Reklám és hirdetés közötti különbség

Észrevetted már, hogy a tévében mindig reklámok mennek, az újságban viszont hirdetéseket találsz? Első pillantásra a két szó ugyanazt jelenti – hiszen mindkettővel el akarnak adni valamit –, mégis fontos különbségek bújnak meg mögöttük. Nem csupán nyelvtani finomságokról van szó, hanem eltérő kommunikációs stratégiákról és üzleti megközelítésről. A hétköznapokban talán fel sem tűnik a különbség, de marketingesként vagy vállalkozóként érdemes tisztában lenned vele. Gondolj bele: amikor a közösségi médiában görgetsz, és szembejön egy poszt, amiből ordít, hogy el akar adni neked valamit – na, az egy hirdetés. Ha viszont egy történetet olvasol a kedvenc márkádtól, ami alatt finoman ott a cég logója, az már inkább reklám a maga kifinomult módján.

Ebben a cikkben feltárjuk a reklám és hirdetés közötti különbséget. Elkalauzolunk a fogalmak eredetéhez, megmutatjuk, hogyan alakult ki e kétféle megközelítés a marketingkommunikációban, és miért lényeges ez a különbség a gyakorlatban. Kezdésként egy kis időutazással indulunk, majd pontról pontra végigvesszük, miben tér el a hirdetés és a reklám nyelve, stílusa és célja. Végül arra is kitérünk, miért fontos mindez egy vállalkozás számára, és hogyan használhatod fel az ismereteket a saját marketingedben. Készülj fel: lehet, hogy át kell értékelned, eddig mit gondoltál a „reklám” szó hallatán, és mit a „hirdetés” kapcsán.

Mit nevezünk reklámnak?

A reklám szó hallatán szinte mindenkinek a televíziós reklámfilmek, online bannerek vagy óriásplakátok jutnak eszébe. A reklám tágabb értelemben minden olyan fizetett, nem személyes kommunikáció, amely egy terméket, szolgáltatást vagy márkát népszerűsít. A klasszikus marketingdefiníció szerint a reklám „nem személyes, fizetett, befolyásoló célzatú üzenet, azonosítható forrással”. A lényege tehát az, hogy figyelmet keltsen és vágyat ébresszen a célközönségben. Ide tartoznak a tévéreklámok, a YouTube-on megjelenő videós szpotok, a rádióreklámok, a közterületi plakátok, sőt még az online felugró ablakok is.

Nyelvünkben a „reklám” szó a francia réclame kifejezésből származik, ami eredetileg „hírverést” jelentett. Nem véletlen, hogy a reklámot gyakran azonosítják a marketingiparral: gondolj csak a „reklámügynökség”, „reklámkampány” vagy „reklámszakma” szavakra – mind a szélesebb értelemben vett reklámtevékenységre utalnak. A reklám tehát a marketingkommunikáció kreatív oldala: ötletes formába csomagolt üzenet, amely nemcsak informálni akar, hanem befolyásolni is a fogyasztó döntését. A jó reklám felismeri a célközönség vágyait, félelmeit, és ezeket megszólítva épít hidat a termék és a vásárló között. A „reklámozás” kifejezést akkor használjuk, amikor egy cég vagy személy tevékenyen népszerűsíti a portékáját – például „reklámoz a Facebookon” annyit tesz, hogy hirdetéseket futtat a platformon, de magát a folyamatot is reklámtevékenységnek nevezzük. Összefoglalva: a reklám a marketing eszköztárának része, egy önálló szakma, amelynek célja felépíteni egy üzenetet úgy, hogy az érzelmet váltson ki és cselekvésre ösztönözzön.

Mit nevezünk hirdetésnek?

A hirdetés szó eredeti jelentése „közhírré tétel” – nem véletlenül cseng össze a „hirdet” (közöl) ige alapjával. Hirdetést feladni annyit jelent, mint egy üzenetet közzétenni valamely médiában, tipikusan azért, hogy eladjunk vagy keressünk valamit. Gondolj például az apróhirdetésekre: „Eladó használt kerékpár, érdeklődni telefonon…”. Ez a klasszikus hirdetés prototípusa. A hirdetés tehát szűkebb fogalom, mint a reklám. A marketingtankönyvekben gyakran olvasható, hogy „a hirdetés a legrégebbi reklámforma”  – már évszázadokkal ezelőtt is létezett, jóval azelőtt, hogy a modern reklámipar megszületett volna. Az első újsághirdetések, falragaszok és vásári kikiáltók mind ide sorolhatók.

