2023-ban a magyar gazdaság megtorpant, 2024-ben pedig mindössze ~0,5%-os növekedést produkált. Ennek hátterében a gyengülő külső kereslet, valamint a bizonytalan üzleti környezet miatti beruházás-visszaesés állt. 2025-re több előrejelzés is mérsékelt, 0,8–1% körüli GDP-bővülést vár, míg 2026-ra már 2–2,5% közötti gyorsulást jósolnak. Az Európai Bizottság tavaszi prognózisa például 2025-ben 0,8%, 2026-ban 2,5% GDP-növekedést valószínűsít, amelyet elsősorban a fogyasztás élénkülése és a beruházások, export fokozatos javulása támogat. Hasonlóan, az OECD is 0,9% és 2,4% GDP-növekedést jelez előre 2025-re és 2026-ra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előrejelzése ennél is visszafogottabb: a jegybank szerint 2025-ben mindössze ~0,8% lehet a GDP-bővülés, de 2026-ban 2,8%, 2027-ben pedig 3,2% növekedés következhet a konjunktúra élénkülésével. Ugyanakkor a magyar kormány (Pénzügyminisztérium) ennél optimistább: 2025-re 2,5% GDP-növekedéssel számolnak a hivatalos prognózisban , sőt 2026-ra 4% körüli ütemet sem tartanak kizártnak – ez azonban lényegesen magasabb a nemzetközi intézmények becsléseinél. Összességében a kilátások szerint 2025 a szerény kilábalás éve lehet, míg 2026-tól gyorsulhat a gazdaság bővülése.
A növekedés szerkezetét tekintve a belső kereslet, különösen a lakossági fogyasztás marad a fő húzóerő. A reálbérek emelkedése és a kormányzat adókedvezményei élénkítik a háztartások költését , így a fogyasztás dinamikája 2025-ben is erős marad, és alapvetően hozzájárul a GDP növekedéséhez. Ezzel szemben a beruházások 2024-ben jelentősen visszaestek, és 2025-ben még csak mérsékelt élénkülés várható – a gyenge üzleti bizalom, a kapacitáskihasználatlanság és a szigorú finanszírozási feltételek miatt a vállalati beruházási kedv csekély. 2026-ra azonban már újraindulhatnak a beruházások, amit a globális bizonytalanság enyhülése, a javuló finanszírozási kondíciók és a kormányzat által támogatott projektek (pl. építőipari beruházások) is segítenek. A nettó export hozzájárulása 2024-ben negatív volt a lanyha külső kereslet miatt – különösen a gépipari és járműexport gyengélkedett –, azonban 2025-től az export teljesítménye várhatóan fokozatosan javul. Új, külföldi működőtőkéből megvalósult termelési kapacitások (pl. az autóiparban) állnak üzembe, ami növelheti az exportot 2025–2026-ban, feltéve hogy fő kereskedelmi partnereinknél (EU, Németország) élénkül a kereslet. Ugyanakkor a magyar gazdaság erősen kitett a külső konjunktúrának: az export több mint 65%-a EU-országokba (és ~21%-a Németországba) irányul, így az euróövezet – különösen Németország – növekedése kulcsfontosságú kockázat a kilátások szempontjából.
Inflációs trendek és a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája
Az infláció 2023 folyamán drasztikusan csökkent a korábbi évek két számjegyű szintjéről, de továbbra is meghaladja a jegybank 3%-os célját. 2024-ben az éves átlagos infláció ~3,7% volt (a maginfláció ennél magasabb, ~5,9% ), majd 2025 elején az árnyomás újra erősödött kissé – pl. 2025 februárjában 5,6%-ra gyorsult a fejlett infláció az élelmiszer- és energiaárak emelkedése miatt. 2025 májusában a fogyasztói árak növekedési üteme ismét 4,4%-ra mérséklődött, míg a maginfláció 4,8% volt. A dezinflációt segítették az állami árstopok és egyéb árkorlátozó intézkedések, amelyek rövid távon érezhetően fékezték az inflációt. Ugyanakkor az üzleti szféra árazási magatartása továbbra is erőteljes: az ársokkok után is magas az átárazások gyakorisága, különösen a piaci szolgáltatások terén tapasztalható élénk árnövekedés. A lakossági inflációs várakozások bár csökkentek, de továbbra is magasak, jelezve, hogy az inflációs folyamatok beágyazódtak.
