A marketing-tanácsadás sok vállalkozó fejében még mindig összemosódik azzal, hogy „majd egy szakértő megmondja, milyen Facebook-hirdetést adjak fel”. Valójában ennél jóval többről van szó. Marketing-tanácsadást akkor érdemes igénybe venni, amikor elkezded érezni, hogy a vállalkozásod már nem fér bele az ösztönös döntésekbe és az ad hoc posztolgatásba. Van forgalmad, vannak vevőid, de nem tudod pontosan, hogy mitől működik, miért állt meg a növekedés, vagy miért kerül egyre többe ugyanannyi bevő megszerzése. A tanácsadás során egy külső szakértő nem „trükköket” ad, hanem rendszerszinten nézi meg: mennyire érthető a pozicionálásod, mennyire ismered a célcsoportodat, melyik csatornán hol szivárog el a figyelem, a bizalom vagy a pénz. Egy jó marketing-tanácsadó egyszerre gondolkodik közgazdasági, fogyasztáslélektani és cégvezetési szempontból, és az a feladata, hogy a széttöredezett ötleteidből vállalható, végigvihető stratégiát építsen.
A szakirodalom sem véletlenül helyezi a marketinget a vállalatirányítás középpontjába: az American Marketing Association új definíciója szerint a marketing olyan tevékenységek és folyamatok összessége, amelyek értéket hozó ajánlatok létrehozását, kommunikálását és eljuttatását szolgálják a fogyasztókhoz és más érintettekhez. Ezt a definíciót többek között a Journal of Public Policy & Marketing is elemzi, rávilágítva, hogy a modern marketing egyszerre gazdasági és társadalmi folyamat, nem pusztán reklámkérdés.
A gyakorlatban a marketing-tanácsadás során ezt az elméleti keretet fordítjuk le a te konkrét cégedre: mit árulsz valójában (nem csak terméket, hanem élményt, biztonságot, státuszt), kinek, miért pont neked higgyenek, hogyan jutsz el hozzájuk, és hogyan alakul a kapcsolatotok az első kattintástól az évek óta visszajáró ügyfélig. A tanácsadó felméri a jelenlegi marketingedet (hirdetések, weboldal, social media, hírlevelek, offline jelenlét), megnézi a mérőszámaidat, és összeveti azzal, hogy milyen piacon mozogsz, milyen a versenytárs-struktúra, és mennyi erőforrásod van. Fontos: a tanácsadás nem azt jelenti, hogy valaki „megoldja helyetted” a marketinget, hanem azt, hogy kapsz egy átlátható, számon kérhető gondolkodási keretet, és mellé egy cselekvési tervet, amit – megfelelő erőforrással – végre is lehet hajtani. Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a magyar KKV-k járnak a legjobban, amelyek a tanácsadást nem egyszeri varázsmegoldásként, hanem a vezetői gondolkodás fejlesztéseként fogják fel.
Mit jelent a marketing-tanácsadás a gyakorlatban?
A marketing-tanácsadás mindig a valós helyzetedből indul ki, nem sablonból. Egy átlagos magyar KKV-nál ez úgy néz ki, hogy a tanácsadó először betekintést kér a számokba: éves forgalom, árrések, marketingköltségek, kampányszerkezet, aktuális hirdetési fiókok, webanalitika, ügynökséggel kötött szerződések, belső felelősök. Ezután következik az, amit sok vállalkozó évekig halogat: őszinte beszélgetés a termék valódi erősségeiről, gyengeségeiről, az ügyfélpanaszokról, a kapacitásokról, a pénzügyi mozgástérről. Ha ezeket nem tesszük rendbe, hiába állítunk be új kampányt, ugyanabba a falba fogsz belefutni, csak gyorsabban és nagyobb marketingköltséggel.
A jó tanácsadás nem csak arról szól, hogy „melyik csatornát használd”, hanem arról is, hogyan épüljön fel a teljes rendszer: hogyan talál rád a vevő, mit lát először, milyen üzeneteket kap, milyen képekkel és szövegekkel találkozik, mennyire egyértelmű a számára, hogy mit kap a pénzéért, hogyan kérsz tőle adatot, hogyan követed, hogyan hozod vissza. Ez az, amit Philip Kotler és Kevin Lane Keller klasszikus marketingmenedzsment szemlélete is hangsúlyoz: a marketing nem egyenlő a promócióval, hanem a piacra lépés, a pozicionálás, az árképzés, a terjesztés és az ügyfélkapcsolat összehangolt irányítása.
