A marketingsérültek

A „marketingsérült” kifejezést azoknál a vállalkozóknál használom, akiknek az előző marketingese vagy ügynöksége nemcsak pénzügyi kárt okozott, hanem a marketinghez fűződő bizalmukat is megtörte. Nem arról van szó, hogy volt egy gyengébb kampány, ami nem hozta a remélt számokat – ilyen mindenkivel előfordul. A marketingsérülés ennél jóval mélyebb állapot: a vállalkozó úgy érzi, hogy „átverték”, feleslegesen szórta a pénzt, és miközben reklámozott, a cége még kiszámíthatatlanabbá vált. Ilyenkor már nemcsak a konkrét marketingesben, hanem magában a marketing szakmában is megrendül a bizalma. Innen született a szó: marketingsérült – az a vállalkozó, aki lelki és anyagi sebet kapott egy hozzá nem értő vagy felelőtlen „szakember” miatt.

Tapasztalatom szerint teljesen mindegy, hogy valaki diplomás cégvezető vagy kétkezi szakmunkásként épít évtizedes múltú kisvállalkozást: a marketingsérülés demokratikus. A közös pont nem az iskolai végzettség, hanem az, hogy a vállalkozó bízott valakiben, kifizetett 300 000, 500 000 vagy akár 900 000 forintot, majd cserébe egy még kaotikusabb céges helyzetet kapott. Sokszor sem reklámstratégia, sem érdemi célcsoport-meghatározás nem készült, az ügynökség nem mérte vagy nem mutatta meg átláthatóan az adatokat, és végül az egész történet egy fájdalmas szakítással zárult. A vállalkozó fejében pedig ott marad a mondat: „Én ehhez nem értek, a marketing nem működik, velem úgyis csak lehúzás történik.” Ez maga a marketingsérülés: amikor a rossz tapasztalat nemcsak az egy konkrét kampányt, hanem a teljes jövőbeni reklámozási kedvet mérgezi meg.

A marketingsérülés tehát nem egyszerűen sikertelen hirdetés, hanem bizalomvesztés. Bizalomvesztés a szakemberekben, bizalomvesztés saját döntési képességeidben és bizalomvesztés a vállalkozásod fejlődési esélyeiben. Ha pedig ez a lelki háttér nincs rendbe téve, akkor a következő reklámkísérlet vagy el sem indul, vagy görcsös, kapkodó, félve meghozott döntések sorával lesz tele. Ezért tartom fontosnak, hogy erről a jelenségről külön beszéljünk – mert nem marketingtrükkről, hanem nagyon is valós vállalkozói sérülésről van szó.

Hogyan alakul ki a marketingsérülés lépésről lépésre?

A legtöbb vállalkozó nem úgy születik, hogy utálja a marketinget. Éppen ellenkezőleg: az első komolyabb hirdetés előtt sokan kifejezetten lelkesek. „Most majd végre beindul a cég, most lesz igazi forgalom, most lesznek új vevők.” Aztán jön a kiválasztás folyamata, ahol nagyon gyakori, hogy nem szakmai szempontok, hanem kényelmi tényezők döntenek. Valaki „ismer egy jó fejet”, aki ért „a Facebookhoz”, vagy akad egy nagyon olcsó ajánlat, amely mellé hangzatos ígéretek járnak. A döntéselméletből tudjuk, hogy ilyenkor az ember gyakran nem a legjobb, hanem a „legegyszerűbb elég jó” megoldást választja: ami gyors, ami nem igényel sok utánajárást, és ami reményt kínál minimális gondolkodással. Ez önmagában még nem baj – akkor lesz gond, ha a kiválasztott marketinges mögött nincs valódi stratégiai tudás és bizonyítható tapasztalat.

