Új márkakiterjesztések, co-branding és az indukció pszichológiája A marketingben kulcsfontosságú, hogy a vásárlók miként vonnak le következtetéseket egy új termékről vagy szolgáltatásról. Egy jól ismert, erős márka kapcsán sokan automatikusan továbbviszik a meglévő benyomásaikat az új kiterjesztésre. Ebben a folyamatban a hasonlóságérzet és az információk elérhetősége játssza a főszerepet. Ha egy Snickers-márkanév alatt megjelenik például […]
A fogyasztói döntések, a márkákhoz való kötődés és a termékekről alkotott elképzelések mind abból fakadnak, ahogyan a világról szerzett tapasztalatokat feldolgozod. Sokan azt hinnék, hogy amikor egy kategóriát, például a kávéitalok vagy a sportcipők osztályát emlegetjük, akkor abban kizárólag valamiféle absztrakt, logikai struktúra működik. A modern kognitív pszichológia és idegtudomány azonban egyre inkább azt bizonyítja, […]
A piacon naponta találkozol számtalan új és meglévő termékkel, márkával, szolgáltatással, amelyek többségének besorolását többnyire észrevétlenül, a fejedben már meglévő kategóriarendszer alapján végzed el. Amikor a polcon vagy egy hirdetésben felbukkan valami ismeretlen, automatikusan összeveted a tapasztalataiddal. Vajon a termék illeszkedik a régiekhez, vagy annyira más, hogy új kategóriát vagy alkategóriát kell létrehoznod? A kérdés […]
A laissez-faire vezetés elsőre sok vállalkozónak felszabadító gondolat. Hétfő reggel belépsz az irodába, mindenki dolgozik valamin, nem szakad rád tíz apró kérdés, és megjelenik benned az érzés, hogy végre eljutottál arra a pontra, ahol a csapatod magától is működik. Pár hét vagy pár hónap múlva viszont könnyen kiderülhet, hogy a felszín csalóka volt. Egy ügyfélkérésre […]
A vásárlói döntések megértésének egyik alapvető kérdése, hogy a fogyasztók miként építik fel és használják a kategóriákat – milyen rendszerbe sorolják a termékeket, márkákat és szolgáltatásokat, és hogyan értelmezik az ezekről érkező rengeteg információt. Amikor a piacon megjelenik valami új, a fogyasztók szinte észrevétlenül elkezdik „becsatornázni” az új terméket a meglévő tudásstruktúrákba. Ha például látnak […]
Az emberi elme egyik legfontosabb képessége a tanulás – a megszerzett tudásunk és tapasztalatunk legnagyobb része egy életen át halmozódik fel. Sokszor nem is vesszük észre, hogy tanulunk, és csak akkor válik nyilvánvalóvá, hogy milyen sokat tudunk egy adott területről, amikor szembesülünk a tényekkel: míg a kezdők számára nehéz eligazodni a termékváltozatok között, addig a […]
Van egy jelenség, amit mindenki ismer, mégis kevesen vesznek komolyan: a napod nagy része nem tudatos döntések sorozata, hanem előre bejáratott reakciók, rutinok és gyors felismerések lánca. Vezetsz, gépelsz, beülsz egy tárgyalásra, végiggörgeted a hírfolyamot, leveszed a „szokásosat” a polcról, és közben nem érzed azt, hogy bármelyik lépés különösebb mentális munkát igényelne. Ez nem lustaság. […]
Amikor arra gondolunk, hogy mit jelent valakinek „szakértőnek” lenni egy adott fogyasztói területen, gyakran az az első gondolatunk, hogy az illető sokkal többet tud megjegyezni a termékekről, azok tulajdonságairól, márkákról, technikai paraméterekről vagy éppen ár-érték arányokról, mint a kezdők. Valójában a szakértelem legfeltűnőbb ismertetőjegye a memória fölénye: az a képesség, hogy az adott területen releváns […]
A fogyasztói magatartáskutatás egyik alapvető kérdése, miként tanulják meg az emberek használni a termékeket és szolgáltatásokat, illetve hogyan fejlődnek az ebben való jártasságuk és tudásuk különböző szintjei. Az elmúlt évtizedekben rengeteg vizsgálat foglalkozott a tanulással és az úgynevezett szakértelemmel: egyik irányzat a laboratóriumi körülmények között kialakított tanulási folyamatokra figyel, míg a másik a hosszabb távon, […]
A megismerés és az emlékezés világában egy látszólag egyszerű megfigyelés súlyos kihívást jelent a hagyományos „külön rendszerek” memóriamodellek számára. Ha valamilyen ingert (például egy képet vagy szót) többször bemutatsz a személynek anélkül, hogy erre kifejezetten figyelne, később nagyobb eséllyel fogja kedvelni az ismerős ingert (ún. „mere exposure” hatás; Zajonc, 1968) vagy éppen ismerősebbnek ítéli (Jacoby […]