Vállalkozás alapítása előtt: miért nem elég az ötlet?

Magyarországon ma rengetegen gondolkodnak vállalkozás-alapításban: elegük lett a főnökükből, szeretnének több pénzt, szabadabb életet, vagy egyszerűen úgy érzik, „ennél én jobbat tudnék csinálni”. Az ötlet ilyenkor már megvan, a lelkesedés is, és sokan azt gondolják, innen csak technikai kérdés, hogy elinduljon a cég. A statisztika viszont józanabb képet mutat. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az újonnan alapított vállalkozásoknak nagyjából 45%-a éli meg az ötödik évét – vagyis több mint a felük eltűnik addigra a piacról. Ez nem azért érdekes, hogy bárkit elriasszunk a vállalkozástól, hanem azért, hogy lásd: a lelkesedés önmagában kevés. Aki jól gondolja végig az indulás előtti kérdéseket, annak hosszabb távon sokkal nagyobb esélye van túlélni és fejlődni.

Nemzetközi kutatások szerint a kisvállalkozások bukásának egyik leggyakoribb oka a pénzügyi problémák: rossz döntések, alultervezett költségek, kevés tartalék, hibás finanszírozás. Egy 2023-as elemzés azt találta, hogy az új cégek bukásának vezető közvetlen oka az, hogy egyszerűen kifogynak a pénzből. A „kifogytunk a pénzből” viszont nem ok, hanem következmény: általában mögötte áll a nem elég erős piaci igény, a rosszul összerakott üzleti modell, a hiányos pénzügyi gondolkodás, vagy az, hogy a tulajdonos fejben még nem vállalkozóként működik. Ezt a cikket úgy érdemes olvasnod, mint egy indulás előtti ellenőrző listát: végigmegyünk azokon a gondolatkörökön, amelyeket vállalkozás alapítása előtt érdemes végiggondolnod – őszintén, magaddal szemben is kíméletlenül.

Tisztázd, mit akarsz az életedtől és a vállalkozástól

Vállalkozást indítani nem karriercsinosítás, hanem életforma-döntés. Ha most alkalmazott vagy, akkor az első időszakban nagy valószínűséggel több órát fogsz dolgozni kevesebb kiszámítható pénzért. A szabadság itt nem azt jelenti, hogy bármikor pihenhetsz, hanem azt, hogy mindenért te vagy a felelős. Ezért az első kérdés nem az, hogy „mi legyen a cég neve?”, hanem az, hogy miért</i akarsz vállalkozni. Menekülni akarsz a jelenlegi munkahelyedről, vagy építeni akarsz valamit a következő 5–10 évre? Az első válasz menekülés, a második stratégiai gondolkodás. A menekülés ritkán hoz jó döntést: ilyenkor az ember alábecsüli a kockázatokat, és hajlamos figyelmen kívül hagyni a valóságot, csak hogy „bent legyen a felmondás”.

A vállalkozás indítása előtt őszintén végig kell gondolnod, hogy hol tartasz emberileg. Van-e már annyi önfegyelmed, hogy akkor is végigcsináld a napot, ha senki nem kéri rajtad számon? Képes vagy-e elviselni, hogy hónapokig nem látsz látványos eredményt? Meg tudsz-e állni a „minden áron legyen most azonnal pénz” gondolkodásnál, és tudsz-e hosszabb távban gondolkodni? Ha ezekre a kérdésekre a válaszod inkább bizonytalan, mint igen, akkor nem az a megoldás, hogy eldobsz mindent és még ma elindítod a vállalkozást, hanem az, hogy elkezded fejleszteni magad.

„Akkor leszel felnőtt, ha vállalod a felelősséget.” – Dajka Gábor

A felelősség itt azt jelenti, hogy belátod: ami történni fog a vállalkozásoddal, az döntő részben az általad meghozott vagy meg nem hozott döntések következménye lesz. Nem a „piac”, nem a „magyar valóság”, nem a „konkurencia rosszindulata” fogja eldönteni a sorsodat, hanem az, hogy mennyire vagy hajlandó gondolkodni, tanulni, kísérletezni, és mennyire vagy hajlandó szembenézni a saját hibáiddal. Indulás előtt érdemes legalább ezeket a kérdéseket leírnod magadnak, őszinte válasszal:

