Sok magyar vállalkozó akkor kezd el érdeklődni a Google Ads (korábban Google AdWords) iránt, amikor már ég a ház: esik a forgalom, a Facebook-hirdetés nem hozza a várt eredményt, vagy egyszerűen „kellene valami gyors megoldás, ami holnaptól hozza a vevőket”. A Google Ads valóban tud nagyon gyorsan forgalmat terelni a weboldaladra, de csak akkor, ha mögötte van egy átgondolt üzleti modell, normális árazás, értelmes ajánlat és olyan weboldal, ami képes konvertálni. Ha ezek hiányoznak, a rendszer csak annyit fog jelezni neked, hogy a pénzed nagyon hatékonyan képes eltűnni. Ez az útmutató azoknak szól, akik eldöntötték, hogy szeretnének Google Ads-ben hirdetni, de nem akarnak vakon belevágni. Végigmegyünk az alapfogalmakon, a kampánystruktúrán, a kulcsszó-stratégián, a liciteken, a mérésen és az optimalizáláson, mindezt magyar KKV-s szemüvegen keresztül. Nem technikus kézikönyvet kapsz, hanem üzleti szemléletet: mire jó a Google Ads, mire nem, mikor indítsd el, mikor halaszd el, és hogyan kerüld el a tipikus pénzégető hibákat. Magyar viszonyok között különösen veszélyes az a hozzáállás, hogy „rádobok havi 50–100 ezret és lesz, ami lesz”; tőkehiányos piacon nem engedheted meg magadnak a vaktában lövöldözést. Ha okosan építed fel a Google Ads jelenlétedet, akkor egy idő után jól mérhetően fogod látni, hogy adott forint reklámköltésből mennyi bevétel és nyereség tér vissza. Ha viszont csak bekapcsolod a kampányt, és nem foglalkozol vele, a rendszer pontosan azt fogja tudni: kiveszi a zsebedből a pénzt, és átadja a konkurenseidnek. A célom az, hogy értsd a rendszert annyira, hogy vagy te magad tudj benne értelmesen elindulni, vagy legalább tudd ellenőrizni, hogy a megbízott marketingesed tényleg tudja-e, mit csinál.
Mi az a Google Ads, és hol jelennek meg a hirdetéseid?
A Google Ads a Google hirdetési rendszere, amelyben te fizetsz azért, hogy a hirdetéseid különböző felületeken megjelenjenek: elsősorban a Google kereső találati listáján (Search), de akár a YouTube-on, Gmailben és több millió partneroldalon is (Display, videó és egyéb formátumok). A legtöbb magyar KKV-nak kiindulásként a keresési hálózat szokott a legértelmesebb lenni, mert ott olyan embereket érsz el, akik konkrét szándékkal keresnek valamit: „fogorvos XI. kerület”, „használt laptop árak”, „esküvői fotós Győr”. A Google Ads alapja egy valós idejű aukció: amikor valaki beír egy keresőkifejezést, a rendszer megnézi, mely hirdetők licitálnak ehhez kapcsolódó kulcsszavakra, és ezek között dönt, hogy kinek a hirdetése jelenjen meg, milyen pozícióban, és milyen kattintási áron. Nem az nyer automatikusan, aki a legtöbbet fizeti, hanem az, aki megfelelő licitet, jó minőségű hirdetést és releváns landing oldalt tud felmutatni. A minőségi mutató (Quality Score) éppen ezt tükrözi: azt értékeli, hogy mennyire illeszkedik egymáshoz a keresett kifejezés, a hirdetés szövege és az a weboldal, ahová a felhasználót viszed. A Google azért „jutalmazza” a jó hirdetéseket alacsonyabb kattintási árral és jobb pozícióval, mert a saját felhasználói élményét is védi: nem akarja teleönteni a találati listát rossz, irreleváns reklámokkal. Számodra ebből az a lényeg, hogy a Google Ads nem egy sima licitverseny, hanem minőségi verseny is. Ha csak ad hoc felviszel pár kulcsszót, és írsz rájuk egy átlagos szöveget, a rendszer valószínűleg hátrébb sorol, ráadásul drágábban. Ha viszont átgondoltan építed fel a hirdetéseidet, akkor kisebb költségkeretből is jobb eredményt érhetsz el, mint egy nálad nagyobb, de bénábban hirdető konkurens.
