Az elmúlt években a marketing világa szédületes tempóban változott: ami tavaly még újdonságnak számított, ma már könnyen elvárás lehet. 2025-ben a vakmerő kampányok és meghökkentő marketingfogások uralták a híreket – gondoljunk csak a vírusvideókra vagy a szokatlan PR-akciókra –, és sokan érezték úgy, hogy a figyelem megragadásához kaotikus ötletekre van szükség. 2026-ra azonban fordulni látszik a kocka. Az idei év marketingtrendjeit áthatja egyfajta kijózanodás és előremutató stratégiai gondolkodás. A technológiai forradalmak (mint a mesterséges intelligencia térnyerése) és a fogyasztói elvárások finomodása egyaránt formálják azt, ahogyan a vállalkozásoknak kommunikálniuk érdemes. Ebben az áttekintésben sorra vesszük a legfontosabb változásokat és újításokat, amelyek 2026 marketingjét meghatározzák – a globális trendektől egészen a magyar piac sajátosságaiig. Célunk, hogy gyakorlati és stratégiai nézőpontból is rávilágítsunk arra, merre érdemes haladnod, ha versenyben akarsz maradni ebben a gyorsan változó közegben.
Az alábbiakban tematikus bontásban mutatjuk be a trendeket. Kitérünk a technológiai újításokra, a tartalomgyártás és közönségkapcsolatok friss irányaira, valamint arra, hogyan érdemes mindezt stratégiává formálni. Ahogy Dajka Gábor, marketingszakértő, business coach és befektető is vallja, a lényeg nem csupán az új eszközök ismerete, hanem hogy okosan, a saját piacodra szabva alkalmazd őket. Vágjunk is bele a 2026-os marketing trendjeinek világába!
Mesterséges intelligencia és automatizáció forradalma
Ha egyetlen domináns témát kellene kiemelni 2026 marketingjében, a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése biztosan az elsők között lenne. Bár az MI nem újkeletű fogalom az iparágban, az elmúlt évben ugrott igazán szintet: mára a komplex feladatok automatizálása is valósággá vált. Olyan kifejezések bukkannak fel, mint az „autonóm marketing”, ami egy teljesen MI-alapú megközelítést jelöl. Ennek lényege, hogy mesterséges intelligencia ügynökök – minimális emberi beavatkozással – képesek lefedni a marketingtevékenységek teljes spektrumát a stratégiai tervezéstől a tartalomgyártáson át a kampányok optimalizálásáig. 2026-ban már nem sci-fi, hogy egy MI-asszisztens írjon hírlevelet, készítsen hirdetésvizuált vagy állítson be személyre szabott ajánlatokat a weboldaladon. Ezt látva nem csoda, hogy egy felmérés szerint a kisvállalkozások 56%-a használ valamilyen formában MI-eszközt a marketingjében – főként tartalomkészítésre, dizájnra vagy épp közösségi média posztok megírására.
Az MI-forradalom praktikus előnyöket ígér. A legszembetűnőbb talán a hatékonyság: ami eddig órákat vett igénybe egy marketingesnek (például kulcsszókutatás, blogbejegyzés írása, A/B tesztek futtatása), azt ma részben vagy egészben átveheti egy erre betanított algoritmus. ChatGPT és társai pár perc alatt képesek cikkvázlatot készíteni, közösségi médiaposztot fogalmazni, sőt képeket és videókat generálni adott utasítások alapján. Ez felszabadítja a marketingesek idejét stratégiai feladatokra és kreatív gondolkodásra. Egy ügynökségi vagy vállalati marketingosztály ma már szinte elképzelhetetlen MI-eszközök nélkül: legyen szó automatizált riportkészítésről, ügyféladatok elemzéséről vagy chatbotok alkalmazásáról, az MI mindenhol ott van.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az MI nem kiváltja, hanem kiegészíti az emberi kreativitást és stratégiai érzéket. A sikeres 2026-os kampányokban az MI és az ember karöltve dolgozik. Az MI végtelen mennyiségű adatot tud feldolgozni és javaslatokat tenni, de a végső döntéseket – a finomhangolást, az empatikus, emberi hangvétel biztosítását – továbbra is a marketinges hozza meg. Sokan épp attól tartanak, hogy az MI által generált tartalmak személytelenek vagy sablonosak lesznek. A trendek azonban azt mutatják, hogy a legjobb eredmény az, ha az MI által elvégzett előmunkát kreatív emberi szerkesztés követi. Így lehet tartani a sebességet és a mennyiséget, miközben a minőség és az egyedi hangnem sem sikkad el.
Az MI térnyerése új lehetőségeket nyit a személyre szabásban is. A marketing automatizációs szoftverek – melyek mostanra MI-meghajtású „okosasszisztensekké” fejlődtek – képesek valós időben reagálni az ügyfél viselkedésére. Például ha egy e-kereskedelmi oldalon böngészel, az MI figyeli a kattintásaidat, és a háttérben személyre szabott termékajánlásokat generál. Vagy gondoljunk a hírlevél-marketingre: a tartalomajánló algoritmusok megtanulják, mely témák érdeklik az egyes feliratkozókat, és ezek alapján testre szabott hírleveleket küldenek. Az ilyen szintű perszonalizáció korábban csak a legnagyobb játékosok kiváltsága volt, mostanra azonban elérhetővé válik a kisebb cégek számára is különféle MI-alapú marketingplatformokon keresztül.
Mindezek mellett fel kell készülni arra is, hogy az MI integrálása új kihívásokat hoz. Egyrészt az adattudatosság: egy MI csak olyan jó, amilyen adatokkal betanították. Ha a céges adatbázisod hiányos vagy téves információkat tartalmaz, akkor az arra épített MI-megoldás sem fog csodát tenni. Másrészt az etikai és jogi kérdések: 2026-ban a szabályozók fokozott figyelemmel kísérik, hogyan használják a vállalatok az MI-t és a gépi tanulást a fogyasztók adataival kapcsolatban (erről bővebben a későbbi adatvédelemről szóló szakaszban). Az is lényeges, hogy transzparensen kommunikáljunk: a fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy tudják, mikor „beszélnek” egy robottal. Sok márka ezért odaírja a chatfelületére vagy e-mail aláírásába, ha a válasz egy MI-től származik, és lehetőséget ad emberi ügyintéző bevonására.
Összességében a mesterséges intelligencia forradalma a marketingben nem azt jelenti, hogy a gépek átveszik a terepet, és a marketingesek feleslegessé válnak. Inkább arról van szó, hogy akik hajlandóak megtanulni és bevetni ezeket az új eszközöket, óriási versenyelőnyre tehetnek szert. Az MI segíthet gyorsabban, adatvezéreltebben és személyre szabottabban kommunikálni – de a víziót, a kreatív ötleteket és az emberi kapcsolatokat továbbra is nekünk, embereknek kell hozzáadnunk. A 2026-os év nyertesei azok lesznek, akik ebben a harmóniában dolgoznak együtt a technológiával.
Az új SEO: generatív keresők és GEO-stratégia
A keresőoptimalizálás (SEO) világa 2026-ban átalakulóban van, méghozzá a generatív mesterséges intelligencia térnyerése miatt. A hagyományos keresőmotorok – élükön a Google-lel – továbbra is fontosak, de mellettük megjelentek az MI-alapú keresési élmények. Olyan chatbotokat és digitális asszisztenseket használunk egyre gyakrabban, mint a ChatGPT vagy más, nagy nyelvi modellekre (LLM) épülő rendszerek, amelyek képesek természetes nyelvű kérdéseinkre összefüggő választ adni. Ez a trend gyökeresen megváltoztatja, hogyan jutnak információhoz a felhasználók – és ezzel együtt azt is, hogyan találkoznak a márkákkal és termékekkel.
Míg régen a SEO fő célja az volt, hogy weboldalunk minél előkelőbb helyen szerepeljen a Google találati listáján, addig ma egy új fogalom kerül előtérbe: a GEO (Generative Engine Optimization), vagyis a generatív „keresőmotorokra” való optimalizálás. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Amikor valaki egy MI-alapú asszisztenstől kér tanácsot – például megkérdezi a ChatGPT-t, hogy „Melyik okostelefont érdemes megvenni idén?” –, a válasz már nem egy egyszerű listája lesz a weboldalaknak. A chatbot saját adatbázisa és tanulási mintái alapján állít össze egy választ, összefoglalva a releváns információkat. Ebbe a folyamatba a hagyományos SEO eszköztára (kulcsszósűrűség, meta tagek, backlinkek) kevésbé tud közvetlenül beleszólni. Itt jön képbe a GEO, ami arról szól, hogy jelen legyünk az MI-asszisztensek „fejében” – vagyis az ő tanító adathalmazukban és algoritmusaikban.
A PR és a SEO összeolvadása egyre inkább indokolt: ahhoz, hogy a generatív modellek a mi márkánkat „ismerjék” és javasolják, következetes és erős online jelenlét kell minden fronton. Több marketing szakértő is azt jósolja, hogy 2026-ban a PR-szakemberek egyik fő mutatója az lesz, mennyire látható a márka a nagy nyelvi modellekben. Magyarán: ha a cégünkről sok hiteles online cikk, sajtómegjelenés, blogbejegyzés, közösségi média beszélgetés érhető el, akkor nagyobb eséllyel „tanulja meg” az MI a márka nevét és értékeit, és építi be a válaszaiba. A megszerzett média (earned media) így nem csupán hírnévnövelő tényező lesz, hanem az MI-alapú platformokon való jelenlét záloga is. Egy tech blogban vagy iparági portálon szerzett említés például bekerül a modell tréningadatába, és amikor releváns kérdés jön, az MI talán a mi cégünket is megemlíti a válaszában.
