Beetlejuice marketing tanácsai

A „Beetlejuice marketing tanácsai” elsőre viccesnek tűnik, de valójában egy nagyon hasznos gondolatkísérlet. Nem azért, mert egy filmkarakter „tud” marketinget, hanem mert rámutat arra, hogyan működik a figyelem, a döntéshozás és a hatásgyakorlás a hétköznapokban. Beetlejuice karaktere szélsőséges: harsány, nyomulós, szabályt kerülgető, és rámegy arra, hogy az emberek azonnal reagáljanak. A marketingben ugyanezt látom, csak kulturáltabb csomagolásban: a vállalkozó gyors eredményt akar, az ügynökség gyors számokat mutatna, a platform pedig azt jutalmazza, ami rögtön kattintást vált ki. Ennek az egésznek van egy ára: kiég a közönség, romlik a bizalom, és a márka hosszú távon gyengül, hiába volt rövid távon pörgés.

Ebben a cikkben nem a film részleteit elemezzük, hanem azokat a mintázatokat, amiket egy ilyen karakter „kényszerít ki” a nézőből: hogyan ragadja meg a figyelmet, hogyan tolja az embereket döntésbe, hogyan alkuszik, hogyan épít személyiséget, és hol megy át az egész etikailag vállalhatatlanba. Én üzleti szemmel nézem ezt. Nem vagyok pszichológus, viszont régóta érdekelnek a pszichológiai mechanizmusok, mert a marketing nem a gombok nyomogatásáról szól, hanem arról, hogy miért mozdul meg az ember. Ha mikro- vagy kisvállalkozó vagy Magyarországon, különösen fontos, hogy ne az amerikai óriáscégek kommunikációját másold, hanem a saját piacodhoz, pénztárcádhoz és közönségedhez igazíts. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbben nem a „taktikákkal” buknak el, hanem azzal, hogy nincs fegyelmezett gondolkodásuk arról: mit akarnak elérni, kinek, mennyi idő alatt, és milyen árat hajlandóak fizetni érte – pénzben, energiában és reputációban. Ha a cikk végére érsz, kapsz egy gyakorlati diagnosztikát és egy 30 napos akciótervet is, hogy ne csak gondolat legyen, hanem végrehajtható munka.

A figyelem megszerzése: sokk helyett relevancia

Beetlejuice egyik „tanácsa” – ha marketingesként nézem – az, hogy a figyelmet nem kérni kell, hanem megszerezni. A probléma ott kezdődik, hogy a vállalkozók nagy része ezt félreérti, és azt hiszi, hogy a figyelem egyenlő a botránnyal, a túlzással, a hangoskodással. Lehet így is figyelmet kapni, csak általában rossz minőségűt. A rossz minőségű figyelem azt jelenti, hogy az ember megnézi, röhög egyet, felháborodik, kommentel, majd elmegy, és semmit nem tettél hozzá a márkád értékéhez. Sőt, sokszor levont egy következtetést: „ez a cég olcsó trükkökkel próbálkozik”. A marketingben nem az a cél, hogy sokan lássanak, hanem az, hogy a megfelelő emberek értsék, miért vagy nekik jó, és higgyék el, hogy képes vagy teljesíteni.

Ha a figyelemhez akarok gyakorlati keretet adni, én három szintet különítek el. Az első a láthatóság: hol jelenik meg a márkád, milyen felületeken, milyen gyakran, milyen formátumban. A második a megértés: 3–5 másodperc alatt átmegy-e, hogy mit csinálsz, kinek, és mi a legfőbb előny? A harmadik a bizalom: van-e bármilyen jel, ami alapján a látogató azt érzi, hogy ez nem egy „majd lesz valahogy” vállalkozás, hanem egy stabil szolgáltató. A legtöbben az elsőn akadnak fenn: vesznek elérést, vesznek követőt, pörgetnek videót, és közben a megértés és a bizalom üresen marad. Beetlejuice karaktere pont azért emlékezetes, mert következetesen ugyanazt az intenzív személyiséget tolja – csak üzletben neked nem egy karaktert kell tolni, hanem egy ígéretet és egy teljesítést.

Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a „figyelem-kampány” nálam nem külön marketingfeladat, hanem a teljes rendszer része. A tartalomnak és a hirdetésnek ugyanarra a mondanivalóra kell épülnie: mit kap a vevő, milyen helyzetben, milyen eredménnyel. Ha te például szolgáltatást adsz, akkor a figyelem megszerzése nem a vicces poszttal indul, hanem a problémával, amit a vevő épp most él át. A magyar piacon az emberek különösen érzékenyek a mellébeszélésre, mert sok a rossz tapasztalat, sok a túlígéret. Ezért én inkább unalmasan egyenes vagyok: mondd ki a termék/szolgáltatás lényegét, mutass jeleket a kompetenciádra, és csak utána jöhet a stílus. Aki fordítva csinálja, az általában gyorsan elfárad, mert stílusból nem lesz profit, csak zaj.

Az emlékezet felépítése: név, ismétlés, következetesség

A Beetlejuice-univerzum egyik legismertebb motívuma az ismétlés. Ezt marketinges szemmel érdemes nagyon komolyan venni, mert a piac nem egy vizsga, ahol „egyszer elmondtad, tehát tudják”. A piac inkább olyan, hogy az emberek fáradtak, szétszórtak, ezer inger közt élnek, és csak azt fogják megjegyezni, ami sokszor és következetesen jön velük szembe. Itt szokott elbukni a legtöbb vállalkozó: hetente új üzenetet talál ki, minden posztban másképp fogalmaz, minden kampányban új szlogent próbál, és közben csodálkozik, hogy nincs márkaemlékezet. Márkaemlékezetet nem ötleteléssel építesz, hanem fegyelemmel.

Az ismétlés nem azt jelenti, hogy ugyanazt a mondatot írod ki húszszor. Azt jelenti, hogy ugyanazt az alapígéretet különböző helyzetekben és formátumban mondod el. Például: „gyors szállítás”, „biztonságos kivitelezés”, „átlátható ár”, „garancia”, „profi ügyfélszolgálat”. Ezek nem kreatív elemek, hanem bizalmi elemek. És itt jön egy kemény állítás: a magyar KKV-k nagy része azért nem tud prémium árat kérni, mert nem építette fel azt a stabil ismétlést, amitől a vevő elhiszi, hogy prémium teljesítést kap. Ha a kommunikáció összevissza, a vevő a saját fejében is összevissza fogja tárolni, vagy inkább nem tárolja.

Hogyan néz ki ez operatívan? Először: válassz 1 fő üzenetet (mitől vagy jobb vagy más), és 3 alátámasztó üzenetet (miért higgyenek neked). Másodszor: döntsd el, hogy milyen „vizuális és nyelvi elemek” ismétlődnek: a márkaneved, a színvilágod, a fotóstílusod, a szóhasználatod. Harmadszor: a csatornákat ne keverd össze. A TikTokon lehet lazább, a weboldalon legyen precíz és strukturált, a hírlevélben legyen személyes és egyenes. De a logika mindenhol ugyanaz marad. A negyedik: tarts ki mellette legalább 90 napig. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb vállalkozó 2–3 hét után vált „mert nem jött az eredmény”, és ezzel pont azt teszi tönkre, ami miatt egyáltalán jöhetne: a felismerhetőséget.

„A marketing nem attól működik, hogy okos vagy. Attól működik, hogy következetes vagy.” – Dajka Gábor

Az ajánlat felépítése: a „deal” logika, ami nem aláz meg

Beetlejuice „üzleti modellje” egyszerű: alkut kínál, gyors megoldást ígér, és azt sugallja, hogy ha most nem döntesz, lemaradsz. A marketingben is ez történik, csak sokan ezt rosszul használják. A rosszul használt ajánlat úgy néz ki, hogy leárazol mindent, tolsz egy „csak ma” üzenetet, és bízol benne, hogy majd valaki ráharap. Ezzel két gond van. Az első: ha a terméked vagy szolgáltatásod nem tényleg jó, a kampány csak felgyorsítja a bukást. A második: ha jó is vagy, de folyamatosan árra viszed le a játékot, a vevőid egy része nem veled fog maradni, hanem a következő olcsóbbnál. Ez a magyar piacon különösen veszélyes, mert sok az árérzékeny fogyasztó, és könnyen kialakul az a rossz beidegződés, hogy „ennél a cégnél mindig várni kell az akciót”. Onnantól te neveled ki a saját profitgyilkos közönségedet.

