Képzeld el, hogy a marketing világában egyszerre dübörög a csúcstechnológia és a nosztalgia: míg a legújabb kampányok mesterséges intelligenciára épülnek, addig néhány márka a „ciki” 2000-es évek stílusát felvállalva válik virálissá. Hihetetlen? Pedig 2025 őszén pontosan ez történik. A marketing sosem volt statikus, de az elmúlt években olyan ütemű átalakulást láthattunk, ami még a tapasztalt szakembereket is próbára teszi. A digitális forradalom és a változó fogyasztói szokások együttesen formálják át a játékszabályokat: ami tavaly bevált, az ma már lehet, hogy kevés. A figyelemért folytatott harc kiélezettebb, mint valaha, és a közönség igényei sokrétűbbek – egyszerre vágynak személyre szabottságra, hitelességre és innovációra. Ebben az átfogó áttekintésben megvizsgáljuk, milyen legfrissebb marketingtrendek uralják 2025 szeptemberét. Látni fogod, hogyan formálja át az AI a kampányokat, miként lesz a bizalom és az adatvédelem minden stratégia alapja, mi fán terem a generatív keresőoptimalizálás, és miért értékelődik fel a valódi értékek kommunikálása. Tarts velünk, és fedezzük fel együtt a marketing jelenét – hogy magabiztosan nézhess szembe a jövő kihívásaival.
Mesterséges intelligencia forradalma a marketingben
Alig néhány éve még futurisztikus ötletnek tűnt, ma pedig már a marketingesek hétköznapi valósága: a mesterséges intelligencia (MI) alapjaiban formálja át a szakmát. 2025-ben szinte nincs olyan marketingterület, ahol ne tűnt volna fel valamilyen AI-megoldás – legyen szó tartalomkészítésről, adatelemzésről vagy épp ügyfélszolgálatról. A trend egyértelmű: aki hatékonyan integrálja az MI-t a folyamataiba, versenyelőnyre tesz szert. Egy friss globális felmérés szerint a marketingesek 92%-a állítja, hogy az AI már most hatással van a munkájára, viszont több mint felük küzd azzal, hogy lépést tartson a technológia iramával és mérje a valódi hatásait. Egyszerre érezhető az izgatott lelkesedés és némi túlterheltség is a szakemberekben, hiszen az MI hihetetlen tempót diktál.
Mit is nyújt konkrétan a mesterséges intelligencia a marketingben? Egyrészt sebességet és hatékonyságot: olyan feladatokat automatizál, amelyek korábban rengeteg órát emésztettek fel. Másrészt kreatív „ötletbörzeként” is működik: sokan már most is szövegeket generálnak vele, képeket hoznak létre, vagy épp személyre szabott ajánlásokat készítenek algoritmusok segítségével. Az MI kvázi egy láthatatlan csapattaggá vált, aki fáradhatatlanul dolgozik a háttérben. A leggyakoribb használati területek jelenleg:
- Tartalomgenerálás és szövegírás: Sok marketinges AI-t hív segítségül blogcikkek, közösségi posztok vagy akár videószkriptek megírásához, hogy gyorsabban készüljenek el a kreatív anyagok.
- Adatgyűjtés és elemzés: Az MI pillanatok alatt átrágja magát óriási adathalmazokon, feltárja a trendeket és mintázatokat – így segít pontosabban célozni a kampányokat.
- Automatizáció és ügyfélélmény: Chatbotok és intelligens ügyfélszolgálati rendszerek válaszolnak a gyakori kérdésekre, sőt, a gépi tanulás személyre szabott ajánlatokat is ad a vásárlóknak valós időben.
- Kutatás és ötletelés: Egyre gyakoribb, hogy az MI-t használják új kampányötletek generálására vagy épp versenytárs-elemzésre – sokszor olyan összefüggéseket is észrevesz, ami embernek fel sem tűnne.
Az MI térnyerése tehát tagadhatatlan, ám fontos látni a korlátait is. Bár a gépek gyorsak és precízek, a stratégiai gondolkodást és az emberi kreativitást nem pótolják – inkább kiegészítik. Dajka Gábor tapasztalata szerint az igazán sikeres marketingesek azok, akik az MI-t okosan, céljaik szolgálatába állítva használják: nem félnek kísérletezni vele, de megválogatják, mely feladatokat bízzák rá. Sőt, a láthatáron már az is kirajzolódik, hogy hamarosan nem csak nekünk, embereknek fogunk termékeket és szolgáltatásokat eladni – hanem mesterséges intelligenciájú „ügynököknek” is. Gondolj csak bele: a világ bizonyos részein (például Latin-Amerikában) már most bevett gyakorlat, hogy egyes vásárlásokat csetbotok és digitális asszisztensek intéznek helyettünk. A Google is kísérletezik egy új protokollal, ami lehetővé teszi, hogy a digitális ügynökök önállóan vásároljanak. Ez elsőre talán extrém jövőképnek hangzik, de gyorsan valósággá válhat. Összességében elmondható, hogy 2025 marketingjében az AI nem luxus vagy kuriózum többé, hanem alapvető eszköz – de az eredményeket továbbra is az dönti el, milyen jól tudunk bánni ezzel az eszközzel. (És persze mennyire tudjuk megőrizni az emberi vonást a sok automatizmus mellett.) Következő lépésként nézzük meg, hogyan kapcsolódik mindehhez a személyre szabás és az adatvédelem kérdése, hiszen a technológia mellett a bizalom is kulcsszerepet kap.
