A marketinges szakma árnyoldalai

A marketinget kívülről nézve sokan egy pörgős, kreatív, látványos szakmának látják. Kampányok, ötletelés, kreatív meetingek, social media jelenlét, KPI-ok, növekedés. Ha viszont belülről figyeled, hamar kiderül, hogy létezik egy másik réteg is: etikai dilemmák, fogyasztói bizalomvesztés, a saját értékrendeddel ütköző projektek, adatvédelmi kérdések, valamint nagyon is kézzelfogható mentális terhelés. A marketing egyszerre tud építeni márkákat és rombolni bizalmat; egyszerre támogatja a vállalkozások növekedését és erősítheti a túlfogyasztást. Ezt a kettősséget érdemes nevén nevezni, különösen a magyar mikro- és kisvállalkozói környezetben, ahol a döntéshozó gyakran maga a tulajdonos, és rajta csapódnak le az etikai, pénzügyi és pszichológiai következmények is.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a hazai vállalkozói közegben a marketinget sokan vagy túlmisztifikálják, vagy démonizálják. Vagy mindenre gyógyírként tekintenek („ha lenne egy jó marketingesem, minden megoldódna”), vagy éppen ellenkezőleg: a marketinges „az, aki manipulálja az embereket”. A valóság ennél jóval árnyaltabb. A marketing egy eszköz – kérdés, milyen szemlélettel, milyen pszichológiai mechanizmusokra építve, milyen üzleti és etikai keretek között használod. Ez a cikk arról szól, hogyan néznek ki ezek az árnyoldalak a gyakorlatban, és mit tehetsz marketingesként vagy vállalkozóként, ha nem szeretnél beállni a cinikus, rövid távon gondolkodó „bullshit marketing” sorába.

Nem az a cél, hogy bűnbakká tegyük a szakmát, hanem az, hogy reális képet adjunk: milyen struktúrák, elvárások és döntések teremtik meg a marketing sötétebb oldalát, és hogyan lehet ezeken tudatosan javítani. Ha ezt megérted, nemcsak tisztábban fogsz látni a saját kampányaid mögé, hanem könnyebben tudod majd összehangolni a szakmai, pénzügyi és emberi szempontokat is – akár KKV-t vezetsz, akár ügynökségnél dolgozol.

Manipuláció, befolyásolás és a külső kontroll kérdése

A marketing egyik legvitatottabb része az, hogy mikor beszélünk egészséges befolyásolásról, és mikor csúszunk át valódi manipulációba. Minden reklám hatni akar az érzelmekre, döntésekre – ez önmagában még nem probléma. A gond ott kezdődik, amikor a kommunikáció nem az informált döntést segíti, hanem tudatosan a fogyasztó önbizalmát, hiányérzetét vagy félelmeit használja ki. Tipikus példák: „ha ezt nem veszed meg, lemaradsz az életről”, „nélkülünk nem vagy elég jó szülő/vezető/nő/férfi”, „aki nem ezt választja, az felelőtlen”. Ezek a narratívák nem egyszerűen ösztönöznek, hanem a külső kontroll érzetét erősítik: mintha a boldogság, státusz vagy biztonság kizárólag egy terméken múlna.

Marketingesként ilyenkor valójában nem csak terméket adsz el, hanem egy világnézetet is: azt az üzenetet, hogy az ember nem elég jó úgy, ahogy van, és ezt a hiányt fogyasztással kell folyamatosan „foltozni”. Ez hosszú távon nemcsak a fogyasztóra, hanem a márkára is visszaüthet, mert a túlzó ígéretek, félelemre építő kampányok és a manipulatív framing idővel hiteltelenné teszik a kommunikációt. Aki egy kicsit is tudatosabb, érzi, ha „nyomás alá akarják helyezni”, és előbb-utóbb védekezni kezd – például reklámblokkolóval, bizalmatlan attitűddel, vagy egyszerűen azzal, hogy nem veszi komolyan a márka üzeneteit.

„A manipuláció kérdése ott kezdődik, amikor a marketing már nem a szükségletekre reagál, hanem egy mesterséges hiányérzet vagy vágy generálására fókuszál.” – Dajka Gábor

Ha vállalkozóként stratégiai szinten gondolkodsz, érdemes magadnak feltenni néhány egyszerű kérdést: Reális-e az ígéret, amit kommunikálsz? Emberként is vállalnád ezt az üzenetet, vagy csak a profit szempontjából tűnik „megéri”-nek? Ha nem lennél érintett a cégben, vásárlóként is korrektnek éreznéd-e a kampányt? Ha ezekre a kérdésekre őszintén nem tudsz igennel válaszolni, nagy eséllyel átlépted azt a határt, ahol a befolyásolásból valódi manipuláció lett.

