Így bocsáss el egy alkalmazottat

Ha tetszik a cikk, akkor a könyvem is fog! És csak 5.775 Ft.

Az elbocsátás nem „papírleadás”, hanem stratégiai és emberi döntés, amely egyszerre hat a cash-flow-ra, a kockázati profilodra és a szervezet lelki klímájára. Ha rosszul csinálod, elindul a pletyka, nő a fluktuáció, drágul a toborzás, és jó eséllyel jogvitába futsz. Ha jól csinálod, a csapatod érti, miért történt, a bizalom megmarad, és a márka reputációja sem sérül. A magabiztos vezetői működéshez nem elég a „kemény döntés” narratívája: kell egy jogilag védhető folyamat, korrekt kommunikáció, előre elkészített adminisztrációs és IT-offboarding terv, valamint egy méltányos, mégis üzletileg racionális ajánlat. A cikk lépésről lépésre végigvezet azon, hogyan bocsáss el valakit Magyarországon úgy, hogy közben megőrzöd a vezetői tekintélyedet és a szervezet pszichológiai biztonságát. A tónus határozott, mert erre az ügyre nem lehet improvizálni – és melegszívű, mert emberekről van szó.

„Az elbocsátás nem a vezető kudarca, hanem a felelősségvállalás próbája: méltányosság a személyközpontú részben, fegyelem a folyamatban, tisztaság a kommunikációban.” – Dajka Gábor

Jogi minimum Magyarországon

Az alapkeret Magyarországon a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény). A gyakorlatban három fő jogcím mozog: a munkáltatói felmondás (indokolási kötelezettséggel), az azonnali hatályú felmondás (súlyos kötelezettségszegés vagy ellehetetlenülés esetén), és a közös megegyezés (amely nem lehet kikényszerített). A munkáltatói felmondás indoka kizárólag a munkavállaló magatartására, képességére, vagy a munkáltató működésével összefüggő okra támaszkodhat, és mindezt bizonyítani is tudnod kell. A felmondási idő főszabály szerint 30 nap, amely munkáltatói felmondásnál a munkaviszonyban töltött évek szerint nő – ezt a cikk későbbi részeiben gyakorlati keretbe teszem. Vannak felmondási tilalmak és korlátozások (például várandósság, szülési/gyermekgondozási szabadság, bizonyos keresőképtelenségek), illetve létezik „védett kor” a nyugdíj előtt állóknál, ahol a megszüntetés szigorúbb feltételekhez kötött. Csoportos létszámcsökkentésnél külön konzultációs és bejelentési rend érvényesül, időzítési záradékokkal. Ami lényeg: az elbocsátás nem meglepetés, ha előtte transzparens teljesítménymenedzsment futott; az indokolás tényszerű, arányos és releváns; az iratok pontosak; az időzítés és a kommunikáció pedig a törvényi kereteket és az emberi méltóságot egyszerre tartja tiszteletben.

A döntés előtti lépések

Mielőtt a felmondó levélre nyúlnál, tarts vezetői „pre-mortem”-et: valóban elbocsátás-e a legjobb megoldás az üzleti kockázat, a csapatdinamika és a költségidő-vonal alapján? Ellenőrizd, hogy a teljesítményelvárások írásban, mérhetően ki voltak adva; történt-e dokumentált visszajelzés; volt-e lehetőség korrekcióra. Tedd mellé a költségmodellt: felmondási idő bér-, járulék- és végkielégítés-kötelezettség; a betanítás és toborzás költsége; termelékenységkiesés; jogvita valószínűsége. Mérd fel a védettségi státuszokat (tilalmak, védett kor), a pozíciókritikusságot (kulcskompetenciák helyettesíthetősége), a tudásátadás realitását (átadás idő- és személyigénye), illetve a reputációs kitettséget (milyen PR- vagy employer branding kockázatot hordoz a döntés). Tárd fel az alternatívákat: coaching, képzés, belső áthelyezés, részmunkaidő, teljesítményjavító terv (PIP), határozott idejű szerződés lezárása. Ha ezek racionális eséllyel nem rendezik a problémát, készíts részletes ütemtervet a döntés napjára: kik lesznek jelen, milyen sorrendben történik a beszélgetés, hogyan zajlik az eszköz- és hozzáférés-átadás, mikor és kinek szól a csapatkommunikáció, ki kezeli az ügyféloldali átmenetet. Minél kevesebb a kérdőjel, annál kisebb a feszültség és a hibázás esélye.