A hirdetés információközlő jellegű. Arra szolgál, hogy tudassa a közönséggel: van egy ajánlatunk számukra. Lehet ez egy újsághirdetés, egy plakáton olvasható rövid szöveg, egy rádióban bemondott akció vagy egy Google keresőben megjelenő szöveges hirdetés. A hirdetés nyelvezete rendszerint egyszerű és direkt: nem kertel, nem mesél történetet, hanem a lényeget adja át. Például: „20% kedvezmény a hétvégén minden bútorra!” – ez egy tipikus hirdetési üzenet. A hirdetéseket gyakran találod megjelölve is, például az online cikkek alatt kisbetűkkel odabiggyesztve: „Hirdetés”. Ez jelzi, hogy fizetett tartalomról van szó. A jog és az etika világában ugyanis fontos, hogy egyértelmű legyen, ha valami reklám vagy hirdetés – ezért látod a #reklám vagy #hirdetés hashtageket az influencer posztokban, vagy a „Fizetett partnerség” címkét a YouTube videókban. Itt a két szó (reklám, hirdetés) gyakorlatilag felcserélhető, a lényeg a transzparencia: a közönség tudja, hogy most valaki hirdet neki. Összességében a hirdetés tehát az az egyedi reklámozó egység – maga az apró bejegyzés, spot vagy banner –, amely a reklám tágabb fogalmába beletartozik.

Hirdetés vs. reklám: a legfőbb különbségek

Világos, hogy a két kifejezés rokon értelmű, mégis más hangsúlyt hordoz. Míg a hirdetés lényegre törő és tényszerű, addig a reklám inkább az érzésekre hat és kreatív köntösbe bújik. Tekintsük át pontokba szedve a két megközelítés különbségeit:

Látható, hogy a hirdetés inkább az észhez szól, a reklám pedig a szívhez is. Ettől még nem jó vagy rossz egyik sem – mindkettőnek megvan a maga szerepe. A hirdetés akkor hatékony, ha a célcsoportnak már van némi ismerete vagy érdeklődése a termék iránt, és csak egy lökés kell a döntéshez. Ilyenkor elég a konkrét ajánlatot eléjük tárni. A reklám ezzel szemben akkor szükséges, ha még nem alakult ki az igény, vagy differenciálni akarjuk magunkat a piacon. Ilyenkor történetekkel, érzelmekkel, ötletes vizuális elemekkel lehet kitűnni a zajból.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a reklám befogadása gyakran tudat alatt is hat. Például egy autóreklám hangulatos zenével, gyönyörű tájakkal azt az életérzést adja el, amit a kocsi képvisel – anélkül, hogy felsorolná a műszaki adatokat. Egy hirdetés ezzel szemben kiemelheti: „5 év garancia, 3,9% THM, készletről azonnal!”. Mindkét megközelítés fontos információt közvetít, csak más-más módon. Sok vállalkozás ott rontja el, hogy csak hirdetésekben gondolkodik, és kihagyja a reklám varázsát – vagy fordítva, belemerül a márkaépítő kreatív ötletelésbe, de elfelejt konkrét ajánlatot tenni. A sikeres marketing egyensúlyt teremt a két oldal között.