Magyar viszonylatban külön kihívás, hogy a vállalkozók nagy része tőkehiányos környezetben működik, és a marketinget még mindig sokan „luxuskiadásnak” látják. Ilyenkor a tanácsadó feladata az is, hogy segítsen priorizálni: ha csak korlátozott büdzséd van, mely kampányokat érdemes egyáltalán elindítani, hol a legnagyobb esélyed arra, hogy értelmezhető megtérülést érj el, és mi az, amit nyugodtan elengedhetsz. Dajka Gábor tapasztalata szerint sok KKV nem azzal bukik el, hogy „nem marketingel”, hanem azzal, hogy szétforgácsolja magát tíz különböző irányba, miközben egyik csatornán sincs valódi jelenléte. A tanácsadás gyakorlatban tehát egy sor döntés előkészítése: mit zárjunk le, mit kezdjünk el, és mi maradjon későbbre.
Milyen problémákra válasz a marketing-tanácsadás?
Marketing-tanácsadót jellemzően nem akkor keres egy vállalkozó, amikor minden tökéletesen megy. Hanem akkor, amikor valami elkezd recsegni a rendszerben, vagy amikor érzi, hogy „ennél többre képes a cég”, de már nem tudja, melyik fogaskerékhez nyúljon. Az alábbi helyzetekben szinte biztos, hogy érdemes külső segítséget kérni:
- Évek óta hasonló szinten áll a forgalmad, miközben egyre többet költesz hirdetésre, és nem érted, miért nem jön a várt ugrás.
- Volt már több ügynökséged vagy marketingesed, de egyikük sem hozta az ígért eredményt, és ma inkább csalódottságot érzel, mint bizalmat.
- Új terméket, szolgáltatást vagy teljes márkaváltást tervezel, de nincs átlátásod arra, hogyan reagál majd a piac, és milyen költséggel tudsz eljutni a releváns vevőkhöz.
- Az online jelenléted „szétesett”: van weboldalad, közösségi média oldalad, talán hírleveled is, de ezek egymástól függetlenül működnek, nincs egységes üzenet, nincs következetes stratégia.
- Érzed, hogy rengeteg időt és energiát visz el a marketing, mégsem tudod objektíven megmondani, hogy mi térül meg és mi nem.
Tipikus magyar példa, amikor egy vállalkozó 2–3 évig „tartalomgyártásban él”, ír blogot, posztol, forgat videót, de közben nincs tisztázva a minta vásárló, azaz a buyer persona. Nem egyértelmű, kinek szól, milyen problémát old meg, és hogy a tartalom hogyan tereli át a figyelmet vásárlásba. Ilyenkor a marketing-tanácsadás feladata, hogy ebből a zajból visszajussunk az alapokhoz: ki a vevő, mit akar, milyen ellenérzései vannak, milyen más megoldásokat lát a piacon, és miért pont téged válasszon. Az Online Marketing és Pszichológia című könyv is erre épít: a reklámpszichológiai és szociológiai alapok nélkül a vállalkozó csak találgat, ahelyett, hogy tudatosan tervezne.
Ugyanilyen tipikus helyzet, amikor a vállalkozás növekedni kezd, több alkalmazott, több folyamat jelenik meg, és egyszer csak kiderül, hogy a „marketing” már nem fér bele a cégvezető idejébe. Itt a marketing-tanácsadó nemcsak kampány-ötleteket ad, hanem segít szerepeket, felelősségeket, folyamatokat tisztázni: ki dönt, ki kivitelez, ki elemez, kinek mit kell látnia hetente vagy havonta. Ha ezt a szintet nem léped meg, könnyen kialakulhat az a helyzet, amikor egyszerre dolgozik rajtad három ügynökség és két szabadúszó, mégis mindenki más számokat és célt lát, és a végén senki nem vállalja a következményeket.
A marketing-tanácsadó szerepe a vállalkozásodban
A marketing-tanácsadó nem csodadoktor és nem is beosztott. Inkább olyan külső partner, aki elég távol van ahhoz, hogy ne ragadjon bele a céged belső narratívájába, de elég közel ahhoz, hogy a döntéseid valódi következményeit is átlássa. Nem az a feladata, hogy mindenáron megnyugtasson, hanem az, hogy a tények felé toljon – akkor is, ha ezek elsőre kellemetlenek. A tanácsadó pozíciója valahol a cégvezetés, a marketingosztály (vagy az ügynökség) és a pénzügy között helyezkedik el: egyszerre figyeli a számokat, a vevői visszajelzéseket, a piaci trendeket és a belső működést.