Személyre szabás az adatvédelem korában
A 2025-ös marketing egyik legerősebb ütőkártyája a személyre szabás. Nem véletlenül emlegetik sokan „asztali fűszerként”: mindent jobbá tesz belőle egy csipet. A fogyasztók ma már elvárják, hogy a márkák ismerjék őket – legalábbis annyira, hogy releváns ajánlatokat, testreszabott üzeneteket kapjanak. Gondolj csak bele: te kitől vásárolsz szívesebben, attól a webshoptól, ami random tömegpromóciókat tol az arcodba, vagy attól, amelyik névre szóló ajánlattal kedveskedik és pontosan azt kínálja, amire vágysz? A statisztikák is alátámasztják ezt a logikát: a felmérések szerint a vásárlók háromnegyede előnyben részesíti azokat a márkákat, amelyek személyre szabott tartalmat nyújtanak, a marketingesek 96%-a pedig arról számolt be, hogy a perszonalizáció közvetlenül növelte az értékesítéseiket. Ez óriási szám, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A személyre szabott élmény tehát nem pusztán egy divatos extra lett, hanem a hatékony marketing alapfeltétele.
Csakhogy van egy fontos „apróbetűs rész”: a személyre szabáshoz adatok kellenek, az adatokhoz pedig bizalom. Az elmúlt évek adatbotrányai és a szigorodó jogszabályok (gondoljunk csak a GDPR-ra és társaira) megtanították a közönséget arra, hogy óvatosan bánjon a személyes adataival. Ma egy márkának meg kell dolgoznia azért, hogy a fogyasztó megadja az e-mail címét, születési dátumát vagy bármilyen preferenciáját. Cserébe viszont elvárja, hogy ha már rábízta ezeket, akkor egyrészt biztonságban legyenek, másrészt tényleg arra használja fel a cég, amire kérte: az ő javára, az élmény személyre szabására. 2025-ben az első féltől származó adatok (mint például a vásárlói előzmények, hűségprogram adatok, saját weboldalon gyűjtött interakciók) felértékelődtek. Ennek oka egyrészt a cookie-korszak alkonyában keresendő: a harmadik féltől származó sütik kivezetése és az online követés korlátozása miatt a vállalatok rá vannak kényszerítve, hogy saját adatbázist építsenek. Másrészt pedig stratégiai szempont: minél többet tudsz a saját ügyfeledről, annál testre szabottabb marketinggel tudod őt megszólítani. Ez azonban csak akkor működik, ha a fogyasztó megbízik benned. Ha úgy érzi, visszaélsz az adataival vagy kéretlenül bombázod, egy kattintással leiratkozik vagy továbblép a konkurenciához.
A sikeres marketinges tehát megtalálja az egyensúlyt az adatvezérelt precizitás és az emberi érzékenység között. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy transzparensen kommunikálsz az adatgyűjtésről („Mire használjuk ezt az infót? Miért jó ez neked, kedves vásárló?”), gondoskodsz az adatbiztonságról (hiszen egy adatvédelmi fiaskó a bizalom azonnali elvesztésével jár), és valóban értéket adsz cserébe: ha tudod valakiről, hogy mondjuk szeret utazni, akkor ne általános hírlevelekkel fáraszd, hanem küldj neki utazási tippeket, kedvezményes repjegyeket, személyre szabott ajánlatokat. A technológia ebben is segít: modern CRM-rendszerek, automatizált e-mail kampányok, sőt AI által vezérelt ajánlórendszerek biztosítják, hogy mindenki pont azt kapja, amire vágyik, akkor, amikor a legfogékonyabb rá. Fontos azonban, hogy sose essünk át a ló túloldalára: a túl sok, tolakodó perszonalizáció (amikor a vevő már azt érzi, hogy kilesed minden mozdulatát) éppolyan káros lehet, mint a teljes személytelenség. 2025-ben a marketingben az adatvédelem nem puszta jogi kötelezettség, hanem a márkaérték része. Az ügyfelek értékelik, ha vigyázol az adataikra és csak okosan, mértékkel használod fel azokat. A jutalmad pedig az lesz, hogy szívesebben maradnak veled hosszú távon. Összefoglalva: ebben az évben azok a márkák nyernek, amelyek képesek a rengeteg információból valódi, személyes élményeket varázsolni – miközben betartják a „játékszabályokat” és tiszteletben tartják a fogyasztóik privát szféráját. A következő nagy terület, amit szemügyre kell vennünk, az maga a keresés és információfogyasztás átalakulása – hiszen hiába a jó üzenet, ha nem talál rá a közönség.
Új keresési szokások: a SEO és a GEO kora
Hogyan jutnak el az emberek 2025-ben az információhoz és végső soron a termékekhez? A válasz drámaian más, mint néhány évvel ezelőtt. A keresés fogalma túlnőtt a klasszikus Google-dobozon, amit beírunk egy kulcsszót és végigböngésszük a találati listát. A fiatalabb generációk már teljesen máshogy viselkednek: ha egy Z generációs tinédzser például egy új cipőt vagy egy jó éttermet keres, könnyen lehet, hogy előbb nyitja meg a TikTokot vagy az Instagramot, mint a Google-t. A közösségi platformok keresőfunkciói egyre ügyesebbek, és a felhasználók szeretik, hogy rögtön valódi emberek véleményeibe, videóiba botlanak. Ugyanígy nagy változás, hogy a hangalapú keresés is kezd mainstreammé válni: az okostelefonunkba vagy az otthoni okoshangszóróba beleszólva kérdezünk rá valamire („Hey Siri, hol a legközelebbi pizzéria?”), és elvárjuk, hogy azonnali választ kapjunk. Ezek a trendek teljesen új kihívások elé állítják a marketingeseket. Nézzünk meg három kulcsfontosságú irányt, ami a keresést formálja:
- Közösségi keresés: A fiatalabb felhasználók körében bevett szokás, hogy termékajánlásokat, márkainformációkat közvetlenül közösségi média felületeken keresnek. A TikTok, Instagram vagy akár a Reddit afféle új keresőmotorokká avanzsáltak, ahol nem algoritmusok, hanem emberek – influencerek, vásárlók – tartalmai adják a választ. A márkáknak ezt felismerve jelen kell lenniük ezeken a platformokon is: nem elég a weboldal SEO, gondolni kell arra is, hogyan szerepel a cég mondjuk egy TikTok keresésnél.