A két szó használata a mindennapokban

A magyar nyelv szépsége, hogy finoman árnyalni tudunk vele jelentésbeli különbségeket. Bizonyos kifejezésekben hagyományosan a „hirdetés” vagy a „reklám” szó rögzült, és ettől függően másképp is gondolunk rájuk. Nézzünk néhány hétköznapi példát:
• A tévében és rádióban futó spotokra szinte mindig azt mondjuk: „reklám következik”. Ugye ismerős a mondat a műsorok között: „Reklám után folytatjuk”? Itt eszünkbe sem jutna „hirdetést” emlegetni – a „televíziós reklám” szakkifejezés és köznyelvi fordulat is egyben.
• Ezzel szemben az újságokban megjelenő apró betűs, keretes ajánlatokat „újsághirdetésnek” hívjuk. Például: „Láttad a hirdetést a használt autók között a hirdetési rovatban?” Szinte sosem mondanánk „újságreklám”. A nyomtatott sajtó világában a „hirdetés” szó honosodott meg. Még a nagyobb méretű, képes újsághirdetésekre is inkább azt mondjuk: „feladott egy hirdetést a lapban”.
• Az online világ érdekes módon mindkét szót használja, de eltérő kontextusban. A Google vagy Facebook fizetett megjelenéseit többnyire „hirdetésként” emlegetjük – hiszen maga a Google Ads is magyarul „Google-hirdetések”-ként fut. A Facebookon is „hirdetéskezelő” eszköz segít kampányokat indítani. Ugyanakkor a szakmai beszélgetésekben előfordul a „Facebook reklám” kifejezés is, főleg ha a kreatív tartalomra utalunk („Tetszett az a Facebook-reklám, amit tegnap láttam”).
• Vannak összetételek, amelyekben szinte kizárólag az egyik forma él: „reklámkampány”, „reklámfilm”, „reklámszakember” – itt a reklám szó általánosabb értelmében, mint iparág jelenik meg. Ezzel szemben „hirdetési bevétel”, „hirdetési felület”, „hirdetési ár” – amikor üzleti, technikai oldalról beszélünk egy adott médium bevételeiről vagy tarifáiról, a hirdetés szót használjuk. Egy rádió például eladja a „hirdetési időt” (reklámidőt), de az árlistájában hivatalosan hirdetési díjszabás szerepel.
• A jogi nyelvezet is igyekszik lefedni mindkét kifejezést. A „Gazdasági reklámtevékenységről” szóló törvény például a „reklám” szót használja mint gyűjtőfogalmat, de egyes esetekben – például politikai kampányoknál – „politikai hirdetésről” beszél. Az átlagember számára a politikai reklám és hirdetés is ugyanazt jelenti, de a jog itt az „agitatív célú közzététel” értelmében preferálja a hirdetés szót.

A fenti példákból is látszik, hogy a nyelvben a „reklám” általában a szakmát, a koncepciót jelöli, a „hirdetés” pedig az egyedi megjelenést. Ha marketinges kollégákkal beszélsz, ők is így differenciálnak: kampányt terveznek, kreatív reklámötleteket találnak ki, majd ezeket konkrét hirdetések formájában elhelyezik a médiában. A két szó közti különbséget talán legjobban egy mondattal lehet érzékeltetni: “Kitaláltunk egy frappáns reklámot, amit aztán több online hirdetés formájában is lefuttattunk a célcsoportnak.” Itt a reklám a kreatív ötlet és üzenet, a hirdetés pedig a megvalósítás, a konkrét hirdetési egység, ami eljut az emberekhez.

Reklámstratégia vs. egyszeri hirdetés

Egy sikeres marketingkommunikációban mind a reklámstratégia, mind az egyes hirdetések szerepet játszanak. Fontos azonban látni, hogy míg a hirdetés sokszor taktikai eszköz, addig a reklám inkább stratégiai elem. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Képzelj el egy vállalkozót, aki új terméket vezet be a piacra. Ha ő csak felad egy hirdetést a helyi újságban vagy kiposztolja a Facebookra, hogy „Itt az új termékem, ennyibe kerül, vedd meg”, akkor egy magányos hirdetési akciót hajt végre. Ezzel nincs baj, csak épp korlátozott lesz a hatása. A potenciális vevők egy része lehet, hogy észreveszi és kattint vagy telefonál, de a többség valószínűleg átsiklik felette – hiszen nem ismeri a márkát, nincs kialakult bizalom vagy érdeklődés. Ez az, amit sokan tapasztalnak, amikor azt mondják: „Hirdettem én a Facebookon, de semmi eredménye nem volt.” Ilyenkor gyakran az a gond, hogy hiányzott mögüle a reklámstratégia.

