Ha azt mondom, „Harry Potter marketing tanácsai”, két tipikus reakciót látok: az egyik legyint, hogy ez csak fikció; a másik mosolyog, mert végre nem egy száraz tananyag. Én a harmadik megközelítést szeretem: a Harry Potter egy gondolatkísérlet arról, hogyan viselkedik egy közösség, amikor erős történetbe, szimbólumokba, szabályokba és tekintélyekbe ágyazva kell döntéseket hoznia. A marketing ugyanis nem a hirdetéskezelő felületen történik, hanem a vevő fejében: ott, ahol az emlékek, a bizalom, az identitás és a társas hatások működnek. És ebben a világban egy jól felépített univerzum sokszor többet tanít, mint egy tucat „10 tipp” jellegű cikk.
A Harry Potterből nem úgy érdemes tanulni, hogy „melyik szereplő melyik marketinges”. Az a fajta megfeleltetés gyorsan átmegy öncélú okoskodásba. Sokkal hasznosabb úgy nézni rá, mint egy rendszerre. Van benne intézmény (Roxfort), média (Próféta), véleményvezérek, konfliktusok, krízisek, reputációs harcok, belső politikai logika, és persze különböző értékrendű csoportok. A marketingesnek és a vállalkozónak pontosan ezekkel kell dolgoznia a való életben is: nem „trükkökkel”, hanem társadalmi mechanikákkal, kommunikációval és döntési helyzetekkel. Ezért a Harry Potter nem azért érdekes, mert „mágikus”, hanem mert emberi.
Ráadásul a magyar vállalkozói valóságban a legtöbben nem azért buknak el, mert nem ismernek elég eszközt. Azért buknak el, mert nincs tiszta üzenetük, nem tudják pontosan, kinek beszélnek, és nem képesek következetesen működtetni egy rendszert akkor sem, amikor elfáradnak, amikor konfliktus jön, vagy amikor a piac ideges. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb KKV nem a „nagy kampányon” hasal el, hanem a hétköznapokon: a rossz döntéseken, a kapkodáson, az összevissza kommunikáción, és azon, hogy a vezető túl sok mindent akar kontrollálni, miközben nincs rend a fejében sem. A Harry Potter univerzumában is ez a fő tanulság: nem az nyer, aki a legnagyobbat kiabálja, hanem aki következetesen épít és kitart a saját értékei mellett.
Innen indulunk: a történet és a márka, a célcsoportok, az ajánlat, a csatornák, a közösség, az etika és a kríziskezelés felől. És a végén nem „mese” marad, hanem egy kézzel fogható gondolkodásmód, amit holnap reggel be tudsz vinni a saját vállalkozásodba.
A történet mint márkaeszköz
A Harry Potter egyik legnagyobb marketing tanulsága az, hogy a történet nem dísz a terméken, hanem a termék része. Nem csak arról van szó, hogy „jó sztori kell”, hanem arról, hogy a sztori szerkezetet ad: megmondja, mi a jó és mi a rossz, miért érdemes küzdeni, és milyen döntések számítanak. A márka a vevő fejében egy rövidített történet. Ha nincs történeted, akkor a vevő ír helyetted egyet. És az általában nem lesz hízelgő.
Egy mikro- vagy kisvállalkozásnál ez sokszor azért nehéz, mert a tulajdonos túl közel van a saját termékéhez. Azt mondja: „Nézd meg, milyen jó minőség”, „Nézd meg, milyen olcsó”, „Nézd meg, milyen gyors”. Ezek mind tulajdonságok. A történet ezzel szemben jelentés: mit változtat meg az ember életében, ha téged választ? Mitől lesz nyugodtabb? Mitől lesz hatékonyabb? Mitől lesz biztonságban? A Harry Potterben a Roxfort nem csak egy iskola. A Roxfort egy ígéret: közösség, fejlődés, tartozás valahová, és egy olyan keret, ahol értelmet kap a tehetség és a munka. A márkaépítésben ugyanígy kell gondolkodnod: a terméked nem egy tárgy vagy szolgáltatás, hanem egy ígéret, ami beleül a vevő jövőképébe.