A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2025 hátralévő részében az infláció még végig a toleranciasáv felett alakul (a toleranciasáv a 3% ±1 százalékpont körül). A jegybank csak 2026 elejére várja az infláció tartós mérséklődését 4% alá, a célsávba, és 2027 elejére érheti el a 3%-os célértéket. Ennek megfelelően az MNB friss számszerű prognózisa: 2025-ben éves átlagban 4,7% infláció várható, 2026-ban 3,7%, 2027-ben pedig 3,0%, ekkorra sikerülhet fenntartható módon elérni az inflációs célt. Más intézmények is hasonló pályát valószínűsítenek: a kormány 4,5%-os fogyasztóiár-emelkedéssel számol 2025-re , az IMF legutóbbi (2025 áprilisi) világgazdasági előrejelzése pedig ~4,9%-os inflációt jelez Magyarországon 2025-re. 2026-ra az Európai Bizottság 3,3%-os, az IMF ~3,4%-os inflációt vár, vagyis csak kismértékben a cél fölött. Összességében az inflációs nyomás lassan enyhül, de a bérek dinamikus növekedése (2025-ben ~9%-os minimálbér-emelés és további béremelkedések ) és az erős belső kereslet miatt 2025-ben még makacsul magas marad az árindex. Ráadásul bizonyos kormányzati árstopok kivezetése (pl. élelmiszeripari árréskorlátozások) átmenetileg ismét áremelkedést hozhat 2025-ben.
A monetáris politika mindezek miatt továbbra is óvatos és szigorú. 2022-ben az MNB rendkívüli kamatemelésekkel 13% fölé vitte az effektív kamatszintet a forint védelmében, majd 2023 második felétől fokozatosan csökkentette a rövid oldali kamatokat. 2024 szeptembere óta a jegybanki alapkamat 13% helyett 6,50%, miután az effektív kamatszintet és az alapkamatot összehangolták. 2025. június 24-én az MNB Monetáris Tanácsa ismét változatlanul hagyta az alapkamatot 6,50%-on, hangsúlyozva a szigorú monetáris kondíciók fenntartásának szükségességét az infláció leszorítása érdekében. A döntés indoklásában kiemelték, hogy a kockázatok továbbra is indokolttá teszik a óvatos és türelmes politikát, és hogy tartósan pozitív reálkamat biztosításával igyekeznek rögzíteni az inflációs várakozásokat. Ennek megfelelően az MNB kommunikációja jelzi, hogy egyelőre nem várható kamatcsökkentés , amivel a jegybank a pénzpiacokat is megnyugtatta. Ugyanakkor a jövőben – ha az infláció valóban csökkenő pályán marad – a monetáris kondíciók óvatos lazítása elképzelhető. Az OECD prognózisa szerint a jegybank csak mérsékelt ütemben, kis lépésekben csökkenti majd a kamatot, és az alapkamat 2026 végére is még ~5,5% körül lesz (vagyis továbbra is magasabb a 3%-os inflációnál). A monetáris politika tehát a következő években is a dezinfláció elérését és fenntarthatóságát fogja szolgálni, ami szükség esetén a szigor fenntartását jelenti.
