Mi az a growth marketing, és miért került reflektorfénybe?

Főbb pontok:

A growth marketing – magyarul legpontosabban „növekedésközpontú marketingnek” fordítható – nem egy új buzzword, hanem a digitális gazdaság gyorsuló ritmusának válasza. Míg a hagyományos marketing a fogyasztói út felső szakaszára (figyelem, elérés, kattintás) fókuszált, addig a growth marketing a teljes AARRR‑tölcsért kezeli egységes tanulási ciklusként. Az elmúlt három évben a világjárvány, az adatvédelmi szigorítások (GDPR‑, majd DMA‑, DSA-csomag), valamint a sütialapú célzás fokozatos kivezetése drasztikusan csökkentette a cégek „olcsó PA‑komforthányadát”: ma egyetlen félresiklott kampány képes hónapokra nullázni a ROAS-t. Ez kényszerítette ki azt a fordulatot, amelyben a növekedésért felelős szakemberek (growth lead, growth hacker, revenue ops) már nem a marketingosztály elkülönült szigete, hanem a termékfejlesztés, értékesítés, ügyfélszolgálat és analitika közti csomópont. A McKinsey 2024‑es „Year in Marketing” jelentése szerint a „full‑funnel” csapatok 63 %-kal gyorsabban javítják a fogyasztói életciklus‑értéket, mint azok a versenytársak, ahol a marketing továbbra is csatornaspecifikus silókban dolgozik. A growth marketing tehát nemcsak taktikai eszköztár (A/B teszt, e‑mail‑szegmentáció, SEO), hanem üzleti gondolkodásmód, amely a „tervezd meg → futtasd → mérd → tanulj → iterálj” kvázi‑agilis hurokra épít, és ezáltal képes a hirtelen piaci ingerekre is órák, nem pedig negyedévek alatt reagálni.

A hagyományos és a growth marketing közötti stratégiai töréspont

A klasszikus marketingmodell a márkaépítést („share of voice”) és a toborzást („lead gen”) tekinti elsődleges célnak; a mélyebb funnel aztán sokszor „átcsúszik” értékesítésre vagy ügyfélszolgálatra. A growth marketing ezzel szemben ciklust lát, ahol az ügyfélút minden pontja adatot termel, és minden adat új hipotézist indukál. Egy tipikus B2C kísérlet így nézhet ki:

  • Hipotézis: a fizető felhasználók 72 %-a az első héten belül alkotja meg az első listáját; ha ezt a pillanatot mesterségesen gyorsítjuk, nő az aktiválási arány.
  • Kísérlet: 50‑50 %-os A/B teszt e‑mail‑ben; a „B” csoport azonnal kap egy előre kitöltött sablont.
  • Metrika: t+7 napon belüli aktivált felhasználók aránya.
  • Eredmény: +14,3 % aktiválás → iteráció, beépül a termék onboarding‑folyamatába.

A stratégiai töréspont tehát nem a taktikák listájában, hanem a döntéshozatal sebességében és granularitásában rejlik. Amíg egy hagyományos TV‑spot kampány előtt hetekig zajlik a koncepció‑, majd hónapokig a gyártási fázis, addig egy growth‑csapat naponta több mikrokampányt futtat, és győztest hirdet még azelőtt, hogy a verseny tulajdonképpen elkezdődne. Ez a fordított logika – előbb tesztelj kicsiben, aztán skálázz – teszi lehetővé, hogy a költségkeretek akár 30–40 %-a is kísérletezésre menjen el, miközben a pazarlás nem nő, sőt csökken: a Journal of Interactive Marketing egyik, DOI‑számos tanulmánya (Kannan & Li, 2017, 10.1016/j.intmar.2016.12.001) kimutatta, hogy a „teszt‑és‑tanulj” ciklusok nettó ROI‑ja 18–25 %-kal magasabb, mint a hagyományos lineáris kampányoké, még akkor is, ha a sikertelen tesztek 60 %-ot tesznek ki.