„A marketing nem kampányok gyűjteménye. A marketing döntések sora arról, hogy kinek, mit és miért mondasz – és mit nem.” – Dajka Gábor
A történet akkor válik márkaeszközzé, ha következetes. A Harry Potterben a szabályok nem mindig kényelmesek, de léteznek. A márkádnál ugyanígy: kell egy belső logika, amihez tartod magad akkor is, amikor jön a nyomás. Sok vállalkozó ott csúszik el, hogy minden héten új hangon beszél, más ígéretet tesz, más célcsoportot céloz. A vevő ezt nem „változatosságnak” látja, hanem bizonytalanságnak. Ha nincs következetesség, nincs bizalom. Ha nincs bizalom, a magyar piacon különösen gyorsan csúszol át árversenybe, és onnan nagyon nehéz visszajönni.
A következő lépés ezért logikus: ha már tudod, milyen történetet akarsz mesélni, akkor azt is tisztázni kell, kinek meséled. Mert ugyanaz a történet más embernél más ponton talál be, és ezt nem lehet érzésből mindig eltalálni.
Szegmentáció és buyer persona a Roxfort házai alapján
A Roxfort házai nem „jó” vagy „rossz” embereket osztanak be, hanem értékrendeket és motivációkat különítenek el. Ezt marketinges szemmel úgy fordítanám le: a piac nem homogén, és a vevő nem a terméked tulajdonságait veszi, hanem azt, hogy az a termék hogyan illeszkedik az ő énképébe. A magyar vállalkozók egy része azért éget el pénzt hirdetésre, mert „mindenkinek” akar kommunikálni. Ilyenkor a szöveg végül senkinek sem szól igazán. A házak logikája egy jó, közérthető keret arra, hogy megértsd: ugyanazt az ajánlatot másképp kell elmondani különböző embereknek.
Fontos: ez nem címkézés. Nem arról van szó, hogy „a vevő ilyen vagy olyan”. Arról van szó, hogy adott helyzetben melyik motiváció dominál. Egy ember lehet egyszerre ambiciózus és lojális, kíváncsi és óvatos. A marketing feladata nem az, hogy beskatulyázzon, hanem hogy a kommunikációban a megfelelő hangsúlyt találja el. A buyer persona (magyarul: minta vásárló) ezért nem egy „kitalált karakter”, hanem egy döntési modell: ki ő, mire figyel, mitől fél, miben hisz, és milyen kompromisszumot hajlandó megkötni.
Egy átlagos magyar KKV-nál ez úgy néz ki, hogy a termék ugyanaz, de a vevő fejében három-négy teljesen különböző indok fut: az egyik státuszt vesz, a másik biztonságot, a harmadik időt, a negyedik kontrollt. Ha ezt nem látod, akkor a kampányod hol nagyon jól megy, hol teljesen leáll, és te azt hiszed, hogy „a platform romlott el”. A platform ritkán romlik el. A kommunikáció csúszik el.
| „Ház-logika” (motiváció) | Mire rezonál az üzenet? | Mitől fordul el gyorsan? | Mire érdemes mérni? |
|---|---|---|---|
| Bátor, kockázatvállaló | Gyors eredmény, kihívás, „lépj szintet” | Hosszú magyarázat, túl sok feltétel | Konverzió, gyors döntési útvonal |
| Ambiciózus, státusz-vezérelt | Presztízs, minőség, exkluzivitás, referencia | „Olcsó” üzenet, amatőr kommunikáció | Kosárérték, prémium csomag aránya |
| Lojális, közösség-orientált | Bizalom, garancia, törődés, folyamat | Nyomulás, agresszív akciózás | Visszatérő vásárlók, ajánlások |
| Tudás-vezérelt, racionális | Részletek, logika, összehasonlítás, szakmaiság | Üres ígéretek, túl sok érzelem | Idő az oldalon, tartalomfogyasztás |
Tegyük fel, hogy egy szolgáltató cég vagy, és a „mindenkinek jó” kommunikáció helyett készítesz három külön landing oldalt: az egyik a gyors eredményt emeli ki, a másik a prémium minőséget és a presztízst, a harmadik a biztonságot és az ügyfélkísérést. Nem kell megváltoztatnod a szolgáltatást. Elég, ha a hangsúlyokat jól kezeled. És itt jön a következő tanulság: a hangsúlyokat nem tudod jól kezelni, ha nem tiszta, mit adsz valójában. Ez már az ajánlat és a pozicionálás területe.
Ajánlat, pozicionálás és ár: mit adsz valójában?