A tipikus marketingsérülési folyamat nagyvonalúan így néz ki: elindul a kampány – általában túl gyorsan, átgondolt stratégia nélkül. A marketinges nem mélyül el a vállalkozás üzleti modelljében, nem kérdez vissza az árrésre, az ügyfélélettartamra, a konkurenciára, a célcsoport fogyasztási szokásaira. Nincsenek tiszta célok (például: hány ajánlatkérés, mennyi plusz árbevétel, milyen időtávon), és a mérés is esetleges. Egy idő után a vállalkozó érzi, hogy valami nem stimmel: a költségek mennek, a kassza viszont nem telik úgy, ahogy azt a prezentációkban ígérték. Ilyenkor kezd el romlani a bizalom, és sok esetben ilyenkor jelennek meg a homályos magyarázatok: „a Facebook most rosszul működik”, „a piac most ilyen”, „a vevők nem kattintanak”.

A folyamat vége általában két forgatókönyv köré rendeződik. Vagy hirtelen, konfliktusos szakítással zárul az együttműködés („elköltöttél ennyi pénzt, és semmit nem hoztál”), vagy lassú elhalással: a vállalkozó egyre ritkábban reagál, halogatja a következő megbeszélést, majd egyszer csak megszakítja a kommunikációt. Mindkét kimenet közös pontja, hogy a cég pénzügyi oldala sérül, és közben a vállalkozóban kialakul egy mély, gyakran kimondatlan tüske: „A marketingesek drágák és megbízhatatlanok. Nem szabad rájuk bízni semmit.” Ez a pont, ahol a szakmai kudarcból valódi marketingsérülés lesz.

Miért választ a vállalkozó rossz marketingest? – döntéselméleti háttér

Érdemes megérteni, miért futnak bele újra és újra ugyanazok az emberek hasonló típusú marketinges hibákba. Nem arról van szó, hogy a vállalkozók „bénák” lennének. Sokkal inkább arról, hogy a saját gondolkodásunk is tele van olyan torzításokkal, amelyek ilyenkor felerősödnek. Ilyen például a kényelmi döntés: „jó lesz az, akit az ismerős ajánlott, legalább nem kell tovább keresnem”. Ilyen az ár-centrikus szemlélet: „mondott egy nagyon alacsony havidíjat, biztosan megéri”. És ilyen a túlzott optimizmus is: „velem biztos nem fog megtörténni, hogy mellényúlok”. A viselkedéstudomány régóta leírja, hogy veszteségkerülő módon gondolkodunk: sokkal jobban félünk attól, hogy „sokat fizetünk egy drága szakembernek”, mint attól, hogy egy olcsó, de gyenge szolgáltatás miatt éveket veszítünk a fejlődésből.

Marketingesként én azt képviselem, hogy egy szakember csak akkor megbízható, ha egyszerre ért az online eszközökhöz, a pszichológiai mechanizmusokhoz és az üzleti pénzügyekhez, és már elköltött nagyjából 100 millió forintnyi reklámkeretet valós kampányokban. Nem azért, mert a nagy számok önmagukban önemésztő egó-építésre valók, hanem mert ilyen nagyságrendnél egyszerűen annyi hibát, pofont, tanulási görbét él át az ember, ami már valódi tapasztalattá áll össze. Egy olyan „marketinges”, aki legfeljebb pár saját kampányt futtatott minimális költséggel, majd tanfolyamok alapján hirdeti magát szakértőként, nagy eséllyel a te cégeden fog gyakorolni. Ezt a kockázatot pedig neked kell mérlegelned.

Ugyanilyen fontos az is, hogy a vállalkozók többsége információhiányban szenved a marketinggel kapcsolatban. „Nem értek hozzá, ezért majd a szakember eldönti” – mondják, majd átadják a komplett döntési jogot egy külső félnek. Ez veszélyes. Nem kell technikai guruvá válnod, de egy alap szintű marketinggondolkodás, minimális számérzék (ROI, konverziós arány, kosárérték, ügyfélélettartam), és a döntések következményeinek megértése ma már vezetői alapkészség. Ennek hiánya együtt a rosszul választott szakemberrel adja ki a marketingsérülés robbanó elegyét.

