A Google Ads az egyik leghatékonyabb online hirdetési rendszer, de egyben az egyik legdrágább tanulópénz is, ha rosszul használod. Magyar mikro- és kisvállalkozói közegben különösen érződik ez: sokan néhány százezer forintnyi hirdetési keretet égetnek el úgy, hogy közben nem épül sem márka, sem adatbázis, sem stabil vevőkör. A rendszer kifelé egyszerűnek tűnik – kiválasztod a kulcsszavakat, beírsz egy napi keretet, megírsz pár hirdetést, és már fut is a kampány. A valóságban viszont a Google Ads egy komplett üzleti döntéstámogató és értékesítést segítő platform, ahol a stratégiai gondolkodás legalább annyira számít, mint a technikai beállítások. Ha csak a kattintásokat nézed, de nem érted a mögöttes pszichológiát, a vevőid útját és a saját pénzügyi kereteidet, akkor a rendszer ellened fog dolgozni, nem érted.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k nagy része úgy vág bele a Google Ads-be, hogy nincs tisztázva az üzleti modell, az árrés, a vevői életút és sokszor még az sem, hogy kinek akarunk eladni. Ilyenkor a Google Ads nem megoldás, hanem csak felnagyítja a hibákat: gyorsabban derül ki, ha a terméked, az ajánlatod vagy a kommunikációd gyenge. Ebben a cikkben végigmegyek azon a 12 szempontrendszeren, amelyet a Google szakértői is kiemelnek, de magyar vállalkozói szemmel értelmezem őket. Nem csak azt nézzük, mit „kellene” csinálni, hanem azt is, hogyan érdemes ezekhez hozzáállni egy tőkehiányos, árérzékeny, sokszor pesszimista piacon. A célom, hogy a Google Ads ne lutri legyen, hanem tudatos eszköz a kezedben.
Hirdetési célok meghatározása Google Ads-ben
Mielőtt egyetlen kampányt is elindítanál, muszáj tisztázni, hogy mit vársz a Google Ads-től. Nem általánosságban, hanem nagyon konkrétan. Nem elég annyit mondani, hogy „több forgalmat akarok” vagy „legyen több vásárlóm”. Ezek túl homályos elvárások, így a kampánybeállításaid is homályosak lesznek. A Google Ads-ben legalább három szintet érdemes szétválasztani: üzleti cél (például új vevők szerzése, profit növelése, készlet kisöprése), marketingcél (például lead-generálás, rendelés, foglalás, árajánlatkérés), és kampánycél (például online vásárlás maximalizálása, weboldal-látogatás növelése, márkaismertség építése). Ha ez a három nincs egymással összhangban, akkor a rendszer jó eséllyel nem azt fogja hozni, amit igazából szeretnél.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy először definiálod, mi számít nálad valódi eredménynek: telefonhívás, űrlapkitöltés, vásárlás, visszatérő ügyfél, foglalás, netán csak ajánlatkérő lista építése. Utána ehhez rendeled hozzá a mérhető eseményeket (konverziókat) a weboldalon és a kampányokban. Ha például szolgáltatást értékesítesz, lehet, hogy a kattintásonkénti ár (CPC) még kevéssé érdekes, de a leadenkénti költség (CPL) már annál inkább. E fölé rakod az üzleti szintet: mennyit ér neked egy lead vagy egy vásárló hosszabb távon? Ha ezt nem számolod ki, akkor csak érzésből fogod emelgetni vagy csökkenteni a költségkeretet, és soha nem tudod meg, hogy valójában drága vagy olcsó a Google Ads számodra. A rendszer akkor tud jól dolgozni, ha a céljaid konkrétak, mérhetők és be vannak állítva a felületre is, nem csak a fejedben léteznek.
Költségkeret elosztása teljesítmény alapján
Magyar vállalkozóknál nagyon gyakori hozzáállás, hogy „van havi 100 000 forintom marketingre, abból oldjuk meg”. Ez önmagában nem probléma, ha a szám reális és tudatosan van mögé téve, de gond akkor lesz, ha ezt az összeget szétcincálod 6–8 kampányra, három-négy csatornára és tízféle kísérletre. A költségkeretkezelés első szintje az, hogy eldöntöd: mennyit engedhetsz meg magadnak úgy, hogy rossz hónap esetén se dőljön be a vállalkozásod. A második szint az, hogy ezt a keretet a teljesítményük alapján osztod szét a kampányaid között, nem pedig érzelmi alapon. A jól teljesítő, profitot hozó kampányokra bátrabban költesz, a kísérleti vagy gyengébb kampányokat pedig vagy leállítod, vagy minimális kereten tartod.