A Harry Potter univerzumban rengeteg tárgy, szolgáltatás és „megoldás” jelenik meg, de a lényeg nem a tárgy maga, hanem az, amit jelképez. Marketingben pontosan ugyanez történik. A vevő nem a tulajdonságot veszi, hanem az eredményt, az érzést, a státuszt, a biztonságot vagy a kontrollt, amit a termék ígér. Ezért az ajánlatod nem egy felsorolás. Az ajánlat egy állítás: „ha engem választasz, ez fog történni veled”. Ha ez az állítás homályos, akkor a vevő kockázatot érez, és a kockázatot vagy nem vállalja, vagy csak nagyon olcsón vállalja. Magyarul: alkudik, halogat, vagy a konkurenciához megy.
Az ár itt nem csak szám. Az ár üzenet. A Harry Potterben is vannak szereplők, akik felépítenek maguk köré egy imázst, és aztán kiderül, hogy üres. A valóságban ugyanez a helyzet a „prémium” felirattal: ha a kommunikációd prémiumot ígér, de az ügyfélélmény középszerű, akkor a márkád nem prémium lesz, hanem drága. A kettő között óriási különbség van. A „drágát” a vevő megbünteti. A „prémiumot” tiszteli.
Dajka Gábor tapasztalata szerint az ajánlat gyenge pontja sokszor nem a termékben van, hanem a megfogalmazásban. A vállalkozó nem meri kimondani, hogy kinek nem való. Pedig a pozicionálás egyik legnagyobb erőforrása a kizárás. Ha mindenki a vevőd, akkor senki sem a vevőd. A Harry Potterben a Roxfort nem mindenkinek szól: vannak szabályok, követelmények, és van egy kultúra. Ez nem elitizmus, hanem minőségvédelem. A te vállalkozásodban is kell egy minimum: milyen ügyféllel dolgozol szívesen, milyen feltételekkel, milyen határig. Ha ezt nem vállalod fel, akkor olyan ügyfelek jönnek, akik belülről eszik meg a cégedet: sok energia, kevés profit, és rengeteg konfliktus.
Az ajánlatnál érdemes különválasztani három szintet: a „mit adok” (funkció), a „miért jó neked” (eredmény), és a „miért hihető” (bizonyíték). A bizonyíték lehet folyamatleírás, garancia, referenciák, vagy egyszerűen az, hogy érthetően és következetesen beszélsz. A magyar piacon sokszor már ez önmagában kiemel a mezőnyből, mert az átlagos kommunikáció sajnos ingadozó. Ha az ajánlat tiszta, akkor a következő kérdés: hol és hogyan mondod el? Mert a csatorna nem pusztán technikai döntés, hanem üzleti döntés is.
Csatornaválasztás és üzenet: a bagoly nem stratégia
A Harry Potterben a „bagolyposta” látványos, de marketinges szemmel a lényeg az, hogy a kommunikáció csatornákhoz kötött, és a csatorna meghatározza, hogyan érkezik meg az üzenet. A valóságban ugyanígy: nem mindegy, hogy Facebook-posztban, keresőhirdetésben, e-mailben, videóban vagy személyes ajánláson keresztül találkozik veled a vevő. És még fontosabb: nem mindegy, hogy milyen állapotban találkozik veled. A keresőhirdetésnél aktív megoldáskeresés van, a közösségi médiában sokszor passzív görgetés, a hírlevélnél már valamennyi bizalom és érdeklődés. Ha rossz üzenetet teszel rossz helyre, akkor nem csak pénzt égetsz, hanem reputációt is.
A magyar vállalkozók egyik tipikus tévedése, hogy összekeverik a csatornát a stratégiával. „Most TikTokozni kell.” „Most csak Google-ben van pénz.” „A Facebook halott.” Ezek jól hangzó mondatok, de a valóság ennél unalmasabb: csatorna csak akkor működik, ha a célcsoportod ott van, és ha az üzeneted illeszkedik a csatorna logikájához. Egy racionális, részleteket igénylő célcsoportnál gyakran jobban működik egy jól felépített blogcikk vagy egy részletes landing oldal, mint egy pörgős rövid videó. Egy impulzívabb célcsoportnál meg fordítva. Nem „jó” és „rossz” csatornák vannak, hanem illeszkedés és nem illeszkedés.
Az üzenetnél érdemes megkülönböztetni a figyelem megszerzését és a döntés támogatását. A Harry Potterben a Próféta sokszor a figyelemről szól, a döntések mögött viszont a személyes bizalom, a csoportnyomás, a hitelesség áll. A vállalkozásodban is: lehet, hogy a hirdetésed eléri az embert, de a vásárlást végül az dönti el, hogy a weboldalad, az ajánlatod és a kommunikációd mennyire hihető. És itt ér össze minden: a történet, a szegmentáció, az ajánlat, a csatorna. Ha ez a négy nincs összhangban, akkor szétesik a rendszer.
