A Kontroll Illúziója: vállalkozói hatás

Főbb pontok:

Az emberek gyakran hajlamosak azt gondolni, hogy nagyobb kontrollal rendelkeznek bizonyos események felett, mint amilyen valóságosan megvalósítható. A viselkedéstudomány ezt a jelenséget „kontroll illúziója” néven ismeri, amelynek lényege, hogy hajlamosak vagyunk túlbecsülni a képességeinket, még olyan helyzetekben is, amelyek teljesen véletlenszerűek. Ez a tulajdonság különösen veszélyes lehet a vállalkozásvezetésben, hiszen a rosszul felmért befolyásolási lehetőségek kockázatos döntésekhez vezethetnek.

A Kontroll Illúzijának Megnyilvánulása

Képzeljük el, hogy egy vállalkozó, aki az elmúlt években rendszeresen adott hirdetéseket a helyi újságokban, azt gondolja, hogy minden ügyfél, aki betér hozzá, ezeknek a hirdetéseknek köszönhető. Ez a kontroll illúziójának tipikus esete – a vállalkozó hisz abban, hogy tettei közvetlenül hozzájárulnak a sikeréhez, anélkül, hogy figyelembe venné az olyan egyéb tényezőket, mint a szájreklám, a piaci trendek, vagy éppenséggel a szerencse. Egy ilyen hibás feltételezés azt eredményezheti, hogy a vállalkozó elzárkózik az új lehetőségektől és nem fejleszti tovább marketingstratégiáját.

A kontroll illúziója gyakran olyan helyzetekben is megjelenik, amikor egy vállalkozásvezető az egyedi véletlen eseményekhez kapcsolja a sikereit. Például ha egy ügyfél egy kedvező visszajelzést ad, a vezető azt gondolhatja, hogy minden általa hozott döntés egyformán eredményes. Ez a tulajdonság hajlamosíthat arra, hogy túlzott bizalommal, kellő kritikai és elemző készség nélkül hozzunk meg következő döntéseket.

A Kontroll Illúzijának Hatásai a Döntéshozatalban

A kontroll illuzója az egyik legfontosabb viselkedési torzítás, amely veszélyezteti az objektív döntéshozatalt. Daniel Kahneman, Nobel-díjas pszichológus kutatásaiban kimutatta, hogy az emberek gyakran hajlamosak a “kontroll illúzijára”, ami miatt többet feltételeznek saját hatásukról, mint amennyi valójában van. Egy 2013-as kutatás szerint, amelyet az “Organizational Behavior and Human Decision Processes” folyóiratban publikáltak, a vállalkozók nagyobb eséllyel mutatnak túlzott optimizmust, ha hisznek abban, hogy képesek közvetlenül befolyásolni a piaci eseményeket, még ha ez a valóságban nem is teljesen igaz.

Csak 5775 Ft
kozepen

Hogyan Kerülhető El a Kontroll Illúzija?

A kontroll illúziójának elkerülésére az egyik legjobb mód a kritikus önreflexió és a valósághű elemzés. Minden vezetőnek fontos megvizsgálnia, hogy melyek azok a döntések, amelyek ténylegesen a saját ráhatásából származnak, és melyek azok, amelyek inkább a piaci trendek, a szerencse vagy külső tényezők eredményei.

A valós kontroll lehetőségeinek helyes felmérése a mindennapi üzletvezetésben is segíthet. Amikor egy kampány sikeres, érdemes elvégezni egy alapos elemzést, hogy kiderüljön, valójában mi okozta a sikert. Ez lehetőséget ad arra, hogy objektív következtetéseket vonjunk le, és elkerüljük a túlzott önbizalomból fakadó kockázatokat.

Zárszó

A kontroll illúzijának megértése elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és valóságalapú döntéshozatalhoz. Ha felismerjük, hogy másokhoz hasonlóan mi is hajlamosak vagyunk túlbecsülni a saját ráhatásunkat, akkor képesek leszünk reálisabb és megalapozottabb döntéseket hozni.

Dajka Gábor üzenete: “A valódi kontroll felismerése kulcs a sikerhez. Ha tisztában vagyunk azzal, mire van valódi befolyásunk, akkor a lényeges helyzetekben tudatosabban és eredményesebben cselekedhetünk.”

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Lost Generáció (1883–1900) marketing megközelítése

A „Lost generáció” kifejezés az 1883 és 1900 között született nemzedéket jelöli, amely fiatal felnőttként élte át az első világháborút, majd a háború utáni zűrzavaros években, a „roaring twenties” néven emlegetett 1920-as évtizedben kereste helyét a megváltozott világban. Gertrude Stein író nevezte először így ezt a nemzedéket – „elveszett generáció” –, utalva arra, hogy a...

Tanuljunk! Így promtolj a ChatGPT 5-ben

„A prompt nem varázsige, hanem munkautasítás.” Ezzel a gondolattal kezdem minden tréningemet, mert a ChatGPT 5-ben az eredmény minőségét elsősorban nem a modell „hangulata”, hanem a MI bríf-fegyelme határozza meg. A jó prompt nem poétika, hanem szervezett gondolkodás: néhány sorban világos célt, kontextust, korlátokat, kimeneti formát és minőségbiztosítást írunk le – úgy, ahogy egy vezető...

A Z generáció miért nem tartja fontosnak az iskolai végzettséget?

„A diploma mindent megold” – ez a történet sokáig működött. A 20. század ipari és korai információs gazdaságában a felsőfokú végzettség valóban a társadalmi felemelkedés egyik legegyértelműbb jelzése volt: egyszerre jelentett szűrőt és belépőt a magasabb bérszintekhez és presztízspályákhoz. A Z generáció (nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) azonban már egy másik világban nőtt...

Mi az a patinás reklám?

A „patinás reklám” kifejezés első hallásra ízléses sznobizmusnak tűnhet: régi logók, enyhén megsárgult fotók, szelíd tipográfia, lassú zongora a háttérben. Valójában azonban sokkal többről van szó. A patina nem dekoráció, hanem bizalmi tőke: a használat, a következetesség és az idő által lerakódott bizonyíték. A patinás reklám az a kommunikáció, amely ezt a bizonyítékhalmazt úgy rendezi...

Itt érsz el

© Copyright 2025