Egy átgondolt reklámstratégia ezzel szemben azt jelenti, hogy több lépésben építed fel a kommunikációt. Először felkeltheted az érdeklődést valamilyen tartalommal (ezt nevezhetjük tartalommarketingnek is), utána jöhetnek a ráerősítő reklámelemek – például egy érzelmes videó, ami bemutatja, milyen problémát old meg a terméked az emberek életében. Majd amikor már némi kötődést kialakítottál, célzott hirdetésekkel felhívhatod a közönséget a konkrét vásárlásra vagy ajánlatra. Ezt a folyamatot szoktuk vásárlói tölcsérnek is nevezni: felül jön be a sok érdeklődő a reklámok által, és alul jön ki a kevesebb, de annál értékesebb vevő a hirdetések konverziója nyomán  .

Az, hogy valaki ért-e a különbséghez reklám és hirdetés között, gyakorlati eredményekben is megmutatkozik. Ha csupán szétszórtan hirdetsz itt-ott (például ad hoc Google hirdetések, alkalmi Facebook promóciók), lehet, hogy azt érzed: „öntöm a pénzt a hirdetésekbe, mégsem jön elég vevő”. Ezzel szemben ha van egy következetes kommunikációs stratégiád – mondhatjuk úgy, egy átfogó reklámkampányod –, amelyben a hirdetések csak az utolsó lépést jelentik, akkor sokkal jobb megtérülést fogsz látni. Az Alphadesign egyik szakértője ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a hirdetések világa azonnali vevőket céloz, de a kommunikációs stratégia a holnap vevőit is becserkészi”. Magyarán: ne csak a ma eladásaira játssz, hanem építs márkát, bizalmat is, mert hosszú távon az hoz több ügyfelet .

Ahogy Dajka Gábor az Online marketing és pszichológia című könyvében is kifejti, a marketing nem csak arról szól, hogy hirdetéseket helyezünk el – az emberi tényezőt, a pszichológiát is meg kell érteni. A reklám stratégiai szintje pontosan erről szól: megérteni a vevő motivációit, és erre építve kialakítani egy olyan üzenetet, ami nem tolakodó hirdetésnek érződik, hanem megoldást kínáló, sőt vágyott dolognak. Ha ezt jól csinálod, akkor a később kiküldött hirdetéseid sem lesznek idegesítőek, mert az emberek már várják, ismerik, értik, mit adsz nekik.

„Az emberek valójában nem a reklámokat utálják, hanem a rossz reklámokat. Egy igazán jó reklám értéket ad: informál, szórakoztat vagy érzelmet vált ki a közönségből.” – Dajka Gábor

A fenti idézet rávilágít: ha a marketinged olyan reklámüzenetekre épül, amelyek hasznosak vagy élvezetesek a célcsoport számára, akkor a hirdetéseidet sem fogják tolakodónak tartani. Ebben rejlik a különbség aközött, hogy valaki csak „tolja a hirdetéseket”, vagy okosan, stratégiával reklámoz. Összefoglalva: a hirdetés lehet egy-egy puskalövés a sötétbe, a reklám viszont a teljes haditerv, amivel célba találsz.

Miért fontos mindez a marketingben?