Fiók- és kampánystruktúra – ne egy kupac legyen, hanem rendszer
A Google Ads fiók nem egy nagy, összefolyó hirdetési massza, hanem hierarchikusan felépülő rendszer. A legfelső szint maga a fiók, alatta vannak a kampányok, ezek alatt a hirdetéscsoportok, és a legalsó szinten a konkrét hirdetések és kulcsszavak. Ha ezt nem tiszteled, és mindent beöntesz egyetlen kampányba, egyetlen hirdetéscsoportba, abból olyan adathalmaz keletkezik, amiből szinte lehetetlen normálisan optimalizálni. Érdemes a kampánystruktúrát az üzleti logikádra építeni. Ha webáruházad van, tipikusan külön kampányt hozol létre a fő termékkategóriákra (pl. „női cipők”, „férfi cipők”), és azon belül hirdetéscsoportokat a szűkebb csoportokra (pl. „női sportcipő”, „női elegáns cipő”). Ha szolgáltató vagy, külön kampányt tehetsz például a márkaneves keresésekre (amikor a saját nevedre keresnek), a generikus keresésekre (pl. „marketing tanácsadás Budapest”), és akár a földrajzi területekre is. A jó struktúra előnye, hogy könnyebben tudsz külön költségkeretet adni a fontosabb területeknek, pontosabban látod, honnan jön a pénz, és célzottabban tudsz optimalizálni. A hirdetéscsoport szint az a szint, ahol a kulcsszavak és a hirdetések összeérnek; ide érdemes tematikusan összetartozó kulcsszavakat tenni, és ehhez illeszkedő hirdetésszövegeket írni. Ha például az egyik hirdetéscsoportban az „esküvői fotós Sopron” környéki kifejezéseket lövöd, ne keverd össze ugyanott a „babafotózás” kulcsszavaival, mert két teljesen eltérő igényről van szó. A kampányszint tipikusan a nagyobb stratégiai döntések terepe (lokáció, nyelv, napi költségkeret, hálózattípus), a hirdetéscsoport pedig az, ahol a keresési szándékra reagálsz. Sok kezdő ott rontja el, hogy a fiókstruktúra már az induláskor kaotikus, és emiatt később sem tudja, mit kéne lekapcsolni, mit kéne erősíteni, és hova érdemes több pénzt csoportosítani.
Célok, mérőszámok és költségkeret – mit akarsz valójában?
Mielőtt egyetlen kulcsszót is felvinnél a Google Ads-be, tisztázd magadban: mi a kampány célja. Nem az a cél, hogy „legyen több vevő” – ez túl általános. A rendszerben konkrét célok közül választhatsz (értékesítés, érdeklődő-szerzés, webhelyforgalom, márkaismertség stb.), és ezekhez külön funkciók és ajánlott beállítások tartoznak. Érdemes külön gondolkodni leadgeneráló (pl. ajánlatkérés, időpontfoglalás) és közvetlen értékesítési (webáruházas) kampányokról, mert a mérőszámaid is mások lesznek. A fontosabb mutatók közé tartozik a megjelenés (impressions), a kattintások száma, az átkattintási arány (CTR), az átlagos kattintási ár (CPC), a konverziók száma, a konverziós arány (a kattintások hány százaléka végződik kívánt művelettel), a konverziónkénti költség (CPA) és a hirdetésre fordított összegek megtérülése (ROAS). Érdemes minimum havi szinten végiggondolni, hogy adott kampány mennyi bevételt hozott, és mennyibe került a megszerzése. Magyar KKV-s szemmel fontos kérdés a költségkeret is: túl kicsi keretből nem lesz elég adatod, túl nagy keretnél pedig pillanatok alatt elszállhat a költés. Ha egy teljesen új fiókkal, nulláról indulsz, leadgeneráló kampány esetén reálisan gondolkodj abban, hogy legalább havi 80–150 ezer forint körüli szinttel érdemes próbálkozni egy fő szolgáltatásra, e-kereskedelemben pedig ennek többszörösével, ha több termékkört akarsz egyszerre megmozgatni. Nem arról van szó, hogy ennél kevesebből „nem lehet” hirdetni, hanem arról, hogy túl kevés adatból túl lassan tanulsz, és nagyobb lesz a bizonytalanság. Ha pontosan tudod, hogy egy új ügyfél mennyi nyereséget generál hosszú távon, akkor visszafele is ki tudod számolni, mekkora konverziós költséget engedhetsz meg magadnak; ha ezt nem tudod, akkor a Google Ads kampányod valójában nem marketinges, hanem szerencsejáték.
