A „reziliencia” szót az üzleti világ gyakran úgy használja, mintha motivációs poszter volna: „állj fel, folytasd”. Én ennél jóval konkrétabban tekintek rá. A reziliencia számomra üzemi képesség: annak a képessége, hogy egy ember – vagy szervezet – a stresszből, a kudarcból és az ellentmondásos üzenetek tömegéből rendezett döntésekkel tér vissza, és közben megőrzi az identitását....

Képzeld el, hogy reggel 9:12 van, a csapatcsatorna csendes, a naptáradban két órányi érintetlen idősáv tátong, és előtted egyetlen feladat: a hónap legnagyobb kampányának gerincét megírni. Az első tíz perc még melegítés: adatok, tavalyi tanulságok, egy nyitó mondat vázlata. A tizenegyedik percben azonban történik valami. Mintha a világ kicsit hátrébb lépne, az oldalsó zaj elnémul,...

A perfekcionizmus ritkán jön egyedül: hoz magával teljesítményt, fegyelmet, részlethűséget – és ha nem figyelünk, szorongást, halogatást, kimerülést. A marketingben ez a kettősség különösen élesen látszik. Egyszerre futunk határidőre és bizonytalan pályán; miközben adat, intuíció, kreatív és üzleti cél egy térben próbál helyet találni. Ekkor jelenik meg a belső hang: „még nem elég jó”. A...

Az imposztorszindróma nem a gyengeség jele, hanem a teljesítmény árnyéka. A marketingben különösen erős, mert itt ritkán van „végleges igazság”: a kampányok sikerét egyszerre húzzák fel és húzzák le külső tényezők (időzítés, versenytárs, platformalgoritmus), és gyakran hónapokkal később derül ki, miért működött valami. Ez a bizonytalanság jó terep a kételynek. Lehet, hogy az előző negyedévben...

A reklám akkor működik, ha megmozgat valamit bennünk, amit a hétköznapokban nem mindig nevezünk nevén. Nem az a kérdés, hogy „kell-e” a termék, mert a legtöbb piac telített, az információ zajos, a fogyasztó pedig végtelen alternatívából választ. A valódi kérdés az, hogy melyik mélyebb, emberi szükségletet húzzuk meg úgy, hogy az adott pillanatban mozduljon a...

A marketinget sokáig azonosították a reklámmal, majd a „kampányokkal”, és csak ritkán beszéltek róla úgy, mint a vállalati működés egyik központi vezérlőrendszeréről. Pedig a marketing – ha jól csináljuk – nem az utolsó simítás a terméken, hanem a kiindulópont: miért létezik a termék, kinek és milyen helyzetben old meg problémát, milyen csatornákon jut el az...

A marketingben a „papír vagy praxis” vitát rendszerint rossz kérdésekkel indítjuk. Aki kizárólag a diplomát tekinti belépőnek, hajlamos figyelmen kívül hagyni, hogy a piac nem tantervet, hanem teljesítményt értékel. Aki viszont legyint az egyetemi képzésre, alábecsüli a strukturált gondolkodás és a módszertani fegyelem erejét. A valóság ennél összetettebb: a marketing ökoszisztéma rengeteg eltérő feladatkört takar...

Vállalkozói pályámon végignéztem, hogyan égetnek el cégek százmilliókat olyan kampányokra, amelyek papíron ragyogtak, a valóságban viszont nem építettek tartós márka- és bevételi alapot. A közös mintázat mindig ugyanaz volt: csillogó ígéretek, ködös stratégiák, későn és rosszul mért eredmények. A marketing nem varázslat, hanem fegyelmezett döntéssor: helyzetértés, hipotézis, teszt, mérés, finomhangolás. Ha ebbe valaki belerondít gyors...

Az elmúlt évek gazdasági változásai sok vállalkozást arra kényszerítettek, hogy újragondolják a szakemberek kiválasztásának módját, különösen a marketingterületen. Ha körülnézel a munkaerőpiacon, tapasztalhatod, hogy rengeteg olyan fiatal tehetség van, aki képben van a legújabb digitális trendekkel, viszont hiányzik belőlük az a megrendíthetetlen tapasztalat, amit egy korábbi válságban megedződött szakember hozhat. A 2008-as pénzügyi válság annyira...

A pszichológiai zavarokkal küzdő emberek minden területen megtalálhatók, beleértve a marketing szakmát is. Szociopata, skizofrén vagy nárcisztikus személyiségzavarral élő egyén is dolgozhat marketingesként, de fontos megérteni, hogy ezek az állapotok hogyan befolyásolhatják a munkavégzést és az interakciókat a kollégákkal és ügyfelekkel. Az alábbiakban áttekintjük, mit jelentenek ezek a zavarok és hogyan befolyásolhatják a marketinges munkáját....