Cikk a magyar cégek szlogenjeiről

Kíváncsi, melyik márka jut eszébe arról, ha azt mondom: „Mert megérdemlem!”? És ha azt hallja: „Csak lazán!”? Valószínűleg sokan azonnal rávágják: az előbbi a L’Oréal, az utóbbi egy sör (a Kőbányai Világos). Ilyen erővel bír egy jól eltalált szlogen. Létezik egy magyar reklámszlogen, amely közel egy évszázad után is ismerősen cseng: „Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!” – hangzott a jelmondat az 1920-as évek végén, és mára szállóigévé vált. Ez is bizonyítja, hogy egy frappáns szlogen jóval több, mint egy egyszerű reklámszöveg: a márka esszenciáját ragadja meg, és mélyen bevésődik az emberek emlékezetébe. A magyar vállalatok az elmúlt évtizedekben számos hasonlóan maradandó szlogent alkottak, amelyek nemcsak a termékeiket, de sokszor magát a korszakot is jellemezték, amelyben születtek. Tekintsünk át közülük néhány ikonikus példát, és vizsgáljuk meg, mitől válnak igazán hatásossá.

A reklámszlogenek fejlődése Magyarországon

Maga a reklámipar a 20. század elején kezdett kibontakozni Magyarországon, és a szlogenek már akkor megjelentek a hirdetésekben. Az 1950-es években – a korlátozott verseny ellenére – is születtek jelmondatok (pl. „Mindent egy helyen – Állami Áruház” a Közért üzletek reklámjában). A hazai reklámozás aranykorának azonban sokan az 1970-es–1980-as éveket tartják. Ekkoriban számos szlogen vált legendássá, gyakran fülbemászó rímekkel vagy dalbetétekkel párosítva. Híressé vált például a Fabulon kozmetikum kampánya, melynek során megszületett a „Fabulon, a bőre őre” szlogen. Érdekesség, hogy ezt a kifejezést eredetileg egy megbeszélésen csak tréfás, blőd ötletként említették – a teremben a jelenlévők mégis azonnal felfigyeltek rá, és végül ez lett a befutó jelmondat. A „bőre őre” rímpár egyszerűsége és játékossága óriási sikert aratott; a szlogen gyorsan elterjedt és a Fabulon márka védjegyévé vált. Ugyanebben az időszakban született meg sok más emlékezetes frázis is: a Skála Áruház reklámjainak „Bemegyek, kijövök…” sora vagy a Tisza Cipő jelmondata („Minden időben, Tisza cipőben”) mind hozzájárultak ahhoz, hogy a reklám nyelvezete a közönség mindennapjainak részévé váljon.

A rendszerváltás után, az 1990-es évektől kezdve a nemzetközi márkák és a modern marketing módszerek árasztották el Magyarországot. A nyugati cégek sokszor hozták magukkal világszerte ismert szlogenjeiket – a magyar fogyasztók is megismerkedtek például a Nike „Just Do It” vagy az Adidas „Impossible is nothing” üzeneteivel –, de a hazai piacon ezek mellett szükség volt helyi hangvételű kampányokra is. A kilencvenes években és a 2000-es évek elején számos emlékezetes magyar reklámfilm és figura született, amelyek saját szlogent kaptak. Említhetjük a Postabank humoros reklámjait az „Ismeri, szereti” szöveggel, vagy a Budapest Bank „Emese” kampányát, amelyben a bankfiók kedves ügyintézője vált ismertté, és szlogenje („A legjobb döntései.”) az okos választás szimbólumává vált. Ugyanígy legendássá lett a Pepsi emlékezetes mondata – „Szia, Kata vagyok, van még egy Pepsid?” –, amely a ’90-es évek végén szállóigévé vált. Ebben az időszakban a reklámügynökségek és szövegírók is reflektorfénybe kerültek: kreatív csapatok egész sora igyekezett ütős szlogenekkel pozicionálni a márkákat a piaci versenyben. A 2010-es évekre a marketing kommunikáció egyre inkább az online térbe tolódott, de a szlogenek jelentősége nem csökkent. Gyakran találkozunk velük hashtag formájában a közösségi médiában is, és a jól bevált jelmondatok sokszor változatlanul kísérik a márkákat a digitális platformokon is. A közönség ma is igényli az egyértelmű, frappáns üzeneteket – még ha a hordozó felület a televízió helyett egy Facebook-poszt vagy YouTube-videó is.

E két példa jól mutatja, hogy egy ötletes kampányfigura vagy szituáció mennyire fel tud értékelni egy jelmondatot. Emese, a fiktív banki ügyintéző alakja a Budapest Bank reklámjaiban a bank ügyfélközpontúságát személyesítette meg; a „legjobb döntései” szlogen így egy csipetnyi humorral átitatva vált a mindennapok részévé. A fiatalabb közönséget megcélzó Pepsi pedig Kata figurájával és a frappáns nyitómondattal („Szia, Kata vagyok…”) olyan helyzetet teremtett, amelyről beszélni kezdtek az emberek. Ezek a kampányok azt bizonyítják, hogy a szlogen hatása megtöbbszöröződik, ha emlékezetes történet vagy karakter áll mögötte – ilyenkor a közönség nem csupán a mondatot, hanem a hozzá kapcsolódó élményt is megőrzi.

