A reklámok nem bírósági tárgyalások

Ha figyeled az online marketinget 5–10 év távlatában, ugyanazt a mintát látod újra és újra. Megjelenik egy új eszköz vagy csatorna, pár ügynökség és tréner hirtelen hatalmas eredményeket mutat, tele lesz a YouTube és a Facebook sikersztorikkal, a vállalkozók pedig elkezdik úgy érezni, hogy „ha ebbe most nem szállok be, vége mindennek”. Néhány hónappal később kiderül, hogy a hangzatos ígéretek csak speciális helyzetekben jöttek be, fegyelmezett kampányépítés mellett, jó ajánlattal és tiszta stratégiával. A többieknek marad az, hogy elköltöttek pár százezer vagy pár millió forintot, és nem igazán tudják, mire ment el a pénz. Dajka Gábor tapasztalata szerint ezeknél a „csodáknál” visszatérően ugyanaz a minta: a vállalkozó nem rendszerszinten gondolkodik, hanem megmentőt keres. Nem a teljes marketingfolyamatot nézi, hanem egyetlen eszközre vetíti ki minden várakozását. Amikor pedig az eszköz nem tudja betölteni ezt a szerepet, csalódás lesz a vége, és megszületik az újabb mondat: „a marketing nem működik”. Ez a cikk arról szól, hogyan tudsz elszakadni a csodavárástól, és hogyan tudod józanul használni az új eszközöket – Messengertől a metaverzumig, chatbotoktól az AI szövegírásig. Végigvesszük a leggyakrabban idealizált megoldásokat, megnézzük, mi működik belőlük a valóságban, hol véreznek el a magyar KKV-k, és milyen szempontok alapján dönts arról, hogy neked érdemes-e belevágni. Ha ezt megérted, sokkal kevesebb pénzt fogsz elégetni divathullámokra, és sokkal több energiád marad azokra a csatornákra, amelyek tényleg hozzák a vevőt.

Hype-ciklus józan szemmel – mit látsz ebből magyar vállalkozóként?

A nemzetközi szakirodalomban régóta létezik az a gondolkodási keret, amely szerint minden új technológia végigmegy egy túlfűtött lelkesedési és egy kiábrándulási szakaszon, mielőtt beáll egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb állapotba. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy megjelenik egy új platform vagy formátum, a korai alkalmazók (startupok, nagy márkák, erősen kísérletező cégek) ráugranak, és valóban sokszor irreálisan jó számokat produkálnak – hiszen kevesen használják még, nincsenek túlzsúfolva a felületek, a fogyasztó kíváncsi. Aztán pár év alatt a csatorna telítődik, a szabályok szigorodnak, a felhasználók is kritikusabbak lesznek, a korábbi számok pedig szépen lassan „normalizálódnak”. Magyar KKV-ként tipikusan ebben a második szakaszban lépsz be: már nem jár automatikusan 90–100%-os megnyitási arány, már nem olcsó minden kattintás, de a tréninganyagok, reklámok nagy része még a hőskorszak statisztikáit mutogatja. A probléma nem az, hogy van hype – az teljesen természetes. A gond ott kezdődik, amikor a vállalkozó összekeveri a technológiát a stratégiával, és azt hiszi, hogy az új eszköz pótolhatja a rosszul pozicionált terméket, a gyenge ajánlatot vagy a nem létező vevőismeretet. Ha tisztában vagy azzal, hogy egy új eszköznél szinte törvényszerű a túlzott várakozás, akkor sokkal könnyebb helyén kezelni a hangzatos ígéreteket. Nem kell cinikussá válnod, elég, ha a kérdéseid jók: „Melyik szakaszban jár ez az eszköz? Ki használja ma nyereségesen? Milyen feltételek mellett működnek az esettanulmányok?” Ha ezeket végiggondolod, már nem vevőként tekintesz a hype-ra, hanem döntéshozóként.