A forint árfolyamának alakulása euróhoz és dollárhoz viszonyítva
A forint árfolyama 2022–2023-ban jelentős ingadozásokat mutatott: 2022 őszén az euróval szemben rekordgyenge, 430 Ft/EUR fölötti szinteken is járt a háborús és energiapiaci válság nyomán. 2023 folyamán majd 2024-ben azonban – a javuló külkereskedelmi mérleg és a magas kamatprémium hatására – fokozatos erősödés indult. 2025 első felében a forint árfolyama látványosan stabilizálódott, sőt 2025 június végére az euró jegyzése tartósan 400 Ft alá került, ami hónapok óta nem látott erős szint. Az alábbi ábra bemutatja a forint jelentős erősödését az euróval szemben június utolsó hetében, amikor a kurzus 404 Ft/EUR szintről 399 alá is benézett: A forint euróhoz viszonyított árfolyama (HUF/EUR) 2025 június végén – a grafikonon látható a 400 forint alatti szint tartós elérésének kísérlete.
A forint erősödését több tényező támogatta. Egyrészt a globális befektetői hangulat javult a közel-keleti geopolitikai feszültség átmeneti enyhülésének hírére (például a bejelentett tűzszünet csökkentette az olajárat és növelte a kockázati étvágyat). Másrészt az MNB szigorú politikája és magas kamatszintje vonzóvá teszi a forintot a befektetők számára: a magyar kamatelőny kedvezően hat az árfolyamra, és a jegybank jelzése, miszerint egyelőre nem lesz kamatvágás, erősítette a forint iránti bizalmat. Harmadrészt a dollár gyengülése az euróval szemben szintén a forint malmára hajtotta a vizet – 2025 június végén az EUR/USD árfolyam 1,15-ről 1,17 fölé emelkedett, így a forint két éve nem látott csúcsra erősödött a dollárhoz képest. Az alábbi grafikon mutatja a dollár-forint árfolyam jelentős esését ugyanebben az időszakban (a USD/HUF a 350 feletti szintekről ~340-ig süllyedt): A forint amerikai dollárhoz viszonyított árfolyama (HUF/USD) 2025 június végén – a forint erősödése két éves csúcsot eredményezett a dollárral szemben.
Előretekintve a szakértők óvatos optimizmussal tekintenek a forint árfolyamára. A jelenlegi 6,5%–os alapkamat és a várható euróövezeti kamatcsökkentések kombinációja jelentős kamatelőnyt biztosít a forintnak, ami akár tartósan is a 400 HUF/EUR alatti sávban tarthatja az árfolyamot a következő hónapokban. Egyes elemzők szerint új, erősebb kereskedési sáv alakulhat ki: az euró esetében 395–405 Ft, a dollárnál 330–350 Ft között. Ugyanakkor a forint továbbra is sérülékeny és kockázatoknak kitett. A globális piacokon a befektetői hangulat változékonysága (például az amerikai Fed politikája vagy egy esetleges újabb geopolitikai feszültség) könnyen megfordíthatja a trendet. Ha a dollár ismét erősödésnek indulna a nemzetközi piacokon, az a forintot gyengítheti. Nem véletlen, hogy néhány nemzetközi banki előrejelzés korábban a forint újbóli gyengülését valószínűsítette: az ING Bank elemzői például 2024 végén még arra számítottak, hogy 2025 elején a forint ismét 420 HUF/EUR közelébe gyengülhet a nemzetközi környezet romlása esetén. Ezzel szemben a legutóbbi fejlemények ismeretében inkább stabil vagy mérsékelten erős forint forgatókönyve látszik valószínűbbnek, különösen ha Magyarország fenntartja a jelentős kamatelőnyt és nem romlik számottevően a külső piaci hangulat. A hivatalos prognózisok jellemzően nem adnak pontos árfolyam-előrejelzést, de feltételeznek egy viszonylag stabil árfolyampályát. A kormány például a 2024-es konvergenciaprogramban ~380-390 Ft/EUR körüli átlagárfolyammal kalkulált, míg a jegybank előrejelzései implicit módon arra utalnak, hogy nagymértékű árfolyam-ingadozás nélkül képzelik el a következő éveket (stabilizálódó külső egyensúly mellett). Összességében a forint 2025-ben várhatóan a 380–410-es sávban mozoghat az euróval szemben, az aktuális piaci fejleményektől függően, míg a dollárhoz viszonyítva a 330–360-as tartomány valószínű.