A következő szint pedig az, amit sokan kihagynak: a közösség. Mert ha csak megszerzed a vevőt, de nem kötöd magadhoz, akkor mindig a megszerzésért fizetsz, és az hosszú távon fárasztó, drága, kiszámíthatatlan.
Közösségépítés és lojalitás
A Harry Potterben a csoportok nem csak „tagok”. Identitásuk van. Tartozni valahová nem kellemes extra, hanem erős motiváció. Marketingben ez a közösségépítés lényege: a vevő ne csak vásárló legyen, hanem olyan ember, aki magáról is állít valamit azzal, hogy téged választ. Ez elsőre nagyzolásnak hangozhat, de a mindennapi valóság tele van ilyen döntésekkel: melyik kávézóba jársz, melyik edzőterembe, melyik márkát hordod, kinek a hírlevelét olvasod. Ezek mind apró önmegerősítések. A kérdés az, hogy te tudatosan kezeled-e ezt, vagy csak sodródsz.
A lojalitás nem úgy jön létre, hogy „légy lojális, kedves vevő”. Lojalitás úgy jön létre, hogy a vevő ismétlődően azt tapasztalja: te kiszámítható vagy, korrektek a szabályaid, vállalod a felelősséget, és nem sértődsz meg, ha kérdez. A Harry Potterben a csoportok azért erősek, mert van belső nyelvük, vannak közös élményeik, és vannak határaik. Egy vállalkozásnál ez lefordítható három egyszerű elemre: kommunikációs stílus, ügyfélút, és konfliktuskezelés.
Az ügyfélút alatt nem csak azt értem, hogy „rendelés–fizetés–szállítás”. A teljes élmény számít: hogyan válaszolsz üzenetben, mennyire érthető az ajánlat, milyen gyorsan oldasz meg problémát, és hogyan javítod ki a hibákat. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon sok vállalkozó fél a panasztól, pedig a panasz a minőségbiztosítás egyik legjobb formája: ha kultúráltan jön, akkor értékes adat. A közösség akkor épül, ha a vevő érzi, hogy nem csak a pénze kell, hanem számít is.
Van itt egy kellemetlen igazság is: közösséget nem lehet csak marketingből építeni. Ha a terméked gyenge, ha az ígéreteid túlzóak, ha a csapatod szétesett, akkor a közösség csak egy hangos felszín lesz. Rövid távon lehet vele figyelmet szerezni, de hosszú távon felrobban. Ezért a közösségépítés mindig vezetői kérdés is: mit engedsz meg, mit nem, hogyan kommunikálsz krízisben, és milyen normákat raksz le. Innen már természetesen átvezet a reputáció és az etika témájához.
Reputáció, etika és manipuláció
A Harry Potter egyik leghasznosabb üzleti tanulsága számomra az, hogy a reputáció nem egy kampány eredménye, hanem egy következmény. A hírnév lehet gyors, de a bizalom lassú. És ami lassan épül, az gyorsan tud sérülni. A reputációt a piacon nem te mondod ki, hanem a piac mondja ki rólad. Te csak befolyásolni tudod, méghozzá úgy, hogy következetesen ugyanazt adod, amit ígérsz. Nem egyszer. Hanem újra és újra.
Az etika itt nem filozófiai kérdés. Üzleti kérdés. Aki azt hiszi, hogy az etikát csak „szép emberek” szeretik, az nem érti a magyar piac egyik alaptényezőjét: alacsony a bizalmi szint, sokan kaptak már rossz szolgáltatást, sokan futottak bele átverésbe, sokan félnek dönteni. Ilyen környezetben az etikus működés nem idealizmus, hanem versenyelőny. Az etika a vállalkozásod stabilitásának egyik pillére: csökkenti a konfliktust, növeli a visszatérést, és hosszú távon olcsóbbá teszi az ügyfélszerzést, mert a bizalom önmagát erősíti.
A manipuláció kérdését érdemes felnőttként kezelni. A marketing mindig hatással van az emberre. A kérdés az, hogy a hatás mennyire átlátható, és mennyire szolgálja a vevő érdekét is. Én nem szeretem azokat a megoldásokat, amelyek csak a vevő gyenge pillanataira építenek, mert az ilyen vevőből ritkán lesz lojális ügyfél. Lesz belőle egyszeri vásárlás, aztán panasz, rossz szájíz, és a márkád lassú romlása. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar KKV-nak nem „rábeszélésre” van szüksége, hanem tisztább ajánlatra, jobb kommunikációra és jobb ügyfélkezelésre. Ha ezek rendben vannak, akkor nincs szükség sötét eszközökre.
