„Nem veled van a baj.” 2025 valódi vállalati leckéi

Ha tetszik a cikk, akkor a könyvem is fog! És csak 5.775 Ft.

Őszintén: az idei év nem a mosolygós szelfik és győzelmi jelentések éve. A feed tele van „minden szép és jobb lesz” posztokkal, közben a tárgyalóban leépítésekről, átalakításokról és újraépítésekről beszélünk. Ez nem cinizmus, hanem helyzetkép. A piacon most nem az nyer, aki a legoptimistább, hanem aki a legjózanabb. A „feel-good” zaj mentálisan érthető menekülés, de üzletileg gyakran rossz tanácsadó: hamis stabilitásérzetet ad, miközben a valós kockázatkezelés és az újjáépítés döntései késlekednek. Aki ma felelősen vezet, az nem képeket optimalizál algoritmusoknak, hanem cash flow-t, csatorna-mixet és szervezeti fókuszt. A kemény hír: 2026 sem lesz varázsütésre egyszerűbb. A jó hír: a tiszta beszéd, az átgondolt kísérletezés és a fegyelmezett végrehajtás látványosan felülteljesít a piaci átlaghoz képest. Ezt a cikket azoknak írom, akik úgy érzik, „biztos velük van a baj”, mert nem illenek a LinkedIn-derű sablonjába. Nem veled van a baj. A piac változik, és sokan most tanuljuk meg újra, mi az, hogy stratégia, mi az, hogy operatív fegyelem, és mi az, hogy türelem. A „mosoly helyett terv” most versenyelőny. Ebből indulunk, és erre érdemes felépíteni a következő tizenkét hónapot is.

Piaci valóság: átalakítás, leépítés, újraépítés – ugyanazon cég életciklusa

2025-ben a legtöbb iparágban ugyanaz a három szó kering: átalakítás, leépítés, újraépítés. Fontos látni, hogy ez nem új „divat”, hanem ugyanazon cég természetes életciklusa, felgyorsított lejátszásban. A kereslet szerkezete változik, a költségoldali nyomás szeszélyes, a finanszírozás drágább, a csatornák (hirdetési rendszerek, közösségi platformok, affiliate és partnerhálózatok) teljesítménye ingadozóbb. Egy vezető két hibát követ el ilyenkor rendszeresen. Az első: kitart egy 2021‑es logika mellett, és mindent a „visszapattanásra” tesz, amit újra és újra két negyedévvel előrébb képzel. A második: mindent elvág és „végszükség” üzemmódba kapcsol, ami rövid távon pénzt ment, középtávon viszont elvágja a piacra jutás csatornáit. A kiegyensúlyozott megoldás az, ha minden nagy költségtételt és csatornát egy háromkategóriás szemüvegen nézel át: Stop (azonnali felfüggesztés, mert a megtérülés tartósan alacsony), Fix (tűpontos javítás, új szabályokkal), Build (növelés, ha a mért ROI 3–6 hónapon belül igazolja). Ez nem mozaikszó, hanem döntési fegyelem. A vállalati valóságban a legtöbb eredmény most abból jön, hogy egy vezető havonta három ilyen Stop‑Fix‑Build döntést bátran meghoz, és végig is visz. Nem látványos, de eredményes: a szervezet érti, miért történik valami, hová tart, és mekkora időhorizonton várható hatás.