A marketingsérülés tünetei a cégedben és benned

Honnan veheted észre, hogy nem „csak” csalódtál egy szolgáltatóban, hanem már marketingsérült lettél? Az egyik jel az általánosítás. Egy rossz ügynökség után már mindenki gyanús: „a marketingesek pénzéhesek”, „minden ügynökség lehúz”. Ha azt veszed észre magadon, hogy nem szakmai kérdéseket teszel fel („hogyan dolgozik”, „milyen számait mutatja meg”), hanem automatikusan bizalmatlan vagy minden új szakemberrel szemben, akkor valószínűleg nemcsak racionálisan óvatos lettél – hanem sérültél. Ugyanígy intő jel, ha már magában a marketing eszközben sem bízol: „a Facebook hirdetés egy átverés”, „a Google Ads semmit nem ér”, „a SEO csak mese”. Ezek nem tárgyszerű állítások, hanem védekező, sérült reakciók.

A másik jel a halogatás. Amikor pontosan tudod, hogy szükséged lenne marketingre – mert esik a forgalom, mert új konkurens jelent meg, mert a céged stagnál –, mégis hónapok óta csak „készülődsz” rá. Olvasgatsz, listákat írsz, esetleg érdeklődsz, de a döntést nem hozod meg. A háttérben gyakran az a gondolat fut: „Ha megint mellényúlok, azt már nem bírja el a cég.” Ez a félelem érthető, de bénító. Van, aki ilyenkor inkább semmit sem csinál, és a cég lassan elsorvad a piaci versenyben.

A harmadik tünet az, amikor a marketinggel kapcsolatos beszélgetésekben túl erősen jelenik meg az érzelmi töltet: düh, keserűség, csalódottság. Ahelyett, hogy arról beszélnél, mi volt a hibás a stratégiában, a célzásban, a weboldalban, a teljes rendszerben, inkább az kerül elő, hogy „átvertek”, „kihasználtak”, „szégyellem, hogy bedőltem”. A marketingsérülés lényegében egy bizalmi trauma. Ha erre nem nézel rá tudatosan, akkor hosszú évekre elhúzódó, láthatatlan akadályt építesz magad és a cég fejlődése közé.

Anyagi és mentális következmények – mit veszít valójában a vállalkozó?

Amikor egy rossz marketinges vagy félresikerült kampány miatt pénzt veszítesz, az első, amit látsz: a bankszámlaállomány csökken. Ez valóban fáj. De a valós veszteség ennél összetettebb. Egyrészt van egy közvetlen anyagi bukó: elment X összeg hirdetésre, szakértői díjra, kreatívokra. Másrészt van egy közvetett veszteség: az az idő, amíg a rosszul irányított marketing rendszerszinten szétzilálta a vállalkozásodat. Lehet, hogy nem érkeztek azok a vevők, akikből később visszatérő ügyfelek lehettek volna. Lehet, hogy olyan konkurensek foglalták el az online terepet, akik azóta már jóval előtted járnak. Ezek mind „láthatatlan” költségek.

A legnagyobb kár azonban sokszor a fejben történik. A döntéspszichológia jól leírja, hogy a veszteség érzelmileg erősebben hat ránk, mint az azonos mértékű nyereség. Nem egyenlő egy mínusz 500 000 forintos bukó élménye egy plusz 500 000 forintos siker örömével. A minusz fájdalma jóval intenzívebb, és hosszabb ideig velünk marad. Emiatt alakul ki az a reakció, hogy „inkább nem lépek semmit, csak ne fájjon még egyszer”. Ez viszont a vállalkozói lét ellentéte. Aki teljesen kockázatmentes életet akar, annak nem céget kell építenie. Egy piaci környezetben, ahol a versenytársak folyamatosan fejlesztenek, tesztelnek, tanulnak, az „inkább nem csinálok semmit” nagyon drága stratégia: lassú, de biztos lemaradás.

