A mai üzleti környezetben a verseny nemcsak élesebb lett, hanem állandóan változik is. Új platformok jelennek meg, a fogyasztói szokások átalakulnak, a technológia folyamatosan módosítja a játékszabályokat. Ebben a közegben már nem elég „valahogy” jelen lenni a piacon: a vállalkozásoknak tudatosan megtervezett marketingstratégiára van szükségük ahhoz, hogy ne csak életben maradjanak, hanem fejlődjenek is. Ha nincs mögötte stratégia, a marketing tevékenység könnyen szétesett próbálkozások sorozatává válik, amelyek elviszik a pénzt, de nem építenek stabil márkát, nem hoznak kiszámítható bevételnövekedést.
A marketingtudomány évtizedek óta egyértelműen fogalmaz: a folyamatos értékesítési növekedés nélkül egy vállalkozás legfeljebb vegetálni tud. Philip Kotler klasszikus megközelítése szerint a marketing feladata, hogy a vállalat olyan vevői értéket teremtsen, amely hosszú távon is megalapozza a bevételt és a nyereséget. A modern felfogásban ez nemcsak kampányokat, hanem tudatos célpiac-választást, pozicionálást, releváns üzeneteket és következetes végrehajtást jelent. A gyakorlatban viszont nagyon sok – különösen magyar – KKV ott bukik el, hogy az eszköz szintjén gondolkodik („kéne egy Facebook-kampány”, „csináljunk egy szórólapot”), miközben nincs tisztázva, kinek, mit és milyen pszichológiai alapon akar kommunikálni.
Az értékesítési növekedéshez ma már ritkán elég az, hogy „jobb terméket” kínálsz. A fogyasztók figyelme széttöredezett, a döntéseiket tudatos és automatikus folyamatok egyaránt formálják. A piaci szegmentáció, a reklám pszichológiája, a kreativitás és az innováció nem különálló „szakmai érdekességek”, hanem olyan eszközök, amelyek nélkül a marketinged inkább szerencsejáték, mint tervezhető rendszer. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogyan lehet a marketingstratégiát, a fogyasztói pszichológiát és a reklámkreativitást egységben kezelni, úgy, hogy az egy magyar vállalkozó számára is a gyakorlatban használható legyen.
Mi a marketingstratégia, és hogyan kapcsolódik a vállalati célokhoz?
A marketingstratégia nem az, hogy „idén többet posztolunk a Facebookon”, vagy „rámegyünk a TikTokra”. A szakirodalom szerint a marketingstratégia annak meghatározása, hogy a vállalkozás melyik</i vevői csoportnak, milyen</i értékajánlattal, milyen</i pozicionálással, és milyen</i eszközökkel kíván tartósan értéket nyújtani. Ez a stratégia akkor működik jól, ha szervesen illeszkedik a cég üzleti céljaihoz: bevétel, profit, piaci részesedés, márkaismertség, ügyfélélettartam, stb. Nem külön világ, hanem a vállalati stratégia egyik pillére.
Philip Kotler és Kevin Lane Keller klasszikus felfogása szerint a marketing valójában cserekapcsolatok menedzselése: meg kell értened, milyen problémát oldasz meg, kiknek, milyen feltételekkel, és milyen élményt adsz hozzá. Ha ezt nem tisztázod, hiába költesz hirdetésre, csak „zajban” veszel részt. A marketingstratégia ezért több, mint taktikák halmaza. Tartalmazza például:
- a célpiac(ok) meghatározását (demográfia, jövedelem, élethelyzet, értékrend, online viselkedés),
- a pozicionálást (miben vagy más és jobb, mint a konkurensek),
- az értékajánlatot (mit kap a vevő az áráért – nem csak termékben, hanem szolgáltatásban, élményben, biztonságérzetben),
- a marketingmixet (ár, termék, csatornák, kommunikáció, szolgáltatási élmény),
- az erőforrás-elosztást (hol, mire, mennyit költesz, és mit vársz cserébe).
A magyar KKV-knál gyakori hiba, hogy ezt a szintet teljesen átugorják, és azonnal a „kampányok” szintjére ugranak. Nincs egyértelmű döntés arról, hogy melyik vevői szegmensre építik a jövőt, hogyan szeretnének a fejében megjelenni, és milyen pszichológiai mechanizmusokra támaszkodik a kommunikációjuk. Így viszont minden kampány ad-hoc lesz, és ha véletlenül működik is, nem nagyon lehet ismételni vagy skálázni.
