Hülyeség: a szteroiddal felpumpálta marketing

Az online marketingben van egy veszélyes félreértés, amit újra és újra látok: mintha a marketing egyenlő lenne a „forgalomfelpumpálással”. Pedig a marketing valójában üzleti döntések láncolata: mit ígérsz, kinek ígéred, milyen csatornán, milyen bizonyítékokkal, és milyen következményekkel. A rossz marketinges ezt lebutítja egyetlen célra: minél gyorsabban minél több embert átterelni valamilyen felületre, aztán „majd csak vesznek valamit”. Igen, ettől lehet rövid távú ugrás. Csak közben gyakran láthatatlan adósságot veszel fel: jogi, reputációs, csatorna- és bizalmi adósságot. És amikor ez az adósság esedékessé válik, nem a marketinges fizet. Te fizetsz. A céged fizet. A márkád fizet.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozói világban különösen könnyű rábeszélni a tulajdonost a „gyors pénz” logikájára, mert a piac szűk, a konkurencia zajos, a kasszának pedig mennie kell. A gond az, hogy a gyors nyereség leggyakrabban úgy érkezik, hogy közben valahol átlépsz egy határt: túl nagyot ígérsz, túl agresszívan nyomsz, túl homályosan tájékoztatsz, vagy túl okosan próbálod megkerülni a platformok szabályait. Aztán jönnek a következmények: hatósági kérdések, fogyasztói panaszok, visszatérítési hullám, hirdetési fiók korlátozás, keresőből visszaesés, és a kommentfal, ahol a valódi piaci ítélet megszületik.

Ebben a cikkben nem azt fogom bizonygatni, hogy „minden marketing veszélyes”. Épp ellenkezőleg: a marketing az egyik legerősebb növekedési eszköz, ha jogkövetően, tisztán, mérhetően és hosszú távon gondolkodva csinálod. A célom az, hogy egy vállalkozóként használható gondolkodási keretet kapj: hogyan ismered fel a kockázatos marketinges működést, milyen kérdésekkel szűrsz, milyen keretekkel védesz, és hogyan építesz olyan rendszert, ahol a növekedés nem „rángatás”, hanem stabil építkezés. Mert a gyors pénznek tényleg ára van, csak a számla nem azonnal érkezik.

A kockázatos marketinges működési mintája

Az első jel általában nem a jogi probléma, hanem a gondolkodásmód. A kockázatos marketinges a világot rövid kampányokra darabolja: „most megcsináljuk ezt a landinget”, „most tolunk egy agresszív akciót”, „most ráeresztünk egy hirdetést”, és ha jön a konverzió, kész is a siker-sztori. Csakhogy a vállalkozás nem kampányokból áll, hanem ügyfélélményből, termékminőségből, szállításból, garanciából, számlázásból, ügyfélszolgálatból és sok apró, unalmas részletből. A rossz marketinges ezekhez vagy nem ért, vagy nem is érdekli. Ő csak a cső elejét akarja minél jobban megnyitni, aztán „majd a rendszer elbírja”. Ha nem bírja, az szerinte nem marketinghiba, hanem „a te oldalad lassú”, „a te terméked drága”, „a te ügyfélszolgálatod bénázik”. És ezzel el is tolta magáról a felelősséget.

A másik jel az ígéretek jellege. A jó marketinges feltételekben beszél: „ha ez és ez rendben van, akkor itt és itt tudunk javulást hozni”. A kockázatos marketinges biztosra mondja: „két hét alatt duplázunk”, „garantáltan feljön a SEO”, „nem gond, ha tilt a Facebook, csinálunk másikat”. A „nem gond” mondat a legdrágább mondat az interneten. Mert ami a marketingesnek csak egy új fiók, az neked gyakran a csatornád elvesztése, a bevételed leállása, a márkád megtörése, és a csapatod feszültsége.