Munkanélküliség és foglalkoztatottság kilátásai
A magyar munkaerőpiac az elmúlt években rendkívül feszes volt, a foglalkoztatottság történelmi csúcsközelben, a munkanélküliségi ráta pedig alacsony szinten stabilizálódott. 2023-ban a gazdasági lassulás ugyan némi romlást hozott – a munkanélküliség 4,5%-ra emelkedett 2024 elejére –, de ez még így is mérsékelt munkanélküliséget jelent nemzetközi összevetésben. 2024 végére ~4,5% körül alakult a munkanélküliségi ráta, és a betöltetlen álláshelyek száma is csökkenő tendenciát mutatott a mérsékelt gazdaság miatt. A foglalkoztatás szintje azonban továbbra is magas, a vállalatok inkább a felvételi lassításával reagáltak a bizonytalan kilátásokra, de tömeges leépítések nem történtek. 2025-ben a várakozások szerint a gazdaság élénkülésével párhuzamosan ismét javulhat kissé a munkaerőpiac: az Európai Bizottság előrejelzése szerint a munkanélküliség 2025-ben 4,4%, 2026-ban 4,3% lesz. Hasonlóan, a kormány is 4,2% körüli rátával számol 2025-re , vagyis lényegében a jelenlegi szinten ragad a mutató. Ez arra utal, hogy továbbra is teljes foglalkoztatás közeli állapotok várhatók. A munkaerő-kínálat szűkössége miatt a versenyszféra számos ágazatában inkább munkaerőhiány jellemző, semmint munkanélküliség – ez strukturális jellegű kihívás, amely a bérek emelkedésében is tükröződik.
A bérek várhatóan folytatják dinamikus növekedésüket, bár az infláció mérséklődésével a nominális bérkiáramlás kissé lassulhat a korábbi évi 15-20%-os ütemekhez képest. 2025 januárjától a minimálbér és a garantált bérminimum újabb 9%-kal emelkedett, ami felfelé húzza az egész bérskálát. A kormány prognózisa szerint 2025-ben átlagosan ~8,6%-kal nőhet a nemzetgazdasági átlagbér, a versenyszférában közel 9%-os bérnövekedéssel. Mivel az infláció jövőre 4-5% között alakul, ez ismét érdemi reálbér-emelkedést jelent a dolgozók számára. A közszférában is várhatók bizonyos bérrendezések (pl. 2024-ben már történt pedagógus és egészségügyi béremelés, 2025-ben pedig a fegyveres testületeknél terveznek egyszeri juttatásokat ). Összességében a foglalkoztatottság magasan marad, a vállalatok inkább a termelékenység javításával és a meglévő munkaerő megtartásával igyekeznek kezelni a magas bérköltségeket, mintsem elbocsátásokkal. A munkanélküliségi ráta tartósan 4-5% között maradhat, ami azt jelenti, hogy Magyarország megközelíti a teljes foglalkoztatás állapotát a prognózisok szerint. Fontos azonban kiemelni, hogy a munkaerőpiaci tartalékok kimerültek – a munkaerőhiány több ágazatban korlátozza a növekedést, és a demográfiai trendek (csökkenő aktív népesség) hosszabb távon kihívást jelentenek. A kormány ezért a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére (pl. nyugdíjasok és fiatal anyák foglalkoztatása adókedvezményekkel) és a szakképzés megerősítésére törekszik, hogy enyhítse a feszes piac okozta feszültségeket.