• Mi az, amit az életemből biztosan nem akarok feláldozni a vállalkozás kedvéért (családidő, egészség, hobbik)?
• Mennyi bizonytalanságot bírok elviselni anyagilag és lelkileg? Hány hónapig tudok megélni tartalékból, ha semmi nem jön be?
• Mit várok a vállalkozástól 3–5 év távlatában: eladható céget, stabil családi vállalkozást, passzív jövedelmet, vagy csak egy jobb fizetést, mint alkalmazottként?
• Kik lesznek érintettek a döntésemben (párom, gyerekek, szülők), és velük konkrétan átbeszéltem-e, mit vállalunk?

Piackutatás: van-e valós kereslet arra, amit csinálni akarsz?

Az egyik leggyakoribb önbecsapás indulás előtt az, hogy „ezt biztosan imádni fogják az emberek, mert én is imádom”. A piacot nem érdekli, te mennyire szereted az ötletedet; az érdekli, hogy megold-e egy elég nagy és elég fájdalmas problémát, elég ember számára, elég jó ajánlattal. Az európai adatokból is az látszik, hogy az új vállalkozások nagy része pár éven belül eltűnik – sokszor azért, mert kiderül, hogy a termék vagy szolgáltatás mögött nincs elég fizetőképes kereslet. Más elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy a bukások egy jelentős része valójában pénzügyi problémákban csúcsosodik ki, de a gyökérok a hibás piaci feltevés: a cég egyszerűen nem talál elég vevőt, vagy nem elég jó áron.

A piackutatás a magyar, tőkehiányos KKV-valóságban nem azt jelenti, hogy milliókat költesz reprezentatív kutatásra. Sokkal inkább azt, hogy rendszerszinten gondolkodsz: megfigyeled, kik és mire költenek jelenleg pénzt; feltérképezed, milyen alternatívák léteznek; megérted, hogy a fogyasztó fejében mihez hasonlít majd téged. Beszélsz potenciális vevőkkel – nem csak a barátaiddal, hanem olyanokkal is, akiknek semmi érdekük nincs kedvesnek lenni. Megnézed a konkurensek árait, kommunikációját, értékeléseit. Ha B2C terméked van, utánanézel, hogy az általad célzott korosztály milyen csatornákon informálódik, milyen tartalmat fogyaszt. Ha B2B-ben gondolkodsz, megnézed, hogy a döntéshozók mekkora büdzsével dolgoznak, és mihez képest kell majd neked „beférned” a költségvetésükbe.

Indulás előtt érdemes legalább egy minimális, saját kezű piackutatást elvégezni. Például:

• Beszélj 20–30 potenciális vevővel strukturáltan (ugyanazokkal a kérdésekkel), és jegyzeteld le, milyen problémákat említenek, mire költenek most, mitől félnek.
• Készíts listát legalább 5–10 közvetlen és közvetett konkurensedről, és nézd meg: ők milyen ajánlatot adnak, milyen áron, milyen ígéretekkel.
• Nézd meg a Google-ben, Facebookon, fórumokon, milyen kérdéseket tesznek fel az emberek a témáddal kapcsolatban – ezekből derül ki, hogy mit nem értenek, mitől tartanak.
• Ha lehet, csinálj egy kicsi, alacsony kockázatú tesztet (előrendelés, pilot szolgáltatás, limitált széria), és nézd meg, hogy valódi pénzzel is szavaznak-e az emberek, nem csak lájkkal.

Üzleti modell és pénzügyi realitás vállalkozás alapítása előtt

A vállalkozás nem az, hogy „kell egy logó, egy weboldal és Facebook-hirdetés”. A vállalkozás egy pénzügyi rendszer: pénzt teszel bele, időt és energiát teszel bele, és azt várod, hogy többet hozzon vissza, mint amennyit beletettél. Ehhez értened kell az üzleti modelled alapjait: hogyan jön be a bevétel (darabár, előfizetés, projekt, jutalék, stb.), mekkora a bruttó árrésed, milyen fix költségeid lesznek (bérleti díj, bér, könyvelő, szoftverek), és milyen változó költségek nőnek a forgalommal együtt (alapanyag, szállítás, jutalék). A nemzetközi kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a kisvállalkozások bukásának egyik fő oka a rossz pénzügyi döntés: helytelen árazás, hibás finanszírozás, gyenge likviditáskezelés. [oai_citation:1‡SpringerLink](https://link.springer.com/article/10.1007/s11365-023-00936-4)

A jó hír az, hogy ehhez nem kell pénzügyi zseninek lenned, de nem engedheted meg magadnak, hogy pénzügyileg analfabéta maradj. Egy átfogó nemzetközi felmérés szerint világszinten nagyjából minden harmadik felnőtt rendelkezik elfogadható szintű pénzügyi ismeretekkel – a többi két harmad valamilyen szinten bizonytalan ezen a téren. [oai_citation:2‡SpringerLink](https://link.springer.com/article/10.1007/s11365-023-00936-4) Ha vállalkozni akarsz, akkor az a minimum, hogy te ebbe az egyharmadba akarsz tartozni. Különben úgy vállalsz magadra hosszú távú kötelezettségeket (hitel, lízing, bérleti szerződés), hogy nem érted pontosan, mit kockáztatsz. Indulás előtt érdemes legalább egy egyszerű, de őszinte táblázatot készíteni a várható költségekről és bevételekről. Például így:

A lényeget így fogalmaznám meg: indulás előtt nézd végig, hogy mennyi pénzt kell havonta megtermelned csak ahhoz, hogy ne menj mínuszba. Ha ez az összeg már papíron is irreálisan magas a feltételezett eladási mennyiséghez képest, akkor még nem vállalkozásod van, hanem egy szép álmod. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar kezdő vállalkozók jelentős része úgy vág bele, hogy nincs 3–6 hónapnyi tartaléka, nincs átgondolt költségszerkezete, és nem tudja pontosan, hogy a marketingre szánt pénz hogyan fog visszatermelődni a cégben. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy lesz-e válság, hanem az, hogy mikor fogy el a levegő.

Buyer persona és ajánlat: kinek adsz el, és mit adsz valójában?

Nagyon sok vállalkozás már az első lépésnél elakad: „mindenkinek jó, amit csinálunk”. Ez a mondat a gyakorlatban annyit jelent, hogy senkire sincs igazán szabva az ajánlat. Indulás előtt nem termékben érdemes gondolkodnod, hanem emberben. Ki az az ideális vevő, akinek a problémáját tényleg meg tudod oldani? Hány éves, hol él, mennyit keres, milyen élethelyzetben van, milyen döntésektől szorong, milyen termékekre vagy szolgáltatásokra költ jelenleg? Ez a gondolkodásmód – a buyer persona megközelítés – pszichológiai alapokra épül: nem demográfiai listát gyártasz, hanem igyekszel megérteni az ember gondolkodási stílusát, motivációit, félelmeit. Erről részletesen írok az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvemben is, kifejezetten a magyar, tőkehiányos, gyakran pesszimista piaci közegre szabva.

Ha tiszta képed van az ideális vevőről, akkor sokkal könnyebb lesz megfogalmazni az ajánlatodat is. Az ajánlat nem az, hogy „van nálunk X termék Y forintért”, hanem egy csomag: megoldás + ár + garancia + kiszolgálási élmény + kommunikáció. A magyar vállalkozók jelentős része reflexből árazásban akar versenyezni – „legyünk olcsóbbak”. Ez rövid távon hozhat forgalmat, de hosszú távon felemészti a céget, mert a vevő megszokja, hogy csak ár alapján dönt, és bármikor átmegy a következő olcsóbb helyre. Érdemes indulás előtt végiggondolni, hogy miben tudsz értékben többet adni, mint a konkurenseid: gyorsabb ügyintézés, jobb tanácsadás, speciális szaktudás, egyértelműbb kommunikáció, őszintébb garanciák. Ha ez nincs, akkor csak zajt fogsz hozzáadni a magyar piac amúgy is zsúfolt reklám-mezejéhez.

Írd le magadnak az alábbi öt kérdésre a választ:

• Ha a vevőd nem téged választ, kihez megy helyetted, és miért?
• Mi az az egy mondat, amivel a legjobban le tudnád írni, hogy miben vagy más, mint a többiek?
• Mi az a kockázat, amit ma a vevő vállal, ha tőled vásárol – és ebből te mit tudsz levenni a válláról?
• Milyen „előtte–utána” állapotot élsz meg a vevőnél a terméked vagy szolgáltatásod hatására?
• Ha a vevődnek holnap el kellene magyaráznia egy barátjának, hogy miért pont tőled vett, mit szeretnél, hogy mondjon?

Jog, adózás, cégforma: alapok, amiket nem lehet megúszni

A magyar vállalkozói valóság egyik kevésbé látványos, de nagyon kemény oldala a jogi és adózási környezet. Sokan itt is „majd lesz valahogy” alapon indulnak, és csak akkor néznek rá a kérdésre, amikor már jön a NAV-levél, a bírság vagy egy kellemetlen jogvita. Nem véletlen, hogy a nemzetközi kutatások a kis- és középvállalkozások kihívásai között kiemelten említik a szabályozási terheket, az adózási kötelezettségek bonyolultságát és a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségeit. [oai_citation:3‡SpringerLink](https://link.springer.com/article/10.1007/s11365-023-00936-4) Ha vállalkozást indítasz, akkor minimum szinten értened kell, hogy a választott cégforma (egyéni vállalkozó, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, stb.) milyen felelősséget és kockázatot jelent számodra.

Ez nem adótanácsadás, hanem szemléletformálás: ne úgy menj könyvelőhöz, hogy „csinálj valamit, ami a legolcsóbb”, hanem úgy, hogy konkrét kérdéseid vannak. Például: mekkora árbevételnél érdemes váltani cégformát; milyen járulékterhekkel kell számolnod; hogyan tudod a lehető legátláthatóbban és legbiztonságosabban kivenni a pénzt a cégből; milyen adminisztrációs kötelezettségeid lesznek; milyen szankciókra számíthatsz, ha valamit elrontasz. A rossz hír az, hogy a jogszabályi környezet időnként gyorsan változik; a jó hír viszont az, hogy ha már indulás előtt felépítesz egy stabil kapcsolatot egy normális könyvelővel és szükség esetén jogásszal, akkor sok kellemetlen meglepetést meg tudsz előzni. A vállalkozás alapítása itt is egy döntés: akarod-e komolyan venni a saját cégedet annyira, hogy nem „okosba” akarod megoldani, hanem tisztán, érthető szabályok mellett akarsz működni.

Emberi tényező: te, a családod és a leendő csapatod

A vállalkozás eleinte gyakran egyemberes show: te vagy az ügyvezető, a marketinges, az értékesítő, az ügyfélszolgálat, a beszerző és a takarító egy személyben. Ez nem baj, de csak akkor működik, ha tudod, hogy ez átmeneti állapot, és van terved arra, mit fogsz kiszervezni vagy kinek adsz át feladatokat, amikor már nem bírod egyedül. A valóság az, hogy a legtöbb vállalkozás nem azért áll meg egy szinten, mert nincs elég vevő, hanem mert a tulajdonos nem tud vagy nem mer rendszert építeni maga köré. Fél átadni a feladatokat, fél alkalmazottat felvenni, fél attól, hogy valaki „nem úgy csinálja, mint ő”. Közben pedig kiég, szétesik, és csodálkozik, hogy a családja már nem lelkesedik az újabb és újabb „forradalmi ötletekért”.

Vállalkozás alapítása előtt beszéld át a családoddal, hogy mi fog történni az első 6–12 hónapban. Több stressz, több munka, több bizonytalanság várható. Ha a párod erre nincs felkészülve, akkor könnyen a vállalkozásod lesz a „harmadik fél”, akivel folyamatosan versenyeznie kell az idejéért és a figyelmedért. Ugyanez igaz a jövőbeli csapatodra is: ha már most tudod, hogy egyedül hosszabb távon nem fog menni, akkor kezdd el listázni, hogy milyen kompetenciák hiányoznak mellőled (pénzügy, jog, technikai háttér, operatív vezetés, stb.). Nem kell rögtön 10 fős csapattal indulni, de kell egy elképzelésed arról, hogy a következő 2–3 évben hogyan fejlődik majd a szervezet. Dajka Gábor tapasztalata szerint a sikeresebb vállalkozók hamarabb jönnek rá arra, hogy egy ponton túl nem ők a szűk keresztmetszet – és hajlandók is tenni ellene.

Ehhez érdemes feltenned magadnak néhány kényelmetlen kérdést:

• Hajlandó vagyok-e úgy csapatot építeni, hogy nálam jobb embereket vegyek fel bizonyos területekre?
• Elviselem-e, ha valaki vitatkozik velem, jobb ötlete van, vagy kritizálja a rendszeremet?
• Van-e a környezetemben akár egyetlen olyan ember, akivel őszintén tudok beszélni a vállalkozásom nehéz pillanatairól (nem csak a sikerekről)?

Marketing és értékesítés: ezt ne az utolsó pillanatban találd ki

Meglepően sok vállalkozó még mindig úgy gondolkodik, hogy „induljunk el, aztán majd ha beindult a cég, foglalkozunk marketinggel”. Ez a gondolkodás ma már egyszerűen nem működik. Az online és offline zaj olyan erős, hogy ha nincs tudatos kommunikációd, akkor gyakorlatilag láthatatlan vagy. A marketing nem az, hogy „nyomjuk tele a Facebookot”, hanem az, hogy rendszerben gondolkodsz: hol találkozik először veled a vevő, milyen úton jut el a vásárlásig, majd hogyan tartod vele a kapcsolatot, hogy visszatérjen. Ehhez tartalomra, pozicionálásra, következetes kommunikációra van szükség – nem csak akciókra és árengedményekre.

Vállalkozás alapítása előtt már érdemes elkezdeni a tartalomépítést: cikkek, videók, podcast, hírlevél, akár csak rövid, de értelmes posztok formájában. Nem azért, hogy mindenkit „meggyőzz”, hanem hogy a célcsoportod megtanulja: létezel, értesz ahhoz, amiről beszélsz, és következetes vagy. Erről szól az Online Marketing és Pszichológia című könyvem is: hogyan lehet a magyar fogyasztó figyelmét tartósan megszerezni egy olyan közegben, ahol mindenki türelmetlen, szkeptikus, és túl van etetve információval. A kezdő vállalkozók tipikus hibája, hogy egy-egy divatos eszközre (TikTok, Instagram, AI, stb.) tesznek fel mindent, ahelyett, hogy az alapokat raknák rendbe: ki a célcsoport, mi az ajánlat, mi a rendszeres kommunikációs menetrend, hogyan mérik a marketing hatékonyságát.

Indulás előtt legalább egy „mini marketingrendszert” rakj össze:

• Legyen egy alap weboldalad vagy landing oldalad, amin érthetően le van írva, mit csinálsz, kinek, miért jó, és mit tegyen a látogató, ha érdekli (CTA).
• Legyen egy hírlevél-feliratkozási lehetőség, hogy ne csak „beleszólj” a zajba, hanem saját listát is építs.
• Válassz ki 1–2 kommunikációs csatornát, ahol a célcsoportod tényleg jelen van, és vállald be, hogy ott következetesen jelen leszel (nem kampányszerűen).
• Döntsd el, mennyi pénzt vagy hajlandó havonta marketingre költeni az első 12 hónapban – és ezt tekintsd befektetésnek, ne luxusnak.

Minimális üzleti terv 1–3 évre előre

Sokan úgy félnek az üzleti terv szótól, mintha az valami több száz oldalas, banknak készített dokumentum lenne, tele táblázatokkal és idegen szavakkal. A valóságban a legtöbb KKV-nak elég lenne egy őszinte, 4–6 oldalas dokumentum, ami magának szól, és amit negyedévente elővesz, frissít. Ebben nem csak számoknak kell szerepelniük, hanem döntési pontoknak is: mikor mondod ki, hogy egy adott termékvonalat nem érdemes tovább erőltetni; mikor vállalsz be új munkatársat; mikor lépsz ki egy rosszul működő bérleti szerződésből; mikor emeled az árakat. A pénzügyi tervezésnél ugyanazt a szemléletet érdemes követni, mint a marketingnél: inkább óvatosan és konzervatívan becsülj, és legyél készen arra, hogy gyorsan reagálj az adatokra.

Egy minimális, de használható üzleti tervben legalább ezeknek szerepelniük kell:

• Piaci helyzetkép: hol tart most az iparág, kik a fő konkurenseid, milyen trendek látszanak (árverseny, koncentráció, online térnyerése, stb.).
• Célok 1–3 évre: árbevétel, nyereség, vevőszám, átlagos kosárérték, ügyfélélettartam, saját bérszint. Ne csak számokat írj, hanem azt is, miért pont ezeket.
• Fő kockázatok: mi történik, ha egy beszállító kiesik, ha egy hirdetési csatorna megdrágul, ha a forgalom 20–30%-kal visszaesik? Milyen B-terved van?
• Mérőszámok: mit fogsz havonta, negyedévente figyelni (pl. konverziós arány, visszatérő vevők aránya, marketing-költség / árbevétel, stb.).
• Fejlesztési terv: milyen képzésekre, könyvekre, mentorálásra szánsz pénzt és időt – mert hosszú távon ez ugyanúgy befektetés, mint a géppark vagy a raktárkészlet.

A kutatások szerint azok a vállalkozók, akik tudatosabban fejlesztik a pénzügyi és menedzsment-tudásukat, jobb eséllyel maradnak talpon, és jobb eséllyel hoznak olyan döntéseket, amelyek hosszú távon is erősítik a cégüket. [oai_citation:4‡SpringerLink](https://link.springer.com/article/10.1007/s11365-023-00936-4) Vagyis az üzleti terv nem valami „iskolás” feladat, hanem gondolkodási keret: arra kényszerít, hogy ne csak a mai napod, hanem a következő 3 éved is lásd.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha ma vállalkozás alapításán gondolkodsz, akkor az első dolgod nem az, hogy cégnevet foglalsz, logót tervezel vagy Facebook-oldalt nyitsz. Az első dolgod az, hogy leülsz egy papírlappal, és végiggondolod mindazt, amiről ez a cikk szólt: ki vagy te, mit akarsz az életedtől, valóban van-e piac arra, amit csinálni akarsz, érted-e az üzleti modelledet, hajlandó vagy-e tanulni a pénzügyekről, jogról, marketingről, és vállalod-e a felelősséget a döntéseidért. Ha ezekre a kérdésekre nem tudsz őszinte, részletes választ adni, akkor nem vagy elkésve: egyszerűen még az előkészítő szakaszban tartasz. Ez nem kudarc, hanem józan önismeret. A legdrágább vállalkozás nem az, amit el sem indítasz, hanem az, amit rosszul indítasz el, és évekig próbálod életben tartani pusztán hiúságból vagy makacsságból. ENTJ-sen fogalmazva: vagy vállalkozóként gondolkodsz, vagy nem érdemes vállalkozást indítanod. A vállalkozó nem kifogásokat gyárt, hanem valóságot néz, dönt, felelősséget vállal, és folyamatosan tanul. Ha ezt vállalod, akkor érdemes belevágni – ha nem, akkor jobb, ha most állsz meg, amíg ez „csak” papíron fáj, nem a bankszámládon.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mennyi pénzre van szükségem egy vállalkozás indításához?

Erre nincs univerzális összeg, mert más egy online szolgáltató, egy mikrovállalkozás vagy egy raktárral működő kereskedő cég tőkeigénye. Gondolkodj inkább kategóriákban: mekkora egyszeri beruházás kell (eszközök, berendezés, licencek), mekkora havi fix költséged lesz (bérleti díj, könyvelő, járulékok, szoftverek), mekkora változó költséggel kell számolnod az eladások után (anyag, szállítás, jutalékok), és mekkora a saját megélhetési minimumod. A gyakorlatban a legtöbb esetben az a biztonságos, ha legalább 3–6 hónapnyi fix költségre és megélhetésre elegendő tartalékod van már az indulás pillanatában. Emellett érdemes egy olyan marketing-költségkeretet is meghatározni, amit az első 12 hónapban akkor is elköltessz, ha eleinte nem hozza vissza azonnal az árát – mert a piac nem egyik napról a másikra reagál.

Érdemes-e vállalkozást indítani alkalmazotti munka mellett?

