A reklámod megjegyezhető?

Főbb pontok:

Az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis roppant hatékony módon működik. Bár rengeteg adatot vagyunk képesek befogadni és tárolni, azért mindig akad egy-két bökkenő, ha a marketingről van szó. A lenti néhány gondolatban dióhéjban összefoglalom, hogyan jön létre, majd rögzül az információ az agyban, és miért annyira fontos ezt szem előtt tartani akkor, amikor valaki reklámot készít vagy éppen a márkája üzeneteit próbálja átadni.

Szenzoros memória

A szenzoros memória a legelső, villámgyors fázis. Mindössze 1-2 másodpercig valamennyi beérkező külső inger (érintés, hang, szag, íz, fényhatás, hőmérséklet stb.) itt tárolódik. Gondolj bele, mennyi információ ér nap mint nap: a ruháid érintése, a háttérzaj, a monitor fénye… Ez mind „becsatornázódik” a szenzoros memóriába, majd az agyod elkezdi kiszűrni a releváns adatokat, és csak a fontosnak ítélt részletek kerülhetnek át a következő állomásra.

Munkamemória

Az agy szűrése után a munkamemória (sokan rövid távú memóriaként emlegetik) következik, ahol az adatok körülbelül 20 másodpercig is megmaradhatnak. Itt kapnak jelentést, érzelmi töltetet, összefüggéseket: vagyis eldől, hogy egy ingert mennyire találunk érdekesnek, lényegesnek, vagy éppen megmozgat-e bennünket annyira, hogy „érdemes” legyen elraktározni.

A marketing szempontjából ez a fázis sorsdöntő: ha a reklámod unalmas, semmi pluszt nem ad, akkor nagy eséllyel ennél a lépésnél veszik el az üzenet. Ezért törekednek a hirdetők valamilyen feltűnő, izgalmas vagy meghökkentő elemre. Ha az agy „megéri” ítéletet hoz róla, vagy érzelmileg bevonódik, akkor jó eséllyel bekerül az emlékek tárházába.

Csak 5775 Ft
kozepen

Hosszú távú memória

A harmadik szakasz a hosszú távú memória, amely lényegében korlátlan kapacitással bír, és időben sincs nagyon lekorlátozva: ha valami ide bekerül, akár évekre, évtizedekre megőrződhet. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a reklámból fakadó érzelmek és élmények később is befolyásolják a döntéseinket. Gondolj csak a gyerekkori élményekhez kapcsolt márkákra: ha valamihez kellemes érzések kötnek, nagyobb eséllyel választod később is, pusztán a nosztalgia és a pozitív emlékek miatt.

Pontosan ezt használják ki bizonyos cégek. Jellemző példa a McDonald’s esete: a Happy Meal és a bulis hangulat már kisgyermekkorban belopja az éttermet a fiatalok emlékeibe, és felnőttkorban sokan ösztönösen választják a mekis menüket, mert a vidám, nosztalgikus érzést keresik – gyakorlatilag a hosszú távú memóriába ágyazott élményt akarják újra átélni.

Mi a titok a marketingben?

Ha kitűnsz a tömegből, érzelmet pendítesz meg, és magadra vonod a figyelmet a reklámoddal, akkor bejutsz a munkamemóriába. Ha ott releváns és emlékezetes benyomást is keltesz, akkor nagy az esély rá, hogy a márkád beég a hosszú távú memóriába. Nem garancia ez a vásárlásra, de az első lépést – a felismerést és megjegyzést – már megtetted. Persze a végső cél, hogy amikor legközelebb ilyen termék vagy szolgáltatás iránt érdeklődik a vevő, téged idézzen fel elsőként.

Záró gondolatok

Az emberi memória működésének megismerése nagyban segít a reklámok tervezésében. Elegendő csupán annyi, hogy figyelembe vedd: először a szenzoros információk elképesztő tömegből kell kitűnnöd, majd meg kell ragadnod a rövid távú memóriát valamilyen érzelmi vagy kognitív csavarral. Ha ez sikerül, jó eséllyel hosszan megmarad a márkád az emberek fejében. Így lesznek olyan stabil fogyasztóid, akik később talán a pozitív emlékeik miatt (vagy egyszerűen azért, mert beugrik nekik a márka) döntenek majd melletted. Adj érzelmi töltetet, legyél érdekes, és ne feledkezz meg a nosztalgia vagy a meglepetés erejéről: a hosszú távú memória hálás lesz érte.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Legtöbbet olvasott

Csak 5775 Ft

Népszerű

map of ukraine

Ukrajna EU-csatlakozásának lehetséges következményei

Ukrajna európai uniós csatlakozása történelmi jelentőségű lépés lenne, amely egyszerre hordoz nagy lehetőségeket és komoly kihívásokat. Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta az ország megerősítette elköteleződését az EU-integráció mellett: 2022 júniusában megkapta a tagjelölti státuszt, 2024 közepén pedig hivatalosan megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Ukrajna csatlakozása alapjaiban alakítaná át az Európai Uniót politikai, gazdasági és társadalmi...
waterfall person iceland looking

A torzított önkép monetizálása: Miért működnek a személyiségtípuson alapuló marketingkampányok?

„Az emberek mindig azt választják, ami ismerősnek tűnik – még akkor is, ha az csak tükörképük torzítása.” – Dajka Gábor A modern marketing egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő terepe az önkép alapú célzás – vagyis az, amikor a márka nem csak terméket, hanem tükröt kínál. E megközelítés pszichológiai alapja az, hogy emberek mélyen vágynak arra,...
PNG, zombie hands holding brain, isolated on white background.

Miért hoz rossz döntéseket az emberi agy?

„A racionalitás nem az alapértelmezett üzemmódunk. Az intuíció sokszor gyorsabb – és veszélyesebb.” – Dajka Gábor 1949-ben egy amerikai biztosítótársaság figyelemre méltó mintázatot vett észre: ügyfeleik hajlamosabbak voltak megkötni balesetbiztosítást, ha a termékleírásban szerepelt, hogy „légi balesetekre is vonatkozik”, mint akkor, ha csupán az állt benne: „halálesetekre is vonatkozik, bármilyen okból”. A kutatók, köztük később...
Writing working plan

Miért nem üzleti tervet írunk, hanem működő üzleti modellt építünk?

Amikor egy vállalkozás üzleti terv írásába kezd, a legtöbbször egy sablont keres először – egy előre elkészített Word-dokumentumot, amibe csak be kell írni a saját adatokat. Ez a megközelítés azonban nem hogy nem segít, hanem egyenesen veszélyes lehet. Miért? Mert az üzleti terv nem egy formai követelmény, hanem egy olyan gondolkodási eszköz, amely segít strukturáltan...

Itt érsz el

© Copyright 2025