Fontosabb ágazatok várható teljesítménye
Ipar (feldolgozóipar és exportágazatok)
A feldolgozóipar 2023 második felében és 2024-ben gyenge teljesítményt nyújtott, főként a külső kereslet visszaesése miatt. A magyar ipar erősen függ az európai konjunktúrától, különösen a járműgyártás és a gépipar területén. 2024-ben az export volumene alig nőtt, mivel a gépjármű- és gépexport lemaradást mutatott a nemzetközi kereslet gyengülése közepette. 2025 elején is folytatódott ez a trend: az ipari termelés visszaesése hozzájárult ahhoz, hogy az idei első negyedévben a GDP negyedéves alapon 0,2%-kal csökkent. Ugyanakkor vannak biztató jelek az ipar kilátásait illetően. Több nagy beruházás ért be vagy indul be a következő időszakban: az akkumulátorgyártásban, az autóiparban (új modellek gyártása, elektromos autó projektek) és az elektronikai szektorban jelentős kapacitások épülnek ki. Az OECD szerint ezek az új kapacitások 2025–2026 folyamán fokozatosan termelésbe állnak, ami érdemben növelheti a magyar exportot. Például a debreceni és iváncsai akkumulátorgyárak, illetve a bővülő autóipari üzemek (Mercedes, Audi elektromos modellek) hozzájárulhatnak az ipari kibocsátás növekedéséhez. Feltétel azonban, hogy legyen hozzá piaci kereslet: ha fő exportpartnereink gazdasága gyenge marad, az korlátozza az ipar bővülését. A kockázatok között szerepel, hogy Németország gazdasági növekedése lanyha, illetve a globális kereskedelmi feszültségek (pl. amerikai vámintézkedések) csökkenthetik a keresletet a magyar iparcikkek iránt. Mindezek ellenére az előrejelzések 2025 második felétől az ipar fokozatos talpra állását várják. Az export volumene 2025-ben ~3%-kal, 2026-ban 5-6%-kal bővülhet a Pénzügyminisztérium szerint , amennyiben az ellátási láncok stabilak maradnak és sikerül növelni az exportpiaci részesedést. Összességében az ipar 2025-ben várhatóan mérsékelt növekedést mutat a gyenge bázisév után, 2026-tól pedig – ha a nemzetközi környezet kedvezőbbé válik – ismét a gazdaság motorjává válhat.
Építőipar
A építőipart az elmúlt időszakban erőteljes hullámzás jellemezte. A 2021–2022-es építőipari boom után 2023-ban jelentős visszaesés következett be, amit a magas kamatok miatti lakásépítési lassulás és a kormányzati beruházások leállása okozott. 2024-ben a trend folytatódott: az állami beruházások csökkentése és a magánfejlesztések kivárása miatt az építőipar teljesítménye elmaradt az előző évitől. 2025 elején tovább szűkült az építőipari termelés – áprilisban például közel 5%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A kilátások azonban 2025 második felétől javulhatnak. A kormány a költségvetési hiány csökkentése érdekében 2023–2024-ben sok beruházást elhalasztott, de 2025-ben már stabilizálódhat a közberuházások szintje, 2026-tól pedig újra növekedhet. Az Európai Bizottság prognózisa szerint 2026-ban a kormányzati támogatású építési projektek újra élénkülnek, ami húzóágazattá teheti az építőipart. Ide tartoznak például az út- és vasútfejlesztések, a lakásfelújítási programok folytatása, esetleg nagyobb ipari beruházások állami támogatással. Emellett az EU-s források (helyreállítási alap, kohéziós alapok) esetleges beáramlása is nagy lökést adhat: ha Magyarország megállapodik az EU-val a visszatartott forrásokról, 2025 végétől több száz milliárd forintnyi infrastrukturális és energetikai projekt indulhat el, ami az építőipart fellendítheti. A lakáspiacon a kamatok várható csökkenése 2024–2025 fordulójától újra ösztönözheti a keresletet, így 2025 második felétől a lakásépítések is magukhoz térhetnek. Összességében 2025-ben még vegyesen alakul az építőipar teljesítménye (esetleg stagnálás vagy minimális növekedés), de 2026-tól gyorsuló bővülés várható az ágazatban.