Piaci szegmentáció és pozicionálás a növekedés szolgálatában
A piaci szegmentáció lényege, hogy a „mindenki a célcsoportom” helyett felismered: különböző vevőid különböző igényekkel, motivációkkal, ellenállásokkal rendelkeznek. A szegmentáció lehet demográfiai (kor, nem, jövedelem), földrajzi, pszichográfiai (értékrend, életstílus) vagy viselkedés-alapú (vásárlási gyakoriság, márkahűség, árérzékenység). A nemzetközi marketingirodalomban régóta visszatérő állítás, hogy a hosszú távú értékesítési növekedést szinte lehetetlen fenntartani célzott szegmentáció nélkül, mert a „mindenkinek szóló” üzenet végül senkit nem érint igazán.
Tegyük fel, hogy egy átlagos magyar KKV-ról van szó, amely egyéni vállalkozóból nőtte ki magát. Jelen van Facebookon, futtat némi Google Ads kampányt, van weboldala, esetleg hírlevele. A tulajdonos érzi, hogy „valami nem stimmel”, mert a forgalom ingadozik, a kampányok hatékonysága romlik, miközben a költségek nőnek. Ha megkérdezed, ki a célcsoportja, gyakran ezt kapod válaszként: „hát mindenki, akinek szüksége lehet erre”. Ez a mondat önmagában jelzi, hogy nincs tudatos szegmentáció és pozicionálás.
A szegmentáció önmagában nem elég; pozicionálással együtt működik. Nem elég annyit kommunikálni, hogy „jó minőség, jó ár”, mert ezt mindenki mondja. A pozicionálás azt jelenti, hogy eldöntöd: milyen szerepet tölts be a vevő fejében. A biztonságos választás akarsz lenni? A legprofibb szakértő? A leggyorsabb megoldás? A legerősebb társadalmi státuszjelző? A választás pszichológiai következményekkel jár: más vizuális nyelvet, más szöveget, más ajánlatot, más árstratégiát fogsz építeni egy „nyugodt, biztonságos” márkához, mint egy „merész, státuszerősítő” márkához.
A generációs marketing is ide tartozik. Egy baby boomer, egy X generációs vállalkozó vagy egy Z generációs fogyasztó teljesen más közegben szocializálódott, mást tekint hiteles forrásnak, máshoz köti a bizalmat. Ha egy kampányt ugyanazzal az üzenettel, ugyanazon a csatornán próbálsz mindenkinek eladni, nemcsak a pénzedet pazarolod, de esélyes, hogy a márkádat is elhelyezed egy rossz polcon a fejükben.
A reklám pszichológiája: figyelem, feldolgozás, emlékezet
A reklám nem akkor működik, amikor „kint van”, hanem akkor, amikor a vevő fejében történik vele valami. Ehhez először figyelmet kell szerezni, utána értelmezhető, majd emlékezetes üzenetet kell közvetíteni. Ez három külön lépés, és mindháromnál más pszichológiai mechanizmusok számítanak.
1. Figyelemfelkeltés. A figyelem szűk erőforrás. A fogyasztók folyamatosan szűrik az ingereket, automatikusan kihajítva mindent, ami ismerős, unalmas vagy irrelevánsnak tűnik. A reklámnak valamilyen szempontból ki kell lógnia a háttérzajból: szokatlan vizuális megjelenés, váratlan szövegfordulat, kontraszt, érzelmi töltet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minél harsányabb, annál jobb. Ha a figyelemfelkeltés elszakad az üzenettől, az emberek legfeljebb arra emlékeznek, hogy „volt valami fura reklám”, de fogalmuk sincs, mit akartál eladni.
2. Információfeldolgozás. A szociálpszichológia szerint a meggyőzésnek van egy „mély”, átgondolt útja (amikor a vevő valóban végiggondolja az érveket), és egy „felszínes”, automatikus útja (amikor főleg benyomások, hangulatok, asszociációk alapján dönt). Az üzleti életben mindkettő jelen van. Ha beruházásról van szó (pl. B2B szolgáltatás, drága képzés, nagy értékű termék), a vevő hajlamosabb több energiát fektetni az információ feldolgozásába. Ha impulzusvásárlásról vagy kisebb tételről van szó, gyakrabban működnek automatikus sémák: „ha sokan veszik, biztosan jó”, „ha ennyit ígér, biztosan megéri”. A reklám szövegét és vizuális elemeit ahhoz kell igazítanod, hogy mennyi energiát várhatsz a vevőtől a feldolgozásra.