Én az ajánlatot négy elemre bontom, és ezt bárki tudja használni, aki mikro- vagy kisvállalkozó. (1) Eredmény: mit nyer a vevő? Nem a funkciót, hanem a változást. (2) Bizonyíték: mi támasztja alá, hogy tényleg képes vagy rá? Referencia, folyamat, garancia, számok, minősítés, bármi. (3) Kockázatcsökkentés: mi történik, ha nem jön be? Visszafizetés, csere, próbaidő, részletfizetés, szerződéses biztosíték. (4) Korrektség: az ajánlat emberileg vállalható-e, vagy olyan, mint egy nyomásgyakorlás? A hosszú távú márkák általában nem aláznak meg. Nem azt mondják, hogy „ha nem veszed meg, balek vagy”, hanem azt, hogy „ha ez a helyzeted, erre ez egy jó megoldás”.

Az alábbi táblázat egy egyszerű ellenőrző keret, amit használhatsz, mielőtt kampányt indítasz. Nem kell hozzá marketing diploma, csak őszinteség és egy kis racionalitás.

És itt jön egy befektetői szemléletű megjegyzés: az ajánlat nem csak marketinges kérdés, hanem pénzügyi kérdés is. Ha nem tudod a fedezetedet, a kapacitásodat, a teljesítési idődet, akkor az ajánlatod vagy túl gyenge lesz (nem vonzó), vagy túl erős (nem tudod teljesíteni). Aki úgy csinál kampányt, hogy nincs kiszámolva a teljesítés, az lényegében a saját reputációját teszi kockára. Rövid távon jön pár megrendelés, hosszú távon jönnek a negatív értékelések, és onnantól drágább lesz minden új vevő. A marketing nem képes megmenteni egy rosszul menedzselt működést. Legfeljebb felnagyítja.

A konverzió megtervezése: súrlódás, döntési fáradtság, és a „mi a következő lépés?”

Beetlejuice mindig cselekvést akar: döntést, aláírást, kimondást, belépést. Marketingben a „konverzió” ugyanerről szól, csak a legtöbb vállalkozó rossz helyen erőlteti. A klasszikus hiba: forgalmat terelsz egy oldalra, és ott a látogató azt érzi, hogy neki most gondolkodnia kell. Márpedig az online térben a gondolkodás fájdalmas, mert az ember nem azért van ott, hogy dolgozzon, hanem hogy gyorsan döntést hozzon vagy gyorsan továbblépjen. Ha te túl sok információt öntesz rá egyszerre, vagy nem egyértelmű, mi a következő lépés, el fog menni. És nem azért, mert „hülye”, hanem mert fáradt. Ez nem sértés, ez üzleti tény.

A konverziós út nálam mindig úgy indul, hogy megnevezem a döntési állapotot. Nem mindegy, hogy valaki (1) még csak ismerkedik, (2) már összehasonlít, (3) már majdnem dönt, vagy (4) már vásárló és vissza akar jönni. Egy átlagos magyar KKV-nál az a probléma, hogy mindenkinek ugyanazt mondja: „Vedd meg most.” Ez olyan, mintha egy első randin szerződést íratnál alá. Lehet, hogy néha működik, de hosszú távon rossz minőségű kapcsolatok jönnek belőle. A megoldás az, hogy minden döntési állapothoz külön „következő lépést” adsz. Ismerkedőnek: rövid, érthető bemutatás. Összehasonlítónak: átlátható különbségek, gyakori kérdések, garancia. Döntés előtt állónak: időpontfoglalás, gyors ajánlatkérés, telefon. Visszatérőnek: emlékeztető, új ajánlat, hűség.

És most jön a súrlódás. A súrlódás minden olyan pont, ahol a vevőnek extra erőfeszítést kell tennie: hosszú űrlap, lassú oldal, bizonytalan ár, homályos szállítási feltétel, elrejtett információk. A „súrlódás csökkentése” nem trend, hanem alap. Ha neked van egy jó ajánlatod, de a weboldalad 8 másodperc alatt tölt be, akkor te gyakorlatilag pénzt égetsz. Ha a telefonod nem veszed fel, miközben hirdetsz, akkor te a saját kampányodat szabotálod. Dajka Gábor tapasztalata szerint a vállalkozók nagy része nem a marketingben gyenge, hanem a döntési rendszerben: nincs megtervezve, hogy a vevő hogyan jut A-ból B-be, és hogy ki mit csinál közben. A marketing nem „posztolás”. A marketing döntési tervezés, fegyelemmel.