Messengertől a metaverzumig – 14 marketing „csoda” egy táblázatban

Az elmúlt években szinte futószalagon érkeztek azok az eszközök és platformok, amelyekről azt hallhattad, hogy „aki most beszáll, éveket ver a piacra”. Messenger‑chatbot, web‑push értesítés, AMP és Instant Articles, hangalapú keresés és okoshangszórók, QR‑kód 2.0, Clubhouse és egyéb élő audió platformok, NFT-k és Web3‑megoldások, metaverzum‑aktivációk, Stories és rövid videók mindenhol, TikTok, podcast‑láz, mindenhol felugró pop‑up és exit‑intent, AI‑alapú „egy‑kattintásos” szövegírás, LinkedIn‑automatizálás – a lista félelmetesen hosszú. Dajka Gábor tapasztalata szerint ezek között alig akad olyan, amelyik teljesen használhatatlan lenne. A gond nem az eszközökkel van, hanem azzal, ahogyan a vállalkozó gondolkodik róluk. Ha csodát vársz, csalódni fogsz. Ha viszont úgy tekintesz rájuk, mint egy jól átgondolt stratégia kiegészítő elemeire, akkor többüknek is megtalálhatod a helyét. A táblázat, amelyet alább látsz, azt mutatja meg, hogy az egyes „csodáknál” mi volt az ígéret, mi működött a valóságban, mi a tipikus buktató, és mikor éri meg egyáltalán foglalkozni velük. Ezt érdemes úgy olvasnod, mint egy gyors szűrőt: ha a „Mikor éri meg” oszlopnál nem magadra ismersz, akkor valószínűleg nem ez lesz az első olyan eszköz, amivel kísérletezned kellene.

Chatbot, push, pop‑up, AI – amikor az automatizálás ellened dolgozik

Az automatizálás az a terület, ahol a legtöbb pénzt és reputációt sikerül elégetni. Messenger‑chatbotoknál az első években tényleg elképesztő megnyitási arányok voltak, a korai kampányok sokszor e‑mail feletti számokat hoztak. A tréningek, esettanulmányok azonban jellemzően a legjobb 5–10% eredményeit mutatták, ráadásul olyan felhasználási módokra fókuszáltak (masszív broadcast üzenetek, agresszív follow‑up), amelyeket aztán a platform‑szabályok viszonylag gyorsan elkezdtek korlátozni. A magyar KKV‑k nagy része évekkel később próbálkozott ugyanazzal a logikával, csak már szigorúbb szabályok mellett és türelmetlenebb közönséggel. Ugyanez a helyzet a web‑push értesítésekkel és a mindenhol felbukkanó pop‑upokkal: a technika önmagában olcsó és hatékony tud lenni, de ha gyenge ajánlatot, sablonos szöveget, rossz időzítést teszel mögé, akkor a felhasználó szemében csak újabb zavaró tényező leszel, amit le kell tiltani. AI‑alapú szövegírásnál a félreértés még nagyobb. Az „egy‑kattintásos marketing” ígérete nagyon csábító azoknak, akik amúgy sem szeretnek szöveget írni, és évek óta halogatják a blogot, a hírlevelet vagy a normális weboldalszövegeket. A valóságban az AI akkor működik jól, ha a gondolkodásod már rendben van: tudod, kinek írsz, mire, milyen struktúrában, milyen hangvétellel. Ilyenkor az algoritmus kiváló asszisztens: ötletel, címet javasol, variánsokat gyárt, segít gyorsan tesztelni A/B‑ben. Ha viszont úgy használod, hogy „írjál nekem egy jó sales oldal szöveget” és ráereszted a látogatóidra szerkesztés nélkül, akkor nem csak a márkád hangját veszted el, hanem könnyen hibás vagy félrevezető állítások is megjelenhetnek. LinkedIn‑automatizálásnál ugyanez: ha napi száz azonos sablonüzenetet küldesz ismeretleneknek, azzal legfeljebb annyit érsz el, hogy a rendszer vagy a közönség megun, és bezárulnak előtted az ajtók. Automatizálni nem a gondolkodást kell, hanem a monoton, jól definiált részfolyamatokat.

