A marketingről beszélni kell

A legtöbb vállalkozó fejében a marketing még mindig egyenlő a hirdetésekkel, az akciókkal és azzal, hogy „valahogy el kell adni” a terméket. A valóságban a marketing ennél jóval szélesebb és mélyebb rendszer: az a mód, ahogyan a vállalkozásod kapcsolatba lép a piaccal, megérti az emberek viselkedését, és értéket hoz létre számukra. A modern gazdasági környezetben a marketing nem egy mellékfunkció, hanem gondolkodásmód: hogyan választod ki a célpiacot, hogyan fogalmazod meg az ajánlatot, hogyan építesz bizalmat, hogyan kezeled az ügyfelek élettartamát, és hogyan tartod fenn a nyereséget hosszú távon.

A marketing ennyiben szorosan összefonódik a pszichológiával. Nem elég tudni, hogy kinek, mit és mennyiért akarsz eladni. Értened kell, hogyan születnek a döntések, milyen tudatos és nem tudatos folyamatok mozgatják a vevőidet, milyen szükségletekre reagál a terméked, és milyen érzelmi jelentést kapcsolnak hozzá. A klasszikus szükségletelméletek, a motivációkutatás, a viselkedésgazdaságtan és a személyiségpszichológia mind ott köszönnek vissza a mindennapi marketingben, csak sokan nincsenek tudatosan tisztában vele. Ha ezt nem veszed figyelembe, akkor reklámozol ugyan, de a pénz jó része elfolyik.

A modern felfogás szerint a marketing feladata nem csupán az, hogy keresletet generáljon, hanem az is, hogy a vállalkozás egészét a piac felé fordítsa. Hogy a termékfejlesztés, a szolgáltatás, az ügyfélszolgálat, az értékesítés, a HR és a pénzügy egyazon irányba húzzon: olyan ajánlatot adni, amely valós problémát old meg, és ezért a vevő hajlandó fizetni. Ebben a keretben a reklám, a social media vagy a hírlevél már csak eszköz. A kérdés nem az, hogy „milyen trükkel adjak el többet jövő héten”, hanem az, hogy „hogyan építsek olyan rendszert, amely éveken át képes új és visszatérő vevőket hozni”.

Marketing mint vállalati gondolkodásmód

Ha komolyan gondolod a vállalkozásodat, akkor a marketinget nem kampánynaptárként, hanem vállalati szemléletként kezeled. A klasszikus menedzsmentirodalom már évtizedekkel ezelőtt rámutatott: a vállalat és a piaca között a marketing jelenti az összekötő folyamatot. Ez az a rendszer, amely összegyűjti az információkat a vevőkről, értelmezi a versenykörnyezetet, és visszahat a termékedre, az árazásra, a csatornákra és a kommunikációra.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a marketing nem „a Facebook-posztokat készítő ember”, hanem az a funkció, amelyik megmondja, milyen terméket fejlessz, kinek szánod, milyen értékajánlattal, és milyen üzleti modellel tudsz vele tartósan nyereséges lenni. Ha a marketing csak a grafika és a hirdetéskezelés szintjén jelenik meg, akkor a stratégiai döntések valójában vakon születnek. Magyar KKV-knál gyakori jelenség, hogy a tulajdonos a saját ízlésére, félelmeire és hirtelen ötleteire épít, nem pedig adatokra, vásárlói visszajelzésekre és átgondolt pozicionálásra.

Ebben a keretben a marketing három szinten működik: stratégiai (hol és mivel akarsz versenyezni), taktikai (milyen ajánlatokkal, csomagokkal, kampányokkal dolgozol), és operatív (konkrét hirdetések, tartalmak, kreatívok). A legtöbb kudarcos vállalkozás ott rontja el, hogy az operatív szinttel kezd: „indítsunk hirdetést, legyen weboldal”, miközben a stratégia és a taktika üres. Ha fordítva építkezel, sokkal kevesebb pénzt veszítesz, és a hirdetés már egy működő rendszer egyik eleme lesz, nem pedig pánikgomb.