- Hangalapú keresés: Ahogy az okosasszisztensek (Alexa, Google Assistant, Siri stb.) egyre jobban terjednek, úgy nő az igény a hangvezérelt információkeresésre. Ráadásul a hangalapú kérdések máshogy vannak megfogalmazva – többnyire hosszabbak és beszélt nyelvi stílusúak. A marketingeseknek alkalmazkodniuk kell: a tartalomnak választ kell adnia az ilyen jellegű kérdésekre is. Például ahelyett, hogy csak kulcsszavakra optimalizálunk („legjobb futócipő 2025”), érdemes teljes kérdésekre is („Melyik a legjobb futócipő 2025-ben?”) tartalmat készíteni, mert a hangasszisztensek gyakran így keresnek.
- Generatív keresés (GEO): Ez a legújabb jelenség, ami gyökerestül forgatja fel a keresőoptimalizálást. A generatív MI-alapú keresők – mint amilyen a ChatGPT vagy a Bing új AI chat funkciója – már nem linkek listáját adják, hanem konkrét választ generálnak a kérdésünkre, összefoglalva a weben található információkat. Így a felhasználó sokszor anélkül kap választ, hogy bárhová kattintana. Ez óriási változás: hiába vagy első a Google listáján, ha a felhasználó nem is látja a linkeket, mert megelégszik az AI által adott összefoglalóval. Itt jön képbe a Generative Engine Optimization (GEO), vagyis annak művészete, hogyan kerüljön be a márkád üzenete az MI által generált válaszokba. Ez még gyerekcipőben járó terület, de előrelátó marketingesek már most kísérleteznek vele. A cél, hogy az AI a te tartalmadat idézze, téged nevezzen meg forrásként a válaszaiban. Ez egészen újfajta tartalomstratégiát igényel, hiszen az MI-k olyan szempontok alapján „döntenek”, amiket még csak most kezdünk megérteni (pl. megbízhatóság, kontextusgazdagság, strukturált adatok a weboldalon stb.).
Az új keresési szokásokra való felkészülés 2025-ben nem opcionális, hanem túlélési kérdés. A hagyományos SEO persze továbbra is fontos – a Google sem tűnt el, sőt, fejleszti is a saját AI-alapú válaszait. Ugyanakkor a marketingeseknek szélesebb perspektívára van szükségük: keresőmarketing helyett találhatósági marketingre kell átállni. Vagyis ott lenni mindenütt, ahol a célközönség válaszokat kereshet. Ez jelentheti azt, hogy a weboldalunk tartalmait átstrukturáljuk a hangalapú lekérdezésekhez igazodva; vagy azt, hogy együttműködünk véleményvezérekkel, akik videóikban megválaszolják a termékünkkel kapcsolatos gyakori kérdéseket; esetleg azt, hogy olyan átfogó, minőségi tartalmat készítünk egy témában, amit egy MI bátran felhasznál az összefoglalójához. Érdemes azt is észben tartani, hogy a marketing szakma ismeri fel a kihívást: egy felmérés szerint a szakemberek jelentős része még nincs felkészülve a GEO korszakára, és komoly tudásbeli rés tátong ezen a téren. Ez azonban egyben lehetőség is: aki gyorsan tanul és alkalmazkodik, az komoly előnyre tehet szert a konkurensekkel szemben. Előretekintve valószínű, hogy a SEO szakemberek szerepe át fog alakulni, de nem vész el – sőt, kibővül az MI-vel való együttműködés irányába. A keresés világa tehát izgalmas és kissé kaotikus is most, de egy biztos: a közönség ott fog választ találni, ahol a legkényelmesebb számára, nekünk pedig ott kell lennünk az útjuk minden lépésénél. Következőként nézzük meg, mindez milyen hatással van magára a tartalomgyártásra és a kreatív marketingre, hiszen az új platformok és eszközök újfajta tartalmakat is kívánnak.
Tartalom és kreativitás 2025-ben
A digitális tér zsúfoltsága 2025-re minden eddiginél nagyobb. Naponta szinte felfoghatatlan mennyiségű új videó, poszt, cikk és reklám áraszt el bennünket – a fogyasztók figyelme így igazi szűk keresztmetszetté vált. Ebben a környezetben a régi mondás, miszerint „a tartalom a király”, továbbra is igaz, de kiegészítéssel: csak a jó tartalom a király. A mennyiség helyett egyre inkább a minőség dönt. Sok cég tanulta meg a nehéz úton, hogy hiába posztolnak naponta ötször, ha az üzenetük lapos vagy érdektelen, az algoritmusok és a közönség is ignorálni fogja őket. Ugyanakkor a generatív AI megjelenése egy másik véglet felé lökte a tartalomgyártást: most már szinte bárki, bármennyi szöveget vagy képet elő tud állítani pár gombnyomással. Ez egy paradoxont szül: egyfelől sokkal könnyebb tartalmat gyártani, mint valaha, másfelől sokkal nehezebb kitűnni a tartalmak tengeréből.
