A munka- és szervezetpszichológia rövid története
Amióta a pszichológiát tudományos diszciplínaként művelik, a gyakorlati alkalmazás – különösképpen a munka világában – folyamatosan formálódott. Az alábbi áttekintés az amerikai I-O (Industrial–Organizational) pszichológia fejlődésének főbb állomásait mutatja be, de fontos megjegyezni, hogy párhuzamos folyamatok zajlottak a világ számos más országában is. 1. Kezdetek (1876–1930) • Wilhelm Wundt és laboratóriuma: 1876-ban Wundt egyik elsőként hozott létre pszichológiai kutatólaboratóriumot Lipcsében. Nála tanult Hugo Münsterberg és James McKeen Cattell, akik később az alkalmazott – és ezen belül a munkahelyi – pszichológia…
A munka jelentősége az életünkben
A legtöbb felnőtt napjai jelentős részét – akár hétköznap, akár hétvégén – munkával tölti, és a középiskolás vagy főiskolás diákok is rendszeresen vállalnak részmunkaidős állásokat tanulmányaik mellett vagy a nyári szünetben. Ez azt jelenti, hogy sokszor több időt és energiát fordítunk a munkavégzésre, mint bármilyen más ébren töltött tevékenységre. Egészen hétköznapi szinten is világosan látszik tehát, hogy a munka rendkívül fontos szerepet játszik az emberek életében. Noha sokszor a „munka” alatt pusztán azt a folyamatot értjük, amely során „időt cserélünk…
A pszichológia megjelenése a szervezetekben
Az emberi viselkedés vizsgálata a szervezeti közegben különösen izgalmas, hiszen a vállalatok sikerét végső soron a bennük dolgozó emberek határozzák meg. Az első fejezet, amelyet most áttekintünk, betekintést nyújt abba, hogyan fejlődött ki a pszichológia és a szervezetpszichológia tudománya, milyen hagyományokra épül, és miért fontos a kutatásmódszertan ismerete akkor, ha a szervezetekben előforduló problémákat akarjuk megérteni. A következő írásban arra térek ki, mit jelent a pszichológiai nézőpont, miért bír kiemelt szereppel az organizational behaviour (szervezeti viselkedés) mint szakterület, miként alakultak…
Az emberi viselkedés vizsgálata
A kutatásmódszertan gyakran abban tűnik ki, hogy mennyire észszerűen sikerül megvalósítani a vizsgálatainkat egy „tiszta” és kontrollált környezetben. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a laboratóriumi kísérletek, vagy a terepi (field) vizsgálatok közötti választás pusztán technikai kérdés, a valóságban azonban sokkal árnyaltabb szempontok döntenek arról, melyik módszer mikor hasznosabb és miért. Amikor emberi viselkedésről beszélünk, különösen szervezeti kontextusban, akkor nem csupán egzakt mérőmódszerekre, hanem érzelmi, szociális és etikai megfontolásokra is figyelnünk kell. Ha érdekel, hogyan érdemes például a munkahelyi motivációt kutatni,…
Rendszerszemlélet a vállalati környezetben
A szervezeti működés hátterének feltárásában számos elméleti irányzat és gyakorlati megközelítés alakult ki. Sokan igyekeztek univerzális megoldásokat nyújtani arra, hogyan kellene felépíteni vagy vezetni a szervezeteket, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a valóság ennél sokkal rugalmasabb és változékonyabb. A rendszerszemlélet (systems approach) és a kontingenciaelmélet (contingency approach) éppen ezt a rugalmasságot igyekeznek megragadni. Mindkét nézőpont túllép azon az elképzelésen, hogy létezik egyetlen, minden körülmények között helyes szervezési vagy vezetési módszer. A szervezetekre ható külső és belső tényezők folyamatosan változnak,…
A marketingbefektetés pszichológiája
A marketingről sokan úgy vélekednek, hogy a „költésről” szól: hirdetési kampányok, szponzorációk, PR, kattintásalapú hirdetések, social media együttműködések. Valójában azonban a marketing leginkább egy befektetés – és nem pusztán anyagi, hanem pszichológiai értelemben is. Gondolj bele, hányszor találod magad olyan helyzetben, amikor a hirdetések költségét mérlegeled a lehetséges bevétellel szemben, de közben érzed, hogy a kockázattól való félelem, a bizonytalanság vagy épp a siker reménye erőteljesen befolyásol. A pszichológiai hatások a marketingbefektetéseknél ugyanúgy működnek, mint bármilyen pénzügyi döntésnél, hiszen a…
A pénz pszichológiájának megközelítése
A pénzhez számtalan érzelem kötődik, és sokszor nem is vagyunk tudatában, milyen mély, gyerekkorból hozott hiedelmek vagy éppen társadalmi minták alakítják a viszonyunkat hozzá. Néha úgy gondoljuk, hogy a pénz pusztán gazdasági kategória, amihez hideg fejjel, tisztán racionálisan lehet közelíteni. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. A mindennapokban megélt döntéseink nagy részét érzelmek, rejtett hitrendszerek, tanult rutinok és a környezetünk visszajelzései befolyásolják. A pénz pszichológiája éppen ezért nem csupán arról szól, hogy mennyire tudatosan osztod be a bevételeidet vagy spórolsz,…
Emberi motiváció és szervezeti változások
