A vállalkozásindítás okai és motivációi

Egy vállalkozás indítása mögött számos tényező húzódhat meg, és ezek a tényezők nagyban befolyásolják az alapító motivációit és céljait. A Salamonné (2008) által végzett kutatásban, amely 80 hazai kis- és középvállalkozás bevonásával készült, az alábbi fő okokat és célokat határozta meg prioritási sorrendben:

1. Megélhetési lehetőség teremtése: A rendszerváltás idején alapított cégek jelentős részének célja volt a megszűnő munkahelyek pótlása. Ez a kényszerhelyzet sokakat ösztönzött arra, hogy saját vállalkozásba kezdjenek, mint az egyetlen megoldás a megélhetés biztosítására.
2. Álmok megvalósítása: Sokan látták meg a lehetőséget abban, hogy saját elképzeléseiket és álmaikat valósítsák meg egy vállalkozás indításával. Ezek az emberek gyakran egy hosszú ideje dédelgetett ötletet vagy víziót akartak valóra váltani.
3. Kínálkozó lehetőségek kihasználása: A rendszerváltás utáni piaci liberalizáció és a hirtelen felszabaduló piacok sokak számára csábító lehetőségeket jelentettek. Azok, akik felismerték ezeket az alkalmakat, gyorsan belevágtak a vállalkozásba, hogy kihasználják az új piaci réseket.
4. Függetlenné válás, önmegvalósítás: Sok vállalkozó számára a saját vállalkozás indítása lehetőséget adott arra, hogy kipróbálja önmagát, függetlenné váljon, és saját kezébe vegye sorsát. Ez a motiváció gyakran az önállóság és a személyes szabadság iránti vágyból fakad.
5. Birodalom építése: Néhány vállalkozó számára a cél nem csupán egy működő vállalkozás létrehozása volt, hanem egy hosszú távon fenntartható, nagy és befolyásos üzleti birodalom kiépítése.
6. Meggazdagodás: A gyors anyagi gyarapodás lehetősége is jelentős motivációt jelenthetett sokak számára. A gazdasági siker és a vagyon felhalmozása vonzó cél lehetett, különösen a piaci lehetőségek gyors változása idején.

A Vállalkozó Szintjei

A vállalkozói képességek és gondolkodásmód szintjeinek meghatározása szintén fontos a vállalkozás sikeressége szempontjából. Will Mitchell és Kyle Eschenroeder (2013) a vállalkozók öt szintjét határozták meg, amelyeket magyar fordításban és értelmezésben az alábbiak szerint adaptáltam:

1. Kezdő vállalkozó (Wantrepreneur): Ez a szint olyan személyeket foglal magában, akik rendelkeznek valamilyen szaktudással és elkötelezettséggel, valamint kreativitással és problémamegoldó készséggel, de még nem indítottak vállalkozást.
2. Feltörekvő vállalkozó (Aspiring Entrepreneur): Azok a vállalkozók tartoznak ide, akik már elindították vállalkozásukat és képesek annak napi működését mind pénzügyi, mind vezetési szempontból biztosítani.
3. Sikeres vállalkozó (Successful Entrepreneur): Azokat a vállalkozókat tekintjük sikeresnek, akik nemcsak vállalkozásukat menedzselik sikeresen, hanem képesek a munka és magánélet összhangját is megteremteni.
4. Komoly vállalkozó (Serious Entrepreneur): A „Sorozat vállalkozó” helyett ezt a kifejezést használom, amely azon vállalkozókat jelöli, akik már túlléptek a vezetői szerepből és tulajdonosként, befektetőként működnek, céljuk a passzív jövedelem biztosítása.
5. Vállalkozó istenség (Entrepreneur Deity): Az „Aranyember”, aki minden vállalkozását pénzügyi szempontok alapján indítja, és ahol a legmagasabb megtérülést reméli. Nincs szakmai elkötelezettsége egy-egy tevékenység iránt, erőforrásait befektetésként kezeli, és rendelkezik a sikerhez szükséges pénzügyi, szellemi, kapcsolati és politikai tőkével.

A Vállalkozói Kompetenciák és Fejlesztésük

A kompetencia kettős jelentése: hozzáértés és illetékesség. A vállalkozói kompetenciák csoportosítása az alábbiak szerint történhet:

1. Általános kompetenciák: Írás, számolás, olvasás, szövegértés.
2. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai és természettudományi kompetencia, digitális kompetencia, hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia.
3. Generikus kompetenciák: Egy munkafolyamat megszervezése, időgazdálkodás, problémaérzékenység és problémamegoldás, alternatív megoldási lehetőségek összehasonlítása, lényeglátás, döntésképesség, együttműködés, kommunikációs készség, innováció és kreativitás.
4. Funkcionális (speciális) kompetenciák: Az adott munkakör sikeres ellátásához szükséges viselkedés-repertoár és szakmai tudás.

Coaching a Vállalkozásfejlesztésben

A coaching egy személyre szabott fejlesztési módszer, amely támogatja az ügyfelet céljai elérésében saját erőforrásaira támaszkodva. A coaching folyamata általában négy lépésből áll (GROW modell):

1. Célok kitűzése (Goal): Az elérendő jövőkép meghatározása.
2. Valóság (Reality): A jelen helyzet objektív értékelése.
3. Lehetőségek (Options): Az elérési módok és utak feltárása.
4. Cselekvés (Wrap-up): A konkrét cselekvési terv meghatározása és megvalósítása.

A coaching során fontos az önbizalom, bizalom, nyitottság, felelősségvállalás, bizonytalanságtűrés és a megfelelő „kémia” megléte mindkét fél részéről, hogy a folyamat sikeres legyen.