„A marketing-tanácsadó nem terapeuta, hanem hideg fejjel gondolkodó szövetségesed, aki a számok és a valóság oldalán áll – akkor is, ha ez elsőre kényelmetlen.” – Dajka Gábor
Fontos hangsúlyozni: a marketing-tanácsadó nem pszichológus. A tanácsadás során folyamatosan előkerülnek pszichológiai mechanizmusok (motiváció, döntéselhalasztás, bizalom, kognitív torzítások), de ezek mindig az üzleti döntések szempontjából érdekesek. A tanácsadó nem lelki problémákat kezel, hanem azt vizsgálja, hogy a vezetői gondolkodás, a cégkultúra és a kommunikáció hogyan hat a vevőszerzésre és a megtartásra. Ha egy vállalkozásnál már inkább mentálhigiénés kérdések dominálnak (kiégés, súlyos családi krízis, függőség), ott először szakemberre, és csak utána marketingre van szükség.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon sokszor azért bukik meg a marketing-tanácsadás, mert a vállalkozó rossz szerepet szán a tanácsadónak. Vagy beosztottként kezeli („csinálja meg ezt a három hirdetést”), vagy mentőangyalként („mentsd meg a cégemet két hét alatt”). Egyik sem működik. A tanácsadó akkor tud értéket adni, ha stratégiai partnerként tekintesz rá: elmondod a valós számokat, a félelmeidet, a vakfoltjaidat, és elfogadod, hogy a tanácsadás része az őszinte visszajelzés is – akár a termékről, akár a saját döntéseidről. Ebből születik meg az a fajta közös gondolkodás, amely hosszú távon márkát, profitot és stabilabb céget épít.
Hogyan zajlik egy marketing-konzultáció lépésről lépésre?
Az, hogy pontosan hogyan néz ki egy marketing-tanácsadás, tanácsadónként eltérhet, de a logika hasonló. A folyamat tipikusan az alábbi szakaszokra bontható:
1. Előzetes felmérés és adatbekérés. A tanácsadó még a személyes vagy online találkozó előtt kérni fog tőled alapinformációkat: mivel foglalkozik a cég, mekkora a forgalom, volt-e korábban marketinges/ügynökség, mik a fő problémák, milyen csatornákat használsz, mennyi a jelenlegi marketingbüdzsé. Gyakran elkéri az analitikai hozzáféréseket is (Google Analytics, hirdetési fiókok). E nélkül csak „beszélgetés” történne, nem tanácsadás.
2. Diagnózis – a jelenlegi helyzet kíméletlen feltérképezése. Az első konzultáció lényege a tisztánlátás. Itt kerülnek elő a kérdések: pontosan hová szeretnél eljutni bevételben, profitban, életmódban? Mik azok a termékek, amelyek valójában hozzák a nyereséget, és mik azok, amelyek csak viszik az energiát? Milyen vevői visszajelzéseket kapsz? Mennyire terhelhető a cég infrastruktúrája, ha hirtelen megduplázódna a forgalom? A diagnózis során a tanácsadó összeveti a számokat azzal, amit mondasz. Ha a kettő nagyon nincs összhangban, akkor először itt kell rendet tenni.
3. Célok és priorizálás. Ha megvan a valós helyzetkép, jöhet a kérdés: mit akarunk most elérni? Nem elméletben, hanem a következő 6–12 hónapban. Lehet cél a forgalom stabilizálása, a profitráta javítása, új termék bevezetése, márkaépítés vagy akár piacváltás. Itt dől el, hogy mit engedünk el. A jó tanácsadó nem azt kérdezi, „mit szeretnél még”, hanem azt, „mit vállalsz be erőforrásban, időben és pénzben”.
4. Stratégia és akcióterv. A következő lépésben a tanácsadó struktúrált tervvé alakítja, amit közösen megbeszéltetek. Milyen célcsoport-szegmensekre érdemes fókuszálni? Milyen üzenetekkel? Mely csatornákon? Milyen kampány-struktúrával (alap folyamatos jelenlét, kiemelt kampányok, remarketing, hírlevelek, tartalommarketing stb.)? Hogyan épül fel az értékesítési folyamat a kattintástól az utókövetésig? Ezt érdemes írásban is rögzíteni, mert a tapasztalat szerint 1–2 hónap után mindenki máshogy emlékszik arra, miről állapodtatok meg.