Hogy lehet mégis átütő erejű a marketinges tartalom 2025-ben? A tapasztalatok azt mutatják, hogy két dologgal: stratégiával és emberi kreativitással. Stratégia alatt azt értem, hogy tudatosan tervezünk a tartalmainkkal, nem ad-hoc módon öntözzük tele a netet anyagokkal. Például érdemes újrahasznosítani a régi tartalmakat: ami korábban jól ment, azt fel lehet frissíteni aktuális információkkal, új köntösbe bújtatni, mert könnyen lehet, hogy ismét sikert arat (sőt, egyes adatok szerint akár meg is duplázhatja a forgalmat egy-egy okos frissítés). Ugyanígy fontos a multimédiás jelenlét: a közönség imádja a rövid, pörgős videókat (TikTok, YouTube Shorts, Instagram Reels), közben viszont reneszánszát éli a podcast és más hangalapú tartalom is. Ma már a marketingtervben simán ott lehet, hogy hetente készítesz egy informatív, 15 perces podcast epizódot, mert a kutatások szerint a cégek 90% fölötti arányban tervezik növelni vagy legalább szinten tartani az audio tartalmakra fordított erőforrásaikat. Tehát a tartalom formátuma is számít: ami unalmas szövegként nem működik, lehet, hogy videóban vagy infografikaként kiválóan teljesít.
A másik kulcstényező az emberi kreativitás és hitelesség. Hiába okos az AI, az emberek továbbra is az emberi hangot keresik a sorok mögött. Egy tökéletesen megírt, de lélektelen marketing szöveg nem fog olyan hatást kiváltani, mint egy őszinte történet vagy egy jópofa, egyedi ötlet. Éppen ezért 2025-ben egy sikeres tartalommarketinges csapat nem fél kombinálni az AI erejét az emberi zsenialitással: megengedik, hogy a gép végezze a monoton munkát (pl. kulcsszókutatás, vázlatkészítés, adatgyűjtés), de a végső finomhangolást, a kreatív csavart már ők teszik hozzá. Sokan arról számolnak be, hogy az AI időt szabadít fel a csapatnak, amit aztán ötletelésre és valódi alkotásra tudnak fordítani. Így lesz a végeredmény sebesen elkészülő, de mégis emberi tartalom.
Fontos trend az is, hogy a tartalomnak egyre inkább közönségközpontúnak kell lennie. Ez persze mindig igaz volt, de ma már mérhető és nyomon követhető, hogy mi rezonál a nézőkkel. A közösségi médián azonnali visszajelzést kapsz: mennyi a megtekintés, a megosztás, mit kommentelnek. Ezekből tanulva folyamatosan csiszolni kell a tartalomstratégiát. A fiatal generációk (millennialok, Z és lassan már Alfa generáció is) rendkívül vizuális beállítottságúak, és az érdeklődésüket nehéz megtartani. Ezért hódítanak a rövid videók, az élő stream-ek vagy az interaktív tartalmak (pl. kérdésmatricák, szavazások a sztorikban). 2025-ben a tartalomkészítés olyan, mintha valaki végtelen csatornájú tévéműsort gyártana: rengeteg helyen kell jelen lenni változatos formában, de közben mindenhol konzisztensen képviselni a márkát és minőséget adni. Ez embert próbáló feladat, de a jutalma is nagy: ha sikerül élményeket adnod a tartalmakkal, a közönség hűséggel és figyelemmel jutalmaz.
Összességében elmondható, hogy a 2025-ös marketingben a tartalom nem veszített jelentőségéből – sőt, talán fontosabb, mint valaha, hogy mit és hogyan kommunikálsz. A technika segíthet a gyártásban és terjesztésben, de a nap végén a kreatív ötletek, a jó történetmesélés és az egyedi márkahang adja meg azt a pluszt, amitől a te üzeneted lesz az, amire a sok száz másik közül emlékezni fognak. Ha pedig ez párosul a következő fejezetben tárgyalt közösségi médiás stratégiával, akkor tényleg minden eszköz a kezedben van a sikerhez.
Közösségi média és a figyelemért folytatott harc
A közösségi média 2025-re egy vadregényes hullámvasúthoz hasonlít: folyamatosan változik a pálya, új platformok bukkannak fel a semmiből, a régiek pedig átalakulnak vagy épp visszaszorulnak. A vállalatok számára mindez egyszerre jelent óriási lehetőséget és kihívást. Vegyük például a Twittert – pardon, az időközben X névre átkeresztelt platformot. Valaha megkerülhetetlen kommunikációs csatorna volt, mára azonban sok márka (és felhasználó) elpártolt tőle a kiszámíthatatlan változtatások és botrányok miatt. Ezzel párhuzamosan a Meta által villámgyorsan piacra dobott Threads hónapok alatt több mint 100 millió felhasználót szerzett, és bár korai lenne azt mondani, hogy leváltja az X-et, mindenképp jelzésértékű a sikere: az emberek nyitottak egy új, „szöveges” közösségi platformra, ha az barátságosabb élményt ígér. Ugyanez igaz a rövid videós szcénára: a TikTok pár év alatt a világ egyik legbefolyásosabb médiafelületévé nőtte ki magát, amire a konkurensek (Instagram Reels, YouTube Shorts) is ráerősítettek. A lényeg: soha nem dőlhetünk hátra, hogy „megfejtettük” a közösségi médiát, mert holnap jöhet egy új trend vagy platform, ami mindent felforgat.