Kulcsszavak és egyezési típusok – nem mindegy, mire jelenik meg a hirdetésed
A kulcsszó a Google Ads világának nyelve: ezzel mondod meg a rendszernek, hogy milyen keresésekre akarsz megjelenni. De nem elég „rátenni” pár szót a vállalkozásodról; érteni kell az egyezési típusokat is, különben a hirdetésed fél Magyarország teljesen irreleváns kereséseire is kifut. Alapvetően három egyezési típust használsz: pontos egyezés, kifejezésegyezés és általános egyezés. Pontos egyezésnél (jelenleg szögletes zárójellel jelölve, pl. [fogorvos debrecen]) a hirdetésed olyan keresésekre fut le, amelyek nagyon közel állnak ehhez a kifejezéshez – ez adja a legszigorúbb kontrollt, de kevesebb megjelenéssel. Kifejezésegyezésnél (pl. „fogorvos debrecen”) a kifejezés jelentése köré engedi a rendszer a variációkat, de még mindig viszonylag jól kézben tartható, hogy nagyjából miről szól a keresés. Az általános egyezés (pl. fogorvos debrecen jelölés nélkül) ma már erősen gépi tanulásra épül: szinonimákra, hasonló jelentésű kifejezésekre is fut, és ha nincs elég adatod, könnyen szétfolyik a költés. Kezdőként ezért érdemes kifejezésegyezésre és pontos egyezésre támaszkodni, és csak akkor nyitni bátrabban az általános egyezés irányába, ha már van stabil konverziókövetésed és normális mennyiségű adatod. Ugyanilyen fontosak a kizáró kulcsszavak is: ezekkel mondod meg a rendszernek, hogy milyen keresésekre semmiképp ne jelenjen meg a hirdetésed. Ha prémium szolgáltatást adsz, jó eséllyel nem akarsz megjelenni „ingyen”, „használt”, „olcsó”, „letölthető” jellegű keresésekre; ha csak cégeknek értékesítesz, akkor a „fizetés”, „állás”, „gyakornoki” típusú kereséseket érdemes kizárni. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar KKV-nál a kulcsszólista vagy túl tág és kontrollálhatatlan, vagy túl szűk és adatszegény; a működő megoldás az, ha hetente átnézed a keresési kifejezések jelentését, és folyamatosan tisztítod a listát kizáró és hasznos kulcsszavakkal.
Hirdetésszöveg-írás Google Ads-ben – nem elég, hogy „jelen vagy”
A Google Ads keresési kampányok szíve a hirdetésszöveg. A felhasználó a saját kérdését látja a keresőben, alatta pedig 3–4 rövid, egymással versenyző szöveget. Neki mindegy, hogy te mennyit fizetsz a kattintásért; egy dolog érdekli: azt érzi-e, hogy ez a hirdetés az ő helyzetéről szól, és valódi megoldást ígér-e. A jelenlegi rendszerben úgynevezett reszponzív keresési hirdetéseket hozol létre, ahol több címsort és több leírást adhatsz meg, a Google pedig ezeket variálja és teszteli. A jó hirdetésszöveg nem arról szól, hogy „nagy a választék” és „akció van”, hanem arról, hogy világos: kinek szól, milyen problémára ad választ, miben más, mint a konkurens, és mit vársz el a felhasználótól a kattintás után. Ehhez ismerned kell a minta vásárlódat (buyer persona): milyen élethelyzetben keres, mi a legnagyobb félelme, és milyen érvek nyugtathatják meg. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k jelentős része még mindig pusztán leíró hirdetéseket futtat („Minőségi szolgáltatás, kedvező árakkal”), miközben a verseny egyre inkább a pszichológiai szinten dől el: mennyire érzed rá a célcsoportod döntési mechanizmusaira. Érdemes a hirdetésekben tesztelni különböző üzenetirányokat (árérzékeny, biztonságra vágyó, gyors megoldást kereső, prémium minőséget igénylő), és figyelni, hogy melyikre reagálnak jobban. Ugyanilyen lényeges, hogy használj hirdetésbővítményeket (sitelink, hívásbővítmény, kiemelt szöveg, helybővítmény), mert ezek megnövelik a hirdetésed fizikai méretét, bizalmat keltenek, és javítják az átkattintási arányt. Ha már pénzt teszel a megjelenésbe, legyen ott minden információ, ami közelebb viszi a felhasználót a kattintáshoz: telefonszám, nyitvatartás, USP-k, fő kategóriák.