Etikusan is lehet erős marketinget csinálni: lehet határozottan ajánlani, lehet nemet mondani, lehet árat emelni, lehet kizárni célcsoportot, lehet konfliktust vállalni. De mindezt úgy érdemes, hogy a vevő értse: miért történik. A tiszta kommunikáció nem kedvesség, hanem működőképesség. És amikor jön a krízis, ez a tisztaság lesz az, ami megment. A következő rész ezért a válságkezelésről szól.
Válságkommunikáció és vezetés
A Harry Potterben a krízis nem csak „rossz hír”, hanem a rendszer próbája. Ilyenkor derül ki, hogy ki gondolkodik előre, ki képes felelősséget vállalni, és ki menekül a saját narratívája mögé. Üzletben a krízis lehet platformváltozás, beszállítói probléma, hibás termékszéria, negatív értékelés-hullám, vagy egyszerűen az, hogy elfogy a pénz, és a csapat pánikol. A krízisben a marketing és a vezetés összenő: nem elég jól beszélni, jól kell működni.
A válságkommunikáció első lépése mindig belső: rendezd a tényeket. A második: jelölj ki felelőst, aki beszél. A harmadik: tartsd röviden és érthetően az üzenetet. A negyedik: ígérj csak olyat, amit tényleg be tudsz tartani. A magyar piacon különösen káros az a reflex, hogy „megmagyarázom, miért nem én vagyok a hibás”. A vevőt nem a bűnös érdekli, hanem a megoldás. Ha te a saját egódat véded, közben a vevő a problémájával marad, akkor elvesztetted. És ami még rosszabb: a piac sokszor nem is a hibát bünteti, hanem a hozzáállást.
Érdemes előre elkészíteni egy egyszerű krízis-protokollt. Nem kell túlbonyolítani, de legyen. A legtöbb vállalkozó akkor kezd el gondolkodni, amikor már ég a ház, és ilyenkor rossz döntéseket hoz. Ha előre van protokoll, akkor kevesebb az improvizáció, kevesebb a belső vita, és gyorsabb a javítás. Az alábbi ellenőrző lista egy jó minimum.
- Mi történt pontosan? Egy mondatban, mellébeszélés nélkül.
- Kiket érint? Melyik termék, melyik ügyfélkör, milyen időtávon.
- Mi a te felelősséged? Nem jogi szöveg, hanem vállalkozói felelősség.
- Mi a következő lépés? Mit teszel ma, mit teszel holnap.
- Mi a kompenzáció? Mikor jár visszatérítés, csere, extra szolgáltatás.
- Hol kommunikálsz? Weboldal, e-mail, közösségi felület, ügyfélszolgálat.
- Mit mérsz? Panaszok száma, visszatérési arány, értékelések, lemorzsolódás.
A krízis kezelése után jön a nehezebb rész: visszaállítani a bizalmat. Ilyenkor a márka története kap új fejezetet. Ha jól csinálod, a krízis akár erősíthet is, mert a piac látja, hogy felnőtt módon működsz. Ha rosszul csinálod, akkor a krízis egy hosszú lejtő kezdete. A kérdés az, hogy a tanulságokat le tudod-e fordítani konkrét lépésekre. Erről szól a következő rész.
Gyakorlati akcióterv: hogyan fordítsd le a tanulságokat a saját vállalkozásodra
Ha a Harry Potter marketing tanácsait egy hétfő reggeli munkanapra akarod lefordítani, akkor nem „inspirációra” van szükséged, hanem döntésekre. Az alábbi akcióterv nem igényel óriási büdzsét, viszont igényel őszinteséget és következetességet. Ha ezt nem tudod vállalni, akkor bármilyen eszközt is használsz, a rendszer szétesik.
- Írd le egy mondatban a márkád történetét. Ki vagy, kinek segítesz, és milyen változást ígérsz. Ha nem fér bele egy mondatba, akkor még nincs tisztaság.
- Válassz ki 2–3 minta vásárlót. Nem demográfia, hanem motiváció: státusz, biztonság, kontroll, gyors eredmény, szakmai mélység.
- Készíts 1 ajánlatot, 3 hangsúllyal. Ugyanazt a szolgáltatást mutasd be három külön nézőpontból, és mérd, melyik üzenet hoz jobb minőségű érdeklődőt.
