A Videoton jogelődjét 1938-ban alapították Vadásztöltény, Csappantyú, Gyutacs és Fémárugyár Részvénytársaság néven Székesfehérváron. Az alapító részvényesek között ott volt báró Weiss Manfréd csepeli nagyiparos és Brázay Kálmán kereskedelmi tanácsos. A cég eredetileg lőszereket és fémárukat gyártott a honvédség és később a német hadiipar számára. A második világháború végén a németek a gyár értékes gépeit elszállították, így az újjáépítés nehézségekbe ütközött. 1948-ban a vállalatot államosították, majd szovjet és jugoszláv megrendelésekkel indult újra a termelés állami keretek között. Az államosítás után a gyár profilja fokozatosan átalakult: az 1950-es évek elején abbahagyták a tüzérségi lőszerek gyártását, és 1955-ben megkezdték a rádióvevők sorozatgyártását. Az 1950-es évek második felében a gyár a polgári híradástechnika felé fordult, miközben továbbra is gyártott katonai elektronikai eszközöket (pl. harcászati adó-vevők) a honvédségnek.
1959-ben legördült az első fekete-fehér televíziókészülék a székesfehérvári gyártósorról. A vállalat jelentős szerepet játszott a magyarországi szórakoztatóelektronikai iparban: a 60-as évek végére évi 200 ezer televíziót gyártott, és a hazai piacon komoly verseny alakult ki a Videoton és az Orion készülékei között. A Videoton nevet ekkorra már a vállalat hivatalos elnevezéseként használták – 1968-tól Videoton Rádió és Televízió Gyár lett az új cégnév, ami jobban tükrözte a cég profilját, mint a korábbi hosszú elnevezés. A Videoton a KGST-n belüli specializáció keretében komplett részegységeket is exportált más szocialista országok elektronikai üzemeinek, cserébe például képcsöveket és egyéb alkatrészeket kapott. 1959-től hadi elektronikai termékeket is gyártottak, szovjet licenc alapján készítettek katonai rádióadó-vevőket és mozgó híradó eszközöket. A polgári termékek között népszerű volt a hordozható Mini-Vidi televízió és számos rádiókészülék, például az Orpheus és Prometheus márkanevű sztereó rádiók a 70-es években.
A 70-es és 80-as években a Videoton a magyar elektronikai ipar meghatározó vállalatává nőtt. Részt vett a nemzetközi számítástechnikai együttműködésben: 1971-től a KGST közös számítógépcsaládjának legkisebb tagját, az R-10 típusú számítógépet a Videoton gyártotta, amely jelentős exportcikké vált, és megalapozta a vállalat hírnevét a hazai informatikai fejlesztések terén. Később további saját fejlesztésű számítógéptípusok jelentek meg (R-10M, R-11, R-15, CM-52), és 1979-től IBM kompatibilis monitorokat is készítettek Székesfehérváron. Ekkorra a vállalat alkalmazotti létszáma megközelítette a 20 ezer főt. A Videoton az ország egyik legnagyobb vállalatává vált: a 80-as évek végén Magyarország 10 legnagyobb vállalata között tartották számon, 1988-ban közel 20 milliárd forint árbevételt ért el. Jelentős beruházások révén a Videoton Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legmodernebb híradástechnikai gyártókapacitásával rendelkezett ebben az időszakban. A szocialista korszakban a “Videoton” márkanév egyet jelentett a hazai gyártású televíziókkal, rádiókkal, hangfalakkal és más elektronikai cikkekkel, melyek a magyar háztartásokban elterjedtek. A vállalat sport- és kulturális életben betöltött szerepét jelzi, hogy támogatásával működött a székesfehérvári Videoton sportklub (pl. a Videoton labdarúgó csapat), amely nemzetközi sikereket is elért a 80-as években.
A rendszerváltás utáni nehézségek és privatizáció
Az 1989-90-es rendszerváltás drámai fordulatot hozott a Videoton életében. A kelet-európai szocialista piacok összeomlása miatt a cég elvesztette fő megrendeléseinek jelentős részét, és 1990-re a vállalat működése válságba jutott, gyakorlatilag összeomlott. 1991-ben megindult a Videoton állami vállalat felszámolása, ami a korszak egyik legnagyobb ipari átalakulását eredményezte. A vállalatot végül nyilvános pályázaton egy új tulajdonosi kör szerezte meg: három magánbefektető, valamint a Magyar Hitel Bank Rt. és az Euroinvest Kft. alkotta konzorcium vásárolta meg a Videoton eszközeit. Ezzel a Videoton privatizációja gyakorlatilag megvalósult – a tradicionális állami nagyvállalatból magántulajdonú cégcsoport lett. A tulajdonosok között vezető szerepet vállalt Széles Gábor nagyvállalkozó, aki később a Videoton Holding elnöke lett. A felszámoláskori mintegy 6000 fős létszám az átalakulás után egy évvel 4300 főre csökkent, jelezve a válság mértékét.
