Ha vállalkozóként körbenézel a saját piacodon, nagyon gyorsan látszik valami: ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást ma már nem egy-két cég kínálja, hanem tucatnyi, gyakran hasonló áron, hasonló minőséggel. A különbséget egyre ritkábban a „jobb termék” jelenti, sokkal inkább az, hogy ki tudja jobban megérteni a vevő gondolkodását, döntéseit és félelmeit – és ki tud erre világosabb választ adni. Erről szól a marketing. Nem „luxus funkció”, amit majd akkor csinálsz, ha marad rá pénz, hanem ugyanúgy része az üzleti modellnek, mint a könyvelés vagy a készletkezelés. Aki ezt nem veszi komolyan, az ma egyszerűen drágán vesz részt egy egyre keményebb piaci versenyben. A marketing feladata nem az, hogy egy rövid időre felpörgesse a forgalmat, hanem hogy hosszú távon kiszámíthatóvá tegye a bevételt, a nyereséget és az ügyféláramlást. Ehhez viszont már kevés egy kreatív hirdetés: rendszerben kell gondolkodni, érteni kell a fogyasztói döntések pszichológiáját, elemezni kell a saját számaidat, és folyamatosan finomhangolni kell a stratégiát. A modern marketing lényege az, hogy a vállalkozás ne „reménykedjen” a vásárlókban, hanem tudatosan megtervezze, kiket akar elérni, milyen ajánlattal, milyen felületen és milyen kommunikációval. Ha ezt megtanulod, a marketing nem költségként, hanem eszközként fog működni: előre látható, modellezhető és skálázható bevételt hoz.
Mi a marketing valójában?
A hétköznapi beszédben sokan még mindig azt mondják: „marketing = reklám”. Ez részben érthető, mert a fogyasztó a reklámmal találkozik a leggyakrabban, de szakmai szempontból téves. A modern felfogás szerint a marketing minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a vevői igények feltérképezésétől a termék vagy szolgáltatás megtervezésén, az árazáson, az értékesítési csatornák kialakításán és a kommunikáción át egészen a vevői elégedettség méréséig tart. A klasszikus tankönyvek – például Philip Kotler és Kevin Lane Keller munkái – évtizedek óta úgy tekintenek a marketingre, mint egy vállalati gondolkodásmódra: a cég minden döntésének kiindulópontja az, hogy kinek teremt értéket, és hogyan tud erre fenntartható üzleti modellt építeni. Ez azt jelenti, hogy a marketing az értékteremtés és az értékkommunikáció összehangolt folyamata. Amikor átgondolod, mit kínálsz (termék/szolgáltatás), kinek (célcsoport), mennyiért (árstratégia), hol (csatornák), hogyan (üzenet és stílus), és utána ezt folyamatosan méred és javítod, akkor marketinget csinálsz. Amikor csak rábízod magad a „szájhagyományra”, vagy ad hoc indítgatsz hirdetéseket, akkor nem marketinged van, hanem szerencsejáték-üzemű céged.
Fogyasztói igények megértése és piackutatás
A marketing első lépése soha nem az, hogy „mit hirdessünk”, hanem az, hogy „kinek és miért lenne szüksége arra, amit kínálunk”. A fogyasztói igényeket sokszor összemossák a vágyakkal, pedig a két fogalom nem ugyanaz. Az igény tipikusan valamilyen probléma vagy hiányérzet – éhes vagy, nincs időd takarítani, unod a régi autódat –, a vágy pedig az, ahogyan ezt szeretnéd megoldani: gyorsétterem, házhoz járó takarító cég vagy egy új, presztízst adó modell. A kereslet ott kezdődik, ahol a vágy már fizetőképessé válik. A piackutatás célja nem az, hogy szépen hangzó diaként mutogasd a vezetőségi meetingen, hanem az, hogy reális képed legyen arról, kik, milyen helyzetben és milyen kompromisszumokra hajlandóak egy adott probléma megoldásáért. Egy magyar KKV-nak nincs szüksége többmilliós kutatási büdzsére: már az is óriási előrelépés, ha strukturáltan interjút készítesz 10–20 meglévő ügyféllel, elemzed a Google Analytics adatait, figyeled a keresési kifejezéseket, és célzott kérdőívekkel vizsgálod, mit tartanak fontosnak a vevők. A lényeg, hogy ne a saját vágyadat igazoló kérdéseket tegyél fel, hanem olyanokat, amelyek segítenek megérteni a döntési folyamatukat, félelmeiket, kifogásaikat. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb hazai vállalkozónál nem az eszköz hiányzik, hanem az a fajta gondolkodás, amelyben a vevő szempontja tényleg első helyre kerül – ehhez pedig nagy segítség, ha a marketinget pszichológiai mechanizmusok iránt érdeklődő szemmel nézed, nem csak technikai feladatként.