Fontos kiemelni, hogy a „hagyományos” SEO sem halott – sőt, a Google és más keresők továbbra is óriási forgalmat terelnek a weboldalakra. Bár sokan temetik a klasszikus keresőoptimalizálást az MI miatt, a valóság az, hogy a Google adaptálódik a változáshoz. A találati oldalak is egyre több MI-vel támogatott funkciót kapnak (pl. Google által generált összefoglalók bizonyos lekérdezésekre), de a jól optimalizált tartalom továbbra is szükséges ahhoz, hogy bekerüljünk a látótérbe. Dajka Gábor tapasztalata is azt mutatja, hogy a SEO egy hosszú távú befektetés, ami kitartó munkával a kriptovalutáknál is biztosabb megtérülést hozhat egy cégnek. Érdemes tehát a SEO-t és a GEO-t együtt kezelni: egyrészt továbbra is optimalizáljuk a weboldalunkat a klasszikus keresőtalálatokért, másrészt gondolkodjunk „MI fejjel”.
Mit jelent az, hogy „MI fejjel” gondolkodni? Például azt, hogy a tartalmainkat strukturáltan, konzekvensen, minden fontos online felületen elérhetővé tesszük. Ha van egy gyakori vásárlói kérdés, arra nem csak a GyIK szekcióban válaszolunk a weboldalon, hanem írunk róla egy részletes blogposztot, posztolunk közösségi médiában, esetleg sajtóközleményt adunk ki egy releváns újdonsággal kapcsolatban. Így amikor az MI ezeket az információmorzsákat összegyűjti, ugyanaz a fő üzenet fog kikristályosodni. Lényegében ugyanaz az üzenet kell átjöjjön minden csatornán, hogy az MI is azt „higgye”, amit a célközönségünknek kommunikálni akarunk. Például, ha egy új innovatív termékünk van, akkor az erről szóló fő üzenetet (miben különleges, kinek szól, milyen problémát old meg) mindenhol egységesen érdemes hangsúlyozni.
Az is valószínű, hogy a keresőoptimalizálásért felelős csapatokban új képességek válnak fontossá. A technikai SEO (oldalsebesség, schema markup, mobiloptimalizálás stb.) mellett megjelenik az MI-optimalizált tartalomszerkesztés igénye. Ez magában foglalja a természetes nyelvi feldolgozás (NLP) alapelveinek ismeretét, és annak megértését, hogy egy MI modell mit tekint hasznos információnak. Például a struktúrált adatok (strukturált cikkfelépítés, világos alcímek, listák, definíciók kiemelése) nem csak az emberi olvasóknak segítenek, hanem az MI is könnyebben tud belőlük tanulni. A „zero-click” jelenség – amikor a felhasználó anélkül kap választ a kérdésére, hogy bármely weboldalra rákattintana – egyre gyakoribb. Ennek ellenére nem kell pánikba esni: ha a márkánk szerepel az MI válaszaiban, az is egyfajta győzelem, hiszen a láthatóságunk nő.
Beszélnünk kell a keresőhirdetések jövőjéről is ebben az új környezetben. A Google és más platformok nyilván nem nézik tétlenül, hogy az MI-válaszok elvigyék a show-t. Várható, hogy a generatív keresőkben is megjelennek a szponzorált tartalmak. Sőt, egyes előrejelzések szerint a ChatGPT és hasonló chatbotok saját piactérré válnak majd, ahol a márkák „hasznosság” és relevancia alapján versenghetnek. Ez gyökeresen más szemléletet kíván, mint a hagyományos PPC (pay-per-click) hirdetések világa. Lehetséges, hogy 2026 végére már konkrét példákat is látunk arra, ahogy egy MI-chatfelületen hirdet egy cég – nem tolakodó bannerrel, hanem beépülve a tanácsok közé, értéket nyújtva a felhasználónak. Erre érdemes már most felkészülni: figyelni, hogy a cégünk weboldalára mennyi forgalom érkezik MI-asszisztensektől, és kísérletezni azzal, hogyan lehet ezen platformokon is megjelenni, ha elindulnak a hirdetési lehetőségek.
Összefoglalva, a keresőoptimalizálás új korszaka arról szól, hogy a klasszikus SEO mellé felzárkózik a GEO. Aki elsőként sajátítja el ezt a kettős játékot – vagyis egyszerre tud optimalizálni a Google-nek és a generatív MI-nek –, az komoly versenyelőnyt szerezhet. A lényeg, hogy ne essünk egyik végletbe sem: ne mondjunk le a hagyományos SEO-ról, de hunyjunk szemet az új keresési trendek felett sem. A kettő együtt ad teljes képet, és így érhetjük el, hogy a jövő „keresőiben” – legyen az ember vagy MI – a mi márkánk is ott legyen a talált válaszok között.
Adatvédelem és saját adatok: marketing új alapokon
A digitális marketing elmúlt évtizedét sok szempontból az adatok korlátlan gyűjtése és felhasználása jellemezte. A célzott hirdetések, a remarketing és a személyre szabott élmények mögött gyakran harmadik féltől származó adatok tömkelege állt – gondoljunk csak a böngészési előzményekre épülő cookie-kra vagy a nagy adatbrókerek által kínált listákra. 2026-ban azonban fordulóponthoz érkeztünk: az adatvédelem előtérbe kerülésével a marketing új alapokra kényszerül. A változás lényege röviden: a külső adatok aranykora leáldozóban, a saját adatoké (first-party data) pedig felértékelődik.
Ennek egyik oka a folyamatosan szigorodó jogi környezet. Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) már 2018 óta érvényben van, de azóta világszerte egymás után vezetik be a hasonló szabályozásokat. 2025-ben és 2026 elején is életbe léptek új törvények: Kaliforniában például az új adatvédelmi törvény (CPRA) szigorúbb ellenőrzést biztosít a felhasználóknak a személyes adataik felett, és Kanadában is frissítették a privacy-szabályokat. Ezek a jogszabályok nem csupán jogi megfelelést követelnek meg a cégektől, hanem alapjaiban változtatják meg a marketinges hozzáállást. Ami tegnap még bevett gyakorlat volt (például harmadik féltől vásárolt e-mail listák hideghívásra vagy hideg e-mailezésre), ma már könnyen bírságot vagy reputációs veszteséget okozhat.
A technológiai oldalon is történnek változások: a nagy böngészők kivezetik a harmadik féltől származó cookie-k támogatását. A Firefox és a Safari ezt már korábban megtette, de a legnagyobb érvágást a marketingeseknek a Google Chrome jelenti majd, amely 2024-2025 folyamán fokozatosan megszünteti a külső cookie-k használatát. Mivel a webes forgalom jelentős része Chrome-ból érkezik, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a klasszikus, felhasználókat „követő” remarketing cookie-knak vége. Helyette új módszerek (például a Google által javasolt FLoC és más adatszövetkezeti megoldások) jönnek, amelyek azonban kevésbé személyre szabottak és inkább csoportszintű (kohorsz) adatokkal dolgoznak.
Mindezek a trendek abba az irányba mutatnak, hogy a marketing jövője a saját adatokon áll vagy bukik. Mit értünk saját adatok alatt? Minden olyan információt, amit közvetlenül a fogyasztóidtól gyűjtesz, az ő beleegyezésükkel. Ilyen például az e-mail címlistád, amit a hírlevél-feliratkozók adnak meg. Vagy a vásárlói előzményeid a saját webshopodban, az ügyfelek által kitöltött kérdőívek, a hűségprogramod adatai stb. Ezek aranybánya értékűek, hiszen egyrészt jogilag stabilabban használhatók (ha megfelelően tájékoztattad és beleegyezésüket vetted), másrészt olyan egyedi insightokat adnak, amik máshonnan nem szerezhetők be. Ráadásul, ami a legfontosabb: a saját adatok révén közvetlen kapcsolatban állsz a közönségeddel, nem kell közvetítő platformokra hagyatkoznod.
2026-ban a sikeres marketingstratégiák középpontjában a bizalomépítés és az adatokért cserébe nyújtott érték áll. A fogyasztók ma már nagyon is tudatában vannak annak, hogy az adataik értékesek. Kutatások szerint az emberek 3/4-e nem vásárol szívesen olyan cégtől, amelyben nem bízik meg az adatai kezelését illetően. Ezt kétféleképpen is lehet értelmezni. Egyrészt meg kell mutatnod, hogy felelősen bánsz az adatokkal: átlátható adatkezelési tájékoztatók, könnyen elérhető beállítások az adatvédelmi preferenciákhoz, és természetesen adatbiztonság (kibervédelem) a háttérben. Másrészt pedig motiválnod kell a felhasználót, hogy megossza veled az adatait, mert látja, hogy cserébe valami hasznosat kap. Ez lehet személyre szabott ajánlat, exkluzív tartalom, kedvezmény vagy bármi, ami számára értéket jelent.
Konkrét példával élve: egy divatwebshop nyilván szeretné tudni a látogatók szokásait, hogy személyre szabott ajánlatokat adhasson. Míg korábban erre ráhúzhattunk egy Facebook Pixel követőkódot, ami külső cookie-k segítségével profilozta a látogatót, ma inkább arra érdemes ösztönözni a usert, hogy regisztráljon és töltsön ki egy stílus-kvízt. Így önként ad meg adatokat magáról (kedvenc színek, stílusok stb.), és cserébe kaphat egy személyre szabott ajánlólistát vagy kupont. Az eredmény: a cég hasznos első kézből származó adatot kapott, a vásárló pedig értékes élményt nyert. Ez nyer-nyer helyzet, ráadásul megfelel az adatvédelmi előírásoknak.