Provokáció és etika: mi az ára annak, ha „Beetlejuice” módra nyomsz?

Van egy pont, ahol Beetlejuice stílusa üzleti szempontból vállalhatatlan. A marketingben ez a pont a manipuláció. Nem azt mondom, hogy a meggyőzés rossz. A meggyőzés a kereskedelem része. A manipuláció ott indul, ahol a vevő érdeke már nem számít, csak az, hogy te nyerj a tranzakcióban. Rövid távon lehet, hogy pénz lesz belőle. Hosszú távon viszont jön a visszacsapás: panasz, visszatérítés, rossz értékelés, jogi kockázat, és a legrosszabb: a saját csapatod is cinikussá válik. Egy cinikus szervezetből ritkán lesz erős márka.

A provokáció önmagában nem bűn. Sőt, sok iparágban szükség van rá, mert a piac tele van unalmas, egyforma kommunikációval. A kérdés mindig az: mi a provokáció célja? Ha a cél az, hogy a vevő gondolkodjon és tisztábban lásson, akkor lehet értelme. Ha a cél csak az, hogy „rángasd” az embereket, akkor te nem márkát építesz, hanem idegrendszerre mész. És az idegrendszerre menni a mai platformokon könnyű, mert jutalmazza a rövid reakciót. Csakhogy a vállalkozó nem platformot akar nyerni, hanem profitot és stabilitást. A stabilitás pedig bizalomból jön, nem adrenalintól.

Én azt javaslom, hogy vállalkozóként előre dönts az etikai határaidról. Például: (1) Nem hazudok sürgetést, ha nincs valós korlát. (2) Nem rejtem el a költségeket. (3) Nem játszom rá a vevő félelmeire úgy, hogy közben nem adok valós megoldást. (4) Nem teszek olyat, amit ha velem csinálnának, felháborodnék. Ez nem „szép lelkűség”, hanem üzleti önvédelem. A magyar piacon a bizalmi tőke lassan épül, és gyorsan elég. Aki ezt nem érti, az gyakran sokáig dolgozik sok pénzért, mert állandóan új vevőt kell vadásznia, mivel a régiek nem térnek vissza. Befektetői szemmel ez rossz modell: magas megszerzési költség, alacsony ügyfélérték, kiszámíthatatlan cashflow. Lehet vele menni, csak nem kényelmes, és nem tartós.

Márkaszemélyiség és hangnem: legyél emlékezetes, de ne válj idegesítővé

Beetlejuice karaktere nem finom. De a karaktere következetes. A marketingben a márkaszemélyiség és a hangnem azért fontos, mert a piac nem csak terméket vesz, hanem „élményt” is a kommunikáción keresztül: mit sugallsz magadról, mennyire vagy megbízható, mennyire vagy kompetens, mennyire vagy emberi. A legtöbb vállalkozó hangnem nélkül kommunikál. Ez azt jelenti, hogy egyik nap haverkodik, másik nap kioktat, harmadik nap passzív-agresszív, negyedik nap meg „kedves ügyfelünk” levelet ír, mintha minisztérium lenne. Ebből nem lesz márka. Ebből maximum zavar lesz.

Én azt javaslom, hogy a hangnemet ugyanúgy tervezd meg, mint a terméket. Döntsd el: te alapvetően (1) szakmai és higgadt vagy, (2) energikus és direkt vagy, (3) kedves és támogató vagy, (4) humoros és laza vagy. És utána tartsd ezt. Nem kell mindenkinek tetszeni. Aki mindenkinek tetszeni akar, az általában senkinek sem lesz igazán emlékezetes. A magyar piacon ráadásul van egy extra réteg: a bizalmatlanság. Ha túl „amerikás” a szöveg, ha túl nagy a hype, sokan reflexből elutasítják. Ezért én szeretem a bizonyítékalapú kommunikációt: egyszerű mondatok, konkrét állítások, világos feltételek.

Ha szeretnél egy gyors, anonim buyer persona keretet, itt egy minta, amit gyakran látok a hazai KKV-k világában. Nem „igaz” minden piacra, de segít gondolkodni.