Pszichológiai eszközök: szakmai tudás vagy visszaélés?

A modern marketing jelentős része pszichológiai alapokra épül. Vonzó ajánlatok, társas bizonyíték, hiányérzetre építő üzenetek, státuszsort átmozgató pozicionálás, döntési fáradtsággal számoló funnel-struktúrák – mindezeket lehet tisztán, és lehet agresszívan is használni. A kérdés nem az, hogy „szabad-e pszichológiát használni a marketingben”, hanem az, hogy milyen célra, milyen mértékben és milyen átláthatósággal használod. Az olyan taktikák, mint a mesterségesen szűkített készlet („már csak 2 darab van”), az állandó „utolsó esély” típusú akciók vagy a valóságtól elrugaszkodott társadalmi elismerés sugallása könnyen átcsúsznak abba a zónába, ahol a fogyasztó valójában nem szabad döntést hoz, hanem nyomás alatt választ.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a hazai KKV-k körében gyakori jelenség, hogy bizonytalan termékstratégia és gyenge árképzés mögé próbálnak brutálisan erős pszichológiai fogásokat tenni. Ez rövid távon hozhat forgalmat, de hosszú távon rombolja a márka hitelességét, kiégeti a közönséget, és olyan ügyfélkört vonz be, amely csak akcióra mozdul. Ez nem a pszichológiai eszköztár hibája, hanem a mögötte álló gondolkodásé: ha a kampány célja kizárólag az azonnali bevétel, a fogyasztói autonómia és a hosszú távú kapcsolatépítés szempontjai háttérbe szorulnak.

Az etikus megközelítés ezzel szemben úgy használja a pszichológiát, hogy az a döntést segítse, ne helyettesítse. Például: segítesz a vevőnek tisztábban látni a problémáját; transzparensen megmutatod az előnyöket és a kockázatokat; reális elvárásokat építesz, nem csodát ígérsz. Az Online Marketing és Pszichológia című könyv lényege is ez: nem az a cél, hogy „feltörd” a fogyasztót, hanem az, hogy értsd, hogyan működik a figyelme, emlékezete, motivációja – és ezt a tudást olyan rendszerbe építsd, amelyben mindkét fél nyer.

Adatgyűjtés, megfigyelés és a „láthatatlan” marketing

Az elmúlt években a marketing egyik legsúlyosabb árnyoldala az adatéhség lett. Sütik, követőkódok, remarketing listák, profilozó algoritmusok: a legtöbb felhasználó valójában nem látja, mennyi adatot gyűjt róla egy-egy kampányrendszer. A probléma nem az, hogy a marketinges jobban érti a célközönségét – ez a szakma egyik alapja. A gond ott van, amikor a felhasználó nem tudja, pontosan miről mond le, milyen adatok hova kerülnek, és mihez használják fel őket. Nem véletlen, hogy a nemzetközi felmérések szerint a fogyasztók jelentős része tart attól, hogy a cégek visszaélnek a róluk gyűjtött információkkal, és nem szívesen vásárol olyan márkáktól, amelyekben adatvédelmi szempontból nem bízik.

Magyar KKV szinten ez sokszor a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a vállalkozó „bekapcsoltat mindent”, ami mér, követ és céloz, anélkül, hogy átgondolná, jogilag és etikailag hol vannak a határok. Cookie-értesítő van ugyan, de teljesen érthetetlen, az adatkezelési tájékoztató sablon, a hírlevél-feliratkoztatás nem felel meg a valós tájékoztatás elvének. Mivel a technikai eszközök könnyen hozzáférhetők, a marketing rendszert egyre részletesebb megfigyeléssé lehet alakítani úgy, hogy közben senki nem gondolja végig: ezt egy átlagos, józan felhasználó korrektnek tartaná-e.

Érdemes tudatosan más hozzáállást választani. Néhány praktikus irány:

• Ne gyűjts több adatot, mint amennyire tényleg szükség van az értékesítéshez és szolgáltatáshoz.
• Írd le érthetően (nem jogi zsargonnal), mire használod a megadott adatokat.
• Tiszteld a „nemet mondás” jogát: tedd egyszerűvé a leiratkozást, tiltakozást.
• Gondold végig, mennyire lenne kellemetlen számodra fogyasztóként, ha kiderülne, mennyi mindent tud rólad a saját céged.