Ha gyorsan szeretnéd kiszúrni, hogy kivel állsz szemben, ezeket a tipikus jeleket érdemes figyelni:

• Nincs dokumentált állításlista: nem gyűjtik össze, milyen ígéreteket tesztek, és mi igazolja azokat.
• „Majd megoldjuk okosban” kommunikáció: hozzáférések, számlázás, adatkezelés, hirdetési fiók, minden félhomályos.
• Csak a mennyiséget mutatja: kattintás, megjelenés, követő, de nincs szó megtartásról, visszatérésről, panaszarányról.
• Nem kéri a termék valóságát: nem kér garanciafolyamatot, szállítási adatot, ügyfélszolgálati mintákat, „csak reklám kell”.
• Folyamatos határfeszegetés: túlzó szövegek, agresszív sürgetés, „mindenki ezt csinálja” érvelés.
• Azonnali bizalomkérés: pénzt kér, de nem ad átlátható tervet és felelősségi keretet.
• Kreatív- és szövegjóváhagyás nélkül dolgozna: mintha a márkád nem lenne stratégiai eszköz, csak kampányanyag.
• Elutasítja a jogi/megfelelőségi beszélgetést: „ne bonyolítsuk”, „ez csak formalitás”.

Ha ezekből több is igaz, nem azt jelenti, hogy azonnal baj lesz. Azt jelenti, hogy a rendszeredben magas a kockázat, és a végeredmény nem csak „több forgalom” lesz, hanem több bizonytalanság is. Innen érdemes továbbmenni: nézzük meg, mi történik akkor, amikor a valóság visszakérdez.

Jogi kockázatok: amikor a marketing ígérete jogi állítássá válik

Magyarországon az online kommunikáció nem „szabad játék”. A vállalkozói szabadság mellé oda van téve a felelősség: a fogyasztót nem lehet megtéveszteni, nem lehet félrevezetően tájékoztatni, nem lehet elhallgatni lényeges információt, és nem lehet úgy csomagolni egy ajánlatot, mintha az valami lenne, ami valójában nem. És itt jön a kényelmetlen rész: a hatóságokkal szemben nem az számít, hogy a marketinges írta a szöveget, hanem az, hogy a vállalkozás kommunikációja milyen. Te vagy a felelős szereplő. A márkád kommunikál, a te céged számláz, a te termékedet veszik meg, a te ügyfélszolgálatod kapja a panaszt.

Tegyük fel, hogy van egy akciód. A marketinges azt mondja: „írjuk rá, hogy csak ma, csak 10 darab, utána soha”. A valóságban pedig másnap is megy az akció, és mindig van készlet. Ez nem „ügyes szövegírás”, hanem egy potenciálisan támadható állítás. Tegyük fel, hogy egy szolgáltatásnál azt írod: „garantált eredmény”. Közben a garancia valójában feltételekhez kötött, vagy nincs is rendesen leírva. A vásárló úgy érzi, át lett verve. Megírja kommentben. Jelenti. Visszatérítést kér. Ha sok ilyen van, nemcsak reputációs kár, hanem jogi kockázat is. Ugyanez igaz influenszer együttműködésekre: ha nem egyértelmű, hogy reklámról van szó, az nemcsak etikátlan, hanem hatósági szempontból is problémás lehet.

Fontos: ez a cikk nem jogi tanácsadás. Viszont üzleti szempontból egy dolgot biztosan ki lehet mondani: a jogkövető marketing nem lassít, hanem stabilizál. Az a márka tud agresszívan nőni, amelyik közben fegyelmezett az állításaiban, következetes az információk közlésében, és dokumentálja, mit miért mondott. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb vállalkozás nem azért kerül bajba, mert „rosszat akart”, hanem mert nem volt rendszere. Nem volt jóváhagyási folyamata. Nem volt állításlista. Nem volt belső szabály, hogy mi kerülhet ki és mi nem. A rossz marketinges ezt a rendezetlenséget használja ki: gyorsan tol, gyorsan posztol, gyorsan hirdet, és közben a kockázatot rád hagyja.

