-
2004: Harvardon Mark Zuckerberg és diáktársai (Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz, Chris Hughes) elindítják a TheFacebook névre hallgató közösségi hálót, eleinte egyetemistáknak. A hálózat gyorsan terjedt: 2005-re már más egyetemeken is elérhető lett, 2006-ra pedig bárki regisztrálhatott – ugyanebben az évben vezették be a News Feed-et is, ami a felhasználók faliújságát jelentette.
-
2007–2011: A Facebook nyílt platformként engedte csatlakozni külső fejlesztők alkalmazásait, felvirágoztatva az app- és játékpiacot. Ekkoriban kezdődött el a hirdetési modell kiépítése is: a szolgáltatás ingyenes maradt, bevételét főleg a cégek számára elérhető célzott reklámokból teremtette meg. 2008-ban Sheryl Sandberg csatlakozott COO-ként, ami kulcsfontosságú menedzsment-erősítés volt.
-
2012–2015 (növekedés és felvásárlások): A Facebook tőzsdére ment (2012), ezzel nyilvános cég lett. Ugyanebben az évben felvásárolta az Instagramot (fotómegosztó alkalmazás) és átvezényelte a hirdetési eszközeit. 2014-ben beszerzett egy VR-eszközgyártó céget, az Oculust, és megegyezett a WhatsApp üzenetküldő 19 milliárd dolláros felvásárlásáról (ügylet 2014 végén zárult). Ezekkel lényegében a közösségi-, multimédiás és kommunikációs szolgáltatások széles körét vonultatta fel a portfóliójában.
-
Vezetői és szervezeti mérföldkövek: A vállalatot alapító Zuckerberg azóta is vezérigazgató, s az eredeti alapítók közül többen távoztak vagy passzív befektetők lettek. A főbb vezetők között említendő Sheryl Sandberg (üzemi igazgatóként 2008–2022 között), a pénzügyi vezetők váltakozása, valamint 2022-ben Joel Kaplan kinevezése globális ügyekért felelős alelnöknek a politika területén (l. lentebb). A Facebook cégcsoport szervezeti felépítésében a 2021-es Meta-átszervezés hozott jelentős változást, amikor bevezették a „Family of Apps” és a „Reality Labs” üzletágakat.
-
2021 – Meta névváltoztatás: 2021. október 28-án Mark Zuckerberg a Connect konferencián bejelentette, hogy a Facebookot (illetve a cégcsoportot) Meta Platforms Inc. néven jegyzik tovább. A váltást részben a számos felmerült botrány utózöngéinek kezelése, részben pedig a vállalat új fókusza indokolta: a metaverzum – azaz a virtuális és kiterjesztett valóság platformok – építése. Zuckerberg szerint a „metaverzum” lesz a mobilinternet utódja, egy többdimenziós közösségi tér, ahol a felhasználók olyan élményeket oszthatnak meg, amilyeneket a fizikai világban nem lehett volna. A névváltás pénzügyi hatása nem változtatta meg a struktúrát – a cég ugyanúgy működik, de mostantól a részvény jegyzése MVRS kóddal történt. A Meta hivatalosan azt kommunikálta, hogy a Meta név bevezetése nem változtat az adatok használatán vagy megosztásán.
Főbb botrányok és viták
Adatvédelmi botrányok
Az eddigi legnagyobb adatvédelmi botrányt a Cambridge Analytica-ügy jelenti. 2018-ban derült ki, hogy egy Aleksandr Kogan által fejlesztett alkalmazáson keresztül – amelyet a felhasználók tudtukon kívül politikai adatelemzésre használó Cambridge Analytica nevű brit cég üzemelt – a Facebook több tízmillió felhasználó adatait gyűjtötték össze. A Guardian riportja szerint a felhasználók „személyiségteszt” keretében adtak engedélyt adataik gyűjtésére, de az alkalmazás titokban az ő ismerőseik profiladatait is lehívta (összesen ~50 millió személy adatait). Ezeket az adatokat később politikai mikrotargetálásra – például a 2016-os amerikai elnökválasztás során – alkalmazták. A kiszivárgás kirobbantotta az etikai és jogi vitákat arról, hogyan kezeli a Facebook a felhasználói adatokat. Az ügy nyomán a hatóságok – köztük az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) és az EU adatvédelmi szervei – szigorú szankciókat léptettek életbe. Az FTC 2019-ben rekordösszegű, 5 milliárd dolláros bírságot szabott ki a Facebookra a 2012-es FTC-bíráság megszegése miatt (kémkedés és megtévesztés a felhasználók adatkezelési jogairól). (Ez a legnagyobb ismert adatvédelmi büntetés.) Emellett a cégnek szigorúbb belső adatvédelmi intézkedéseket írtak elő. Európában az adatvédelmi hatóságok is léptek: például 2023-ban a GDPR érvényesítésében hozott testületi döntés 1,2 milliárd eurós bírságot szabott ki a Meta Platforms Irelandra az uniós felhasználói adatok illegális, amerikai adatfeldolgozókhoz történő átutalása miatt.
