegyzékkel, de kötelező a vállalkozásoknak. A kamarai hozzájárulás befizetését is igazolni kell (átutalással a kamara számlájára).
Banki bejelentések: A bankszámlanyitás után a cég bankja automatikusan jelenti a NAV felé a cég bankszámlaszámát. Az alapítóknak erre külön nem kell figyelniük, de az adóbejelentő lapon fel lehet tüntetni a fő bankszámlaszámot is. Arra kell figyelni, hogy a cég minden pénzforgalmát a vállalkozói számlán keresztül intézze, készpénzes forgalmat csak jogszabályi keretek között bonyolítson (500 000 Ft felett két cég egymás közt már nem is fizethet készpénzben egy naptári hónapban számlánként), illetve a NAV folyamatosan figyeli a bankszámlák forgalmát is.

Ezek a hivatalos teendők biztosítják, hogy a cég megfeleljen minden előírásnak az alapítás pillanatától kezdve. Ha ezeket elmulasztja a vállalkozó, akkor könnyen bírságokra számíthat – például a Cégkapu hiánya vagy a kamarai díj be nem fizetése esetén. Ezért erősen ajánlott már az induláskor egy szakértő könyvelő megbízása, aki segít a határidők betartásában és a bejelentések megtételében, valamint szakmai segítség (könyvelő vagy adótanácsadó) igénybevétele az optimális adózási mód kiválasztásához.

Összegzés: A 2025-ben Kft. alapítására vállalkozók számára a folyamat gyors és költséghatékony, de odafigyelést igényel. A megfelelő előkészületekkel – névválasztás, székhely biztosítása, tőke előteremtése – és szakértő bevonásával (ügyvéd, könyvelő) a cégalapítás pár nap alatt lezajlik. Az alapítás után pedig kezdődhet a vállalkozás érdemi működtetése, amely során már a fenti adminisztratív kötelezettségek (adófizetés, beszámoló, stb.) betartására kell összpontosítani. Reméljük, hogy ez az útmutató teljes körűen bemutatta a Kft. alapításának lépéseit és feltételeit 2025-ben, ezzel megkönnyítve az új vállalkozók dolgát. Sok sikert kívánunk az induló vállalkozásához!