A figyelemért folytatott harc pedig ezen a terepen a legkiélezettebb. A közösségi média az a hely, ahol a márkád közvetlenül találkozik a közönségével – de nem egyedül, hanem versenyben több ezer másik ingerrel: cuki cicás videókkal, barátok bejegyzéseivel, hírekkel, mémekkel. Itt aztán tényleg igaz, hogy ha nem vagy elég érdekes vagy releváns, egy pillanat alatt továbbgörgetnek rajtad. 2025-ben ezért a hitelesség és az emberközeliség az aranyat érő tulajdonságok a social media stratégiában. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy a felhasználók által generált tartalmakat (UGC) és a munkatársak által generált tartalmakat (EGC) sok cég előtérbe helyezi a saját, hivatalos anyagaival szemben. Gondolj bele: ha egy alkalmazottad a LinkedInen személyes hangvételben mesél arról, milyen izgalmas projektben vesz részt a cégnél, az sokkal több embert megérinthet, mint egy HR-osztály által megírt PR-poszt. Ugyanígy egy valódi vásárló őszinte Instagram-véleménye a termékedről hitelesebb, mint akármilyen jól felépített reklámszöveg. A számok is ezt mutatják: a fogyasztók nagy része (egyes felmérések szerint ~70%-a) több bizalmat szavaz egy átlagos ember véleményének, mint egy híresség hirdetésének. Ennek nyomán látunk egy érdekes elmozdulást: az influenszer marketing átalakul, a hangsúly a mikro-influenszerekre és a közösségekre helyeződik. Nem feltétlenül a több millió követővel bíró celeb hozza a legjobb eredményt, hanem az a téma-specifikus véleményvezér, akinek 20-50 ezer hűséges, releváns követője van, és hiteles arc a maga területén. Ők kisebb eléréssel bírnak, de az a közönség valóban ad a szavukra, így sokszor jobb megtérülést hoznak a kampányokban.
A közösségi médiában a kreativitás és a spontaneitás is felértékelődött. Míg korábban sok márka hónapokkal előre megtervezte a posztjai nagy részét, mára kiderült, hogy néha a rugalmas, gyors reakció többet ér a merev tartalomnaptárnál. Az úgynevezett real-time marketing – amikor egy aktuális eseményre, mémre, trendre azonnal reagálsz valami frappáns saját tartalommal – hatalmas virális lökést adhat. (Emlékezzünk csak vissza arra az esetre, amikor egy híres divatmárka pár perc alatt posztolt egy poént egy futballmeccs váratlan áramszünetére, és ezzel beírta magát a marketing-történelembe.) 2025-ben persze már mindenki próbálkozik ilyesmivel, szóval nehezebb kitűnni, de a lényeg, hogy figyelni kell a közönség pulzusát és merésznek lenni olykor. A humor, az önirónia is remek fegyver lehet: több márka is sikerrel lovagolja meg a „nosztalgiahullámot” és a fiatalok által kedvelt szándékoltan kínos stílust. Például egyes popikonok és brandek bevállalják a „cringe” tartalmakat – de tudatosan, önreflexíven, ami azt eredményezi, hogy a közönség imádja a hitelességük miatt. Fontos azonban, hogy ismerd a határokat: provokálni szabad, de csak olyasmivel, ami belefér a márkád értékrendjébe. Ha csak erőltetetten ugrasz fel minden trendi vonatra, az visszaüthet, mert a fiatal közönség szimata kifinomult: azonnal megérzik, ha egy cég csak tettetni próbálja a menőséget.
És mi a helyzet a figyelemmel? Ahogy említettük, a figyelem lett az új valuta. A közösségi médiában töltött idő véges, és a platformok algoritmusai is azon dolgoznak, hogy a felhasználók minél tovább maradjanak – de közben neked, mint márkának jut-e ebből a tortából szelet? Ahhoz, hogy a figyelem rád irányuljon, értéket kell nyújtanod. Ez lehet szórakoztatás, lehet hasznos információ, inspiráció vagy bármi, ami miatt érdemes megállni a görgetésben. 2025-ben sok sikeres kampány épül közösségi médiás kihívásokra, interaktív játékokra vagy közösségi kezdeményezésekre, amelyekbe bevonják a követőket. A passzív reklám helyett az aktív élményadás dominál. Emellett egy érdekes trend a közösségépítés: a márkák rájöttek, hogy nem elég követőket gyűjteni, igazi közösséget kell kovácsolni belőlük. Zárt csoportok, klubok, exkluzív tartalmak vagy események révén próbálják összetartani a rajongóikat, mert egy elkötelezett közösség hosszú távon sokkal értékesebb, mint egy laza követőtábor. Ez a logika visszakapcsol az előző részekhez is, hiszen az adatvédelem és az első-party adatok fontossága miatt is jó, ha van egy saját közösséged, akivel közvetlenül tudsz kommunikálni.
Mindent egybevetve, a közösségi média frontján 2025-ben azok a márkák járnak az élen, amelyek bátrak, emberarcúak és figyelmesek. Bátrak mernek mások lenni és megszólalni fontos vagy akár kényes ügyekben is. Emberarcúak, mert valódi személyiséget mutatnak magukból és partnerként kezelik a közönséget. És figyelmesek, mert folyamatosan figyelik, mire rezonál a célcsoport, és ehhez igazítják a tartalmaikat. A figyelem megszerzése nem könnyű, de akié egyszer sikerül, az óriási értéket nyer – hiszen a figyelemből lesz ismertség, az ismertségből bizalom, abból pedig vásárlás. Végül, de nem utolsósorban, beszélnünk kell arról is, hogy a mai vásárlók nem csak a terméket nézik, hanem azt is, hogy a márka milyen értékeket képvisel. Jöjjön tehát a fenntarthatóság és az értékalapú marketing témája.