Ha ezt a részt megértetted, természetes a következő kérdés: oké, a jogi oldal veszélyes, de mi a pénzügyi oldal? Mert a bírságon túl van egy másik hatóság és egy másik, csendesebb kockázat: a pénzügyi fegyelem hiánya.

Pénzügyi fegyelem: NAV, számlázás, és a marketing „láthatatlan költségei”

A marketing pénzt termelhet, de pénzt is mozgat. És minél gyorsabban akarsz növekedni, annál több pénz fog átfolyni rajtad: hirdetési költés, alvállalkozók, kreatív gyártás, jutalékok, szoftverek, influenszer kifizetések, affiliate megoldások, kuponok, visszatérítések. A kockázatos marketinges gyakran ott bukik le, hogy ezekhez lazán áll. Nem azért, mert „gonosz”, hanem mert neki nem a te pénzügyi biztonságod a fókusz, hanem az, hogy gyorsan legyen eredmény, amit holnap el lehet adni egy másik ügyfélnek is.

Tipikus helyzet: a marketinges jutalékos rendszerben dolgozna, de nem tiszta, pontosan mi után jár a jutalék. Bruttó bevétel után? Nettó bevétel után? Visszatérítések levonásával? Kuponnal csökkentett összeg után? Mikor számít „lezárt” vásárlásnak? Mi van, ha a fizetés részletben történik? És mi van, ha a marketinges olyan promóciót futtat, ami rövid távon megemeli a rendelést, de közben megnő a visszaküldés és a reklamáció? A rossz marketinges ilyenkor ugyanúgy kéri a jutalékát, mert „ő hozta a forgalmat”. Te pedig állsz a végén egy olyan pénzügyi képlettel, ahol a bevétel látszólag nőtt, de a nyereség csökkent, a csapat feszül, és a pénzügyi adminisztráció egyre kaotikusabb.

Ugyanez igaz a számlázásra és a szerződéses fegyelemre. Ha bárki a marketing körül „számla nélkül olcsóbb” mondattal jön, az nem spórolás, hanem kockázat. Ha valaki hozzáféréseket kér, de nem vállal felelősséget, az nem együttműködés, hanem kiszervezett problémagyártás. A pénzügyi fegyelemhez hozzátartozik az is, hogy a hirdetési költés ne legyen „fekete doboz”: legyen naplózva, melyik kampány mire ment, milyen állításokkal, milyen célzással, milyen kreatívokkal, és milyen üzleti eredménnyel. Ez nem adminisztrációs mániákusság, hanem üzleti önvédelem.

A NAV-ot sokan úgy képzelik el, mint egy külön világot. A valóságban a marketing és a pénzügy összeér: amikor a költés és a bevétel aránya hirtelen megugrik, amikor visszatérítési hullám van, amikor affiliate kifizetések mennek, vagy amikor külföldi platformokról érkezik pénz, ott már nem csak „marketing kérdésről” beszélünk. És minél inkább rendszerben gondolkodsz, annál kevésbé leszel kiszolgáltatva. A következő lépés: a csatornák világa. Mert hiába vagy jogilag és pénzügyileg fegyelmezett, ha a marketinges olyan módszerekkel dolgozik, ami miatt egyszerűen lekapcsolják a csatornádat.

SEO és hirdetési csatornák: a gyors eredmények technikai ára

Az online növekedésnek van egy technikai oldala, amit sok vállalkozó alábecsül: a csatornák nem a tiéd. A Facebook hirdetési rendszer, a Google kereső, a piacterek, a közösségi felületek mind olyan infrastruktúrák, ahol te csak használó vagy, és a szabályokat más írja. A kockázatos marketinges egyik kedvenc játszótere éppen ez: „kijátsszuk a rendszert”, „megkerüljük a tiltást”, „feltoljuk a SEO-t linkekkel”, „csinálunk 50 cikket AI-val és kész”. Rövid távon lehet, hogy hoz számot. Hosszú távon viszont a csatorna visszaüt. Nem bosszúból, hanem automatizmusból: a rendszerek arra vannak építve, hogy kiszűrjék a visszaéléseket.