A termékközpontútól az élmény- és kapcsolatközpontú marketingig

A marketing történetében jól látszik, hogyan tolódott a fókusz a gyártótól a fogyasztó felé. A termelésközpontú korszakban az volt a kérdés, hogyan lehet minél olcsóbban, minél nagyobb mennyiséget előállítani. Később jött az értékesítésközpontú megközelítés, ahol az számított, hogyan lehet „rábeszélni” az embereket arra, amit a cég már legyártott. A modern marketing a fogyasztóval kezd: előbb megérti a szükségleteket, majd ehhez igazítja a terméket, az árat, a szolgáltatási szintet és az élményt.

A fogyasztói magatartás-kutatás, a motivációs elméletek és a márkaépítés ezt a fordulatot tették rendszerré. Amikor egy márka nem csupán funkciót, hanem életstílust, értéket és önazonosságot közvetít, akkor a vásárló nem egyszerűen tárgyat vesz, hanem egy történet részévé válik. A vevő nem mosóport vesz, hanem „biztonságot a családjának”; nem telefonkészüléket, hanem „kapcsolódást és státuszt”. Ha ezt nem érted, akkor csak árversenyre tudsz építeni, ami hosszú távon leépíti a profitot.

Az erős márkák a pszichológiai szinten dolgoznak: következetes vizuális és verbális megjelenéssel, egyértelmű ígéretekkel és olyan ügyfélélménnyel, amely megerősíti a vásárló döntését. Itt jelenik meg a lojalitás: ha a vevő azt érzi, hogy a márka „hozzá beszél”, megérti az élethelyzetét, és kiszámítható minőséget ad, akkor hajlandó visszatérni, még akkor is, ha máshol néha valamivel olcsóbban megkapná ugyanazt a terméktípust.

A marketingpszichológia szerepe

A marketingpszichológia lényegében arról szól, hogyan fordítod le a pszichológiai elméleteket döntéstámogató, gyakorlati lépésekké a piacon. Ide tartoznak a motivációs modellek, a személyiség-típusok, az észlelési és emlékezeti folyamatok, a kognitív torzítások, a társas hatások és a csoportnormák. Egy plakát, egy landing oldal vagy egy értékesítési prezentáció soha nem „semleges”: mindig valamilyen pszichológiai mechanizmusra épít, akár tudatosan, akár ösztönösen.

Ha ezt a szintet kihagyod, akkor sokkal nehezebben tudsz olyan kommunikációt készíteni, amely rezonál a célközönséged belső világával. Nem véletlen, hogy a sikeres márkák mögött általában komoly pszichológiai tudás is áll, akár házon belül, akár külső szakértők formájában. A döntéshozatal mögött ott vannak a megszokások, az identitás, a társas elvárások és a kognitív egyszerűsítések. Ezeket vagy figyelembe veszed, vagy teljesen feleslegesen költesz médiára.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikro- és kisvállalkozók nagy része úgy próbál reklámot készíteni, hogy közben sem a saját önismerete, sem a célcsoportja megértése nincs rendben. Az „Online Marketing és Pszichológia” című könyv éppen ezért készült: a tőkehiányos, sokszor pesszimista hazai piacon ad rendszerezett, gyakorlatias bevezetést azokba a pszichológiai alapokba, amelyek nélkül ma már nem lehet hatékonyan reklámozni. Ez nem helyettesíti az egyetemi pszichológiát, de segít abban, hogy a vállalkozó ne csak felületes eszközszinten gondolkodjon, hanem értse is, mi történik a vevő fejében.

A digitális marketing ökoszisztémája

Az internet és a közösségi média elterjedése radikálisan átalakította a marketing gyakorlati megvalósítását. A korábbi egyirányú kommunikáció – „mi mondunk valamit, a vevő meg hallgatja” – helyett ma folyamatos párbeszéd zajlik. A fogyasztó kommentel, értékel, továbboszt, kérdez, kritizál, és mindezt nyilvánosan teszi. Egy rossz ügyfélkezelés, egy félrecsúszott kampány vagy egy hiteltelen üzenet órák alatt végigfuthat a hálón.

A digitális marketing egyik alapja az, hogy átlátod a vevőd útját az első találkozástól a vásárlásig és azon túl. Milyen keresőkifejezést ír be? Milyen blogcikket olvas el? Milyen hirdetésből érkezik a weboldaladra? Hol akad el a folyamatban? Milyen visszajelzést ad? Ezeket az érintkezési pontokat kell logikusan egymásra építeni: tartalommal, e-mail szekvenciákkal, remarketing kampányokkal, ajánlásprogramokkal. A digitális eszközök nem öncélú „trükkök”, hanem a stratégia végrehajtásának eszközei.