Egy átlagos magyar KKV-nál ez sokszor a gyakorlatban így néz ki: van egy keresési kampány, ami szépen hozza a leadeket vagy a rendeléseket, mellette fut egy-két display vagy videókampány, amik „szépek”, de mérhető eredményt nem nagyon szállítanak. Ilyenkor gyakori hiba, hogy a vállalkozó a látványos csatornákra költ, mert ott „látszik valami”, miközben a keresési kampányt óvatosan fogja vissza, nehogy túl sokat költsön. A racionális megközelítés ennek az ellenkezője: amelyik kampány bizonyítottan hoz pénzt, annak adsz mozgásteret, a többit pedig addig reszeled vagy parkoltatod, amíg nem látod az értelmét. Sokszor már az is jelentős javulást hoz, ha 3–4 gyenge kampány költségkeretét átcsoportosítod arra az egy-kettőre, amelyik bizonyítottan működik. A Google Ads itt nagyon könyörtelen: ami nem hoz eredményt, azt nem érdemes hónapokig finanszírozni reményből.
A közönség és a keresési szándék megértése
A jó Google Ads kampány nem kulcsszólistákkal indul, hanem annak a megértésével, hogy milyen élethelyzetben, milyen motivációval és milyen kérdésekkel ül le valaki a gép elé vagy emeli fel a telefonját. Teljesen más gondolkodás áll egy olyan keresés mögött, hogy „olcsó laptop 100 000 alatt”, mint amögött, hogy „programozásra alkalmas laptop vélemények”, és megint más amögött, hogy „Dell XPS 13 ár”. Ha nem érted a keresési szándékot, akkor könnyen előfordul, hogy fizetsz a kattintásokért, de olyan embereket érsz el, akik még nagyon messze vannak a vásárlási döntéstől. Ez nem azt jelenti, hogy információs keresésekre soha nem érdemes hirdetni, hanem azt, hogy az ilyen keresésekre más típusú üzenet és más landing oldal való, mint a kifejezetten vásárlásra utaló kulcsszavakra.
Érdemes buyer persona szinten végiggondolni, hogy a célcsoportod milyen problémákra keres rá, milyen szavakat használ, milyen kifogásai vannak, és milyen előzetes hiedelmei a te terméktípusoddal kapcsolatban. Egy átlagos magyar KKV-nál ez a lépés sokszor kimarad: valaki összeszedi „fejből” a kulcsszavakat, maximum rákeres a Kulcsszótervezőben néhány ötletre, aztán késznek tekinti a munkát. Pedig a legdrágább hibák itt születnek. Ha a termékleírásod, a hirdetési szövegeid és a landing oldalaid nem válaszolnak a valós kérdésekre és félelmekre, akkor a Google Ads legfeljebb forgalmat hoz, nem bevételt. A hatékony kampány onnan indul, hogy pontosan tudod, milyen döntési folyamaton megy végig a vevőd, és ehhez igazítod a kulcsszavakat, a hirdetések szövegét és az ajánlat struktúráját is. Erről részletesen írok az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvemben is, mert a reklámszöveg és a keresési szándék találkozása pszichológiai kérdés is, nem csak technikai.
Földrajzi célzás: amikor a hely számít
A Google Ads egyik alulértékelt beállítása a földrajzi célzás. Magyar piacon sok vállalkozásnak nem országos, hanem régiós, városi, sőt, kerületi jelenlétre van szüksége. Egy fogorvosi rendelő, egy autószerelő, egy helyi étterem vagy egy kiszállítást vállaló szolgáltató esetében teljesen felesleges az egész országra hirdetni, ha a vevők 90%-a 20–30 kilométeres körzetből érkezik. Ilyenkor a földrajzi célzás nemcsak pénzt spórol, hanem javítja a konverziós arányt is, mert olyan embereket érsz el, akik tényleg el tudnak jutni hozzád, vagy akiket valóban ki tudsz szolgálni.