- Rendezd az ügyfélutadat. Nézd végig, hol vesztesz bizalmat: válaszidő, információhiány, bonyolult rendelés, bizonytalan garancia.
- Vezess be egy „reputáció-minimumot”. Minden héten legyen 1 dolog, ami a bizalmat építi: esettanulmány helyett folyamatleírás, Q&A, kulisszák, vagy egy őszinte „mit nem vállalok”.
- Készíts krízis-protokollt. Nem a bajt hozod be vele, hanem a pánikot veszed ki a rendszerből.
Ha szereted a pszichológiai mechanikák felől megérteni a marketinget, és magyar KKV-kra szabott szemléletet keresel, akkor a „Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia” könyv jó belépő lehet. Nem trendeket tanít, hanem gondolkodásmódot – és a trendek úgyis változnak, a gondolkodásmód marad.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
A Harry Potterből nekem nem az a tanulság, hogy „legyél hős”. Üzletben a hősködés sokszor csak tünet: azt jelzi, hogy nincs rendszer, ezért mindent tűzoltással oldasz meg. Én nem a hős vállalkozót keresem, hanem a felnőtt vállalkozót. Aki képes kimondani, hogy mit vállal és mit nem. Aki képes nemet mondani rossz ügyfélre, rossz projektre, rossz csatornára, akkor is, ha rövid távon csábító. Aki képes beismerni, ha hibázott, és utána kijavítani, nem pedig magyarázkodni.
Ha a marketinged abból áll, hogy időnként kiposztolsz valamit, néha hirdetsz, néha akciózol, akkor te valójában nem marketinget csinálsz, hanem reménykedsz. A reménykedés nem stratégia. A következetesség stratégia. A jó ajánlat stratégia. A tiszta pozicionálás stratégia. A célcsoport ismerete stratégia. Ezek unalmasnak hangzanak, de ettől működik egy vállalkozás stabilan. A magyar piacon különösen: itt a bizalom drága, a vevő óvatos, és a rossz élmény gyorsan terjed.
És itt van a provokatív zárógondolatom: ha ma nem építesz tudatosan márkát, közösséget és reputációt, akkor nem „spórolsz” marketinggel, hanem csak elodázod a számlát. Később fizeted ki, nagyobb kamattal. Aki ezt időben megérti, az nyugodtabban dönt, jobban áraz, és kevésbé rángatja a piac hangulata. Én ebben hiszek, és ezt adom át oktatási céllal is.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Melyik Harry Potter-tanulságot tudom a leggyorsabban beépíteni a marketingembe?
A leggyorsabb nyereség általában a tisztább üzenetből jön: egy mondatban meg tudod-e fogalmazni, kinek segítesz és milyen eredménnyel. Ha ez megvan, utána az ajánlatod és a landing oldalad egyszerre lesz érthetőbb, és már ettől javulhat a konverzió. Nem kell új csatorna, nem kell új kampány, csak tisztább gondolat.
Hogyan használjam a Roxfort-házak logikáját buyer persona készítéshez úgy, hogy ne legyek felszínes?
Úgy, hogy nem „házakat” gyártasz, hanem motivációkat. A kérdés mindig az: egy adott vásárlási helyzetben mi mozgatja az embert? Biztonság? Státusz? Kontroll? Gyors eredmény? Szakmai mélység? Ha ezt leírod, már tudsz üzenetet és csatornát választani. A persona akkor jó, ha segít dönteni, nem akkor, ha „színes”.
Miért nem elég önmagában egy jó történet a márkaépítéshez?
Mert a történet ígéretet ad, de az ígéretet be is kell váltani. Ha a termék, az ügyfélkezelés és a működés nincs rendben, akkor a jó történet csak felgyorsítja a csalódást: több emberhez juttatod el a problémát. A történet akkor erő, ha a valóság támogatja.
Miben más a magyar piac, ha közösséget és lojalitást akarsz építeni?
A magyar piacon általában óvatosabb a bizalom, és sok a rossz tapasztalat. Ezért a közösségépítésnél a következetesség és a korrektség erősebben számít, mint a hangzatos ígéretek. A lojalitás gyakran nem „rajongásként” indul, hanem kiszámíthatóságként: azt érzik, hogy nálad rend van, és nem kell félni a meglepetésektől.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha a célcsoport-megértést és a minta vásárló felépítését szeretnéd gyakorlatiasan is rendbe tenni, ezt a videót ajánlom, mert jól rímel arra, ahogyan a „ház-logika” alapján szegmentálni érdemes.