Landing oldalak és minőségi mutató – itt dől el a pénzed sorsa
A Google Ads-ben minden a kattintás után dől el: mire érkezik a felhasználó, mennyire egyértelmű, hogy jó helyen jár, és mennyire könnyű számára a következő lépés. Sok vállalkozó ott rontja el, hogy a hirdetésből a főoldalra viszi az embereket, vagy olyan aloldalra, ahol temérdek információ van, de a konkrét ajánlatról alig esik szó. A minőségi mutató egyik összetevője a landing oldal élménye: mennyire releváns a tartalom a kulcsszóhoz és a hirdetésszöveghez képest, milyen a betöltési sebesség, mobilon mennyire használható az oldal, és mennyire egyértelmű az ajánlat. A jó landing oldal fókuszált: egy keresési szándékhoz egy ajánlatot ad, egy céllal. Ha valaki „Google Ads tanácsadás árak” kifejezésre kattint, akkor az érkező oldalon logikus, hogy vagy csomagokat, díjazási modellt, vagy részletes magyarázatot kap arról, mit kap a pénzéért, és hogyan tud árajánlatot kérni – nem pedig általános cégbemutatót. A felépítés szempontjából a felhasználó gyakran néhány másodperc alatt dönt: látja-e azonnal a fő ígéretet, érthető-e, hogy kinek szól, kap-e valamilyen társadalmi bizonyítékot (vélemény, referencia, számok), és van-e jól látható cselekvésre ösztönzés (gomb, űrlap, telefonszám). A technikai részletek (betöltési sebesség, mobiloptimalizáltság, átlátható struktúra) legalább annyira számítanak, mint a szöveg. Ha a landing oldalad gyenge, akkor hiába lesz jó a hirdetésed, a kattintások után a pénz egyszerűen elfolyik. Ilyenkor a napi büdzsé emelése nem megoldás, csak még látványosabb veszteség. Érdemes inkább egy kisebb, de jól összerakott kampánnyal indulni, amelyhez tudatosan épített landing oldal tartozik, és onnan felfelé skálázni.
Licitstratégiák, ajánlatkorrekciók és költségkontroll – ne a rendszer játsszon veled
A Google Ads-ben többféle licitstratégia közül választhatsz: manuális kattintási díj (Manual CPC), automatizált stratégiák (Maximalizáld a kattintásokat, Maximalizáld a konverziókat, cél-CPA, cél-ROAS, maximalizáld a konverziós értéket), illetve láthatóságra építő megoldások, például célzott megjelenési arányra optimalizáló stratégia. Az automatizált megoldások valóban tudnak hatékonyak lenni, de csak akkor, ha van elég konverziós adatod, és rendben van a mérés. Ha egy frissen indított kampányt azonnal cél-CPA-ra vagy cél-ROAS-ra állítasz, miközben még 5–10 konverzió sincs, akkor gyakorlatilag bekötött szemmel adsz át minden döntést az algoritmusnak. Kezdő fázisban érdemes óvatosabban bánni az automatizálással, és inkább olyan stratégiát választani, amely engedi, hogy te is belenyúlj a számokba – például „Maximalizáld a kattintásokat” felső kattintási árkorláttal, vagy jól átgondolt konverziókövetéssel kombinált automatizált stratégia. Az ajánlatkorrekciók (device, lokáció, napszak, demográfia) arra valók, hogy többet fizess ott, ahol magasabb a konverziós arány, és kevesebbet ott, ahol drágábban szerzel ügyfelet. Ha a statisztikák azt mutatják, hogy mobilról érkeznek a konverzióid döntő többsége, de asztali gépen csak kattintgatnak az emberek, akkor logikus mobil irányba módosítani az ajánlatokat. Magyar KKV-nál külön figyelmet érdemel a földrajzi célzás: teljesen felesleges országszinten hirdetni, ha a szolgáltatásod csak egy városra vagy megyére vonatkozik. A költségkontroll nem abból áll, hogy „lenyomjuk a CPC-t a béka feneke alá”, hanem abból, hogy a költést olyan keresésekre irányítod, amelyekből valódi nyereség születik.