Technikailag érdemes külön kampányban kezelni az eltérő régiókat, ha nagy különbségek vannak a piaci viszonyokban, az árérzékenységben vagy a verseny intenzitásában. Egy budapesti kampány sokszor teljesen máshogy viselkedik, mint egy vidéki. Más a kattintási költség, más a konkurencia, és gyakran a vásárlói elvárások is eltérnek. Emellett fontos figyelni arra is, hogy a Google helybeállításai között külön kezelhető az, hogy a célzott területen tartózkodó embereket célozod, vagy azokat is, akik csak érdeklődnek az adott régió iránt. Az első opció jellemzően jobb választás egy helyi szolgáltatónak, míg a második akkor lehet hasznos, ha turizmushoz, rendezvényhez vagy országhatáron átnyúló szolgáltatáshoz kapcsolódóan hirdetsz. Végül ne feledd: a hirdetési szövegben és a landing oldalon is jelenjen meg a helyszín, mert ezzel növeled a bizalmat és javítod a hirdetés relevanciáját.
A hirdetésfáradás és a gyakoriságkorlát szerepe
Display- és videókampányoknál nagyon könnyű átesni a ló túloldalára, és túl sokszor megjelenni ugyanannak az embernek. Ezt a felhasználó a gyakorlatban úgy éli meg, hogy „már megint ez a reklám jön szembe”, és egy idő után tudatosan is elkezdi kerülni a márkát. A Google Ads felületén elérhető gyakoriságkorlátozás arra való, hogy beállítsd: egy embernek egy nap, egy hét vagy egy hónap alatt legfeljebb hányszor jelenjen meg ugyanaz a hirdetés vagy kampány. Ha ezt nem használod, akkor egy kisebb célcsoportnál könnyen előfordulhat, hogy a kereted nagy része ugyanazokra a felhasználókra ég el, miközben új emberekhez alig jutsz el.
Érdemes azt is megérteni, hogy a hirdetésfáradás nem csak az ismétlődések száma miatt lép fel, hanem amiatt is, hogy a kreatív nem elég erős, vagy a célközönségednek csak egy szűk szeletét találod el vele. Ha display- vagy videókampányokat használsz, jó gyakorlat, ha legalább havi szinten frissíted a hirdetési kreatívokat, és több variációt futtatsz párhuzamosan. Így a rendszer ki tudja választani, melyik működik jobban, te pedig csökkented annak az esélyét, hogy a közönséged ráunjon rád. Magyar piacon gyakori jelenség, hogy egyetlen bannerrel vagy videóval próbál a vállalkozó hónapokon át jelen lenni, miközben csodálkozik, hogy egy idő után esik a konverziós arány és nő a kattintási költség. Ilyenkor nem a Google „ront el valamit”, hanem egyszerűen elfáradt a kommunikáció.
Tartalom szerinti és közönség szerinti célzás okos kombinálása
A Google Ads két nagy logika mentén tud célozni: tartalom szerint (kulcsszó, elhelyezés, témakör) és közönség szerint (demográfia, érdeklődési szegmensek, remarketing, egyéni közönségek). A legtöbb vállalkozó a keresési kampányokra koncentrál, ahol a kulcsszó-alapú célzás működik, és elfelejti, hogy display- és videókampányokban sokszor hatékonyabb az ügyfélközpontú célzás. Ha például egy szűk B2B szegmensre célzol, gyakran többet ér egy jól felépített remarketinglista és egy egyéni közönség (például CRM-ből feltöltött ügyféllista), mint az általános témakör-alapú célzás. Ezzel szemben, ha széles tömegekhez szólsz, a tartalom szerinti célzás lehet jó belépő, és mellé jöhetnek a közönségszegmensek finomhangolásra.
Az igazán hatékony kampányok általában nem választanak kizárólagosan egyik vagy másik megoldás között, hanem kombinálják őket. Például keresési kampányban kulcsszavak alapján célzol, de mellette megfigyelésre felveszel különböző közönségszegmenseket, hogy lásd, melyik réteg konvertál jobban. Ha valamelyik csoport kiugróan jól teljesít, később külön kampányt vagy ajánlatkorrekciót kaphat. Displaynél hasonló a helyzet: indulhatsz témakör- vagy kulcsszó-alapú célzással, majd ráerősíthetsz remarketinggel, egyéni érdeklődési szegmensekkel vagy éppen hasonló közönségekkel. A lényeg, hogy ne technikai eszköztárban gondolkodj, hanem abban, hogy a vevőid a nap folyamán milyen tartalmakat fogyasztanak, milyen helyzetekben, milyen eszközön, és ehhez igazítsd a célzást.
