Anna Freud és az elhárító mechanizmusok marketingben

Főbb pontok

Anna Freud, a pszichoanalízis egyik meghatározó alakja, úttörő kutatómunkájával a pszichológia és a gyermekpszichoanalízis terén szerzett elismerést. Apja, Sigmund Freud nyomdokain haladva az emberi lélek összetett működését vizsgálta, ám nagyobb figyelmet fordított az én (ego) szerepére, különösen a pszichés védekezési mechanizmusok működésében. Munkásságának egyik legismertebb eleme az elhárító mechanizmusok fogalma, amely olyan pszichológiai eszközöket jelent, amelyeket az egyén a szorongás és a feszültség leküzdésére használ. A modern marketing világában ezek a mechanizmusok rendkívül relevánsak, hiszen befolyásolják, hogyan reagálnak az emberek a reklámokra és a márkakommunikációra.

Az elhárító mechanizmusok és a fogyasztói viselkedés

Anna Freud szerint az elhárító mechanizmusok alapvető szerepet játszanak abban, hogyan dolgozzuk fel a külső ingereket és a belső konfliktusokat. Amikor egy reklám, termék vagy szolgáltatás szorongást vagy bizonytalanságot vált ki a fogyasztóból, az elhárító mechanizmusok automatikusan bekapcsolhatnak. Az egyik leggyakoribb példa erre az elfojtás, amikor a fogyasztó elnyomja a negatív érzéseit, hogy továbbra is pozitív képet alakíthasson ki a márkáról. Ez a mechanizmus különösen jelentős lehet akkor, ha egy márka hibázik, és a vásárlók hajlamosak megbocsátani, amennyiben erős érzelmi kötődésük van a márkához.

Online Marketing és Pszichológia
Online Marketing és Pszichológia című könyv

Egy 2023-as kutatás azt vizsgálta, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak a korábbi kedvenc márkáik által okozott csalódásokra. A tanulmány szerint azok a fogyasztók, akik erősen kötődtek a márkához, gyakrabban alkalmaztak elhárító mechanizmusokat, mint például az elfojtást vagy a racionalizálást, hogy megmagyarázzák maguknak a negatív tapasztalatot. Így csökkentették a belső feszültséget, és fenntartották a pozitív márkaimázst.

A projektív mechanizmusok szerepe a vásárlási döntésekben

Anna Freud munkássága rávilágít arra is, hogy a projektív mechanizmusok, vagyis amikor az egyén saját belső konfliktusait és vágyait másokra vetíti ki, hogyan befolyásolhatják a fogyasztói viselkedést. A reklámok gyakran használnak ki ilyen mechanizmusokat, hogy azonosulást váltsanak ki a célközönségből. A márkák gyakran olyan archetípusokat jelenítenek meg, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy saját vágyukat vagy ideáljukat kivetítsék a márkára. Ez az érzelmi azonosulás erős vásárlói hűséget eredményezhet.

A Journal of Consumer Psychology 2022-es tanulmánya például kimutatta, hogy a projektív mechanizmusokat alkalmazó reklámok, amelyek például a családi boldogságot vagy a társadalmi státusz emelkedését sugallják, 40%-kal növelik a vásárlási hajlandóságot a célcsoportban, különösen akkor, ha a fogyasztók saját élethelyzetükkel vagy céljaikkal rezonál a reklám üzenete.

A racionalizálás és a fogyasztói magyarázatok

Az elhárító mechanizmusok közül az egyik leggyakoribb a racionalizálás, amely során a fogyasztók logikus magyarázatot keresnek döntéseik igazolására. A marketingesek ezt a mechanizmust gyakran kihasználják, hogy a vásárlók jobban érezzék magukat a vásárlásaik után, még akkor is, ha azok irracionálisak vagy impulzívak voltak. Ezért fontos, hogy a reklámok megadják a szükséges érveket, amelyekkel a fogyasztók indokolhatják a döntésüket.

Csak 5775 Ft
kozepen

Egy 2021-es marketingkutatás szerint, amely 1500 vásárló viselkedését elemezte, a fogyasztók több mint 60%-a próbálta meg racionális érvekkel alátámasztani a prémium árú termékek megvásárlását, például azzal, hogy hosszú távon ez a termék gazdaságosabb vagy fenntarthatóbb. Ez a jelenség különösen gyakori a luxusmárkák esetében, ahol a magas ár és az önjutalmazás iránti igény konfliktusba kerülhet a vásárlók racionális énjével.