Mérés, konverziókövetés és remarketing – adat nélkül csak tippelsz
A Google Ads egyik legnagyobb előnye, hogy mindent mérni tudsz – feltéve, hogy beállítod a mérést. Ha nincs bekötve a konverziókövetés, akkor csak kattintási statisztikáid lesznek, ami ugyan jobb, mint a semmi, de üzleti döntésekhez kevés. Konverzió lehet egy leadgeneráló cégnél például az ajánlatkérés, időpontfoglalás, kapcsolatfelvételi űrlap beküldése, hírlevél-feliratkozás, telefonhívás a hirdetésből; webáruháznál pedig konkrét vásárlás, kosárba tétel, fizetési folyamat elindítása. A mérést megoldhatod közvetlenül Google Ads-ből telepített címkével, de hosszú távon célszerű Google Tag Managerrel és Google Analytics 4-gyel dolgozni, mert így egységesen tudod kezelni a weboldaladon futó követőkódokat. A remarketing (újracélzás) azt jelenti, hogy külön listát hozol létre azokból, akik már jártak az oldaladon, de nem vásároltak vagy nem kértek ajánlatot, és nekik külön hirdetéseket mutatsz. Egy első kattintásból ritkán lesz azonnali döntés, különösen árérzékeny piacon; ha ilyenkor nem éred el újra az érdeklődőt, a konkurensed fogja. Fontos viszont figyelni az adatvédelmi szabályokra, cookie-engedélyre és a jogszabályi környezetre: csak olyan mérést és remarketinget építs, amely megfelel az aktuális szabályozásnak, és transzparensen kommunikálod a látogatók felé, mi történik az adataikkal. Ha ezek a technikai alapok nincsenek rendben, akkor az optimalizálás is csak találgatás lesz: nem fogod tudni pontosan, melyik kampány, kulcsszó vagy hirdetés hozta a leadet vagy a vásárlást.
Optimalizálási rutin – mit nézz át napi, heti és havi szinten?
A Google Ads nem „beállítom és kész” rendszer. Ha így kezeled, a teljesítményed fokozatosan romlani fog, miközben a költésed stabilan nő. Érdemes kialakítani egy egyszerű optimalizálási rutint, amelyet következetesen végigviszel. Napi szinten elég, ha ránézel a költésre és az esetleges durva kilengésekre (nem fut-e túl egy kampány, nem állt-e le véletlenül valami). Heti szinten már érdemes mélyebbre ásni: áttekinteni a keresési kifejezéseket, bővíteni és tisztítani a kulcsszólistát, hozzáadni új kizáró kulcsszavakat, leállítani vagy módosítani a gyengén teljesítő hirdetéseket, finomítani az ajánlatokon. Havi szinten jöhet a stratégiai szint: kampányszintű teljesítmény összevetése (melyik termékkör, melyik szolgáltatás hozza a legtöbb nyereséget), új kampányok tervezése, szezonális módosítások, új üzenetirányok tesztelése. A/B tesztelésnél ne egyszerre mindent változtass: ha egyszerre variálod a hirdetésszöveget, a landing oldalt és a licitstratégiát, nem fogod tudni, mi hozta a változást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a folyamatos, kisebb módosításokkal végzett munka hosszú távon sokkal stabilabb növekedést hoz, mint az „évente egyszer ránézek és mindent átírok” típusú rohamoptimalizálás.
Tipikus hibák, amelyeket a magyar vállalkozók Google Ads-ben elkövetnek
Magyar piacon újra és újra ugyanazokat a hibákat látom: túl kicsi büdzsé, szétfolyó kulcsszólista, rossz fiókstruktúra, gyenge landing oldalak, irreális elvárások és rosszul kiválasztott kivitelezők. Gyakori jelenség, hogy a vállalkozó már a harmadik Google Ads ügynökségnél tart, és mindegyikre úgy emlékszik, hogy „lehúztak”. Valójában gyakran arról van szó, hogy nem volt egyértelmű üzleti cél, nem volt rendben a mérés, és nem volt türelem kivárni a tanulási szakaszt; persze az is előfordul, hogy a „marketinges” csak az eszközt ismeri, a pszichológiát, a stratégiát és a számokat már kevésbé. Ugyanilyen tipikus, hogy a vállalkozó ragaszkodik a saját „kedvenc” kulcsszavaihoz, miközben a valós keresési kifejezések teljesen mást mutatnak, vagy hogy mindent árháborúval akar megoldani, miközben a termék vagy szolgáltatás semmiben nem különbözik a konkurenciától. Sok helyen azt is látni, hogy a Google Ads-től várják azt, amit valójában a cégvezetés, az árképzés, a termékfejlesztés és az ügyfélkezelés szintjén kellene megoldani.
