Ha vitatott témában böngészel, pár perc után könnyen azt érzed, hogy „minden bizonyíték nekem kedvez”. A másik oldal pedig ugyanebben a pillanatban ugyanezt érzi. Ez a jelenség nem azért érdekes, mert az emberek buták lennének, hanem azért, mert az információfeldolgozásunk alapbeállítása ilyen. A megerősítési torzítás (confirmation bias) nem egy ritka pszichológiai furcsaság, hanem a mindennapi […]
Az emberek többsége szereti azt hinni magáról, hogy racionálisan dönt. A gond csak az, hogy a döntéseink jelentős része nem „racionális” vagy „irracionális”, hanem egyszerűen gyors. Az agyunk állandóan spórol: időt, energiát, figyelmet. Ennek a spórolásnak az egyik mellékterméke az elérhetőségi heurisztika (angolul availability heuristic). A fogalom lényege, hogy amikor egy kérdésre választ keresel – […]
Ha ugyanazt a döntést két országban teljesen eltérő arányban hozzák meg az emberek, akkor én először nem az „emberekben” keresem a magyarázatot. Nem a nemzetkarakterben, nem a „bezzeg náluk” mentalitásban, és nem is abban, hogy az egyik nép okosabb, a másik lustább. Sokszor sokkal prózaibb a válasz: eltér a döntési környezet. Más a rendszer által […]
A marketing nem steril laboratórium, hanem zajos valóság: hiányos adatok, időnyomás, költségkorlátok, egymásnak ellentmondó érdekek. Ebben a közegben a döntéshozók – menedzserek és kreatívok, KKV-tulajdonosok és globális márkák – óhatatlanul rövidítéseket keresnek. E rövidítések közül az egyik legcsábítóbb az általánosítás, más néven a reprezentativitási heurisztika. Lényege, hogy egy jelenségről vagy csoportról kialakított – gyakran részleges […]
Van egy láthatatlan mechanizmus, amely csendben eltorzítja a marketingdöntéseket: az elsüllyedt költség csapda. Amikor már sok pénzt, időt vagy energiát beletettünk egy kampányba, stratégiába vagy termékbe, reflexből hajlamosak vagyunk még többet költeni rá, csak hogy „beérjen”. A jelenség nem új, mégis újra és újra rajtakapjuk magunkat rajta; a viselkedéstudomány már a nyolcvanas évektől dokumentálja, a […]
Ha ma elvennénk egy vállalkozás vezetőjétől 1 millió forintot, az átlagos érzelmi reakciója nagyjából kétszer olyan erős lenne, mintha ugyanennyit nyert volna. Ezt a jelenséget nevezi a viselkedéstudomány veszteségkerülésnek. Nem új divathullám: évtizedek óta dokumentált tény, mégis nap mint nap beleütközünk a gyakorlatban. A piacon, ahol a figyelem szűkös, a költségek feszültek, és a döntések […]
2025-ben marketingesnek menni elsőre provokatív döntésnek tűnhet. A mesterséges intelligencia percek alatt ír szöveget, generál vizuált, vázol kampányt, sőt még „stratégiát” is ad. Az ember ilyenkor kétféle reakciót lát a piacon: az egyik a pánik („már minek marketinges, ha a gép megcsinálja”), a másik az eufória („na végre, nem kell gondolkodni, csak gyártani”). Én egyik […]
A konverziós célok fogalma akkor kezd élni, amikor a kampányokból érkező látogatók közül valaki valóban megteszi azt a lépést, amiért a vállalkozás a marketinget működteti: vásárol, feliratkozik, demót kér, időpontot foglal vagy árajánlatot kér. Amíg ez nem történik meg, a forgalom csak „forgalom”, a lájk pedig csupán jelzés. A konverzió az a pillanat, ahol a […]
Ha a marketinged „dolgozik”, de a cég mégsem érzi a növekedést, akkor nagyon gyakran nem a csatornákkal van baj, hanem a célokkal. A legtöbb vállalkozásban a marketingcél valójában nem cél, hanem kívánság: „növeljük az organikus forgalmat”, „legyen több lead”, „pörögjön a márka”. Ezek jól hangzanak, de nem kényszerítenek döntésre. Nem mondják meg, mi számít eredménynek, […]
Kevés szakma jelenik meg olyan gyakran a filmekben, mint a marketing és a reklám. A mozivásznon a reklámos rendszerint vagy cinikus manipulátor, vagy félbolond zseni: öt perc alatt kitalálja a mindent elsöprő szlogent, a kampány egyetlen csapásra felforgatja a piacot, a háttérben pedig egók, konfliktusok és morális dilemmák robbannak. Nézőként izgalmas ezt figyelni, marketingesként viszont […]