A keresőoptimalizálás, a tartalommarketing, a social media jelenlét, a fizetett hirdetések és a marketingautomatizálás csak akkor hoznak valódi eredményt, ha össze vannak hangolva. Ha külön-külön „bütykölsz” rajtuk, akkor lesz egy blogod, ami senkit nem érdekel, egy hirdetésed, ami drága, és egy Facebook-oldalad, ahol csak a családtagok lájkolnak. Ha rendszerben gondolkodsz, a digitális jelenléted arra épül, hogy megértsd a vevőid információfogyasztási szokásait, döntési útját és kockázatérzetét – és ehhez szabod az üzeneteket és csatornákat.

Bizalom, hitelesség, márka és társadalmi felelősség

A mai vevő már nemcsak azt nézi, mit árulsz, hanem azt is, hogy ki vagy, hogyan kommunikálsz, hogyan bánsz az emberekkel, és milyen hatása van a tevékenységednek a környezetre. A bizalom építése ezért nem pusztán kommunikációs kérdés, hanem szervezeti kérdés is. Ha kifelé azt mondod, hogy minőség, átláthatóság és hosszú távú gondolkodás, de belül rövid távú trükkökre, alvállalkozói kizsigerelésre és a dolgozók túlterhelésére építesz, az előbb-utóbb ki fog derülni.

A márkaérték ma nagyrészt a bizalomra épül. Ha az emberek úgy érzik, hogy megbízhatsz benned, tartod az ígéreteidet, és korrekten kezeled a problémákat, akkor hajlandóak magasabb árat is megfizetni, és megvédenek a konkurenciával szemben. Ehhez viszont következetes működés kell: ugyanazt az értékrendet kell látnia a vevőnek a reklámban, az ügyfélszolgálaton, a boltban, a számlázásnál és a panaszkezelésnél is.

Ide kapcsolódik a vállalati társadalmi felelősségvállalás kérdése is. A fogyasztók egy része ma már elvárja, hogy a cégek ne csak profitot termeljenek, hanem valamilyen formában vissza is adjanak a közösségnek, vagy csökkentsék a tevékenységük negatív hatásait. Ez akkor működik, ha összhangban van a vállalat magtevékenységével, és nem csak kampányszintű „ráfestés”. Ha valóban teszel valamit – hatékonyabban, tisztábban, felelősebben működsz –, az a márkád identitásának részévé válhat, és hosszú távon megerősíti a pozíciódat.

Adatok, viselkedésgazdaságtan és neuromarketing

A digitális korszak egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg adat áll rendelkezésre a fogyasztók viselkedéséről. Látod, mire kattintanak, mennyi ideig maradnak egy oldalon, hol lépnek ki a folyamatból, milyen eszközről vásárolnak, és milyen gyakran térnek vissza. Ezekből az adatokból akkor lesz valódi üzleti előny, ha értelmezni is tudod őket: nem csak azt nézed, „mekkora a forgalom”, hanem azt is, hogy honnan jött, milyen minőségű, és milyen ügyfélélettartam kapcsolódik hozzá.

A viselkedésgazdaságtan rámutatott, hogy az emberek döntései ritkán teljesen racionálisak. Az árérzékelést befolyásolja az első látott ár (horgonyhatás), a veszteségtől való félelem, a társas összehasonlítás, a keretezés. A neuromarketing-kutatások pedig azt vizsgálják, milyen ingerek váltanak ki erősebb idegrendszeri reakciót, hogyan hatnak a színek, formák, elrendezések. Ezeket nem kell tudományos szinten ismerned, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy a reklámjaid nem „semleges információt” közölnek, hanem konkrét döntési útvonalakat erősítenek vagy gyengítenek.

Mindehhez hozzájön az adatvédelem és az etika kérdése. A remarketing, a profilozás, az automatizált ajánlórendszerek nagyon hatékonyak lehetnek, de ha átléped a vevőid komfortzónáját, ellenérzést váltasz ki. A hosszú távú bizalom megőrzéséhez transzparens adatkezelésre, tiszta hozzájárulási folyamatokra és olyan gyakorlatra van szükség, amelyben nem akarod „kijátszani” az emberek korlátozott figyelmét, hanem segítesz nekik jó döntést hozni.