• Persona A – Árérzékeny, fáradt döntéshozó: kisvállalkozó, aki mindent maga csinál, gyors megoldást keres, nem akar sokat olvasni, rossz tapasztalata van marketingesekkel.
• Persona B – Minőségorientált, kontrolláló döntéshozó: fizetne, ha látja a rendszert, folyamatot, garanciát; nem szereti a túlzott lazaságot; szereti a számokat.
• Persona C – Trendkövető, impulzív vevő: gyorsan lelkesedik, de gyorsan el is tűnik; szereti a friss formátumokat; könnyen kattint, nehezebben vásárol.

A hangnemedet ehhez igazítsd. Nem azt mondom, hogy „szerepet játssz”, hanem azt, hogy a márkádnak legyen karaktere. Ha érdekel, hogyan kapcsolódik a marketing és a pszichológiai mechanizmusok világa a mindennapi vállalkozói döntésekhez, akkor a „Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia” könyvem pont ezt a gondolkodást adja át a magyar mikro- és kisvállalkozói valóságra fordítva. Nem eszközt oktat, hanem szemléletet. És ez az, ami túléli a platformváltozásokat.

Diagnosztikai miniteszt: mennyire „Beetlejuice” a marketinged?

Ez a miniteszt nem tudományos mérőeszköz, viszont gyorsan megmutatja, hol csúszik el a marketinged a figyelem–bizalom–rendszer tengelyen. Pipáld ki őszintén, és a végén ne magyarázkodj magadnak. A számok nem bántanak, csak kijózanítanak.

1. Az első 5 másodpercben érthető a weboldaladon, hogy mit csinálsz és kinek?
2. Van egy mondat, amivel a cégedet bárki el tudja magyarázni egy barátjának?
3. Van egy fő ígéreted, amit legalább 90 napja következetesen kommunikálsz?
4. A hirdetésed és a landing oldalad ugyanazt mondja, vagy teljesen más érzés?
5. Az ajánlatodban van valós kockázatcsökkentés (garancia, próba, tiszta feltételek)?
6. Ha ma megszűnne a hirdetésed, lenne még mindig bejövő érdeklődésed organikusan?
7. Az ügyfélszolgálatod / értékesítésed képes kezelni a bejövő érdeklődést 24–48 órán belül?
8. A kommunikációd nem csak árról szól, hanem értékről és folyamatról is?
9. Van olyan tartalmad, ami bizonyít (folyamat, szakértelem, referencia), nem csak szórakoztat?
10. Van előre meghúzott etikai határod (amit nem csinálsz kampányban, akkor sem, ha működne)?

Értelmezés: 8–10 igen: fegyelmezett rendszer, lehet skálázni. 5–7 igen: van alap, de sok a lyuk, ezért a kampányod hullámzik. 0–4 igen: nem marketingproblémád van, hanem vezetői és rendszerproblémád – előbb rendet kell tenni, különben a reklám csak felgyorsítja a káoszt.

30 napos akcióterv: kevesebb ötlet, több végrehajtás

Ha most azt érzed, hogy „oké, értem”, akkor a következő csapda az lesz, hogy nem csinálsz semmit. Én ezért szeretem a rövid, mérhető akcióterveket. Nem azért, mert 30 nap alatt csoda történik, hanem mert 30 nap alatt látszik, hogy van-e benned fegyelem. A marketing nem inspiráció kérdése, hanem végrehajtásé.

Ha ezt a 30 napot végigcsinálod, nem leszel „kész”, viszont lesz egy rendszered. És a rendszer az, ami pénzt termel, nem az ötlet. Aki ezt a részt nem szereti, az általában nem a marketinget utálja, hanem a felelősséget. Pedig vállalkozóként pont ez a játék.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Beetlejuice tanulsága számomra nem az, hogy legyél hangos. A tanulság az, hogy a figyelem megszerzése önmagában semmit nem ér, ha nincs mögötte teljesítés, folyamat és fegyelem. A magyar piacon különösen gyorsan kiderül, ha valaki csak kommunikál, de nem tud szállítani. A vevőink nem naivak. Fáradtak, gyanakvóak, és túl sok csalódást láttak már. Ezzel a közeggel nem lehet hosszú távon trükközni. Lehet rövid távon forgalmat csinálni, csak utána jön a visszacsapás, és a vállalkozó áll ott, hogy „valahogy romlott a reputáció”. Nem romlott. El lett költve.