Felmerülhet a kérdés: „Rendben, értem a különbséget, de vállalkozóként miért foglalkozzak ezzel? Nem mindegy, minek hívjuk, a lényeg, hogy több bevétel jöjjön!” Nos, a gyakorlatban igenis sokat számít, hogy hogyan gondolkodsz erről a különbségről. Ha tudatosítod magadban, mit takar a reklám és mit a hirdetés, az a marketingtevékenységedet is eredményesebbé teszi. Íme, néhány ok, amiért ez fontos:
• Költséghatékonyság és tervezés: Ha csak hirdetésekkel próbálkozol (például időnként ráböksz a „Hirdetés indítása” gombra Facebookon), könnyen elfolyhat a pénzed komoly eredmény nélkül. Ezzel szemben, ha előbb kidolgozol egy reklámkoncepciót – azaz átgondolod, mi az üzeneted, kihez szólsz, mivel kelted fel a figyelmet –, akkor a hirdetésekre költött összeg sokszorosan megtérülhet. Például lehet, hogy kevesebb hirdetést kell megjelentetned, mert a reklámüzeneted célzottabb és ütősebb, így magasabb arányban konvertál az a pár hirdetés is, amit feladsz.
• Márkaépítés vs. akciózás: Rövid távon hirdetésekkel is el lehet adni termékeket akciós áron. Hosszú távon viszont a vállalkozásod hírnevét (brandjét) a reklámok fogják építeni – azok a kampányok, amikre esetleg nem lehet azonnal ROI-t számolni, mert nem egyből az eladás a céljuk, hanem a bizalom és ismertség növelése. A sikeres cégek egyszerre figyelnek arra, hogy legyen erős márkakommunikációjuk (reklámstratégia) és folyamatos értékesítési aktivitásuk (hirdetések). Ha csak hirdetsz, de nem reklámozol, a közönséged számára árucikk maradsz érzelmi kötődés nélkül. Ha csak reklámozol, de nem hirdetsz, akkor meg lehet, hogy szeretnek, de nem tudják, mit vegyenek tőled és hol.
• Célcsoport elérése és megszólítása: A magyar piacon is érvényes, hogy a fogyasztók egy része immunis a direkt hirdetésekre. A reklámblokkoló programok terjedése, a „banner-vakság” jelensége (amikor az emberek tudomást sem vesznek a weboldalakon lévő hirdetésekről) mind arra utalnak, hogy a hagyományos hirdetési zajban nehéz kitűnni. Itt jön képbe a kreatív reklám: olyan tartalmakat kell létrehozni, amelyek nem „hirdetés-szagúak”. Például egy hasznos cikk, egy humoros videó vagy egy megindító történet a márkád kapcsán sokkal hatásosabb lehet, mint egy villogó banner. A magyar fogyasztók is értékelik az ötletes, emberközeli reklámokat – gondoljunk csak egy-egy emlékezetes karácsonyi reklámfilmre, amiről még évek múlva is beszélnek. Az ilyen kampányok hatására később a konkrét hirdetések (pl. „Most 20% kedvezménnyel kapható X termék”) is sokkal jobb fogadtatásra találnak, mert már kialakult egy pozitív kép a fejekben.
• Üzleti döntéshozatal: Végül, de nem utolsósorban, a reklám és hirdetés közti különbség ismerete segíthet a költségvetés elosztásában és a marketingmix összeállításában. Leegyszerűsítve: tudnod kell, mennyit szánsz brandépítésre és mennyit közvetlen ügyfélszerzésre. Például egy induló vállalkozásnak érdemes eleinte többet fektetnie reklám jellegű kommunikációba (hogy megismerjék a nevét, megkülönböztessék a többiektől), míg egy már ismert brand esetén több mehet performance jellegű hirdetésekre a konkrét konverziókért. Az arányok persze iparágtól és céltól függnek, de a lényeg: ha látod a különbséget, tudatosabban tudsz dönteni arról, mire van épp szükség.

Összességében a reklám és a hirdetés olyan, mint a marketing két keze – a bal és a jobb. Külön-külön is lehet használni őket, de igazán hatékonyan együtt dolgoznak. A modern marketingben – legyen szó B2C fogyasztói piacról vagy B2B üzleti partnerekről – nyerő az a kombináció, amikor a reklám megágyaz a márkádnak a közönség fejében, a hirdetések pedig learatják a gyümölcsöt a kasszánál. Ha ezt megérted és alkalmazod, máris előnyben vagy azokhoz képest, akik csak az egyik vagy másik oldalát látják a képnek.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A reklám és hirdetés közti különbség nem csupán nyelvi játék, hanem a marketing szemléletmódjának lakmuszpapírja. Szakértőként gyakran tapasztalom, hogy akik újonnan vágnak bele a marketingbe – legyenek akár friss marketingesek vagy saját cégüket hirdetni próbáló vállalkozók –, hajlamosak a két fogalmat összemosni. Ez a homályos értelmezés oda vezethet, hogy elmaradnak az eredmények. Hiszen aki nem érti a különbséget, az vagy kiábrándul a hirdetésekből („nem működik a marketing, kidobott pénz az egész”), vagy épp ellenkezőleg, túl kreatív reklámálmokat kerget konkrét ajánlatok nélkül.

