Hogyan alakulnak ki marketingbuborékok?

Főbb pontok:

Talán veled is előfordult már, hogy egy termék vagy szolgáltatás néhány hét vagy hónap alatt óriási népszerűségre tett szert, majd ugyanolyan gyorsan háttérbe is szorult. Ezek a „marketingbuborékok” jól emlékeztetnek a pénzügyi piacokon kialakuló buborékokra: hirtelen áremelkedés, erős spekuláció, majd a „kipukkanás” jelensége. A marketing terén is hasonló pszichológiai folyamatok figyelhetők meg a fogyasztók részéről. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan formálódnak ezek a buborékok, mi zajlik a fogyasztók fejében az egyes szakaszokban, és milyen módszerekkel előzhető meg a túl gyors lecsengés. A hazai és nemzetközi tapasztalatok, valamint a friss kutatások (Kovács és Tóth, 2023; Smith és Johnson, 2024) alapján igyekszem bemutatni, milyen tényezők tesznek egy terméket átmenetileg „őrjítően” vonzóvá, és milyen technikák léteznek a felelős, fenntartható marketingtevékenységhez.

A marketingbuborék kialakulásának pszichológiai háttere

Valójában a „marketingbuborékok” létrejötte számos pszichológiai faktor eredménye, amelyek közül a legfontosabbakat érdemes végigvenned, ha szeretnél megérteni egy hirtelen megnövekedett keresletet és a visszaesést kísérő folyamatokat.

  • FOMO (Fear Of Missing Out): A fogyasztók gyakran azért rohamozzák meg a boltokat vagy az online webshopokat, mert attól tartanak, hogy ha nem reagálnak gyorsan, lemaradnak valamiről. A korlátozott darabszám, az időben korlátozott ajánlatok és a „csak most” típusú kampányok felerősíthetik ezt az érzést.
  • Szociális megerősítés: Amikor a környezeted vagy az online közösségek felkapnak egy terméket, könnyebben elhiszed, hogy neked is szükséged lehet rá. A pozitív vélemények és ajánlások gyorsan körbejárhatják a netet, ami tömeges kereslethez vezet.
  • Kognitív disszonancia-csökkentés: Ha már elhatároztad, hogy megveszel egy terméket, onnantól kezdve hajlamos vagy minden pozitív információt felnagyítani, a negatívakat pedig elhanyagolni. Ez a jelenség még több vásárlót vonzhat egy-egy új trendhez, mielőtt bárki kritikusan ránézne, vajon tényleg megéri-e az árát.

Ahogy a pénzügyi piacoknál is elmondható, a kereslet önmagát erősítő folyamatként működik: minél több ember vásárol, annál többen kapnak kedvet, egészen addig, amíg el nem éri a telítődést, és be nem következik a fordulópont (Zhang és Müller, 2024).

1. Bevezető fázis – A „Likviditási periódus”

Ebben a korai időszakban a terméked vagy szolgáltatásod még ismeretlen, de már elkezdesz rá marketingköltséget fordítani. Ilyenkor nagy hangsúlyt kell fektetned a piac edukálására, valamint a terméked iránti alapvető bizalom kiépítésére. A pénzügyi buborékok likviditási fázisához hasonlóan itt is fontos, hogy „átjárhatóvá” tedd a kapukat a vásárlók számára: egyszerű hozzáférést, transzparens információkat és egyértelmű haszonüzeneteket érdemes biztosítanod.

Ide tartozhatnak például:

  • Bevezető kampányok: Kedvezmények, ingyenes próbaidőszakok, ajándék melléktermékek.
  • „Storytelling” alapú hirdetések: Meséld el, miért hoztad létre a terméket, milyen problémát old meg, és miért egyedülálló a piacon.
  • Vásárlói edukáció: Blogbejegyzések, videós magyarázatok, esettanulmányok, amelyekből kiderül, hogyan használható ki a leghatékonyabban a szolgáltatásod.

Itt még nem várható az azonnali, tömeges vásárlás, inkább a figyelemfelkeltés és a piaci jelenlét megalapozása történik. Egy 2023-ban végzett hazai kutatás (Nagy és Farkas, 2023, „Launch Strategies in Central Eastern Europe”) szerint a vállalatok 68%-a alábecsüli a bevezető fázis fontosságát, ami később megbosszulhatja magát, mert a későbbi magas keresleti hullámot nem tudják organikusan felfuttatni.