Én azt vallom, hogy a marketing a vállalkozó karakterének a kiterjesztése. Ha te szétesett vagy, a marketinged is szétesik. Ha te nem tudsz dönteni, a kampányod sem fog döntést kiváltani. Ha te nem vállalod a felelősséget, akkor mindig találsz bűnbakot: a platformot, az ügynökséget, a piacot. És miközben bűnbakot keresel, a versenytársad csendben rendszert épít. A piac nem igazságos, csak következményes. Aki ezt megérti, az nem lesz kiszolgáltatva sem trendeknek, sem algoritmusoknak, sem a „Beetlejuice-módszer” gyors dopaminjának.

Ha egyetlen dolgot szeretnék, hogy hazavigyél ebből: legyél unalmasan következetes. Mondd el ugyanazt az ígéretet sokszor, tisztán. Tedd könnyűvé a döntést. Ne manipulálj. És építs olyan működést, amit a marketing fel tud nagyítani anélkül, hogy szétesne. Ez az a fajta marketing, amit én vállalok, és amit oktatási céllal is átadok, mert ebből lesz stabil cég, nem csak zaj a neten.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Lehet-e egyáltalán „Beetlejuice-szerű” marketinget csinálni etikusan?

Lehet provokatívnak lenni úgy, hogy közben korrekt maradsz. A lényeg, hogy a provokáció ne a vevő félelmeire épüljön, hanem a tisztánlátását segítse. Ha a kommunikációd után a vevő okosabb lett, jobban érti a helyzetét, és van egy valós megoldás a kezedben, akkor nincs gond. Ha csak felspannoltad, hogy kattintson, de utána semmi értelme nem volt az egésznek, az hosszú távon rombol.

Mennyi ismétlés kell ahhoz, hogy megjegyezhető legyen a márkám?

Nincs egyetlen szám, mert függ a piacodtól, a csatornáidtól, a kreatív minőségtől és a versenytől. Viszont a legtöbb mikro- és kisvállalkozó messze alulismétel. Én minimum 90 nap következetes üzenetismétlést szoktam javasolni, ugyanazzal a fő ígérettel, több formátumban. Ha 2–3 hét után váltasz, akkor nem ismételtél, csak próbálkoztál.

Miért csábító Magyarországon az árkommunikáció, és miért veszélyes erre építeni?

Az árkommunikáció azért csábító, mert gyors reakciót vált ki egy árérzékeny piacon. Viszont ha erre építesz, olyan vevőket nevelsz, akik a következő olcsóbbhoz mennek. A profitod csökken, a minőséged romlik, és egy idő után már csak árban tudsz versenyezni. Sokkal jobb hosszú távon folyamatot, garanciát, bizonyítékot és megbízhatóságot kommunikálni, mert az stabilabb ügyfélkört épít.

Mit tegyek, ha nagy forgalmat viszek a weboldalra, de nincs vásárlás?

Elsőként nézd meg a súrlódást: lassú-e az oldal, túl hosszú-e az űrlap, egyértelmű-e a következő lépés, tiszta-e az ár és a szállítás. Másodszor nézd meg az üzenet-illeszkedést: amit a hirdetés ígér, azt a landing oldal valóban folytatja-e. Harmadszor nézd meg a bizalmi jeleket: van-e garancia, referencia, folyamatleírás, ügyfélszolgálati elérhetőség. A forgalom önmagában nem siker, csak lehetőség.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a „Beetlejuice marketing tanácsai” mögötti hatásmechanikák érdekelnek – főleg az, hol a határ meggyőzés és manipuláció között –, akkor ezt a videót érdemes megnézned, mert kifejezetten a védekezési szemléletet is adja.

Források

• Tversky, A., & Kahneman, D. (1974). Judgment under Uncertainty: Heuristics and Biases. Science. DOI: 10.1126/science.185.4157.1124
• Zajonc, R. B. (1968). Attitudinal Effects of Mere Exposure. Journal of Personality and Social Psychology. DOI: 10.1037/h0025848
• Kahneman, D., & Tversky, A. (1979). Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk. Econometrica. DOI: 10.2307/1914185

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.