A „feel‑good” zaj ára: vezetői torzítások és a vakfoltok kezelése

Az önbecsapás üzleti nyelvre lefordítva: döntés torzított információ alapján. A klasszikus torzítások ma még erősebben érvényesülnek. Optimism bias: „most már muszáj fordulnia”, ezért a vezető túl korán vesz le vészfékeket. Survivorship bias: csak a sikerposztokat látjuk, és a sikert a teljes piacra extrapoláljuk. Availability bias: az a csatorna „jó”, ahol sok tartalmat fogyasztunk, miközben a saját adatunk ennek ellentmond. A torzítások ellen nem elég „erősebben hinni”, rendszert kell építeni: (1) előre rögzített exit‑feltételek csatornákra és projekteknél (ha x egymást követő héten az LTV:CAC 2,5 alá esik, automatikus stop); (2) fegyelmezett kísérletezés (A/B/C teszt időzárakkal és költségsapkával); (3) ellenoldali érvek kötelező leírása nagy döntéseknél („mi szól ellene, milyen adat kellene a döntés megfordításához?”). Ez a gondolkodás nem „negatív”, hanem robusztus. Ha a szervezet megtanulja dokumentálni az ellenérveket és a visszavonási pontokat, a „kudarc” nem megbélyegzés, hanem futam lezárása. Mentálisan is könnyebb így vezetni: kevesebb a szégyen, több a tanulás. A zaj helyett így alakul ki egy csendes, de termelékeny ritmus: állítás → mérés → döntés → végrehajtás → visszamérés. A többi körítés.

Mit bonts le, mit építs újra? – Döntési mátrix 2025–2026-ra

Az alábbi, egyszerű döntési mátrix azt a célt szolgálja, hogy a csapatod gyorsan közös nyelven beszéljen a következő negyedév lépéseiről. Nem „hack”, hanem közös gondolkodási keret. A táblázatot érdemes havonta frissíteni, és rászoktatni a vezetői megbeszéléseket arra, hogy minden vitás tételt ezen a rácson toljatok végig.

Terület Jelen állapot Döntés Következő lépés Időhorizont Fő kockázat
Fizetett hirdetés (Meta/Google/LinkedIn) Volatilis CPA, ingadozó minőség Fix Account-higiénia, kreatív‑reset, konverziós események tisztítása 4–6 hét Attribution zaj, túl gyors költségvágás
Tartalom és PR Magas elérés, alacsony lead-minőség Build Tematikus pillérek, szakmai long‑form, szakértői interjúk 8–12 hét Fegyelmezetlen témaválasztás
Partnerség / B2B ajánlás Kevés aktív partner Build Top 20 partner újraaktiválása, közös kampányok 6–10 hét Incentív‑rendszer tisztázatlansága
Termékportfólió Sok kis termék, szórt fókusz Stop + Build Long tail karcsúsítás, két „zászlóshajó” fejlesztése 12–16 hét Bevételi hézag rövid távon
Értékesítési folyamat Hosszú ciklus, kevés nyerés Fix Mediana‑szegmensre szabott csomag, döntéshozói persona‑váltás 4–8 hét Árazási ellenállás

A táblázat „lelke” az, hogy minden tételnél szerepeljen egy konkrét következő lépés és egy időhorizont. A döntés csak akkor döntés, ha tudod, mit csináltok hétfőn reggel 9‑kor. Enélkül marad a zaj, és a vezetői fáradtság.

Stratégiai célkép 2026-ig: három szcenárió, nem egy jóslat

Nem jósolni érdemes, hanem felkészülni. 2026‑ig három, tiszta szcenárióra készítsetek levezetést. Alapeset: a növekedés lassú, az árérzékenység magas, a finanszírozás drágább, de hozzáférhető. Ekkor a cél a margin‑védelem, a csatorna‑mix felnagyítása és a megtérülésen alapuló kapacitásbővítés. Kedvezőtlen eset: keresleti sokk és költségemelkedés együtt; itt a cél az üzemszünet nélküli költségáttétel (változó költség arányának emelése), a portfólió‑karcsúsítás és az értékajánlat „must have” irányba húzása. Kedvező eset: a kereslet magára talál; itt a cél az okos gyorsítás – már elkészített kreatívok és csomagok „polcról” történő kigurítása, és a sztenderd minőség megtartása skálázás mellett. Mindhárom esethez rendelj trigger‑mutatókat (pl. 6 hetes rolling pipeline‑érték, fizetett csatornák LTV:CAC‑je, nettó megtartás), amik automatikusan váltják a taktikát. A stratégia így nem állandó „duma”, hanem működő rendszer. Ez teremti meg a csapat bizalmát: nem reménykedünk, hanem reagálunk. Nem pánikolunk, hanem átállítunk. A különbség mérhető és látható, nem csak retorikai.