Megfigyelés beállítás: adatgyűjtés kockázat nélkül
Az egyik legjobb, mégis legkevésbé ismert beállítás a Google Ads-ben a „Megfigyelés” (Observation) mód a különböző közönségekre, elhelyezésekre és témákra. Ez azt jelenti, hogy felveszel egy célzási feltételt, de nem szűkíted vele a megjelenést, csak adatot gyűjtesz rá. Például fut egy keresési kampányod „autószerviz Budapest” típusú kulcsszavakra, és megfigyelésként felveszed mellé a „prémium autótulajdonosok” vagy „gyakori online vásárlók” közönségszegmenst. A hirdetéseid továbbra is megjelennek mindenkinek, aki a kulcsszavakra keres, de a rendszer külön mutatja, milyen eredményeket hoznak azok, akik beletartoznak az adott szegmensbe. Ha azt látod, hogy egy csoportnál lényegesen jobb a konverziós arány vagy alacsonyabb az egy konverzióra jutó költség, akkor erre a rétegre később külön ajánlatkorrekciót adhatsz, vagy önálló kampányt építhetsz.
Ez a megközelítés különösen hasznos akkor, ha kevés a költségkereted, és nem engedheted meg magadnak, hogy minden hipotézist külön kampányban tesztelj. A megfigyelési mód lehetővé teszi, hogy a meglévő forgalmadon belül nézd meg, hol rejtőznek a legértékesebb ügyfelek. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók nagy része vagy mindent egyszerre állít be, és káoszt teremt a fiókban, vagy semmit nem használ a közönségjelzésekből, és így hagy az asztalon pénzt. A jó megoldás a fokozatos bevezetés: először csak figyelsz, majd ott avatkozol be, ahol az adatok alapján tényleg van értelme.
Egyszerű kampánystruktúra és átlátható fiók
A Google Ads fiókok jelentős része nem azért teljesít gyengén, mert a vállalkozó „buta”, hanem mert túlbonyolította a struktúrát. Túl sok kampány, túl sok hirdetéscsoport, szétaprózott kulcsszólisták, külön kampány minden apró ötletnek – ismerős? Egy tőkehiányos magyar KKV-nál ez a megközelítés szinte garantáltan rossz irány, mert a költségkeret nem tud érdemben összpontosulni. Ha napi néhány ezer forintod van, akkor nem engedheted meg magadnak, hogy ezt 8–10 kampány között oszd szét. Ilyenkor az a célszerű, ha először egy szűkebb, de jól átgondolt kampánystruktúrát építesz: például egy fő keresési kampányt a legfontosabb (vásárlást célzó) kulcsszavakra, és legfeljebb egy-két támogató kampányt (remarketing, márkaépítő videó, stb.).
Az egyszerűsítés nem azt jelenti, hogy lemondasz a finomhangolásról, hanem azt, hogy lépésről lépésre haladsz. Először bizonyítsa be egy kampány, hogy pénzt tud termelni. Ha ez megvan, jöhet mellé kísérleti kampány, új célcsoport, új kreatív. Sok fiókban találkozni azzal a jelenséggel, hogy a tulajdonos vagy az ügynökség a Google ajánlásai alapján egy sor kampányt és funkciót bekapcsol, de ezek valójában csak szétverik a fókuszt. Egy áttekinthető fiókban kevés, de jól strukturált kampány fut, amelyekhez tisztán hozzárendelhetők a célok, a költségkeretek és az elvárt eredmények. Ha visszanézel három hónap múlva, és nem tudod egyértelműen megmondani, melyik kampány mennyi hasznot hozott, akkor túl bonyolult a felépítés, vagy nincs rendesen beállítva a mérés.
Kampánytípusok stratégiai használata
A Google Ads mára jóval több, mint „csak” keresési hirdetés. Van keresési kampány (Search), teljesítményalapú kampány (Performance Max), display, videó (YouTube), shopping, alkalmazáskampány stb. A gond ott kezdődik, amikor egy vállalkozó úgy akar minden kampánytípust kipróbálni, hogy közben nincs mögötte stabilan működő alapkampány. Szerintem a legtöbb magyar KKV-nál a sorrendnek nagyjából így kellene kinéznie: először keresési kampány jól beállított konverziókövetéssel, utána remarketing (display vagy videó), majd ha ezek stabilan hoznak, jöhetnek a szélesebb elérésű display- és videókampányok, illetve a Performance Max vagy shopping megoldások, ha relevánsak.