1991-ben megalakult az új vállalat VIDEOTON Holding Rt. néven, amely a termelést már szerződéses bérgyártóként folytatta tovább. Kezdetben főként a régi Videotonból “örökölt” megrendelésekre támaszkodtak: például a Philips számára finommechanikai szerelést, az Opel autógyárnak hangszórókat, az SHW cégnek olajszivattyúkat gyártottak bérmunkában. A korábbi saját márkás fogyasztási cikkek gyártása helyett az újjászervezett Videoton stratégiája az lett, hogy más iparvállalatok beszállítója legyen. A válságmenedzsment és átszervezés után intenzív piacépítés kezdődött: a 90-es évek elején a Videoton egyre több nemzetközi partnerrel kötött megállapodást és számos outsourcing transzfer projektet valósított meg. Ennek keretében külföldi cégek telepítették át gyártásaikat a Videotonhoz – ilyen volt például a Mars Electronics vagy az amerikai IBM egyes termékeinek gyártása. 1992-1994 között több új leányvállalat alakult a tevékenységek specializálására, például létrejött az EUROTON Elektronikai Kft. és az AFL Videoton Kft., utóbbi később Videoton Autóelektronika Kft. néven az autóipari elektronikai profil alapjává vált.
A televíziók gyártása 1995-re végleg leállt, ami lezárta a Videoton klasszikus fogyasztói elektronikai korszakát. Ugyanakkor a cég tovább bővítette szolgáltatásait más területeken: 1994-től számítástechnikai és ipari elektronikai alkatrészek gyártása indult, és a székesfehérvári központi telephelyen ipari park alakult ki, ahova több multinacionális vállalat betelepült (pl. az Emerson). 1996-ban fontos tulajdonosváltás történt: egy management buy-out keretében a magánkézben lévő részvényesek (köztük Széles Gábor) megszerezték a cég 100%-os tulajdonát, kivásárolva a korábbi társtulajdonos Magyar Hitel Bankot is. Ettől kezdve a Videoton teljes egészében magyar magántulajdonú vállalatcsoportként működött. A 90-es évek második felében a Videoton fokozatosan stabilizálódott és terjeszkedett: 1997-1999 között több hazai telephelyet és vállalatot vásároltak fel (pl. Kaposváron az egykori Magyar Optikai Művek üzemét, Törökszentmiklóson és Kunhegyesen gyáregységeket). 1999-ben a Videoton első ízben terjeszkedett külföldre is, megvásárolta a bolgár DZU elektronikai vállalatot (Sztrara Zagora városában), ezzel a cég regionális elektronikai bérgyártó (CEM) vállalattá vált. Ugyanebben az időszakban bővült a szolgáltatási portfólió: a Videoton már nem csak összeszerelést, hanem komplex gyártástámogató szolgáltatásokat is kínált ipari partnereinek – beleértve az anyagbeszerzést, alkatrészgyártást, végszerelést, tesztelést és mérnöki támogatást.
A 2000-es évek elején a dotkom válság és a technológiai piac átalakulása új kihívásokat hozott. A Videoton ennek hatására portfólióját ismét átrendezte: fokozatosan kivonult a munkaerő-igényes szórakoztatóelektronikai bérgyártásból és egyes számítástechnikai termékek (pl. IBM PC-alkatrészek) összeszereléséből, ugyanakkor megerősítette pozícióit a háztartási gépek, autóipari elektronikák és ipari elektronika terén. 2002-re a Videoton a legnagyobb független elektronikai gyártóvá (EMS-céggé) vált a közép-kelet-európai régióban, világszinten is az első 30 között, Európában pedig az első 10 között tartották számon. Ebben az évben döntöttek a történelmi hadi-elektronikai üzletág végleges megszüntetéséről is, így a cég teljes mértékben polgári ipari fókuszú lett. A 2000-es évek folyamán a Videoton tovább növekedett: új iparágakba is belépett, például befektetett bioenergetikai és környezetvédelmi technológiákba, valamint tervezői, automatizálási kompetenciákat épített ki. 2010-2011-ben felvásárolták a magyar Ventifilt Zrt. céget (ipari légtechnika, környezetvédelmi berendezések) és a STS Group egyes egységeit (összetett gépek integrálása), tovább szélesítve a cég kompetenciáit. 2013-ban a Videoton ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját mint Magyarország legnagyobb magyar magántulajdonú ipari vállalatcsoportja, és ekkor már ötödik éve folyamatosan rekord árbevételt ért el.