Piaci szegmentáció és célcsoportválasztás
A piaci szegmentáció mögött egy nagyon egyszerű felismerés áll: nem lehet mindenkinek ugyanazzal az üzenettel és ugyanazon az áron eladni. Másképp gondolkodik egy 22 éves, online mindent mobilról intéző vevő, mint egy 55 éves, óvatos családapa. Ha egy kampányban „mindenkit” célzol, valójában senkit sem szólítasz meg igazán. A szegmentáció során a piacot logikus csoportokra bontod: földrajzi (hol él), demográfiai (kor, nem, jövedelem), pszichográfiai (értékrend, életstílus) és viselkedési (vásárlási szokások, márkahűség) szempontok alapján. Egy használható szegmensnek mérhetőnek, elérhetőnek, elég jövedelmezőnek és viszonylag stabilnak kell lennie ahhoz, hogy érdemes legyen rá külön üzenetet építeni. Ezt követi a célzás: kiválasztod azokat a szegmenseket, amelyekre koncentrálni fogsz, és tudatosan lemondasz a többiről. Ez a magyar vállalkozóknak gyakran fáj, mert úgy érzik, „elveszítenek” vevőket, valójában viszont pont a fókusz az, ami pénzt hoz. Tegyük fel, hogy egy budapesti szolgáltató cég eddig „mikro-, kis- és középvállalkozásoknak” kommunikált. Ez papíron jól hangzik, de gyakorlatban azt jelenti, hogy teljesen más problémára, pénzügyi keretre és döntéshozói szintre kellene kommunikálni – ezt egyetlen Facebook-kampány nem fogja tudni kezelni. Ha viszont szűkítesz (például „10–50 fős szolgáltató KKV-k Pest megyében, akik már hirdetnek online, de nem elégedettek az eredménnyel”), hirtelen sokkal pontosabban tudod megfogalmazni, miért pont nekik vagy hasznos.
Buyer persona: a minta vásárló megrajzolása
A célcsoport még mindig egy statisztikai kategória, a buyer persona – magyarul minta vásárló – viszont már egy konkrét, „hús-vér” szereplő, akinek élethelyzetet, motivációt és döntési logikát adsz. Nem arról van szó, hogy kitalálsz egy mesefigurát, hanem arról, hogy a valós ügyfelek közös jellemzői alapján megalkotsz egy összegzett profilt. Miben segít ez? Abban, hogy az üzeneteid ne általános állítások legyenek („minőségi szolgáltatás versenyképes áron”), hanem olyan mondatok, amelyek egy konkrét ember problémájára reagálnak. Tegyük fel, hogy webáruház-tulajdonosokat célzol. Ez még túl tág. De ha a minta vásárlód egy 35 éves, családos vállalkozó, aki esténként, fáradtan ül le a gép elé, és gyomorgörccsel nézi, hogy az Ads-fiók megint elköltötte a pénzt, de nem jön annyi rendelés, akkor egészen másképp fogsz vele beszélni. A buyer persona meghatározásához érdemes: 1) megnézni a meglévő ügyféladatbázist (árbevétel, gyakoriság, szektor), 2) interjút készíteni a legjobb ügyfelekkel, 3) összegyűjteni a tipikus kérdéseiket, kifogásaikat, 4) leírni egy egyoldalas portréban a minta vásárló történetét. Dajka Gábor tapasztalata szerint a persona-gyakorlat önmagában képes átfordítani egy vállalkozás gondolkodását: hirtelen kiderül, hogy eddig valójában magadnak kommunikáltál, nem annak az embernek, akiből élsz.