A SEO-nál ez különösen látványos. A keresőoptimalizálás nem arról szól, hogy „trükkösen feljebb kerülünk”, hanem arról, hogy a tartalom, a technikai minőség és a hitelesség együtt ad egy stabil láthatóságot. A kockázatos megoldások (például kétes linképítés, automatikus tartalomtermelés kontroll nélkül, félrevezető oldalstruktúrák, elrejtett elemek) könnyen elvezethetnek oda, hogy a weboldalad visszaesik. És itt nem csak a helyezésekről beszélünk: a bizalom sérül. Egy weboldal „rendbetétele” utána nem egy hétvégi feladat, hanem hónapok, néha egy teljes újraépítés.

A hirdetési rendszerekben ugyanez a logika: ha a hirdetés szövege túlzó, ha a landing félrevezető, ha az ajánlat nem következetes, ha a visszajelzések rosszak, akkor a fiók minősége romlik. Kevesebb megjelenésért többet fizetsz. A rendszer egyre szűkebben enged. A végén pedig jön a korlátozás. A kockázatos marketinges ilyenkor azt mondja: „nem baj, csinálunk új fiókot”. Csakhogy egy vállalkozás nem úgy működik, hogy hetente új személyazonosságot vesz fel. A csatornaemlékezet valós: a rendszer figyel, a felhasználók is figyelnek, és a márkád is sérül, ha mindig újrakezdésben vagy.

Érdemes ezért úgy tekinteni a csatornákra, mint bérelt infrastruktúrára: lehet rajtuk nagy forgalmat vinni, de csak akkor, ha közben a viselkedésed kiszámítható, tiszta és következetes. Innen már csak egy lépés a reputáció kérdése: a legnagyobb kár gyakran nem a tiltás, hanem az, ami a fejekben marad utánad.

Reputáció, bizalom, kommentfal: a piac azonnali visszajelzése

A magyar piac egyik sajátossága, hogy kicsi és gyorsan terjed a hír. Egy rossz kampány, egy túlzó ígéret, egy félresikerült akció nem marad meg „egy hirdetés szintjén”. Átmegy csoportokba, fórumokba, ismerősök beszélgetéseibe. És ami ennél is lényegesebb: a saját vásárlóid mondják ki rólad a véleményt nyilvánosan. A kommentfal nem csak „zaj”. Az a piac valós idejű reakciója. A rossz marketinges ezt gyakran úgy kezeli, mint moderációs feladatot: törlés, tiltás, „ne foglalkozz vele”. Pedig a kommentek mögött sokszor valódi termék- és kommunikációs probléma van. Ha ezt elnyomod, a probléma nem szűnik meg. Csak átköltözik máshova, és ott még drágább lesz kezelni.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb vállalkozás nem azért veszít el pénzt a rossz marketing miatt, mert „nem jött elég vevő”, hanem mert rossz vevők jöttek. Olyanok, akik nem értették az ajánlatot, rossz elvárásokkal érkeztek, és csalódottan távoztak. A kockázatos marketinges sokszor pont ezt hozza: a mennyiség nő, de a minőség romlik. Jön a sok kérdés, a sok panasz, a visszatérítés, a chargeback, az ügyfélszolgálat túlterhelése. A csapat elfárad. A tulajdonos ideges. A rendszer pedig elkezd remegni.

A bizalom a vállalkozás tőkéje. Nem elméletből mondom: ha csökken a bizalom, nő az értékesítés költsége. Többet kell költeni ugyanarra az eredményre. Többet kell magyarázni, több kifogást kell kezelni, több garanciát kell adni, több tartalmat kell gyártani, több kedvezményt kell adni. A rossz marketinges ezt nem számolja el neked költségként, mert nem látszik a riportban. De a profitban látszik. A tulajdonosi idegrendszerben látszik. A cégkultúrában látszik.