Teljesítményjavító folyamat (PIP) – mikor és hogyan

A PIP nem büntetés, hanem szerződéses ajánlat a fejlődésre. Akkor indíts PIP-et, ha a probléma mérhető és a munkavállaló elvben képes a javításra; ne akkor, amikor valójában már szervezeti döntés született a megválásról. A PIP legyen rövid és egyértelmű: 30–60–90 napos jelentéspontok, jól definiált KPI-ok (határidő-tartás, hibaarány, ügyfél-elégedettség, értékesítési számok, együttműködési normák), heti check-in a vezetővel, és a végén döntési logika: „A, B, C kimenet”. Dokumentálj mindent: a célokat, a támogatást (mentorálás, tréning, eszköz), a visszajelzéseket, és a munkavállaló válaszát. A hangnem legyen tárgyszerű és támogató: a cél a teljesítmény, nem a személy minősítése. Távmunkában különösen erősítsd a bizonyíték-alapú visszajelzést (ticketek, CRM, naptár, felvett meetingek jegyzetei), és kerüld a feltételezéseket. Ha a PIP sikerül, öröm; ha nem, akkor a felmondás nem lesz meglepetés, és a dokumentáció véd téged. Ne húzd túl: a végtelenített PIP csak halogatás; inkább legyen tömörebb, de világos. A „nevelő szándék” helyett a „kézzelfogható eredmény” számít, különösen mérhető pozíciókban. A folyamat végén mindig legyen tiszta döntés: marad – új feltételekkel; vagy elválás – korrekt csomaggal.

A felmondás levezetése – forgatókönyv és mondatok

Az elbocsátás beszélgetése legyen rövid, világos és méltányos. Négy lépésben gondolkodj: megállapítás, indok, feltételek, lezárás. 1) Megállapítás: „A mai napon megszüntetjük a munkaviszonyodat munkáltatói felmondással.” 2) Indok: rövid, lényegi összefoglaló olyan tényekkel, amelyeket korábban már jeleztél és dokumentáltál. Kerüld a parttalan vitát; a cél a korrekt közlés, nem a meggyőzés. 3) Feltételek: felmondási idő, munkavégzés alóli felmentés, távolléti díj, esetleges végkielégítés, eszközleadás, hozzáférések, referenciapolitika, outplacement vagy álláskeresési támogatás, az utolsó munkanap technikája. 4) Lezárás: „Köszönjük az eddigi munkádat, és emberileg is sok sikert kívánunk. Ha kérdésed van az elszámolással, a HR-hez fordulj.” A meeting legyen privát, 15–20 perc, két cégképviselővel (vezető + HR). Válaszolj nyugodtan a gyakorlati kérdésekre, de ne térj vissza a teljesítményvita történeti újrajátszásához; arra a PIP és a teljesítményértékelések szolgáltak. Ha érzelmi reakció érkezik, adj teret, tarts szünetet, ajánlj fel kíséretet az iroda elhagyásához. Ne küldd haza sietve szégyenben, de kerüld a heroizáló búcsúszertartást is. A szereped: világos, tiszteletteljes, felnőtt kommunikáció.

Pénzügyi és adminisztratív elszámolás

A felmondási idő főszabály szerint 30 nap, amely munkáltatói felmondás esetén a cégnél töltött idővel lépcsőzetesen nő (a növekmény 3 év után 5 nap, 5 év után 15 nap, 8 év után 20 nap, 10 év után 25 nap, 15 év után 30 nap, 18 év után 40 nap, 20 év után 60 nap). A munkavégzés alól legalább a felmondási idő felére fel kell menteni, és erre távolléti díj jár. A végkielégítés a szenioritástól függ: tipikusan 1–6 havi távolléti díj, amely védett korban (nyugdíjkorhatár előtt 5 éven belül) meghatározott mértékben tovább emelkedhet. Nem jár végkielégítés például, ha az indok a munkavállaló magatartása vagy nem egészségi okú képessége, illetve ha a munkavállaló a közléskor nyugdíjasnak minősül. Határozott idejű jogviszonynál és azonnali hatályú megszüntetésnél külön szabályok élnek (például meghatározott esetben akár tizenkét havi távolléti díj lehet a plafon). Adminisztratív oldalon készülj fel minden irattal: felmondó nyilatkozat, elszámolólap, ki nem vett szabadság pénzbeli megváltása, eszköznyilatkozat, adatvédelmi tájékoztatás, juttatások megszűnése, belső rendszerekben státuszváltás, TB-bejelentések. Az időzítés itt is lényeg: a pénzügyi rendezés legyen pontos, a visszatartások és levonások pedig jogszerűek és átláthatók. Ezzel csökkented a jogvita esélyét és megőrzöd a márkád tisztaságát.