„A Google Ads nem marketingstratégia, hanem egy nagyító: felnagyítja mindazt, amit a vállalkozásod eddig jól vagy rosszul csinált.” – Dajka Gábor
Ha gyenge a terméked, rossz a kommunikációd, zavaros a weboldalad, a Google Ads csak gyorsabban mutatja meg, hol szivárog a rendszer. Ha viszont ezek rendben vannak, a platform nagyon hatékonyan tud skálázni. A legnagyobb hiba az, amikor a vállalkozó felelősséget hárít: „a marketinges a hibás, mert nem hoz elég vásárlót”, miközben sem normális büdzsét, sem döntési szabadságot, sem időt nem ad a munkára.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Dajka Gábor tapasztalata szerint a Google Ads egy átlagos magyar mikro- vagy kisvállalkozásnál akkor működik jól, ha három feltétel egyszerre teljesül: van egy érthető és versenyképes ajánlat, van legalább minimális, de következetesen elkülönített marketingköltségvetés, és van olyan ember (vállalkozó vagy marketinges), aki hajlandó rendszerben gondolkodni, tanulni és folyamatosan optimalizálni. Ha ebből bármelyik hiányzik, a rendszer vagy nem indul be, vagy rövid fellángolás után elhal. Ha most készülsz elindítani az első Google Ads kampányodat, ne az legyen a kérdésed, hogy „hány forint a kattintás”, hanem az, hogy mennyi nyereséget tudsz reálisan kitermelni egy új ügyfélből, és mekkora részt vagy hajlandó ebből visszaforgatni hirdetésre. Ez üzleti döntés, nem technikai. A Google Ads-ben elköltött pénznek ugyanúgy helye van a beszállítói költségeid között, mint a készletnek, a munkabérnek vagy a bérleti díjnak; ha ezt nem így kezeled, akkor a hirdetés mindig „plusz kiadásnak” fog tűnni, amit az első nehezebb hónapban azonnal elvágsz. Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben részletesen írok arról, hogyan érdemes a fogyasztók döntési mechanizmusait és a saját vállalkozói gondolkodásodat úgy összehangolni, hogy a reklámjaid ne csak kattintásokat, hanem valódi ügyfeleket hozzanak. Ha komolyan gondolod a Google Ads-et, akkor a következő lépésekből építkezz: rendbe teszed az ajánlatodat és az árazásodat, megcsinálod a landing oldalt, kialakítasz egy ésszerű kampánystruktúrát, beállítod a konverziómérést, és csak ezután indítod el a hirdetést. Ha ezt a sorrendet felcseréled, szinte garantált a csalódás. A jó hír az, hogy ha egyszer sikerül felépíteni egy működő, mérhető rendszert, onnantól kezdve sokkal nyugodtabban tudsz dönteni: nem érzések, hanem számok alapján fogod látni, hogy érdemes-e növelni a költést, új kampányokat indítani vagy bizonyos termékköröket leállítani.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha szeretnél még mélyebben érteni ahhoz, hogy a Google Ads hogyan tud egyszerre lehetőség és veszély lenni egy vállalkozás számára, érdemes megnézned az alábbi előadást, ahol erről beszélek üzleti szemszögből, konkrét gondolkodásmódbeli hibákkal és tanulságokkal.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mekkora költségkerettel érdemes elkezdeni a Google Ads hirdetést egy magyar KKV-nak?