Ha ezt komolyan veszed, nemcsak jogszabályt teljesítesz, hanem hosszú távú bizalmat építesz. A bizalom pedig olyan tőke, amit nagyon nehéz visszaszerezni, ha egyszer elvesztetted.

Kiégés, belső feszültség és a marketinges mindennapjai

A marketing árnyoldalai nemcsak a fogyasztót érintik, hanem magukat a szakembereket is. Az ügynökségi és vállalati marketinges pozíciókban gyakori a folyamatos készenlét, az állandó multitasking, a rövid határidők és az „örökös bizonyítási kényszer”. Egy jól sikerült kampány után azonnal jön a következő elvárás, hogy ezt még túl kell szárnyalni, miközben a környezet, a platformok és az algoritmusok is folyamatosan változnak. Nemzetközi felmérések szerint a munkavállalók jelentős része tapasztal rendszeres kiégéshez köthető tüneteket; a marketing- és kommunikációs szakmák különösen érintettek ebben, mivel a kreatív, határidős és ügyfélorientált munka egyszerre jelenik meg bennük.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a hazai KKV-knál dolgozó marketingesek gyakran két tűz közé szorulnak. Az egyik oldalon ott a vállalkozó, aki gyors eredményt, azonnali forgalomnövekedést vár, sokszor irreális költségkerettel. A másik oldalon ott a közönség, amely több ezer márka üzenetei között próbálja fenntartani a saját mentális jóllétét, és egyre kevésbé tolerálja az agresszív, tolakodó reklámokat. A marketinges így könnyen a „mindenki felé megfelelni akaró” szerepbe csúszik, miközben a saját mentális egészsége háttérbe szorul.

Ha marketingesként magadra ismertél, érdemes tudatosan beépíteni néhány védelmi mechanizmust:

• Legyenek szakmai határaid: tudd kimondani, hogy bizonyos típusú kampányokat etikai okokból nem vállalsz.
• Kevesebb, de átgondoltabb kampány: a folyamatos tűzoltás helyett törekedj rendszerszintű, tervezett kommunikációra.
• Kérj visszajelzést, de ne vállald magadra a teljes cég eredményességének felelősségét – az üzleti modell, az árképzés, az ügyfélszolgálat is ugyanolyan tényező.
• Fogadd el, hogy nem minden kampány fog robbanni. Az elemzés, tanulás és javítás legalább annyira része a szakmának, mint a látványos sikerek.

A kiégés nem gyengeség, hanem jelzés: túl sok feladat, túl kevés kontroll és kevés valódi visszatöltődés. Ha ezt marketingesként vagy vállalkozóként nem veszed komolyan, hiába építesz kampányokat, a saját működésed lesz instabil.

Fogyasztói társadalom, fenntarthatóság és a marketing felelőssége

A marketing egyik legtöbbet vitatott társadalmi hatása, hogy erősíti a túlfogyasztást. Ha őszinték vagyunk, a kampányok jelentős része nem arról szól, hogy „segítsünk jobb döntést hozni”, hanem arról, hogy „vegyél többet, gyakrabban, drágábban”. Ez különösen problematikus a klímaváltozás és az erőforrások szűkössége mellett. Egyre több nemzetközi felmérés mutatja, hogy az emberek figyelik, mennyire hitelesen viselkednek a márkák fenntarthatósági kérdésekben, és szívesebben választanak olyan cégeket, amelyek komolyan veszik a környezeti és társadalmi felelősségvállalást.

Ezzel párhuzamosan azonban elterjedt egy másik jelenség is: a „zöldre mosás”. Amikor a cég kommunikációja tele van fenntarthatósági üzenetekkel, miközben a valós működésében alig történik érdemi változás. Ilyenkor a marketing gyakorlatilag elfedi a problémát: környezettudatos imázst épít, miközben a gyártás, a szállítás vagy az üzleti modell továbbra is erősen erőforrás-igényes. A fogyasztó egyre gyanakvóbb; ha kiderül a látszat fenntarthatóság, az a márka hosszú távú hitelességét teszi kockára.