A Videoton Holding Zrt. napjainkban – tevékenységek és piacok
A székesfehérvári Videoton Ipari Park légi felvételen (2021). A több mint 80 éves vállalat ma 9 magyarországi telephelyen és több külföldi üzemben folytat integrált gyártási tevékenységet.
Mára a Videoton egy integrált szerződéses gyártó vállalatcsoport, amely számos iparág globális szereplőinek beszállítója. A központ továbbra is Székesfehérváron található, ahol a Videoton Ipari Park működik, de országszerte további gyárai vannak (pl. Veszprém, Kaposvár, Jászberény, stb.), sőt külföldön is vannak leányvállalatai (Bulgáriában Sztrara Zagorában és Szerbiában Szabadkán). A Videoton Holding jelenleg több mint 20 tagvállalatot fog össze, amelyek összesen 9 hazai és 2 külföldi telephelyen működnek. A cégcsoport mintegy 9000 főt foglalkoztat (2018-as adat) és 2021-ben konszolidált árbevétele elérte a 221 milliárd forintot, amivel Magyarország 62. legnagyobb vállalata volt. A bevételek túlnyomó része exportból származik – a Videoton termékei és részegységei főként nyugat-európai és észak-amerikai piacokra jutnak el megrendelő partnerein keresztül. A vállalat visszatérően szerepel a ranglisták élmezőnyében: a Manufacturing Market Insider szaklap EMS-rangsora alapján 2021-ben a Videoton a világ 33. legnagyobb elektronikai szerződéses gyártója volt, az Európai Unióban pedig a legjobb három között szerepel. A Forbes 2022-ben Magyarország legértékesebb hazai tulajdonú vállalatának becsülte a Videotont (értékét ~245,5 milliárd Ft-ra tették).
A Videoton fő profilja az elektronikai gyártási szolgáltatás (EMS), de a cégcsoport erőssége a vertikális integráció: vagyis a különböző gyártástechnológiai kompetenciák házon belüli kombinálása. A vállalat hagyományos technológiákban szerzett tapasztalatára építve ma komplex alkatrész- és termékgyártást kínál. A Videoton specialitásai közé tartozik többek között az elektronikai panelek szerelése (SMT/THT), a nyomtatott áramkörök beültetése, az ipari végtermékek összeszerelése (komplett készülékek építése), a műanyag fröccsöntés, a fémlemezek megmunkálása és forgácsolás, a szerszámgyártás, valamint a felületkezelés és festés. Emellett a cégcsoport nyújt logisztikai, minőségbiztosítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat is partnereinek. A Videoton 19 közepes méretű, specializált tagvállalatból áll, amelyek elsősorban az autóipar, a háztartási gépipar, valamint az ipari elektronikát és berendezéseket gyártó szegmensek számára szállítanak be alkatrészeket, részegységeket vagy teljes termékeket. Az autóipari elektronika területén például a Videoton Autóelektronika Kft. vezérlőegységeket, szenzorokat állít elő autógyárak beszállítói láncába. A háztartási gépiparban több ismert márka (pl. Braun, Philips) számára gyárt alkatrészeket és végez összeszerelést a cégcsoport kaposvári és székesfehérvári üzemeiben. Az ipari elektronika terén a Videoton termékei megtalálhatók például energiaellátó berendezésekben, világítástechnikai eszközökben (pl. OSRAM LED termékek gyártása történt a Videotonnál), illetve professzionális műszaki cikkekben (a kaposvári gyárban AKG stúdió mikrofonok és fejhallgatók összeszerelése is zajlik). A cégcsoport az európai autóipari beszállítói hálózat aktív tagja, többek közt olyan partnerekkel dolgozik, mint a Denso, Valeo, Bosch, Suzuki vagy a Schneider Electric – a Videoton számos autóipari komponens (érzékelők, kábelkötegek, motorvezérlők stb.) előállításában közreműködik.
Napjainkban a Videoton arra épít, hogy pénzügyileg stabil, tőkeerős és rugalmas magyar tulajdonú gyártóként versenyképes alternatívát kínál a multinacionális EMS-vállalatok mellett. Vertikális integrációja lehetővé teszi, hogy a teljes gyártási folyamatot házon belül kontrollálja az alapanyag-beszerzéstől a végszerelésig. A cég mottója szerint “Egy vállalat – végtelen lehetőségek”, ami arra utal, hogy a Videoton képes nagyon eltérő iparágak igényeit is kiszolgálni, legyen szó elektronikai összeállításról, precíziós fémalkatrész-gyártásról vagy akár robotizált gyártósorok tervezéséről. A Videoton piaci pozícióját erősíti, hogy magyar magántulajdonban ekkora és ennyire diverzifikált ipari vállalat egyedülálló; a cégcsoport sikertörténete gyakran példaként szolgál a 90-es évek magyar ipari privatizációjának pozitív példájaként.