Mi teszi ezeket a szlogeneket sikeressé?

1. Egyszerűség: A legtöbb sikeres szlogen rövid és könnyen megjegyezhető.
2. Relevancia: Kapcsolódnak a cég fő tevékenységéhez vagy értékeihez.
3. Érzelmekre hatás: Sok szlogen érzelmi reakciót vált ki, erősítve a márka és a fogyasztó közötti kapcsolatot.
4. Egyediség: A jó szlogen megkülönbözteti a márkát versenytársaitól.
5. Időtállóság: A legjobb szlogenek évekig, akár évtizedekig is használhatók.

Nem könnyű elérni, hogy egy szlogen rögzüljön a fejekben. Egy felmérés szerint még a legismertebb márkák jelmondatait is a fogyasztók alig néhány százaléka tudta spontán felidézni – így különleges eredmény, ha egy reklámszöveg valóban közszájon forog. Azok a szlogenek jutnak el idáig, amelyek megfelelnek bizonyos tartalmi és formai követelményeknek.

A fenti alapelvek mind tetten érhetők az említett szlogenekben. A pofonegyszerű megfogalmazás az első számú sikerfaktor. Elég a Nike világhírű „Just Do It” mottójára gondolni: mindössze három rövid szó, mégis azonnal érthető és motiváló. Hasonlóan letisztult üzenetet hordoz a magyar piacon a Suzuki legendás „A mi autónk” szlogenje – egyszerűsége és személyessége miatt vált a hazai autóvásárlók jelmondatává a kilencvenes években. Emellett ugyanilyen fontos a relevancia is: egy jó szlogen szorosan kapcsolódik a vállalat tevékenységéhez vagy ígéretéhez. Erre példa a Pöttyös Túró Rudi tréfás mondata: „Pöttyös nélkül élni lehet, de nem érdemes.” Egy édességmárkától némileg szokatlan életbölcsességnek hangzik, mégis tökéletesen kifejezi a termék lényege körüli érzést – hogy egy kis öröm mindenkinek jár. A harmadik tényező az érzelmi hatás. Számos márka tudatosan vált ki érzelmeket a jelmondatával: a Coca-Cola „Open happiness” kampányszlogenje (magyarul nagyjából „Nyiss a boldogságra”) a boldogság ígéretét társítja az italhoz, míg a Soproni sör „Összeköt minket” mondata a közösségi élményt és a nemzeti büszkeséget mozgósítja. Az ilyen érzelmi töltet segít, hogy a fogyasztók mélyebb kapcsolatot érezzenek a márkával.

Mindezek mellett az egyediség teszi igazán emlékezetessé a szlogent. Egy merész vagy szokatlan fordulat kiemeli a márkát a reklámzajból. A Chokito csokoládé „Ronda és finom” kijelentése például meghökkentő ellentéttel él – a terméket „rondának” titulálni merész húzás volt, éppen ezért ragadta meg mindenki figyelmét, és máig mosolyt csal az arcokra. Hasonlóan egyedi és provokatív volt a Media Markt ikonikus mondata: „Mert hülye azért nem vagyok!”, amely szokatlanul őszinte, hétköznapi hangvételével érte el, hogy sokan idézzék, még azok is, akik magát a reklámot már rég elfelejtették. Végül ott van az időtállóság ereje. A legsikeresebb jelmondatok akár évtizedeken át változatlanul szolgálják a márkát. Gondoljunk csak a L’Oréal híres szlogenjére, a „Mert megérdemlem!” kijelentésre, amely 1971 óta meghatározza a cég kommunikációját – és lényegében a nők önbecsüléséről szóló üzenetet közvetít immár több generációnak. Hasonlóképpen a MasterCard kampánymondata („Van, amit nem vehetsz meg pénzért…”) annyira bevált, hogy több mint két évtizedig futott világszerte szinte változatlan formában. Az ilyen tartós szlogenek bizonyítják, hogy ha egy mondat valóban a márka lényegét ragadja meg, akkor a változó trendek ellenére sem veszíti el erejét. Nem véletlen, hogy sok cég évtizedekig ragaszkodik egy bevált szlogenjéhez: az állandóság bizalmat épít, míg a gyakori váltogatás könnyen feledhetővé teszi a jelmondatot. Még egy látszólag semmitmondó jelmondat is akkor válhat értékessé, ha hosszú éveken át ismétlik: a Tchibo évtizede használt „A legtöbb, mi adható” szlogenje például nem különösebben egyedi, mégis beleégett a fogyasztók tudatába a kitartó használatnak köszönhetően.