Nincs mindenkire érvényes fix összeg, de kiindulásként gondolkodhatsz úgy, hogy egy fő szolgáltatásra vagy termékkörre legalább havi 80–150 ezer forint körüli keret kell, hogy értékelhető mennyiségű adatot gyűjts, és legyen mit optimalizálni. Ha webáruházat üzemeltetsz, és egyszerre több kategóriát akarsz hirdetni, ennek a többszörösére is szükség lehet. A lényeg: ne az utolsó pénzedet tedd be tesztelésre, és ne várd azt, hogy 20–30 ezer forintos havi keretből stabil, jól skálázható rendszert tudsz építeni. Először számold ki, mennyit ér neked egy új ügyfél vagy egy új rendelés, és ebből indulj ki, milyen konverziós költséget engedhetsz meg.
Érdemes-e teljesen egyedül belevágni, vagy rögtön ügynökséghez forduljak?
Ha van affinitásod a számokhoz, van időd tanulni, és kezdetben csak egy-két szűkebb területre akarsz hirdetni, akkor nem ördögtől való, hogy egy alap Google Ads fiókot magad építs fel. Viszont nagyon gyorsan eljön az a pont, ahol a saját tanulási görbéd drágább, mint egy hozzáértő marketinges vagy ügynökség díja. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb vállalkozó ott rontja el, hogy vagy mindent maga akar csinálni (miközben nincs rá ideje és mélységi tudása), vagy az első szimpatikus, de tapasztalatlan kivitelezőre bízza a teljes rendszert. Jó kompromisszum, ha az elején tanácsadással indulsz: valaki segít megtervezni a struktúrát, a célokat, a mérést, és vagy te viszed tovább az operatív kezelést, vagy fokozatosan adod át egy megbízható szakembernek.
Mennyi idő alatt látszanak az első értékelhető eredmények Google Ads-ben?
Ha rendben van a mérés, és a költségkeret sem extrém alacsony, általában néhány hét alatt már látszanak az első trendek: mely kulcsszavak hoznak konverziót, milyenek a kattintási árak, milyen a konverziós arány. Ez nem azt jelenti, hogy három hét után „készen van” a kampány; inkább azt, hogy elindul a tanulási folyamat. Komolyabb következtetéseket jellemzően 1–3 hónapnyi futás után lehet levonni, feltéve, hogy ez idő alatt nem variálod szét állandóan az alapbeállításokat. Ha valaki azt ígéri, hogy néhány nap alatt stabil, kiszámítható eredményeket produkál Google Ads-ből egy teljesen új fiók esetében, ott érdemes gyanakodni.
Miben más a magyar piac Google Ads szempontból, mint a nyugat-európai vagy amerikai?
A magyar piac sokszorosan árérzékenyebb, a vásárlók bizalmatlanabbak, és általában kisebb a kosárérték, miközben a hirdetési költségek folyamatosan közelítenek a nyugati szintekhez. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a kattintási árból kisebb profitot tudsz kitermelni, ha nem vagy elég tudatos. Nálunk különösen fontos a pontos célzás, a jó minta vásárló meghatározása, a hitelesség és az, hogy ne akarj mindenkit „olcsósággal” megfogni. A tőkehiány miatt a magyar vállalkozók gyakran túl kicsi büdzsével, túl nagy elvárásokkal indulnak, majd csalódnak, és kijelentik, hogy „a Google Ads nem működik”. Valójában sokkal inkább arról van szó, hogy a piac sajátosságaihoz igazított stratégiára van szükség, nem pedig lemásolt amerikai receptekre.
Mikor érdemes elolvasni az Online Marketing és Pszichológia című könyvet, ha Google Ads-ben szeretnék fejlődni?
A Google Ads technikai kezelését meg tudod tanulni videókból, cikkekből, Google saját anyagaiból is. A könyvem akkor ad valódi pluszt, ha már tudod, hogyan kell kampányt létrehozni, de érzed, hogy a hirdetéseid valahogy „nem rezonálnak” a célcsoportoddal. Az Online Marketing és Pszichológia abban segít, hogy megértsd a fogyasztói döntések mögött álló pszichológiai mechanizmusokat, és ezt be tudd építeni a hirdetéseid üzeneteibe, a landing oldalak felépítésébe és a teljes marketingstratégiádba. Vagyis nem a kattintások technikáját, hanem a gondolkodásmódodat fejleszti – ami hosszú távon sokkal nagyobb versenyelőnyt ad.
Források
Google Ads súgó – A Google Ads működésének áttekintése
Google Ads súgó – A kulcsszóegyezési beállítások ismertetése
Google Ads súgó – Licitstratégiák az üzleti célok eléréséhez
