Budapest, 2024. október 21. – A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) friss piacelemzése szerint a mesterséges intelligencia (MI) technológiák gyors terjedése versenyhátrányt okozhat a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, ha nem kezdik el alkalmazni ezeket. Az elemzés rávilágít arra, hogy az öntanuló rendszerek fejlesztésének többsége nagy világnyelveken alapul, ami hátrányos lehet a kisebb nyelvek, például a magyar nyelv számára. A GVH ezért konkrét ajánlásokat tett a fogyasztói védelem és a piaci verseny fenntartása érdekében, amelyek megtalálhatók a hivatal honlapján.
Az év elején a GVH az uniós versenyhatóságok között elsőként indított piacelemzést, amelyben a mesterséges intelligencia hatásait vizsgálták a különböző iparágakra és a fogyasztói helyzetre. A cél az volt, hogy feltárják, hogyan torzíthatják az MI technológiák a piaci versenyt, és hogy ezek mennyire teszik kiszolgáltatottabbá a fogyasztókat.
Az elemzés részletezi a mesterséges intelligencia történetét, nemzetközi szabályozását, és részletes adatkérő kérdőívekkel vettek fel adatokat a nagy technológiai vállalatoktól és a generatív MI-modellek fejlesztőitől. Ezen túlmenően a GVH konzultált hazai fejlesztőkkel, MI-megoldásokat használó vállalkozásokkal, kutatóintézetekkel, egyetemekkel, valamint állami és non-profit szervezetekkel. Az elemzés kiterjedt két kiemelt szektorra is: a banki szolgáltatásokra és a telekommunikációra.
A GVH piacelemzése szerint a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekhez számos kulcsfontosságú erőforrás szükséges: nagy mennyiségű adat, megfelelő számítási kapacitás (hardveres vagy felhőalapú), specifikusan képzett munkaerő, valamint jelentős pénzügyi források. Az előre betanított modellek elérhetősége is kulcsfontosságú mind a fejlesztők, mind a technológiákat alkalmazó vállalkozások számára. Az MI-piac azonban továbbra is dinamikusan fejlődik, ezért a versenyhatóságoknak folyamatosan figyelniük kell a technológia fejlődését és annak piaci hatásait.
A GVH elemzése rámutat, hogy az MI alkalmazása hosszú távon jelentősen növelheti a vállalatok hatékonyságát, amely akár a GDP növekedéséhez is hozzájárulhat. A mesterséges intelligencia elterjedése így a versenyképesség egyik kulcsfontosságú tényezőjévé válhat, ugyanakkor a hatások mértéke még nem teljesen egyértelmű.
A hazai vállalkozások körében az MI alkalmazása jelenleg még alacsony szinten áll, különösen a kkv-k esetében. A cégek gyakran nincsenek tisztában a technológia alkalmazási lehetőségeivel, amit a tőke- és szakemberhiány tovább súlyosbít. Bár egyes vállalkozások már bevezettek MI-alapú megoldásokat, ezek többnyire kisebb, nem kritikus feladatokat látnak el, például chatbotok vagy csalásmegelőzés formájában. A banki és telekommunikációs szektor vizsgálata során kiderült, hogy az MI alkalmazása még gyerekcipőben jár, de a vállalkozások figyelemmel kísérik a technológia fejlődését és belső képzésekkel fejlesztik MI-képességeiket.
A vizsgálat szerint a globális technológiai cégek nem fejlesztenek specifikusan a magyar piacra szánt termékeket, így a magyar nyelvű öntanuló rendszerek fejlesztése kulcsfontosságú a nyelvi és kulturális identitás megőrzéséhez. A GVH felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás szükségességére a magyar nyelvű MI-modellek támogatása érdekében, ami az adatbiztonság és adatszuverenitás szempontjából is kiemelt jelentőségű.
A GVH javaslatai a hazai MI-alkalmazás előmozdítására:
- A kkv-k technológiai ismereteinek fejlesztése, technológiai infrastruktúrájuk biztosítása, valamint a szükséges tőke és munkaerő rendelkezésre állásának támogatása.
- A fogyasztók számára világos és átlátható tájékoztatás biztosítása az MI-alapú megoldások alkalmazásáról, még azok használata előtt.
- Az országos MI-stratégia felülvizsgálata, amely a szakirányú képzések fejlesztésére, az MI-kutatási irányok összehangolására, valamint a szuperszámítástechnikai kapacitások kiaknázására fókuszál.
- A magyar nyelvi modellek fejlesztésének támogatása, hogy a magyar nyelvű MI-megoldások elérhetők és versenyképesek legyenek.
Az elemzés részletei és a teljes tanulmány elérhetők a GVH honlapján. Ebből egy összefoglaló:
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzése a mesterséges intelligencia (MI) technológiák piaci hatásait és a magyar vállalkozásokra gyakorolt következményeit vizsgálja. A tanulmány célja, hogy feltárja, milyen módon befolyásolja az MI technológia a piaci versenyt, illetve hogyan érinti a fogyasztói magatartást és adatbiztonságot. Az elemzés szerint a MI technológiák rohamos fejlődése különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára jelent kihívást, mivel a nagyobb cégek könnyebben képesek kihasználni az új technológia nyújtotta előnyöket.
A GVH piacelemzésében különösen a generatív MI-technológiákra és azok lehetséges gazdasági hatásaira fókuszált. A tanulmány megállapítja, hogy az MI fejlesztése magas erőforrásigénnyel jár, ami versenyelőnyt biztosít a nagyobb, jobban tőkésített vállalatoknak. Az MI technológiák használatának elterjedése hozzájárulhat a piaci koncentráció növekedéséhez, mivel a kisebb vállalatok számára nehézséget jelent a szükséges erőforrások, mint például a számítási kapacitás és a magasan képzett munkaerő elérése. Ez a koncentráció piaci torzulásokhoz és a verseny csökkenéséhez vezethet, ami hosszú távon növekvő árakat és csökkentett választékot eredményezhet a fogyasztók számára.
A piacelemzés több ajánlást is megfogalmaz a magyar MI-piac fejlesztése érdekében, például az állami beavatkozások és támogatások növelését, a hazai vállalkozások technológiai ismereteinek bővítését és a hozzáértő munkaerő biztosítását. Ezen felül a GVH hangsúlyozza a magyar nyelvű MI-modellek fejlesztésének fontosságát, mivel az öntanuló rendszerek többsége jelenleg nagy világnyelveken alapul. A tanulmány szerint az MI technológiák elterjedése hosszú távon hozzájárulhat a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, de ehhez elengedhetetlen a szabályozási környezet folyamatos fejlesztése és a piaci verseny élénkítése.
A piacelemzés végkövetkeztetése, hogy az MI technológia szélesebb körű bevezetése segíthet a termelékenység növelésében, és ezáltal hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, de az ehhez szükséges technológiai és szabályozási feltételek megteremtése kulcsfontosságú a sikeres adaptációhoz.