Az adatvezérelt marketing új korszaka a mérésben is változásokat hoz. A hirdetési kampányok teljesítményének követése nehezebb lesz, hiszen kevesebb az egyéni szintű adatpont. Itt jön képbe a privacy-native mérés fogalma, ami azt jelenti, hogy a marketingeseknek olyan módszereket kell alkalmazniuk, amelyek tiszteletben tartják a felhasználók privát szféráját. Például egy cross-channel (több csatornán átívelő) hatásmérésnél ma már lehet, hogy nem tudod pontosan megmondani: XY user látta a Facebook hirdetésed és utána Google-ben rákeresett a termékre, majd vásárolt – mert az egyedi azonosítók hiányoznak. Viszont használhatsz olyan statisztikai modelleket, mint a marketing mix modellezés (MMM), ami aggregált adatokból következtet a hatékonyságra. Ezek a módszerek régebben lassúak és körülményesek voltak, de most az MI ebben is segít: vannak olyan AI-alapú analitikai eszközök, amelyek pár hét helyett pár nap alatt lefuttatnak egy ilyen elemzést, hogy lásd, melyik csatornád milyen ROI-t hoz.
Összegezve, a marketing 2026-ban csak akkor lehet hatékony, ha a bizalom és adatvédelem alapjaira épül. A kevesebb néha több: inkább legyen kevesebb, de tisztán és etikusan gyűjtött adatod, mint több, aminek a forrása bizonytalan. A vállalkozásoknak most arra kell fókuszálniuk, hogy erősítsék a közvetlen kapcsolatot az ügyfeleikkel – építsenek saját e-mail listát, közösséget, hűségprogramot – és közben kommunikálják, hogy az ügyfél adatai jó kezekben vannak. Azok a cégek, amelyek képesek értéket adni az adatokért cserébe és ezzel kivívni a fogyasztók bizalmát, hosszú távon stabil alapokra helyezik marketingjüket. A „wild west” korszak után egy felelősségteljesebb, ügyfélközpontúbb adatkorba lépünk, ahol a minőség (az adatok minősége és a kapcsolatok minősége) fontosabb, mint a mennyiség.
Hiteles tartalom és történetmesélés előtérben
Az információs zaj közepette a fogyasztók ingerküszöbe az egekbe emelkedett. Naponta több ezer hirdetéssel, poszttal, értesítéssel bombáznak minket – nem csoda, ha a közönség immunissá vált a sablonos marketingüzenetekre. 2026-ban markánsan kirajzolódik egy trend: az emberek a letisztult, őszinte, emberi hangvételű tartalmakra rezonálnak, és belefáradtak a túlcsiszolt, műanyag kommunikációba. Az autentikusság lett az új arany standard. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a vállalatoknak érdemes elengedniük a görcsös tökéletességre törekvést, és inkább a hitelességet kell előtérbe helyezniük.
A közösségi médiában már most tetten érhető ez az irány. Egyre több márka posztol nyers, „lo-fi” tartalmakat: okostelefonnal felvett spontán videókat, őszinte pillanatképeket a céges mindennapokból, vagy épp vicces, önironikus bejegyzéseket. Ezek gyakran sokkal jobban teljesítenek elérésben és elköteleződésben, mint a drága produkcióval készült, stúdióminőségű hirdetések. Egy sikeres példa erre, amikor egy divatmárka a profi modellfotók mellett kulisszák mögötti videókat is megosztott arról, hogyan készül a kollekció – a varroda hangulatáról, a tervezők hétköznapjairól. A közönség imádta látni az emberi oldalt, és a kommentekben rengetegen értékelték az őszinteséget. A tanulság: az emberek valós történetekre, érzelmekre, esendőségre vágynak, nem steril marketingdumára.
A történetmesélés (storytelling) reneszánszát éli a marketingben. Míg korábban sok cég megelégedett azzal, hogy a termékelőnyöket bulletpontokba szedve kommunikálja, addig ma azok a márkák emelkednek ki, amelyek történetet tudnak mesélni – legyen az a márka saját sztorija, az alapító missziója, vagy a vásárlók történetei. Egy jó történet érzelmet vált ki, kapcsolódási pontot teremt a közönséggel. Például egy kézműves kozmetikumokat gyártó kisvállalkozás mesélhet arról, hogyan indult el a konyhaasztalnál az egész, milyen személyes indíttatás vezérelte az alapítót (mondjuk allergiás volt a bolti krémekre, ezért készített sajátot). Ez sokkal emlékezetesebb és szerethetőbb, mintha csak azt kommunikálná: „natúr összetevők, parabénmentes, jó ár-érték arány”. Természetesen a tényeket is el kell mondani, de ha be vannak ágyazva egy érzelmi narratívába, akkor maradnak meg igazán az emberek fejében.
2026-ban a gyorsfogyasztású, felszínes tartalmak mellett paradox módon megnő az igény a mélyebb, tartalmasabb anyagokra is. Bár mindenki rohan, és a TikTok-mentalitás (15 másodperc hírnév) uralkodik, ezzel párhuzamosan sokan ki vannak éhezve a minőségi, informatív vagy épp szórakoztató hosszabb tartalmakra. Nem véletlen a podcastok és a hosszú YouTube-videók (pl. elemzések, dokumentumjellegű vlogok) népszerűsége. A marketingeseknek tehát érdemes kétfrontos stratégiát folytatniuk: egyrészt jelen lenni rövid, könnyen emészthető üzenetekkel a pörgős platformokon, másrészt biztosítani egy következő lépcsőt azoknak, akiket jobban érdekel a téma. Például: egy finteches cég készíthet 30 másodperces animációkat a pénzügyi tudatosság tippekről Instagram Reelsen, de mellette csinálhat egy havi podcast-sorozatot, ahol szakértőkkel mélyebben kifejtik ezeket a témákat. Így mindkét közönségréteget lefedik – a felületes böngészőket és a jobban elköteleződni vágyókat is.
A hitelességhez az is hozzátartozik, hogy a márkák ki merjenek állni valódi értékek mellett, és ezt ne csak marketingfogásként tegyék. Az elmúlt években sok fogyasztó kritikusan tekintett az úgynevezett „performative” vállalati megnyilvánulásokra – amikor például egy cég csak a látszat kedvéért posztol a Föld Napján vagy Pride hónapban, de a tettei nem tükrözik a kommunikált értékeket. 2026-ban a sikeres brandek egyre inkább koherens értékrendet mutatnak. Ha a diverzitás fontos nekik, akkor nem csak reklámban szerepeltetnek sokszínű embereket, hanem a cégkultúrában is megjelenik ez (és ezt kommunikálják is, pl. bemutatják a csapatukat). Ha a fenntarthatóságot hirdetik, akkor konkrét lépéseket is tesznek (átállnak újrahasznosított csomagolásra, támogatnak környezetvédelmi projekteket, stb.), és erről átláthatóan beszámolnak. A fogyasztók radarja kifinomult: azonnal észreveszik, ha valami csak üres marketing-lufi. Viszont ha valódi összhang van a mondandó és a cselekedet között, azt nagyra értékelik, és hűséggel jutalmazzák.
Egy érdekes mellékhatása az MI térnyerésének is ide kapcsolódik: mivel ma már sok tartalmat MI is elő tud állítani, felértékelődik mindaz, ami emberi. Több márka is elkezdte feltüntetni a tartalmain, hogy „ember által készített” (human-made), ezzel jelezve, hogy amit olvasol vagy nézel, abba valaki a szívét-lelkét beletette. Ez persze nem azt jelenti, hogy az MI-től származó tartalom értéktelen – de van egy növekvő szegmens, aki szívesebben fogyaszt olyan alkotásokat, amelyek mögött tudja, hogy egy ember áll. A jövőben lehet, hogy a tartalomfogyasztók kétféle szemmel nézik majd az anyagokat: a gyors információszerzésre megfelel, amit egy gép írt, de ha valódi inspirációra, humorra, emberi kapcsolódásra vágynak, akkor az emberi készítésű tartalmakhoz nyúlnak. Ezt a tendenciát a marketingben is érdemes figyelembe venni: a legjobb eredményt talán az hozza, ha nyíltan kommunikáljuk, hol segített be az MI (pl. adatösszegzésnél), és hol adtunk hozzá mi magunk értéket (pl. személyes történet, vélemény formájában).
Összességében 2026-ban a tartalommarketing kulcsa a hitelesség és az értékteremtés. Merj emberi lenni a kommunikációdban – ez paradox módon még a B2B szektorban is igaz, hiszen ott is emberek hoznak döntéseket. Egy jól felépített márkatörténet, egy következetes és őszinte hangnem csodákat tehet az ügyféllojalitásban. Ne félj megmutatni a cég személyiségét, és építs érzelmi hidat a közönségeddel. A trendek jönnek-mennek, de a jó történetek és az emberi szó mindig is hatni fognak. A modern technológiát pedig használd bátran, de eszközként, nem végcélként – a lényeg, hogy segítsen kibontani azt az üzenetet, amit tényleg át akarsz adni.
Közösségépítés és mikroközösségek szerepe
A közösségi média marketing hosszú ideig a „minél több követő, annál jobb” elvre épült. A cégek versengtek a lájkokért és követőkért, abban bízva, hogy a hatalmas elérés automatikusan eredményt hoz. 2026-ban azonban ez a kép árnyalódik: egyre nyilvánvalóbb, hogy nem elég önmagában a nagy számú követő vagy az általános tömegelérés. A fókusz a közösség minőségére és aktivitására helyeződik át. Ennek a trendnek az egyik motorja az, hogy a nagy platformok (Facebook, Instagram stb.) algoritmusai csökkentették az organikus elérést – hiába van tízezer követőd, a posztjaidnak csak töredékét mutatják meg nekik alapértelmezetten. Ugyanakkor a felhasználók is változtatnak szokásaikon: ahelyett, hogy a nyilvános, zajos hírfolyamokat bújnák, sokan kisebb, zártabb online közösségekbe húzódnak vissza, ahol számukra relevánsabb beszélgetések zajlanak.
