A „lövészárok-sokk” nem irodalmi túlzás, hanem a modern lélektan egyik ősképe: név arra a tapasztalatra, amikor az idegrendszer folyamatos életveszélyben „újrarendeződik”, és a világ többé nem ugyanaz. Az I. világháború frontjain töltött hónapok–évek milliókat hagytak hátra reszkető kézzel, éjszakai rémálmokkal, lüktető fejfájással és tartós riadókészültséggel. A lövészárok-sokk (akkori nevén shell shock) nyomot hagyott az egész...

2011 őszén az iPhone 4s nem csak egy újabb telefon volt: a Z generáció késői hullámának világképe ezzel vált igazán digitálisan állandóvá. A korai Z még emlékszik a nyomógombos készülékekre, az iWiW-re és az MSN-re; a késői Z már úgy nőtt fel, hogy a „telefon” az identitás és a társas jelenlét elsődleges felülete lett. Ez...

Az idegrendszer nem vákuumban fejlődik: a kor, amelybe beleszületünk, maga is „ingerkörnyezet”. Háborúk, jóléti évtizedek, inflációs sokkok, digitális robbanások és politikai fordulatok – mindegyik beírja a maga nyomát a stresszkezelés, a figyelem, a kockázatvállalás és a tanulás idegrendszeri mintázataiba. Mielőtt bárki félreértené: nem arról van szó, hogy a Lost Generation vagy a Z generáció agya...

A „Lost generáció” kifejezés az 1883 és 1900 között született nemzedéket jelöli, amely fiatal felnőttként élte át az első világháborút, majd a háború utáni zűrzavaros években, a „roaring twenties” néven emlegetett 1920-as évtizedben kereste helyét a megváltozott világban. Gertrude Stein író nevezte először így ezt a nemzedéket – „elveszett generáció” –, utalva arra, hogy a...

„A diploma mindent megold” – ez a történet sokáig működött. A 20. század ipari és korai információs gazdaságában a felsőfokú végzettség valóban a társadalmi felemelkedés egyik legegyértelműbb jelzése volt: egyszerre jelentett szűrőt és belépőt a magasabb bérszintekhez és presztízspályákhoz. A Z generáció (nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) azonban már egy másik világban nőtt...

Az üzleti verseny ma elsősorban a figyelem piacán dől el. Nem azért, mert „eltűnt” volna a fókuszunk, hanem mert a kínálat – ingerből, tartalomból, csatornából – exponenciálisan nő, miközben az emberi idő marad 24 óra. A márkák nem percenként fizetnek a sikerért, hanem a relevancia, a kontextus és az élmény által kiérdemelt figyelemért. Ez a...

A „Millennials = Generation Nice” narratíva jól hangzik. A sajtó szívesen használja: emberközpontúbb, közösségibb, együttérzőbb fiatalokról beszél, akik a társadalmi hasznosságot a pénz elé helyezik. A gond az, hogy ez a kép leginkább stílusleírás, nem pedig adat. Ha a „milyen a generáció” kérdésre kutatási idősorokkal válaszolunk – vagyis ugyanazokat a kérdőíveket hasonlítjuk össze több évtized...

A „Generáció Alpha” kifejezés azokat a gyerekeket és fiatalokat jelöli, akik nagyjából 2010 és 2024 között születtek – vagyis teljes egészében a 21. században. A címke Ausztráliából indult, demográfiai és piackutatási körökben terjedt el, és ma már a média, az oktatás és a marketing is rutinszerűen használja. A kérdés azonban nem az, hogy létezik-e ez...

Provokatív állítás következik, mert a reklámiparnak jót tesz a józan vita: „A reklámozás legnagyobb tévedése az, hogy életkorra épül; a valóság az, hogy élethelyzetekre és világnézetre.” Ezzel együtt az életkor nem üres szám – kulturális ritmusokat hordoz. A generációs tapasztalat nem skatulyát, hanem valószínűséget jelent: mintázatokat a médiafogyasztásról, az üzenetek befogadásáról, a csatornaválasztásról. Ha marketingesként...

A marketing története során soha nem állt szemben ilyen összetett kihívással, mint ma. Egyetlen pillanatban kell megszólítania a Baby Boomerektől a frissen megszülető Alfa generációig öt különböző korosztályt, amelyek mindegyike eltérő értékrendszerrel, technológiai hozzáállással és fogyasztói szokásokkal rendelkezik. Nem véletlenül mondják, hogy a generációs marketing a 21. század egyik legnagyobb üzleti paradigmaváltása. A generációs megközelítés...