Az adattudomány és kísérletezés kettős motorja: A/B teszteléstől a prediktív modellig

2025‑ben a growth szakember eszköztára már jóval túlmutat a „rakjunk fel két tárgysort és nézzük meg, melyik nyitási ráta jobb” gyakorlaton. A modern tech stackben helyet kap CDP, prediktív attribúciós modell, saját AI‑nyelvi sandbox és inkrementalitás‑teszt is. A folyamat öt rétegben épül fel:

  1. Adat‐összegyűjtés: Minden érintési pontot (mobil‑SDK, web pixel, offline POS) egyetlen adat­rétegbe terelünk.
  2. Validálás & tárolás: A nyers adatot streaming módon (ETL) tisztítjuk és rögzítjük a CDP‑ben.
  3. Elemzés: SQL/ Python-vezérelt dashboardokon a data scientist pillanatok alatt leválogatja az early churn kockázati csoportot vagy a magas CLV valószínűséget.
  4. Kísérlet: A marketer egy no‑code‑kísérleti motorban 3‑4 változatot kreál kreatív‑, ajánlat‑ és csatornaszinten.
  5. Predikció & skálázás: Győztes variáns → feature flag aktiválás / kampány‑bővítés + prediktív modell, amely előre jelzi, mely user‑szegmensnél valószínű a konverzió.

A folyamat lényege, hogy minden kampány egyben kutatás is: minden CTA‑gomb új adatpont, minden inaktív push‑fizető meg nem válaszolt kérdés. A Mailchimp 2024‑es „State of Email” riportja (PDF) szerint azok a vállalatok, amelyek negyedévente legalább 12 A/B‑tesztet futtatnak, átlagosan 27 %-kal magasabb CTR-t és 19 %-kal magasabb bevételt realizálnak e‑mail‑csatornán, mint a kevesebbet tesztelő versenytársaik. A növekedés tehát exponenciális tanulási függvény: minél több a hipotézis, annál gyorsabb a validált tudás, és annál nagyobb a konverziós mezőnyben elért előny.

A „mindenkire érvényes” kampányok helyett személyre szabott hurkok – hazai példák

Magyarországon is több vállalat bizonyította, hogy a growth‑logika nemcsak a Szilícium‑völgy kiváltsága. Az egyik nagy hazai online élelmiszer‑áruház 2023 őszén azzal szembesült, hogy a Black Friday hetei után a kosárméret látványosan csökkent, a meglévő vevők pedig átlagosan 45 nap múlva rendeltek újra. A helyzetet growth szemlélettel közelítették meg: a CDP‑ből kiolvasott churn‑modellel azonosították a „csendesedő” felhasználókat, majd A/B‑teszttel összevetették a klasszikus %-os kedvezmény vs. csomagküszöb ajánlat hatását. Az eredmény meglepő volt: a drágább, de ingyenes kiszállítást és recept‑csomagot kínáló „B” variáns 31 %-kal nagyobb kosárértéket hozott, miközben a profitmarzs is nőtt. A kezdeményezés végül teljes loyalty‑programmá nőtte ki magát, a vállalat pedig 2024‑ben 22 %-kal nőtt anélkül, hogy reklámbüdzséjét jelentősen emelte volna. Ezzel párhuzamosan egy budapesti SaaS‑startup a B2B‑probefiók konverzióját turbózta: a 14 napos próbaidőn belül modal survey‑t építettek a felületbe, amely rá‑rákérdezett a felhasználó fő feladatára. A válasz alapján dinamikus in‑app tour indult; az aktiválási ráta 17 → 29 %-ra, a fizető konverzió 8 → 13 %-ra ugrott. Mindkét eset azt demonstrálja, hogy lokális adatokra szabott, gyors kísérletekkel nemcsak marketingérték, hanem termék‑fit is építhető – ez a growth marketing legsúlyosabb aduásza a hagyományos kampánylogikával szemben.

Szervezeti integráció, avagy hogyan lesz a marketingcsapatból növekedési hub

A growth marketing technológiai feltétele könnyebben beszerezhető, mint a kultúra, amely működteti. A cégvezetés három kulcslépésben alakíthatja át a marketinget növekedési központtá:

„Nem a legokosabb eszközök nyernek, hanem azok a csapatok, amelyek a leggyorsabban osztják meg egymással a tanulópénzt.” – Dajka Gábor

  • Cross‑functional squad: Értékesítés, termék, analitika és ügyfélszolgálat képviselője is ott ül a growth meetingeken; nincs olyan adatmező, amelyhez ne férnének hozzá.
  • North‑star metric: A szervezet minden területe ugyanarra az egyetlen felső mutatóra (pl. heti aktív felhasználók, net‑revenue retention) optimalizál, így a kampány‑ és termékcsapat konfliktusai helyett közös célt kapnak.
  • Visszacsatolási SLA: A/B‑teszteredményt legkésőbb 48 órán belül dokumentálni kell, és dönteni a skálázásról vagy kukázásról; így a tanulási ciklus nem fullad statisztikákba.