Mezőgazdaság
A mezőgazdaság teljesítménye hagyományosan nagy ingadozást mutat az időjárás függvényében. 2022-ben súlyos aszály sújtotta a szektort, 2023-ban pedig egy átlagosabb év következett vegyes eredményekkel. 2025 elején az agrárium kilátásai ellentmondásosak voltak: egy agrárbizalmi felmérés szerint az ágazati szereplők hangulata kissé romlott 2025 első negyedévének végére. Ennek fő okai a váratlan negatív események voltak. Több mint 50 év után ismét felütötte fejét Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás állatbetegség, ami különösen a szarvasmarha- és sertéstenyésztőknél okozott veszteségeket és bizonytalanságot. Emellett madárinfluenza-járvány is nehezítette a baromfiágazatot, és az év elején bevezetett bolti élelmiszer-árrésstop (a kiskereskedelmi árrések korlátozása egyes élelmiszereknél) szintén óvatosságra intette a termelőket a piaci zavarok miatt. Ezek a tényezők rövid távon növelték az agrárium bizonytalanságát, így néhány alágazat (tejtermelés, húságazat) pesszimistábban ítélte meg a kilátásokat.
Ugyanakkor a mezőgazdaság hosszabb távú trendjei biztatóbbak. Jelentős EU-s támogatások és fejlesztési programok indulnak 2025-ben, amelyek lendületet adhatnak az ágazatnak. Elrajtolt a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023–2027-es ciklusának Stratégiai Terve, melynek keretében mintegy 1500 milliárd forintnyi forrás áll a magyar agrárium rendelkezésére beruházásokra, modernizációra. Ennek hatására a bankok és gazdálkodók már készülnek új projektek finanszírozására, az agrárhitelezési piac megmozdulhat. Az elemzők szerint 2025 második felétől indulhat meg érdemi növekedés a mezőgazdasági beruházásokban és termelésben, amikor ezek a támogatások realizálódnak. Ez azt jelenti, hogy például technológiai fejlesztések (öntözés, precíziós gazdálkodás), ültetvénytelepítések, állattartó telepek korszerűsítése indulhat országszerte. A kilátásokat javítja, hogy az időjárási szélsőségek ellenére 2024-ben és 2025-ben eddig elmaradtak a katasztrofális aszályok, így átlagos terméseredmények valószínűek a növénytermesztésben. Az orosz-ukrán háború miatti gabonaár-ingadozás ugyan kihívás, de az ellátási láncok alkalmazkodtak, az exportlehetőségek megvannak (pl. a Fekete-tengeri útvonalak akadozása ellenére Magyarország más piacokra is ki tud lépni). Összességében 2025-ben a mezőgazdaság teljesítménye várhatóan kissé javul a 2024-es visszaesés után, de az igazi lendületet a támogatott beruházások kifejtése hozhatja meg 2026-2027-ben. Fontos megjegyezni, hogy az agrárium GDP-hozzájárulása ~4%, így kilengései az összgazdasági növekedést mérsékelten befolyásolják – ugyanakkor egy jó mezőgazdasági év (vagy épp egy rossz termés) akár 0,5 százalékponttal is elmozdíthatja a GDP-t mindkét irányban.