Marketing és értékesítés 2025-ben: kevesebb csatorna, mélyebb bizonyíték

Az algoritmusok nem barátok vagy ellenségek, hanem üzemi körülmények. Ne azokhoz igazítsd a stratégiát, hanem a vevők döntési útjához. Mi működik most stabilan? E‑mail + szakmai long‑form: heti egy, valódi szakmai anyag (esetleírás, benchmark, számítás), mögötte egyszerű feliratkozási és lead‑kezelési rend. ABM‑logika B2B‑ben: 50–200 célfiók, személyre szabott üzenetek, rövid videós válaszok, LinkedIn‑DM nem sablonból. Árazási fegyelem: 3‑szintű csomagolás, középső csomag valódi értékajánlattal, és világos upsell‑út. Tartalom: a „felemelő mondatok” helyett adat‑alapú megállapítások, esettörvények, mérésekkel. A Online marketing és pszichológia című könyvemben is azt hangsúlyozom: a tartalom célja nem a taps, hanem a döntés előkészítése. Tegyél fel olyan állításokat, amelyekhez mérés és linkelhető bizonyíték társítható – de a link helye a végén, a forrásblokkban, nem a szöveg közepén. Végül: nincs baj a személyes poszttal sem, ha van mögötte gondolat. De ne hagyd, hogy a személyes reach elvigye a fókuszt az üzleti célról: pipeline, konverzió, megtartás. Ezek adják a negyedéves valóságot.

Pénzügyi fegyelem: runway, unit economics, döntési sorompók

Két beállítás dönti el, hogy túlél‑e a cég ugrálás nélkül. Runway: legalább 9–12 hónapnyi oxigén, amiben a kötelező beruházások is benne vannak. Ehhez a fix költségeket tudatosan változó költséggé kell fordítani (outsourcing, rugalmas licenc, pipeline‑arányos jutalék), ahol csak lehet. Unit economics: LTV, CAC, bruttó margin, megtérülési idő – ezek mérése hétenként, csatornánként. Döntési sorompók kellenek: ha a CAC három egymást követő héten 20%-ot romlik, automatikus bring‑down a költésben; ha a megtartás két hónapon át esik, újraárazási és csomag‑felülvizsgálat indul. A finanszírozás oldalán gondolkodj költség‑kímélő megoldásokban: előfizetéses számlázás, éves szerződések kedvezménnyel, partneri együttműködés bevételmegosztással. Nem „spórolásról” beszélek, hanem fegyelemről. A csapatnak tudnia kell, hogy a pénzügyi jelzők mit jelentenek a hétköznapi munkában. Ha a jelző piros, nem „jobban remélünk”, hanem átkapcsolunk egy előre megbeszélt B‑tervre. Így nő a szervezet tűrése, és csökken a bizonytalanság érzése. Ez a mai versenyben önmagában is teljesítmény.

Csapat és vezetés: őszinte kommunikáció és következetes tempó

A legnagyobb vezetői ajándék most az egyenes beszéd. Mondjuk ki: a piac zavaros, lesznek nehéz döntések, és nem ígérünk sem lehetetlent, sem gyors csodát. Ebből furcsa módon biztonság lesz. A csapat nem a „jó hírt”, hanem a kiszámítható menetrendet kéri. Két eszköz ajánlott. Havi all‑hands, számmal: pipeline, bevétel, margin, aktív csatornák, kísérletek – egy oldalon, mindig ugyanabban a formában. Negyedéves fókusz‑lista: három dolog, amit biztosan megcsinálunk, és három dolog, amit ezért biztosan nem csinálunk. Ebből lesz a tempó. A jóllét témáját sem kerülöm: a kiégés nem gyengeség, hanem rossz szervezeti kialakítás következménye. A vezető dolga a tempótartás és a határvédelem. Ha minden sprint „halálos”, a szervezet rövid időn belül túlpörög és pontatlanná válik. A mai helyzetben nem a heroikus megfeszülés, hanem az okos ritmus versenyez. Az a csapat marad pályán, amelyik következetes, és hétfőn ugyanazt csinálja, mint amit pénteken megígért – nem többet, nem kevesebbet.