Ezeket hívhatjuk mikroközösségeknek. Lehetnek tematikus Facebook-csoportok (például egy csoport kifejezetten a vegán receptek megosztására), lehet egy Reddit al-fórum, egy Discord szerver, vagy akár egy speciális mobilapp közössége. A lényeg, hogy a tagok közös érdeklődés vagy érték mentén kapcsolódnak, és aktívan kommunikálnak egymással. A márkák számára első látásra kihívást jelenthet ez a széttöredezett tér: hogyan szólíts meg ilyen kisebb közösségeket, pláne ha zártak? A válasz: értékteremtő részvétellel. Ahelyett, hogy a saját oldaladon próbálnál meg mindenkit odacsődíteni (ami egyre nehezebb organikusan), lépj be vagy kapcsolódj azokhoz a közösségekhez, ahol a számodra releváns beszélgetések folynak, és adj hozzá valami értékeset.
Fontos megérteni, hogy a mikroközösségekben más szabályok érvényesek, mint a hagyományos reklámtérben. Itt a direkt promóciót hamar kiszagolják és elutasítják. Ha például van egy tech startupod, ami kiberbiztonsági szolgáltatást kínál, nem az a nyerő stratégia, hogy belépsz egy informatikusoknak szóló Facebook-csoportba és teleposztolod a reklámoddal. Ehelyett figyeld meg, miről beszélgetnek, milyen problémákkal szembesülnek, és szólj hozzá szakértőként. Lehet, hogy valaki pont arról kér tanácsot, hogyan védje meg a kisvállalkozása adatait – itt finoman bedobhatod a saját tapasztalatodat, megemlítve akár a megoldásod egy aspektusát anélkül, hogy erőszakos sales-pitchbe mennél át. Ha valódi segítséget nyújtasz, a közösség tagjai megjegyzik a márkanevedet, és hiteles forrásként fognak tekinteni rád.
Egy másik megközelítés, hogy a márka maga épít mikroközösséget. Ez lehet például egy márkafüggetlennek tűnő tudásmegosztó közösség. Tegyük fel, hogy egy cég marketing szoftvereket értékesít KKV-knak. Indíthat egy nyilvános Facebook-csoportot „Kisvállalati marketing tippek” címmel, ahol a tagok megoszthatják kérdéseiket, sikereiket, és a cég szakértői (névvel, arcéllel) szintén aktívak, válaszolnak, tippeket adnak. Itt a cég nincs ráerőltetve a tagokra, de nyilván ott van a háttérben mint kezdeményező. Az ilyen közösségekben, ha őszintén és nem reklámszagúan működtetik, a tagok elköteleződése hihetetlenül magas lehet. Gyakran már maguk a tagok is előállítanak tartalmat (user-generated content), és egymást segítik. Ez marketing szempontból aranybánya, mert a márka körül kialakul egy „rajongói bázis”, akik nem csupán vásárlók, hanem szószólók és visszajelzést adó partnerek is egyben.
Érdemes kitérni arra is, hogy a mikroközösségek ereje a hitelességben és a peer-to-peer ajánlásokban rejlik. Egy felmérés szerint a fogyasztók közel 40%-a ugyanannyira megbízik egy mikro-közösség ajánlásában, mint egy közeli ismerősében. Ez hatalmas szám, és azt jelenti, hogy ha egy terméket vagy szolgáltatást egy szakmai csoportban többen is javasolnak, az felér egy baráti ajánlással az adott témában járatos körben. Ilyen bizalmi szintet hagyományos reklámmal kiépíteni nagyon nehéz és drága lenne. A közösségi jelenlét tehát nem (csak) arról szól, hogy a saját oldaladon posztolgatsz, hanem arról, hogy a márkádat bevonod a párbeszédbe, hagyod, hogy a fogyasztók is formálják a történetedet.
A mikroközösségek trendje egybecseng a közönség egy másik elvárásával: a kétoldalú kommunikációval. A mai felhasználó nem akar passzív befogadó lenni, inkább párbeszédet vár. A közösségek teret adnak a kérdéseknek, válaszoknak, visszajelzéseknek. A márkáknak ezt meg kell tanulniuk kezelni. A kritika is jönni fog – de ez valójában ajándék, mert első kézből hallhatod, min kéne javítani. Ha jól reagálsz egy közösségben felmerülő problémára (nyíltan elismered, javítod, kompenzálod, stb.), az még erősítheti is a reputációdat. Láthatják, hogy törődsz a közösség véleményével és nem csak „eladsz valamit, aztán eltűnsz”.
Fontos azonban a következetesség és a hosszú távú jelenlét. Egy közösséget nem lehet kampányszerűen kezelni, hogy „most 1 hónapig aktívak vagyunk, aztán elengedjük”. Ha már belekezdtél, folyamatos figyelmet igényel – moderálni kell, tartalmat vinni bele, válaszolni. Cserébe viszont a közösség húzóereje hosszú távon stabilizálhatja a márkád ismertségét és ügyfélkörét, sőt új ötleteket is adhat (gyakran a felhasználók mondják el, milyen fejlesztést szeretnének, vagy milyen új termékre lenne igényük).
Összegzésképp, 2026-ban a közösségépítés nem extra opció, hanem a marketingstratégia integrált része. Gondolkodj közösségekben: kik a te márkád valódi közösségei, hol gyűlnek össze – online vagy offline – és hogyan tudsz értéket nyújtani nekik? Lehet, hogy ez egy szakmai fórum, lehet, hogy a saját ügyfeleid zárt klubja, vagy épp egy lokális közösség (például egy városi futóklub, ha sportszereket árulsz). Találd meg, hol tudsz kapcsolódni hozzájuk. Ha pedig nincs ilyen – teremtsd meg! A lényeg, hogy a monológ helyett párbeszédet folytass velük. A mikroközösségekben rejlő erő abban van, hogy ott a márkák is emberszámba mennek: lehet szeretni, kritizálni, kérdezni őket. Ha ezt pozitívan veszed és aktív, segítőkész szereplője leszel a közösségeidnek, akkor 2026-ban nem csak ügyfeleid, de szövetségeseid is lesznek a marketingben.
Influencer marketing új trendjei: mikro és AI influencerek
Az influencer marketing az elmúlt években a marketingmix szerves részévé vált szinte minden iparágban. 2026-ra azonban ez a terület is jelentős átalakuláson megy át. A „vadnyugati” korszak után – amikor sok cég ész nélkül öntötte a pénzt bármelyik nagy követőtáborral rendelkező online celebnek – mostanra kifinomultabb lett a megközelítés. Két kirajzolódó trend érdemel külön említést: az egyik a mikroinfluencerek térnyerése, a másik a virtuális (AI) influencerek megjelenése.
A mikroinfluencerek olyan véleményvezérek, akik viszonylag kisebb (általában pár ezertől pár tízezerig terjedő) követőbázissal rendelkeznek, de annál elkötelezettebbel. Lehet ő egy szenvedélyes hobbiszakács az Instagramon 5 ezer követővel, vagy egy tech-vlogger 15 ezer YouTube-feliratkozóval. A lényeg, hogy a követői megbíznak benne és aktívan figyelnek rá. A cégek rájöttek, hogy az ilyen mikroinfluencerek gyakran jobb ROI-t hoznak, mint a „sztárinfluencerek”. Ennek több oka van: egyrészt olcsóbb velük dolgozni, másrészt a kisebb közönség sokszor tényleg pont a célpiacod magja, akiket így hatékonyabban elérsz. Ráadásul a mikroinfluencerek kommunikációja általában személyesebb, közvetlenebb, így a promócióik is organikusabbnak hatnak. 2026-ban azt látjuk, hogy sok márka inkább több kisebb influencert von be kampányokba, ahelyett, hogy a büdzsé nagy részét egyetlen hírességre költené. Ezzel egyfajta hálózatos hatást érnek el: több, különböző kis közösségben generálnak buzz-t.
Persze nem tűnnek el a nagy követőtáború influencerek sem, de velük szemben is nő az elvárás. Ma már nem elég, ha valakinek x millió követője van – a márkák egyre jobban megnézik az elköteleződési arányt (engagement rate), a célcsoport egyezését és a hitelességet. Számos esetben kiderült ugyanis, hogy a nagy számok mögött nincs valós hatás: hiába posztol valaki 2 millió követőnek, ha a követők fele inaktív, a másik fele meg nem releváns a termék szempontjából. Ezért 2026-ban a kampányok tervezésénél a cégek mélyebb elemzést végeznek: kérnek demográfiai és tartalom-fit adatokat, sőt gyakran pilot együttműködést csinálnak a nagyobb szerződések előtt, hogy lássák, hogyan reagál a közönség.
Ami igazán újdonság, az a ROI szemlélet elterjedése az influencer marketingben. Régebben nehezen mérhető területnek számított – „márkaismertséget növel” felkiáltással kiadott a marketingosztály egy összeget, aztán reménykedett a legjobbakban. Mostanra azonban egyre több eszköz és módszer van a hatás mérésére: egyedi kuponkódok, affiliate linkek, utókövető felmérések és persze a platformok natív analitikái. A hirdetők ezért 2026-ban sokkal jobban számon kérik az eredményeket. Ha egy influencerrel kötött együttműködés nem hoz kézzelfogható eredményt (pl. eladásokat, weboldal forgalmat, vagy legalább minőségi leadeket), akkor nem hosszabbítanak vele. Ez arra ösztönzi a véleményvezéreket is, hogy profibbak legyenek: jobban megismerjék a partner márkát, stratégiai szinten egyeztessenek a tartalomról, és ne csak „kirakják a terméket a képbe”. Tulajdonképpen a sikeres influencer ma már kvázi kreatív ügynökségként is működik, aki érti a kampánycélokat és tudatosan alkot a követői ízlését ismerve.