Dajka Gábor szerint a valóban előremutató marketing itt tud nagyot lépni: nem az a cél, hogy „szép történetet” mesélj a fenntarthatóságról, hanem az, hogy segíts a vállalkozásnak valódi változásokat létrehozni, amelyeket aztán őszintén és konkrétumokkal kommunikálsz. Lehet kevesebb kampányt futtatni, de olyan termékekre és szolgáltatásokra, amelyek valóban jobb, tartósabb, javíthatóbb, energiatakarékosabb megoldásokat nyújtanak. Lehet a „vedd meg, mert akciós” helyett sokkal inkább arra fókuszálni, hogy hogyan használja hosszú távon a vevő azt, amit tőled kap – és hogyan csökkenti ezzel az erőforrás-pazarlást.

A „bullshit marketing” jelensége és a bizalom eróziója

Az egyik leglátványosabb árnyoldal az, amit nevezhetünk „bullshit marketingnek”: amikor a kommunikáció tele van hangzatos ígéretekkel, üres frázisokkal, generikus motivációs mondatokkal, de a termék vagy szolgáltatás mögött nincs valós teljesítmény, szakmai tartalom vagy működőképes rendszer. A fogyasztó ezt egyre gyakrabban tapasztalja: „csodamegoldások”, irreális eredményígéretek, átlátszó sürgetés, kamu statisztikák, kitalált „esettanulmányok”. Nem véletlen, hogy sokan reflexből bizalmatlanok minden marketingüzenettel szemben – az évek alatt felépült egy háztartási szintű gyanakvás, ami már a tisztességesen dolgozó szakembereket is hátráltatja.

A magyar piacon ennek külön formája a „tinédzser guru” jelenség, amikor nagyon fiatal, tapasztalat nélküli szereplők külföldi anyagokat fordítanak le, minimális gyakorlati háttérrel, majd magas áron oktatják a kezdő vállalkozókat. Ilyenkor a marketing valóban elszakad a valóságtól: nem a valódi ügyfélproblémára, nem a hazai piac sajátosságaira épít, hanem a gyors meggazdagodás ígéretére. Ez nemcsak azoknak árt, akik bedőlnek neki, hanem az egész szakma megítélésének is.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a KKV-k jelentős része már „marketingsérült”: egyszer vagy többször megégették magukat egy rosszul kiválasztott ügynökséggel, kontár „szakértővel” vagy lefordított sémákat áruló gurukkal. Ennek következménye, hogy utána minden marketinges gyanússá válik, még az is, aki valódi rendszerszintű gondolkodással és bizonyítható eredményekkel érkezik. A kiút ebből csak az lehet, ha vállalkozói és marketinges oldalon is visszaviszed a fókuszt a valós teljesítményre, átlátható árstruktúrára, mérhető, de nem manipulált eredményekre.

Rövid áttekintő táblázat a marketing árnyoldalairól

Az alábbi táblázat összefoglalja a cikkben érintett főbb árnyoldalakat, azok lehetséges következményeit és néhány gyakorlati megoldási irányt.

Mit tehetsz marketingesként és vállalkozóként? Lépésről lépésre

A marketing árnyoldalait nem lehet egy csapásra eltüntetni, de a saját gyakorlatodban nagyon sokat tudsz enyhíteni rajtuk. Érdemes nem elméleti szinten gondolkodni, hanem konkrét lépésekben. Az alábbi lista egyfajta gyakorlati ellenőrzőpont-rendszer, amelyet időről időre végigfuthatsz a kampányaid felett.

• 1. Légy tisztában a saját értékrendeddel. Írd le magadnak: mit nem vállalsz el semmilyen pénzért? Milyen típusú üzeneteket, termékeket vagy kampányokat érzel erkölcsileg vállalhatatlannak?
• 2. Vizsgáld meg az ajánlatod valós értékét. Mielőtt hangzatos kommunikációba kezdenél, tedd fel a kérdést: a termék vagy szolgáltatás valóban hozza azt a szintet, amit kommunikálni akarsz róla?
• 3. Ellenőrizd a pszichológiai eszköztáradat. Használsz sürgetést, hiányérzetet, társas bizonyítékot? Ha igen, reális-e az alapjuk, vagy csak nyomást gyakorolsz a vevőre?
• 4. Tedd átláthatóvá az adatkezelést. Gondold újra a cookiebannert, hírlevél-feliratkoztatást, remarketinget: érti-e egy átlagos látogató, hogy mi történik az adataival?
• 5. Nézd végig a kampányaid környezeti és társadalmi lábnyomát. Milyen termékeket tolsz előtérbe? Olyanokat, amelyek valódi értéket adnak, vagy pusztán „töltenek egy űrt”?
• 6. Védelmezd a saját mentális egészségedet. Ne vállalj be egyszerre annyi projektet, amennyit csak papíron lehetne „valahogy megoldani”. A kiégés nem csak neked fáj, hanem az ügyfeleidnek is, mert rosszabb döntésekhez vezet.
• 7. Tanulj, de ne hidd el gondolkodás nélkül a külföldi sémákat. A magyar piac mérete, kultúrája, jövedelmi szintje teljesen más. Amit egy amerikai milliárd dolláros cég megtehet, az egy hazai mikrovállalkozásnál egyszerűen irreális.