Az identitáskeresés és az énközpontú marketing

Anna Freud szerint a serdülőkori identitáskeresés során az egyének gyakran igyekeznek különféle külső formákon és eszmékén keresztül kifejezni önmagukat. Ez az identitáskeresés felnőtt korban is folytatódhat, és a fogyasztók gyakran azonosulnak azokkal a márkákkal, amelyek kifejezik az általuk vágyott identitást. Ez az énközpontú marketing alapja, ahol a márkák nemcsak termékeket, hanem életstílust és értékeket is kínálnak.

A 2023-ban készült kutatás, amely a fiatal felnőttek vásárlási döntéseit vizsgálta, kimutatta, hogy azok a márkák, amelyek támogatják a társadalmi értékeket vagy egy adott életstílust, 35%-kal nagyobb elkötelezettséget váltanak ki, mint azok, amelyek csupán a termékfunkciókra helyezik a hangsúlyt. Ez az összefüggés különösen jól látható a fenntarthatóságot vagy társadalmi felelősségvállalást hangsúlyozó márkák esetében.

Záró gondolatok: Anna Freud elméletei és a modern marketing

Anna Freud munkássága, különösen az elhárító mechanizmusok terén, fontos tanulságokkal szolgál a modern marketing számára. Az elhárító mechanizmusok, mint az elfojtás, a projektív azonosulás és a racionalizálás, alapvetően meghatározzák, hogyan reagálunk a reklámokra, hogyan dolgozzuk fel a márkák által közvetített üzeneteket, és hogyan igazoljuk saját fogyasztói döntéseinket. A marketingesek számára ez az ismeret lehetőséget kínál arra, hogy mélyebben megértsék a fogyasztók pszichológiai mozgatórugóit, és célzottabb, személyre szabottabb kampányokat tervezzenek.

Anna Freud öröksége a pszichoanalízis terén nemcsak a pszichológusok számára releváns, hanem a marketinges szakemberek számára is, akik az elméletek alkalmazásával képesek lehetnek arra, hogy valóban megértsék és befolyásolják a fogyasztói magatartást. Az elhárító mechanizmusok felismerése és kihasználása nemcsak a marketinghatékonyságot növeli, hanem hozzájárul a márkák és fogyasztóik közötti mélyebb, tartósabb kapcsolatok kialakításához is.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Woman resting with hot vat on snowy nature

Miért döntünk úgy, ahogy később megbánjuk?

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor vásárlás után – legyen szó egy drága cipőről, egy „last-minute” utazásról vagy egy tál túlságosan cukros ételről – azonnal érezzük, hogy nem volt jó döntés. A döntés pillanatában még minden érv meggyőző volt, az impulzus ellenállhatatlan. De amikor lehiggadunk, másként látjuk. Ez az ellentmondás a modern döntéspszichológia egyik központi...
Approving, voting or right decision concept.

Több választási lehetőség, kevesebb szabadság

A streaming platformok, e-kereskedelmi óriások és közösségi média algoritmusok mind-mind olyan döntéseket hoznak helyettünk, amelyeket korábban mi magunk vállaltunk. Melyik cikket olvassuk el? Milyen terméket válasszunk? Milyen filmet nézünk este? Az algoritmus „segít”. De vajon tényleg segít, vagy észrevétlenül átvette a döntés feletti kontrollt? A fogyasztói autonómia az elmúlt évtizedben fokozatosan alakult át. A személyre...
Happy Caucasian tourist with coffee to go reading funny publication in networks

Amikor nevetésből vásárlás lesz

„Ez a banánszeletelő tönkretette az életem – most már nem is tudok egész banánt enni.” Egy Amazonon talált, szándékosan nevetséges értékelés ez egy teljesen hétköznapi konyhai eszközről. Az értékelés annyira túlzó, hogy első ránézésre egyértelmű: nem komoly. És mégis – több ezer lájk, újabb vicces hozzászólások, virális terjedés TikTokon és Redditen. A termék eladási mutatói...
Closeup of people hands using data on mobile smart phones

Amikor a hirdető nem húsvér ember

2020-ban egy tizenéves lány, Lil Miquela feltűnt az Instagramon. Hamar több millió követőre tett szert, együttműködött a Prada, a Calvin Klein, a Samsung és a BMW márkákkal. Egyesek példaképként tekintettek rá, mások gyanúsnak tartották a szokatlan, „hibátlan” külsejét. Hamar kiderült: Miquela nem valódi személy, hanem mesterséges intelligencia által generált influenszer, egy digitális karakter, amely algoritmusok...

Itt érsz el

© Copyright 2025