3. Emlékezet. A reklám akkor igazán értékes, ha nemcsak azonnali kattintást hoz, hanem emlékezeti nyomot is hagy. Ezt segíti a következetes márkaelemek használata (logó, színek, hangnem), az ismétlés, a jól beazonosítható szlogen, illetve az érzelmi töltet. Az érzelmek erősítik az emlékezeti kódolást: amihez valamilyen érzés kapcsolódik, arra nagyobb eséllyel emlékezünk. Ezért működik jobban egy valódi történet vagy őszinte vállalkozói sztori, mint egy steril terméklista. A túlzásba vitt sokkhatás viszont visszaüthet, mert a vevő emlékezni fog ugyan rá, de elutasítással.
Attitűdök, érzelmek és vásárlási döntések
A fogyasztói attitűd nem más, mint viszonylag stabil beállítódás valami vagy valaki felé. Három része van: amit gondol róla (kognitív komponens), amit érez vele kapcsolatban (érzelmi komponens), és ahogyan viselkedni hajlamos (cselekvéses komponens). A reklám feladata az, hogy ezt a hármas csomagot olyan irányba tolja, amely a vásárlási döntést támogatja.
Az attitűdök kialakulhatnak saját tapasztalatból (már vásárolt nálad), szociális tanulásból (ismerősök véleménye, értékelések), vagy reklámokból, tartalmakból. Egy kampány ritkán tud mindent nulláról felépíteni. Sokkal reálisabb cél például:
- a már meglévő bizalmat megerősíteni („jó választás volt tőled venni”),
- egy közömbös márkaképhez érzelmet társítani (szimpátia, inspiráció, biztonságérzet),
- egy negatív attitűdöt fokozatosan semlegesíteni (pl. rossz korábbi tapasztalat után).
Az érzelmek szerepe itt nem „cukormáz”. A döntéslélektan kutatásai szerint a legtöbb üzleti és fogyasztói döntés kevert: a vevő utólag racionális érvekkel magyarázza azt, amit első körben érzelmi benyomások alapján eldöntött. Ez nem azt jelenti, hogy elég megható videót készíteni, és mindenki vásárolni fog, hanem azt, hogy a racionális érveket érzelmi környezetbe kell ágyazni. Ha például prémium szolgáltatást árulsz, nem elég a „magas minőség” ígérete; érzelmi szinten is meg kell jelenítened, hogy a vevő fontosnak, megbecsültnek érezze magát.
A reklám attitűdformáló szerepe miatt etikai felelősség is van a marketinges és a vállalkozó kezében. Rövid távon működhet a félelemkeltés, a mesterséges sürgetés vagy az önértékelést romboló kommunikáció („nélkülünk semmit sem érsz”), hosszú távon azonban ezek rombolják a márkát, és növelik a fogyasztói cinizmust. Egy tudatos marketingstratégia inkább arra törekszik, hogy valós problémát oldjon meg, valós értéket közvetítsen, és olyan attitűdöket építsen, amelyekkel te is tudsz azonosulni vállalkozóként.
A kreativitás és innováció szerepe a reklámkreatívban
A kreativitást sok vállalkozó félreérti. Nem attól lesz kreatív egy reklám, hogy „vicces”, vagy hogy senki más nem csinált még ilyet. A kreativitás a marketingben sokkal inkább arról szól, hogy a stratégiát olyan formában fordítod le üzenetre, vizuális világra és csatornahasználatra, amely egyszerre új, érthető és emlékezetes a célközönséged számára. Ha ebből bármelyik hiányzik, a kreatív gyenge lesz – akkor is, ha egyébként látványos.
Az innováció pedig kétszintű. Egyrészt vannak új technológiai formák: interaktív hirdetések, story-formátumok, rövid videós tartalmak, chatbotok, személyre szabott hírlevelek, remarketing rendszerek. Másrészt ott a gondolkodásmód szintje: képes vagy-e kísérletezni, mérni, tanulni a reakciókból, és folyamatosan finomhangolni a kommunikációt? Sok magyar KKV-nál nem a technológia hiányzik, hanem az, hogy merjen tesztelni és elfogadja: a kreativitás nem egyszeri ötlet, hanem iteratív folyamat.