A Videoton márkanév változásai és mai jelentése
A „VIDEOTON” márkanév története csaknem olyan régi, mint maga a vállalat. A név felvételére 1968-ban került sor, egy évvel azután, hogy Érczfalvy Gyula, a vállalat reklám- és propagandaosztályának vezetője előterjesztette javaslatát. Az ötlet lényege az volt, hogy a korábbi hosszú cégnevet – Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára – váltsa fel egy rövid, modern hangzású név, amely utal a vállalat fő profiljára. Így született meg a Videoton név, melynek első szótagja a videotechnikára (televíziózásra), második fele pedig a hangtechnikára utal (a „-ton” végződés a hanghatásra, tonális jellegre asszociál). A névváltással együtt vezették be az ismert „VT-TV” kocka logót is, amely évtizedeken át a Videoton termékek azonosítója volt. 1981-ben a vállalat hivatalos neve Videoton Elektronikai Vállalat lett, de a Videoton márkanév ekkorra már széles körben ismert volt belföldön és a keleti blokk országaiban is, elsősorban a televíziók, rádiók, magnók és hangfalak révén. A 70-es években a Videoton márkanév alatt futó termékek (pl. Color Star, Super Star televíziók, Venus rádió, stb.) a hazai piacon megbízhatóságot és elérhető minőséget jelentettek, sőt néhány termékük exportált formában külföldön is megjelent.
A rendszerváltás után azonban a Videoton márkanév jelentése és használata megváltozott. Miután a cég leállt saját márkás szórakoztatóelektronikai cikkek gyártásával, a “Videoton” többé nem volt jelen új fogyasztói termékeken. A 90-es évek közepétől a márkanév elsősorban vállalati brandként élt tovább: a Videoton Holding és leányvállalatai viselték, illetve az ipari park neve is megőrizte. A hazai közönség számára a Videoton név fokozatosan egy nagy ipari vállalatcsoportot kezdett jelölni, nem pedig konkrét elektronikai készülékeket. Ennek ellenére a név nosztalgikus csengéssel máig összekapcsolódik a retro termékekkel: a régi Videoton rádiók és hangfalak iránt máig van gyűjtői érdeklődés, és időről időre feltűnnek kiállításokon vagy retro cikkekben a márka egykori termékei. A vállalat maga is ápolja ezt az örökséget: honlapján külön “Retró Videoton” szekció emlékezik meg a régi időkről, korabeli plakátokkal és terméktörténeti áttekintéssel.
A Videoton márkanév emellett a sportéletben is fennmaradt a köztudatban. A székesfehérvári futballcsapat 1968-tól hosszú ideig Videoton SC/FC néven szerepelt (a Videoton vállalat támogatásával), és e néven érte el történelmi sikerét is, amikor 1985-ben UEFA Kupa-döntőt játszott. Jóllehet a klub azóta többször nevet váltott (jelenleg MOL Fehérvár FC), a szurkolók és a sportközvélemény körében a “Videoton” (illetve becézve “Vidi”) elnevezés máig gyakran használatos. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Videoton márkanév nem merült feledésbe a nagyközönség szemében a fogyasztói termékek piacáról való kivonulás után sem.
Összességében elmondható, hogy a Videoton márkanév jelentése az idők során átalakult: a szocializmusban a mindennapi élet részét képező elektronikai cikkeket jelölte, míg ma egy nagy nemzetközi ipari vállalatcsoportot értünk alatta. A márkanév azonban továbbra is a magyar ipartörténet sikerét és folytonosságát szimbolizálja. Ezt jelzi az is, hogy a Videoton márkát a szakmai közvélemény elismeri: 2010-ben a cég elnyerte a MagyarBrands díjat, amellyel a legmegbízhatóbb és legértékesebb hazai márkákat jutalmazzák. A jelenlegi használatban a Videoton név elsősorban B2B kontextusban jelenik meg (üzleti partnerek, beszállítói hálózat, ipari park), de a magyar emberek emlékezetében ma is összekapcsolódik a hazai elektronika fénykorával. A Videoton példája jól mutatja, hogyan élhet tovább egy márkanév a gazdasági szerkezetváltásokon át: a tartalma ugyan változott, de a Videoton név továbbra is a magyar innovációt és ipari teljesítményt reprezentálja, immár a 21. század globális piacain is.
Források: A beszámoló összeállításához felhasználtuk a Videoton Holding Zrt. hivatalos vállalati honlapjának történeti áttekintését, a Videoton – Wikipédia szócikk adatait, valamint iparági híradásokat és archív dokumentumokat (Fortepan, Origo, Radiomuseum). A hivatkozások konkrét forrásrészletekre mutatnak a részletes adatok és állítások alátámasztására.