Tartaloméhes csatornák: Stories, rövid videó, TikTok, podcast, Clubhouse

A másik nagy „csoda‑család” az élő és rövid formátumú tartalom. Amikor az Instagram Stories, majd a TikTok, később a YouTube Shorts, Facebook Reels és társaik megjelentek, sokan úgy érezték, hogy itt az új ingyen elérés. Az első időszakban tényleg könnyebb volt nagy nézettséget elérni, hiszen a platformok agresszíven tolták az új formátumokat. A probléma az, hogy a legtöbb vállalkozó fejben nem marketingrendszerben, hanem „virális videóban” gondolkodik. Azt várja, hogy egyetlen klip „megoldja” a forgalomkérdést, miközben nincs rendben a weboldala, nincs tiszta ajánlata, nincsenek alap tartalmai, nincsen feliratkozólistája. Dajka Gábor tapasztalata szerint azoknál működnek igazán ezek a csatornák, akik az alapokat már régen rendbe rakták, és a rövid videókat arra használják, hogy gyorsan teszteljenek üzeneteket, kreatívokat, horgokat. Nem az a kérdés, hogy elérsz‑e 30–50 ezer embert egy klippel, hanem az, hogy ebből hányan jutnak el landing oldalra, hányan iratkoznak fel, hányan válnak vevővé. A podcast külön történet: ott látszólag „olcsó” belépni, valójában viszont óriási elköteleződést igényel. Egy heti vagy kétheti műsort 12–18 hónapig következetesen vinni, vendégeket szervezni, hangminőséget és struktúrát tartani egy magyar KKV‑nak komoly terhelés. Cserébe, ha a célcsoportod magas ügyfélélettartam‑értékkel bír (B2B szolgáltatások, prémium termékek, képzések), a bizalomépítés szintje, amit el tudsz érni, szinte verhetetlen. A Clubhouse és társai pedig megmutatták, mennyire törékeny az, amikor egy teljes kommunikációt egyetlen trendplatformra építesz: ha jönnek a klónok, és a közönség átvándorol, üres szobák maradnak. Itt is ugyanaz a tanulság: ezek a csatornák nem önmagukban jók vagy rosszak, hanem attól függően, hogy mennyire tudod őket beágyazni a teljes rendszeredbe.

Hangalapú keresés, QR 2.0, NFT, metaverzum – amikor a technológia előrébb jár, mint a piacod

A technológiai hype‑ok harmadik hulláma azokhoz az újdonságokhoz kötődik, amelyek mögött valóban komoly fejlesztés áll, de a mindennapi fogyasztói magatartás még lassabban alakul. Hangalapú keresésnél az volt az ígéret, hogy a voice‑commerce néhány éven belül felforgatja az e‑kereskedelmet. Globális szinten a hangalapú asszisztensek valóban terjednek, de ha megnézzük, mire használják őket, a legtöbb felhasználó zenét indít, időjárást néz, egyszerű kérdéseket tesz fel, okoseszközt vezérel. Magyar KKV‑ként sokkal fontosabb az, hogy a Google‑profilod rendben legyen, a nyitvatartásod, címed, alap adataid pontosak legyenek, mint az, hogy bonyolult voice‑skillek fejlesztésére költs. QR‑kódoknál láttuk a másik végletet: a COVID alatt hirtelen mindenki elkezdte használni őket, de a legtöbb esetben csak statikus linkek mutattak gyenge mobiloldalakra, ráadásul mérés nélkül. Ma, amikor a legtöbb telefon kamerája automatikusan felismeri a QR‑t, óriási lehetőség rejlik a csomagoláson, plakáton, polccímkéken elhelyezett kódokban – feltéve, hogy dinamikus céloldalra mutatnak, UTM‑paraméterezve, és olyan értéket adnak (pl. extra tartalom, kedvezmény, garancia‑bővítés), ami miatt a vásárló nem érzi átverve magát. NFT és Web3 területen még élesebb a kontraszt. Papíron izgalmas dolog egy közösséget tokenekkel szervezni, tagsági szinteket adni, exkluzív hozzáférést biztosítani. A valóságban viszont pénzügyi, jogi, adózási, reputációs kockázatokról beszélünk, és a magyar mikro‑ és kisvállalkozások többségénél messze nincs olyan rajongói bázis, amely indokolná ezt a szintű bonyolítást. A metaverzum‑aktivációk is főleg PR‑értéket hoztak a nagy márkáknak, miközben a valódi látogatók száma sokszor szerény maradt. Számodra ez elsősorban tanulási terep lehet: figyelni, mit csinálnak a nagyok, mit lehet átvenni gondolkodásmódban, és közben nem elfelejteni, hogy a saját piacodon az alap marketingfeladatok többsége még mindig a „régi” csatornákon dől el.