A reklámkreativitás akkor válik üzletileg erős fegyverré, ha:
- egyértelműen kapcsolódik a pozicionálásodhoz (rögtön látszik, mire és kire vonatkozik),
- tükrözi a célcsoportod nyelvét, humorát, problémáit,
- beépíti a fogyasztói pszichológia alapjait (figyelem, emlékezet, társas bizonyíték, ösztönzés),
- nemcsak a kattintásra, hanem a teljes vevőútra tekint (első kontaktustól az újravásárlásig).
A túl kreatív, de nehezen értelmezhető kampányok tipikus csapdája az, hogy a szakma elismeri őket, de az átlagos vevő nem érti, mit akarsz tőle. Ha választani kell, egy KKV-nak mindig az érthetőséget és a konzisztenciát kell első helyre tennie, és erre lehet ráépíteni az egyedi, ötletes megoldásokat.
Gyakorlati keretrendszer KKV-knak: így építs pszichológiára épülő marketingstratégiát
Ha vállalkozóként szeretnéd lépésről lépésre felépíteni a saját, pszichológiailag megalapozott marketingedet, érdemes egy egyszerű, de következetes keretrendszerben gondolkodni. Az alábbi lépések egy olyan vázat adnak, amelyre rá tudsz húzni bármilyen eszközt: Google Ads, Facebook, TikTok, e-mail marketing, offline reklám, stb.
- 1. Tisztázd az üzleti célt. Nem elég annyit mondani, hogy „több bevétel kell”. Döntsd el, hogy rövid távú bevételnövelés, hosszú távú ügyfélélettartam, új termék bevezetése vagy piaci pozíció erősítése a cél.
- 2. Határozd meg a buyer personát. Ne csak demográfiában gondolkodj. Milyen félelmei, vágyaik, kifogásai vannak? Hogyan hoznak döntést? Milyen információkra figyelnek? Mitől tartanak a te piacodon?
- 3. Pozicionáld a márkádat. Fogalmazd meg egy mondatban, miben vagy más és jobb – és ez miért fontos a vevőnek. Ha ezt nem tudod tisztán kimondani, a reklámjaid sem lesznek világosak.
- 4. Tervezd meg az üzeneteidet. Külön üzenetre van szükség a figyelemfelkeltésre, másra az érdeklődő meggyőzésére, és megint másra a visszatérő vevő megtartására. Kombináld a racionális érveket (ár, minőség, időmegtakarítás) az érzelmi elemekkel (biztonság, státusz, önazonosság).
- 5. Válaszd ki a megfelelő csatornákat. Oda menj, ahol a célcsoportod figyel. Ha a buyer persona jellemzően szakmai blogokat és YouTube-interjúkat fogyaszt, akkor önmagában egy TikTok kampány nem fogja megoldani az értékesítési problémáidat.
- 6. Tervezd meg a vevőutat. Melyik reklám milyen lépésre ösztönöz? Milyen oldalra érkezik? Milyen további tartalmat kap? Hogyan lépsz vele újra kapcsolatba (remarketing, hírlevél, ajánlási program)?
- 7. Tesztelj kreatívot és üzenetet. Ne egyetlen „nagy ötletben” gondolkodj. Készíts több változatot címből, vizuálból, ajánlatból, és mérd, melyik hoz jobb reakciót. A kreativitás a tesztekből születik, nem a fejünkben.
- 8. Mérj pszichológiai szempontból is. Ne csak a kattintásokat nézd. Vizsgáld, mennyi ideig marad az oldalon, hány oldalt néz meg, van-e direkt márkakeresés, visszatér-e később. Ezek mind arról árulkodnak, hogy emlékezik-e rád és bízike-e benned.
- 9. Iterálj. A sikeres marketing nem egyszeri kampány, hanem folyamatos finomhangolás. Ami ma működik, egy év múlva lehet, hogy drágább vagy gyengébb lesz, de ha érted a mechanizmust, könnyebb új eszközt találni.
Dajka Gábor Online Marketing és Pszichológia című könyve pontosan ezt a gondolkodásmódot erősíti: a reklámot nem eszközök, hanem pszichológiai és gazdasági összefüggések rendszerében tárgyalja, kifejezetten a magyar, gyakran tőkehiányos vállalkozói közegre szabva. Ha hosszabb távon akarsz kampányokban és stratégiában gondolkodni, érdemes úgy tekintened a marketingre, mint egy olyan szakmára, ahol a pszichológia, a közgazdaságtan és az etika találkozik.