Az alábbi egyszerű táblázat segít átlátni, melyik kampánytípust mire érdemes használni:
| Kampánytípus | Elsődleges cél | Tipikus mérőszám |
|---|---|---|
| Keresési kampány | Aktív keresők megszólítása, közvetlen lead vagy vásárlás | Konverziós arány, egy konverzióra jutó költség |
| Remarketing (display/videó) | Visszahozni a már érdeklődő látogatókat | Ismételt konverziók, kosárelhagyók visszahozása |
| Display | Márkaismertség növelése, új közönség elérése | Megjelenés, átkattintási arány, asszisztált konverziók |
| Videó (YouTube) | Bizalomépítés, edukáció, történetmesélés | Megtekintési arány, csatorna növekedése, asszisztált konverziók |
| Performance Max / Shopping | Termékek értékesítése több felületen egyszerre | ROAS, bevétel kampányszinten |
A lényeg, hogy mindig az üzleti célod határozza meg, melyik kampánytípust használod, nem az, hogy mi az új trend vagy mit „dob fel” a Google ajánlásként. Egy étterem, egy fogorvos, egy tanácsadó, egy webáruház és egy B2B szolgáltató teljesen más mixet igényel. Ha ezt nem veszed figyelembe, akkor ugyanazt a sablont próbálod ráhúzni mindenre, és pont az egyedi helyzeted előnyeit veszted el.
Ajánlattétel meghatározott céllal: intelligens ajánlattétel
Az ajánlattételi stratégia az a szint, ahol a legtöbb vállalkozó ösztönösen próbál dönteni: „legyen inkább olcsóbb a kattintás”, „állítsuk be ezt automatikusra, mert úgy kényelmesebb”, „emeljünk kicsit, hátha jobb lesz”. Ezzel szemben a racionális megközelítés az, hogy az ajánlattételt ahhoz igazítod, milyen adatmennyiséggel és milyen céllal dolgozol. Kisebb forgalom és kevés konverzió esetén sokszor még indokolt a manuális CPC vagy az intelligens CPC (eCPC), mert nincs elég adat a rendszernek ahhoz, hogy stabilan tudjon tanulni. Ha viszont már havi szinten legalább néhány tucat konverziód van, akkor érdemes elgondolkodni cél-CPA vagy cél-ROAS alapú ajánlattételen, mert ezek segítenek a költség/eredmény arány optimalizálásában.
Fontos, hogy az ajánlattételi stratégiát mindig a mérés minősége és a konverziók mennyisége határozza meg. Ha nincs rendesen beállítva a konverziókövetés, vagy a rendszer „konverziónak” számolja a teljesen jelentéktelen eseményeket (például pusztán a weboldal megnyitását), akkor az intelligens ajánlattétel félre fogja vinni a kampányt. Ugyanígy, ha három-hat konverzió jön havonta, akkor még korai automatikus stratégiával kísérletezni – egyszerűen nincs elegendő adat. Ilyenkor türelemre és fokozatos építkezésre van szükség. A Google Ads nem azért való, hogy rábízd a sorsodra a vállalkozásodat, hanem azért, hogy a megfelelően beállított adatok alapján segítsen optimalizálni a döntéseidet. Ehhez viszont először neked kell rendbe tenned, hogy mit és hogyan mérsz.
Konverziókövetés és a leadek minősége
Konverziókövetés nélkül Google Ads-ezni ma már nem egyszerűen kockázatos, hanem felesleges. Ha nem látod pontosan, melyik kulcsszóból, hirdetésből, eszközről vagy kampányból jönnek a valódi eredmények, akkor csak a saját érzéseidre és a kattintási statisztikákra tudsz támaszkodni. Ez rövid távon még elmegy, hosszabb távon viszont biztosan rossz döntésekhez vezet. A konverziókövetés beállításánál ugyanakkor nem elég csak „valamit” mérni: nagyon nem mindegy, hogy pusztán egy gombra kattintást vagy tényleges leadet/vásárlást definiálsz konverziónak. Egy webáruháznál általában maga a vásárlás a fő konverzió, egy szolgáltató esetében pedig az űrlapkitöltés, foglalás vagy telefonhívás.