Fenntarthatóság és értékalapú marketing
Éltünk már át trendeket a marketingben, de talán egyik sem volt annyira társadalmi és erkölcsi töltetű, mint a fenntarthatóság és az értékalapú marketing térnyerése. 2025-ben egyre több fogyasztó hoz tudatos döntéseket: nemcsak azt kérdezik, „Mit árulsz?”, hanem azt is, „Mit képviselsz?”. A klímaváltozás, a társadalmi igazságosság kérdései, a diverzitás és befogadás ügye mind-mind beszivárogtak a köztudatba, és a vállalatoktól is elvárás lett, hogy állást foglaljanak ezekben. Ez persze nem egyszerű terep – hiszen a marketing hagyományosan a termékelőnyökről szólt, nem pedig társadalmi ügyekről. Mégis, a sikeres márkák rájöttek, hogy a hitelesség és értékvezérelt kommunikáció hosszú távon kifizetődő.
Kezdjük a fenntarthatósággal: ma már szinte minden iparágban megjelennek a „zöld” kezdeményezések. Legyen az újrahasznosított csomagolás, karbonsemleges működés, faültetési kampány vagy energiahatékony termék, a cégek igyekeznek bizonyítani, hogy törődnek a bolygó jövőjével. És nem pusztán PR-fogásként – legalábbis a vásárlók abban a pillanatban átlátnak a szitán, ha valaki csak greenwashing-ra használja a témát. A fenntarthatóságot azok a kampányok tudják hatékonyan kommunikálni, amelyek konkrét tettekre alapoznak. Például ha egy divatmárka azt mondja, hogy fenntartható, akkor mutassa meg, hogy a ruhái organikus pamutból készülnek vagy a gyárai megújuló energiát használnak. A marketing retorikában megjelent egy új nyíltság: a cégek beszámolókat, jelentéseket tesznek közzé a saját fenntarthatósági eredményeikről, számokkal, adatokkal alátámasztva. Ez egyszerre marketing és valós elszámoltathatóság. A jutalom pedig a fogyasztói lojalitás: különösen a fiatal generációk (Z és Alfa) körében nagy a hajlandóság arra, hogy többet fizessenek vagy kitartsanak egy márka mellett azért, mert az értékrendben közel áll hozzájuk.
Az értékalapú marketing azonban nem merül ki a zöld témáknál. Ide tartozik minden olyan ügy vagy érték, ami fontos lehet a közönségnek és a cég is mellé áll. Gondoljunk a diverzitásra: ma már alap, hogy egy kampányban különböző bőrszínű, korú, testalkatú emberek szerepelnek, mert a társadalom sokszínű, és ezt illik tükrözni. Vagy ott van a társadalmi felelősségvállalás: egy technológiai cég támogatja a digitális oktatást hátrányos helyzetű gyerekeknek, egy élelmiszeripari vállalat adományoz a rászorulóknak – és ezt kommunikálják is. Fontos hangsúlyozni, hogy nem jótékonysági jelentéseket kell publikálni unalmasan, hanem be kell ágyazni a márka narratívájába ezeket a gesztusokat. Például készülhet belőle egy megható videó, egy esettanulmány, egy influencer együttműködés, ami mesél a kezdeményezésről. A lényeg, hogy a vásárló érezze: a pénzével nem csak egy terméket vesz, hanem hozzájárul valami jóhoz.
Dajka Gábor marketingszakértő gyakran kiemeli, hogy 2025-ben a „hallgatni arany” helyett a „kiállni arany” az új mondás. Vagyis egy cég jobban teszi, ha hangot ad a vállalati értékeinek. Persze okosan és őszintén. Ha például a vállalat sosem foglalkozott eddig társadalmi ügyekkel, akkor nem kell erőltetetten beleállni minden trendi mozgalomba egyik napról a másikra. Az értékalapú marketing csak akkor működik, ha valódi – a közönség azonnal megérzi a hamisságot. Ugyanakkor ha van valami, amiben a brand hisz, azt nem szabad rejtegetni. A tapasztalat szerint az emberek értékelik, ha egy márka emberi arcot mutat. Egy 2024-es felmérésben a marketingesek 65%-a számolt be arról, hogy hatékonyabbak voltak a kampányaik, amikor valamilyen társadalmi vagy etikai ügyet is érintettek bennük. Ez nem azt jelenti, hogy minden reklámnak szólnia kell mondjuk a klímaváltozásról, de a márka hangnemébe, témaválasztásaiba be lehet szőni az értékeket. Például egy bankszektorban tevékenykedő cég dönthet úgy, hogy edukációs kampányt indít a pénzügyi tudatosságról a fiatalok körében – ez is egyfajta értékvezérelt marketing, ami túlmutat a saját szolgáltatásain.
Magyarországon is egyre több példát látunk az értékalapú marketingre. Gondoljunk a hazai nagyvállalatok CSR kampányaira vagy arra, hogy bizonyos márkák nyíltan kommunikálnak fontos társadalmi témákban. Ezek itthon talán még merészebb lépések, hiszen a közbeszéd is megosztott lehet, de épp ezért, aki jó érzékkel nyúl hozzá, az komoly szimpátiát építhet ki a célcsoportjában. A fenntarthatóság terén a magyar fogyasztók is egyre tudatosabbak: terjednek az elektromos autók, a csomagolásmentes boltok, sőt a vásárlók elvárják például az élelmiszerláncoktól is a zöldebb működést. Tehát a trend globális, de a helyi piacon is releváns.