A Coaching Alkalmazhatósága a Vállalati Életciklusok Tükrében

A coaching folyamata és eszközrendszere különböző vállalati életciklusokban is hatékonyan alkalmazható. A vállalatok fejlődési szakaszai – az Adizes, Greiner és Salamonné által kidolgozott modellek szerint – különböző kihívásokat és szükségleteket hoznak magukkal, amelyekre a coaching megfelelő válaszokat adhat.

Vállalati Életciklusok és Coaching

1. Megalakulás előtt:

• Adizes udvarlás szakasza: Ebben a szakaszban a coaching segíthet a vállalkozóknak az ötlet validálásában, a célok és víziók tisztázásában, valamint az üzleti terv kidolgozásában. A coach támogathatja az alapítókat a szükséges elköteleződés és meggyőző erő megszerzésében, hogy az ötlet ne haljon el még a megvalósítás előtt.

1. Megszületés után – Kreativitás / Csecsemőkor:

• Adizes csecsemőkor: A vállalkozás elindulásakor kritikus a piacképesség bizonyítása és a cash-flow biztosítása. A coach segíthet az értékesítési és marketing stratégiák kidolgozásában, valamint az alapítók problémamegoldó képességeinek fejlesztésében.
• Greiner kreativitás szakasza: A vállalkozás kezdeti növekedését a kreativitás és a napi működés informális menedzselése jellemzi. A coach támogathatja a vállalkozót a belső kommunikáció és a csapatdinamika javításában, valamint a vezetési kihívások kezelésében.

1. Irányítás – Gyerünk-gyerünk – Kontrollálatlan növekedés:

• Adizes gyerünk-gyerünk korszak: A vállalkozás dinamikus növekedése során a vezetési rendszerek és szabályok kialakítása válik szükségessé. A coach segíthet a vállalkozónak a döntéshozatali folyamatok és az irányítási rendszer kialakításában, valamint a delegálásban.
• Greiner irányítás szakasza: A hierarchia és menedzsment tevékenységek formalizálása során a coach támogathatja az alsóbb szintű vezetők bevonását a döntéshozatalba, valamint az elkötelezettség és eredményesség növelésében.

1. Delegálás – Serdülőkor – Kontrollált növekedés:

• Adizes serdülőkor: A professzionális menedzsment bevonása és a belső konfliktusok kezelése ebben a szakaszban kulcsfontosságú. A coach segíthet az alapítónak a hatáskörök átadásában, a vezetői képességek fejlesztésében, és a belső konfliktusok megoldásában.
• Greiner delegálás szakasza: A döntések delegálása és a profitcentrumok kialakítása során a coach támogathatja a vezetőket a felelősségvállalásban és a hatékony kommunikációban, valamint az ellenőrzési folyamatok fejlesztésében.

1. Koordinálás – Férfikor – Együttműködés:

• Adizes férfikor: Ebben a szakaszban a vállalkozás belső működése szabályozottá válik, és az eredmények tervezhetőek. A coach segíthet a vezetői képességek továbbfejlesztésében, a stratégiai tervezésben, és a szervezet rugalmasságának fenntartásában.
• Greiner koordináció szakasza: A vállalat átszervezése és a bürokratikus folyamatok bevezetése során a coach támogathatja a vezetőket az információs igények kezelésében, a párhuzamosságok csökkentésében, és a hatékonyság növelésében.

1. Öregedés – Arisztokrácia – Korai bürokrácia – Bürokrácia – Halál:

• Adizes öregedés szakaszai: Az öregedés legfontosabb jellemzője, hogy a szervezet figyelme a piacról befelé, önmaga felé fordul. A coach segíthet a szervezetnek visszafordítani ezt a folyamatot, újra fókuszálni a piaci igényekre, és revitalizálni a szervezetet.
• Greiner együttműködés szakasza: A magas felelősséggel és hatáskörrel felruházott vezetők együttműködésének biztosítása érdekében a coach támogathatja a vezetőket a folyamatos fejlődés és a magas teljesítmény fenntartásában, valamint az új vezetők integrálásában.

A Coaching Folyamatának Lépései és Eszközei

A coaching folyamat négy fő lépése (GROW modell) különböző eszközökkel és technikákkal támogatja a vállalkozókat és vezetőket a fejlődésük során:

1. Célok kitűzése (Goal):

• SMART célkitűzés: Konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött célok meghatározása.
• Jövőkép és küldetés kidolgozása: A hosszú távú célok és az értékek meghatározása.

1. Valóság (Reality):

• SWOT analízis: Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és fenyegetések elemzése.
• 360 fokos értékelés: Visszajelzés gyűjtése a különböző érintettektől.

1. Lehetőségek (Options):

• Brainstorming: Kreatív ötletgenerálás.
• Pro-kontra elemzés: A különböző lehetőségek előnyeinek és hátrányainak értékelése.

1. Cselekvés (Wrap-up):

• Akciótervek kidolgozása: Konkrét lépések meghatározása a célok eléréséhez.
• Mérföldkövek és határidők kitűzése: Az előrehaladás nyomon követése és a felelősségvállalás biztosítása.

Összegzés

A vállalkozásindítás okai és a vállalkozói szintek részletes vizsgálata rávilágít arra, hogy a vállalkozók különböző motivációk és célok mentén indulnak el, és fejlődnek. A coaching hatékony eszköz lehet a vállalkozói kompetenciák fejlesztésében és a vállalkozás különböző életciklusainak támogatásában. A coaching folyamat során alkalmazott eszközök és technikák segíthetnek a vállalkozóknak és vezetőknek abban, hogy sikeresen navigálják vállalkozásukat a piaci kihívások és belső szervezeti változások között, és hosszú távon fenntartható növekedést érjenek el.