(Készült az American Psychological Association Center for Workforce Studies jelentése alapján) A pszichológián belüli vezetői állások fontos pillérei a szakmai fejlődésnek, a szervezet- és intézményfejlesztésnek, illetve a gyakorlati és kutatási eredmények elterjesztésének. A vezetői feladatkörbe tartozó pozíciók közé sorolhatjuk például a tanszékvezetői, klinikaigazgatói, kutatási részlegvezetői vagy programigazgatói, esetleg vezérigazgatói (CEO), felsővezetői, elnöki (president) és egyéb...

A közösségi oldalak, mint a Facebook vagy az Instagram, manapság nemcsak a barátokkal és ismerősökkel való kapcsolattartásról, hanem a reklámokról is szólnak. Talán mindannyian tapasztaltuk már: nézelődünk a hírfolyamunkban, s egyszer csak olyan hirdetéssel találkozunk, ami döbbenetesen jól „ráérez” az aktuális érdeklődésünkre. Ez a „személyre szabott” – vagy angolul personalized – reklám gyakran kelthet bennünk...

A közösségi média hirdetések világában nap mint nap találkozunk olyan reklámokkal, amelyek – látszólag – rólunk szólnak: mintha a Facebook, az Instagram vagy éppen egy másik platform olvasna a gondolatainkban. Ezeket nevezzük személyre szabott hirdetéseknek (personalized advertising). De hogyan működnek pontosan ezek a hirdetések, és miért reagálunk rájuk néha pozitívan, máskor pedig kifejezetten elutasítóan? Érdekes...

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem vetül arra, hogy miként lehet ötvözni a művészet eszközeit – sőt annak giccses változatait – a reklámpszichológiai módszerekkel. Ana Moutinho tanulmánya kifejezetten ezt a témát járja körbe: hogyan hatnak bizonyos képi elemek és pszichológiai mechanizmusok a fogyasztók vásárlási döntéseire, és miként lehet a művészetből vagy akár a „kitsch” jelenségből...

Adrian Furnham cikkében az alkalmazott kognitív pszichológia hozzájárulását tekinti át a reklámkutatás területén. A tanulmány középpontjában az áll, hogy a „tisztán” elméleti (laborkörülmények között vizsgált) kognitív pszichológiai kutatások megállapításai miként jelennek meg a „való világban” alkalmazott reklámkutatásokban, különösen a médiahatások és a reklámemlékezet szempontjából. Az alábbiakban a cikk főbb pontjait, következtetéseit foglaljuk össze. 1. Alkalmazott...

(Átfogó áttekintés a pszichológiai és reklámipari szempontokról) Napjainkban információk tömege zúdul ránk minden irányból: tévéműsorok, online híroldalak, közösségimédia-felületek, podcastok, videós tartalmak stb. Nincs már szigorú határidőhöz vagy egyetlen platformhoz kötve a tartalomfogyasztásunk, és a legtöbb csatorna ingyen, illetve nagyon alacsony költséggel elérhető. Ennek az „ingyenes” információbőségnek azonban ára van: a reklámok. A hirdetők milliárdos tételeket...

Az emberi viselkedés megértése – különösen a fogyasztói viselkedésé – hosszú ideje kiemelt cél a marketingben. A hagyományos megközelítések általában a szocializációt, a kulturális hatásokat és a tanult válaszokat emelik ki. Ugyanakkor egyre több kutató ismeri fel, hogy az evolúciós pszichológia (EP) segítségével mélyebben és sokszor teljesebben magyarázhatjuk a fogyasztói döntéseket. Gad Saad és Tripat...

Az elmúlt évtizedekben egyre többen törekednek arra, hogy megértsék az emberi viselkedés (így a fogyasztói viselkedés) mögött húzódó mélyebb, evolúciós gyökerű motivációkat. Gad Saad és Tripat Gill (2000) tanulmánya úttörőnek tekinthető ebben a témában, hiszen rámutat arra, hogy a marketing és az evolúciós pszichológia bizonyos kérdésekben kéz a kézben haladhat. A kutatások ugyanis azt sejtetik,...

A „self-monitoring” (önmegfigyelés) fogalma az 1970-es évek óta jelen van a szociálpszichológiában, és a kutatások idővel átterjedtek a marketing- és fogyasztói pszichológia területére is. Ennek az elméleti keretnek a lényege, hogy az emberek különböznek abban, mennyire alkalmazkodnak a külső elvárásokhoz és szituációkhoz. Ha magas önmegfigyelő (high self-monitoring) vagy, erősebben figyelsz a társas helyzetekre, így igyekszel...