Tartalommoderáció és álhírek
A Facebookot a tartalomszolgáltatás kapcsán gyakran vádolják a hamis hírek (fake news) és gyűlöletbeszéd terjesztésének elősegítésével. Az 2010-es évek közepén különösen az amerikai és más országos választási kampányok során vált kritikus kérdéssé, hogy a platform hogyan kezeli a dezinformációt. Kutatások és sajtóelemzések szerint a Facebook korábbi algoritmusa túlságosan előtérbe helyezte a „felkapott” tartalmakat, így a csalásoknak, összeesküvés-elméleteknek és gyűlöletkeltő üzeneteknek szélesebb nyilvánosságot biztosított (bár maga a Facebook ezt azzal indokolta, hogy így nagyobb elérésre tesz szert). 2018-ban például a cég algoritmusa átalakult úgy, hogy a szakmai hírműhelyek tartalmait háttérbe szorította, helyette inkább az ismerősök posztjait tolta előtérbe – a Britannica szerint ez növelte a gyűlölet- és összeesküvés-elméletek előfordulását. A Facebook többször is vezetett be moderációs eszközöket: hírszűrő metrikákat, híralgoritmus-értékelést („Click-Gap” módszer) és tényellenőrző programokat indított a megbízható források előnyben részesítésére. Ugyanakkor ezek is vitát kiváltottak, hiszen egyeseket (például szélsőjobboldali vagy -baloldali szereplőket) hátrányos megkülönböztetéssel vagy cenzúrával vádoltak. Összességében sok kritikus szemében a Facebook „összeesküvés- és propaganda-terjesztőként” vált ismertté, miközben a vállalat azt hangsúlyozta, hogy igyekszik növelni a „tartalom hitelességét” és csökkenteni a káros befolyásolást.
Választásokba való beavatkozás és politikai manipuláció
Több esetben került napvilágra, hogy külső szereplők politikai célú manipulációra használták a Facebookot. A Cambridge Analytica-ügy maga is ilyen, hiszen az összegyűjtött adatok politikai kampányokban (pl. 2016-os amerikai elnökválasztás, illetve 2016-os brit Brexit-népszavazás) való felhasználását is vizsgálták az illetékes szervek. Emellett az amerikai különleges ügyészség (Robert Mueller csoportja) 2018-ban 13 orosz állampolgárt és szervezetet vádolt meg azzal, hogy “információs hadviselés” keretében orosz trollfarmok számára működtették a Facebookot – céljuk az volt, hogy az amerikai (és más országok) választói preferenciáit befolyásolják hamis posztok és hirdetések révén. A brit Információbiztonsági Hivatal (ICO) és az Önkéntes Választási Bizottság is vizsgálódott a Cambridge Analytica szerepét illetően a Brexit-kampányban. Összefoglalva, a Facebook több választástársadalmi vizsgálat fókuszába került a politikai mikrotargetálás és választási befolyásolás gyanúja miatt, ami komoly szabályozói aggályokat szült.
Belső visszaélések és whistleblower‑ügyek
Több bejelentés (whistleblower-ügy) is származott Facebook-belsősöktől. A legismertebb ezek közül Frances Haugen 2021-es esetéhez köthető. Haugen, a cég korábbi termékmenedzsere, titokban több tízezer oldalnyi belső kutatási anyagot szivárogtatott ki, és az amerikai szenátus elé állt, állítva, hogy a Facebook kutatásai szerint algoritmusa fokozza a gyűlöletet, félretájékoztatást és politikai megosztottságot – de a cég ezekről az eredményekről a nyilvánosság elé nem számolt be. Több helyen hangsúlyozta, hogy a Facebook döntéseit profitmotivációk alakítják, nem pedig a közjót szolgáló elveket (például ha az algoritmust „biztonságosabbra” alakítanák, kevesebb hirdetéssel érne el felhasználót). Dokumentumok szerint a cég csak a legkisebb mértékben intézkedik a gyűlöletbeszéd ellen (például alig 3–6%-át szűri ki). Haugen azt is vallotta, hogy a 2020-as amerikai választás után ideiglenesen megerősített szabályokat (hamis információk korlátozása) a választások lezárulta után visszaállították a régi, „növekedést előnyben részesítő” algoritmusra. Az eset rávilágított, hogy a dolgozók hogyan próbálják a közvélemény figyelmét felhívni a platform árnyoldalaira, és számos büntető-, illetve szabályozói eljárást indított el.