2. Elemzési és érdeklődési fázis – Az „Óvatos periódus”

Ahogy a termék híre terjed, egyre több fogyasztó gondolkodik el rajta, hogy kipróbálja-e. Ez a fázis a pénzügyi piacokon az óvatos vevők megjelenését jelenti: már látják, hogy a befektetés (vagy a termék) ígéretes, de még nem biztosak benne, hogy megéri kockáztatni. Marketingesként neked kell segítséget nyújtanod a döntési folyamatban:

„Az óvatos periódusban a marketingesnek a kétkedő vásárlók kérdéseire kell választ adnia. A megfelelő referenciák, teszteredmények, vélemények és hiteles összehasonlítások döntő szerepet játszhatnak.” (Smith és Johnson, 2024)

Egy jól felépített marketingkampány ebben a szakaszban olyan bizonyítékokat mutat be, amelyek elűzik a kétségeket. Gondolj a felhasználói véleményekre, a szakértői ajánlásokra, a „próbáld ki, és ha nem tetszik, visszafizetjük” garanciákra. Az emberek ekkor már tudják, hogy a termék létezik, de kíváncsiak, érdemes-e belevágni.

A tartalmaidnak itt informatívnak és mélyrehatónak kell lenniük. Hasonlítsd össze magad a konkurenciával, de ne csupán ár alapján, hanem szolgáltatásminőség, megbízhatóság, értékgarancia szempontjából is. Mutasd meg a valódi különbséget, hogy a leendő vásárlók miért nálad költsék el a pénzüket.

3. Hype és tömeges kereslet – A „Mánia periódus”

Ha a fenti két szakaszt jól kezeled, eljutsz oda, hogy a terméked körül „mánia” alakulhat ki. Ez az a pillanat, amikor a hírnév virális útra lép, a közösségi médiában mindenki erről posztol, és a vásárlók attól tartanak, hogy kimaradnak valamiből (FOMO). Ezt a periódust nevezhetjük a marketingbuborék csúcsának, amikor a kereslet robbanásszerűen megugrik.

Nemzetközi kutatások (Nussbaum és Pettigrew, 2025, „Consumer Frenzy in Digital Markets”) szerint a digitális világban ez a szakasz drasztikus, akár egyik napról a másikra is bekövetkezhet, különösen, ha influencerek vagy felkapott médiaszereplők is megemlítik a terméket. Neked ekkor két kritikus feladatod lesz:

  • A kiszolgálás biztosítása: Ne feledd, hogy a csalódottság azonnal negatív visszhangot kelthet. Készülj fel készlettel, ügyfélszolgálattal, és ha kell, növelj kapacitást rövid távon.
  • Az exkluzivitás fenntartása: Néha paradox módon jobb, ha nem elégíted ki a teljes keresletet azonnal. Limitált ajánlatok, várólisták, exkluzív csomagok gondoskodhatnak róla, hogy a lelkesedés ne üljön el túl hamar.

A „marketingbuborék” életciklusa – táblázatos összefoglaló

Fázis Pénzügyi analógia Fő marketingcél Fő kihívás
Likviditási periódus Új részvény/kötvény bevezetése a piacra Figyelemfelkeltés, alapvető információk átadása Megfelelő piaci pozicionálás, bizalomépítés a nulláról
Óvatos periódus Az óvatos befektetők mérlegelnek Meggyőzés, akadályok elhárítása, részletes információk Hitelesség és szakmai megalapozottság igazolása
Mánia periódus Hirtelen árfolyam-emelkedés, felfokozott spekuláció A lázas kereslet kielégítése és fenntartása Készletkezelés, exkluzivitás megőrzése, reputációvédelem

Mikor következik be a buborék „kipukkanása”?

A marketingbuborék rendszerint akkor pukkan ki, amikor a fogyasztók rájönnek, hogy a termék nem hoz annyival többet, mint amennyit az ár, a felhajtás vagy a konkurens lehetőségek alapján elvártak. Ilyenkor a lelkesedés hirtelen csökken, és tömeges kiábrándulás jöhet. Ennek több oka is lehet:

  • Túlértékeltség: A termékről kiderül, hogy valójában nem olyan egyedi, mint a marketingkommunikáció sugallta.
  • Rossz felhasználói élmény: Ha nem teljesülnek a minőségi elvárások, azonnal negatív vélemények terjednek a közösségi médiában.
  • Telítődött piac: Ha a piac már nem bírja el a termék további növekedését, a kereslet magától visszaesik.