IT és biztonság – offboarding adatvédelmi szempontból

Az offboarding nem az ajtóban történik, hanem előre megtervezve: belépések, engedélyek, eszközök, ügyféladatok, belső tudásbázis. A sorrend: a közlés után azonnal indítsd az automatikus hozzáférés-megvonást (e-mail, felhőmeghajtók, CRM, kódrepo), állíts be átirányítást, és gondoskodj a vállalati eszközök visszavételéről. A személyes adatkezelésnél kövesd az adatminimalizálás, célhoz kötöttség, megőrzési idő elvét: az, hogy valaki kilép, nem ad felhatalmazást a levelezés általános „átnyálazására”. Készíts kilépési adatvédelmi tájékoztatót: milyen adat meddig marad, mi törlődik, mi kerül archiválásra jogi kötelezettség miatt. A közös postafiókoknál (pl. sales@) rögzítsd, hogy a levelezés munkaköri, nem személyes; az átmenet során az ügyfélélmény ne sérüljön. Távoli munkavégzésnél hasznos az eszközökre telepített menedzselt távoli törlés és a titkosított adattárolás. Dokumentáld, hogy mi lett letiltva és mikor; ez bizonyíték egy esetleges incidensnél. A biztonság nem egyenlő a megalázással: az irodai kártya és VPN letiltása lehet gyors és csendes, nincs szükség kíséretre a csomagolás minden percében. A szerzői jogi és üzleti titok védelem miatt vizsgáld meg az NDA és a versenytilalmi megállapodások állapotát, és adj világos emlékeztetőt a kilépőnek a továbbélő kötelezettségekről.

Kommunikáció a csapattal és az ügyfelekkel

A csapatkommunikáció célja a bizalom fenntartása, a bizonytalanság kezelése és a működés folytonossága. Belső üzenetben mondd el röviden, tárgyszerűen: mi történt, mikortól, mi lesz a feladatok átmeneti és végleges gazdája. Kerüld a címkézést és a részletek kiteregetését; a személy méltósága mindig elsődleges. Tarts Q&A-t a csapattal: mire számíthatnak, hogyan érinti őket, kihez fordulhatnak. Ha a távozó ügyfélkapcsolatos munkát végzett, a top ügyfelekkel személyesen kommunikálj: „Folyamatos a kiszolgálás, az új kapcsolattartó X, a megállapodások változatlanok.” Az employer branding szempontjából az elbocsátás „nyoma” fontos: a kilépők, ha korrekten bánsz velük, gyakran ajánlanak jelölteket később, vagy visszatérhetnek másik szerepben. Itt érdemes a kommunikációs alapelveket összekötni a fogyasztói pszichológia logikájával: tények, előrejelzés, kontroll visszaadása, empatikus hangnem – ezek a saját könyvemben, az „Online marketing és pszichológia” című kötetben is visszatérnek a márkaépítés kontextusában. Ugyanaz az elv: ha tisztán és következetesen kommunikálsz, az emberek képesek elfogadni a nehéz döntéseket is.