Függőség és mentális egészség
Széles körű kritika érte a Facebookot (később különösen az Instagramot) a digitális függőség és a fiatalok mentális egészsége kapcsán. 2021-ben a Wall Street Journal és más médiumok belső kutatásokról számoltak be, amelyek szerint az Instagram kifejezetten káros a tizenéves lányok önértékelésére. A dokumentumok azt mutatták, hogy sok felhasználó a tökéletesnek látszó, szerkesztett képek láttán rosszabbul érezte magát; egy diagramban azt írták: „egy harmaduknál (32%) a tinilányoknak még rosszabbul érezte a testüket Instagramozás után”. Egy másik grafikon szerint a tinik egy része spontán módon az Instagramhoz köti szorongás- és depressziónövekedését is. A Facebook nyíltan cáfolta, hogy súlyos lenne a probléma, sőt Mosseri, az Instagram vezetője 2021-ben minimálisnak nevezte a kihatást. Ugyanakkor az eredmények nyilvánosságra kerülése után a Meta ideiglenesen felfüggesztette az 13 év alattiaknak tervezett „Instagram Kids” alkalmazást. Ezek az esetek felhívták a figyelmet a közösségi média tervezett függőségi jellemzőire (például a végtelen görgetésre, a lájkvadász algoritmusokra) és a fiatalokra gyakorolt pszichológiai hatásokra. (Ezeket a témákat szélesebb kutatások is támogatják: pl. a Royal Society for Public Health korábbi vizsgálatai az Instagramot ítélték meg a legkárosabbnak a tinédzserek mentális egészségére nézve.)
Versenyjogi perek és szabályozási kihívások
Facebook/Meta rendszerszintű versenyjogi vizsgálatok kereszttüzébe került mind az Egyesült Államokban, mind Európában. Az USA-ban 2020 decemberében az FTC (az igazságügyi minisztériummal együttműködve) és több állam ügyésze pert indítottak, arra hivatkozva, hogy a Facebook monopóliumát főleg versenytársak felvásárlásával (Instagram 2012, WhatsApp 2014) és az API-hozzáférések korlátozásával őrzi meg. A kereset legkeményebb pontja a két nagyfelvásárlás kényszerű visszafordítása volt, valamint új felügyeleti kötelezettségek előírása. (A bírósági tárgyalások folyamatban vannak.) Európában 2024-ben életbe lépett a Digitális Piacok Törvénye (DMA), amely a legnagyobb technológiai cégekre extra előírásokat ró. A Meta 2023 végén bevezetett „fizess vagy engedélyezz reklámkövetést” modellje 2025 elején ütközött EU-s szabályozásba: az Európai Bizottság 200 millió eurós bírságot szabott ki, és további intézkedéseket helyezett kilátásba, ha a Meta nem rendezi megfelelőségét. Összességében a versenyjogi eljárások rákényszerítik a Meta-t, hogy termékpolitikájában nyissanak a versenytársak felé, és korlátozzák piacbefolyását.
Cenzúra, véleményszabadság és politikai elfogultság vádjai
A Facebookot politikai oldalról gyakran vádolják semleges döntéshozatal hiányával és cenzúrával. Konzervatív politikusok például azzal vádolják, hogy elnémítják vagy hátrányosan kezelik a jobbközép hangokat, különösen kampányidőszakban, míg liberális kritikusok azt kifogásolják, hogy a platform nem lép fel elég következetesen a gyűlöletbeszéd és dezinformáció ellen. A Meta részben reagált: 2019-ben létrehozták a Független Felügyeleti Testületet (Oversight Board), amely külső szakértők bevonásával vizsgálja a nehéz tartalommoderációs döntéseket. 2023 végén azonban Mark Zuckerberg – utalva arra, hogy szerinte a jelenlegi politikai légkör nyomására túlzottan korlátozták a szólásszabadságot – bejelentette, hogy radikálisan csökkentik a cenzúrát a platformokon. Január elején elmondta, hogy meg akar szabadulni a külső tényellenőrző hálózattól, és a moderátor csapatokat Los Angelesből Texasba helyezik át, ahol szerinte „kevésbé aggódnak a politikai elfogultság miatt”. Emellett kivettek néhány érzékeny témát a tiltott kategóriák közül (például az illegális bevándorlásról vagy nemi identitásról szóló diskurzust). Mindezt Zuckerberg a szólásszabadság védelmében indokolta, és úgy fogalmazott, hogy minden országban fel kell lépni a „növekvő cenzúratörvények” ellen. Ezek az intézkedések ismét vitát váltottak ki: egyes civil szervezetek és ellenőriző testületi tagok (pl. az Oversight Board) úgy látják, hogy a tényellenőrzés teljes kivezetése újabb veszélyeket rejt (hiszen a kormányok is bizalmatlanok voltak a harmadik fél moderálással szemben), és hangsúlyozták, hogy a döntéseket külső, független szereplők bevonásával kellene meghozni.