Ezért állítom határozottan: a marketing nem csak kreatív és csatornakezelés, hanem kockázatkezelés is. És ha ezt komolyan veszed, akkor jön a következő logikus lépés: kell egy módszer, amivel gyorsan felméred, mennyire veszélyes az a partner, aki épp a cégedhez akar nyúlni.

Diagnosztikai miniteszt: felismered-e a kockázatos marketinget

Az alábbi kérdések nem pszichológiai tesztek, hanem üzleti ellenőrző kérdések. A cél egyszerű: kiszűrni, hogy az ajánlat mögött van-e felelősség, rendszer és átláthatóság, vagy csak gyors számok ígérete. Ha egy kérdésre „nem” a válasz, az még nem tragédia. Ha sokra „nem”, akkor az.

1. Kértek tőled pontos termék- és szolgáltatásleírást, garanciát, szállítási feltételeket, ügyfélszolgálati folyamatot, mielőtt hirdetést írtak?
2. Van írásos tervük az első 30 napra, és abban szerepel kockázatkezelés, nem csak kampánylista?
3. Előre rögzítik, milyen állításokat tesztek, és ezekhez milyen bizonyíték tartozik?
4. Ragaszkodnak a jóváhagyáshoz minden szöveg és kreatív előtt, vagy „kirakják és kész”?
5. Átlátható a hozzáférés-kezelés: ki mit kap meg, és mi történik, ha vége a munkának?
6. Leírják a mérési logikát: mit tekintenek üzleti eredménynek, és mi csak köztes mutató?
7. Tisztázzák a felelősségi köröket: ki felel a szövegért, ki a kreatívért, ki a landingért, ki a panaszok kezeléséért?
8. Nem ígérnek biztos eredményt, inkább feltételekben és valószínűségekben beszélnek?
9. Nem relativizálják a megfelelőséget („mindenki így csinálja”), hanem kifejezetten kérik?
10. Előre rögzítik a jutalék/számlázás logikáját (visszatérítések, kuponok, áfa, időzítés)?
11. Megmutatják, mit nem csinálnak (például kétes linképítés, tiltott adatgyűjtés, rejtett állítások)?
12. Vállalják a kampányok utólagos auditálhatóságát (napló, riport, kreatívarchívum)?

Egyszerű értelmezés: ha 0–3 ponton csúszik a dolog, valószínűleg csak hiányos a folyamatuk, de javítható. Ha 4–7 ponton csúszik, ott már komoly kockázat van, és keretek nélkül nem mennék bele. Ha 8 felett, akkor én tulajdonosként azt mondanám: ez nem partneri együttműködés, hanem előre beárazott baj. És ha már keretek: nézzük meg, milyen keretrendszerrel lehet úgy marketingezni, hogy a növekedés ne kockázati szerencsejáték legyen.

Mit kérj a marketingestől: keretek, jóváhagyás, átláthatóság

A vállalkozói felelősséget nem tudod kiszervezni. A kivitelezést igen. A döntést és a következményt nem. Ezért a „jó marketinges” definíciója nálam nem az, hogy szépeket ír, hanem az, hogy rendszert épít köréd: olyan munkamódot, ahol a marketing a céged működésével összehangolt, és ahol a kockázatok láthatóak. A keretek nem azért kellenek, mert bizalmatlan vagy, hanem azért, mert felnőtt vállalkozást vezetsz. A bizalom nem a kontroll hiánya, hanem a tiszta megállapodás.

A legjobb, ha ezt nem megérzésre, hanem konkrét pontokra bontva kezeled. Az alábbi táblázat egy praktikus áttekintés: mit érdemes kérned, és miért számít.