Különleges helyzetek és kockázatok

Bizonyos élethelyzeteknél a munkáltatói felmondás tilos vagy erősen korlátozott. Várandósság, szülési szabadság, gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság idején felmondást közölni – a törvény által meghatározott logika szerint – nem lehet vagy csak speciális feltételekkel és határidőkkel lehet, illetve a felmondási idő kezdete halasztódhat. A „védett kor” – az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt év – nem abszolút védelem, de a megszüntetést szigorúbb alkalmassági és áthelyezési vizsgálathoz köti: ha van megfelelő, betölthető pozíció, fel kell ajánlanod. A hátrányos megkülönböztetés minden formája tilos: nem lehet indok a szakszervezeti tagság, a vélemény, a nem, az életkor, a családi helyzet. Ha bármelyik fenti terület érintett, a „low risk, high care” megközelítés a helyes: külön jogi kontroll, precíz dokumentáció, semleges tanúk, időzítési szabályok dupla ellenőrzése. Ugyanez igaz az „azonnali hatály” eseteinél: a bizonyítéklánc, a határidő (például a tudomásszerzéstől számított 15 napos ablak), és a mérlegelés arányossága döntő. A cél, hogy emberileg tisztességes legyél, és közben jogilag védhető maradj. Ha a helyzet szürke zónába megy, állj meg és kérj szakjogi véleményt – az elhamarkodott lépés drágább, mint egy fél nap extra előkészület.

Létszámcsökkentés és szervezeti átalakítás

Csoportos létszámcsökkentésnél más a játék: küszöbértékekhez kötött, telephelyi bontásban értelmezett létszám, kötelező előzetes tájékoztatás az üzemi tanácsnak és az állami foglalkoztatási szervnek, valamint konzultációs kötelezettség. Időzítésben kritikus a 30 napos előzetes tájékoztatás és a közölhetőség ablakai – ezek megsértése jogellenessé teszi a felmondásokat. Üzleti oldalról az átszervezés akkor védhető, ha világos a racionalizálási logika: folyamatok, technológia, kapacitás. A kiválasztási kritériumok legyenek előre rögzítve és diszkriminációmentesek (kompetenciák, teljesítmény, pozíció-felesleg, nem pedig személyes szimpátia). A csomagolásnál életszerű outplacementet adj: önéletrajz- és LinkedIn-támogatás, interjúfelkészítés, referenciapolitika. A csapatnak mondd el a miértet, az ügyfeleknek pedig a hogyan-t: ki veszi át, hogyan lesz folytonosság. Az új szervezeti térképet és döntési jogköröket azonnal kommunikáld, különben hónapokig áll a forgalom a belső „kihez megyek ezzel?” kereszteződésben. Egy átgondolt átalakítás nemcsak költséget csökkent, hanem tisztítja a fókuszt és javítja a végrehajtást – ez az, amire válságban különösen szükség van.

Remote/hibrid elbocsátás

Távoli munkavégzésnél a méltányosság és a biztonság egyformán fontos. A közlést videóhívásban tedd meg, bekapcsolt kamerával, zajmentes környezetben, előre egyeztetett időpontban. A mondandó ugyanaz: tényszerű megállapítás, rövid indok, feltételek, lezárás; a dokumentumokat minősített e-aláírással vagy auditált dokumentumportálon add át. A hozzáféréseket percek alatt kezeld le (SSO, e-mail átirányítás), az eszközlogisztikát futárszolgálattal, előre címkézett dobozzal és átvételi jegyzőkönyvvel oldd meg. A tudásátadást ne bízd a „küldj át mindent” kérésekre: kész átadás-átvételi checklisteket és képernyőfelvételekkel illusztrált SOP-kat. A csapatkommunikáció legyen gyors és csatorna-azonos (Slack/Teams + e-mail összefoglaló), rögtön új felelősökkel. Ügyelj az adatvédelmi szabályokra: otthoni környezetben fokozott a személyes fájlok keveredésének kockázata; ezért az eszközvisszavétel előtt gondoskodj a vállalati adatok elkülönített, titkosított gyűjtéséről és a privát anyagok tiszteletben tartásáról. A digitális világ nem mentség az udvariatlanságra: a rövid, emberi hang a képernyőn keresztül is működik.