Eszköz helyett stratégia – mit kell látnod egy „csoda” mögött?

A fenti példákból jól látszik, hogy alig van olyan eszköz, amelyik önmagában teljes kudarc lenne. A Messenger‑chatbot remek ügyfélszolgálati felület lehet, a web‑push hasznos a tartalom‑ és akciókommunikációban, a rövid videók kiválóan alkalmasak üzenet‑tesztelésre, egy podcast óriási márkaépítő erővel bírhat, az AI‑szövegírás gyorsítja a kreatív munkát. A kérdés nem az, hogy „jó‑e” az eszköz, hanem az, hogy illeszkedik‑e a stratégiádba. Ha nincs tisztázva, ki a minta vásárlód, hogyan hoz döntést, milyen érzelmi és racionális motívumok hajtják, hol keres információt, hogyan viszonyul az árhoz, mennyire lojális, akkor bármilyen csatorna mellé fog menni. Dajka Gábor Online Marketing és Pszichológia című könyve éppen abban segít, hogy a marketinget ne technikai trükkök gyűjteményeként kezeld, hanem egy olyan gondolkodási rendszerként, amely összeköti a fogyasztáslélektant, a szociológiát, a közgazdaságtant és a saját önismeretedet. Amíg ez a szemlélet nincs a helyén, addig minden új eszköz csak újabb kísérlet lesz, amelynek a tanulságait sem tudod rendesen levonni. Érdemes három szintben gondolkodni: első szint az alap – rendes weboldal, tiszta ajánlat, mérés (Analytics, Search Console), valamilyen lista (e‑mail, remarketing), szabályos céges háttér. Második szint az optimalizálás – jó szövegek, átgondolt funnel, visszatérő vevők, tudatos árazás. Csak a harmadik szinten érdemes erősebben nyitni az új csodák felé. Ha ezt a sorrendet felcseréled, akkor olyan, mintha lakásfelújítás előtt designer párnákra költenél, miközben beázik a tető.

Gyorsteszt: csoda vagy értelmes kísérlet?

Mielőtt bármelyik új marketingeszközre rányomnád a „megrendelem” vagy „iratkozom a tréningre” gombot, érdemes lefuttatni magadban egy nagyon egyszerű gyorstesztet. Ez segít abban, hogy ne érzelmi alapon, FOMO‑val a háttérben dönts, hanem racionálisabban nézd meg, mire is vállalkozol. A legtöbb félresikerült próbálkozás ott bukik el, hogy nincs előre tisztázva: mit kell bizonyítania az új csatornának, meddig adsz neki időt és pénzt, mennyi erőforrást igényel, mennyire tesz kiszolgáltatottá a platformnak, és hogyan fogod utólag kiértékelni a tanulságokat. Ha ezekre nincsenek válaszaid, akkor valójában nem tesztelsz, hanem reménykedsz. Ez a különbség az innováció és a szerencsejáték között. Az alábbi kérdések azért vannak, hogy ebből a csapdából kihúzzanak: ha mindegyikre konkrét, leírható válaszod van, akkor az eszköz már nem „csoda”, hanem egy ellenőrizhető marketinghipotézis. Ha nincs, akkor jó eséllyel érdemes még gondolkodnod.