Pozicionálás és márkaígéret
Miután tudod, kiket szeretnél elérni, a következő kérdés: mit jelentsen a márkád a fejükben? A pozicionálás arról szól, hogy a vevő melyik „polcra” tesz be téged mentálisan, amikor döntést hoz. Egy használt autó kereskedés lehet például „a legolcsóbb”, „a legmegbízhatóbb”, „a leggyorsabb ügyintézésű” vagy „a prémium, extra garanciát adó” szereplő. Minden egyszerre nem lehetsz, és ha mégis megpróbálod, az üzeneted szétesik. A jó pozicionálás három kérdésre ad választ: 1) Miben vagy más, mint a többiek? 2) Miben jobb ez a különbség a vevő szemében? 3) Hogyan fogod ezt következetesen bizonyítani a gyakorlatban (ár, kommunikáció, ügyfélélmény)? Érdemes végiggondolni, hogy a te piacodon ma hogyan oszlanak el a szerepek: kik a „legolcsóbbak”, kik a „legprofibbak”, kik az „emberközpontúak”. Ezután döntsd el, melyik sarokra építesz, és ehhez igazítsd az áraidat, a vizuális megjelenésedet, a szövegeidet és az ügyfélkezelést is. A pozicionálás nem szöveg a honlapon, hanem egy vállalati döntés. Ha prémiumként akarsz pozicionálni, de közben folyamatosan akciózol, a vevő nem fogja tudni, mit gondoljon rólad. Ha „szakértőként” akarsz megjelenni, de nincs egyetlen értelmes cikked vagy esettanulmányod sem, akkor ezt senki nem fogja elhinni. A pozicionálás lényege a következetesség: minden érintkezési pont ugyanazt az üzenetet erősítse.
Marketingstratégia és marketingmix
A stratégia azt válaszolja meg, hogy „hová akarunk eljutni és milyen elvek mentén”, a taktika pedig azt, hogy „hol, milyen eszközzel, milyen beállítással fut egy kampány”. A legtöbb magyar vállalkozás ott csúszik el, hogy kihagyja a stratégiai gondolkodást, és egyből eszközt választ („legyünk fent Facebookon”, „kellene egy Instagram”). A klasszikus marketingmix (a 4P: termék, ár, értékesítési hely, ösztönzés) ma már gyakran 7P-re bővül – ide tartozik többek között a folyamat és az emberek szerepe –, de KKV szinten már az is óriási lépés, ha a négy alap területet rendszerszinten átgondolod. Egy gyakorlatias, egyszerű stratégiai váz így nézhet ki:
- Piac- és versenytárselemzés: milyen trendek vannak, kik a fő szereplők, miben erősek, gyengék.
- Célok meghatározása: bevétel, nyereség, új ügyfelek száma, átlagos kosárérték, ügyfélelélettartam.
- Célcsoport és persona: kit akarunk elérni, és milyen döntési logikával gondolkodik.
- Pozicionálás: miben leszünk mások és jobbak az ő szemében.
- Ajánlat és árazás: milyen termékcsomagokkal, szolgáltatási szintekkel, garanciákkal dolgozunk.
- Csatornák és eszközök: hol érjük el őket (online/offline), milyen sorrendben építjük fel a csatornákat.
- Mérés és optimalizálás: milyen mutatók alapján döntjük el, hogy működik-e a rendszer.
Ha ezt a hét lépést legalább évente egyszer végigveszed, és negyedévente felülvizsgálod, már többet teszel a marketingedért, mint a hazai KKV-k többsége.
Digitális marketing eszközök a gyakorlatban
A digitális marketing eszközei ma már nem „haladó extrák”, hanem alapfeltételei annak, hogy egy cég egyáltalán látható legyen. A gond ott kezdődik, amikor valaki az eszközből csodát csinál: „ha elindítom a Google Ads-et, megoldódik minden”, „ha lesz TikTok, jönnek a fiatalok”. Az eszköz csak felerősíti azt, ami mögötte van: egy jó ajánlatot és érthető üzenetet sikeresebbé tesz, egy gyenge ajánlatot és zavaros kommunikációt pedig gyorsabban buktat meg. Röviden:
- Weboldal és keresőoptimalizálás (SEO): ez a digitális jelenlét alapja. Nem elég „szépnek” lennie; gyorsnak, mobilbarátnak és tartalmilag érthetőnek kell lennie a felhasználó és a keresőmotor számára is.
- Fizetett hirdetések (Google Ads, Meta Ads stb.): gyorsan hoznak forgalmat, de csak akkor térülnek meg, ha előtte tisztáztad a célcsoportot, az ajánlatot és az árazást. Ellenkező esetben csak pénzégetés.
- Közösségi média: nem csak posztolásról szól. Közösségépítés, ügyfélkiszolgálás, edukáció, márkaépítés – ezek mind ugyanazon csatornán történhetnek.
- E-mail marketing: még mindig az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy saját, „bérelt felület helyett” saját elérhetőségbázissal dolgozz. Feltéve, hogy nem csak akciókat küldesz, hanem értelmes tartalmat is.