Haladóbb szinten érdemes bevezetni az offline konverziók követését is, különösen akkor, ha nagy értékű B2B szolgáltatásról vagy hosszabb értékesítési folyamatról van szó. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy hány árajánlatkérés érkezett, hanem az, hogy ezek közül mennyi lett végül szerződött ügyfél, és milyen értékben. Ha a CRM rendszeredben vagy egy egyszerű táblázatban jelölöd, hogy melyik Google Ads kampányból érkezett a lead, később vissza tudod vezetni, mennyit ért valójában egy-egy kampány. Dajka Gábor tapasztalata szerint sok magyar vállalkozó itt bukja el a mérhetőséget: megáll a „beérkezett érdeklődések” szintjén, és nem követi végig a vevő útját a szerződéskötésig. Így az a kampány is maradhat, ami sok gyenge minőségű érdeklődőt hoz, miközben kevesebb leaddel, de erősebb ügyfelekkel dolgozó kampányt elkaszálja.
Tesztelés, tanulás és a rendszerben gondolkodás
A Google Ads nem az a terület, ahol egy beállítás örökre jó marad. Új konkurensek jelennek meg, változnak a keresési szokások, módosulnak a szabályok, és közben a saját vállalkozásod is alakul. Ezért fontos, hogy beépítsd a működésedbe a folyamatos tesztelést. Ez nem azt jelenti, hogy naponta mindent átírsz, hanem azt, hogy tudatosan, lépésenként próbálsz ki új hirdetés-szövegeket, új landing oldalakat, új ajánlatokat, és közben hagysz időt a rendszernek tanulni. A keresési kampányoknál például érdemes mindig 2–3 hirdetésváltozatot futtatni hirdetéscsoportonként, és néhány hét után megnézni, melyik teljesít jobban. Ha egy új kreatív kikapja a régit, leváltod, és hozol be helyette egy új jelöltet.
Ugyanez vonatkozik az ajánlatokra és az ajánlattételi stratégiákra is: nem szabad naponta rángatni a beállításokat, mert akkor a rendszer sosem jut el a tanulási szakasz végére. Ehelyett jelölj ki magadnak tesztidőszakokat (például 2–4 hét), határozd meg előre, mit tekintesz sikernek, és csak utána változtass. Nagyon sok pénzt lehet elbukni azon, hogy valaki pánikszerűen nyúl bele a kampányokba minden kisebb ingadozásnál. A Google Ads az egész marketingrendszered része: ha a honlapod lassú, a terméked átlagos, az ügyfélszolgálat gyenge, akkor a legszebb kampány sem fog csodát tenni. A „Konverziós elmélet” videómban részletesen beszélek arról, hogy a vásárló döntési folyamata több érintkezési pontból áll – a Google Ads ezek közül csak az egyik, még ha nagyon fontos is.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Szerintem a Google Ads nem való mindenkinek. Nem való azoknak a vállalkozóknak, akik még a saját árrésüket sem számolták ki, akik nem vállalják a felelősséget a számokért, és akik azt várják a marketingestől vagy a rendszertől, hogy helyettük gondolkodjon. A Google Ads azoknak való, akik hajlandók megérteni, hogy ez egy komoly pénzügyi eszköz: pénzt teszel be az egyik oldalon, és elvárod, hogy a másik oldalon több jöjjön ki – de közben vállalod, hogy tanulási szakaszok, kísérletek és korrekciók is lesznek. Ha nem vagy hajlandó mérni, elemezni és időről időre szembenézni azzal, hogy hol folyik el a pénz, akkor jobb, ha nem a Google Ads-nél kezded a marketinged fejlesztését.
Én azt vallom, hogy először a gondolkodást kell rendbe tenni, utána jöhetnek az eszközök. Aki érti a saját vevőit, ismeri a pszichológiai mechanizmusokat, tudatosan áraz és számol, az sokkal többet fog kihozni ugyanabból a hirdetési keretből, mint az, aki csak „kipróbálja, hátha működik”. Ahogy gyakran mondom:
„A Google Ads nem ellenség és nem megmentő. Egy erős nagyító: felnagyítja azt, ami a vállalkozásodban eleve jó, és gyorsan megmutatja azt is, ami rossz. Rajtad múlik, hogy melyikből van több.” – Dajka Gábor
Ha szeretnél mélyebben megérteni, hogyan gondolkodnak a vevőid, hogyan működik a figyelem, a döntéshozatal és a reklámpszichológia, akkor érdemes elolvasnod az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvemet. Kifejezetten a magyar mikro- és kisvállalkozói valósághoz írtam, nem amerikai milliárdos cégek eseteit másolva. Ha ezt a gondolkodást összekötöd egy jól felépített Google Ads stratégiával, akkor a hirdetési keret már nem kiadás lesz, hanem tudatos befektetés.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Megéri-e egy kezdő magyar KKV-nak Google Ads-be fektetni?