Szolgáltatások
A szolgáltatási szektor a pandémiás visszaesés után 2022-2023-ban erőteljes fellendülést mutatott, és 2024-2025-ben is a gazdaság stabil támasza marad. Különösen a kereskedelem, turizmus és egyes üzleti szolgáltatások teljesítenek jól a belső kereslet élénkülésének köszönhetően. 2024-ben a turizmus rekordévet zárt: a külföldi vendégek száma jelentősen növekedett (~17%-kal több nemzetközi turista érkezett, mint egy évvel korábban), a belföldi turizmus is bővült, és az ágazat bevételei ~16%-kal haladták meg a 2023-as szintet. A turisztikai szektor aktívuma 2024-ben megközelítette az 5 milliárd eurót, ami nagymértékben hozzájárult a folyó fizetési mérleg többletéhez. 2025-ben is folytatódik a turizmus bővülése: az év elején 29%-kal több külföldi vendég érkezett, mint az előző év azonos időszakában. Számos új szálloda fejlesztése van folyamatban (közel 5000 új szobával a következő években), ami jelzi a piaci szereplők bizalmát. A szolgáltató szektor más területein is növekedés várható. A kiskereskedelmi forgalom 2025 elején már élénk emelkedést mutatott (2025 áprilisában +5% éves alapon ), jelezve, hogy a háztartások költekezése újra erőre kap a reáljövedelmek növekedésével. Az üzleti szolgáltatások (pl. informatika, távközlés, pénzügyi szolgáltatások) terén a digitalizáció és az automatizációs igény hajtja a keresletet, így ezek az ágazatok tovább bővülhetnek. A szolgáltatások inflációja ugyanakkor viszonylag magas marad, mivel a magas bérek beépülnek az árakba – ez 2025-ben is látszik majd a 5% körüli szolgáltatási inflációs rátában. Ennek ellenére reálértelemben a szolgáltatási kibocsátás is nő. Összességében a szolgáltatóipar 2025-ben 2-3%-os hozzáadottérték-növekedést érhet el, ezzel a GDP-bővülés meghatározó komponense lesz. Külön kiemelendő a folyamatban lévő zöld és digitális átállás: az uniós források egy része a szolgáltatások fejlesztését célozza (oktatás, egészségügy digitalizációja, zöld közlekedés stb.), ami hosszabb távon fenntartható növekedést alapozhat meg ebben a szektorban is.
Nemzetközi és geopolitikai hatások a kilátásokra
A magyar gazdaság kilátásait jelentősen befolyásolják a nemzetközi gazdasági környezet és a geopolitikai fejlemények. Jelenleg a világgazdaságban számos bizonytalanság tapasztalható. Az orosz–ukrán háború elhúzódása folyamatos kockázatot jelent: egyrészt közvetlen kereskedelmi és ellátási zavarokat okoz Kelet-Európában, másrészt magasan tartja az energiaárak volatilitását. 2023 végén és 2024-ben ugyan mérséklődtek az energiaköltségek (pl. földgáz ára visszaesett), de a közel-keleti konfliktusok eszkalálódása 2025 folyamán ismét megemelte az olajárak ingadozását. MNB-elemzések szerint a közel-keleti háborús feszültségek hatására az olajárak időszakosan 10-15%-kal is feljebb ugrottak, ami világszerte nehezíti az infláció leszorítását. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek (vámháborúk) és az USA által kilátásba helyezett új importvámok az EU-val szemben szintén bizonytalanságot keltenek. Magyarország, mint nyitott gazdaság, közvetve megsínyli a globális protekcionizmus erősödését: ha az USA behozatali vámokat vet ki egyes európai termékekre, az visszafogja az európai – és így a magyar – exportot is. Az OECD rámutatott, hogy az amerikai protekcionista lépések a német autóiparon keresztül is negatívan hatnak a magyar beszállítókra.