Ráadásul a marketingsérülés gyakran megeszi az önbizalmat is. A vállalkozó elkezd kételkedni saját döntéseiben: „Ha egyszer ennyire rosszul választottam, honnan tudjam, hogy a következő döntésem jobb lesz?” Ebből könnyen lesz egy lefelé húzó spirál: kevesebb kezdeményezés, kevesebb teszt, kevesebb tanulási lehetőség, majd egyre fojtogatóbb érzés, hogy a cég „beragadt”. Ezt a spirált csak tudatos, racionális önvizsgálattal lehet megtörni: mi volt a te felelősséged, hol hibázott a marketinges, mit kellett volna másképp kérdezni, ellenőrizni, szerződésben rögzíteni. A cél nem az önostorozás, hanem az, hogy ne ugyanoda fuss bele újra.

Elsősegély marketingsérülteknek: mit tegyél közvetlenül a rossz kampány után?

Ha éppen most jöttél ki egy rossz együttműködésből, a legrosszabb, amit tehetsz, hogy egyik napról a másikra ráugrasz a következő „megmentőre”. Ilyenkor túlságosan sérült és feszült vagy ahhoz, hogy higgadtan átlásd a helyzetet. Az első lépés nem az új marketinges, hanem az őszinte helyzetértékelés. Nézd át az adatokat: mennyi pénzt költöttetek el, milyen csatornákon, mi jött vissza belőle konverzió, lead, tényleges árbevétel formájában. Ha nincsenek rendesen beállítva a mérések, az is tanulság: legközelebb kampány elindítása előtt ez legyen az első feltétel. Ha vannak adatok, akkor már tudsz tanulni, még a rossz kampányból is.

Második lépésként írd le magadnak – igen, papíron vagy dokumentumban –, hogy mi fájt ebben az együttműködésben. Nem csak pénzügyi szinten, hanem kommunikációban, transzparenciában, hozzáállásban. Késve kaptál választ? Sosem tudtad pontosan, min dolgoznak? Mindent neked kellett kitalálni? Ez a lista később szűrőként fog szolgálni a következő szakembernél: ha valaki már az első egyeztetésen ugyanezeket a tüneteket hozza, legalább tudatosan felismered.

Harmadik lépésként érdemes átkeretezni a történteket. Nem úgy, hogy „én vagyok a naiv balek, akit lehúztak”, hanem úgy, hogy „ez volt a tandíj”. Aki hosszú távon a piacon akar maradni, az fizet tandíjat: rossz döntésekkel, elhibázott irányokkal, eltékozolt hónapokkal. A kérdés nem az, hogy sikerül-e hibázni, hanem az, hogy mennyi tanulságot kicsikarni belőle. Ha fejben átállsz erre a logikára, sokkal kisebb az esélye, hogy beleragadsz az önsajnálatba – és sokkal nagyobb az esélye, hogy a következő kör már jóval okosabban fog menni.

Hogyan válassz következőre marketingest vagy ügynökséget?

A következő marketinges vagy ügynökség kiválasztása döntheti el, hogy a marketingsérülésed hosszú távú bénultság vagy ugródeszka lesz. Én kifejezetten azt javaslom, hogy készíts magadnak kiválasztási kritériumlistát, és ne engedj belőle. Néhány olyan kérdés, amit érdemes feltenned: elköltöttek már a gyakorlatban legalább 100 millió forintnyi reklámkeretet? Van-e a csapatban olyan ember, aki ténylegesen tanult marketinget (nem csak egy gyors online kurzust végzett)? Tudnak-e hozni olyan példákat, ahol nemcsak kattintásokat, hanem bevételt, kosárértéket, ügyfélélettartamot javítottak? Jelen vannak-e a piacon szakmai tartalommal, előadásokkal, publikációkkal? Ha ezekre a kérdésekre csak homályos vagy mellébeszélő válasz érkezik, az intő jel.