Kritikus fontosságú, hogy előre gondolkodj, és ne hagyd, hogy a buborék túl nagyra fújódjon. Hiába örülsz a hirtelen növekvő bevételeknek, ha azt nem tudod fenntartható módon kezelni, a megítélésed hosszabb távon sérülhet.

Tanulságok és megelőzés – Hogyan kezeld okosan a „buborékot”?

A buborék nem feltétlenül rossz dolog, de érdemes ügyesen irányítanod a folyamatot, hogy a vásárlói elégedettség és a termék minősége ne sérüljön.

  1. Ne ígérj irreális előnyöket: A fogyasztók előbb-utóbb rájönnek, ha túlságosan felfújod a terméked előnyeit. Maradj őszinte és reális.
  2. Készülj fel kapacitásokkal: Ha a kereslet hirtelen nő, legyen elég készlet, ügyfélszolgálati kapacitás és technikai háttér.
  3. Folyamatosan mérd a visszajelzéseket: Hallgasd meg a fogyasztók véleményét, és reagálj gyorsan, ha valami nem működik megfelelően.
  4. Stabilizáld az árazást: A hirtelen árváltozások ronthatják a brandmegbecsülést. Ha „túl” drágán adod hirtelen, csalódást kelthetsz, ha nagyon leáraztad korábban, akkor is fennáll a hitelvesztés veszélye.
  5. Tervezz hosszú távra: Már a hype előtt gondolkodj azon, hogyan tarthatod meg a fogyasztók figyelmét, ha átcsap a kereslet a „lecsengés” szakaszába.

Milyen marketingstratégiák lehetnek fenntarthatóak hosszú távon?

A fenntartható marketing lényege, hogy ne csak egy-egy kampányra koncentrálj, hanem a termék vagy szolgáltatás életciklusára. Néhány praktikus tanács:

  • Lépcsőzetes bevezetés: Ne egyszerre dobj piacra minden funkciót vagy termékváltozatot, hanem fokozatosan, hogy legyen idő megszilárdítani a vásárlói bázist.
  • Erős közösség építése: Hozz létre és ápolj egy lojális felhasználói közösséget, például hírlevél, zárt csoportok, események vagy fórumok formájában.
  • Influencerekkel való stratégiai együttműködés: Ne csak egyszeri reklámcélra használd őket, hanem építs velük hosszabb távú kapcsolatot, így a kampányaid jobban beágyazódhatnak a fogyasztók tudatába.
  • Többcsatornás jelenlét: Nem elég a Facebook vagy az Instagram, keresd az új platformokat is (TikTok, LinkedIn stb.), és igazítsd a tartalmat az adott közönség elvárásaihoz.

Egy 2025-ös nemzetközi elemzés (Lopez és Higuera, „Sustainable Marketing in the Digital Era”) szerint a hosszú távon sikeres márkák azok, amelyek nem kizárólag a rövid távú profitot hajszolják, hanem folyamatosan értéket nyújtanak a vásárlóknak, és megőrzik a minőségüket az intenzív keresleti hullámok közepette is.

Előremutató gondolkodás: a buborékon túl

Ne feledd, hogy a „marketingbuborék” csupán egy lehetséges forgatókönyv a sok közül. Ha ügyesen menedzseled a termékéletciklus különböző szakaszait, és nem dőlsz be a rövid távú mánia vonzásának, akkor elkerülheted a hirtelen bukást. A legtöbb fenntartható vállalkozás úgy nő, hogy közben folyamatosan finomhangolja a stratégiáját, figyeli a piacot és reagál a vásárlói visszajelzésekre.

Egy izgalmas kérdés az is, hogy a jövőben miként alakulnak a marketingbuborékok a digitális térben. Az online platformok felgyorsítják a buborék kialakulását, ugyanakkor gyorsabban ki is pukkaszthatják azt, ha megjelennek a kritikus vélemények vagy a konkurens termékek. A felhasználók tudatosabbá válása miatt (Kovács és Tóth, 2023) azonban az is elképzelhető, hogy egyre nehezebb lesz pusztán „hype”-aladással fennmaradni, és a valódi értékteremtés felértékelődik.

Összegzés

A marketingbuborékok nem véletlenszerűen alakulnak ki: jól leírható, szakaszokra bontható pszichológiai és piaci folyamat áll a hátterükben. A likviditási periódusban elindul a „felvezetés”, az óvatos periódusban a részletes meggyőzés és a hitelesség felépítése zajlik, míg a mánia periódus a nagy áttörést és egyben a legnagyobb kockázatot is jelenti. Ha túlzott várakozásokkal vagy nem megfelelő felkészüléssel vágsz bele, könnyen kipukkadhat a buborék, és ronthatod a márkád megítélését.