Most térjünk rá a másik izgalmas jelenségre: a virtuális, azaz mesterséges influencerekre. A technológia ma már lehetővé teszi, hogy számítógéppel generált, élethű karaktereket hozzunk létre, akik úgy néznek ki és viselkednek online, mintha valós személyek lennének. Talán hallottál Lil Miquela-ról, a leghíresebb AI-influencerről, aki milliós követőtáborral rendelkezik az Instagramon – pedig „ő” csak egy digitális avatar. 2026-ban várható, hogy egyre több márka kísérletezik saját virtuális nagykövettel vagy tartalomkészítővel. Mi ennek az előnye? Teljes kontroll és irányíthatóság. Egy AI-influencer sosem kerül botrányba, nem kér többet a szerződésnél, nem lesznek rossz napjai. A márka határozza meg minden megszólalását, stílusát, értékrendjét. Ráadásul sokkal több tartalmat tud előállítani minimális költséggel: hisz amint megvan a 3D modell vagy karakter, bármit „eljátszathatsz” vele animációban vagy képen, nincs szükség fotózásra, forgatásra.
Természetesen a virtuális influencereknek is megvannak a korlátai. A legnagyobb kihívás a hitelesség. A mai napig sok vita folyik arról, mennyire fogadják el az emberek a nem valós személyeket. Egyes célcsoportoknál (főleg a fiatalabb, digitalizált generációnál) ez kevésbé probléma – ők könnyebben kötődnek akár fiktív karakterekhez is, pl. lásd anime figurák, játék karakterek népszerűsége. Mások viszont idegenkedhetnek: ha kiderül valakiről, hogy „nem igazi”, elvesztheti a varázsát. Éppen ezért a márkáknak okosan kell pozicionálniuk az AI-influencert. Lehet nyílt lapokkal játszani, és egyértelművé tenni, hogy ő egy virtuális karakter (és ezzel egyfajta futurisztikus imidzst építeni). Vagy lehet kísérletezni a keveréssel: például valós emberek és virtuális karakterek együtt szerepeltetése kampányokban.
Magyarországon is felmerül a kérdés: vajon nálunk is lesznek AI-influencerek? A technológia itt is elérhető, és bár egyelőre kevés példa van rá, könnyen lehet, hogy hamarosan egy hazai márka előáll a saját digitális márkanagykövetével – mondjuk egy cuki rajzfilmfigurával vagy egy futurisztikus avatárral, aki a cég ügyfeleit segíti tippekkel a közösségi médián. Az MI már magyar nyelven is elég fejlett ahhoz, hogy akár automatikus válaszokat adjon a kommentekre, vagy személyre szabott videóüzeneteket generáljon. Így egy AI karakter „életre kelhet” és interakcióba léphet a követőkkel.
Összességében 2026-ban az influencer marketing sikerének kulcsa a stratégiai, hosszú távú szemlélet és a megfelelő influencer kiválasztása. Nem a legnagyobb követőszámú a legjobb, hanem aki a legjobban illik a márkádhoz és képes valódi hatást elérni a közönségénél. Ez lehet, hogy egy lelkes mikroinfluencer vagy egy szűk szakmai terület szakértője. Vagy akár egy saját nevelésű „házi” influencer, legyen az ember vagy virtuális. A lényeg, hogy integráld az influencer együttműködéseket a marketinged egészébe: vond be őket a történetmesélésbe, a tartalomstratégiába, dolgozz velük szoros partnerségben. Ha pedig új vizekre evezel (pl. AI influencer terén), tartsd szem előtt az emberi kapcsolatot is – a technológia futhat ezerrel, de a nap végén a fogyasztó ember, aki kötődni akar valakihez vagy valamihez. Az influencer marketing jövője így egyszerre technológiailag izgalmas és emberileg közvetlen – meg kell találni az egyensúlyt a kettő között.
Ügyfélélmény és omnichannel stratégiák
A modern marketingben egyre inkább elmosódik a határ marketing, értékesítés és ügyfélszolgálat között – mindez összeér egy közös fogalomban: ügyfélélmény (customer experience, CX). 2026-ban minden trend abba az irányba mutat, hogy a vállalkozásoknak az ügyfél szemével kell nézniük a működésüket, és az élményt kell „eladniuk”, nem pusztán a terméket. Ennek a gondolkodásnak az egyik alappillére az omnichannel megközelítés, vagyis az a stratégia, hogy minden csatornán egységesen, összehangoltan és zökkenőmentesen van jelen a márka, és az ügyfél bármikor, bárhol lép kapcsolatba vele, hasonlóan jó benyomást kap.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Képzeljünk el egy vásárlót, aki mondjuk egy bútoráruház ügyfele. Böngészi a cég weboldalát a telefonján, majd kérdése támad egy termékkel kapcsolatban. Felmegy a cég Facebook oldalára, ahol ír egy üzenetet Messengeren. Pár percen belül választ kap a chatbottól, sőt, átirányítják egy emberi ügyintézőhöz, mert specifikus kérdése van. Másnap elmegy a bútoráruház fizikai boltjába, ahol az eladó – látva, hogy bizonytalan – felhozza, hogy „láttam, kérdezett rólunk Facebookon, meg tudtuk válaszolni az aggályait?”. Az ügyfél meglepve tapasztalja, hogy a boltban is ismerik a korábbi interakcióját (persze csak ha hozzájárult az adatai kezeléséhez), és gördülékenyen tudja folytatni a vásárlási folyamatot. Végül vásárol, hazaviszi a bútort, és kap egy e-mailt tippekkel az összeszereléshez, meg egy linket az online használati utasításhoz. Ez egy ideális omnichannel ügyfélút – az online és offline érintkezési pontok egybefolynak, az információk átadódnak, az ügyfél pedig úgy érzi, hogy a cég figyel rá minden lépésben.
2026-ban a technológia már elég fejlett ahhoz, hogy még a kis- és középvállalkozások is megvalósítsanak bizonyos fokú omnichannel jelenlétet. Ott vannak például a chatbotok, melyek közül sok már MI-alapon működik, és nem csak a weboldalon, de integrálhatóak a Facebook Messengerbe, WhatsAppba, Viberbe is – attól függően, hol érkezik kérdés a vásárlótól. Magyarországon még mindig sok KKV nem használ semmilyen chatfunkciót, ami kihagyott ziccer: a felhasználók ugyanis imádják a gyors válaszokat. Ha valakinek van egy kérdése, amitől függ a vásárlás, és azt látja, hogy itt egy chatablak, ahol rögtön segítséget kaphat, nagyobb eséllyel marad nálad, minthogy visszaforduljon és máshol nézelődjön. A trend világos: a türelem fogy – aki gyors, az nyer. A chatbotok ráadásul 0-24-ben dolgoznak, nem alszanak, nem kérnek fizetést; persze a korlátaikat is ismerni kell, de alapvető kérdésekre remekül beállíthatóak. Az igazán fejlettek pedig már tanulnak is a kérdésekből, és egyre jobbak lesznek a válaszokban.
Az omnichannel stratégia része az is, hogy több érzékszervi csatornán és platformon keresztül próbálsz kapcsolatba lépni a közönséggel. A 2020-as évek közepére a shoppable media fogalma is meghonosodott: vagyis a médiatartalom és a vásárlás közti határ elmosódik. Gondolj az Instagram posztokra, amikre rá tudsz kattintani és rögtön megvásárolni a rajtuk látott terméket; vagy a TikTok live streamekre, ahol élőben mutatnak be termékeket és a nézők egy gombnyomással rendelhetnek is. Sőt, az okos TV-k és streaming platformok világában is megjelent a vásárlás: például egy streaming sorozatban látott ruhadarabra a távkapcsolóval rá tudsz keresni és megrendelni (ez még gyerekcipőben jár, de erre tart a világ). Emiatt a marketingeseknek kreatívan kell gondolkodniuk, hogyan lehet a tartalmat és az értékesítést integrálni. Ez persze főleg nagyobb brandek terepe, de a kicsik is profitálhatnak belőle, pl. együttműködve influencerekkel egy live shopping eventben.
Az ügyfélélmény másik dimenziója a személyre szabás. Erről már volt szó az MI kapcsán: a fogyasztók egyre inkább azt várják, hogy a márkák ismerjék meg őket. 2026-ban az általános tömeges üzenetek ideje lejárt. Lehet, hogy kiküldesz egy hírlevél kampányt, de abban legalább szegmentált ajánlatok vannak különböző csoportoknak. Egy webshopban az ajánlórendszer testre szabott termékeket mutat a korábbi böngészés alapján. A fizikai boltban az eladó a törzsvásárlói rendszer alapján látja, mit vettél korábban, és tud célzottan ajánlani hozzá passzoló kiegészítőt. Mindez azt az érzést kelti az ügyfélben, hogy fontos, hogy törődnek vele, figyelnek rá – és ez óriási érték, ami a lojalitás alapja. Egy elégedett, magát megbecsültnek érző ügyfél nemcsak visszatér, de ajánl is másoknak. Itt vissza is köszön egy korábbi statisztika: a kisvállalkozások körében 2025-2026-ban is a szájreklám (ajánlás) a legfőbb ügyfélszerzési forrás. Az ügyfélélmény javítása tehát nem csupán megtartási, hanem szerzési stratégia is – hiszen az boldog ügyfél hozza az újakat.