5. Megvalósítás támogatása és kontroll. A tanácsadó lehet, hogy maga is részt vesz a kivitelezésben, de lehet, hogy csak a házi marketinges vagy az ügynökség munkáját felügyeli. A lényeg, hogy legyenek mérőszámok (kattintások, leadek, kosárérték, ismételt vásárlások stb.), legyenek rendszeres megbeszélések (például havonta vagy negyedévente), és legyen bátorságotok leállítani azt, ami nem működik. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb kampány nem azért bukik meg, mert rossz az alapötlet, hanem azért, mert senki nem meri időben kimondani: „ez így nem jó, próbáljunk mást”.
Mit vizsgál egy jó marketing-tanácsadó?
Egy valóban rátermett marketing-tanácsadó nem csak a Facebook-képernyőt nézi. A teljes képet próbálja megérteni – a terméktől kezdve a vevő fején át a számaidig. A legfontosabb vizsgálati területek jellemzően ezek:
- Piaci helyzet és versenytársak. Mekkora a piac, mennyire telített, milyen ártartományban mozognak a szereplők, miben különbözöl tőlük valójában (nem csak szlogenek szintjén)?
- Termék- és szolgáltatásportfólió. Van-e olyan terméked, ami lefoglalja a kapacitást, de alig hoz hasznot? Hogyan néz ki a belépő terméktől a prémium ajánlatig tartó lépcső?
- Árstratégia. Nem túl alacsony-e az árad a vevőid szemében? Mennyire tudod indokolni az árat kommunikációval, szolgáltatási szinttel, csomagolással? Milyen áremelési lehetőségeid vannak úgy, hogy a vevők ezt elfogadják?
- Buyer persona, azaz a minta vásárló. Ki az az ideális vevő, akire érdemes építened? Milyen problémát oldasz meg az életében? Milyen szavakat használ? Hol informálódik? Melyik generációhoz tartozik, és ez hogyan hat a kommunikációs stílusra? Adele Revella buyer persona koncepciója jól mutatja, hogy a sikeres marketing nem demográfiáról, hanem döntési motivációkról szól.
- Kommunikációs csatornák. Hol vagy jelen? Google-kereső, közösségi média, e-mail, offline felületek, szakmai rendezvények? Ezek hogyan támogatják egymást, vagy éppen hogyan oltják ki egymás hatását?
- Értékesítési folyamat. Mi történik a kattintás után? A weboldalad érthető-e, gyors-e, mobilon használható-e? Mennyi lépésből áll a vásárlás? Hol esnek ki a legtöbben? Van-e utókövetés, ajánlásra ösztönzés, visszatérő vevőkre épülő rendszer?
- Mérés és elemzés. Milyen adatokat néztek rendszeresen? Csak az árbevételt, vagy a marketing-megtérülést, csatornánkénti eredményeket, ügyfélélettartamot is?
- Belső működés. Ki foglalkozik jelenleg a marketinggel? Mennyire elérhetőek a döntéshozók? Van-e valós együttműködés a marketing, az értékesítés és az ügyfélszolgálat között?
Az ilyen elemzés nem öncélú. A cél az, hogy kiderüljön: hol van a legnagyobb nyereségpotenciál a rendszeredben. Lehet, hogy nem is új vevőkre van szükséged, hanem arra, hogy a jelenlegi ügyfelek gyakrabban, vagy nagyobb értékben vásároljanak. Lehet, hogy az árképzésen érdemes először javítani, vagy éppen azon, hogyan mutatod be az ajánlatodat. Az Online Marketing és Pszichológia könyv is ezt az integrált szemléletet képviseli: a marketing akkor kezd igazán hatékony lenni, ha a pszichológiai, gazdasági és szervezeti kérdéseket együtt kezeled, nem külön-külön.
Mikor érdemes – és mikor nem érdemes – marketing-tanácsadást igénybe venni?
Marketing-tanácsadást akkor érdemes igénybe venni, amikor már van mibe belenyúlni. Másképp fogalmazva: van működő vállalkozásod, terméked vagy szolgáltatásod, bizonyos szinten már eljutottál a saját erődből, de érzed, hogy a következő szinthez más gondolkodás és másfajta struktúra kell. Néhány jel, hogy jó döntés lehet tanácsadót bevonni:
- Már költesz marketingre (hirdetésre, tartalomra, ügynökségre), de nem tudod megmondani, mi térül meg és mi nem.