A jobb átláthatóság kedvéért érdemes megnézni néhány tipikus kockázatos jelzést és azok egészséges párját:

Emellett fontos, hogy te magad is tudd, mit akarsz. Mi a cél? Márkaépítés? Azonnali leadgenerálás? Webáruház forgalom? Offline bolt forgalomnövelése? Mennyi időd és pénzed van reálisan? Ha ezekre a kérdésekre nincs válasz, akkor még a legjobb marketinges is csak tippelni fog. Ha viszont határozott, de rugalmas céllal érkezel, és mellé olyan szakembert választasz, akinek már van bizonyított múltja, jóval kisebb az esély arra, hogy újra marketingsérültté válj.

Egészséges együttműködés: ki miért felel a vállalkozó–marketinges kapcsolatban?

Sok marketingsérült vállalkozó ott hibázik másodszor is, hogy a teljes felelősséget kizárólag a marketingesre tolja. „Az a dolga, hogy hozzon vevőt, kész.” Ez félreértés. Egy jó marketinges tud rendszert építeni, vevőt szerezni, optimalizálni a kampányokat, de nem tud helyetted céget vezetni. Nem tudja megjavítani a logisztikádat, nem tudja átírni a terméked minőségét, nem tudja helyetted megemelni a színvonalat az ügyfélszolgálaton. Ahol a rendszer lyukas – ott a legjobb reklám is csak gyorsabban folyó pénzcsap lesz.

Egészséges együttműködésben a marketinges felelőssége a szakmai javaslat, a stratégia, a mérés és a folyamatos finomhangolás. A tiéd pedig az, hogy valós adatokat adj (árak, árrés, kapacitás, készlet, profitelvárás), hogy időben reagálj, hogy végigvidd azokat a belső változtatásokat, amelyek nélkül a kampány értelmetlen. Ha a marketinges jelzi, hogy a weboldalad lassú, a rendelési folyamat zavaros, vagy az ügyfélszolgálat nem válaszol, és te ezzel nem foglalkozol, akkor a kampány kudarca nem kizárólag az ő hibája. A marketingsérülés megelőzéséhez nemcsak jó szakember kell, hanem felnőtt vállalkozói felelősségvállalás is.

A másik oldalról nézve: egy korrekt marketinges nem fogja azt mondani, hogy „minden rendben, csak még több pénzt kell beletenni”. Ha hetek-hónapok alatt sem mutathatók ki javuló arányok, akkor igenis fel kell tenni a kellemetlen kérdéseket: jó-e az ajánlat, valódi-e a versenyelőny, érti-e a célcsoport, mit akarsz tőlük. Időnként az is előfordul, hogy a válasz az: „ezen a piacon, ezzel az árréssel, ilyen hozzáadott értékkel ez az ötlet nem fog működni”. Ezt kimondani fájdalmas, de ez az őszinte tanácsadás. Egy marketingsérült vállalkozó számára kifejezetten gyógyító lehet, ha végre valaki nem azt ígéri, hogy „minden megoldható”, hanem azt mondja: „ezt a modellt vagy átépítjük, vagy nem érdemes tovább égetni rá a pénzt”.

Akcióterv marketingsérülteknek – lépésről lépésre

Ha magadra ismertél, érdemes egy konkrét akciótervet is letenni az asztalra. Az alábbi lépések segíthetnek:

1. Írd le, mi történt a korábbi marketingessel / ügynökséggel: időrendben, személyeskedés nélkül, a tényekre koncentrálva.
2. Számold ki, mennyi pénzt veszítettél valójában – és mennyit tanultál belőle. Ez lesz a „tandíj”.
3. Fogalmazd meg magadnak, milyen szempontok alapján választasz legközelebb marketingest (szakmai múlt, számon kérhető eredmények, kommunikáció).
4. Minimális szinten képezd magad marketingből: olvass olyan anyagokat, amelyek a pszichológiát, döntéselméletet és marketinget összekötik, hogy ne legyél kiszolgáltatott.
5. Amikor új szakembert keresel, ne csak árajánlatot kérj, hanem szakmai beszélgetést: kérdezd meg, ő hogyan látja a piacodat, az ajánlatodat, a rendszeredet.
6. Állapodjatok meg közösen mérőszámokban, időtávban és felelősségi körökben, mielőtt egyetlen hirdetés is elindulna.