Fontos, hogy az omnichannel jelenlét nem jelentheti azt, hogy mindenütt ott vagyunk, de sehol sem igazán jók. Minőség a mennyiség felett – ezt észben kell tartani. Inkább legyen kevesebb csatornád, de ott profi a kiszolgálás és egységes az üzenet, minthogy tíz platformon vagy, de mindegyiken félgőzzel. A mai fogyasztó simán vált a csatornák között, és észreveszi, ha valami nincs összhangban. Ha a weboldaladon szuper elegáns, udvarias a kommunikáció, Facebookon meg tegeződve szlenges (kivéve ha ez koncepció része), az következetlenséget jelez. Ugyanaz a márkahang, ugyanazok az alapelvek jelenjenek meg mindenütt. Az sem jó, ha az egyik csapat nem tud a másik akciójáról: klasszikus példa, amikor az online kuponkódot nem fogadják el az üzletben, mert „ja arról mi nem tudunk”. 2026-ban az ilyesmi megbocsáthatatlan a vásárlók szemében – megszokták a jót, és a versenyben az marad fenn, aki a legkevesebb surlódást engedi a folyamatban.
A végére hagytam, de nem utolsó sorban: az emberi tényező szerepe sem csökken. Lehetnek szuper MI-k, chatbotok, automatizált folyamatok, de amikor egy ügyfélnek egyedi problémája van, vagy panasszal él, akkor egy empatikus, kompetens ember tudja igazán megoldani a helyzetet. A cégeknek tehát a munkatársakat is folyamatosan képezniük kell az ügyfélközpontú szemléletre. Az ügyfélszolgálatos, az eladó, a futár – mindenki a cég arca az adott pillanatban, és bármelyik csatornán érkezzen a visszajelzés, fontos a gyors és korrekt reagálás. Az omnichannel világban a vállalati silók (részlegek közti elszigeteltség) egyre inkább luxusnak számítanak, mert mindenkinek össze kell játszania a közös célért: a kiváló ügyfélélményért.
Összegzésként: 2026-ra a marketingeseknek szélesebb lett a felelősségi körük. Már nem elég ügyes kampányokat kitalálni – gondoskodni kell arról, hogy a kampány ígérete az ügyfélút minden állomásán valóra váljon. A márka hírnevét ma egy rossz ügyfélélmény éppúgy romba döntheti, mint egy félresikerült reklám. Ahol pedig minden klappol – az üzenet, a csatornák összhangja, a gyorsaság és személyre szabottság –, ott a marketing erőfeszítések sokszorosan megtérülnek, mert az ügyfelek elégedettsége és hűsége a legjobb befektetés. Az omnichannel és ügyfélélmény-központú megközelítés tehát nem múló divat, hanem a fenntartható növekedés feltétele a mostani versenyben.
Marketing stratégiai gondolkodás 2026-ban
A gyorsan változó trendek, új platformok és technológiák forgatagában könnyű elveszíteni a fókuszt. Sok vállalkozó és marketinges esik abba a hibába, hogy minden új hullámot megpróbál meglovagolni – hol egy új közösségi média app, hol egy friss hirdetési trükk –, miközben a nagy kép, a hosszú távú stratégia homályba vész. 2026-ban talán az egyik legfontosabb feladatunk, hogy visszatérjünk a stratégiai alapokhoz. Mit jelent ez? Azt, hogy minden új eszköz és trend beépítését annak rendeljük alá, amit üzletileg és marketing szempontból el akarunk érni, és nem fordítva.
Először is, érdemes tisztázni: a marketingstratégia nem egyenlő azzal, hogy „posztolgatunk a Facebookra, meg csinálunk Google hirdetést”. Ezek taktikai elemek. A stratégia az a vezérfonal, ami meghatározza, kinek, mit, hogyan kommunikálunk és miért pont úgy. 2026-ban, a rengeteg új lehetőség ellenére (vagy épp azért), kulcsfontosságú, hogy legyen egy erős márkaalap és üzenetrendszer, ami időtállóbb a trendeknél. Mi a márkánk küldetése? Milyen problémát oldunk meg? Ki a célcsoportunk valójában, milyen motivációik és félelmeik vannak? Ezekre a kérdésekre adott válaszok fogják megszűrni, hogy mely trendek relevánsak nekünk és melyek nem.
Dajka Gábor tapasztalata szerint sok hazai kis- és középvállalkozás ott rontja el, hogy gondolkodás nélkül másolja a nagy nemzetközi cégek marketingfogásait, bízva abban, hogy ami Amerikában vagy Nyugaton bevált, az majd itthon is automatikusan működni fog. Az esetek többségében ez azonban nem hozza a várt eredményt, csalódás lesz belőle. Ennek oka, hogy a magyar piac – és általában a kisebb, eltérő kultúrájú piacok – másképp működnek. Ami egy óriási, tőkeerős multinak hatékony (például extravagáns vírusmarketing kampányok, vagy millió dolláros Super Bowl reklámok stílusának lemásolása), az lehet, hogy egy magyar KKV-nak egyszerűen nem releváns vagy fenntartható. Nem azért, mert a magyar közönség „lemaradottabb”, hanem mert mások a léptékek, más a bizalmi viszony a vásárlók és cégek között, és sokszor mások az igények is. Nem az aktuális trendek másolása vezet sikerre, hanem ha képes vagy megérteni a saját vásárlóid mozgatórugóit, és arra építed a stratégiádat. – Dajka Gábor
A 2026-os marketingstratégiai gondolkodás egyik kulcsa az egyensúly megtalálása a rövid és hosszú távú célok között. Az elmúlt évek gazdasági bizonytalanságai (járvány, infláció, háborús hatások a piacon stb.) nyomán sok cég fókusza a rövid távú túlélésre, azonnali bevétel maximalizálásra állt át. Ez érthető, viszont hosszú távon veszélyes, ha teljesen elhanyagoljuk a márkaépítést és innovációt. 2026-ban azok a vállalatok fognak igazán növekedni, amelyek nem félnek befektetni a jövőbe, még ha rövid távon ez extra erőfeszítést is jelent. Ez lehet egy új termékfejlesztés, egy merész kreatív kampány, egy új piacra lépés – vagy épp a marketing terén egy új csatorna vagy formátum kipróbálása. Ahogy egy globális kutatás is rámutatott: a legnagyobb kockázat ma az, ha egy cég nem hajlandó semmilyen kockázatot vállalni, és mindig a biztos, de egyre csökkenő hozamú megoldásoknál marad. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy fejest kellene ugrani minden őrült ötletbe. Hanem hogy tervezett kísérletezésre van szükség. Stratégiai keretek között ki lehet jelölni a „játszóteret”, ahol újítasz, teszteled a trendeket kicsiben, méred az eredményeket, majd ami bevált, azt skálázod.
A stratégiai gondolkodás része az is, hogy integráltan tekints a marketingre. Vége annak az időnek, amikor a marketinget egy elszigetelt részleg csinálta a cégben, és csak a reklámokról szólt. Ma a marketing ott van a termékfejlesztésnél (hiszen a vevői insightok alakítják, mi kell a piacnak), az ügyfélszolgálatnál (mert a panaszok kezelése is hatással van a márkára), sőt a HR-nél is (hiszen az employer branding, a munkáltatói márka a toborzásnál marketingfeladat). Egy jó stratégia holisztikus: az egész vállalatot átjárja a vevőközpontú szemlélet. Ez nyilván egy kis cégnél könnyebb, mert kevesebb a siló; egy nagyobbnál tudatos erőfeszítés kell hozzá. De 2026-ban versenyelőny, ha a marketinges csapat együtt tud dolgozni mondjuk az IT-val (egy új adatvezérelt projekt kapcsán), vagy a pénzüggyel (hogy a kampányok költségvetése agilisabban igazodjon a megtérüléshez), stb.
Érdemes a stratégiai gondolkodás kapcsán szót ejteni a mérés és iteráció fontosságáról. A digitális korban minden soha nem látott mértékben mérhető – és ez 2026-ra még inkább igaz. A stratégia azonban nem „kőbe vésett parancs”, hanem egy iránytű, amit időnként igazítani kell. Havi vagy negyedéves rendszerességgel érdemes visszatekinteni: mi működött, mi nem? Tanultunk valami újat a vevőinkről? Van új trend vagy külső változás, ami miatt módosítanunk kell a terveinken? Az agilis tervezés elveit követve a marketingstratégia is folyamatos finomhangolás alatt áll. Régen gyakori volt a 1-2 évente egyszer kialakított nagy marketingterv, amit aztán végrehajtottak. Ma inkább egy folyamatos stratégiai gondolkodás zajlik: van hosszú távú vízió, de a taktikai elemeket dinamikusan hangoljuk hozzá. Például ha kiderül, hogy a célközönségünk váratlanul nagy számban kezdte használni az XYZ platformot, ami eddig nem volt fókuszban, lehet, hogy feljebb kell priorizálnunk. Vagy ha egy bizonyos üzenet nagyon betalált, lehet arra építve nagyobb kampányt csinálni. A lényeg, hogy figyeljük a jeleket és merjünk reagálni – de mindezt a stratégiai keretünkön belül maradva.
Dajka Gábor: Online marketing és pszichológia című könyve pontosan az ilyen stratégiai alapok fontosságára hívja fel a figyelmet. A könyv arra tanít, hogy a marketing nem trükkök gyűjteménye, hanem egy összetett gondolkodásmód, ami magába foglalja a pszichológia, szociológia, közgazdaságtan, sőt az önismeret elemeit is. Aki megérti a fogyasztók lelkivilágát és saját maga is tisztában van azzal, mit akar képviselni a márkájával, az képes lesz hosszú távon is releváns maradni, trendektől függetlenül. Ezt azért fontos kiemelni 2026-ban, mert bármi is jön – új MI-k, új platformok, új generációs szokások – a marketing emberi oldala (megszólítás, meggyőzés, bizalomépítés) konstans marad. A csatorna lehet más, de az üzenet lényegének emberileg hitelesnek kell lennie. Hatékonyan reklámozni csak az tud, aki ismeri önmagát és a közönségét – tartja a mondás, és ez még inkább igaz a jövőben.