Ehhez jön még egy kevésbé látványos, de nagyon erős pont: a „mihez nem nyúlunk” lista. Egy profi partner ki tudja mondani, hogy nem vesz kétes adatbázist, nem manipulál értékeléseket, nem épít tömegesen gyanús linkeket, és nem ígér olyat, amihez nincs fedezet. Aki ezt nem tudja kimondani, ott én mindig feltételezem, hogy a módszereinek egy része vállalhatatlan, csak épp nem mondja ki.

Ha ezek a keretek megvannak, akkor jön a következő szint: hogyan állsz át rövid idő alatt a „trükközős” növekedésről egy stabilabb rendszerre úgy, hogy közben a bevétel se essen a földre?

Akcióterv: 30 nap alatt a gyors trükkök helyett stabil növekedés

Nem az a cél, hogy holnaptól „szép marketinget” csinálj. Az a cél, hogy holnaptól a marketinged ne termeljen rejtett kockázatot. A 30 napos átállás lényege: audit, tisztítás, új keretek, majd kontrollált skálázás. Egy átlagos magyar KKV-nál ez így néz ki:

• 1. hét – Audit és stop gomb: végignézed az aktív hirdetéseket, landolókat, állításokat. Ami túlzó, homályos vagy félreérthető, azt leállítod vagy átírod. Közben összegyűjtöd a leggyakoribb vevői panaszokat és kérdéseket, mert ezek megmutatják, hol csúszik félre az ígéret.
• 2. hét – Keretek és dokumentáció: elkészül az állításlista, a jóváhagyási folyamat, a hozzáférések rendbetétele, a riportolás alapja. A pénzügyi oldalon tisztázod a jutalékot, a visszatérítések logikáját, és azt, hogy mi számít „érvényes eredménynek”.
• 3. hét – Ajánlat és ügyfélélmény finomítása: nem új kampányt találsz ki, hanem az ajánlatod érthetőségét és következetességét javítod. Garancia, szállítás, ügyfélszolgálati válaszok, GYIK frissítés. Itt születik meg az a stabil alap, amitől kevesebb lesz a panaszos komment és több a visszatérő vevő.
• 4. hét – Kontrollált növelés: csak azokat a csatornákat emeled, ahol már tiszta a kommunikáció és mérhető az üzleti hatás. Nem egyszerre mindent, hanem lépésenként. A cél: nem egyszeri kilövés, hanem kiszámítható emelkedés.

Ebben a folyamatban van egy mentális váltás is: a „mindent most” helyett a „minden nap egy kicsit jobb” szemlélet. Ez nem romantika, hanem pénzügyi realitás. A stabil növekedés csökkenti a stresszt, javítja a döntések minőségét, és hosszú távon olcsóbb vevőszerzést hoz, mert a bizalom épül, nem csak a kattintás.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A vállalkozó legnagyobb hibája nem az, hogy hibázik a marketingben. Hanem az, hogy elhiszi: a felelősséget is ki tudja szervezni. Nem tudod. A marketinges lehet jó vagy rossz, lehet ügyes vagy kontár, lehet látható vagy eltűnő, de a márkaneved a tiéd. A céged a tiéd. A következmény a tiéd. Ezért én egy dolgot kérek minden tulajdonostól: ne eredményt vásárolj, hanem rendszert. Ne „forgalmat”, hanem működést. Ne látványos kampányt, hanem olyan döntéssorozatot, amit fél év múlva is vállalsz.

„A marketing nem arra való, hogy ideiglenesen elfedje a problémáidat. Arra való, hogy felnagyítsa az értékeidet úgy, hogy közben nem robbantja fel a cégedet belülről.” – Dajka Gábor

Provokatívan mondom: ha a marketingesed azt tanácsolja, hogy „szorítsuk ki a szabályokat, majd lesz valahogy”, akkor ő nem növekedést épít, hanem időzített bombát. Lehet, hogy holnap kapsz pár extra rendelést. De ha közben romlik a vevői élmény, nő a panasz, sérül a csatornáid minősége, és a kommunikációd támadhatóvá válik, akkor te valójában vesztes üzletet kötöttél. Nem azért, mert nem jött pénz. Hanem mert drágábban jött, mint amennyit ér.

