A mentális könyvelés – vagyis az, hogy különböző mentális kategóriákba osztjuk be a pénzünket – egy olyan viselkedéstudományi jelenség, amely szinte mindenkire hatással van. Lényege, hogy a pénzt nem feltétlenül racionálisan kezeljük, hanem annak forrása és célja alapján más-más értéket tulajdonítunk neki. Ez a jelenség azonban gyakran illogikus döntésekhez vezet, főként a vállalkozások, befektetések és napi kiadások kezelése során.
Mi is az a Mentális Könyvelés?
A mentális könyvelés tételét Richard Thaler, Nobel-díjas viselkedéskutató fejlesztette ki, hogy magyarázatot adjon arra, hogyan kezeljük a pénzt. Az elégé egyszerű, de mégis fontos megfigyelés az, hogy az emberek pénzeiket különböző mentális „számlákon” tartják – attól függően, hogy honnan származik az összeg, vagy mire szeretnék először elkölteni.
Egy egyszerű példával élve: ha extra jutalmat kapunk a munkahelyünkről, sokkal inkább hajlamosak vagyunk azt élményekre, szórakozásra vagy különösebb „luxusra” elkölteni, mint a mindennapi fizetésünket, amelyet a megszokott havi kiadásokra, számlákra fordítunk. A pénz értéke azonban nem változik, függetlenül attól, hogy honnan szereztük vagy mire költjük.
Hogyan Befolyásolja a Vállalkozási Döntéseinket?
A vállalkozók és cégvezetők életében is gyakran felüti a fejét a mentális könyvelés. Sokszor ülönk hosszú üléseken, ahol a marketingköltségvonzatot külön kezeljük, és az operatív kiadásokat teljesen függetlenül mérlegeljük, mintha nem együtt dolgoznánk a költségvetéssel. Ez ahhoz vezet, hogy a különöző költségvetési kategóriákat nem használjuk fel egymás kiegészítésére – hiába lehetne például egy marketing kampánnyal jobban kihasználni a termelési felesleget, ha éppen „nincs elég marketingre szántó forrásunk.”
A mentális könyvelés gyakran költségvetési pazarláshoz vezethet, mivel a pénzünk egyes „számlái” nem működnek összhangban egymással. Egy érdekes kutatás szerint az emberek kisebb nyereményekkel hajlamosak költekezésre – jellemzően egy egyszerű vásárlás formájában –, míg nagyobb nyeremény esetén inkább megtakarításba vagy befektetésbe kezdenek. Ugyanez a helyzet a vállalkozásokkal: ha egy cég kisebb „váratlan bevételhez” jut, az összeget hajlamosak lesznek azonnal valamilyen kisebb fejlesztésre fordítani – új laptopok vagy bútorok –, míg nagyobb nyereség esetén inkább értéknövelô beruházásra költenek.
Befektetési Döntések Mentális Könyveléssel
A mentális könyvelés a befektetések területén is jelentős torzításokat okozhat. A klasszikus pénzügyi modellek szerint a befektetők a teljes portfóliójukat optimalizálják, és annak egészére tekintenek, mint egy rendszerre. Thaler kutatásai azonban rávilágítottak arra, hogy a valóságban a befektetők hajlamosak egyedi részvények vagy befektetési formák szintjén gondolkodni és dönteni, ami gyakran irracionális pénzügyi döntésekhez vezet.
Például a veszteségkerülés jelenségének hatására a befektetők gyakran inkább eladják azokat a részvényeket, amelyeken nyereségük van, míg a veszteséget termelő részvényeket megtartják, mivel remélik, hogy azok idővel visszahozzák az elvesztett értéket. Ez a gondolkodásmód viszont nem optimális a portfólió teljesítése szempontjából.
Hogyan Kerülhetjük el a Mentális Könyvelés Csapdáit?
A mentális könyvelés elleni legjobb fegyver a tudatosság és az objektivitás fokozása a pénzügyi döntéseinkben. Fontos, hogy megpróbáljuk minden rendelkezésre álló forrást egyformán értékelni, és ne hagyjuk, hogy az érzelmi háttér vagy a pénz eredete befolyásolja azt, hogyan használjuk fel.
Vállalkozások esetén hasznos lehet az, ha a különböző költségvetési tételeket együttként kezeljük, nem pedig különálló mentális számlákként. Gondoljunk át minden kiadást annak teljes hatása szerint, figyelembe véve, hogy hogyan szolgálja a célkitűzéseinket és hosszú távú stratégiánkat.
Zárszó
A mentális könyvelés rávilágít arra, hogy hogyan kezeljük és értékeljük a pénzt, gyakran az érzelem vezérelte szemléletünk alapján. Ha tudatosan figyelünk erre a jelenségre, képesek lehetünk megelőzni az irracionális pénzügyi döntéseket és jobb, kiegyensúlyozottabb pénzügyi helyzetet teremteni.
Dajka Gábor üzenete: „A pénzünkkel való bánásmód sokszor több, mint puszta számok közötti egyenleg. Tudatoság és összhang teremtése a különböző ‘számláink’ között az, ami segít elérni a valódi pénzügyi egyensúlyunkat.”
