Egybeírás vagy különírás? – A szabályok áttekintése
A marketingszakértő szó két tagból (marketing + szakértő) álló összetétel. Általános helyesírási szabály, hogy az ilyen alárendelő összetételeket egybeírjuk. Vagyis a marketing szakértő különírt forma helytelen, a helyes írásmód az egybeírt marketingszakértő. Sokszor előfordul, hogy ezt a kifejezést tévesen, angolos mintára különírják, de a magyar szabályok szerint egybeírandó. Ennek oka, hogy a marketing itt mint egy szakterület vagy tudományág neve határozza meg, milyen szakértőről van szó – az ilyen szerkezetű szókapcsolatokat pedig egy szóként kell írni.
A szakértő utótagú kifejezések egybe- vagy különírására általában az alábbi irányadó eseteket különböztetjük meg a nyelvhasználatban :
1. Ha a szakterület „-i” képzős melléknévvel fejeződik ki, különírjuk. Például: jogi szakértő, katonai szakértő, élelmezési szakértő stb. – ezekben a jogi, katonai, élelmezési önálló melléknevek, így a szakértő szóval alkotott szókapcsolat nem összetett szó, hanem jelzős szerkezet, ezért írandó külön.
2. Ha a szakterület maga is egy foglalkozás vagy cím, szintén különírjuk. Például: mérnök szakértő, közgazdász szakértő, építész szakértő stb. (Ezekben a mérnök, közgazdász, építész szavak önmagukban is szakmát jelölnek, ezért a szakértő szóval való kapcsolatukat hagyományosan különírjuk. Kivétel ez alól az orvosszakértő szó, amely történeti okokból egybeíródott.)
3. Ha viszont a szakterület egy konkrét tudományág, terület vagy dolog neve, akkor egybeírjuk. Például: borszakértő (a borhoz értő szakértő), írásszakértő (íráselemző szakértő, pl. grafológus), elmeszakértő (az elmeállapot vizsgálatában szakértő, pl. igazságügyi pszichológus) és marketing–szakértő. Ez azt jelenti, hogy a marketing szakértő szerkezet ebben az esetben összetett szóként kezelendő, tehát egybeírandó. A marketing szó itt egy szakterületet jelöl, nem melléknév és nem is egy önálló foglalkozásnév, így a helyes írásmód marketingszakértő.
A szabályok alkalmazása a marketingszakértő szóra
A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos helyesírási szabályzata egyértelműen alátámasztja a fenti elvet. A marketingszakértő szó két tagból álló összetétel, ezért egybeírandó. Az MTA Nyelvi Tanácsadó szolgálata által adott iránymutatás szerint is „marketingtevékenység”, „marketingszakértő” (2 tagból állnak)” – vagyis mindkét szó egybeírandó, mivel csak két elemből áll. Ugyanebben a forrásban azt is láthatjuk, hogy ha egy összetétel három tagból áll vagy meghaladja a hat szótagot, akkor a fő összetételi határon kötőjellel kell tagolni.
Fontos kiemelni, hogy a marketing szó idegen eredetű ugyan, de a magyar nyelvben már meghonosodott kifejezésként kezeljük, így az összetételben való használata nem igényel külön írásjelet. Csak akkor lenne szükség kötőjelre, ha az idegen előtag kiejtése és írásmódja ütközne a magyar toldalékolási szabállyal (például néma betűre végződő idegen szavaknál). A marketing kiejtése azonban megfelel az írásképének (a szó végén álló „g” hang kiejtődik), ezért probléma nélkül egybeírható a szakértő utótaggal. Ezt erősíti meg az e-nyelv.hu nyelvi tanácsadó portál is: „marketingtevékenység”, „marketingszakértő” (2 tagból állnak) – áll az oldalon, azaz a marketingszakértő helyes alakja egybeírt formában van megadva.