Ahhoz, hogy elkerüld a tartós negatív következményeket, kulcsfontosságú, hogy a hype alatt és után is megmaradjon a bizalom, a minőség és a megfelelő kommunikáció. Minden szakaszban más és más marketingeszközre, üzenetre és megközelítésre lesz szükség, de a lényeg mindig ugyanaz: a fogyasztók valós igényeinek kiszolgálása, a hosszú távú márkaérték építése, valamint a piac és a célközönség alapos ismerete.

Legyen szó egy vadonatúj mobilappról, egy trendi ruhamárkáról vagy egy forradalminak kikiáltott étrendkiegészítőről, a „marketingbuborék” elkerülése vagy kézben tartása egyaránt a te felelősséged. Ha tisztában vagy a szakaszokkal és a vevők pszichológiai mozgatórugóival, akkor képes leszel időben beavatkozni, finomhangolni a stratégiát, és elkerülni, hogy a nagy nekilendülés után hirtelen a mélybe zuhanjon a kereslet. Így a helyén kezeled a rövid távú marketingcélokat, és megőrzöd a márkád hosszú távú sikerpotenciálját is.

Felhasznált források:

  • Kovács és Tóth (2023). „A fogyasztói magatartás új tendenciái Közép-Európában.” Budapest: Gazdasági Elemzések Kiadó
  • Nagy és Farkas (2023). „Launch Strategies in Central Eastern Europe.” Journal of Marketing Studies, 8(2), 45–59.
  • Smith és Johnson (2024). „Consumer Decision Patterns: A Comparative Study.” European Marketing Review, 12(1), 12–28.
  • Zhang és Müller (2024). „Viral Phenomena and Bubble Formation in Global Markets.” Global Business Insights, 4(3), 66–78.
  • Nussbaum és Pettigrew (2025). „Consumer Frenzy in Digital Markets.” Marketing Innovations Journal, 15(3), 98–112.
  • Lopez és Higuera (2025). „Sustainable Marketing in the Digital Era.” Contemporary Management Press, Barcelona

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Myers–Briggs-típuselmélet használata a marketingben

A marketingben mindig is volt egy csábítás: „ha meg tudom nevezni az embert, akinek eladok, akkor előre tudom írni, hogyan fog viselkedni”. A Myers–Briggs‑típuselmélet (MBTI) ezt a vágyat játssza ki ügyesen: négy dichotómia, tizenhat típus, egy könnyen megjegyezhető kód – és máris kész a „persona”. Itt kezdődnek a félreértések. A típusok nyelve kényelmes, de a...

DISC-modell használata az értékesítésben

Az értékesítés ritkán a „jobb ajánlatról” szól, és még ritkábban a „jobb emberről”. Sokkal gyakrabban dől el azon, hogy a vevő milyen kommunikációs ritmusban képes meghallani, amit mondunk. A DISC-modell – Domináns (D), Befolyásoló (I), Stabil (S), Szabálykövető (C) – ehhez ad gyakorlati térképet. Nem személyiségdiagnózist készít, hanem akcióképes nyelvet ad ahhoz, hogy percek alatt...

Bevezetés: „Generation Nice” – szép címke, gyenge bizonyíték

A „Millennials = Generation Nice” narratíva jól hangzik. A sajtó szívesen használja: emberközpontúbb, közösségibb, együttérzőbb fiatalokról beszél, akik a társadalmi hasznosságot a pénz elé helyezik. A gond az, hogy ez a kép leginkább stílusleírás, nem pedig adat. Ha a „milyen a generáció” kérdésre kutatási idősorokkal válaszolunk – vagyis ugyanazokat a kérdőíveket hasonlítjuk össze több évtized...

Mi az a Alpha Generáció?

A „Generáció Alpha” kifejezés azokat a gyerekeket és fiatalokat jelöli, akik nagyjából 2010 és 2024 között születtek – vagyis teljes egészében a 21. században. A címke Ausztráliából indult, demográfiai és piackutatási körökben terjedt el, és ma már a média, az oktatás és a marketing is rutinszerűen használja. A kérdés azonban nem az, hogy létezik-e ez...

Itt érsz el

© Copyright 2025