- Úgy érzed, „belülről már nem látsz tisztán”: nem tudod objektíven megítélni, hogy a terméked, az áraid, az üzeneteid vagy a csatornáid jelentenek-e problémát.
- Új piacra lépnél (új ország, új szegmens, új termékvonal), és nem akarsz több millió forintot elhibázott próbálkozásokra elpazarolni.
- Megjelent a konkurencia a szomszédban vagy az online térben, és eddig gyakorlatilag „monopóliumod” volt – most viszont lépéskényszerbe kerültél.
Ugyanakkor vannak helyzetek, amikor marketing-tanácsadás helyett előbb más lépésre van szükség. Például:
- Ha még nincs egyetlen eladható terméked vagy bizonyított szolgáltatásod sem, csak „egy jó ötleted”. Ilyenkor előbb piackutatásra, tesztelésre, alapvalidálásra van szükség, nem komplett marketingstratégiára.
- Ha nincs reális marketingbüdzséd, és abban bízol, hogy „majd a tanácsadó ingyenes csatornákkal megold mindent”. A marketing pénzbe kerül. A tanácsadás segíthet optimalizálni, de a nullát nem tudja felszorozni.
- Ha a fő problémád nem üzleti, hanem személyes jellegű (kiégés, döntésképtelenség, súlyos magánéleti krízis), akkor előbb saját magaddal érdemes foglalkozni, utána a marketinggel.
- Ha valójában csak igazolást keresel a már kész terveidre, és nem vagy nyitott arra, hogy valaki kívülről megkérdőjelezze őket. Ilyenkor a tanácsadó legfeljebb asszisztál a tévedéseidhez – ez senkinek nem jó.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon sok vállalkozó ott csúszik el, hogy túl korán, vagy éppen túl későn megy tanácsadóhoz. Túl korán, amikor még egyetlen termékét sem próbálta ki eladni; túl későn, amikor már elfogyott a tartalék, és a cég lélegeztetőgépen van. Mindkét esetben irreális elvárások jelennek meg. A jó időzítés az, amikor érzed, hogy a vállalkozásod működik, de egyre több a kérdésed, és már nem akarsz kizárólag rögtönzésekre támaszkodni.
A marketing-tanácsadás megtérülése: mit várhatsz reálisan?
Minden vállalkozót alapvetően ez érdekel: „Mikor térül meg a tanácsadás?” Erre nincs univerzális válasz, de vannak kapaszkodók. A Hinge Research Institute 2024-es High Growth Study-ja például több száz tanácsadó és más szakmai szolgáltató cég gyakorlatát vizsgálta, és azt találta, hogy a gyorsan növekvő vállalkozások tudatosabban kutatják a piacukat, többet fektetnek marketingbe, és magasabb arányban vesznek igénybe külső szakértőket, mint a stagnáló versenytársaik. Ez nem azt jelenti, hogy „aki tanácsadót fogad, az automatikusan sikeres lesz”, de jól mutatja: a tudatosan menedzselt marketing hosszú távon mérhető versenyelőnyt hoz.
A megtérülésnek két szintje van. Az egyik a közvetlen, számszerű: nő a bevétel, nő a profit, javulnak a marketingmutatók (kattintási költség, megszerzett vevőre jutó költség, kosárérték, ügyfélélettartam). Ez jellemzően nem egyik napról a másikra történik, hanem hónapok alatt, folyamatos finomhangolással. A másik szint kevésbé látványos, de legalább ennyire fontos: tisztább lesz a fejedben, hogy mit miért csinálsz, kevesebb ad hoc döntést hozol, és jobban érted a saját piacodat. Ez csökkenti a rossz irányokba indított projektek számát, és önmagában rengeteg pénzt tud megspórolni.
Reális elvárás az, hogy a tanácsadás után:
- egyértelműbb legyen a pozicionálásod (kinek szólsz, miben vagy más, miért érdemes tőled vásárolni),
- átláthatóbb legyen a marketingrendszered (melyik csatorna milyen célt szolgál, mi mennyibe kerül és mit hoz),
- konkrét, időben behatárolt akcióterv álljon elő (ki mit csinál, milyen határidővel, milyen mérőszámokkal),
- csökkenjen a „vakon költött” marketingpénz aránya.