A magyar nyelv különleges talaja a kreatív szlogeneknek. Sok hazai jelmondatban szójáték, rím vagy kulturális utalás rejlik, ami a hazai közönség számára különösen vonzó. Már a régi időkben is gyakori volt a tréfás rímfaragás – elég csak a Váncza sütőpor klasszikus soraira gondolni, vagy a Skála Áruház legendás „Bemegyek, kijövök…” reklámszövegére, amely játékosan rímelteti a bevásárlás élményét. A „Minden szinten, szinte minden” szlogen pedig máig az egyik legismertebb szójáték: frappáns hangzásával azonnal bevésődött, és nemcsak az áruház hirdetését szolgálta, de közmondásszerűen használni kezdték az emberek más helyzetekben is. Ugyanez elmondható több modern példáról: a Whiskas állateledel „A macskák Whiskast vennének” mondata ironikus félmosolyt csal a gazdik arcára, a Soproni „Összeköt minket” pedig a hazai értékekre és baráti kapcsolatokra utal, ezzel mélyebb azonosulást kínál. Ha egy szlogen nyelvi leleménye vagy kulturális rezonanciája betalál, a közönség sajátjának érzi, és szinte magától terjeszti tovább – akár viccekben, mémekben, hétköznapi beszélgetésekben is.

A reklámszlogenek pszichológiája

Mi zajlik a fogyasztó fejében, amikor meghall egy szlogent? A reklámpszichológia szerint az ismétlés és a pozitív asszociáció a kulcs. Az emberek hajlamosak kedvezőbben értékelni azt, amit gyakran hallanak vagy látnak – ezt nevezzük ismerősségi hatásnak. Így ha egy szlogen folyamatosan jelen van a médiában, idővel a márka ismerőssé és bizalmassá válik általa. Természetesen nem elég a puszta ismétlés: fontos, hogy a jelmondat érzelmileg is megérintse a közönséget. Egy jól megfogalmazott szlogen olyan vágyat vagy megoldást kínál, amivel a fogyasztó azonosulni tud. Például a L’Oréal „Mert megérdemlem” üzenete az önbecsülést erősíti, a Coca-Cola „Open happiness” pedig a boldogságérzetet kapcsolja a termékhez. Ezek az érzelmi töltetek azt eredményezik, hogy a befogadó nem csupán racionálisan, hanem zsigerileg is kötődni kezd a márka üzenetéhez. Ha a szlogen összhangban van a cég valódi értékeivel és a fogyasztók értékrendjével, akkor hitelességi hatás is fellép: a közönség elhiszi, hogy a márka tartja magát ahhoz, amit mond. Ez a bizalom pedig elengedhetetlen a hosszú távú márkahűség szempontjából.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Érdekes adalék, hogy maga a „szlogen” szó eredetileg a kelta „slaugh-ghairm” (hadikiáltás) kifejezésből ered, vagyis csatakiáltást jelentett. Találó párhuzam: egy jól megfogalmazott reklámszlogen ma is afféle csatakiáltás a márkák versengésében. Összegyűjti a cég értékeit egy rövid jelszóba, és harcba hívja a fogyasztók figyelmét. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legmaradandóbb szlogenek azok, amelyek mögött valódi hitelesség van. Ha a jelmondat nem csupán hangzatos frázis, hanem a vállalat valódi értékeit tükrözi, és egybecseng a célközönség törekvéseivel vagy érzelmeivel, akkor sokkal több lesz, mint reklám: a márka és a vásárló közös nevezőjévé válik. A reklámpszichológia is alátámasztja ezt a jelenséget – ahogy arra Dajka Gábor az „Online marketing és pszichológia” című könyvében is rámutat, a fogyasztó egy üzenethez akkor kötődik tartósan, ha abban saját vágyait vagy meggyőződését is felismeri.

Egy jól eltalált szlogen tehát hosszú távon bizalmi hidat épít a cég és a közönség között. A digitális kommunikáció zajában is értékes kapaszkodó lehet: miközben naponta hirdetések ezrei bombázzák az embereket, egy letisztult, őszinte üzenet ki tud emelkedni, és emlékezteti a fogyasztókat arra, mit képvisel a márka. A végső cél nem az, hogy a közönség csupán emlékezzen a szlogenre, hanem hogy egyetértsen vele vagy magáénak érezze azt. Amikor egy szlogen szinte a közösség jelmondatává válik, akkor érte el igazán a célját. A legjobb szlogenek idővel a márka szinonimájává válnak. Sőt, előfordul, hogy túl is nőnek a márkán: beépülnek a köznyelvbe, vagy egy életérzést fejeznek ki. Ez jelzi, hogy a marketing és a valós értékteremtés találkozott bennük. Minden cég arra törekszik, hogy ilyen üzenetet fogalmazzon meg – hiszen egy frappáns szlogen nemcsak a termékét adja el, de a cég hitvallását is közvetíti, azt az eszmét, amiért a vásárlói közösség is lelkesedni tud. Még a mesterséges intelligencia és automatizált tartalom korában is igaz: egy eredeti, hiteles szlogen olyan emberi kapcsolatot teremt a márka és közönsége között, amit algoritmusokkal nem lehet kiváltani.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.