• Konkrét cél: Mit kell bizonyítania az új csatornának 30 nap alatt? Milyen számot nézel (CPA, ROAS, lead‑minőség, próbafoglalások száma, kosárérték‑emelkedés stb.), és milyen szintnél mondod azt, hogy ez már elfogadható?
• Stop‑szabály: Mennyi ideig és mekkora kerettel fut a teszt? Például bevétel 10–20%-át félreteszed kísérleti büdzsének, és előre rögzíted, hogy ha ekkora költés után sincs legalább X eredmény, akkor leállítod vagy áttervezed a kampányt.
• Erőforrás‑valóság: Van‑e kapacitásod heti tartalomgyártásra, mérésre, komment‑kezelésre, ügyfélszolgálatra? Nem csak most, hanem hónapokon keresztül. Ha ez nincs meg, akkor egy TikTok‑, podcast‑ vagy chatbot‑projekt könnyen szép PowerPoint‑ötlet marad.
• Platform‑függés: Mi történik, ha a szabályok holnap változnak, a hirdetési árak elszállnak vagy a felület elveszíti a népszerűségét? Milyen saját csatornákra (weboldal, e‑mail lista, saját közösség) tudod átterelni a megszerzett figyelmet?
• Mérés és tanulás: Hogyan dokumentálod a tanulságokat akkor is, ha a teszt nem hoz látványos sikert? Lesz‑e egy rövid, őszinte összefoglaló arról, hogy mit próbáltál, mit mértél, mit tanultál? Ezt hova mented el, ki látja a csapatból?

Gyakorlati akcióterv: hogyan kísérletezz felelősen az új eszközökkel?

Ha elfogadod, hogy csodák nincsenek, csak eszközök és rendszerek, akkor a következő lépés annak kitalálása, hogyan tudsz úgy kísérletezni, hogy közben nem teszed kockára a céged működését. Ehhez érdemes egy nagyon konkrét akciótervet használni. Először is készíts őszinte állapotfelmérést: rendben van‑e a weboldalad technikailag és tartalmilag, mérsz‑e mindent (konverzió, kosárérték, csatornaszintű teljesítmény), van‑e legalább egy működő, profitot termelő forgalmi forrásod. Ha ezek hiányoznak, akkor először itt kell rendet tenni, nem az új „csoda” után futni. Második lépésben válaszd ki azt az egy eszközt, amely a táblázat alapján leginkább illik a céljaidhoz és piacodhoz. Ne hárommal kezdj, hanem eggyel. Írd le a teszt paramétereit: cél, időtáv, költségkeret, elvárt eredmény, felelős személy. Harmadik lépésként gondoskodj róla, hogy az új csatorna ne önmagában álljon, hanem kapcsolódjon a meglévő rendszerhez: például a TikTok‑videóid ne csak nézettséget hajtsanak, hanem egy konkrét ajánlatra mutassanak, remarketingbe kerüljenek a nézők, e‑mail listára tereld őket. Negyedik lépésként építs be A/B‑teszteket már az elején: ne egyetlen kreatívval vagy flow‑val dolgozz, hanem legalább két variánssal. Végül, a teszt zárásakor ne csak azt nézd, hogy „bejött vagy nem jött be”, hanem azt is, hogy miért. Milyen insightokat kaptál a célcsoportodról, milyen ellenérvek jelentek meg, milyen tartalmat ettek meg szívesen. Ha így gondolkodsz, akkor még egy „sikertelen” teszt is hozhat olyan tudást, ami a következő kampányokban sokszorosan megtérül.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A legtöbb marketingkudarc nem azért történik, mert a vállalkozó rossz eszközt választ, hanem azért, mert rossz szerepet oszt az eszközre. Csodát vár ott, ahol valójában néhány százalékos javulás lenne reális. Megmentőt keres ott, ahol következetes munkára lenne szükség. Hőstörténetet akar ott, ahol a tapasztalt vállalkozó csak annyit mondana: „teszteltem, működött valamennyire, beépítettem a rendszerembe”. Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a cégek maradnak talpon 5–10 éves távon, amelyek nem eszközökben, hanem gondolkodásmódban versenyeznek. Nem az a kérdés, hogy ki használja előbb a legújabb platformot, hanem az, hogy ki érti jobban a saját vásárlóit, ki tudja gyorsabban levonni a tanulságokat, és ki képes elviselni azt, hogy a legtöbb kísérlet nem lesz látványos siker. A hype‑ra rá lehet ülni, de nem kötelező. Ha azt érzed, hogy egy új eszköz „mindent megold”, akkor szinte biztos lehetsz benne, hogy valamit nem látsz tisztán a saját vállalkozásodban. Ilyenkor érdemesebb egy napot vagy egy konzultációt rászánni arra, hogy az alapstratégiát tisztázd, mintsem vakon belevágni a következő nagy dobásba.