Az pedig, hogy a bevétel mennyivel nő, nagyban függ attól, mennyire tudod és akarod végrehajtani a megbeszélt lépéseket. A tanácsadás önmagában nem hoz egy forintot sem. Az hoz, hogy a javaslatokat következetesen végigviszitek – még akkor is, amikor kényelmetlen döntéseket igényelnek (árkorrekció, termékek elengedése, ügynökség vagy alkalmazott váltása, személyes szereped újragondolása).
Marketing-tanácsadás a magyar KKV piacon
A marketing-tanácsadásról nem lehet értelmesen beszélni anélkül, hogy ne néznénk rá a magyar piac sajátosságaira. Tőkehiányos környezet, bizalmatlanság, rossz tapasztalatok ügynökségekkel, „unokaöcs-marketing”, tinédzser guruk, akik két év vállalkozói múlt után vállalnak „üzleti mentorálást” – mindez együtt olyan közeget teremt, amelyben a jó tanácsadás is nehezebben érvényesül.
Dajka Gábor gyakran találkozik úgynevezett „marketingsérültekkel”: vállalkozókkal, akiket korábban olyan marketingesek, „szakértők” vagy ügynökségek vittek félre, akik valójában nem értették sem a piacukat, sem a cégük működését. Ilyenkor a tanácsadás első szakasza sokszor nem is a növekedésről szól, hanem a károk felméréséről, a realitás visszaépítéséről. Ki kell mondani: milyen ígéretek voltak irreálisak? Hol hiányzott a mérés? Hol vállalt a marketinges olyan felelősséget, ami a cégvezetőt terheli? Ez fájdalmas, de szükséges lépés ahhoz, hogy újra legyen tere az érdemi munkának.
A magyar piac másik sajátossága az „én jobban tudom” attitűd, ami elsőre erősnek és önállónak hangzik, valójában viszont gyakran azt jelenti: nem vagyok hajlandó tanulni. Marketingből ma már óriási az információbőség, de ez csak látszatra teszi könnyűvé a szakmát. Ahogy az Online Marketing és Pszichológia is hangsúlyozza: az igazán hatékony reklám mögött fogyasztáslélektan, szociológia, gazdaságpszichológia, stratégiai gondolkodás áll – ezt nem lehet pár YouTube-videóból pótolni. A jó marketing-tanácsadás a felszíni „tippek” helyett ezt a gondolkodásmódot próbálja átadni a vállalkozónak.
Éppen ezért fontos, hogy ha tanácsadót választasz, ne csak az árat nézd. Kérdezd meg, hány éve van a pályán, mekkora reklámköltést menedzselt már, milyen típusú cégekkel dolgozik, milyen területen vannak erősségei. Nézd meg, hogyan kommunikál nyilvánosan: őszintén beszél a buktatókról, vagy csak sikersztorikat mesél? Mennyire hajlandó kimondani a kellemetlen igazságokat? A magyar KKV piacon ma már nem az a szűk keresztmetszet, hogy találj valakit, aki „be tud állítani hirdetést”, hanem az, hogy találj valakit, aki komplexen gondolkodik a cégedről, és mer veled felnőtt módon beszélni.
Hogyan készülj fel egy tanácsadásra, hogy tényleg hasznot hozzon?
Még a legjobb marketing-tanácsadás is el tud menni beszélgetős, „jó volt egyet dumálni” irányba, ha a vállalkozó nem készül fel. Ha azt szeretnéd, hogy a konzultáció után valódi döntések és konkrét lépések szülessenek, érdemes az alábbiakat végiggondolni és előkészíteni:
- Számok. Készíts elő legalább 1–2 évre visszamenőleg árbevétel-, költség- és profitadatokat. Ha van, hozz Google Analytics, hirdetési statisztika, hírlevél-adatok, webáruház riportok kivonatot. Nem kell tökéletesnek lennie, de legyen valamennyi adat.
- Terméklista és árazás. Írd össze a termékeidet, szolgáltatásaidat, a hozzájuk tartozó árakat és a hozzávetőleges árrést. Ne csak azt mondd, „mindenen 10–20% a haszon”, hanem próbáld szétbontani.
- Vevői kép. Gondold végig, kik a jelenlegi vevőid. Honnan érkeztek, mit vesznek, milyen panaszokat fogalmaztak meg. Ha vannak visszatérő ügyfelek, őket külön is érdemes megnézni.
- Célok. Fogalmazd meg, mit szeretnél elérni a következő 6–12 hónapban. Nem csak bevételben, hanem munkaterhelésben, szervezeti struktúrában, életmódban is.