Összefoglalva, 2025-ben a marketing már nem csak a számokról és konverziókról szól, hanem arról is, hogy milyen nyomot hagyunk a világban. Azok a brandek, amelyek képesek a profit mellett a purpose-t (küldetést) is szem előtt tartani, hosszú távon erősebb kötődést építenek ki a fogyasztókkal. Mert a vásárló nem csak egy terméket választ – gyakran önmagát fejezi ki azzal, mely márkákat támogat. Ha a te márkád értékrendje találkozik az övével, akkor nem csupán ügyfél lesz, hanem hű követő, sőt ajánló. Ez pedig a marketing szent grálja. Mindezek fényében nézzük meg, hogyan látja egy szakértő az eddig felsorolt trendeket és merre tart szerinte a marketing világa a sok változás közepette.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Szakértői szemmel összefogva a fentieket, kijelenthetjük: a marketing 2025-ben izgalmas, de embert próbáló korszakát éli. A technológiai újítások – élükön a mesterséges intelligenciával – elképesztő eszköztárat adnak a kezünkbe, ám egyben magasabbra is teszik a lécet. Egyszerre kell adattudósnak, kreatív zseninek és társadalompszichológusnak lennünk, ha a zajból ki akarunk tűnni. Úgy látom, hogy a siker kulcsa az egyensúly megtalálása: haladnunk kell a korral, de nem vakon követni minden újdonságot. Bátran kísérletezz az AI nyújtotta lehetőségekkel, de ne feledd, hogy a legjobb ötleteid még mindig a brainstorming során, kávé mellett ülve születnek meg a kollégáiddal. Építs adatvezérelt, személyre szabott kampányokat, de csak úgy, hogy közben tiszteletben tartod a vásárlóidat – ne termékként tekints rájuk, hanem partnerként. Használd a legfrissebb platformokat és trendeket a közösségi médiában, de csak oly módon, ami hiteles a márkád számára. Merj állást foglalni és értékeket kommunikálni, de csak őszintén, szívből, nem pedig a lájkok kedvéért.
A marketing lényege változatlan: kapcsolatot teremteni ember és ember (márka és közönsége) között. A világ lehet akármilyen digitális és automatizált, a nap végén a döntéseinket érzések, vágyak és bizalom alapján hozzuk meg. Ezt nem szabad szem elől tévesztenünk. Lehet a tiéd a legmodernebb AI asszisztens vagy a legjobb adatelemző szoftver, ha közben elveszíted a kapcsolódást ahhoz, amit az ügyfeleid igazán akarnak vagy értékelnek, akkor nem fogsz tudni maradandót alkotni. A jövő marketingje az én olvasatomban emberibb lesz, pont a technológiai dömping miatt. Azok a márkák fognak kitűnni, amelyek a személyesség illúzióját valósággá tudják tenni – legyen szó akár egymillió vásárlóval való kapcsolatról, mindenkivel úgy szólnak, mintha egyetlenegy fontos személyhez beszélnének.
Provokatívan talán úgy fogalmaznék: lehet, hogy néhány év múlva a fogyasztók már észre sem veszik a marketinget, mert annyira természetes részévé válik az életüknek – mint egy barát ajánlása, vagy egy közösség, aminek jó érzés a tagja lenni. Efelé haladunk a hiper-személyre szabással és közösségépítéssel. Ugyanakkor hiszem, hogy nem kell minden trendet felkarolni ahhoz, hogy sikeres legyél. A legfontosabb, hogy értsd a saját piacodat és a saját márkád egyéniségét. Ha valamelyik trenddel nem tudsz azonosulni, vagy a közönségedet hidegen hagyja, felesleges erőltetni csak azért, mert „mindenki azt csinálja”. Inkább arra figyelj, amivel valóban értéket adhatsz nekik. A marketingben mindig lesznek divathullámok, de az alapértékek – bizalom, kreativitás, ügyfélközpontúság – időtállóak.
Összegezve Dajka Gábor véleményét: 2025 marketingtrendjei között navigálva nem szabad elveszítenünk a saját iránytűnket. Érdemes nyitottnak lenni és tanulni folyamatosan, mert a „lifelong learning” most alapkövetelmény a szakmában. De ugyanilyen fontos, hogy merjünk hűek maradni önmagunkhoz és a márkánkhoz. Az új eszközök csodás dolgokra képesek, de csak akkor, ha okosan, stratégiával és szívvel használjuk őket. Aki erre képes, annak 2025 nem fenyegetés lesz, hanem izgalmas kaland és növekedési lehetőség.
Szakértő válaszol – Gyakori kérdések
Melyek 2025 legfontosabb marketingtrendjei?
2025-ben a marketinget több, egymással összefonódó trend határozza meg. Elsősorban a mesterséges intelligencia integrációja emelkedik ki – az AI szinte minden területen jelen van a tartalomkészítéstől az ügyfélszolgálatig. Emellett kulcstrend a személyre szabott marketing: a vásárlók elvárják, hogy a márkák egyéni igényekre szabják az ajánlatokat és üzeneteket. Fontos változás továbbá a keresési szokások átalakulása (hangalapú és közösségi keresés, valamint az AI-alapú generatív keresés térnyerése), ami új SEO stratégiákat kíván. A közösségi médiában az őszinte, autentikus tartalmak és a mikro-influenszerek szerepe nőtt meg, miközben a figyelem megragadása nehezebb, mint valaha. Végül pedig a fenntarthatóság és értékalapú kommunikáció is központi trend: a fogyasztók értékelik, ha egy márka társadalmilag felelős és kiáll bizonyos ügyek mellett.
Hogyan hat a mesterséges intelligencia a marketingre 2025-ben?