„Minél inkább csodát vársz egy marketingeszköztől, annál biztosabb, hogy az alapokkal van baj. A technika csak felerősíti azt, ami már most is benned van – a jó döntéseket és a rosszakat is.” – Dajka Gábor

Ha ez a gondolat helyrekerül, onnantól az új csatornák, formátumok, eszközök már nem stresszforrások lesznek, hanem tudatosan használt eszközök egy nagyobb rendszerben. Nem kell mindent kipróbálnod, nem kell minden trendet meglovagolnod. Elég, ha azt mondod: értem, mire jó, tudom, hogy nekem most mennyit ér, és ha belefogok, akkor nem csodát, hanem mérhető eredményt várok tőle.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha tovább szeretnél gondolkodni azon, hogyan érdemes viszonyulni a trendekhez és új marketingeszközökhöz, érdemes megnézned ezt a videót, ahol a nagyobb marketingirányokról és azok gyakorlati hatásáról van szó:

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Elinduló magyar KKV‑ként mivel kezdjek: új csatornákkal vagy az alapok rendbetételével?

Ha induló vagy, szinte biztos, hogy az alapok rendbetétele hozza a legtöbb pénzt rövid és középtávon is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legyen egy tiszta, érthető ajánlatod, korrektül megírt weboldalad, működő mérésed (Analytics, konverziókövetés), és legalább egy olyan csatornád, ahol stabilan tudsz vevőket szerezni (Google, Facebook, offline ajánlás, e‑mail stb.). Amíg ez nincs rendben, addig a TikTok, a podcast vagy bármelyik haladó eszköz inkább figyelemelterelés, mint fejlődési lehetőség. Ha viszont már van működő alapod, akkor érdemes évente 1–2 új eszközt tesztelni úgy, hogy a bevételed 10–20%-át félreteszed kísérleti keretnek, és előre rögzíted, mit kell bizonyítania a tesztnek.

Muszáj ma már TikTokon lennem, ha a célcsoportom 35+ és inkább Facebookon, Google‑n érhető el?

Nem, egyáltalán nem kötelező. A „mindenkinek TikTokon kell lennie” típusú kijelentések általában azoknak az érdekeit szolgálják, akik ilyen jellegű szolgáltatást vagy képzést árulnak. Ha a célcsoportod döntően 35+ korosztály, erősebb vásárlóerővel, B2B vagy magasabb kosárértékű B2C termékekkel, akkor sokszor sokkal eredményesebb a jól beállított Google Ads, a keresőoptimalizált tartalom, a profi hírlevél‑rendszer és egy erős Facebook/Instagram jelenlét. TikTokra akkor érdemes lemenni, ha van kapacitásod heti 3–5 értelmes, a márkádhoz illeszkedő videót gyártani, és a platformon jelenlévő korosztálynak legalább egy releváns szelete potenciális vevőd. Ha ez nincs meg, nem lesz bajod abból, ha kimaradsz.