Szerintem a kulcs az, hogy mindig a célból induljunk ki. Ha a célod az, hogy most azonnal eladj 100 darabot egy termékből, akkor fókuszálj a hirdetésekre: tedd a lehető legegyértelműbbé az ajánlatodat, használd a hirdetési csatornákat okosan, célozz precízen, mérd a kattintásokat és konverziókat. Ilyenkor nincs szükség túl sok művészkedésre – a számok fognak beszélni. Viszont ha a célod az, hogy piacot építs, márkát pozícionálj, vagy új szegmensnek mutasd meg magad, akkor lépj egyet hátra, és gondolkodj reklámban: mi legyen az a nagy üzenet vagy kreatív koncepció, ami megkülönböztet? Milyen érzést akarsz társítani a vállalkozásodhoz? Ezután persze le kell fordítani hirdetések nyelvére, de ha megvan a vezérfonal, sokkal egységesebb és hatásosabb lesz a kommunikációd.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a mai világban a fogyasztók hozzászoktak a reklámokhoz, és megtanulták ignorálni a hirdetések nagy részét. Ezért merjünk állást foglalni és értéket adni a reklámjainkban. Aki csak ugyanazokat a semmitmondó hirdetési panelokat ismétli, az elveszik a tömegben. Aki viszont mer kreatív, egyedi, emberközeli reklámot csinálni – még ha az üzenet egyszerű is –, azt megjegyzik. Sok ügyfelemnek mondom: ne félj attól, hogy túl sokszor hallják a történetedet. A jó reklám nem unalmas, és nem is kioktató; inkább olyan, mint egy ismerős, akinek hiszel. Ha ezt el tudod érni, akkor a hirdetéseidre sem „tolakodó ajánlatként” tekint majd a közönség, hanem lehetőségként, hogy közelebbi kapcsolatba léphessen a márkáddal.

Összefoglalva, a saját tapasztalatom szerint: a reklám és a hirdetés olyan, mint a színpad és a reflektorfény. A reklám építi fel a díszletet és a történetet, a hirdetés ráirányítja a figyelmet az ajánlatodra. Ha üres a színpad (nincs történet, nincs márkaüzenet), a reflektorfény hiába világít – a közönség nem fog tapsolni. Ha pedig ragyogó a díszlet és izgalmas a sztori, de elsötétültek a fények (azaz nem juttatod el hirdetések formájában az emberekhez), akkor sajnos üres nézőtér előtt marad a show. A kettő együtt adja ki a teljességet. Ezt szem előtt tartva érdemes tervezned a következő kampányodat: legyen benne szív és ész, stratégia és taktika, reklám és hirdetés kéz a kézben. Ha így teszel, sokkal nagyobb eséllyel kerülsz fel – szó szerint és átvitt értelemben is – a Google első oldalának első helyére a fejekben és a találati listán egyaránt.

Szakértő válaszol (GYIK)

Teljesen ugyanaz a reklám és a hirdetés jelentése?

Nem teljesen ugyanaz, de rokon értelmű fogalmak. A reklám tágabb fogalom: minden olyan marketingkommunikációt magába foglal, ami egy terméket vagy szolgáltatást népszerűsít. A hirdetés ennek egy formája – konkrét üzenet vagy apró reklámanyag. Gondolj úgy rájuk, mint egy kampányra (reklám) és az abban megjelenő egyedi plakátra vagy posztra (hirdetés). A hétköznapi nyelvben sokszor keveredik a kettő, de szakmai szempontból a reklám általában a kreatív koncepciót vagy az iparágat jelöli, a hirdetés pedig az egyes megjelenést.

Melyik kifejezést érdemes használni a marketingben, a „reklámot” vagy a „hirdetést”?