Ha ezt a hat lépést végigviszed, máris messze nem ugyanonnan indulsz, mint ahol a marketingsérülés ért. Nem az a cél, hogy többé ne hibázz – hanem az, hogy minden hibából konkrét tudást nyerj. Ezt a fajta gondolkodásmódot nevezzük valódi vállalkozói szemléletnek, és ez különbözteti meg a hosszú távon életképes cégeket a piacon gyorsan kiégő próbálkozásoktól.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Őszintén: a marketingsérülés elkerülhetetlen lesz néhány vállalkozónál. Lesz, aki rosszkor, rossz embert talál meg, lesz, aki egy hibás döntéssel egy teljes évet dob ki az ablakon. Amit viszont te döntesz el, az az, hogy ez a tapasztalat hogyan épül be a gondolkodásodba. Lesz belőle évtizedes sértettség, vagy lesz belőle erősebb, tudatosabb, felelősségteljesebb üzleti gondolkodás. Aki ma nem hajlandó tanulni a marketingből, a pszichológiai mechanizmusokból és a döntéselméletből, az lényegében önként hátrányból indul a piacon.

„Nem az a fő kérdés, hogy elbuksz-e néha a marketingben, hanem az, hogy mersz-e utána okosabban újra nekifutni.” – Dajka Gábor

Én abban hiszek, hogy a marketing nem csodafegyver, hanem szakma. Tanulni kell, gyakorolni kell, mérni kell. A vállalkozónak és a marketingesnek is. Ezért írtam meg az Online Marketing és Pszichológia című könyvemet is: hogy a magyar mikro- és kisvállalkozók ne csak eszközszinten, hanem gondolkodásszinten értsék meg, mit csinálnak a reklámozásban. Ha marketingsérült vagy, nem az a megoldás, hogy örökre letiltod magad a hirdetésektől. Az a megoldás, hogy megtanulod felismerni a rossz ígéreteket, tudatosabban választasz szakembert, és vállalod a saját részed a felelősségből. A piac nem fog lassulni, a verseny nem lesz gyengébb. Az egyetlen reális reakció az, hogy te leszel felkészültebb.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha mélyebben érdekel, hogyan válnak a vállalkozók „marketingsérültté”, és milyen hibák vezetnek ide, nézd meg a témához kapcsolódó videómat:

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mit tegyek, ha már két-három marketingesben is csalódtam?

Először állj meg, és ne ugorj bele kapkodva a következő együttműködésbe. Írj egy őszinte helyzetértékelést: mi ment félre, mikor, kivel, milyen döntéseket hoztál te, és mit ígért vagy mulasztott el a marketinges. Keresd az ismétlődő mintákat (például: mindig nagyon olcsó szolgáltatót választottál, mindig stratégia nélkül indult a kampány). Ezt követően alakíts ki írásos kiválasztási szempontlistát, és keress olyan szakembert, aki hajlandó szakmai beszélgetésben is ütköztetni a véleményét veled, nem csak árajánlatot küldeni. Ha kell, kérj egy alkalmas, fizetett tanácsadást pusztán arra, hogy közösen átvilágítsátok a helyzetet – anélkül, hogy rögtön hosszú távú szerződést kötnél.

Érdemes-e inkább mindent saját kézbe vennem, ha marketingsérült vagyok?