Ha ezeket rendszeresen átnézed, már önmagában közelebb kerülsz ahhoz, hogy a marketing ne önálló életre kelő erő legyen a cégedben, hanem átgondolt, emberközpontú üzleti eszköz.

Online Marketing és Pszichológia: hogyan segít etikusabb rendszert építeni?

A fenti kérdésekre részben technikai, részben pedig szemléleti válaszokra van szükség. Az Online Marketing és Pszichológia című könyv egyik alapállítása, hogy hatékonyan reklámozni csak az tud, aki ismeri önmagát és érti az emberek működését. Ha tisztában vagy a saját motivációiddal, félelmeiddel, döntési torzításaiddal, sokkal könnyebb felismerni, mikor csúszol bele tudattalanul manipulációba vagy etikailag nehezen védhető lépésekbe.

A könyv nem a legfrissebb trendek hajszolásáról szól, hanem arról, hogyan gondolkodj rendszerszinten a marketingről. Segít abban, hogy:

• megértsd a reklámpszichológia alapjait,
• felépíts egy koherens Buyer Persona-képet, nem csak pár „demográfiai adatot”,
• átlásd, hogyan dönt a fogyasztó valójában, nem csak a tankönyvek szerint,
• különbséget tegyél valódi stratégia és gyors, pánikszerű taktikai húzások között,
• tisztábban láss a saját felelősségeddel kapcsolatban a marketingsérült vállalkozók világában.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a legstabilabb cégek nem attól sikeresek, hogy ügyesebben nyomkodják a hirdetéskezelőt, hanem attól, hogy értik az embereket – a saját munkatársaikat, a vevőiket és önmagukat is. A marketing pszichológiai alapjainak ismerete éppen ezért nem „luxus extra”, hanem az a szint, ami nélkül ma már nehéz tisztességesen és hatékonyan kommunikálni egy figyelemhiányos fogyasztói közegben.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha egy mondatban kellene összefoglalni a marketing árnyoldalait, így fogalmaznék: a marketing azért tud ennyire veszélyes lenni, mert pontosan ugyanazokat az eszközöket használja, amelyekkel nagyon jó dolgokat is lehetne felépíteni. Nem az eszközök rosszak, hanem az, ahogyan sokan használják őket. Ha valaki nem tanul, nem fejleszti a gondolkodását, és kizárólag rövid távú bevételben gondolkodik, abból lesz a manipuláció, az értelmetlen túlfogyasztás, az adatvédelmi káosz, a kiégett marketinges és a marketingsérült vállalkozó.

Én azt vallom, hogy a következő években az fog hosszú távon nyerni, aki hajlandó szembenézni ezekkel az árnyoldalakkal, és tudatosan keretek közé szorítani őket. Aki hajlandó nemet mondani bizonyos típusú kampányokra, még akkor is, ha rövid távon pénz lenne benne. Aki hajlandó átlátható adatkezelést csinálni, még akkor is, ha néhány konverziót „elveszít”. Aki hajlandó a vevő fejével gondolkodni, nem pedig csak a pénztárcájával.

Ha vállalkozó vagy, gondold végig: a marketinged most inkább erősíti vagy gyengíti a vevőid belső kontrollját? A kampányaid után inkább hálásak neked az emberek, mert segítettél nekik jobb döntést hozni, vagy inkább bűntudatot, hiányérzetet, kimerültséget hagysz magad után? Ha marketingesként dolgozol, tedd fel magadnak a kérdést: milyen szakmát építesz magad köré? Olyat, ahol a manipuláció a norma, vagy olyat, ahol a pszichológiai tudás és az emberi tartás együtt alkot rendszert?