Attól függ, miről beszélsz. Stratégiai kontextusban – például reklámkampány tervezése, reklámköltés – a „reklám” szó a bevett. Ha konkrét megjelenésekről vagy fizetett felületekről van szó – például Google Ads hirdetések, Facebook-hirdetések –, akkor a „hirdetés” kifejezés pontosabb. Persze nem vétessz nagy hibát, ha felcseréled, de a profik nyelvhasználatában van egy ilyen finom különbség. Egyszerűen fogalmazva: a reklámot inkább általánosságban vagy kreatív értelemben emlegetjük, a hirdetést pedig egy adott csatornához vagy formátumhoz kötötten.

Miért fontos különbséget tenni a reklám és a hirdetés között a marketingstratégiában?

Mert a két fogalom más-más gondolkodásmódot tükröz. Ha tudod, mi a különbség, tudatosabban tervezel: lesz egy nagyobb ívű történeted (reklámstratégia), és ennek mentén hatékonyabban alakítod ki a konkrét értékesítési üzeneteidet (hirdetések). A stratégiai reklámszemlélet segít márkát építeni, bizalmat kelteni, a hirdetésorientált gondolkodás pedig azonnali eredményeket hozhat (pl. eladás, feliratkozás). A sikeres marketinghez mindkettő kell. Ha nem teszel különbséget, lehet, hogy vagy túl „eladás-szagú” lesz minden kommunikációd, vagy ellenkezőleg, szép kreatív kampányokat csinálsz, de nem térül meg, mert hiányzik a call-to-action. A tudatosság a kulcs.

Van-e speciális jelentése a „reklám” és „hirdetés” szavaknak a magyar piacon?

A magyar piacon a két szó használata hasonló a nemzetközi trendekhez, de vannak sajátosságok. Például a „társadalmi célú reklám” kifejezés állami vagy nonprofit kampányoknál használatos (ez gyakorlatilag felér egy közérdekű hirdetéssel, de mégis reklámnak hívjuk). Ugyanakkor a jogszabályok „politikai hirdetésként” említik a választási kampányok üzeneteit. A magyar fogyasztók fejében a „reklám” szóhoz gyakran negatív érzés társul (pl. „utálom a reklámokat a tévében”), míg a „hirdetés” szó kevésbé vált ki érzelmet – inkább semleges, tényszerű. Emiatt néhány cég marketingüzeneteiben inkább hirdetésnek nevezi a saját ajánlatát, hogy ne keltse a reklám tolakodó érzetét. Összességében a magyar piacon is igaz, hogy a jó reklám/hirdetés nem a címkén múlik – hanem azon, mennyire rezonál a közönséggel.

Hogyan ismerhető fel egy tartalomról, hogy reklám vagy hirdetés?

Formailag általában jelölik: például online cikkek elején-végén ott van, ha szponzorált tartalom (gyakran „X vállalat megbízásából” vagy egyszerűen „Hirdetés” felirattal). A közösségi médiában a #reklám vagy #hirdetés hashtag utal rá, illetve a „Paid Partnership” megjelölés. Tartalmilag pedig úgy tudod megkülönböztetni, hogy a reklám értéket is ad (szórakoztat, tájékoztat, érzelmet közvetít), miközben népszerűsít valamit, míg a hirdetés jellemzően egy konkrét ajánlatot vagy terméket tol a fókuszba. Persze a kettő össze is érhet: egy jó reklám lehet informáló hirdetés is egyben. A legfontosabb ismertetőjel talán az, hogy ha a tartalom teljes egészében egy márka üzenetét szolgálja és fizettek érte, akkor biztosan reklám/hirdetés – függetlenül attól, milyen formában jelenik meg.

Ajánlott magyar videók/podcastok

Források
Marketing alapismeretek tankönyv – A hirdetés fogalma – Bauer András és szerzőtársai (2017): a hirdetés mint a legrégebbi reklámforma bemutatása. (MeRSZ Online, Akadémiai Kiadó)
WikiSzótár.hu – „Reklám” szó jelentése – Magyar értelmező szótári meghatározás: „Szolgáltatást, terméket népszerűsítő hirdetés…”. wikiszotar.hu

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.