Tanulmányozva a szervezetek és az emberi viselkedés világát, sokszor eszedbe juthat, hogy hiába tűnik egy vállalat felépítése logikusnak vagy technikailag jól átgondoltnak, valahogy mégis mindig az emberi tényezők alakítják a mindennapi eseményeket. Pontosan ezért érdemes közelebbről megnézni, hogyan teszi hozzá a pszichológia a maga nézőpontját a szervezet működéséhez. Ha megérted a szervezeti viselkedés mögötti pszichológiai hátteret, akkor sokkal felkészültebben tudsz reagálni a mindennapi vezetői vagy együttműködési kihívásokra, és könnyebben találsz megoldást olyan emberi problémákra, amelyek első látásra színtiszta „üzleti” gondoknak…
A tőzsdézés és a vállalkozói lét kapcsolata
Bár elsőre különböző világnak tűnhet a tőzsdézés és a vállalkozói lét, valójában a pénzkezelés logikája mindkettőben nagyon hasonló. A részvényvásárlásnál piaci trendeket figyelsz, árfolyamokat elemzel, vállalati beszámolókat nézel át, és olyan helyzetekre próbálsz felkészülni, ahol a kockázat és a várható hozam egyensúlya számodra kedvező. Ha azonban vállalkozóként ülsz le egy pénzügyi tervező asztalhoz, ugyanúgy mérlegelned kell, hogy az árukészletbe történő befektetés – vagy ahogy néha nevezni szoktam, árukészlet-befektetés – és a marketingbe fektetés (marketingbefektetés) milyen ütemben, milyen kockázati szinttel és…
Miért előnyös a VAP vizsgával rendelkező marketinges?
Sokan úgy gondolják, hogy a marketing világa távol áll a pénzügyi ismeretektől és a befektetési szemlélettől, de a mai üzleti környezetben egyre inkább látszik, hogy ez a két terület szorosan összefonódhat. A globalizált piacon erőteljes a verseny, a vállalkozásoknak pedig egyszerre kell figyelniük a növekedési lehetőségekre, a stabilitásra, az átlátható működésre és a versenyképes piaci pozícióra. Ha egy marketinges rendelkezik VAP – Vagyon, Alap, Portfóliókezelő (befektetéskezelő) vizsgával, akkor a tervezés, az eredmények értékelése és az erőforrások felhasználása során olyan stratégiai…
A szervezetfejlesztés és a marketing kapcsolata
Sokszor hallani olyan történeteket, amelyekben egy cég temérdek pénzt és energiát önt a marketingkampányaiba, mégsem éri el a várt eredményeket. Kívülről nézve rejtélyesnek tűnhet a kudarc, hiszen a szakmai tudás és az anyagi források adottak. Ha viszont mélyebbre ásol, kiderülhet, hogy az adott vállalkozás szervezeti kultúrája vagy belső folyamatai nincsenek rendben, és ezért hullik darabjaira minden próbálkozás. Szervezetfejlesztés nélkül a marketing valójában olyan, mint egy modern, csillogó épület, amelynek hiányzik az alapja. Talán első ránézésre impozáns, de bármikor összeroskadhat. Egy…
„Én (nem) fogyasztok; tehát vagyok”
A materializmus és az önkéntes egyszerűség összefüggéseinek vizsgálata – Egy moderált mediációs modell Napjaink globális fogyasztói kultúráját nagyban meghatározza a folyamatos javak és szolgáltatások iránti vágy, amelyet a „materializmus” fogalma ír le: az anyagi javak birtoklásának központi szerepe egyéni boldogságunk és társadalmi sikerünk szempontjából. Ugyanakkor a fogyasztási hajszát egyre hangosabb kritikai ellenérvek kísérik, melyek között felbukkan a fenntarthatóság, a környezeti károk csökkentése és az úgynevezett „anti‐fogyasztási” (anti-consumption) irányzatok jelentősége. Ebbe a körbe tartozik az „önkéntes egyszerűség” (voluntary simplicity) fogalma, mely…
Filozófia a marketingben: gondolkodás és értékek
A marketing alapvetően üzleti tevékenységként jelenik meg a köztudatban: a termékek és szolgáltatások megtervezéséről, kommunikációjáról, eladásáról szól. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb érdeklődés övezi azokat a mélyebb kérdéseket, amelyek túlmutatnak a puszta piaci versenyen és az értékesítési stratégiákon. Miért létezik egy adott termék? Milyen társadalmi vagy kulturális viszonyokat tükröz? Miként illeszkedik az emberi boldogság vagy erkölcsös magatartás eszményébe? Ezek a kérdések a filozófia területéről ismerősek, és mindinkább felmerülnek a marketingben dolgozók, valamint a fogyasztók körében egyaránt. Az alábbi cikkben…
Etika a marketingben: tisztelet és bizalom
A marketing világa állandóan változik: a technológiai újítások, a globális verseny és a fogyasztók növekvő tudatossága mind új kihívásokat és lehetőségeket hoznak. Ebben a környezetben egyre nagyobb jelentőséget kap az etikus marketing, mely nem csupán a jogszabályok betartását jelenti, hanem a fogyasztók, a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalást is. Az alábbiakban bemutatjuk, miért kulcsfontosságú az etika a marketingben, milyen szempontok mentén valósítható meg, és hogyan jelent ez hosszú távon versenyelőnyt a vállalatoknak. Miért lett ennyire lényeges az etikus marketing?…
Etika a marketingben: miért fontos, hogyan valósítható meg?