- Nyitottság. Talán ez a legfontosabb. Készülj fel rá, hogy a tanácsadó olyan dolgokat is kimondhat, amelyekkel elsőre nem értesz egyet. Ha a konzultáció alatt végig védekezni fogsz, és mindenre találsz egy „igen, de…” választ, akkor az a saját pénzed pazarlása lesz.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a legjobb tanácsadások azok, ahol a vállalkozó nem „meggyőzni” akarja a tanácsadót a saját elképzeléseiről, hanem közösen keresik azt a megoldást, amely üzletileg és emberileg is fenntartható. A tanácsadás soha nem arról szól, hogy a tanácsadónak legyen igaza, hanem arról, hogy a közösen hozott döntések működjenek a valóságban.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Őszintén: a marketing-tanácsadás nem való mindenkinek, és nem is akar mindenkinek szólni. Nem azoknak szól, akik még mindig abban bíznak, hogy létezik gyors, egyszerű, fájdalommentes út a vagyonhoz. Nem azoknak szól, akik abban reménykednek, hogy majd egy tanácsadó helyettük verheti szét a piaci törvényszerűségeket. A tanácsadás azoknak szól, akik hajlandók felelősséget vállalni a saját döntéseikért, érteni akarják a vállalkozásuk mechanikáját, és hajlandók a kellemetlen felismerésekből is tanulni.
Ha vállalkozóként úgy gondolkodsz, hogy „majd valaki oldja meg helyettem”, akkor a legjobb marketing-tanácsadó sem fog tudni segíteni. Ha viszont hajlandó vagy szembenézni a számokkal, a vakfoltjaiddal, az eddigi rossz választásaiddal – akár ügynökségről, akár termékről, akár saját működésedről van szó –, akkor a tanácsadás nagyon erős ugródeszka lehet. Nem csak bevételben, hanem gondolkodásban is. Onnantól kezdve, hogy megérted a marketing mögötti pszichológiai és gazdasági összefüggéseket, sokkal nehezebb lesz becsapni – legyen szó hangzatos ígéretekről, csillogó új eszközökről vagy túl szép statisztikákról.
Én úgy látom: a következő években Magyarországon nem azok a vállalkozók fognak igazán előre lépni, akik a legtöbb marketing-eszközt használják, hanem azok, akik elég bátrak lesznek beismerni, hogy egyedül már nem látják át a rendszert. És elég alázatosak lesznek ahhoz, hogy tanuljanak – akár egy marketing-tanácsadótól, akár könyvekből, akár más vállalkozók hibáiból. Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemet is azért írtam, hogy aki nem akar éveket tölteni egyetemmel és képzésekkel, az is megkapja azokat az alapokat, amelyek nélkül ma már nem lehet hatékonyan hirdetni egy figyelemhiányos, szkeptikus, árérzékeny piacon.
A végén minden a felelősségről szól. Vagy vállalod, hogy a céged marketingje a te döntéseid tükröződése – és ehhez segítséget kérsz, amikor kell. Vagy továbbra is a körülményeket, az algoritmust és a „magyar valóságot” hibáztatod. Az előbbi út keményebb, de hosszú távon sokkal több esélyt ad arra, hogy ne csak túlélj, hanem építs egy olyan vállalkozást, amire tényleg büszke lehetsz.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha mélyebben érdekel, hogyan néz ki a marketing-tanácsadás a gyakorlatban, és milyen elvárásokkal érdemes belevágni, ajánlom ezt a videót:
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mi a különbség a marketing-tanácsadás és a marketing-kivitelezés között?
A marketing-tanácsadás elsősorban gondolkodás és döntés-előkészítés: a tanácsadó segít megérteni a piacodat, tisztázni a céljaidat, kialakítani a stratégiát és az akciótervet, kijelölni a mérőszámokat, priorizálni a feladatokat. A kivitelezés ezzel szemben az, amikor valaki ténylegesen megcsinálja a hirdetéseket, megírja a szövegeket, beállítja az e-mail rendszert, felépíti a weboldalt. A jó rendszerben a kettő együtt működik: a tanácsadó megmondja, merre menj, a kivitelező pedig elkészíti az út menti „építményeket”. Ha a tanácsadó kivitelezővé válik, és senki nem nézi stratégiai szinten a cégedet, akkor könnyen olyan technikai megoldásokba ölhettek pénzt, amelyek valójában nem a megfelelő irányt szolgálják. Ha viszont csak tanácsot kapsz, de nincs, aki végrehajtsa, akkor a legjobb stratégia is csak szép dokumentum marad a gépeden.