A globális kamatkörnyezet változásai is komoly hatással vannak Magyarországra. 2022–2023-ban világszerte szigorodtak a monetáris kondíciók (Fed, EKB kamatemelések), ami a feltörekvő piaci devizákra nyomást helyezett. 2024-2025-ben a fő jegybankok várhatóan lassítanak vagy leállnak a kamatemelésekkel, sőt az EKB 2025 közepétől már kamatcsökkentésbe is kezdett (2025 júniusában 25 bázisponttal vágtak kamatot). Ez a trend kedvező lehet a forintnak, mivel csökken a kamatkülönbözet a fejlett és feltörekvő piaci kamatok között, és a globális tőke egy része visszaáramolhat a magasabb hozamú piacokra. Ugyanakkor, ha az amerikai Fed a vártnál lassabban enyhít vagy újra szigorít (például a munkaerőpiaci adatok függvényében), az ismét erősítheti a dollárt és tőkekivonást indíthat el a régióban, gyengítve a forintot. A befektetői hangulat tehát könnyen változhat; 2025-ben a volatilitás megmarad a pénz- és tőkepiacon. Ezt támasztja alá, hogy a globális részvényindexek is érzékenyen reagálnak a geopolitikai hírekre: egy közel-keleti eszkaláció növeli a bizonytalanságot a piacokon. A magyar állam és vállalatok finanszírozása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nemzetközi piacokon ne alakuljon ki tartós kockázatkerülés – a finanszírozási költségek emelkedése és a források szűkössé válása esetén a magyar gazdaság növekedése is sérülékenyebb.
Az Európai Unióval fennálló kapcsolatok geopolitikai szempontból szintén hatással vannak a kilátásokra. Az EU és Magyarország között zajló jogállamisági viták miatt bizonyos uniós támogatások (helyreállítási alap, kohéziós pénzek) folyósítása késik. Ez 2024-ben és 2025-ben csökkenti a beáramló forrásokat, így mérsékli a beruházásokat és a költségvetési mozgásteret. Ha sikerül megállapodásra jutni és a források felszabadulnak, az jelentős pozitív sokkot adhat a gazdaságnak a következő években; ellenkező esetben a támogatások hiánya visszafogó tényező marad. Ezen túl a nemzetközi hitelminősítők figyelemmel kísérik a magyar gazdaságpolitikát és geopolitikai kitettséget – 2025-ben egy felminősítés vagy leminősítés is befolyásolhatja a befektetői hangulatot és ezáltal a forintot.
Végezetül, a regionális gazdasági folyamatok (pl. a visegrádi országok vagy a Balkán növekedése) is hatással lehetnek Magyarországra a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokon keresztül. Összefoglalva, a magyar gazdaság 2025-ös és azon túli pályája számos külső tényezőtől függ: a globális konjunktúra alakulásától, a geopolitikai konfliktusok kimenetelétől és a nemzetközi pénzügyi környezet stabilitásától. E kockázatok ellenére a jelenlegi előrejelzések összességében óvatosan bizakodók: a magyar gazdaság kilábalása folytatódhat, ha a külső sokkok nem erősödnek fel és a belső egyensúlypolitika (monetáris és fiskális) továbbra is fegyelmezett marad. A Magyar Nemzeti Bank kockázati elemzése szerint a fő negatív forgatókönyvek között a geopolitikai feszültségek éleződése, a magasabb inflációs várakozások tartóssága, illetve a munkaerőpiaci feszesség hirtelen oldódása (munkanélküliség megugrása) szerepelnek, míg pozitív oldalon a gyorsabb nyugat-európai fellendülés és az infláció vártnál gyorsabb csökkenése javíthat a kilátásokon. A gazdaságpolitika mozgástere korlátozott, de a stabilitás orientált megközelítés – fegyelmezett költségvetési politika és az árstabilitásra fókuszáló monetáris politika – fenntartása mellett Magyarország felkészültebben nézhet szembe a külső kihívásokkal.
Források: MNB jelentések és közlemények ; Pénzügyminisztérium (kormány) prognózisok ; Európai Bizottság gazdasági előrejelzés (2025 tavasz) ; OECD Economic Outlook 2025/1 ; IMF World Economic Outlook (2025 április) ; valamint sajtóhírek (Index, Portfolio, stb.) a makrogazdasági trendekről.