A modern gazdasági környezetben a marketing elválaszthatatlanul összefonódik a vállalatok működésével és a fogyasztók mindennapjaival. A reklámok, a márkák és a különféle kommunikációs kampányok minden oldalról hatást gyakorolnak ránk. Felmerül a kérdés: hogyan érhetjük el, hogy a vállalatok ne csak a profitot szem előtt tartva, hanem tisztességes, emberséges és felelős módon végezzék marketingtevékenységüket? A válasz az etikus marketingben rejlik, amely nemcsak a külső szabályok és jogszabályok betartását jelenti, hanem a belső vállalati értékek, a tisztelet és a társadalmi felelősségvállalás megvalósítását…
Pszichológia alapú marketing: fogyasztói viselkedés
A marketing pszichológiai alapjai – avagy hogyan formálják gondolkodásunkat és döntéseinket a marketingszakemberek? A mindennapi életben szinte észrevétlenül szövődnek át bennünket a marketing jelenségei: hirdetésekbe botlunk a közösségi média oldalain, a sarki közértben kuponokat kapunk, a barátaink pedig ajánlásokkal bombáznak minket, ha kipróbáltak egy új éttermet vagy alkalmazást. Ahhoz, hogy megértsük, miért hat ránk így a marketing, érdemes közelebbről megvizsgálni annak pszichológiai alapjait. Hogyan szerzik meg a vállalatok a fogyasztók figyelmét és lojalitását? Miért találunk vonzónak bizonyos termékeket, miközben mások…
Fogyasztói pszichológia és marketing: a vásárlási döntések háttere
A mai piaci környezetben a vállalatoknak minden eddiginél fontosabb, hogy ne csupán termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal tűnjenek ki a versenytársaik közül, hanem megértsék a fogyasztók viselkedését is. A vásárlók döntései ugyanis nemcsak racionális szempontok – például ár és minőség – alapján születnek, hanem személyes és pszichológiai tényezők, valamint társadalmi és kulturális hatások is befolyásolják őket. A következőkben egy olyan kutatás eredményeit mutatjuk be, amely a fogyasztói pszichológia különböző aspektusait vizsgálta, és arra kereste a választ, milyen összefüggések mutathatók ki a demográfiai…
Viselkedéspszichológia, marketing és fogyasztói magatartás
Az alábbi összefoglaló egy átfogó, kritikus irodalmi áttekintést nyújt arról, hogyan épültek be a viselkedéspszichológiai (behaviorista) megközelítések a marketing és a fogyasztói magatartás kutatásaiba. Két legismertebb behaviorista koncepció a klasszikus és az operáns (instrumentális) kondicionálás, amelyek kezdetben főként reklámokra, hirdetésekre fókuszálva jelentek meg a fogyasztói viselkedés elemzésében. Az elmúlt évtizedekben azonban az operáns kondicionálás elméletéből további, komplexebb modellek és alkalmazások is kifejlődtek, mint például a fogyasztói magatartáselemzés (Consumer Behaviour Analysis, CBA) vagy a „viselkedési ökológia” alapjain nyugvó foraging („táplálékkeresés”) elméletek.…
A pszichológiai kutatási módszerek és a marketing
A pszichológia és a marketing kapcsolata – ahogyan a történeti áttekintésből is kitűnik – már a múlt század első felében jelentős lendületet kapott. Míg korábban sokan szkeptikusan tekintettek a viselkedéstudományi módszerekre, mára a kutatás a marketingtevékenység szerves részévé vált. A hirdetések hatékonyságát például már a 1920-as, 1930-as években is kísérleti és megfigyeléses eszközökkel vizsgálták: az emlékezeti tesztektől (felismerés, felidézés) kezdve a fiziológiai mutatók (pl. verejtékezés) méréséig. Bár ezek a törekvések kezdetben vitákat és kritikát váltottak ki, mára evidencia, hogy a…
A pszichológia alkalmazása a marketingben: történeti áttekintés
A marketing és a pszichológia egymásra találása nem csupán a 20. század végi vagy jelenkori fejlemény. Már a század közepétől kezdve egyes pszichológusok szisztematikusan kutatták a fogyasztói magatartást, és eredményeiket sikeresen alkalmazták a marketingben. E korai úttörők tevékenysége máig érezteti hatását, legyen szó a termékfejlesztésről, a reklámok megalkotásáról, a fogyasztói elégedettség méréséről vagy éppen a személyes eladási technikákról. George Katona és a fogyasztói attitűdök szerepe A pszichológus George Katona a múlt század közepén jelentős felismeréssel gazdagította a marketinget: hangsúlyozta, hogy…