Freud, mint a pszichoanalízis atyja, valószínűleg olyan marketing-tanácsokat adna, amelyek mélyebb pszichológiai szinteken hatnak az emberekre. Nézzük meg, milyen gondolatokból és elméletekből táplálkozhatnának Freud marketingjavaslatai.
Freud egyik központi gondolata az volt, hogy az emberek viselkedését nagymértékben a tudatalatti vágyak és ösztönök vezérlik. Ebből adódóan az első tanácsa az lehetne, hogy értsd meg az ügyfeleid tudatalatti motivációit. Az emberek gyakran nem a racionális, tudatos döntéshozatal alapján választanak egy terméket vagy szolgáltatást, hanem a mélyen rejtőző érzelmi szükségleteik határozzák meg a választásaikat. A hatékony marketing tehát nemcsak a termék tulajdonságaira fókuszál, hanem arra is, hogyan elégíti ki a vevő rejtett vágyait, félelmeit, vagy akár bűntudatát. Freud szerint a terméknek többek között biztonságérzetet, státuszt vagy élvezetet kell nyújtania, és ezekre a vágyakra kell a kommunikációt építeni.
Második tanácsa az lehetne: alkalmazd a szimbólumok és archetipikus képek erejét. Freud munkássága alapján a szimbólumok és a tudatalattiból előhívott képek mély hatást gyakorolnak az emberi elmére. Ha egy márka képes olyan szimbólumokat és képeket felhasználni, amelyek archetipikus élményekhez kapcsolódnak, azzal azonnal összekapcsolódhat a fogyasztók érzelmi világával. Például a luxus, a hatalom, a szeretet, vagy a gondoskodás olyan alapvető érzelmek és szimbólumok, amelyeket mindenki megért és mélyen átél. A marketing tehát nemcsak egy termék tulajdonságait közvetíti, hanem érzelmi asszociációkat és vágyakat is kelthet.
Freud szerint a sikeres marketingnek a tudattalan és a tudatos szinteken is kell dolgoznia. A fogyasztók tudatosan érhetik meg a termék előnyeit, de ugyanakkor egy jól megtervezett üzenet a tudattalanjukra is hatással lehet. Gondoljunk csak a pszichoanalízis „Ego, Id, Szuperego” modelljére: Freud azt állította, hogy az emberi személyiség több részre osztható, és ezek egymással állandó konfliktusban vannak. A marketingben ezt az elvet felhasználva a reklámokat úgy lehet felépíteni, hogy az üzenet egyszerre szóljon az „Id”-nek (azaz az ösztönös, vágyvezérelt résznek), az „Ego”-nak (a racionális, tudatos résznek) és a „Szuperego”-nak (a moralizáló, normákhoz kötődő résznek).
Freud negyedik tanácsa: használj „kielégítetlen vágyakra” épülő üzeneteket. Freud elméletei szerint az emberek tele vannak kielégítetlen vágyakkal, amelyek gyakran tudattalanul hatnak a döntéseikre. Egy marketingüzenetben tehát fontos lehet kihasználni az emberek rejtett vágyait, például az önállóságra, hatalomra, szeretetre, szexualitásra vagy akár bűntudatra vonatkozó szükségleteket. Ezek a vágyak sokszor szinte automatikusan befolyásolják az egyén döntéshozatalát, és ha egy reklám jól érzi el ezt a vágyat, az hatékonyan motiválhatja a vásárlást.
Végül Freud valószínűleg azt is mondaná: használd az „érzelmi áttételt” a márkaépítésben. Az érzelmi áttétel, amikor valaki egy másik ember iránti érzelmeit áthelyezi egy másik személyre vagy tárgyra, Freud pszichoterápiás munkájában központi jelentőségű volt. Ezt a jelenséget a marketingben úgy lehetne felhasználni, hogy egy márka szándékosan olyan érzelmeket vált ki a fogyasztóból, amelyeket más tapasztalatokból hoz át. Például ha egy reklámfilm egy idilli családi vacsorát mutat be, ahol mindenki boldog, akkor a nézők az ilyen jelenetek által kiváltott pozitív érzelmeket a termékhez kapcsolhatják.
Freud marketingtanácsai tehát mélyebb pszichológiai szinteken hatnak, ahol a tudatalatti vágyak, szimbólumok és archetipikus képek kiemelkedő szerepet játszanak. Egy marketinges számára Freud elvei fontos alapot jelenthetnek, hogy megértse, mi motiválja a fogyasztókat, hogyan érik el az üzenetek a mélyebb szinteket, és hogyan tudják a márkát oly módon kommunikálni, hogy az a lehető legmélyebb hatást gyakorolja a célközönségére.
