Korábbi cikkek

A különböző generációk idegrendszeri fejlődése

Az idegrendszer nem vákuumban fejlődik: a kor, amelybe beleszületünk, maga is „ingerkörnyezet”. Háborúk, jóléti évtizedek, inflációs sokkok, digitális robbanások és politikai fordulatok – mindegyik beírja a maga nyomát a stresszkezelés, a figyelem, a kockázatvállalás és a tanulás idegrendszeri mintázataiba. Mielőtt bárki félreértené: nem arról van szó, hogy a Lost Generation vagy a Z generáció agya...
Elolvasom

A Lost generáció marketingmegközelítése (1910–1930)

A „Lost generáció” kifejezés az 1883 és 1900 között született nemzedéket jelöli, amely fiatal felnőttként élte át az első világháborút, majd a háború utáni zűrzavaros években, a „roaring twenties” néven emlegetett 1920-as évtizedben kereste helyét a megváltozott világban. Gertrude Stein író nevezte először így ezt a nemzedéket – „elveszett generáció” –, utalva arra, hogy a...
Elolvasom

Tanuljunk! Így promtolj a ChatGPT 5-ben

„A prompt nem varázsige, hanem munkautasítás.” Ezzel a gondolattal kezdem minden tréningemet, mert a ChatGPT 5-ben az eredmény minőségét elsősorban nem a modell „hangulata”, hanem a MI bríf-fegyelme határozza meg. A jó prompt nem poétika, hanem szervezett gondolkodás: néhány sorban világos célt, kontextust, korlátokat, kimeneti formát és minőségbiztosítást írunk le – úgy, ahogy egy vezető...
Elolvasom

A Z generáció miért nem tartja fontosnak az iskolai végzettséget?

„A diploma mindent megold” – ez a történet sokáig működött. A 20. század ipari és korai információs gazdaságában a felsőfokú végzettség valóban a társadalmi felemelkedés egyik legegyértelműbb jelzése volt: egyszerre jelentett szűrőt és belépőt a magasabb bérszintekhez és presztízspályákhoz. A Z generáció (nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) azonban már egy másik világban nőtt...
Elolvasom

Mi az a patinás reklám?

A „patinás reklám” kifejezés első hallásra ízléses sznobizmusnak tűnhet: régi logók, enyhén megsárgult fotók, szelíd tipográfia, lassú zongora a háttérben. Valójában azonban sokkal többről van szó. A patina nem dekoráció, hanem bizalmi tőke: a használat, a következetesség és az idő által lerakódott bizonyíték. A patinás reklám az a kommunikáció, amely ezt a bizonyítékhalmazt úgy rendezi...
Elolvasom

Jung archetípusainak használata a marketingben

A „Jung-féle archetípusok” kifejezés sokszor hangzik el úgy, mint valami misztikus trükk a márkaépítésben. Valójában nagyon is prózai dologról beszélünk: közös mintázatokról, amelyekben az emberek értelmet keresnek. Jung megfigyelése szerint a kollektív tudattalanban vissza-visszatérő ősképek (anya, hős, bölcs, tréfamester stb.) szervezik a történeteinket. A marketing nem klinikai pszichológia, de történetmesélés és jelentésadás: a vevő értelmezi...
Elolvasom

Big Five személyiségmodell használata a marketingben

A Big Five – más néven OCEAN (Openness, Conscientiousness, Extraversion, Agreeableness, Neuroticism) – a személyiség ötdimenziós leírása. A vállalati oldalon sokszor félreértik: nem „dobozol be” vele embereket, és nem is varázspálca, ami minden kreatív problémát megold. Amiért mégis érdemes foglalkozni vele, az az, hogy rendet tesz a fejünkben: érthető, konzisztens nyelvet ad ahhoz, hogyan különböznek...
Elolvasom

Myers–Briggs-típuselmélet használata a marketingben

A marketingben mindig is volt egy csábítás: „ha meg tudom nevezni az embert, akinek eladok, akkor előre tudom írni, hogyan fog viselkedni”. A Myers–Briggs‑típuselmélet (MBTI) ezt a vágyat játssza ki ügyesen: négy dichotómia, tizenhat típus, egy könnyen megjegyezhető kód – és máris kész a „persona”. Itt kezdődnek a félreértések. A típusok nyelve kényelmes, de a...
Elolvasom
1 2 3 184

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

© Copyright 2025