Korábbi cikkek

Buyer choosing towels in store

A fogalmi feldolgozás testközeli oldala

A fogyasztói döntések, a márkákhoz való kötődés és a termékekről alkotott elképzelések mind abból fakadnak, ahogyan a világról szerzett tapasztalatokat feldolgozod. Sokan azt hinnék, hogy amikor egy kategóriát, például a kávéitalok vagy a sportcipők osztályát emlegetjük, akkor abban kizárólag valamiféle absztrakt, logikai struktúra működik. A modern kognitív pszichológia és idegtudomány azonban egyre inkább azt bizonyítja,...
Elolvasom
Woman seller and buyer in clothes store

A fogyasztói kategóriák dinamikája

A piacon naponta találkozol számtalan új és meglévő termékkel, márkával, szolgáltatással, amelyek többségének besorolását többnyire észrevétlenül, a fejedben már meglévő kategóriarendszer alapján végzed el. Amikor a polcon vagy egy hirdetésben felbukkan valami ismeretlen, automatikusan összeveted a tapasztalataiddal. Vajon a termék illeszkedik a régiekhez, vagy annyira más, hogy új kategóriát vagy alkategóriát kell létrehoznod? A kérdés...
Elolvasom
Buyer choosing towels in store

Kategorizáció elmélet és fogyasztói pszichológia

A vásárlói döntések megértésének egyik alapvető kérdése, hogy a fogyasztók miként építik fel és használják a kategóriákat – milyen rendszerbe sorolják a termékeket, márkákat és szolgáltatásokat, és hogyan értelmezik az ezekről érkező rengeteg információt. Amikor a piacon megjelenik valami új, a fogyasztók szinte észrevétlenül elkezdik „becsatornázni” az új terméket a meglévő tudásstruktúrákba. Ha például látnak...
Elolvasom
Mature student learning from book in a library.

Tanulás és szakértelem a fogyasztói magatartásban

Az emberi elme egyik legfontosabb képessége a tanulás – a megszerzett tudásunk és tapasztalatunk legnagyobb része egy életen át halmozódik fel. Sokszor nem is vesszük észre, hogy tanulunk, és csak akkor válik nyilvánvalóvá, hogy milyen sokat tudunk egy adott területről, amikor szembesülünk a tényekkel: míg a kezdők számára nehéz eligazodni a termékváltozatok között, addig a...
Elolvasom

Kognitív erőfeszítés, automatizmus és szakértelem

A legtöbben tapasztaltuk már, hogy vannak dolgok, amelyek „maguktól mennek”. Ilyen lehet a vezetés, a gépelés, egy sportmozdulat végrehajtása, vagy akár egy konkrét termék ismételt megvásárlása a boltban – anélkül, hogy tudatosan végiggondolnánk minden lépést és részletet. Ezt a jelenséget a pszichológia és a fogyasztáskutatás a kognitív automatizmus fogalmával írja le: amikor valamilyen mentális (vagy...
Elolvasom

Jobb emlékezet, jobb döntések

Amikor arra gondolunk, hogy mit jelent valakinek „szakértőnek” lenni egy adott fogyasztói területen, gyakran az az első gondolatunk, hogy az illető sokkal többet tud megjegyezni a termékekről, azok tulajdonságairól, márkákról, technikai paraméterekről vagy éppen ár-érték arányokról, mint a kezdők. Valójában a szakértelem legfeltűnőbb ismertetőjegye a memória fölénye: az a képesség, hogy az adott területen releváns...
Elolvasom

A fogyasztói magatartáskutatás

A fogyasztói magatartáskutatás egyik alapvető kérdése, miként tanulják meg az emberek használni a termékeket és szolgáltatásokat, illetve hogyan fejlődnek az ebben való jártasságuk és tudásuk különböző szintjei. Az elmúlt évtizedekben rengeteg vizsgálat foglalkozott a tanulással és az úgynevezett szakértelemmel: egyik irányzat a laboratóriumi körülmények között kialakított tanulási folyamatokra figyel, míg a másik a hosszabb távon,...
Elolvasom
Blue network patterned background

Tudattalanul ismerős élmények

A megismerés és az emlékezés világában egy látszólag egyszerű megfigyelés súlyos kihívást jelent a hagyományos „külön rendszerek” memóriamodellek számára. Ha valamilyen ingert (például egy képet vagy szót) többször bemutatsz a személynek anélkül, hogy erre kifejezetten figyelne, később nagyobb eséllyel fogja kedvelni az ismerős ingert (ún. „mere exposure” hatás; Zajonc, 1968) vagy éppen ismerősebbnek ítéli (Jacoby...
Elolvasom

A tudatosság konstrukciós természete: SCAPE-keret

A hétköznapokban hajlamosak vagyunk úgy gondolni az emlékezetre, mint egy egyszerű információ-raktárra, ahonnan szükség esetén „előhívjuk” a múltbeli tapasztalatainkat. Sok klasszikus elmélet – különösen a több-rendszerű megközelítések – szintén ebbe az irányba mutatnak. Szerintük a tudatos, deklaratív emlékekhez úgy férünk hozzá, hogy a megfelelő inger (például egy kérdés vagy egy kulcsszó) előhívja az adott emléknyomot...
Elolvasom

Miért radikális a SCAPE?

A viselkedés felszínen látható kategóriái – például az explicit és implicit emlékezet, vagy a „tudni vs. emlékezni” ellentét – gyakran félrevezethetnek, ha az a célunk, hogy megértsük, mi is zajlik valójában a memóriában és a gondolkodásban. Sokáig úgy tűnt, hogy ezek a különbségtételek feltárják az emberi elme alapvető működését, hiszen első ránézésre nagy a kontraszt:...
Elolvasom
1 17 18 19 20 21 81

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

© Copyright 2025