Megéri, de csak akkor, ha előtte néhány alap dolgot rendbe teszel. Legyen egy értelmes árazásod, tudd, mekkora árrésed van, legyen használható weboldalad, ami mobilon is jól működik, és legyen legalább egy elfogadható ajánlatod, amit érdemes hirdetni. Ha ezen a szinten még káosz van, akkor előbb ezeket kell rendbe tenni, és csak utána áramoltatni a pénzt a Google Ads-be. A kezdő vállalkozók leggyakoribb hibája, hogy a hirdetéstől várják a megoldást arra, amit valójában üzleti és stratégiai szinten kellene rendezni.
Mekkora havi költségkerettel érdemes Google Ads kampányt indítani Magyarországon?
Erre nincs egyetlen jó válasz, de általánosságban elmondható, hogy néhány tízezer forintos keret alatt nagyon nehéz stabil tanulságokat levonni. Egy átlagos szolgáltatás vagy webáruház esetében jellemzően legalább havi 100–150 ezer forint hirdetési kerettel érdemes számolni, plusz a szakértői díjjal. Ha ennél jóval kevesebb áll rendelkezésre, akkor inkább szűkebb célzásra, kevesebb kampányra és egy-két jól kiválasztott termékre vagy szolgáltatásra koncentrálj. A lényeg, hogy ne a kattintások számát maximalizáld, hanem a mérhető eredményt, amit a költségvetésed még elbír.
Mi a leggyakoribb hiba, amit a magyar vállalkozók elkövetnek Google Ads-ben?
A három leggyakoribb hiba: nincs rendes konverziókövetés, szétaprózódik a költségkeret túl sok kampány között, és a vállalkozó nem érti pontosan, kinek hirdet. Sok fiókban azt látni, hogy fut 4–5 kampány, de valójában egyik sincs annyira megtámogatva pénzzel, hogy a rendszer érdemben tudjon tanulni. Emellett gyakori jelenség, hogy a vállalkozó csak a kattintások számát nézi, és nem azt, hogy mennyi pénzt hozott a kampány. Ha nincs tiszta kép arról, mennyit ér egy lead vagy vásárló, akkor lehetetlen jól megítélni, drága vagy olcsó a Google Ads.
Mennyire kell ismernem a pszichológiát ahhoz, hogy jó Google Ads kampányom legyen?
Nem kell pszichológusnak lenned, de muszáj tisztában lenni alapvető pszichológiai mechanizmusokkal: hogyan hoznak döntést az emberek, hogyan működik a figyelmük, milyen félelmek és kifogások jelennek meg bennük, amikor egy ajánlatot látnak. A Google Ads technikai része tanulható, de a hirdetés szövege, a landing oldal felépítése és az ajánlat struktúrája már kőkeményen pszichológiai kérdés is. Erről szól részletesebben az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvem is: azoknak írtam, akik nem akarnak évekig egyetemi jegyzeteket bújni, de szeretnék megérteni, mi zajlik a vevő feje mögött, amikor rákattint egy hirdetésre.
Miben más a magyar piac Google Ads szempontból, mint a külföldi példák?
A magyar piac kisebb, árérzékenyebb és pesszimistább, mint a legtöbb külföldi példa, amit a nemzetközi anyagokban látsz. Sok vállalkozás küzd tőkehiánnyal, és nincs türelme hónapokig finanszírozni a tanulási szakaszt. Emiatt különösen fontos, hogy ne amerikai milliárdos cégek stratégiáját próbáld 1:1-ben lemásolni, hanem a saját helyzetedre szabott, földhözragadt megoldásokban gondolkodj. Kisebb büdzsével, szűkebb célcsoporttal és több személyes kapcsolattal kell dolgozni – a Google Ads ebben egy hasznos eszköz, de nem helyettesíti a tudatos üzleti gondolkodást és a felelősségvállalást.
Ajánlott magyar videók/podcastok
Ha mélyebben érdekel, hogy a Google Ads hogyan illeszkedik a teljes marketingrendszeredbe, és miért tud egyszerre áldás és veszély lenni egy vállalkozás számára, ajánlom ezt a videómat:
Források