A Facebook/Meta szerepe a digitális gazdaságban és a társadalmi-politikai térben
A Meta a digitális gazdaság egyik óriása: egyik legnagyobb online hirdetési platformként szerezte nagyrészt bevételeit. Az FTC adatai szerint 2018-ban a Facebook 55,8 milliárd dollár bevételt ért el, amit többnyire személyre szabott reklámokból szerzett. Ugyanez a forrás megjegyzi, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában több mint 185 millió ember napi szinten használja a szolgáltatást. Más elemzések szerint (például a Pew Research 2024-es felmérése) az amerikai felnőttek nagyjából egyharmada rendszeresen ezen a csatornán tájékozódik a hírekről. Ezzel a Facebook jelentős befolyást gyakorol a médiapiacra és a közéleti diskurzusra: sok hírportál jelentős forgalmát a Facebook-megosztások adják, így a platform algoritmikus döntései közvetlenül hatnak a tájékoztatás folyamatára. Tágabban véve a Facebook – a Google és más techcégek mellett – alapvető szereplő a globális digitális infrastruktúrában: a mobilinternetes korban létrehozta a social advertising (közösségi hirdetés) modelljét, és hálózati hatásaival jelentősen alakítja a fogyasztói viselkedést és a politikai marketinget.
Jövőbeli stratégiák és kilátások
A Meta jövőképe évek óta a metaverzum-központúság köré épül: a vállalat erőteljesen beruház a virtuális és kiterjesztett valóság eszközeibe (például a Meta Quest VR headsetekbe, vagy Horizon virtuális világába). A Connect konferenciákon bemutatott terveik szerint az online tér következő evolúciója avatarok és 3D-s közösségi élmények felé vezet – Zuckerberg szerint ez a mobilinternet érájának utódja lehet. Ugyanakkor a költségek is magasak: a Britannica adatai szerint 2022-re a vállalat 13,7 milliárd dollár veszteséget halmozott fel metaverzum-fejlesztésre. Ennek hatására 2023-ban Zuckerberg bejelentette, hogy a Meta inkább a generatív mesterséges intelligencia felé fordítja erőforrásait. Februárban a vállalat közösségi posztjában arról számolt be, hogy „eltávolodik a metaverzumtól” és kreatív, AI-alapú eszközökre fókuszál. Ennek megfelelően a Meta fejlesztői már 2023-ban bevezettek néhány új generatív AI-fejlesztést (chatbotokat, képgeneráló eszközöket például Reelsen), és 2024-re kiterjesztették az AI-támogatott vállalati szolgáltatásokat. Emellett 2023-ban indult Threads nevű mikroblog-szolgáltatás is, amely a Twitter kihívójaként építkezik Instagram-fiókokra alapozva, és szintén az algoritmikus tartalomszűrés kapacitásait használja. Összefoglalva: a Meta stratégiai fókusza most egyszerre ötvözi az AR/VR (metaverzum) és az AI-fejlesztéseket – ezek célozzák a következő generációs online interakciót és üzleti lehetőségeket, miközben a klasszikus közösségi háló jellegű termékeket (Facebook, Instagram, WhatsApp) továbbra is profitábilisnak tekintik.
Források: A fenti ismertetés a Meta hivatalos közleményeire, ismert sajtóbeszámolókra és kutatásokra támaszkodik. Például a névváltoztatást Zuckerberg vezetői blogbejegyzése és kapcsolódó közlemények ismertetik ; a Cambridge Analytica-ügy tényanyagát nagyszabású riportok és hatósági dokumentumok (Guardian, FTC) támasztják alá; az üzleti és szabályozási adatokra a FTC és az Európai Bizottság hivatalos kiadványai hivatkoznak. A hivatkozott források (idézetek formájában) jelölik az állítások eredetét.