A mesterséges intelligencia 2025-ben katalizátorként hat a marketingre. Gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a tartalomgyártást – gondoljunk csak az AI által írt cikkekre vagy közösségi posztokra, melyek percek alatt elkészülhetnek. Emellett az MI segít az adatelemzésben és a célzásban: pontosabban megérthetjük vele a vásárlói viselkedést, és személyre szabott ajánlatokat kínálhatunk. Ugyanakkor új kihívásokat is hoz: a marketingeseknek meg kell tanulniuk együtt dolgozni az MI-eszközökkel, tudniuk kell értékelni és felügyelni azok outputját. Az AI megjelenése a keresésben (pl. ChatGPT) új stratégiák kidolgozására késztet SEO fronton is. Összességében az AI rengeteg rutinfeladatot levesz a vállunkról és javítja a kampányok hatékonyságát, de fontos az emberi kreativitás és ellenőrzés megtartása, hogy az üzenetek ne váljanak lélektelenné.
Mit jelent a generatív keresőoptimalizálás (GEO)?
A generatív keresőoptimalizálás (GEO) egy új megközelítés, ami az AI-alapú keresőmotorok térnyerésére reagál. Lényege, hogy nem csupán a hagyományos keresőtalálati listában próbálunk előre kerülni, hanem azt célozzuk, hogy a mesterséges intelligencia által generált válaszokba bekerüljön a márkánk tartalma. Mivel olyan eszközök, mint a ChatGPT vagy más AI-asszisztensek a webes információkból összefoglalót adnak a felhasználónak, a GEO azt jelenti, hogy optimalizáljuk a tartalmainkat arra, hogy ez az összefoglaló minket is idézzen vagy ajánljon. Gyakorlatban ez komplex feladat: hiteles, jól strukturált és releváns tartalmakat kell létrehozni, amelyekben az AI megbízik. A GEO tehát a SEO következő evolúciója, ami az AI válaszaira való „láthatóságot” tűzi ki célul.
Mennyire érvényesülnek ezek a trendek Magyarországon?
Magyarországon is érzékelhetőek a globális marketingtrendek, bár gyakran kicsit késleltetve és a piac méretére szabott mértékben. A nagyobb hazai vállalatok jellemzően hamar átveszik az új megoldásokat: például egyre több cég használ mesterséges intelligenciát (akár chatbot formájában az ügyfélszolgálaton, akár adatelemzésre a kampányokhoz), és a személyre szabott marketing is teret nyer – gondoljunk a targetált hirdetésekre vagy személyre szabott hírlevelekre, amelyekkel itthon is naponta találkozunk. A keresési szokások változása is tetten érhető: a fiatalabb magyar netezők ugyanúgy mennek a TikTokra inspirációért, és egyre többen használják a hangkeresést, bár a magyar nyelv miatt ez kicsit lassabb folyamat. A GEO koncepciója még gyerekcipőben jár nálunk, de a SEO-szakemberek már beszélnek róla és készülnek rá. A közösségi médiában a magyar piac sajátossága, hogy a Facebook és Instagram továbbra is nagyon erősek, de a TikTok is robbanásszerűen nő itthon is. A hazai közönség is értékeli az autentikus tartalmat: jól teljesítenek azok a kampányok, ahol magyar véleményvezérek, mikroközösségek vannak bevonva. Fenntarthatóság terén a magyar fogyasztók egyre tudatosabbak – a cégek igyekeznek zöld üzeneteket kommunikálni, bár a vásárlóerő és gazdasági helyzet néha korlátot szab annak, hogy mennyire hajlandóak többet fizetni a fenntartható opciókért. Összességében a trendek ugyanazok, de minden vállalkozásnak érdemes figyelembe venni a helyi közönség igényeit és a magyar piac sajátos körülményeit, amikor ezeket alkalmazza.
Követni kell minden marketingtrendet a sikerhez?
Nincs univerzális recept arra, hogy minden trendet vakon követve sikeres lesz egy cég – sőt, ez veszélyes is lehet. A trendek iránymutatást adnak arról, merre halad a világ, de nem mindegyik releváns minden vállalkozás számára. A legfontosabb, hogy ismerd a saját célközönségedet és üzleti céljaidat. Ha például a vevőid többsége idősebb korosztály, lehet, hogy számukra nem a TikTok lesz a legjobb platform, hiába hype-olt trend. Ugyanígy, ha a márkád profiljába nem illik egy viccelődő, „cringe” kommunikáció, nem kell erőltetni csak azért, mert másnak bevált. A siker titka inkább az, hogy a megfelelő trendeket válaszd ki és azokat jól valósítsd meg. Figyelj, tanulj az új irányokból, de szűrd meg őket: melyik ad hozzá ahhoz az élményhez, amit a te ügyfeleid keresnek? Érdemes pilot projektekkel kísérletezni – például kipróbálni egy AI eszközt kisebb kampányban, vagy tesztelni egy új platformot korlátozottan. Ha beválik, skálázd, ha nem, tanulj belőle és lépj tovább. A marketing lényege végső soron nem az, hogy „mindent is csináljunk”, hanem hogy következetes stratégiával a saját piaci előnyünkre fordítsuk a változásokat. Dajka Gábor szavaival élve: “Inkább csinálj kevesebbet, de azt kiválóan, minthogy mindent csinálj középszerűen.” A fókuszáltság és tudatosság többet ér, mint a trendek utáni kapkodás.
Források
- HubSpot 2025 State of Marketing jelentés összefoglaló (Actuado blog)
- SALESmanago – 2025 szeptemberi marketing trendek (The September Syllabus blogposzt)
- Seafoam Media – 2025. szeptemberi marketing hírek, trendek és insightok