Mennyi idő kell ahhoz, hogy a marketing-tanácsadás eredményei láthatóvá váljanak?
Ez függ a céged méretétől, az iparágtól, a döntési ciklus hosszától és attól, mennyire gyorsan tudod végrehajtani az ajánlásokat. Általánosságban elmondható, hogy a gondolkodásmódod változását azonnal érezni fogod: már az első tanácsadás után tisztábban látod majd, mit engedsz el, mire fókuszálsz. A konkrét számszerű eredmények (bevétel-növekedés, jobb megtérülés, több visszatérő vevő) jellemzően hónapok alatt jelennek meg. Egyes gyorsabb döntési ciklusú piacoknál 1–3 hónap alatt is látványos változások jöhetnek, hosszabb döntési idejű B2B szektorokban ennél jóval több időre van szükség. A lényeg: a tanácsadás akkor térül meg, ha a javaslatok alapján tényleg változtatsz a gyakorlatodon, nem csak meghallgatod őket.
Miben más a marketing-tanácsadás a magyar piacon, mint Nyugat-Európában vagy az USA-ban?
A magyar piacon általánosabb a tőkehiány, a bizalmatlanság és a rossz marketinges tapasztalat. Gyakran találkozni olyan vállalkozókkal, akik már a harmadik ügynökségüket váltják, miközben valójában soha nem volt rendesen meghatározva a célcsoport, a pozicionálás vagy az, hogy mit jelentene számukra a „jó eredmény”. Emellett sokan még mindig abban bíznak, hogy van gyors, látványos, kockázatmentes megoldás – ez erősen torzítja az elvárásokat. A tanácsadó itt nemcsak szakmai partner, hanem bizonyos értelemben „realitás-építő” is: segít leszedni a túlzó ígéreteket, és visszahozni a fókuszt arra, ami egy tőkehiányos, pesszimistább, árérzékeny piacon is működik. Az Online Marketing és Pszichológia könyv egyik fő üzenete is az, hogy a magyar vállalkozóknak nem a külföldi milliárdos cégek taktikáit kell másolniuk, hanem saját piaci valóságukból kell kiindulniuk.
Elég egyetlen tanácsadói alkalom, vagy inkább hosszabb folyamatban érdemes gondolkodni?
Egyetlen alkalom is sokat érhet, ha konkrét kérdésed van (például új termék bevezetése, áremelés, csatornaváltás), és a háttér nagyjából rendben van. Ilyenkor a tanácsadó segíthet döntési alternatívákat felvázolni, kockázatokat azonosítani, és olyan szempontokat behozni, amelyekre magadtól nem gondolnál. Ha viszont a cégedben rendszerszintű problémák vannak (nincs megfelelő mérés, kaotikus a kommunikáció, nincsenek tiszta felelősségek), akkor jellemzően hosszabb folyamatra van szükség. Ez nem „terápia” értelemben vett, végtelen konzultáció, hanem tudatosan felépített együttműködés: diagnózis, stratégia, akcióterv, utókövetés. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legjobb eredmények akkor születnek, ha a vállalkozó vállalja, hogy minimum néhány hónapig következetesen végigviszi a megbeszélt lépéseket, és közben időnként visszajelzést kér a tanácsadótól.
Kinek nem való a marketing-tanácsadás?
Nem való annak, aki abban bízik, hogy a tanácsadó majd csodát tesz helyette, miközben ő semmin nem hajlandó változtatni. Nem való annak, aki csak igazolást szeretne a már előre eldöntött lépéseire („mondd ki te is, hogy zseniális az ötletem”), és minden ellentétes jelzést személyes támadásnak él meg. Nem való annak sem, akinek jelenleg sem pénzügyi, sem mentális tartaléka nincs: aki az utolsó forintjával akar „mindent egy lapra feltenni”, annak előbb a kockázatkezelését és a vállalkozási alapjait kellene rendbe tenni. A marketing-tanácsadás akkor működik jól, ha a vállalkozó elég stabil ahhoz, hogy meghallgassa a kényelmetlen igazságokat, és elég elszánt ahhoz, hogy a szükséges változtatásokat lépésről lépésre végre is hajtsa.
Források
- The American Marketing Association’s New Definition of Marketing – Journal of Public Policy & Marketing
- Philip Kotler – Kevin Lane Keller: Marketing Management (15. kiadás, Pearson)
- Hinge Research Institute: 2024 High Growth Study – Executive Summary
