A marketing szerteágazó szakma, és több száz definíciója létezik, így akár az attitűdváltás részét is képezhetné az egyik meghatározás, például: a reklám egyik célja a fogyasztó attitűd váltása. A magyar marketinges szakma nem igazán szokott ezzel a kérdéskörrel foglalkozni, no nem azért mert fölösleges lenne, hanem azért, mert ehhez már mélyebb pszichológiai ismeretek szükségesek, egy hatalmas adag önismerettel egybekötve. Ezeknek az elsajátítása hosszú évek kemény munkája, és rengeteg pénzbe kerül, így csak egy maréknyi ügynökség fektet még ebbe is.
Az attitűdünk viszonylag állandó az életünkben. Az attitűd az érzelmi és szellemi szálak bonyolult kapcsolata. A bonyolultság onnan is fakad, hogy sokszor – és többször, mint gondolnánk –, fogalmunk sincs arról, hogy valójában mit és miért teszünk vagy gondolunk. Az életünket legkevésbé irányítjuk tudatosan, sokszor még a saját valódi érzéseinkkel sem vagyunk tisztában.
Az attitűd az érzések, vágyak, félelmek, vélemények, előítéletek sokasága. Kialakul a kultúránk, neveltetésünk, tapasztalásunk alapján. És ahogy fent is írtam, a kognitív képességeink is formálják.
Nekünk, vállalkozóknak, a fogyasztói attitűd a fontos most. A fogyasztói attitűd a cégünk, termékünk/szolgáltatásunk felé irányuló pozitív vagy negatív magatartás. Marketingesként leginkább itt is érzelmekkel dolgozunk.
Az attitűd még nem a vásárlás. De a pozitív attitűd a forgalmunk egyik feltétele.
Egy termék és szolgáltatás esetén vizsgálni kell a célcsoport attitűdjét. Skála, melyeken elhelyezkednek: irány, erősség, szerkezet és stabilitás.
Az irány lehet pozitív és negatív. Az erőssége gyenge vagy maximum. Szerkezete érzelmi vagy racionális. A stabilitása tartós vagy változó.
Például x szeretne venni egy Tesla autót, akkor az ő attitűdjének az iránya pozitív, tehát jókat gondol róla. Erőssége, azaz értékelése egy skálán a maximum, vagy ahhoz közelít. Szerkezete racionális, mert technokrata. Stabilitása tartós, és a világ összes pénzéért sem választaná a konkurenst.
A marketingnek az egyik fő feladata az, hogy a célközönségnél attitűdváltást érjen el, de ehhez ismerni kell őket és a gondolkodásukat.
A váltás nem megy egyik napról a másikra. A kialakult attitűdünket a környezetünk is meg tudja változtatni, úgy mint a családtagjaink, barátaink és a véleményvezérek is. És persze a reklámok is.
De mint sok más téma amit felvetek, ennek is vannak még mélységei. Ha szeretnél ebben fejlődni, akkor szociálpszichológiai könyvek olvasását javaslom.