- Marketingautomatizmusok: segítenek abban, hogy a visszatérő folyamatokat (hírlevélsorozatok, kosárelhagyók kezelése) rendszerbe tedd, de önmagukban nem oldanak meg rossz stratégiát vagy gyenge ajánlatot.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb KKV-nál sokkal többet számít a jó sorrend – előbb legyen rend a termékben, ajánlatban, szövegekben és mérésben, és csak utána „full extrázd” a csatornákat.
Tartalommarketing és bizalomépítés
A tartalommarketing lényege, hogy nem csak akkor kommunikálsz a vevővel, amikor el akarsz neki adni valamit, hanem folyamatosan jelen vagy az életében hasznos, érthető és releváns tartalommal. Blogcikkek, videók, podcastek, esettanulmányok, letölthető anyagok – mind ugyanazt a célt szolgálják: segítsenek a vevőnek jobban eligazodni a problémájában, és közben felépítsék a bizalmat a márkád iránt. A magyar piacon különösen fontos ez, mert alapvetően bizalmatlan, sokszor kiábrándult közegben kommunikálsz, ahol rengeteg a csalódott, „marketingsérült” vállalkozó és fogyasztó. Ha a tartalmad csak üres önfényezés vagy felszínes tippek sorozata, akkor nem fogsz kitűnni. Ha viszont hajlandó vagy valódi tudást megosztani, akár olyan szinten, hogy a vevő már részben nélküled is képes előrelépni, akkor pont ez a nagylelkűség lesz az, ami miatt téged választ. A tartalomnak három alap feladatot érdemes betöltenie: 1) figyelemfelkeltés (érdekes, aktuális, releváns téma), 2) bizalomépítés (szakmai mélység, őszinteség, transzparencia), 3) kockázatcsökkentés (konkrét válasz a tipikus félelmekre és kifogásokra). Az Online Marketing és Pszichológia című könyvben részletesen végigvezetem az olvasót azon, hogyan lehet a pszichológiai mechanizmusokat beépíteni a tartalomkészítésbe, hogy az ne csak kattintást, hanem valódi döntéseket is hozzon – különösen a tőkehiányos, pesszimista magyar piacon, ahol az emberek sokkal óvatosabban nyitnak új márkák felé.
Trendek: fenntarthatóság, személyre szabás, mesterséges intelligencia
A marketing világa folyamatosan alakul, de van három terület, amely az elmúlt években látványosan előtérbe került. 1. Fenntarthatóság. Egyre több fogyasztó figyeli, hogy milyen környezet- és társadalomkímélő gyakorlatokat követ egy cég, még ha nem is mindig hajlandó ezért azonnal többet fizetni. A fenntartható marketing arról szól, hogy az üzleti modellbe beépíted a hosszú távú környezeti és társadalmi szempontokat, és ezt nem csak kommunikálod, hanem bizonyítod is (például átlátható beszállítói lánccal, anyaghasználattal, közösségi szerepvállalással). 2. Személyre szabott élmények. A digitális adatgyűjtés lehetővé teszi, hogy ne csak szegmensekhez, hanem konkrét emberekhez igazítsd az üzeneteidet: más hírlevelet kapjon az, aki új vevő, mint az, aki évek óta nálad vásárol. KKV szinten már az is komoly versenyelőny, ha meg tudod különböztetni az ajánlataidat a vevő életciklusa szerint, és nem „egy üzenet mindenkinek” módszerrel kommunikálsz. 3. Mesterséges intelligencia (AI). A marketinget támogató AI-megoldások – például prediktív elemzés, hirdetésoptimalizálás, tartalomajánló rendszerek, chatbotok – rohamosan terjednek, és a globális piac várakozások szerint a következő évtizedben többszörösére nő. Az AI abban segít, hogy gyorsabban és pontosabban elemezd a fogyasztói viselkedést, előre jelezd a trendeket, és hatékonyabban oszd el a marketingbüdzsét. Közben viszont adatvédelmi és etikai kérdéseket is felvet: hogyan gyűjtesz adatot, mire használod, és mennyire vagy transzparens a vevő felé. Egy magyar KKV-nak nem az a dolga, hogy házon belül mesterséges intelligenciát fejlesszen, hanem az, hogy tudatosan, célhoz kötötten használja azokat az eszközöket, amelyek már beépültek a hirdetési és elemző platformokba.
Mérés, elemzés, döntések: hogyan tanulj a saját számaidból?