Akcióterv – ellenőrzőlista

  • Döntés előtti audit: teljesítménydokumentáció, jogi státuszok, költségmodell.
  • PIP vagy alternatíva mérlegelése, határidős döntési pontokkal.
  • Felmondási csomag és iratok előkészítése (indokolás, elszámolás, eszközjegyzék).
  • Meeting-forgatókönyv: kik vesznek részt, helyszín, időzítés, 20 perces keret.
  • IT-offboarding automatizálása: SSO, e-mail, fájlmegosztók, hozzáférések.
  • Ügyfél- és projektátadás terv (felelősök, határidők, kommunikáció).
  • Belső csapatkommunikáció és Q&A ütemezése.
  • Outplacement/ajánlás politika egyeztetése.
  • Dokumentációk, jegyzőkönyvek, tanúk rögzítése.
  • Utókövetés a csapatnál: pulzusfelmérés, terhelés-átütemezés, fókuszpontok.

Elbocsátási terv – minta táblázat

Lépés Felelős Határidő Bizonyíték/Dokumentum
Felmondás jogalapjának ellenőrzése HR jog, vezető D-3 nap Jogszabályi checklista, indokolás vázlat
Pénzügyi kalkuláció és csomag HR bér, pénzügy D-2 nap Előszámítás, elszámolólap
Meeting és helyszín Vezető, HR D-1 nap Naptármeghívó, tárgyalófoglalás
IT-hozzáférések ütemezett letiltása IT D nap Ticket, napló
Csapat- és ügyfélkommunikáció Vezető, marketing D nap + 2 óra Belső üzenet, ügyféllevél sablon
Átadás-átvétel lezárása Projektvezető D+3 nap SOP, átadási jegyzőkönyv

Etikai és vezetői szempont

Egy elbocsátás nemcsak jog és adminisztráció, hanem mintaadás: azt mutatja meg, hogyan bánsz az emberekkel akkor is, amikor nehéz. Az etikád akkor áll stabilan, ha a döntésed arányos, a kommunikációd világos, a támogatásod valós, a dokumentációd pontos. Ne stigmatizáld a távozót, és ne relativizáld a csapat felé a döntést: az ő pszichológiai biztonságuk érdekében kell érteniük, hogy a teljesítmény és a viselkedési normák nem díszpontok, hanem a közös munka fedezete. A méltányosság nem egyenlő a „puha” vezetéssel: a tiszta standard és a következetesség védi a jó teljesítőket. Tudd kimondani: „Nem működik tovább együtt.” És tudd azt is megadni, ami jár: korrekt idő, korrekt pénz, korrekt szó. Dajka Gábor tapasztalata szerint a szervezetek döntő többségében nem az elbocsátások száma rombol, hanem a halogatás és a rosszul levezetett folyamat. A jó gyakorlat tanulható – és a csapat hamar érzi a különbséget.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha vezetőként tisztelettel bocsátasz el, a megmaradó csapat valójában nem gyengül, hanem erősödik: érzi a határokat, bízik a folyamatban, és látja a felelősséget. Ha halogatsz, a csapat megtanulja, hogy a középszer az új norma. A döntés pillanata nem a keménységről, hanem a méltányos fegyelemről szól. Aki ezt gyakorolja, annak a cége a következő negyedévben fókuszáltabb, a következő évben versenyképesebb lesz. Ezt vállalom.

Szakértő válaszol – Gyakori kérdések

Mennyi legyen a felmondási idő, és adhatok-e teljes felmentést a munkavégzés alól?

A felmondási idő alapból 30 nap, amely munkáltatói felmondásnál a munkaviszonyban töltött évekkel nő. A munkavégzés alól legalább a felére fel kell menteni; a felmentés időtartamára távolléti díj jár. Teljes felmentést is adhatsz, ha az átadás lezajlik és az üzleti kockázat nem nő.

Kell-e „közös megegyezést” erőltetnem, hogy kisebb legyen a kockázat?

Nem. A közös megegyezés csak akkor korrekt, ha a munkavállaló valóban mérlegelhet és nem kényszerül aláírásra. A nyomásgyakorlás visszaüthet jogilag és reputációban is. Ha felmondasz, vállald a jogcímet és tartsd be a folyamatot.

Mit mondjak a csapatnak, hogy ne keltsen pánikot?

Rövid, tényszerű üzenet: mi történt, mikortól, ki veszi át, hogyan megy tovább a munka. Nincs „titokdoboz”: a részletek a HR- és adatvédelmi szabályok miatt nem nyilvánosak. A kérdésekre adj teret, és az első héten kövesd a pulzust.

Mi a helyzet a magyar piacon „védett kor” és várandósság esetén?