És még egy: a „gyors pénz” csábító, főleg akkor, ha szorít a kassza. De befektetői szemmel a rövid távú mutató mindig másodlagos a kockázathoz képest. A jó marketing nem az, amitől egy hét alatt felpörögsz. Hanem az, amitől egy év múlva is stabil vagy. Ha ebbe a gondolkodásba mélyebben is bele akarsz állni, a „Dajka Gábor: Online marketing és pszichológia” című könyvemben sokat írok arról, hogyan találkozik a fogyasztói döntés, a bizalom és a stratégia a magyar piacon. De a lényeg már itt is megvan: nem a trükk nyer, hanem a fegyelem.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Miért veszélyes, ha a marketinges csak forgalmat és kattintást mutat?

Mert a kattintás nem üzleti eredmény, csak belépő. Ha a marketinged sok embert hoz be rossz elvárásokkal, akkor a rendszered a végén fizeti meg: nő az ügyfélszolgálati terhelés, nő a visszatérítési arány, romlik a vélemények átlaga, és a csatornák is „megtanulják”, hogy a hirdetésed rossz élményt ad. A jó mérés mindig összeköti a csatorna-adatot a pénzügyi és ügyfélélmény-adatokkal: megtartás, ismételt vásárlás, kosárérték, panaszarány, visszatérítés, és az ügyfélszolgálati válaszidők. Ha ez nincs, akkor lehet, hogy „szép a grafikon”, csak épp a profit nem követi.

Mit tegyek, ha a marketinges azt mondja: „a szabályokat úgysem nézi senki”?

Én ezt piros zászlónak veszem. A szabályok nem azért léteznek, mert valaki unatkozik, hanem mert a piac és a fogyasztó védelmére vannak kitalálva, és mert a platformok így tartják működőképesen a saját rendszerüket. A vállalkozó szempontjából ez egyszerű: ami ma „okos megoldás”, holnap lehet tiltás, visszaesés vagy eljárás. Ilyenkor két dolgot kérj: konkrét, írásos indoklást, hogy miért vállalható a javaslat, és egy másik alternatívát, ami jogkövető. Ha nincs alternatíva, akkor valójában nincs stratégia, csak határfeszegetés.

Miért érzékenyebb a magyar piac a túl agresszív marketingre?

Mert kisebb a közeg, gyorsabban terjed a rossz hír, és a bizalom általában sérülékenyebb. A magyar vásárló sokszor eleve óvatos: rengeteg csalódás, túlígérés és „csak most” típusú nyomás érte az elmúlt években. Emiatt hamarabb bekapcsol a gyanakvás, és hamarabb jön a nyilvános visszajelzés is. Emellett a hatósági környezet sem „alvó”: a megtévesztő állítások, a homályos akciók, a nem egyértelmű reklámjelölés kockázatot jelent. A megoldás nem az, hogy gyengébben kommunikálsz, hanem az, hogy tisztábban: pontos ígéret, egyértelmű feltételek, következetes ügyfélélmény.

Hogyan válasszak marketingest úgy, hogy ne csak „szép beszéd” legyen?

Kérj rendszert, ne lelkesedést. Legyen írásos 30 napos terv, legyen állításlista és jóváhagyási folyamat, legyen riportolás, legyen hozzáféréskezelés, legyen tiszta szerződés és számlázás. És figyeld a reakciót: aki profi, annak ez természetes. Aki sértődik, az jellemzően azért sértődik, mert a rendszer láthatóvá tenné a gyengeségeit. Végül: mindig legyen exit-terv. Ha bármikor váltani kell, a fiókok, a kreatívok, a mérés és a tanulságok maradjanak nálad.

Források

• Gazdasági Versenyhivatal: Tájékoztató az influenszer marketingről (PDF)
• Google Search Central: Spam policies (Search Essentials)
• 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Nemzeti Jogszabálytár)

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.