Akcióterv: 30–60–90 nap a látszattól a működésig

Az alábbi akcióterv nem „ötletelés”, hanem vállalható vezetői menetrend. Nyugodtan másold be a csapatnaptárba.

  1. 0–30 nap: csatorna‑audit (CPA, LTV:CAC, kreatívok, célzások), költségsorok Stop‑Fix‑Build bontása; pricing‑workshop (három csomag, világos upsell); pipeline‑diagnózis (hol szivárog el a döntés); havi all‑hands formátum bevezetése; tartalomnaptár újraírása (három tematikus pillér, heti egy long‑form).
  2. 31–60 nap: három A/B/C kísérlet élesítés (üzenet, csatorna, landing), partnerek újraaktiválása (top 20, közös ajánlat), értékesítési folyamat rövidítése (előminősítő kérdések, döntéshozói persona pontosítása), cash‑flow terv 12 hónapra, költségváltozó‑arány növelése.
  3. 61–90 nap: portfólió‑karcsúsítás végrehajtása, „flagsip” ajánlat skálázása, sikermetrikák rögzítése (mi számít győzelemnek), negyedéves visszatekintés (mi működött, mit zárunk), következő negyedévre három fókusz tétel kijelölése.

Ha ezt a ritmust három hónapig tartod, a vállalatban érezhetően csökken a zaj, és mérhetően nő az eredményesség. Nem azért, mert a piac hirtelen barátságosabb lett, hanem mert te vezetőként rendet tettél a saját terepeden.

Ellenőrző lista döntéshozóknak

  • Van Stop‑Fix‑Build bontás minden nagy költség- és csatornatételre?
  • Hetente méred az LTV:CAC‑et csatornánként, és van automatikus költés‑korrekció?
  • Három futó A/B/C kísérlet van éppen, előre rögzített időzárral és költségsapkával?
  • Negyedévenként frissített, háromszcenáriós terv (alap/kedvezőtlen/kedvező) fent van a vezetői drive‑ban?
  • Havi all‑hands számmal, és negyedéves „három dolgot csinálunk / három dolgot nem csinálunk” lista él?
  • Runway legalább 9–12 hónap; a fix költségek változó irányba tolva?
  • Van két „zászlóshajó” ajánlat, amire a csapat minden ereje fókuszál?

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A piac most nem jutalomjáték. De nem is büntetés. Tanulóhely. Aki most fegyelmezetten végigvisz egyszerű, érthető döntéseket, az 2026‑ban előnnyel áll rajthoz. Tartsd a józanságot, mérj, vágd le a zajt, és építs ott, ahol a bizonyíték mutatja az utat. A díszlet helyett a működés nyer.

„A zaj hangos, a működés halk. A siker ma azoknál marad, akik a halk dolgokat következetesen csinálják.” – Dajka Gábor

Gyakori kérdések

Tényleg „rossz év” 2025? Nem túl pesszimista ez a hang?

Nem pesszimizmus, hanem realitás. Aki 2025‑öt „rossz évként” címkézi, defenzívvé válik és lemarad a lehetőségekről. Aki viszont az év sajátos kereteként tekint rá, annak világos lesz, mi működik: fegyelmezett csatornakezelés, konzisztens tartalom, portfólió‑karcsúsítás, és a csapat ritmusának megvédése. Ez nem negatív, hanem működő stratégia.

Mit csináljak a közösségi csatornákkal, ha épp esik az elérés?

Kevesebb csatorna, mélyebb bizonyíték. Válassz ki 1–2 primer csatornát és egy tulajdonolt felületet (hírlevél), és ott építs bizonyítékot: esettörvények, mérések, valós döntési szempontok. A „jó érzés” posztok helyett a vevő döntését segítő tartalom konvertál.

Hogyan kommunikáljak a csapattal, ha közben költséget is vágunk?

Őszintén és menetrenddel. Mondd ki a helyzetet, és rendelj hozzá olyan ritmust, ami kiszámítható (havi all‑hands, negyedéves fókusz, heti számok). A transzparencia csökkenti a szorongást, és javítja a végrehajtást.

Magyar piacon érdemes most új terméket indítani?

