Minőségi cégek – fantáziátlan túldicsérés

Főbb pontok:

Észrevettem, hogy az utóbbi 1-2 évben a Facebookon szinte csak olyan reklámok jönnek velem szembe, melyek túldicsérik az adott terméket / szolgáltatást. Mintha a vállalkozók vagy a marketingeseik azon versenyeznének, hogy ki tud nagyobbat mondani, ezzel minél jobban elfedni a valóságot.

A marketingnek soha sem szabad valótalant állítania, ám azért szabad kozmetikázni, vagy ha úgy tetszik: egy kis alapozó soha sem árt.

Szóval, a mostani reklámok túltolják a dicsekvést, öndicséretet. Szinte soha, senki sem említi meg a hátrányokat. Ez pedig azt eredményezi, hogy a fogyasztó számára a reklámok unalmassá válnak, azaz beköszönt a reklámvakság, amit úgy is nevezhetünk, hogy: percepciós vakság.

A másik baj az öntömjénezéssel, hogy a fogyasztó szemében hiteltelenné válunk. Egyszerűen nem létezik olyan termék vagy szolgáltatás, ami mindig, mindenkinek, minden körülmények között tökéletes lenne.

Reklámos szemmel nézve ebben az a szörnyű, hogy a felhasználók nem tudnak és nem is akarnak különbséget tenni a hirdetések között. Ők csak annyit érzékelnek ezekből, hogy a világ összes terméke és szolgáltatása a lehető legjobb, amit nyilván nem hisznek el, így beindul náluk a bizalmatlanság, és már azt sem hiszik el, ha a Facebookon egy hirdetésben pl. az az állítás szerepel, hogy: az ég kék.

Fantáziátlan túldicsérés

A komplex gondolkodással rendelkezők valószínűleg azt gondolják, hogy eddig furmányos kozmetikázásról beszéltem, melyek fondorlatos módon vannak beépítve a hirdetésekbe. De ez közel sem igaz. Sajnos a valóság az, hogy a kreativitás egy pár jelzőben merül ki, úgy mint: minőségi, olcsó, nagyon jó, legnépszerűbb, legjobb ár / érték arányú.

Csak 5775 Ft
kozepen

De most nézzünk meg három kategóriát a sok közül, amelyek szembe mennek a fentiekkel. Legyünk egy kicsit kreatívabbak!

A kreatív reklámokat három erősségi fokozatba sorolhatjuk, melyeknek nevei is vannak, amit a hatásukról neveztek el, ezek: AHA, HAHA, HŰHA.

  • Az AHA: a reklámozó valamilyen összefüggést rejtett el a reklámban.
  • A HAHA: az AHA + egy humoros összefüggés.
  • A HŰHA: AHA + HAHA egyvelege, de kiegészül valamilyen tabudöntő tartalommal, vagy provokációval.

Például a Chokito reklámjai egyértelműen a HŰHA kategóriába tartoznak:

Ráadásul a csoki negatív tulajdonságát sem rejtik a véka alá.

A másik példa a BRG MK 27-es kazettás magnó reklámja. Ez egy sima hirdetés, amely előnyöket mutat be, ám a videó utolsó mondatában elhangzik a csattanó: és szép is (nem, nem volt az – mindenki felnevetett anno).

Te is gyakran találkozol a minőségi szóval a reklámokban?

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

A különböző generációk idegrendszeri fejlődése

Az idegrendszer nem vákuumban fejlődik: a kor, amelybe beleszületünk, maga is „ingerkörnyezet”. Háborúk, jóléti évtizedek, inflációs sokkok, digitális robbanások és politikai fordulatok – mindegyik beírja a maga nyomát a stresszkezelés, a figyelem, a kockázatvállalás és a tanulás idegrendszeri mintázataiba. Mielőtt bárki félreértené: nem arról van szó, hogy a Lost Generation vagy a Z generáció agya...

Lost Generáció (1883–1900) marketing megközelítése

A „Lost generáció” kifejezés az 1883 és 1900 között született nemzedéket jelöli, amely fiatal felnőttként élte át az első világháborút, majd a háború utáni zűrzavaros években, a „roaring twenties” néven emlegetett 1920-as évtizedben kereste helyét a megváltozott világban. Gertrude Stein író nevezte először így ezt a nemzedéket – „elveszett generáció” –, utalva arra, hogy a...

Tanuljunk! Így promtolj a ChatGPT 5-ben

„A prompt nem varázsige, hanem munkautasítás.” Ezzel a gondolattal kezdem minden tréningemet, mert a ChatGPT 5-ben az eredmény minőségét elsősorban nem a modell „hangulata”, hanem a MI bríf-fegyelme határozza meg. A jó prompt nem poétika, hanem szervezett gondolkodás: néhány sorban világos célt, kontextust, korlátokat, kimeneti formát és minőségbiztosítást írunk le – úgy, ahogy egy vezető...

A Z generáció miért nem tartja fontosnak az iskolai végzettséget?

„A diploma mindent megold” – ez a történet sokáig működött. A 20. század ipari és korai információs gazdaságában a felsőfokú végzettség valóban a társadalmi felemelkedés egyik legegyértelműbb jelzése volt: egyszerre jelentett szűrőt és belépőt a magasabb bérszintekhez és presztízspályákhoz. A Z generáció (nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) azonban már egy másik világban nőtt...

Itt érsz el

© Copyright 2025