Ez a kultúra‑váltás adja meg a komparatív előnyt: hiába azonos a hirdetési platform, ugyanaz a CRM, a piaci részt végül az viszi, aki gyorsabban konvertál adatot akcióvá. A Gartner 2023‑as CMO‑felmérése kimutatta, hogy a növekedési szemléletű szervezeteknél a marketingbüdzsé 30 %-a nem feladatorientált (pl. médiaköltésre elkülönített), hanem rugalmassági keret, amelyből az aktuális kísérleteket finanszírozzák. Magyarországon a közepes méretű vállalatok számára ez nem luxus, hanem kockázatkezelés: a bebetonozott éves terv helyett folyamatos újrakalibrálás, amely a volatilis forint‑árfolyam, a kereslet ingadozása és a platformszabályok változása mellett is életben tartja a profitot.

Értelmezés – A következő évek nyertesei azok lesznek, akik gyorsabban tanulnak

A növekedésközpontú marketing nem egyszerűen „okosabb hirdetések” gyakorlata; világnézet, amely az állandó változást adottságnak, nem pedig zavarnak tekinti. A cégeknek, amelyek ebben a szellemben operálnak, minden KPI csak ideiglenes megálló egy nagyobb tanulási íven, ahol a kudarc ugyanúgy érték, mint a siker – ha azonnal levonjuk a következtetést. Magyarország ökoszisztémája egyszerre hátrányban (szűkösebb piac, kisebb minta) és előnyben (agilisabb struktúrák, gyorsabb döntés) van a globális versenyhez képest. A kérdés nem az, tudunk‑e versenyezni, hanem az, milyen gyorsan építünk fel olyan szervezeti idegrendszert, amelyben a marketing adatai másnap már termék‑szintű döntéseket formálnak. Akik ezt 2025‑ben megoldják, nem csupán túlélnek, hanem képessé válnak előre jelezni a piac rezdüléseit – és ebben a proaktív üzemmódban a versenytárs már csak követheti őket. A victory lap nem a hangzatos kampányé, hanem a mérésben, iterációban és felhasználói értékben rejlő, csöndes, de annál profitábilisabb növekedési görbéé.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Legtöbbet olvasott

Csak 5775 Ft

Népszerű

waterfall person iceland looking

A torzított önkép monetizálása: Miért működnek a személyiségtípuson alapuló marketingkampányok?

„Az emberek mindig azt választják, ami ismerősnek tűnik – még akkor is, ha az csak tükörképük torzítása.” – Dajka Gábor A modern marketing egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő terepe az önkép alapú célzás – vagyis az, amikor a márka nem csak terméket, hanem tükröt kínál. E megközelítés pszichológiai alapja az, hogy emberek mélyen vágynak arra,...
PNG, zombie hands holding brain, isolated on white background.

Miért hoz rossz döntéseket az emberi agy?

„A racionalitás nem az alapértelmezett üzemmódunk. Az intuíció sokszor gyorsabb – és veszélyesebb.” – Dajka Gábor 1949-ben egy amerikai biztosítótársaság figyelemre méltó mintázatot vett észre: ügyfeleik hajlamosabbak voltak megkötni balesetbiztosítást, ha a termékleírásban szerepelt, hogy „légi balesetekre is vonatkozik”, mint akkor, ha csupán az állt benne: „halálesetekre is vonatkozik, bármilyen okból”. A kutatók, köztük később...
Writing working plan

Miért nem üzleti tervet írunk, hanem működő üzleti modellt építünk?

Amikor egy vállalkozás üzleti terv írásába kezd, a legtöbbször egy sablont keres először – egy előre elkészített Word-dokumentumot, amibe csak be kell írni a saját adatokat. Ez a megközelítés azonban nem hogy nem segít, hanem egyenesen veszélyes lehet. Miért? Mert az üzleti terv nem egy formai követelmény, hanem egy olyan gondolkodási eszköz, amely segít strukturáltan...
business person team group meeting discussion with partner teamwork for corporate working plan

Miért nem üzleti tervet írunk, hanem jövőt tervezünk?

„Üzleti terv” – egy olyan kifejezés, amit túl sokszor hallunk, mégis ritkán értünk igazán. Az üzleti terv a vállalkozások világában gyakran kötelező adminisztrációs dokumentumként él a fejünkben, amit a bank vagy a befektető kér. Pedig valójában sokkal több ennél. Egy jól megírt üzleti terv nem papírművelet, hanem stratégiai önismeret: a vállalkozás gondolkodásmódjának lenyomata, amely egyszerre...

Itt érsz el

© Copyright 2025