Igen, ha két feltétel teljesül: van kimutatható „must have” fájdalompont, és rendelkezésre áll a minimum két csatorna, ahol 8–12 hét alatt mért, pozitív LTV:CAC jön ki. Ha ez nincs, előbb validálj kicsiben, vállalható kísérleti kerettel.

Mikor növeljek költést? Mikor vágjak?

Vágj, ha három egymást követő héten romlik a csatorna LTV:CAC és nincs javuló trend a kreatív‑reset után sem. Növelj, ha a tesztelt csomag konzisztensen hozza a cél ROI‑t, és a pipeline bírja a terhelést. Döntési sorompók nélkül a „megérzés” drága szokás.

Ajánlott magyar videók/podcastok

Források

OECD Economic Outlook 2025/1 – Tackling Uncertainty, Reviving Growth (PDF)

MNB Inflációs jelentés – 2025. szeptember (PDF)

Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás (HVG Könyvek)

Címkék:

Ha tetszett a cikk, és van 3 perced rám, akkor értékelj már a Google rendszerében, ezen a linken: https://share.google/Hq5qfKasR6pyY5bFq – köszönöm! 

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Mentális immunrendszer az információs korszakban

Mentális immunrendszer az információs korszakban

Az információs korszak egyik legnagyobb félreértése az, hogy a bőség automatikusan előny. A valóságban az információ bősége gyakran nem tudást, hanem zajt termel. És a zajnak ára van: szétszedi a figyelmet, apró döntésekre darálja az energiát, végül pedig elviszi a stratégiai gondolkodást. Ha ezt üzleti szemmel nézed, akkor ez nem „életmód-téma”, hanem versenyképességi kérdés. A...
Agy–gép interfészek és neurotechnológia: miért lett ez hirtelen mindenkinek témája?

Agy–gép interfészek és neurotechnológia: miért lett ez hirtelen mindenkinek témája?

Az „agy–gép interfész” (brain-computer interface, BCI) kifejezés ma már nem csak kutatólaborokban hangzik el, hanem befektetői deckekben, HR-megbeszéléseken, wellness-alkalmazások hirdetéseiben és a technológiai sajtóban is. Ez részben természetes: az idegrendszer mérése olcsóbb lett (szenzorok, hordható eszközök), a jelből információ kinyerése hatékonyabb (jobb algoritmusok, több adat), a beavatkozás pedig finomodott (pontosabb stimuláció, jobb anyagok, hosszabb élettartam)....
A marketingesek fele felesleges?

A marketingesek fele felesleges?

Ez a mondat elsőre durvának hangzik, és szándékosan az is. Nem azért, mert bárkit le akarnék írni, hanem mert a marketing szakmában van egy kényelmetlen valóság: a szerepek és feladatok egy része az elmúlt 10–15 évben átcsúszott abból, hogy üzletet épít, abba, hogy rendszereket működtet. És a kettő nem ugyanaz. A vállalkozó a végén nem...
Szinapszisok — ahol a viselkedés születik

Szinapszisok — ahol a viselkedés születik

Ha a neuront bioelektromos eszköznek tekinted, akkor logikusan jön a következő kérdés: rendben, de hol „találkozik” ez a villámgyors jel a valós viselkedéssel? A válasz: a szinapszisban. Nem a neuron tüzelése a történet vége, hanem a kezdete. A tüzelés egy jelzés, a szinapszis pedig az a hely, ahol a jel értelmet kap a hálózatban: felerősödik...
A neuron mint bioelektromos eszköz

A neuron mint bioelektromos eszköz

Az agy működéséről sokan úgy beszélnek, mintha az kizárólag „gondolat” és „érzelem” lenne. Pedig az első szint mindig fizika és kémia. Az idegsejt (neuron) nem misztikus entitás, hanem egy nagyon speciális, nagyon finoman szabályozott bioelektromos rendszer, amely ionokkal, feszültségkülönbségekkel és fehérjékkel dolgozik. Ha ezt komolyan veszed, két dolog történik. Egyrészt rengeteg közhely egyszerűen szétesik: például...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom.
Sajtóreferenciák itt.

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025