A marketing csak addig véleményalapú vita, amíg nincsenek számaid. Onnantól kezdve, hogy következetesen mérsz, a beszélgetés átmegy döntésekbe: mi működik, min kell változtatni, mit kell elengedni. Nem kell statisztikusnak lenned, de néhány alapmutatót ismerned kell. Érdemes három szinten gondolkodni. 1. Forrásszint: honnan jönnek a látogatók és érdeklődők (organikus keresés, fizetett hirdetés, közösségi média, ajánlás, e-mail). 2. Konverziós szint: hány érdeklődőből lesz ajánlatkérés vagy vásárlás, mekkora a konverziós arány, hol esnek ki a legtöbben a folyamatból. 3. Pénzügyi szint: mennyi a vevőszerzési költség (Customer Acquisition Cost), mekkora az ügyfél élettartam alatt termelt nyereség (Customer Lifetime Value), és milyen a marketingbefektetés megtérülése. Nem baj, ha az elején csak egyszerű Excel-táblával dolgozol, a lényeg a következetesség. Ha látod, hogy egy csatornán egy vevő 10 000 forintba kerül, máshol pedig 4 000-be, akkor máris van alapod dönteni. Fontos, hogy ne csak a hiúságmutatókat nézd (like-ok, megtekintések), mert ezek ritkán fizetik a számlákat. A marketing nem attól lesz „jó”, hogy szép grafikonokat gyártasz, hanem attól, hogy a számok alapján havonta, negyedévente átalakítod a kampányaidat, az ajánlataidat, sőt, ha kell, az egész üzleti modelledet.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Őszintén: a modern marketing nem az okos eszközökről, nem a legújabb platformról és nem is a trendi rövid videókról szól. Ezek mind csak erősítők. A különbséget az dönti el, hogy hajlandó vagy-e vállalkozóként végre felnőtt módon hozzáállni a marketinghez. Vagy továbbra is abban bízol, hogy majd „egy jó kampány” megold mindent. Ha nem vagy hajlandó szembenézni azzal, hogy kit szolgálsz, milyen értéket adsz, és mennyire működőképes a jelenlegi üzleti modelled, akkor felesleges újabb hirdetési csatornák után futni. Ha viszont végre elfogadod, hogy a marketing gondolkodásmód és rendszer, nem pedig eszközlista, akkor meglepően gyorsan elkezdenek a helyükre kerülni a dolgok: világossá válik, melyik vevőtől kell búcsút venned, melyik terméket kell kivezetned, és melyik csatornára kell tényleg pénzt áldoznod.
Ha a marketinget komolyan veszed, nem csak több pénzed lesz, hanem kevesebb frusztrációd is, mert végre te irányítod a cégedet – nem a véletlen, nem a konkurencia és nem a „piac”. – Dajka Gábor
Ha ehhez rendszerezett gondolkodást, hazai példákat és pszichológiai szemléletet keresel, akkor érdemes időt szánnod az Online Marketing és Pszichológia elolvasására, illetve tudatosan beépíteni a tanultakat a mindennapi döntéseidbe. Nem azért, hogy „szép” marketinged legyen, hanem azért, hogy egy olyan vállalkozást építs, amely 5–10 év múlva is életképes.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha szeretnél egy gyakorlati, földön járó bevezetést a reklámozás alapelveibe, ajánlom ezt a videómat, amely jól kiegészíti a fenti cikket:
A reklámozás alapjai I. rész
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mi a különbség a marketing és a reklám között?
A reklám a marketing egyik eszköze, nem pedig maga a marketing. A reklám célja, hogy rövid távon figyelmet és keresletet generáljon egy ajánlatra – tipikusan fizetett felületeken. A marketing ezzel szemben magában foglalja az igények feltérképezését, a termék vagy szolgáltatás megtervezését, az árazást, az értékesítési csatornák kiválasztását, a márkaépítést, az ügyfélélmény kialakítását és a teljes folyamat folyamatos mérését. Egy jó reklámkampány legfeljebb ideiglenesen képes elfedni egy rossz terméket, gyenge árazást vagy rosszul megválasztott célcsoportot, de hosszú távon nem menti meg a vállalkozást. Ha a marketing a stratégia és a rendszer, akkor a reklám ennek az egyik taktikai eleme – fontos, de önmagában kevés.
Mekkora marketingköltségvetésre van szüksége egy magyar KKV-nak?