„Hatékonyan reklámozni csak az tud, aki ismeri önmagát. Aki pedig ismeri önmagát, könnyebben megérti a fogyasztóinak a motivációját, személyiségét, gondolkodási stílusát.” – Dajka Gábor
Tipikus hibák a reklámpszichológia és kreativitás félreértésében
A gyakorlatban sok olyan visszatérő hibát látni, amelyek mind arra vezethetők vissza, hogy a vállalkozó vagy a marketinges nem érti, hogyan működnek a fogyasztói döntések. Ezek közül néhány különösen gyakori:
- „Mindenkit célzunk.” Ha nem vállalod fel, hogy kit nem akarsz ügyfélnek, végül olyan kommunikációd lesz, amely senkinek sem igazán releváns. Ez nem bátorság, hanem stratégiai hiány.
- Csatorna-fetisizmus. Sokan azt hiszik, hogy a megfelelő eszköz önmagában megoldja a problémát („elég a TikTok”, „elég a Google Ads”). Pedig a csatorna csak erősíti vagy gyengíti azt, ami a stratégiában és a pszichológiában már benne van.
- Túlzott árközpontúság. A „csak az ár számít” gondolkodás hosszú távon lefelé húzza a márkát. Lehet, hogy rövid távon működik az akciózás, de ha nem építesz emlékezetes márkát és érzelmi kapcsolatot, a vevő bármikor elhagy, ha valaki még olcsóbb lesz.
- Automatizmus-függőség. Sok vállalkozás abban bízik, hogy egy teljesen automatizált rendszer (automatán futó kampányok, sablonos hírlevél-sorozatok) megspórolja a gondolkodást. A valóságban ezek akkor működnek jól, ha előtte emberi gondolkodással van mögéjük téve a stratégia.
- Manipulatív technikák túlhasználata. A mesterséges sürgetés, hamis hiánykeltés, bűntudatra építő kommunikáció rövid távon hozhat bevételt, de hosszú távon rombolja a bizalmat. A fogyasztók tudatosabbak, mint gondolnánk; ha azt érzik, hogy játszol velük, nemcsak elmennek, hanem negatív véleményt is terjesztenek.
- A kreativitás és a teljesítmény szétválasztása. Előfordul, hogy egy cég „arculatban” gondolkodik, de nem méri, hogy az átalakítás után mi történik az értékesítéssel, vagy fordítva: csak kampányszámokat néz (CTR, CPC), de nem foglalkozik a márkahatással. A jó kreatív egyszerre szolgálja a márkát és az értékesítést.
Ezek a hibák nem azért jelennek meg, mert a vállalkozó „rossz”, hanem mert hiányzik a rendszer-szintű gondolkodás. Ha azonban a marketinget úgy kezeled, mint egy befektetést – ahol pszichológiai és gazdasági alapon hozol döntéseket –, akkor ezeknek a hibáknak a jelentős részét megelőzheted.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Vállalkozóként ma nem az a kérdés, hogy használod-e a reklám pszichológiáját és a kreativitást, hanem az, hogy tudatosan teszed-e, vagy ösztönösen, torzításokkal, önigazolással fűszerezve. Ha nem tanulsz a fogyasztói pszichológiáról, akkor is hatnak rád és az ügyfeleidre a beépült sémák – csak éppen nem te irányítod őket. Aki ma a magyar piacon hosszú távra tervez, annak el kell fogadnia, hogy a marketing nem színes kiegészítő, hanem a cég egyik stratégiai pillére.
Én azt látom, hogy a sikeresebb vállalkozók nem „trükkökben” gondolkodnak, hanem gondolkodási keretekben. Értik, hogyan működik a figyelem, hogyan alakulnak az attitűdök, miért viselkedik másképp egy árérzékeny vevő, mint egy státusz-orientált. És ami ennél fontosabb: hajlandók szembenézni a saját hibás feltételezéseikkel. Nem a marketingestől várnak csodát, nem az eszköztől, hanem vállalják a felelősséget a döntéseikért. Ha kell, tanulnak, módosítanak, és újra próbálkoznak.
Ha komolyan veszed a vállalkozásodat, kezeld a marketinget is komolyan. Nem kell pszichológusnak lenned, de értened kell az alapmechanizmusokat. Nem kell milliárdos költségvetés ahhoz, hogy szegmentálj, pozicionálj, és pszichológiailag átgondolt kampányokat építs. Kell hozzá őszinteség magaddal szemben, hajlandóság a tanulásra, és az, hogy ne a gyors, látványos, de üres megoldásokat keresd, hanem a stabil rendszert. A reklám nem öncélú; a céged túléléséről és a családod jövőjéről szól. Ezt a súlyt érdemes komolyan venni.