Védett korban (nyugdíj előtt 5 éven belül) a megszüntetés csak szigorúbb feltételek mellett lehetséges, előzetes áthelyezési vizsgálattal. Várandósság és gyermekgondozási szabadság alatt felmondást közölni tilos vagy korlátozott; az időzítés és az indoklás különösen kényes. Ilyenkor fokozott jogi kontroll szükséges.

Adhatok-e pozitív referenciát, ha teljesítmény okból váltunk meg?

Igen, ha a referencia tárgyszerű és nem félrevezető. Ajánlhatsz erősségeket (pl. szakismeret, határidőtartás egyes időszakokban), de ne állíts olyat, ami ellentétes a felmondás indokával. Jobb egy precíz, korlátozott referencia, mint egy általános dicséret, ami később kérdéseket vet fel.

Források

2012. évi I. törvény (Munka Törvénykönyve) – Nemzeti Jogszabálytár

NAIH: Tájékoztató a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről (PDF)

Kúria: A felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlata – összefoglaló jelentés (PDF)

Címkék:

Ha tetszett a cikk, és van 3 perced rám, akkor értékelj már a Google rendszerében, ezen a linken: https://share.google/Hq5qfKasR6pyY5bFq – köszönöm! 

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Mentális immunrendszer az információs korszakban

Mentális immunrendszer az információs korszakban

Az információs korszak egyik legnagyobb félreértése az, hogy a bőség automatikusan előny. A valóságban az információ bősége gyakran nem tudást, hanem zajt termel. És a zajnak ára van: szétszedi a figyelmet, apró döntésekre darálja az energiát, végül pedig elviszi a stratégiai gondolkodást. Ha ezt üzleti szemmel nézed, akkor ez nem „életmód-téma”, hanem versenyképességi kérdés. A...
Agy–gép interfészek és neurotechnológia: miért lett ez hirtelen mindenkinek témája?

Agy–gép interfészek és neurotechnológia: miért lett ez hirtelen mindenkinek témája?

Az „agy–gép interfész” (brain-computer interface, BCI) kifejezés ma már nem csak kutatólaborokban hangzik el, hanem befektetői deckekben, HR-megbeszéléseken, wellness-alkalmazások hirdetéseiben és a technológiai sajtóban is. Ez részben természetes: az idegrendszer mérése olcsóbb lett (szenzorok, hordható eszközök), a jelből információ kinyerése hatékonyabb (jobb algoritmusok, több adat), a beavatkozás pedig finomodott (pontosabb stimuláció, jobb anyagok, hosszabb élettartam)....
A marketingesek fele felesleges?

A marketingesek fele felesleges?

Ez a mondat elsőre durvának hangzik, és szándékosan az is. Nem azért, mert bárkit le akarnék írni, hanem mert a marketing szakmában van egy kényelmetlen valóság: a szerepek és feladatok egy része az elmúlt 10–15 évben átcsúszott abból, hogy üzletet épít, abba, hogy rendszereket működtet. És a kettő nem ugyanaz. A vállalkozó a végén nem...
Szinapszisok — ahol a viselkedés születik

Szinapszisok — ahol a viselkedés születik

Ha a neuront bioelektromos eszköznek tekinted, akkor logikusan jön a következő kérdés: rendben, de hol „találkozik” ez a villámgyors jel a valós viselkedéssel? A válasz: a szinapszisban. Nem a neuron tüzelése a történet vége, hanem a kezdete. A tüzelés egy jelzés, a szinapszis pedig az a hely, ahol a jel értelmet kap a hálózatban: felerősödik...
A neuron mint bioelektromos eszköz

A neuron mint bioelektromos eszköz

Az agy működéséről sokan úgy beszélnek, mintha az kizárólag „gondolat” és „érzelem” lenne. Pedig az első szint mindig fizika és kémia. Az idegsejt (neuron) nem misztikus entitás, hanem egy nagyon speciális, nagyon finoman szabályozott bioelektromos rendszer, amely ionokkal, feszültségkülönbségekkel és fehérjékkel dolgozik. Ha ezt komolyan veszed, két dolog történik. Egyrészt rengeteg közhely egyszerűen szétesik: például...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom.
Sajtóreferenciák itt.

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025