Omnichannel élmény és közösségépítés

A vásárlóid nem csatornákban gondolkodnak, hanem élményben. Számukra az a természetes, hogy amit online látnak, azt offline is megtalálják; amit a boltban tapasztalnak, azt online is visszaigazolva érzik. Az omnichannel szemlélet lényege, hogy a különböző csatornákat – bolt, webáruház, közösségi média, hírlevél, telefonos ügyfélszolgálat – nem külön-külön kezeled, hanem egységes rendszerként. Ugyanaz az árképzés, ugyanaz az ígéret, ugyanaz a márkahang jelenik meg mindenhol, és az ügyféladatok is össze vannak kötve.

Ha ezt jól csinálod, a vevő szempontjából egyszerűbb és kényelmesebb lesz minden. Ha online megrendeli a terméket, átveheti a boltban. Ha a boltban kérdése van, a kollégád látja a korábbi vásárlásait. Ha hírlevélben ajánlást kap, az illeszkedik ahhoz, amit korábban nézett. Ha ez hiányzik, az ügyfélélmény széttöredezik: mást lát az oldalon, mást a reklámban, mást mond neki az eladó. Ilyenkor a marketinged „szétesett”, hiába költesz rá sok pénzt.

Az omnichannel gondolkodást érdemes összekötni a közösségépítéssel. Ha a vevőid nem csupán tranzakciót látnak benned, hanem egy olyan márkát, amellyel azonosulni tudnak, szívesen mesélnek rólad másoknak, megosztják a tartalmaidat, részt vesznek az eseményeiden. Ez különösen akkor erős, ha aktívan bevonod őket: kérdezed a véleményüket, visszajelzéseket gyűjtesz, és láthatóan reagálsz is rájuk. Egy jól működő közösség hosszú távon stabilizálja a forgalmat, és csökkenti az új vevők megszerzésének költségét.

B2B és B2C marketing – lényeges különbségek

Gyakori hiba, hogy a vállalkozó ugyanazzal a szemlélettel próbál kommunikálni egy végfelhasználóval, mint egy másik vállalkozással. Pedig a B2C (fogyasztói) és a B2B (vállalatközi) piac logikája több ponton eltér: más a döntési folyamat, más a kockázatérzet, más a szerződés hossza és értéke. A B2B-ben általában több szereplő vesz részt a döntésben, nagyobb a felelősség, hosszabb a tárgyalási folyamat, és sokkal nagyobb hangsúly van a szakmai hitelességen és a kapcsolatokon.

Érdemes áttekinteni néhány alapvető különbséget egy egyszerű táblázatban:

B2B-ben nagyobb súlya van a szakmai tartalomnak: esettanulmányoknak, részletes ajánlatoknak, referenciáknak, műszaki dokumentációnak. Itt a marketing gyakran a „kapu” ahhoz, hogy egyáltalán tárgyalóasztalhoz ülj. Ha rossz képet mutatsz magadról, nem kapsz meghívást ajánlattételre. B2C-ben ezzel szemben sokszor az a kérdés, hogyan ragadod meg a figyelmet, hogyan teszed érthetővé az ajánlatod, és hogyan ösztönzöd a visszatérést. Ha nem veszed figyelembe ezt a különbséget, vagy túl bonyolultan beszélsz a fogyasztónak, vagy túl felszínesen egy szakmai döntéshozónak.

Stratégiai tervezés, agilitás és mérhetőség

A jól működő marketing nem ötletelés, hanem tervezés és folyamatos finomhangolás. Stratégiai szinten tisztáznod kell: kiket akarsz elérni, milyen problémára adsz megoldást, miben vagy más, mint a versenytársaid, és milyen pénzügyi célokat vársz el a marketingtől (bevétel, nyereség, ügyfélélettartam, piaci részesedés). E fölé épülnek a taktikai döntések: milyen termékcsomagok, árstratégiák, kampányidőzítések, milyen csatorna-mix. Csak ezután érdemes az operatív teendőkön gondolkodni: konkrét kreatívok, szövegek, hirdetésbeállítások.