Összefoglalva ebben a szakaszban: a 2026-os marketingben a stratégiai gondolkodás a biztos hajó, ami átvezet a változás viharain. Időt kell szánni a „miértek” átgondolására, nem csak a „hogyanokra”. Érdemes leírni (akár szó szerint papírra vetni) a saját marketingstratégiánk alapjait és rendszeresen elővenni, összevetni a napi ötletekkel, kihívásokkal. Ha valami nem illeszkedik bele, meg kell kérdezni: tényleg szükség van rá, vagy csak múló hóbort? Ha pedig beleillik, akkor hajrá, lehet vele kísérletezni. Bátran állítom: a marketing nem arról szól, hogy minden új platformon jelen legyünk, hanem arról, hogy a megfelelő helyen a megfelelő üzenetet adjuk – következetesen és őszintén. – Dajka Gábor
A magyar piac sajátosságai 2026-ban
Beszéltünk a globális trendekről és általános marketing irányokról, de fontos kitérni arra is, mit jelentenek mindezek a magyar piacon. Magyarország kis piac, sajátos kulturális, gazdasági környezettel, ami befolyásolja, hogyan érdemes nálunk marketingezni. 2026-ban is vannak olyan jellegzetességek, amiket figyelembe kell vennie egy hazai vállalkozásnak, ha sikeres akar lenni.
Az első és talán legfontosabb különbség a költségvetések nagysága és az erőforrások. A hazai KKV-k jelentős része szűkös marketingbüdzséből gazdálkodik. Egy friss felmérés szerint a magyar kisvállalatok több mint fele havonta 2500 dollárnak megfelelő összeg (nagyjából 900 ezer forint) alatt költ marketingre – sőt sokan ennél is kevesebbet. Ez azt jelenti, hogy a nagy költségigényű, „égetős” kampányok nem jöhetnek szóba, és sokszor egy-egy cégvezető maga próbálja menedzselni a marketingfeladatokat, mert nincs külön marketinges munkatárs. Emiatt felértékelődnek az olcsó vagy ingyenes eszközök, illetve a kreatív, low-budget megoldások. A magyar piacon mindig is népszerűek voltak az „okosban megoldjuk” marketingfogások – gondoljunk a gerillamarketingre vagy a partneri együttműködésekre, barterekre. 2026-ban ez különösen fontos: a gazdasági bizonytalanság miatt a cégek óvatosak, próbálnak minél költséghatékonyabban új vevőket szerezni.
Mit tehet egy magyar kisvállalkozás? Első körben érdemes a legalapvetőbb online jelenlétet rendbe tenni. Meglepő, de a mai napig sok KKV-nek nincs optimalizálva a Google Cégem (Google Business) adatlapja, pedig ez teljesen ingyenes eszköz és óriási jelentősége van a helyi kereséseknél. 2026-ban is rengeteg fogyasztó keres rá, mondjuk, hogy „fodrász Szeged” vagy „autószerelő a közelben”, és aki fel van regisztrálva naprakész adatokkal, jó értékelésekkel, az nagy előnyben van. Hasonlóan alap dolog a mobilbarát, gyors weboldal megléte. Ezen a téren is van lemaradás: sok kis cég még a 2010-es évek elején készült honlapot használ, ami lassú mobilon vagy nem áttekinthető. Pedig ma már a keresőoptimalizálásban is hátrány, ha nem mobilbarát az oldal. Ezek olyan minimum lépések, amik nem feltétlenül drágák (vagy akár ingyenesek), mégis meghatározó hatásúak lehetnek.
A következő sajátosság a közösségi média platformok használata. Itthon a Facebook továbbra is toronymagasan vezet minden korosztályban – különösen az idősebb generáció és a vidéki lakosság körében. Egy magyar KKV-nak – ha csak valami speciális, nagyon fiatalokat célzó területen nincs – a Facebook szinte kihagyhatatlan. Itt nem csak a posztolásról van szó, hanem arról is, hogy a helyi közösségek, csoportok aktívak. Sokan a Facebookot használják keresőként is („tud valaki egy jó villanyszerelőt?” posztok), így a jelenlét és a jó hírnév ott kulcskérdés. Az Instagram is jelentős, főleg a fiatalabb felnőttek körében (20-35 év), de Magyarországon még mindig valamelyest le van maradva az elérésben a Facebook mögött. A TikTok viszont az elmúlt években berobbant a fiatalabb generációknál (tinédzserek, kora 20-asok). Bár sok cégvezető fejében a TikTok „gyerekes táncolós app” képét hordozza, 2026-ban már nem szabad lebecsülni: komoly vásárlóerő közeledik abba a korba, akik ezen a platformon szocializálódnak. Ugyanakkor a TikTok jelenlétet érdemes megfontolni: ha a terméked vizuálisan jól bemutatható, trendi, és van kapacitásod kreatív rövid videókat készíteni, akkor lehet rajta nyerni. Ha viszont teljesen távol áll a márkádtól a stílus (pl. egy B2B gyártó cég vagy), akkor nem kell erőltetni csak a divat kedvéért.
A magyar piac fogyasztói mentalítása is eltérhet picit a globális átlagtól. A hazai vásárlók történelmileg véve bizalmatlanabbak a reklámokkal szemben – sokszor hallani a „marketingduma” kifejezést negatív értelemben. Ezért különösen fontos a hitelesség és a bizonyítékok (social proof) használata. Magyarországon nagyon hatásosak a valódi vevői vélemények, esettanulmányok, mert az emberek adnak mások tapasztalatára. A személyes ajánlás (szájreklám) pedig itthon is kulcsszerepet játszik: egy felmérés szerint a magyar KKV-k is azt jelzik, hogy a legtöbb új ügyfelük ismerősök ajánlásából jön. Ez azt erősíti, hogy érdemes olyan kampányokat is futtatni, amik a meglévő ügyfelek aktivizálására mennek (pl. ajánlói program: „hozd egy barátodat, és mindketten kaptok kedvezményt”). Az ilyesmi jól rezonál a magyar közegben, ahol szeretjük a „jó boltot” és a kis közösségi haverságokat.
A nyelvi és kulturális sajátosságok is fontosak. Sok nemzetközi anyagot olvashatsz marketingről, de ezeket mindig lokalizálni kell. Például egy angol szójáték vagy mém lehet, hogy zseniális, de magyarra fordítva értelmetlen. A kommunikációban figyelni kell a magyar nyelv stílusára: a tegeződés például alap a fogyasztói marketingben (ezt mi is használjuk ebben a cikkben, hiszen a magyar marketingben szinte mindenki tegezi a közönségét, hogy közvetlenebb legyen). A humor is más: a magyar humor gyakran önironikus, szókimondó, míg az amerikai reklámokban például más stílus dívik. Tehát hiába nézel egy jópofa külföldi kampányt, gondold át, a magyar emberek érteni fogják-e, vagy máshogy kell tálalni.
Ugyancsak jellemző, hogy a magyar piacon a személyes jelenlét és offline elemek még mindig értékesek. Bár online őrület van, ne feledjük, hogy sok területen az offline marketing is működik. Egy jól célzott helyi rendezvény, egy megjelenés egy szakvásáron, vagy akár egy ügyféltalálkozó személyesen sokat nyomhat a latban. Magyarországon a személyes kapcsolatok kultúrája erős – üzleti fronton is. Egy KKV-nak, ha teheti, érdemes építenie arra, hogy személyesen is megismerjék az ügyfelek. Például egy kistermelő kimehet a termelői piacokra kóstoltatni, mert ha egyszer ott találkozik a vevővel, utána online is könnyebb eladnia neki. Az omnichannel nálunk gyakran azt is jelenti: offline és online integrációja. Például a boltban szerzett élmény és a webáruház harmóniája (ugyanazok az infók, árak, kedvezmények). Sajnos sok magyar cég még külön kezeli a kettőt, pedig a vásárló fejében ez egy.
Összegezve, a magyar piacon 2026-ban is igaz a mondás: „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. Hasznos figyelni a nemzetközi trendeket és tanulni belőlük, de a megvalósításnál igazítani kell a hazai viszonyokra. Itt kisebb a merítés, de szorosabbak a személyes kötelékek. A kevesebb pénzt kreativitással és okos tervezéssel lehet pótolni. A bizalmat pedig türelemmel és következetességgel kell építeni – de ha sikerül, akkor a magyar vásárló nagyon hűséges tud lenni (különösen, ha úgy érzi, „ismerem ezt az embert/céget, korrekt, megbízható”). Végül pedig: ne becsüld alá a magyar fogyasztókat – ugyanúgy vágynak a jó marketingre, az élményekre és értékekre, mint bárhol máshol, csak a saját nyelvükön és stílusukban kell ezt megkapniuk.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
„A marketing világában csak a változás állandó” – ez a kissé elcsépelt mondás 2026-ban is tökéletesen helytálló. Ami azonban elválasztja a sikeres marketingest a sodródótól, az az alkalmazkodóképesség és a stratégiai gondolkodás. Szakértőként nap mint nap azt látom, hogy aki képes a felszín alatt megbúvó összefüggéseket meglátni, az nem pánikol be az új trendektől, hanem eszközként tekint rájuk. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, új közösségi platformról vagy éppen a fogyasztói szokások átalakulásáról, a kulcskérdés mindig az: „Hogyan szolgálhatja ez a jelenség a vállalkozásom céljait és ügyfeleim érdekeit?” Ha erre választ tudsz adni, nyert ügyed van.
2026 marketingtrendjei kapcsán állást kell foglalnunk. Én határozottan amellett teszem le a voksomat, hogy az emberi tényezőt semmilyen technológiai csoda nem írhatja felül. A mesterséges intelligencia segíthet optimalizálni a folyamatokat, de nem helyettesíti az emberi kreativitást és az empátiát. Egy virtuális influencer lehet futurisztikus érdekesség, de nem fog kezet egy ügyféllel egy networking eseményen. A generatív keresők bármit összefoglalnak nekünk, de egy erős márka és egy következetes üzenet nélkül semmilyen algoritmus nem fog csodát tenni helyettünk. Hiszem, hogy egyensúlyra van szükség: haladni a korral, de közben megtartani a marketing örök érvényű alapjait.