„A marketing valódi ereje abban rejlik, hogy képes kiemelni, összekapcsolni és értéket adni az embereknek. Csak nem mindegy, hogyan használjuk ezt az erőt.” – Dajka Gábor

Lehet a marketing a cinizmus eszköze, de lehet olyan szakma is, amelyben tisztességgel, önismerettel és hosszú távú gondolkodással dolgozol. Ez a választás minden egyes kampányodnál újra a te kezedben van.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Valóban minden marketing manipuláció?

Nem. Minden marketing kommunikáció befolyásolás, de ez nem azonos a manipulációval. Befolyásolás az is, amikor érthetően elmagyarázod, mire jó egy termék, milyen problémát old meg, mire figyeljen a vevő a választásnál. Manipulációról akkor beszélünk, amikor tudatosan olyan félelmekre, hiányérzetre, önbizonytalanságra építesz, amelyekhez a termékednek valójában kevés köze van – vagy amikor irreális ígéretekkel veszed rá a vevőt a vásárlásra. A határ ott húzódik, hogy a kommunikációd segíti-e az informált döntést, vagy elhomályosítja azt.

Hol húzza meg a határt egy etikus marketinges a pszichológiai eszközök használatában?

Egy etikus marketinges nem attól „etikus”, hogy nem használ pszichológiát, hanem attól, hogy nem él vissza vele. Nem állít hamis társas bizonyítékot, nem játszik a fogyasztó egzisztenciális félelmeivel, nem ígér olyat, amiről tudja, hogy nem teljesíthető. Ugyanakkor teljesen rendben van, ha érzelmekre hat, ha történetet mesél, ha segít a vevőnek felismerni a saját problémáját. A kérdés kulcsa: ha teljesen transzparensre „világítanád át” a kampányt, vállalnád-e nyugodt lelkiismerettel?

Mit tehet egy magyar KKV, ha nem akar „bullshit marketinget”, de növekedni szeretne?

Először is: döntse el, hogy milyen tempójú és jellegű növekedést tart elfogadhatónak. Ha mindenáron, bármilyen áron gyors növekedést akar, szinte biztos, hogy be fog csúszni etikailag vitatható kampányokba. Ha viszont hosszabb távra tervez, akkor megengedheti magának, hogy elutasítsa a túlzó ígéreteket, a „csodamegoldás” típusú kommunikációt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy stabil termékstratégiára, alapos célcsoport-megismerésre, átgondolt tartalommarketingre, és fokozatosan épített bizalomra épít – rövid távú trükkök helyett. Ebben sokat segít, ha a cég vezetője is érti a marketing alaplogikáját, nem csak „rábízza” valakire.

Összeegyeztethető a fenntarthatóság és az agresszív növekedés?

Bizonyos szektorokban igen, de általános válaszként: nem mindig. A fenntartható gondolkodás gyakran azt jelenti, hogy inkább jobb, tartósabb, valós értéket adó terméket adsz el kevesebb, de megfelelő vevőnek, nem pedig azt, hogy mindenáron mindenkit meg akarsz szólítani. A marketing ebben támogathat, ha a hangsúlyt a minőségen, a hosszú távú kapcsolatépítésen, a javíthatóságon, a reális használati értéken tartja – nem pedig az azonnali impulzusvásárláson.

Milyen szerepe lehet az Online Marketing és Pszichológia könyvnek ebben a témában?

Az Online Marketing és Pszichológia nem csak technikai tippek gyűjteménye, hanem gondolkodásmódot formáló anyag. Segít megérteni, hogyan működik a vevő figyelme, hogyan épül fel a döntési folyamat, milyen hibákat követnek el a vállalkozók, amikor vakon követnek trendeket vagy gurukat. Ha ezt a szemléletet beépíted a saját gyakorlatodba, könnyebb lesz felismerni, hol menne át a marketinged manipulatívba, és milyen rendszereket érdemes inkább hosszú távra felépíteni.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha mélyebben érdekel a manipuláció és a befolyásolás működése a marketingben, politikában, médiában, érdemes megnézned az alábbi videót:

Dajka Gábor: Bevezetés a manipulációba

Források

• Cisco: 2023 Consumer Privacy Survey – nemzetközi áttekintés a fogyasztók adatvédelmi elvárásairól és bizalomról.
• Forbes / Gallup adatok a munkahelyi kiégésről – összefoglaló arról, milyen gyakoriak a kiégés tünetei a munkavállalók körében.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.