A gyorsan változó környezetben érdemes agilis megközelítést alkalmazni. Nem kell egy évre előre mindent betonba önteni, de kell egy keretrendszer, amelyben rövid ciklusokban tesztelsz, mérsz és javítasz. Kialakítasz például egy 90 napos marketing-fókuszt, azon belül pedig 2–3 hetes „sprintben” futtatod a kampányokat. A ciklus végén megnézed: melyik üzenet, csatorna, célzás hozott valódi eredményt, mit kell leállítani, mit érdemes fejleszteni.

A mérhetőséghez tiszta mutatók kellenek. Nem elég a „like-ok száma” vagy az, hogy „sokan látták a videót”. Értelmezhető mutatókra van szükség: megszerzett ügyfelek száma, átlagos kosárérték, visszatérési arány, ügyfélélettartam, marketing-ROI. Ezeket nem kell tudományos szinten bonyolítani, de ha egyáltalán nem figyeled, akkor vakon költesz. A jól felépített mérés nem csak azt mondja meg, mi működött, hanem azt is, hol volt szűk keresztmetszet a rendszeredben.

Magyar KKV-k és a marketing valósága

A magyar mikro- és kisvállalkozói közeg sajátos környezet: tőkehiány, bizalmatlanság, sokszor információzaj, és rengeteg tévhit kering a marketingről. Sok vállalkozó külföldi milliárdos cégek módszereit próbálja másolni egy teljesen más méretű és hangulatú piacon. Mások tizenéves „guruk” ígéreteit követik, gyors meggazdagodást várva 8–12 hét alatt. Közben a legfontosabb kérdések nincsenek tisztázva: mit akarnak a vevőid, miben vagy valóban jobb, mennyi pénzt vagy hajlandó ésszerűen befektetni a forgalomnövelésbe, és mennyi időd van kivárni az eredményeket.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a hazai vállalkozók egy része úgy érkezik marketingtanácsadásra, hogy valójában még nem vállalkozói fejjel gondolkodik. Rövid távú csodát vár, miközben évek óta halogatja a cégépítés alapjait: pénzügyi tudás, rendszerek, folyamatok, önismeret, döntéshozatali fegyelem. Ezek nélkül a marketing legfeljebb tüneti kezelés: átmenetileg hozhat forgalmat, de ha az alapmodell nem életképes, hosszú távon nem fogja megmenteni a vállalkozást.

„Hatékonyan reklámozni csak az tud, aki egyszerre ismeri a piacát és önmagát. Ha bármelyik hiányzik, legfeljebb szerencséje lesz, de valódi rendszere soha.” – Dajka Gábor

Az „Online Marketing és Pszichológia” pontosan ezért a magyar piacra készült: nem külföldi óriáscégek eszközkészletét másolja át, hanem a hazai, sokszor pesszimista, árérzékeny közegben működő elveket foglalja össze. Aki végigmegy rajta, megérti, miért nem elég „még egy hirdetés”, miért kerül pénzbe a jó marketinges, és miért nem szabad trendeket vakon másolni. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az valójában nem a marketinggel harcol, hanem a valósággal.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha vállalkozóként komolyan gondolod a jövődet, akkor a marketinget nem fogásként, hanem felelősségként kell kezelned. Felelősség a saját családod iránt, azok iránt, akiket foglalkoztatsz, és azok iránt is, akik tőled vásárolnak. A marketinged színvonala megmutatja, mennyire tiszteled a vevőid idejét, figyelmét és pénzét. Ha átgondolatlanul kommunikálsz, ha türelmetlenül akarsz „gyors pénzt”, ha nem vagy hajlandó tanulni, akkor hosszú távon nem a konkurens fog elpusztítani, hanem a saját döntéseid.

Nem kell mindent egyszerre megvalósítanod. Elég, ha lépésenként haladsz: először rendbe teszed a célcsoportod és az ajánlatod, utána a márkád alapjait, majd a digitális csatornáidat, végül a mérési rendszeredet. De legyen terved arra, hogyan jutsz el A-ból B-be. A „majd kiderül” nem stratégia. Az „ha bejön, jó, ha nem, legfeljebb megyek vissza alkalmazottnak” hozzáállás nem vállalkozói gondolkodás, hanem menekülési útvonal.