Mi a helyzet a kötőjellel? Mivel a marketingszakértő csak két tagból áll, nincs szükség kötőjelre. A 6 szótagos szabály értelmében általában csak akkor élünk kötőjellel, ha az összetett szó három vagy több elemből áll és meghaladja a hat szótagot. Például a marketingtanácsadó kifejezésnél – ahol a tanácsadó maga is összetett szó (tanács+adó) – már három elemű az összetétel, és összesen hét szótagú, ezért helyesen marketing-tanácsadó formában, kötőjellel tagolva írjuk. A marketingszakértő ezzel szemben két egyszerű tagból áll, így egybeírása nem ütközik semmilyen terjedelmi korlátba. Még hasonló hosszúságú összetételeket is (pl. marketingtevékenység) egybeírunk, mivel kéttagúak. Az MTA 12. kiadású helyesírási szabályzata kimondja, hogy az ilyen kéttagú összetételeket a hosszuktól függetlenül egybe kell írni, a kötőjel csak szükség esetén, a nagyon hosszú vagy többszörösen összetett szavak tagolására szolgál.
Megjegyzendő, hogy további bonyolítás esetén – például ha az online szót is elé tesszük – a helyesírás összetételi mozgószabályai lépnek életbe. Az online marketing szakértő három tagból álló kapcsolódás. Az AkH. 139. b) pont (az ún. második mozgószabály) alapján az onlinemarketing-szakértő alak volna a szabályos, csakhogy az online szó végén lévő néma „e” miatt a marketing-szakértő előtt még egy kötőjelet kell kitenni (idegen szóhoz kapcsolódó utótag esetén). Így technikailag online-marketing-szakértő jönne létre. Mivel azonban ez már egy nehézkes, két kötőjeles alak, nyelvészek inkább javasolják a kifejezés átfogalmazását (például: “az online marketing szakértője”). Ezt a példát csak illusztrációként említjük – a marketingszakértő szó önmagában továbbra is egyszerű két tagú összetétel, tehát az egybeírás az irányadó.
Szakmai és hivatalos használat
A marketingszakértő írásmódját a magyar szakmai és hivatalos kommunikáció is következetesen egybeírva használja. Számos példa mutatja, hogy a sajtóban, szakirodalomban, valamint a hivatalos szövegekben is egybeírva jelenik meg. Például egy kormányzati hivatal hírei között így olvasható: „…az Egis Gyógyszergyár Kémiai Kutatási Főosztályának igazgatóhelyettese, nemzetközi marketingszakértő.”. Itt a marketingszakértő szó egy rangot/tisztséget jelöl, és egyértelműen egybeírt formában szerepel, megfelelve a helyesírási normáknak. Ugyanígy a médiában is gyakori az egybeírt használat: például az Origo hírportál egy cikkében „Wolf Gábor kisvállalati marketingszakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint…” kezdetű mondat olvasható, és másutt is azt találjuk, hogy „A marketingszakértő szerint …” – utalva egy szakértő véleményére – szintén egybeírva jelenik meg. Ezek a példák mutatják, hogy a marketingszakértő szó helyesírása a gyakorlatban is az egybeírt alak, amit a hozzáértők és a lektorált szövegek következetesen alkalmaznak.
Összefoglalva: a marketingszakértő szót a magyar helyesírás szabályai szerint egybe kell írni. Ezt erősítik meg a hivatalos nyelvi források és szabályzatok, és ezt tükrözi a szakmai/hivatalos nyelvhasználat is. A különírt marketing szakértő alak helyesírási hibának számít, míg a kötőjeles marketing-szakértő formára ebben az esetben nincs szükség (hiszen csak két tagú az összetétel). Aki bizonytalan, mindig hivatkozhat az akadémiai szabályzatra vagy az olyan nyelvi tanácsadó forrásokra, mint az e-nyelv.hu, amelyek egyértelmű útmutatást adnak: a helyes forma marketingszakértő.