„A marketing nem a trükkök gyűjteménye, hanem gondolkodásmód. Aki ezt megérti, annak a reklám nem költség, hanem eszköz lesz a kezében.” – Dajka Gábor
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha szeretnél még jobban belelátni abba, hogyan működik az emlékezet a reklámoknál, érdemes megnézned az alábbi videót, ahol a reklámok megjegyezhetőségéről, a figyelemről és az emlékezetről beszélek.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Elég egy jó kreatív ahhoz, hogy sikeres legyen a kampányom?
Nem. Egy erős kreatív feltételez egy jól átgondolt stratégiát: tisztázott célpiacot, pozicionálást, értékajánlatot és vevőutat. Ha mindezek hiányoznak, egy látványos vagy szellemes hirdetés rövid távon hozhat ugyan némi forgalmat, de nem épít stabil rendszert. A kreatív akkor hozza a maximumot, ha pontosan tudod, kinek szól, hova érkezik a kattintás, milyen további lépések követik, és miben mérsz sikert (nemcsak kattintásban, hanem például ügyfélélettartamban is).
Mennyire etikus a reklámpszichológia használata?
A reklámpszichológia önmagában nem jó vagy rossz – eszköz. A kérdés az, mire használod. Teljesen rendben van, ha a figyelem, emlékezet, társas bizonyíték mechanizmusait úgy használod, hogy valós problémát oldj meg, és olyan terméket vagy szolgáltatást kínálj, ami tényleg segít az ügyfeleidnek. Etikai gond ott kezdődik, amikor szándékosan félrevezeted a vevőt, hamis hiányt kommunikálsz, vagy a félelmeire játszol rá úgy, hogy közben nem adsz valódi értéket. Hosszú távon az etikus, transzparens kommunikáció nemcsak erkölcsileg vállalhatóbb, hanem üzletileg is stabilabb.
Miben más a magyar fogyasztó, amikor reklámokat lát?
A magyar piac egyszerre árérzékeny és bizalmatlan. Sok fogyasztó többször csalódott már ígéretekben, így a túl szép állításokat gyanakvással fogadja. Ugyanakkor erős a vágy a „jó vételre”, ezért az akciók, kedvezmények, „most megéri” típusú üzenetek jól működhetnek – ha mögöttük valódi érték van. A magyar fogyasztó érzékeny a hitelességre: sokkal jobban reagál arra, ha egy vállalkozó őszintén beszél a nehézségekről, a hibáiról és a tanulságokról, mint a túlcsiszolt, steril márkaüzenetekre. Érdemes erre építeni a kommunikációban.
Kis cégként hogyan kezdjek neki a piaci szegmentációnak?
Nem kell bonyolult statisztikai modellekkel kezdened. Először nézd meg, kikből lett eddig jó ügyfeled: milyen élethelyzetben vannak, mekkora a vásárlóerejük, milyen problémára kerestek megoldást, miért téged választottak. Ebből már ki tudsz rajzolni 1–2 buyer personát. Ezután döntsd el, melyikükre érdemes építened a jövőt (profit, együttműködési minőség, hosszú távú potenciál alapján), és rájuk szabj külön üzenetet, ajánlatot, csatornát. Már ez az egyszerű lépés is óriási előrelépés a „mindenkinek hirdetünk” állapothoz képest.
Milyen mérőszámokat nézzek, ha a reklámok pszichológiai hatását akarom értékelni?
Az alap-metrikák (megjelenés, kattintás, konverzió) mellett érdemes olyan jelzéseket is figyelni, amelyek a figyelemre és az emlékezetre utalnak. Ilyen lehet például az oldalon eltöltött idő, az oldalmegtekintések száma egy látogatás alatt, az, hogy nő-e a márkanevedre érkező organikus keresések száma, illetve hogy a remarketing-kampányaid milyen arányban hoznak visszatérő vásárlót. Ha azt látod, hogy a kampány után egyre többen keresnek rád név szerint, és a visszatérő ügyfelek aránya nő, az erős jelzés arra, hogy a reklám nemcsak „eladott valamit”, hanem emlékezetes is maradt.
Források
- Philip Kotler – Kevin Lane Keller: Marketing Management, 12. kiadás
- Daniel Kahneman: Thinking, Fast and Slow
- Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia
