Az elmúlt egy-két évben az AI-ból lett az új „megold mindent” eszköz. Amikor 2007 környékén a Google Ads futott fel, majd később a Facebook-hirdetések, ugyanezt láttam: a vállalkozók jelentős része abban reménykedett, hogy végre lesz egy gomb, amit ha megnyom, akkor a rendszer helyette gondolkodik, helyette tervez, helyette kommunikál. Most ugyanez játszódik le új köntösben. Csak most nem egy hirdetési rendszerrel, hanem egy szöveggeneráló és képgeneráló technológiával. Az önjelölt AI „szakértők” pedig ráülnek erre a pszichés igényre: azt ígérik, hogy nem kell többé marketinges, nem kell szövegíró, nem kell stratégia, elég egy jó prompt, és kész a sikeres kampány. A vállalkozó pedig boldogan elhiszi, mert azt hallja, amit hallani akar: „nem kell befektetni időt, pénzt, energiát, majd az AI dolgozik helyetted”. Ezzel csak egy gond van: a piac logikája, az emberi agy működése, a döntéshozatal pszichológiája semmit nem változott attól, hogy megjelent egy új technológia. Az illúzió viszont erősebb, mint valaha.
Éppen ezért állítom, hogy most, az AI korszakában van a legnagyobb szükség olyan gondolkodásra, ami az embert helyezi vissza a középpontba. Nem az eszközt, nem a trendet, nem az új platformot, hanem a hús-vér vevőt, a bizonytalan vállalkozót, a túlterhelt döntéshozót, aki egyik meetingről rohan a másikra, miközben a telefonján futnak a push értesítések. Az Online marketing és pszichológia könyvet eredetileg azért írtam, hogy a magyar mikro- és kisvállalkozók értsék, mi zajlik a fogyasztó feje mögött, amikor egy reklámmal találkozik. Ma viszont azt látom, hogy ugyanaz a tudásra épülő szemlélet már nem csak hasznos, hanem szó szerint túlélési kérdés. Nem azért, mert a könyvben AI-trükkök vannak – nincsenek –, hanem azért, mert ha nem érted az emberi működést, az AI csak felerősíti a hibáidat. Gyorsabban költesz feleslegesen, gyorsabban égeted a bizalmat és gyorsabban megy tönkre a márkád. Ha pedig érted a pszichológiai mechanizmusokat és a marketing alapjait, akkor az AI egy gyorsítóként fog működni, nem pedig egy önjáró betonkeverőként, ami rád borítja a fél udvart.
Mit jelent valójában az AI-korszak az online marketingben?
Érdemes tisztán látni, hogy az AI – ezen belül a generatív modellek – mit adnak hozzá a marketinghez, és mit nem. A technológia ma már képes blogcikkeket, hirdetésszövegeket, sales leveleket, social media posztokat, sőt egész kampányvázlatokat is előállítani. Képes képeket generálni, videókhoz storyboardot írni, és bizonyos mértékig még a célcsoport profilozásában is segíteni. Egy 2023-as reklámszakmai tanulmány szerint a nagy ügynökségek jelentős része már kísérletezik generatív AI-val, de a legtöbb szereplő inkább tesztel, mintsem hogy világos, hosszú távú stratégiája lenne arra, hogyan illeszkedjen ez a technológia a márkaépítésbe és az etikus kommunikációba. Ez pontosan azt jelenti, hogy a „nagyok” is keresik az utat – miközben a hazai kkv-szektorban úgy használják az AI-t, mintha kész recept lenne.
A generatív AI azonban nem ismeri a te céged múltját, pénzügyi helyzetét, készpénzáramlását, a vevőid félelmeit, a magyar piac kulturális sajátosságait. Globális mintázatokon tanult, alapvetően angolszász kultúrkörből, és nem az a dolga, hogy megértse, nálunk mit jelent az, hogy „pesszimista magyar fogyasztó”, vagy hogy egy átlagos kisvállalkozónak nincs több milliós marketingbüdzséje kísérletezésre. A technológia nyelvi és mintafelismerési feladatokat old meg villámgyorsan, de a stratégiai döntéseket, az etikai szűrőt, az emberi kapcsolatok finomságait nem tudja átvenni. Ez a határvonal: minden, ami rutin, ismétlődés, vázlat, strukturálás, ott az AI fantasztikus segítség. Minden, ami mély megértést, felelősséget, döntést, emberi kockázatvállalást igényel, ott továbbra is neked kell a kormány mögött ülnöd. A baj ott kezdődik, amikor a vállalkozó összekeveri a kettőt, és azt hiszi, hogy egy gép fog helyette piaci részt találni, ajánlatot tervezni, konfliktust kezelni vagy bizalmat építeni.
Az emberi agy nem frissül évente: döntéshozatal és pszichológia
Az AI-korszak legnagyobb optikai csalódása az, hogy a technológia gyorsasága miatt azt hisszük, az ember is ilyen ütemben változik. Pedig nem. Az emberi agy, amivel a vevőd dönt, még mindig ugyanazokra a rövidítésekre, torzításokra és érzelmi impulzusokra épít, mint évtizedekkel ezelőtt. Daniel Kahneman – akinek klasszikussá vált könyve a gyors és lassú gondolkodásról szól – évek óta leírja, hogy a döntéseink nagy részét nem gondos elemzés, hanem gyors, érzelmi és öntudatlan folyamatok irányítják. A fogyasztó egy hirdetésnél nem Excel-táblázatot elemez, hanem benyomásokat rak össze: mennyire tűnsz hitelesnek, mennyire érthető, amit mondasz, mennyire illeszkedik az ajánlat a saját helyzetéhez, és mennyire érzi azt, hogy nem vered át.
A reklámpszichológia évtizedek óta foglalkozik azzal, hogyan működnek az olyan jelenségek, mint a társas megerősítés, az ellentétes érzelmek (például félelem és megkönnyebbülés), vagy éppen az, hogy mennyire nehezen tudunk nemet mondani szimpatikus embereknek. Robert Cialdini – akinek munkáját szintén sokan ismerik – több klasszikus meggyőzési elvet írt le, amelyek ma ugyanúgy működnek egy Facebook-hirdetésben, mint egy offline tárgyalóban. Ezeket a törvényszerűségeket az AI nem törli el. Sőt: a technológia csak még élesebbé teszi azokat a vállalkozókat, akik értik, mi zajlik a vevő idegrendszerében, és még gyorsabban bukatja azokat, akik nem foglalkoznak vele. Ha pusztán „szövegmennyiségben” gondolkodsz, és ontod kifelé az AI-val gyártott tartalmat, miközben nem foglalkozol azzal, hogyan hat a vevő érzelmeire, biztonságérzetére, önképére, akkor nem a versenytársaidat, hanem a saját márkádat lövöd lábon. A fogyasztó ugyanis nem azt fogja érezni, hogy „de jó, milyen modern vagy”, hanem azt, hogy „túl sok, túl zajos, túl semmilyen”.
Miért csapda az „AI majd helyettem gondolkodik” hozzáállás?
A legtöbb kárt ma nem maga az AI okozza, hanem az a naiv hozzáállás, ahogyan a vállalkozók és az önjelölt AI-guruk ráállnak. A narratíva ismerős: „nem kell marketingesre költeni, majd a ChatGPT megírja”, „nem kell szövegírót fizetni, majd az AI felépíti az értékesítési tölcsért”, „nem kell piackutatás, kérdezd meg a mesterséges intelligenciát, ő mindent tud”. Ezek a mondatok papíron jól hangzanak, a valóságban viszont azt jelentik, hogy a gondolkodást akarjuk megspórolni, nem az időt. És ez az a pont, ahol a vállalkozó már nem csak a saját idejével játszik, hanem a cég jövőjével. Amikor vakon hagyatkozol egy AI által generált kampányra, miközben nincs stratégiád, nincs tisztán meghatározott buyer persona-d, nem ismered az ügyfeleid élettartam értékét, és fogalmad sincs, hogy mennyi pénzt engedhetsz meg magadnak ügyfélszerzésre, akkor az AI egyszerűen csak digitalizálja a káoszt. Gyorsabban csinálsz rossz reklámot, gyorsabban költesz el haszontalan hirdetési keretet, és gyorsabban idegesíted fel a célcsoportodat.
Az „önjelölt AI szakértők” tipikus mintája az, hogy nem éveket töltöttek marketinggel, pszichológiával, közgazdaságtannal, hanem pár hónap alatt megtanultak pár trükköt, néhány prompt-sablont, majd ebből csinálnak „rendszert”. A legtöbbjüknek nincs mögötte komoly kampánytapasztalata, nincsenek végigvitt, több éves ügyfélkapcsolatai, csak gyorsan monetizálható csomagjai. Ettől még lehetnek technikailag ügyesek – nem ezzel van a baj –, hanem azzal, hogy a vállalkozó fejében azt erősítik: „a gondolkodást, a felelősségvállalást, a piaci kockázatot át lehet szervezni egy gépnek”. Nem lehet.
„Ha nem érted, mit csinálsz, az AI nem megment, hanem gyorsít: ugyanazokat a hibákat fogod elkövetni, csak nagyobb lánggal ég majd a pénz.” – Dajka Gábor
Aki így áll az AI-hoz, az nem modernizálja a cégét, hanem beül a hullámvasút legelső kocsijába bekötött szemmel. Rövid távon lehetnek látványos eredmények – egy-egy jól sikerült poszt, egy ideig olcsóbb szövegírás –, de hosszú távon az fog győzni, aki megérti: a technológia alá kell rendelni a gondolkodást, és nem fordítva.
Marketing + pszichológia + közgazdaságtan: ez az alap, nem a prompt
A marketing nem Facebook-posztokból, nem hirdetéskezelőkből és nem promptokból áll. A marketing egy olyan gondolkodásmód, amely egyszerre figyeli a piacot, a számokat és az embert. Ha csak az eszközt látod – legyen az Google Ads, Facebook, TikTok vagy éppen egy AI-chat –, akkor mindig reakcióban leszel: kapkodsz, próbálsz lépést tartani a platformokkal, miközben fogalmad sincs, hogyan viselkednek a vevőid hosszabb távon. Az egészséges marketingrendszer alapja a közgazdaságtan: árazás, fedezet, megtérülés, cashflow. Erre épül a pszichológia: hogyan hoz döntést a vevő, milyen félelmei vannak, mit gondol magáról, milyen státuszt szeretne elérni. És csak ezután jönnek a technikai eszközök: hol éred el, milyen felületeken, milyen formában. Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a vállalkozók buknak a legnagyobbat, akik fordítva gondolkodnak: először eszközben kezdenek el hinni, és utána próbálnak utólag hozzá igazítani mindent.
Az Online marketing és pszichológia könyv pontosan ezért nem eszközcentrikus. Nem arról szól, hogy ma éppen melyik hirdetési platformon mennyiért lehet kattintást venni, és hogyan állítasz be egy konkrét kampányt. Az ilyen tudás amúgy is elévül pár hónap alatt. A könyv azt mutatja meg, hogyan gondolkodj vásárlókban, buyer persona-ban, döntési útvonalakban, ügyfélélettartamban, és hogyan építs olyan ajánlatot, ami nem csak egyszeri impulzusvásárlást hoz, hanem visszatérő vevőt. Ezek azok az alapok, amelyekre az AI-t is rá tudod húzni. Ha tisztán látod, milyen motivációk mozgatják a célcsoportodat, milyen tartalmakra reagálnak, milyen félelmeket kell feloldanod, akkor az AI-hoz is egészen másképp fogsz fordulni: nem azt kéred tőle, hogy kitalálja helyetted a stratégiát, hanem azt, hogy segítsen gyorsabban és olcsóbban variációkat gyártani az általad meghatározott irányok mentén.
Az Online marketing és pszichológia könyv szerepe az AI világában
Sokan kérdezik tőlem, hogy egy „régebbi” marketingkönyv mit tud kezdeni az AI-korszak kihívásaival. A rövid válaszom: mindent, ami valóban számít. Amikor az Online marketing és pszichológia könyvet írtam, kifejezetten a magyar, tőkehiányos és gyakran pesszimista piacot tartottam szem előtt. Azokat a vállalkozókat, akik nem multinacionális büdzséből dolgoznak, hanem a saját megtakarításukból, sokszor hitelből. Azokat, akiknek nincs idejük évekig fogyasztáslélektant, reklámpszichológiát és szociológiát tanulni, mégis szeretnének tisztában lenni azzal, hogy mi kell ahhoz, hogy egy reklám tényleg működjön. Ez a könyv nem trendekről szól, hanem azokról a mechanizmusokról, amelyek ma is mozgatják a vevőt: figyelem, bizalom, azonosulás, félelem, vágy a státuszra, kockázatkerülés, közösségi hatások. Ezek az alapelvek AI-tól függetlenül is meghatározzák, hogy egy kampány sikeres lesz-e, vagy sem.
Most, az AI-korszakban a könyv szerepe még erősebb lett. Az AI ugyanis kiválóan tud szövegvariációkat gyártani, de nem mondja meg neked, hogy kinek írjál, milyen motivációkra játssz rá, hogyan építsd fel a bizalmi lépcsőket, vagy mikor érdemes visszafognod magad, mert már túl agresszív az értékesítés. A könyvben részletesen végigmegyünk a buyer persona meghatározásán, a kommunikációs hangnem alakításán, a szövegírás pszichológiai alapjain, a tartalommarketing szerepén, sőt még olyan területeken is, mint az ügyfélélettartam maximalizálása vagy a webáruházak gyakori hibái. Ezek az ismeretek ma arra is jók, hogy az AI-nak értelmes inputot adj. Ha tudod, hogy a célcsoportod 35–55 éves, vidéki, árérzékeny, de minőségtudatos nő, aki a gyereke jövőjére fókuszál, akkor ilyen részletességgel tudsz promptot írni. Ha megértetted, miért működnek bizonyos szövegírási sablonok – amelyekről a könyvben is beszélek –, akkor az AI-t megkéred, hogy ezek alapján gyártson variációkat, nem pedig azt várod, hogy magától „kitaláljon valamit”. Így lesz a könyv és az AI egymás kiegészítője, nem egymás konkurense.
Hogyan használja egy érett vállalkozó az AI-t a mindennapi marketingben?
Egy érett vállalkozó nem azt kérdezi, hogy „mivel tudom kiváltani a marketingest?”, hanem azt, hogy „miben tud az AI tehermentesíteni, hogy több időm maradjon a stratégiai gondolkodásra?”. A jó kérdés nem az, hogy „meg tudja-e írni a hirdetést helyettem?”, hanem az, hogy „hogyan tudom elérni, hogy gyorsabban teszteljek több üzenetet, több kreatívot, több ajánlatot úgy, hogy közben kontroll alatt tartom a költségeket és a márkám hangját?”. Az AI-t akkor használod jól, ha a monoton, ismétlődő, strukturálható feladatokat adod át neki, miközben a lényeg – a döntés, a felelősség, az etikai szűrés – nálad marad. Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a magyar kkv-k, akik így állnak hozzá, már most hatékonyabban tesztelnek, gyorsabban írnak verziókat, és kevesebb időt töltenek „bámulom a kurzort, de nem jön a mondat” állapotban. De ők soha nem mondják azt, hogy „nem kell többé marketinget tanulni, elég az AI-t megtanulni”.
Ha gyakorlati akciótervet akarsz, érdemes végigvinni magadon az alábbi lépéseket:
- Először emberi fejjel írd le a buyer persona-dat, a vevőid fő motivációit, félelmeit, gyakori kifogásait. Ha ez megvan, csak utána tedd be az AI-ba finomításra.
- Határozd meg a pozicionálásodat: miben vagy más, mint a konkurenseid? Ebből írj saját kezűleg egy rövid értékajánlatot, majd kérd meg az AI-t, hogy ebből készítsen különböző stílusú hirdetésszövegeket.
- Soha ne bízd az AI-ra az árazást és az ajánlat csomagolását önállóan. Kérhetsz tőle ötleteket, de a pénzügyi és piaci realitást neked kell ismerned.
- Használd az AI-t „ellenféljátékra”: kérdezd meg tőle, hogy egy adott célcsoport milyen kifogásokat hozhat fel a termékeddel szemben, majd ezekre emberi fejjel reagálj.
- Az AI által generált szövegeket minden esetben formáld át a saját hangodra. Tedd bele a tapasztalataidat, saját példáidat, és szűrd át a saját értékrendeden.
- Mérj mindent: ha AI-val generált szöveget használsz, legyen mellette kontrollcsoport, A/B teszt, és nézd a konverziós adatokat, ne csak a lájkokat.
- Tanítsd a csapatodat: ne az legyen, hogy a „fiatal gyakornok” játszik az AI-val, miközben a cégvezető semmit sem ért belőle. Neked, mint döntéshozónak is értened kell az eszköz alapjait, különben nem tudod kontrollálni.
Kik fognak elbukni, és kik fognak nyerni az AI piactisztulásban?
Piactisztulás mindig akkor történik, amikor a technológia és a vállalkozói gondolkodás közötti szakadék túl nagyra nő. Most is ez van. Azok a vállalkozók fognak elbukni, akik az AI-t újabb csodaeszköznek tekintik, és semmit nem tanulnak a marketingből, pszichológiából, közgazdaságtanból. Jellemző rájuk, hogy összevásárolnak pár prompt-csomagot, beállítanak néhány automatizált hírlevelet, telepakolják a weboldalukat AI-val generált tartalommal, majd csodálkoznak, hogy nem nő a bevétel, sőt a már meglévő vevők is kezdenek elpártolni. Ők azok, akik nem akarnak szembenézni a felelősséggel: ha valami nem működik, akkor az AI, a Facebook, a Google, a „piac” a hibás – csak ők nem. Ebből a mentalitásból soha nem lesz stabil, növekedésre képes cég, AI ide vagy oda.
A másik oldalon azok lesznek a nyertesek, akik felismerik: az AI egy eszköz, amit be lehet építeni egy már működő, átgondolt marketingrendszerbe. Ők tanulnak – nem csak AI-kurzusokat, hanem marketinget, reklámpszichológiát, pénzügyet –, és pontosan tudják, hogy minden technológiai ugrásnál felértékelődik a gondolkodás. Nem az a céljuk, hogy „kiváltsák az embert”, hanem az, hogy felszabadítsák a saját szellemi kapacitásukat. Amikor egy vállalkozó elolvassa az Online marketing és pszichológia könyvet, kialakul benne egy stabil keret: érti a vevőit, érti a saját szerepét, érti a piacát. Erre a keretre rá lehet építeni az AI-t. Amikor pedig jön egy új technológiai hullám – és fog jönni –, akkor nem esik pánikba, mert tudja: az emberi működés sokkal lassabban változik, mint az eszközök neve. A piactisztulásban hosszú távon nem az fog nyerni, akinek a legokosabb AI-ja van, hanem az, aki a legtöbbet ért a saját vevői fejéből.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom az AI-korszak tanulságát a magyar vállalkozók számára, akkor ezt mondanám: az AI nem felszabadít a gondolkodás alól, hanem számon kéri azt, hogy gondolkodtál-e eddig. Ha eddig sem volt stratégiád, nem értetted a vevőidet, nem foglalkoztál a számokkal, akkor az AI-val csak felgyorsítod a saját bukásodat. Ha viszont éveket tettél bele abba, hogy tanulj, fejleszd magadat, értsd a pszichológiai mechanizmusokat, elemezd a statisztikákat, akkor most egy olyan eszköz került a kezedbe, amivel sokkal gyorsabban tudsz végigmenni ugyanazon a gondolkodási folyamaton. Nem helyetted fogja kitalálni az irányt, de segít, hogy több variációt tesztelj, több kérdést tegyél fel, és kevesebb időt veszíts a technikai lépéseken.
„Az AI egy gyorsító: ha rend van a fejedben, gyorsabban épül a céged; ha káosz van, gyorsabban fog összedőlni.” – Dajka Gábor
Én azt gondolom, hogy most van itt az idő a felnőtté válásra a vállalkozók fejében. El kell döntened, hogy játszótéri szinten akarsz-e AI-t használni – „írj nekem 10 posztot a cipőboltomhoz” –, vagy komolyan veszed a saját szerepedet, és azt mondod: „először megértem az embert, utána kérek segítséget a géptől”. Az Online marketing és pszichológia könyvet pont ezért írtam: hogy ne a technológiától várd a megváltást, hanem magadat és a gondolkodásodat fejleszd. A technológia hullámai jönnek-mennek, de az a vállalkozó, aki érti a reklám pszichológiáját, a vevői motivációját és a saját felelősségét, az hosszú távon mindig előnyben lesz. Nem ígérem, hogy könnyű lesz. De azt igen, hogy sokkal drágább lesz, ha nem tanulsz, és csak reméled, hogy majd „a gép megoldja”.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha szeretnél még mélyebben belemenni abba, hogy mi a problémám a teljesen automatizált rendszerekkel – és ez hogyan kapcsolódik az AI-korszakhoz –, ajánlom ezt a videót:
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Elég, ha jól használom a ChatGPT-t, és nem foglalkozom külön marketinggel?
Nem. A ChatGPT és a többi AI-eszköz akkor hatékony, ha egy meglévő gondolkodásmódot gyorsít fel. Ha nincs stratégiád, nem ismered a célcsoportodat, nem tudod, mennyit költhetsz ügyfélszerzésre, és nem érted, hogyan működik a vevőd döntéshozatala, akkor az AI csak több, de nem feltétlenül jobb tartalmat fog gyártani. A marketing a piaci pozíciódról, az ajánlatod felépítéséről, az árazásodról, a bizalomépítésről szól – ezeket nem fogja helyetted kitalálni egy modell, amely a múltbeli minták alapján generál szöveget. Éppen ellenkezőleg: ha nincsenek a fejedben stabil alapok, akkor hajlamos leszel kritikátlanul elfogadni az AI javaslatait, és így olyan hibákat is elkövetsz, amelyeket korábban nem tettél volna meg. A ChatGPT használata önmagában nem kompetencia; az a kompetencia, hogy tudod, mire kéred, és hogyan építed be az eredményt a saját stratégiádba.
Miben segít konkrétan az Online marketing és pszichológia könyv az AI-korszakban?
A könyv nem AI-trükköket tanít, hanem azt az alapvető gondolkodásmódot, amely nélkül az AI is csak játék marad. Segít megérteni a vevőid pszichológiai hátterét: hogyan hoznak döntést, milyen félelmeik vannak, miért működnek bizonyos reklámüzenetek, és mások miért esnek azonnal a „zaj” kategóriába. Részletesen foglalkozik a buyer persona meghatározásával, a szövegírási sablonokkal, a tartalommarketing logikájával, az ügyfélélettartam gondolkodással és a magyar kkv-k tipikus hibáival. Az AI-korszakban ez annyiban kap új szerepet, hogy a könyvben bemutatott kereteket és sablonokat be tudod adni az AI-nak inputként. Nem „nulláról” indulsz, hanem egy átgondolt rendszerből kérsz variációkat. Így az AI nem helyetted gondolkodik, hanem a saját gondolkodásod hosszabb karja lesz. Aki ezt a lépést kihagyja, az jellemzően sablonos, felismerhetően gépies kommunikációba csúszik, ami hosszú távon rontja a márka hitelességét.
Mik a leggyakoribb hibák, amiket magyar KKV-k elkövetnek az AI marketing használatakor?
Három mintát látok újra és újra. Az első, hogy az AI-t azonnal rábízzák mindenre: weboldalszöveg, hirdetések, hírlevelek, közösségi média – úgy, hogy közben nincs egységes márkahang, nincs átgondolt pozicionálás, nincs tiszta célcsoport-leírás. A második, hogy az eredményeket nem mérik: ha az AI-val generált hirdetés „szépnek tűnik”, akkor fut, függetlenül attól, hogy hoz-e bevételt. A harmadik hiba, hogy a vállalkozó és a csapat nem tanul a folyamatról: nem elemzik, mely üzenetek működtek, milyen pszichológiai motívumokra reagáltak a vevők, így minden kampány „újrakezdés”, nem pedig építkezés. Mindhárom hiba közös gyökere a felelősség áthárítása: ahelyett, hogy a cégvezető sajátítaná el a marketing és a pszichológia alapjait, az eszközre mutogat. Ez rövid távon kényelmes, hosszú távon viszont rendkívül drága.
Elég, ha a fiatal kolléga foglalkozik az AI-val, én mint cégvezető nem értek hozzá?
Nem elég. Természetes, hogy a fiatalabb kollégák technikailag gyorsabban tanulnak meg új eszközöket, de ez nem jelenti azt, hogy a stratégiai döntéseket is rájuk bízhatod. A cégvezető felelőssége, hogy értse, milyen kockázatokkal és lehetőségekkel jár az AI használata: milyen adatokat adtok be a rendszernek, milyen típusú döntéseket engedtek át neki, hol húzzátok meg az etikai határt. Ha semmit nem értesz az AI működéséből, akkor valójában vakon bízol abban, hogy mások jól döntenek a te céged nevében. Ez ugyanaz a hiba, mint amikor valaki úgy szervezi ki a marketinget, hogy ő maga semmit nem ért a marketing gondolkodásból: nem tudja, mit kérjen, nem tudja, mit várhat el, és azt sem, hogy mit kellene azonnal megtiltania. Minimum szinten neked is képben kell lenned, hogy tudd, mire alkalmas az AI, mire nem, és hogyan illeszkedik a cég stratégiájába.
Magyar piacon tényleg számít még a pszichológia, vagy minden az árról és az AI-ról szól?
A magyar piac kétségtelenül árérzékeny, de ebből sok vállalkozó rossz következtetést von le. Azt hiszik, hogy a vásárlót kizárólag az ár érdekli, ezért mindent leáraznak, akcióznak, és közben feladják a márkaépítést, a bizalomépítést, az ügyfélélettartam gondolkodást. Az AI-ra pedig úgy tekintenek, mint egy olcsó szövegíróra, amivel még jobban „rá lehet tolni” az ajánlatokat az emberekre. A valóság az, hogy még egy árérzékeny piacon is döntően pszichológiai alapon születnek meg a vásárlások: mennyire bízom benned, mennyire értem, mit kapok a pénzemért, mennyire érzem, hogy tisztességes vagy. Az AI legfeljebb felerősíti azt, ami már eleve benned van. Ha komolyan veszed a pszichológiát, megérted a vevőid motivációit és félelmeit, akkor az AI-val sokkal rezonánsabb üzeneteket tudsz előállítani. Ha nem, akkor tömegtermelt, semmilyen szövegeket fogsz gyártani, amelyekre legfeljebb a konkurenseid marketingesei fognak legyinteni.
Források
- Hoffman, D. L. et al. (2023): Ready or Not, Generative AI Is Here to Stay: Advertisers Need More Research To Harness the Benefits of AI Technologies. Journal of Advertising.
- Cialdini, R. B.: Influence: The Psychology of Persuasion. HarperCollins.
- Dajka Gábor: Online marketing és pszichológia.