Mennyi pénzt tegyek félre kísérleti büdzsének az új eszközökre?

Általános ökölszabályként érdemes a teljes marketingköltésed 10–20%-át kísérletezésre félretenni. Ha például havi 500 000 forintot költesz reklámra és tartalomra, akkor 50–100 ezer forintot szánhatsz egy‑egy új csatorna vagy formátum tesztelésére. A lényeg, hogy ez ne az alap, már működő csatornák rovására menjen, hanem azon felül. A kísérleti büdzsénél mindig legyen előre rögzített stop‑szabály: meddig fut a teszt, milyen eredménynél folytatod, milyen eredménynél állítod le vagy alakítod át. Ha ezt fegyelmezetten tartod, akkor még egy nem túl sikeres teszt sem fogja veszélyeztetni a cég működését.

Hogyan illesszem be az AI‑alapú szövegírást a meglévő tartalomstratégiámba?

Az AI‑t érdemes úgy tekinteni, mint egy gyors és fáradhatatlan asszisztensre, nem pedig mint döntéshozóra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a stratégiai kérdéseket – kinek írunk, miről, milyen célra, milyen hangvétellel – továbbra is neked kell eldöntened. AI‑t használhatsz vázlatok készítésére, címsorvariánsok generálására, leadek és összefoglalók megírására, illetve meglévő szövegek átfogalmazására. Viszont a végleges szövegen mindig menjen át emberi szerkesztés: ellenőrizd a tartalmi pontosságot, a márkahangot, a pszichológiai üzeneteket. Ha a saját gondolkodásod rendben van, az AI jó eszköz ahhoz, hogy gyorsabban gyárts és többet tesztelj. Ha viszont az alapstratégiád nincs a helyén, akkor az AI csak gyorsabban gyárt majd neked középszerű vagy félrecsúszó tartalmat.

A magyar piacon mennyire érdemes NFT‑ben, metaverzumban gondolkodni KKV‑ként?

Őszintén: nagyon szűk körben, és csak akkor, ha extrém erős, elkötelezett rajongói bázissal rendelkezel, és már egyébként is stabil, nyereséges a céged. NFT‑t, metaverzum‑jelenlétet ma itthon inkább kísérleti PR‑eszközként érdemes nézni, mint bevételt termelő csatornaként. Ha még az alap digitális jelenlét (normális weboldal, rendszeres tartalom, jól célzott hirdetések, e‑mail lista) sincs rendben, akkor ez a szintű kísérletezés egyszerűen nem racionális. Előbb tanuld meg megérteni és kiszolgálni a piacodat a jól bevált eszközökkel, és ha már van fölös kockázati kereted, akkor lehet óvatos teszteket futtatni Web3‑irányba – szigorúan dokumentált, kicsi pilot‑projektek formájában.

Források

• Gartner: What is Gartner’s Hype Cycle? – röviden bemutatja azt a gondolkodási keretet, amely megmagyarázza, hogyan futnak végig az új technológiák a túlzott elvárások és a kijózanodás szakaszain, mielőtt stabilan beépülnek az üzleti gyakorlatba.
• Retail Technology Innovation Hub: Voice commerce – the next frontier in retail – áttekintés a hangalapú vásárlás jelenlegi helyzetéről és várható fejlődéséről; jól látszik belőle, hogy a technológia ígéretes, de a használati esetek még mindig korlátozottak.
• University of South Florida: Can AI chatbots show empathy? – összefoglaló arról, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az ügyfélszolgálati chatbotokhoz, és milyen feltételek mellett javíthatják a felhasználói élményt az emberi kapcsolattartás kiegészítéseként.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.