Rövid távon csábító lehet, hogy „majd mindent én intézek, legalább nem vernek át”, de hosszú távon ez ritkán működő stratégia. Ha egy webáruház tulajdonos, cégvezető, könyvelő, HR-es és marketinges vagy egyszerre, akkor garantáltan lesz olyan terület, ami alulteljesít. A megoldás nem az, hogy mindent kisajátítasz, hanem az, hogy annyi tudást szerzel marketingből, hogy partnerként tudj beszélni a szakemberrel. A technikai kivitelezést (kampánykezelés, hirdetéskezelő, analitika finomhangolása) nyugodtan rábízhatod másra – de a stratégiai gondolkodásból, célmeghatározásból, kontrollból nem szabad teljesen kivonulnod.

Mit jelent a gyakorlatban a „minimum 100 millió forint elköltött reklámkeret” szempont?

Nem arról van szó, hogy aki még nem költött el ennyit, az biztosan használhatatlan, hanem arról, hogy ekkora nagyságrendnél már végigment annyi kampány, annyi iparág, annyi hiba és javítás egy szakember kezén, ami valódi tapasztalattá áll össze. Egy olyan marketinges, aki csak 2–3 saját kisvállalkozás hirdetését látta belülről, teljesen más szinten mozog, mint az, aki több tucat cég kampányain tanult, optimalizált, tévedett és javított. Ha marketingsérült vagy, érdemes inkább olyan szakembert választani, aki ezt a „tandíjat” már a saját pályáján megfizette – és nem a te cégeden akarja bepótolni.

Miben más a magyar piac, és miért fontos ez marketingsérülteknél?

A magyar piac kisebb, árérzékenyebb és pesszimistább, mint sok nyugati példa, amelyre a külföldi marketinges könyvek építenek. Ez azt jelenti, hogy a „másold le az amerikai milliárdos cég kampányát” típusú megoldások legtöbbször nem fognak egy az egyben működni. Nálunk sokkal nagyobb figyelmet igényel a bizalomépítés, az árazási pszichológia, a vevői szkepszis kezelése, és sok vállalkozónál egyszerűen nincs akkor tőke, amiből éveken át lehetne drága tanulópénzt fizetni. Éppen ezért a marketingsérülés itt sokkal fájdalmasabb: kevés tartalékból kell felállni. Ezért gondolom azt, hogy a magyar mikro- és kisvállalkozóknak különösen fontos a tudatos, pszichológiai és döntéselméleti alapokra épített marketinggondolkodás – erről szól az Online Marketing és Pszichológia könyvem is.

Mikor mondhatom ki, hogy tényleg a marketinges rontotta el, és nem én?

Akkor tudsz viszonylag tisztán ítélni, ha visszamenőleg is átlátod a számokat és a döntéseket. Ha a marketinges nem kért tőled fontos üzleti adatokat (árrés, készlet, kapacitás), nem volt világos stratégia, nem beszéltetek célokról és mérőszámokról, nem kaptál rendszeres, érthető riportokat, és minden kudarc után csak annyi magyarázat érkezett, hogy „a rendszer rossz” vagy „a vevők nem kattintanak”, akkor jó eséllyel szakmai hibáról beszélünk. Ha viszont a marketinges időben jelezte a problémákat (például: drága a termék az adott célcsoportnak, gyenge a weboldal, nincs utánkövetés), de te nem reagáltál, nem módosítottál, akkor a felelősség megoszlik. A lényeg: ne bűnbakot keress, hanem tanulságot. A marketingsérülés akkor gyógyul, ha a saját szerepedet és a másikét is hajlandó vagy őszintén végiggondolni.

Források

Prospect theory – áttekintő cikk a veszteségkerülésről és a kockázatos döntések pszichológiájáról

Sunk cost – összefoglaló a „beragadt költségek” jelenségéről és a hozzá kapcsolódó döntési torzításokról

Gerd Gigerenzer munkássága – a heurisztikák és a bizonytalanság melletti racionális döntések kutatója