Sok esetben ez a legésszerűbb lépés. Ha jelenleg nincs nagy tartalékod, vagy magas a családi kiadásod, akkor kockázatos lehet azonnal „felégetni a hidakat”. Ilyenkor jó megoldás lehet, ha mellékállásban indítod a vállalkozást: este és hétvégén dolgozol rajta, teszteled a piacot, finomítod az ajánlatod, építed az első ügyfélkört. A lényeg az, hogy ettől még komolyan kell venned: legyen üzleti terved, marketinged, pénzügyi nyilvántartásod. Ha azt látod, hogy a mellékes vállalkozás stabilan hozza azt a bevételt, amivel már reálisan ki tudod váltani a fizetésed egy részét vagy egészét, akkor lehet szó arról, hogy fokozatosan átmész teljes állású vállalkozóba. A veszély az, ha évekig „se hús, se hal” módban tartod: nem keres eleget, hogy leváltsd a munkahelyet, de viszi az időt és az energiát.

Miben más a magyar piac a külföldi példákhoz képest?

A magyar piac kisebb, árérzékenyebb, tőkehiányosabb és sok szektorban pesszimistább, mint a nagy nyugati piacok, ahonnan a legtöbb „csodareceptet” importáljuk. Ez azt jelenti, hogy a külföldi esettanulmányok, amerikai siker-sztorik és milliárdos kampányok taktikái önmagukban nem másolhatók ide. Más a fogyasztók vásárlóereje, más a bizalom szintje, mások a kulturális beidegződések. Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemet pont azért írtam, mert azt láttam: a magyar mikrovállalkozók és KKV-k nagy része olyan stratégiákat próbál követni, amelyek egy egészen más méretű és mentalitású piacon működnek jól. Itt sokkal tudatosabban kell figyelni arra, hogy mit ígérsz, mennyi idő alatt vársz eredményt, és hogyan kommunikálsz – különben gyorsan „marketingsérült” lesz a célcsoportod, aki már senkinek nem hisz.

Mikor ne alapíts vállalkozást?

Röviden: krízis-reakcióból. Ha most veszítetted el a munkád, ha válás közepén vagy, ha épp gyászolsz, ha ég a ház anyagilag, akkor pszichésen nagyon sérülékeny állapotban vagy. Ilyenkor vonzó lehet a gondolat, hogy „hirtelen” megold mindent egy új vállalkozás, de a valóságban ekkor hozza az ember a legrosszabb döntéseket: túl optimistán becsül, aluláraz, rossz partnereket választ, és olyan kockázatot vállal, amit józan állapotban nem vállalna. Nem azt mondom, hogy krízisben tilos vállalkozni, hanem azt, hogy ilyenkor inkább keress stabil jövedelmet, rendezd a magánéletedet, és közben készítsd elő fejben, tudásban és pénzben azt a vállalkozást, amit majd nyugodtabb időszakban tudsz elindítani.

Elég a jó marketing a sikeres vállalkozáshoz?

Nem, és ez egy nagyon veszélyes tévhit. A jó marketing rövid távon képes elhozni az első ügyfeleket, de ha mögötte gyenge a termék, rossz az ügyfélélmény, nincs rendszer a cégben, kaotikus a pénzügy, akkor a marketing csak felgyorsítja a bukást. Olyan, mintha tömegeket terelnél egy rosszul felépített házba: minél többen mennek be, annál látványosabb lesz, amikor valahol beszakad a padló. Vállalkozás alapítása előtt tedd fel magadnak a kérdést: ha holnaptól hirtelen megduplázódna a forgalom, a rendszered bírná? Ha a válaszod őszintén az, hogy nem, akkor előbb a rendszert kell erősíteni, és csak utána érdemes nagyobb marketing-fokozatra kapcsolni.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a „16 kezdő vállalkozói hiba” című videóm, ahol konkrét hibákról beszélek, amelyeket kezdő vállalkozók rendszeresen elkövetnek – pont azokról a pontokról, amelyeket ebben a cikkben azt javaslom, hogy gondold át indulás előtt.

Források

• Eurostat: Business demography statistics – vállalkozások születése, túlélése és dinamikája az Európai Unióban
• García-Pérez-de-Lema, D. és mtsai (2023): Individual entrepreneurial behavior and financial literacy. International Entrepreneurship and Management Journal
• Userpilot: 8 Startup Failure Statistics & What You Can Learn From Them (Wilbur Labs 2023-as felmérésének összefoglalója)

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.