Üzletileg gondolkodva azt mondom: ne azért használj egy új csatornát vagy eszközt, mert „mindenki azt használja”, hanem mert beleillik a stratégiádba. Ha a célcsoportod fent van egy platformon és ott hatékonyan eléred őket – legyél ott. De ne félj kimaradni olyasvalamiből, ami nem passzol hozzád. A fókuszáltság értékesebb, mint az, hogy tízfelé szóródjon a figyelmed. A marketingben ugyanis nem az nyer, aki mindenhol jelen van, hanem aki ott van jelen, ahol számít, és ott kimagaslóan teljesít.
Fontosnak tartom kiemelni a magyar piac lehetőségeit is. Hajlamosak vagyunk kishitűek lenni: „kicsi piac, itt úgysem működik semmi olyan menő dolog”. Én ezzel szemben azt látom, hogy a magyar vállalkozók leleményessége párját ritkítja. Csak nem szabad megpróbálni másolni azt, ami egy-az-egyben nem vihető át. Saját recept kell, saját hang. A hazai közönség értékeli, ha „magyarul szólunk hozzájuk” – nem csak nyelvileg, hanem kulturálisan is. Szeretik, ha egy márka érti az ő mindennapjait, problémáit, akár humorát. Miért ne lehetnénk mi, magyarok azok, akiktől a külföldiek tanulnak majd kreatív megoldásokat? Meggyőződésem, hogy lehetünk. De ehhez el kell hinnünk, hogy nem mások után kullogni kell, hanem a saját utunkat járni, bátran.
2026 kihívásokkal teli évnek ígérkezik a marketingben: ott van az MI, az adatvédelmi szigorítások, a fogyasztói figyelemért folytatott egyre kiélezettebb harc. Ugyanakkor soha nem volt ennyi eszköz és lehetőség a kezünkben sem. Ez egy izgalmas időszak, amikor akár kis vállalkozások is labdába rúghatnak a nagyok mellett, ha ügyesen használják ki a trendeket és réseket. A siker kulcsa az lesz, hogy tanuljunk folyamatosan, merjünk kísérletezni, de közben maradjunk hűek önmagunkhoz és a márkánk értékeihez. A marketing nem varázspálca, amivel azonnal csodát lehet tenni, hanem egy maraton, ahol a kitartás, a következetesség és az alkalmazkodás hozza meg a gyümölcsét.
Én, mint marketingszakértő és business coach, azt tanácsolom minden vállalkozónak és marketingesnek 2026-ra: gondolkodj nagyban, cselekedj okosan és maradj emberközeli. Ha így teszel, a trendek nem ellenségek lesznek, hanem szövetségesek a növekedésben. Végső soron pedig a marketing célja változatlan: értéket teremteni a fogyasztóknak és ezt kommunikálni úgy, hogy abból üzleti siker legyen. Ezen az úton a fenti trendek csak útjelző táblák – a kormány a te kezedben van. Indulj el bátran a kijelölt irányba, és alakítsd a trendeket a magad javára!
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Melyik marketing trend lesz a legmeghatározóbb 2026-ban?
Nehezen lehet egyetlen trendet kiemelni, mert 2026-ban a marketing egy komplex ökoszisztéma. Mégis, ha választani kell, a mesterséges intelligencia hatását említeném, mert az MI valamilyen formában szinte mindenre kihat – a tartalomkészítéstől kezdve az adatkezelésen át a keresőoptimalizálásig. Az MI eszközök forradalmasítják a hatékonyságot és a személyre szabást. Ugyanakkor a hangsúly a technológia emberközpontú alkalmazásán van: azok a vállalkozások járnak élen, akik az MI-t okosan beépítik a folyamatokba, de megtartják a kreatív és stratégiai kontrollt. Emellett nagyon fontos trend még a hitelességre törekvő tartalom és az ügyfélélmény központba állítása. Összefoglalva: az MI mint „motor”, és a hiteles, ügyfélközpontú marketing mint „iránytű” együtt határozzák meg leginkább az idei évet.
Hogyan készüljön fel egy kisvállalkozás az AI-alapú keresés (GEO) terjedésére?
A generatív keresők és a GEO (Generative Engine Optimization) térnyerése elsőre ijesztő lehet, de egy kisvállalkozás is tud tudatosan készülni rá. Először is, gondoskodj arról, hogy a márkád online jelenléte konzisztens és informatív legyen minden felületen. Készíts olyan tartalmakat (cikkek, GYIK, közösségi posztok), amelyek választ adnak a leggyakoribb ügyfélkérdésekre – így ha egy MI „felkutatja” az információkat, a te válaszaidba ütközik. Érdemes összehangolni a PR és SEO erőfeszítéseket: próbálj meg szakmai oldalakon, blogokon szerepelni, hogy nőjön az online említéseid száma és hitelessége. A saját weboldaladon figyelj a strukturált adatokra és meta leírásokra, mert ezek segíthetnek a gépi olvasóknak. Fontos az is, hogy építs ki bizalmi jeleket: legyenek valódi ügyfélértékelések, esettanulmányok a weben, mert a jövőben az MI-asszisztensek valószínűleg figyelembe veszik a reputációt is. Végül, ne temesd a hagyományos SEO-t sem – optimalizált címek, leírások, gyors oldalbetöltés továbbra is kellenek ahhoz, hogy a Google és társai megfelelően indexeljenek.
Miben tér el a magyar marketingpiac a nemzetközi trendektől?
Alapjaiban a magyar marketingpiac követi a nemzetközi trendeket, de vannak hangsúlybeli eltérések. Egyrészt kisebb piac révén a büdzsék szűkösebbek, ezért nálunk sok trendet „kicsiben”, kreatív, költséghatékony módon valósítanak meg. Például kevesebb a monumentális kampány, cserébe több a gerilla- és partneri együttműködés. A közönség tekintetében a magyar fogyasztók bizalmatlanabbak a reklámmal szemben, így még inkább felértékelődik a hitelesség, a személyes ajánlás és a közösségépítés. Platformhasználatban a Facebook dominanciája erősebb itthon a 30+ korosztályban, míg mondjuk Nyugat-Európában már többen átpártoltak más platformokra. A TikTok nálunk is nő, de a céges felhasználás még gyerekcipőben jár sok szektorban. Kulturálisan fontos, hogy a magyar humor, nyelvezet más – a lokalizációra figyelni kell, nem mindig alkalmazhatók egy az egyben a külföldön bevált kampányötletek. Összességében a különbség nem abban van, hogy más trendek lennének, hanem abban, hogy a megvalósításnál mennyire kell testre szabni a helyi igényekre és lehetőségekre.
Tényleg minden vállalkozásnak szüksége van mesterséges intelligenciára a marketingben?
Nem feltétlenül kell mindenkinek azonnal MI-be ugrania, de érdemes feltérképezni, hol segíthet. A mesterséges intelligencia egy eszköz, nem cél. Egy kisvállalkozásnál is vannak olyan területek, ahol már most is könnyen bevethető: például közösségi média posztötletek generálása, egyszerűbb grafikai elemek elkészítése AI design eszközökkel, chatbottal az alap kérdések megválaszolása a honlapon, vagy akár a weboldal szövegének javítása SEO szempontból MI segítségével. Ezek időt spórolhatnak és javíthatják a minőséget. Viszont ha a vállalkozásod jól működik a hagyományos módon, nincs kapacitásod az MI eszközök megtanulására, vagy egyszerűen a célcsoportod nem igényli, hogy ultramodern legyél, akkor nem kell erőltetni. Hozzáállás kérdése: maradj nyitott, tájékozódj az újdonságokról, próbálj ki egy-két könnyen elérhető MI eszközt a saját területeden, és ha hasznosnak látod, építsd be. A lényeg, hogy az MI téged szolgáljon, és ne vigye el a fókuszt a valódi marketing feladatokról.
Megéri még a SEO-val foglalkozni az AI keresők korszakában?
Igen, a SEO (keresőoptimalizálás) továbbra is megéri, csak a fókusza bővül. A hagyományos keresők, főleg a Google, még mindig rengeteg forgalmat hozhatnak, és az emberek túlnyomó többsége használja őket. Még ha a jövőben nő is az AI-alapú találatok aránya, a Google találati listáján való jó szereplés nem veszíti értelmét egyik napról a másikra. Ráadásul a SEO alapelvei – minőségi tartalom, technikailag rendben lévő weboldal, releváns kulcsszavak – segítenek abban is, hogy az AI rendszerek „megértsék” a tartalmadat. Gondolj a SEO-ra úgy, mint alapinfrastruktúrára. Ha ez megvan, utána érdemes pluszban figyelni a GEO-ra (Generative Engine Optimization) is: például, hogy a márkád neve és fontos üzenetei minél több hiteles helyen megjelenjenek az interneten (sajtócikkek, blogok, közösségi tartalmak), így az AI nagyobb eséllyel fog ajánlani téged. Tehát a SEO nem halott, csak átalakul. Röviden: optimalizáld a weboldalad a keresőknek, de közben készülj fel az új keresési formákra is – a kettő párhuzamosan tud működni, és erősíti egymást.
Források
- Kantar – Marketing Trends 2026 (10 globális marketing trend előrejelzése)
- WordStream/LocaliQ – 2026 Small Business Marketing Trends (KKV marketing felmérés és statisztikák)
- AdCellerant – 5 Digital Marketing Trends to Master in 2026 (AI, első-party adatok, retail media)
- Inc.com – A legmeghatározóbb 2026-os marketingtrendek (őszinte sztorik, lo-fi tartalmak szerepe)