Szerintem a következő évek azoknak a vállalkozóknak kedveznek, akik egyszerre hajlandók tanulni, kísérletezni és felelősséget vállalni. Nem azoknak, akik újabb „csodamódszert” keresnek. A marketing nem helyettesíti az elvégzetlen munkát, de felerősíti mindazt, ami már most is benned és a cégedben van – jót és rosszat egyaránt. Ha ezt belátod, és ennek megfelelően építed a rendszered, akkor a marketing nem költségként, hanem eszközként fog működni a kezedben.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha szeretnél még egy szinttel mélyebbre menni abban, hogyan szólítsd meg a különböző korosztályokat és hogyan igazítsd a kommunikációdat a célcsoportod generációs sajátosságaihoz, ajánlom az alábbi videót:

Bevezetés a generációs marketingbe – Dajka Gábor

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mi a legnagyobb félreértés a marketinggel kapcsolatban a magyar vállalkozók körében?

Az, hogy a marketinget sokan azonosítják a reklámeszközökkel. „Legyen Facebook-hirdetés, legyen SEO, legyen TikTok” – mondják, miközben nincs tisztázva a célcsoport, az ajánlat, a pozicionálás, a pénzügyi cél. Eszközszinten próbálnak tüzet oltani stratégia nélkül. A marketing valójában az üzleti modell és a piac találkozása; az eszközök csak ennek a végrehajtási szintjei. Ha az alapok hiányoznak, az eszközhasználat csak pénzégetés.

Miért ennyire fontos a marketingpszichológia a magyar KKV-knak is?

Mert egy tőkehiányos, árérzékeny piacon nincs sok próbálkozási lehetőség. Ha félreérted a vevőid motivációit, tévesen méred fel a kockázatérzetüket, rosszul kezeled a bizalmat, akkor nagyon gyorsan el fogsz vérezni. A pszichológiai háttér nem „extra”, hanem az a szűrő, amely alapján értelmezni tudod a vevőid reakcióit. Pontosan ezért készült az „Online Marketing és Pszichológia”: hogy a magyar vállalkozók ne vaktában lőjenek, hanem értsék is, mire reagál a piac.

Kisvállalkozóként érdemes-e már az elején omnichannel rendszerben gondolkodnom?

Nem technológiai értelemben, hanem szemléletben mindenképpen. Nem kell az első naptól kezdve bonyolult rendszereket vásárolnod, de már az elején érdemes úgy felépíteni a vállalkozásodat, hogy a különböző csatornák (weboldal, közösségi felületek, telefon, személyes jelenlét) ne egymástól függetlenül működjenek. Elég, ha ugyanazt az ajánlatot, azt a hangot és azt az értékrendet látja a vevő mindenütt, és ha az ügyféladatokat nem szétszórva, hanem rendezett módon kezeled. A technikai integráció ráér később, de a gondolkodásmódot az elejétől érdemes kialakítani.

Mi a minimális mérési rendszer, amit egy magyar KKV-nak ma már kötelező bevezetnie?

Az alap az, hogy tudd: honnan jönnek az érdeklődők, milyen arányban lesz belőlük vevő, mekkora az átlagos kosárérték, és mennyi ideig maradnak nálad. Technikai szinten ez jellemzően egy analitikai rendszer (például egy webstatisztika), a hirdetéskezelő adatai és egy egyszerű, de következetesen vezetett ügyfél-nyilvántartás. Nem az a cél, hogy rögtön bonyolult dashboardokat építs, hanem az, hogy az alapvető kérdésekre mindig legyen számon alapuló válaszod: mi működik, mi nem, és hol szivárog el a pénz.

Hogyan döntsem el, hogy kinek szervezzem ki a marketinget – ügynökségnek vagy egyéni szakembernek?

Először azt tisztázd, hogy mire van valójában szükséged: stratégiai gondolkodásra, technikai kivitelezésre, tartalomgyártásra vagy ezek kombinációjára. Egy jó ügynökség csapatban gondolkodik, több kompetencia található házon belül, de drágább és struktúráltabb kommunikációt igényel. Egy egyéni szakember rugalmasabb lehet, de ritkán ért mindenhez magas szinten. Dajka Gábor tapasztalata szerint érdemes legalább egyszer stratégiai marketingtanácsadáson részt venni, hogy tisztábban lásd a saját helyzetedet, és ennek alapján dönthess arról, milyen típusú partnerrel érdemes dolgoznod.

Források

• Kotler, P. – Keller, K.: Marketing Management
• Kahneman, D.: Thinking, Fast and Slow
• Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.