Erre nincs minden cégre érvényes százalék, mert számít az iparág, a növekedési cél, a profitmarzs és az, hogy milyen érettségi fázisban van a vállalkozás. Dajka Gábor tapasztalata szerint egy növekedni vágyó KKV-nál reális, ha a teljes árbevétel 5–15%-át fordítják marketingre – ebben benne van a kivitelezők díja, a hirdetési költség és a tartalomgyártás is. Kezdő cégeknél, ahol még nincs kialakult ügyfélkör, ez akár ennél több is lehet rövid távon. A lényeg, hogy ne „maradék elv” alapján költs marketingre (ami marad a hónap végén), hanem tudatosan építs be a pénzügyi tervezésbe egy olyan összeget, amelyet még akkor is hajlandó vagy befektetni, ha az első hónapokban nem térül meg teljesen – hiszen a marketing sokszor hosszabb távon hozza vissza az árát.
Melyik marketingcsatornával érdemes kezdeni, ha eddig semmit nem csináltál?
Első lépésként nem csatornát, hanem célt és célcsoportot kell választani. Ha ez megvan, akkor általános tippként az szokott működni, ha: 1) rendbe teszed a weboldaladat (érthető struktúra, világos ajánlat, bizalomépítő elemek), 2) elindítasz egy jól célzott, kis költségvetésű keresőhirdetést ott, ahol aktívan keresnek a megoldásodra (tipikusan Google), 3) párhuzamosan elkezdesz tartalmat gyártani azon a közösségi felületen, ahol a célcsoportod valóban jelen van. Nem az a kérdés, hogy „Facebook vagy TikTok”, hanem az, hogy hol és milyen formában tudsz rendszeresen releváns tartalmat adni, és onnan átvezetni az érdeklődőket egy normálisan konvertáló felületre (weboldal, ajánlatkérő oldal, webshop). Kezdőként inkább kevesebb csatornán legyél következetes, minthogy öt helyen jelenj meg esetlegesen.
Érdemes mesterséges intelligenciát használni a marketingben egy kisvállalkozásnak?
Igen, de nem úgy, ahogy a hype sugallja. Nem az a feladatod, hogy saját AI-rendszert fejlessz, hanem az, hogy okosan használd a már meglévő eszközökben lévő mesterséges intelligencia funkciókat. Ilyen például a hirdetési platformok automatikus ajánlattételi rendszere, a célzás optimalizálása, a hírlevélküldő rendszerekben elérhető szegmentáció és automatizált sorozatok, vagy az ügyfélszolgálatot támogató chatrobotok. A globális adatok azt mutatják, hogy az AI-t használó cégek egyre nagyobb mértékben támaszkodnak prediktív elemzésre és személyre szabott ajánlatokra, ami növeli a bevételeket és a hatékonyságot, ugyanakkor adatvédelmi és költségoldali kihívásokkal jár. Egy magyar KKV-nak az a racionális lépés, ha először a marketing alapjait teszi rendbe, és csak utána építi be lépésről lépésre az automatizmust és az AI-t.
Mennyire működnek a külföldi marketingtechnikák a magyar piacon?
A külföldi – főleg amerikai – marketingtechnikák jó inspirációt adhatnak, de nagyon kevés esetben működnek egy az egyben átvéve a hazai piacon. Más a fizetőképesség, más a bizalmi szint, más a médiafogyasztás, és sokszor más a kulturális háttér is. Az a vállalkozó, aki gondolkodás nélkül átmásol egy amerikai kampányt, miközben egy pesszimistább, árérzékenyebb, szkeptikusabb közönséghez beszél, könnyen csalódik. A jó megközelítés az, ha a logikát veszed át (például hogyan épül fel egy értékesítési tölcsér, hogyan használják a tartalmat a bizalomépítésre, hogyan kombinálják a csatornákat), de a konkrét üzeneteket, ígéreteket, árstratégiát a magyar valósághoz igazítod. Az Online Marketing és Pszichológia pont arra készült, hogy a „lefordított amerikai receptek” helyett a tőkehiányos, sokszor bizalmatlan hazai környezethez igazodó szemléletet és sablonokat adjon.
Források
- Category: Marketing – Wikipedia (általános marketingfogalom és -történet összefoglalója)
- Artificial Intelligence in Marketing Market Size, Share and Trends – Precedence Research (globális AI in marketing piaci előrejelzések és felhasználási területek)
- What is Sustainable Marketing? – Cumberland College Blog (fenntartható marketing fogalmának és gyakorlatának áttekintése)
